FIGYELŐ ALFRED SAUVY ( ) EMLÉKEZETE
|
|
- Csilla Deákné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FIGYELŐ ALFRED SAUVY ( ) EMLÉKEZETE Az 1990-es év utolsó napjaiban, néhány nappal 92 éves születésnapja előtt elhunyt párizsi lakásában a francia és a nemzetközi népességtudomány "nagy örege", Alfred Sauvy. Elhunytéval egy fantasztikusan gazdag életpálya zárult le, mert az utolsó két évet leszámítva, hallatlan munkabírással végezte tudományos tanácsadói munkáját az általa alapított és világviszonylatban első és élenjáró népességtudományi intézetben, a Francia Népességtudományi Intézetben az INED-ben, ahol a népességtudományi szakkörökben ez a megnevezés fogalommá vált és változatlanul írta glosszáit a közgazdasági, statisztikai és népességtudományi szakirodalomról a legnagyobb tekintélyű francia napilap a Le Monde hasábjain. A francia és a nemzetközi tudományt ért veszteség, beleértve a magyart is melyhez Alfred Sauvyt szoros és meleg baráti szálak fűzték nyugodtan megállapítható, hogy pótolhatatlan és ha valaki posthumusjogcímen is méltó egy népességtudományinobel-díjra, úgy az kétségkívül Alfred Sauvy / 1/. Életpályáját teljes joggal illeti meg a fantasztikus jelző, nemcsak annak időtartama, de annak teljessége folytán is: a teljes népesség a "pleine population" fogalmának megalkotójának sikerült megvalósítania a "teljes életet" az átélt két világháború ellenére is, s ezt kevesen tudják olyan pózmentesen és olyan sokoldalú tartalommal kitölteni mint ez a kistermetű, de robosztus egészségű délfrancia szőlősgazda ivadék. Ahogy a 80 éves korában bekövetkezett klinikai halál állapotából történt felépülése után sebtében megírt emlékirataiban beszámol róla /2/, ötgyermekes családban, tisztes szegénységben, de erős polgári hagyományokkal és öntudattal nőtt fel azon a délfrancia vidéken, mely megállapítása szerint az I. világháború előtt egy évszázaddal volt lemaradva az ország általános fejlődése mögött. A francia-német ellentét beárnyékolta korán életét neki is: az í. világháború utolsó napjaiban hősi halált halt apja ragaszkodott hozzá, hogy az "ellenség nyelvét" már gyermekkorban elsajátítsa s így ama ritka francia tudósok közé tartozott, akik ezt az adottságukat is sikerrel tudták felhasználni a nagy kibékülés és az európai közösség gondolata jegyében. A család nagy anyagi áldozatával került a híres párizsi Lycée Stanislas-ba középiskolai tanulmányokra, ahol főleg matematikai készségével tűnt ki, majd innen a háborúba mint lovas tüzértisztjelölt a híres 5. lovashadosztály kötelékébe, mely az 1918-as utolsó marne-i áttörést megakadályozta. Innen szerelt le mustárgáztól sebesülten hadnagyi rangban, hogy két évet a híres hadmérnöki egyetemen, az École Polytechnique-en töltsön, anélkül, hogy e tanulmányait befejezné. Mint írja, túl szűknek érezte a mérnöki műveltséget s egy újsághirdetés útján került az akkori francia statisztikai hivatalba "segédstatisztikusként" s ezzel örökre eljegyezte magát a társadalomtudománnyal és a társadalompolitikával a szó legszélesebb szociológiai értelmezésében. Ezért írta 82 évesen, hogy foglalkozására nézve "szociológus" /3/. Ehhez azonban előbb még a francia hivatalos statisztikai szolgálatban a Statistique Générale de la France-ban eltöltött hosszú tanulóévekre volt szükség, mintegy tíz éven át, elsajátítva a statisztika mint mesterség minden fogását és különösen a nagy világgazdasági válsággal előtérbe kerülő konjunktúrakutatást. Saját megállapítása szerint felkészülése harmincötévesen, kb ban teljesedett ki, vagyis egy
2 FIGYELŐ éves átlagéletkor felét mediánértékét vette igénybe /4/ s a kívülálló csak azt állapította meg, hogy a beteljesülés hosszan tartó és csodálatosan gazdag volt. Pályájának ez a felemelkedő szakasza tulajdonképpen két részre osztható, az elsőben még inkább a kormányszintű tanácsadó és a gyakorlati gazdaságpolitikára és társadalompolitikára közvetlenül is hatni kívánó tevékenység áll előtérben, noha már egyre inkább támaszkodva az elméleti magalapozásra, a másodikban viszont egyértelműen a tudomány szolgálatába szegődik már és ezen keresztül a közvetett, de erős társadalompolitikai hatások elérése áll előtérben, egyre inkább kilépve a francia keretek közül is az európai és világporondra, beleértve a fejlődő országokat is, az általa elnevezett "harmadik világot is. Ez az első szakasz arra a roppant nagy tanulságra épült, hogy a francia politikai vezetőréteg a maga jogászi és némi történettudományi felkészültségével kézbevette egy olyan modem állam irányítását, melynek közgazdasági szerepe az I. világháborút követő állami beavatkozási korszakban alapvetően változott meg, anélkül hogy ezt az államférfiak realizálták volna, mint megfogalmazta: "1914-ig közgazdaságtan nem-tudásának egyáltalán nem volt jelentősége, mert az államnak, a kormánynak" nem kellett törődnie semmivel. Ezek a férfiak azonban kézbevettek a gazdasági ügyeket is, anélkül, hogy törődtek volna azok megismerésével /5/. így értékelődött egyre feljebb Sauvy kormánytanácsadói szerepe, mely a II. világháború előestéjén kulminált annak a családvédelmi törvénynek a létrehozásában a legrealistább francia politikus, Paul Reynaud akkori pénzügyminiszter megnyerésével, amely "Code de Famille" elnevezéssel lehetővé tette Franciaország demográfiai megújulását 1939-tól a számára katasztrofálisan alakuló háború ellenére. Ez a "furcsa háború", melyben Sauvy katonaként kétszer is mozgósították, meghozta az átmenetet életpályájának második szakaszához, a ragyogó indulással, az INED létrehozásával 1945-ben. Ez természetesen már megelőzte a háború előtt és alatt a találkozás és együttműködés a tudomány élvonalbeli képviselőivel és nem utólsósorban De Gaulle-lal mint Reynaud katonai tanácsadójával. Ezek között a nagy egyéniségek között a legkiemelkedőbbek kétségkívül a közgazdászból és munkaügyi miniszterből népességtudóssá vált Adolphe Landry, a szociológus professzor Maurice Halbwachs, az orvosprofesszor Robert Debré, a Nobel-díjas Alexis Carrel voltak a legkiemelkedőbbek s ők bábáskodtak az INED létrehozásánál is. Az időközben elhunyt Carrel alapítványa az anyagi alapok megteremtésén keresztül járult ugyancsak hozzá ennek a világhírű intézetnek a felállításához, melyről Sauvy életrajzában nyilatkozott, hogy "Életem fő dicsősége és szerencséje volt, hogy egy ilyen kiváló intézetet vezethettem" /6/. A jelen folyóirat hasábjain már alkalmam volt kifejteni, hogy mind Sauvy, mind az említett nagy egyéniségek milyen úttörő szerepet játszottak a modem, XX. századi demográfiai tudomány kifejlesztésében, önállóvá válásában és világviszonylatban is a közgazdaságtudomány és a szociológia mellé történő felzárkózásában /7/, ezért csupán annak két olyan vonását kívánom kiemelni, melyeknek döntő szerepe volt az intézet páratlan sikerű fejlődésében. Az egyik ezek közül annak messzemenő nem is interdiszciplinaritása, de multidiszciplinaritása, a másik pedig nemcsak a többi tudományok, de a földrajzi tér és az idő viszonylatában is megmutatkozó korlátlan nyitottsága. A pluridiszciplinaritás nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a munkatársak megválasztásakor a legszélesebb értelemben vett rokontudományok képviselőit is bekapcsolták az intézet munkájába, de főleg abban is, hogy a melléje rendelt tanácsadó bizottságba meghívták a tudományok képviselőit, akik nemcsak a munkatársak személyének kiválasztásában, de azok munkásságának kifejtése során is a legmesszebbmenően rendelkezésükre állottak érdemi, szakmai tanácsaikkal. így került sor az intézeten belül a demográfia szakosodott területeinek kifejlesztésére nemcsak a módszertan, a közelebbi "tiszta demográfia" terén, de a történeti, a gazdaságdemográfia, a biodemográfia és számos más területén e tudománynak. A nyitottság főleg abban mutatkozott meg, hogy az intézet munkatársainak a többsége a tárgyalt kérdéseket igyekezett mindig nemcsak a közvetlen és törté
3 298 FIGYELŐ neti előzmények, valamint a jövő perspektíváinak a fényében megvilágítani, de ugyanakkor az európai és a világfejlődés párhuzamos alakulásával is összevetni, vagy akár ez utóbbiakat önállóan, főkérdésként is vizsgálni. Ebből természetes következményként folyt a külföldi szakemberek látogatásainak a szorgalmazása, majd külföldi ifjú kutatók részére rövidebb-hosszabb időre szóló ösztöndíjak biztosítása és a tudományos külkapcsolatok intézményessé fejlődő ápolása. Az intézetnek ez a hazai és nemzetközi kisugárzása a modem tudományfejlődés egyik legszebb és legkövetésre méltóbb fejezete. Mindebben természetesen döntő szerepe volt Sauvy egyéniségének, problémák iránti érzékenységének és a hazai közéletben és a tudományos világban, mind francia földön, mind a nemzetközi területen kifejtett munkásságának. Gondolok itt a Családés Népességi Főtanács Főtitkári pozíciójára rögtön a háború után, de a Legfőbb Gazdasági Tanácsban betöltött szerepére, a felsőfokú állami tisztviselők képzésére szolgáló szaktanfolyamon az Ecole Nationale d Administration, a híres ENA-ban, valamint az oktatást is kifejtő nemzeti tudományos akadémián a College de France-ban tartott professzori előadásaira, a világ számos egyetemén, számos világkongresszuson kifejtett nézeteire és különösen az Egyesült Nemzetek Demográfiai Bizottságában és annak világkongresszusain kifejtett szerepére. Külön figyelmet érdemel a Nemzetközi Népességtudományi Unió az UIESP újjászervezése körüli szerepe 1947-ben és tartós arra gyakorolt befolyása. Ez utóbbi jelenlegi elnöke, Livi-Bacci professzor mint elődjéről már megemlékezett az Unió legutóbbi Newsletter-jében röviden Sauvy idevágó tevékenységéről, így elegendőnek látszik itt ebben az összefüggésben erre csupán utalni /8/. Mint bevezetőnkben már utaltunk rá, a magyar demográfiai tudománynak külön is fájdalmas vesztessége Alfred Sauvy elhunyta, miután személyében egy nagy barátot és támogatót vesztettünk, aki nagy figyelmet fordított hazánknak a demográfiai tudomány európai és világfejlődésébe történő bekapcsolásába től bekövetkezett első látogatásától kezdve számos ízben megfordult itteni tudományos és kutatóintézeteinkben a hivatalos népességstatisztikával felvett kapcsolatait követően, előadásaival, gondolatai és megállapításai átadásával hozzájárult demográfiai tudományunk gazdagításához. Intézetében számosán megfordultak hazai szakembereink közül, őket a nemzetközi tudományos társoságokba felvételre ajánlásaival támogatta, tudományos közleményeiknek az intézet folyóiratában a Populationban szívesen helyt adott. E sorok írójának vesztesége ezen túlmenően személyes is annyiban, hogy Alfred Sauvy kitüntette személyes barátságával közel öt évtizeden át. Munkatársa lehetett a Nemzetközi Népességtudományi Unió újjáalakításában, rajta keresztül megismerkedhetett az e nekrológban megemlített nagy öregeivel a francia demográfiának, az INED-ben eltöltött számos tanulmányideje alatt nemcsak a francia népességtudomány aktív munkásaival köthetett ismeretséget, de az ott megforduló számos külföldi demográfussal és tudóssal, beérkezettel és fiatallal egyaránt, a Le Corbusier által tervezett csodálatos montmartrei lakásában pedig nemcsak a tudomány, de a művészet, az irodalom, a színház, a film és a balett világának képviselőivel is. Élvezhette felesége, lánya, az irodalomtudós Anne-Wilkinson Sauvy és két leányunokája vendégszeretetét és megcsodálhattam több mint 3000 kötetes első kiadású demográfiai műből álló könyvtárát és műkincseit, japán kertjével együtt, melyeket újabban a párizsi idegenforgalmi irodák mint a modem lakásművészet egyik nevezetességét időnként válogatott túristacsoportoknak és diákoknak megmutathatnak. De mindezeken felülemelkedett a sziklaszilárd jellem, amelyet egy másik világszintű demográfus, a bécsi ENSZ intézetben tevékenykedő Nathan Keyfitz professzor is oly nagyra értékelt az eddig megjelent második nekrológban /9/ és a törhetetlen barátság abban az értelemben, ahogy ezt Márái Sándor "szent"-nek definiálta, az ennek révén ért számtalan meghívás a francia egyetemekre, az ENA-ba, a Collège de Franceba, a francia kitüntetések, és rajtuk keresztül az újabb felbecsülhe-
4 FIGYELŐ 299 tetlen értékű baráti kapcsolatok, egy életen át. Maradjon hát fenn neve és életműve "sub specie aetemitatis...!". Dr. Horváth Robert JEGYZETEK /1/ Egyelőre nem lehet megállapítani, hogy hány tucat könyvet és hány száz tanulmányt, ha nem ezren felülit írt, de mindkét eddig megjelent nekrológban lásd /8/ és /9/ alatti jegyzetben kiemelik azt a két legnagyobb művét, melyek egyike is elég lenne ahhoz, hogy megörökítse nevét. Ezek: Théorie Générale de la Population, Vol. I. Economie et Population, Vol. II. Biologie Sociale, Paris, PUF, , 2. kiad. uo., , valamint Historie Economique de la France entre les Deux Guerres, Vol. I IV. Paris, Economica, /2/ La Vie en Plus Souvenirs, Paris, Calmann-Lévy, 1981., Introduction. /3/ Uo., 30. o. /4/ Uo., 48. és kôv. o. 15/ Uo., 65. o. /6/ Uo., 132. o. /7/ Horváth R. : Egy tudományelméleti modell a demográfia mint önálló tudomány kialakulásáról. Demográfia, sz., 27. és köv. és kül. 44. és köv. o. /8/ Livi-Bacci, M: In Memoriam Alfred Sauvy , Union Internationale pour l Etude Scientifique de la Population Newsletter No. 40, 1990., 4. és köv. o. /9/ Keyfitz, N.: Hommage à Alfred Sauvy, trad, par Calot, G., Population et Sociétés, Bulletin Mensuel d information Démographiques Economiques, Sociétés, Décembre 1990., 1. és kôv. o.
5 300 FIGYELŐ PONGRÁ CZ TIBORNÉ S. MOLNÁR EDIT'. Abortuszkérdés Magyarországon Egy közvéleménykutatás főbb megállapításai. KSH Népességtudományi Kutató Intézet Kutatási Jelentései, 39. (1991/1). A művi abortuszok kérdése túlzás nélkül állíthatjuk világszerte demográfusok, orvosok, jogászok, egyházi emberek, politikusok, sőt egész kormányzatok megkülönböztetett figyelmét vívta ki. A szakma és a közélet megnyilvánulásainak hullámzását az elmúlt évtizedekben Magyarországon is végigkövethettük. Napjainkban olyan periódusnak vagyunk részesei, amelyben viták felelevenedtek, s amelyben most újra felmerült a terhességmegszakítások szabályozásának kérdése. Véleményünk szerint a vita ilyen hőfokú fellángolása egyáltalán nem meglepő, sőt jól magyarázható. Az abortuszkérdés is az elmúlt negyven év kényesnek tekintett témái közé tartozott, ezért természetes és nyilvánvaló, hogy egy demokratizálódó társadalmi légkörben felszínre törnek korábban elfojtott, gyakran szélsőséges vélemények is. Az abortuszkérdés"-sel kapcsolatos lakossági vélemények feltárására, a népességcsökkenés okainak, illetve a magas abortusz-gyakoriság és a népességcsökkenés közötti összefüggés társadalmi megítélésének vizsgálatára a KSH Népességtudományi Kutató Intézet a TARKI szervezésében a Ts 3 központi adatfelvételéhez kapcsolódva 1000 fő kérdőíves megkérdezésén alapuló kutatást hajtott végre. A kutatási adataink azt bizonyítják, hogy a lakosság az "abortuszkérdésben" meglehetősen határozott véleménnyel rendelkezik. Tisztában van azzal, hogy a terhességmegszakítások száma hazánkban kedvezőtlenül magas (sőt a születés-abortusz arányt a valóságosnál negatívabban ítéli meg), de elutasítja az engedélyezési rendszer erőteljes szigorítását, és a többség a jelenleg érvényben lévő feltételrendszerrel ért egyet. Határozottan megfogalmazódik a közvéleményben, hogy a terhesség megtartásáról való döntés a nő emberi joga, amibe az állam nem szólhat bele. Szükségesnek tartanák ugyanakkor, hogy az apa (házastárs/partner) véleménye is szerepet kapjon a terhesség kihordása vagy megszakíttatása melletti döntés meghozatalában. Az állam feladatát a megkérdezettek elsősorban a hatékony felvilágosításban, "oktatás"-ban és propagandában jelölik meg. Úgy vélik, hogy az engedélyezés szigorítása helyett az egészségügynek inkább a helyes védekezési módszerek oktatására és a művi abortusz veszélyeinek propagálására, bemutatására kellene nagyobb gondot fordítania. Bár többségi vélemény, hogy az élet kezdete a méhen belüli időszakra (a fogamzás vagy a megmozdulás időpontjára) teendő, de ez a vélemény nem befolyásolja azt a tényt, hogy ugyanakkor egyetértenek a társadalmi-gazdasági, egészségügyi indokok alapján történő terhességmegszakítás engedélyezésének szükségességével. Úgy tűnik fel, hogy a magánszféra védelme, valamint a nem kívánt gyermek kényszerű vállalásának elutasítása olyan erős motívum, amely háttérbe szorítja a "terhességmegszakítás: bűn erkölcsi megfontolást. A megkérdezettek többsége ugyanakkor nem értene egyet a művi abortusz engedélyezésének teljes liberalizációjával sem. Bizonyos fajta korlátok fenntartását pusztán erkölcsi megfontolásokból is szükségesnek érzik az emberek, s úgy vélik, hogy a terhességmegszakítás teljes szabaddá tétele a felelőtlenség növekedéséhez vezetne. Az ország népesedési helyzetével kapcsolatos véleményeket vizsgálva megállapítható: a többség tisztában van azzal, hogy az ország lakosainak száma csökkent és e csökkenés a jövőben tovább folytatódik. E tényt általában elsősorban a magyar nemzet sorsa, túlélési lehetőségei miatti aggodalomtól vezérelve súlyos problémaként értékelik. Megjegyzendő, hogy korábbi közvélemény-kutatásokhoz viszonyítva folyamatosan emelkedik azon válaszadók aránya, akik a népességszám csökkenését súlyos, vagy nagyon súlyos problémaként értékelik. E minősítés ellenére a közvélemény meg
6 FIGYELŐ 301 határozó része nem értene egyet azzal, ha a népesség-csökkenést az abortusz szigorításával próbálnák megállítani. A kutatási adatok és a nemzetközi tapasztalatok alapján az "abortuszkérdésben" demográfiai és szociológiai szempontból kialakított véleményünk a következőkben összegezhető: 1. A terhességmegszakítás engedélyezésének szigorítása hosszú távon nem eredményezné a születési arányszámok emelkedését. Amellett, hogy éles társadalmi ellenállást váltana ki és fokozná az amúgy is jelentős társadalmi feszültségeket, eredményezheti az illegális úton végrehajtott művi abortuszok számának növekedését. 2. Az illegális terhességmegszakítások nemcsak a későbbi terhességek bekövetkezésének és kihordásának esélyeit csökkentik fokozott mértékben, de gyakran a terhes nő életét is veszélyeztetik. Szolgáljon példaként Románia, ahol 1965 (az abortusztilalom bevezetésének éve) és 1984 között az abortusz miatti anyai halandóság21 százezrelékről 128 százezrelékre emelkedett. A WHO jelentése szerint egyedül 1984-ben 449 nő halt meg terhességmegszakítás következtében. 3. A művi abortuszok korlátozása, szigorítása elsősorban a társadalom amúgy is hátrányos helyzetben lévő alacsony iskolai végzettségű, alacsony jövedelmű stb. rétegeit érintené. A magasabb társadalmi státusú, a társadalmi viszonyokban, kapcsolatrendszerekben jól eligazodó, nagy jövedelmű csoportok minden korlátozás ellenére megtalálják a módját annak, hogy önmaguk számára elfogadható módon megoldják problémáikat. Ez nemcsak "hazai" sajátosság. Számos országban általános gyakorlat volt, hogy ha az adott országban jogszabály tiltotta a terhesség megszakíttatását, a jobb módú rétegek valamely szomszédos, liberálisabb ország magánklinikáin végeztették el a beavatkozást. 4. A nemzetközi adatok elemzése alapján úgy tűnik fel, hogy az egyes országok terhességmegszakítási gyakoriságaiban mutatkozó különbségek elsődlegesen nem az eltérő szabályozórendszerek, az állam megengedő vagy tiltó magatartására vezethetők vissza. Az eltérések oka alapvetően az egyes országok propagatív korú női népességének eltérő kulturális színvonalában, eltérő fogamzásgátlási ismereteiben és a fogamzásgátlási eszközök eltérő választékában és hozzáférhetőségében keresendő. Ezzel magyarázhatók a jelentős különbségek a nyugat-európai és a kelet-európai régió terhességmegszakítási arányszámai között. A kelet-európai régiót tekintve Magyarország e rangsor közepén helyezkedik el. Kedvezőbb az "abortuszhelyzet" Lengyelországban (ahol a nyugat-európai országokéval azonos alacsony arányszám található, feltételezhetően a katolikus egyház jelentős és hatékony befolyására visszavezethetően) és a volt NDK-ban, de magasabb Csehszlovákiában, Bulgáriában, Jugoszláviában, Romániában és a Szovjetunióban. 5. Nemzetközi vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a terhességmegszakításra vonatkozó engedély visszautasítása után megszületett csecsemők és gyermekek halandósága, egészségi állapota, életútja, iskolázottsága, szociális és kulturális viszonyai szignifikánsan rosszabbak az átlagosnál. Ez részben azzal függ össze, hogy abortusztilalom esetén nem kívánt gyermekek elsősorban a társadalom marginális rétegeiben, vagy a nagyon alacsony kulturális szinten élők között születnek meg. Másrészt a nem kívánt gyermekek között lényegesen nagyobb azoknak az aránya, akik vagy megszületésük után azonnal, vagy később állami gondozásba kerülnek. 6. Szigorító intézkedések bevezetése helyett az iskolákban és a tömegkommunikációban erősíteni kellene a felvilágosító tevékenységet, ismételten tájékoztatni a teherbeesés megelőzésének lehetőségeiről és eszközeiről, egyidejűleg rámutatva a műtéti beavatkozás veszélyeire és esetleges következményeire. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a nők túlnyomó többsége nincs tudatában annak, hogy mi történik szervezetével és a magzattal a terhesség megszakítása során, valójában hogyan zajlik le egy ilyen beavatkozás.
7 302 FIGYELŐ 7. Szükséges lenne a korszerű terhességmegszakítási módszerek átvétele és elterjesztése. A WHO jelentése szerint míg a fejlett országokban a beavatkozások 95%-át vákuum aspirációs módszerrel végzik, addig Magyarországon a terhességmegszakítások 52%-ánáI még mindig a hagyományos curettage technikát alkalmazzák. 8. Az abortusz-viták pozitív oldalát mi elsősorban abban látjuk, hogy a kérdés korábban elhanyagolt, morális oldalára irányította a figyelmet. A morális szempontok erősödése szerepet játszhat abban, hogy a terhesség megtartása vagy megszakíttatása melletti döntésben ne csak anyagi, egészségügyi motívumok, de erkölcsi megfontolások is súlyt kapjanak. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a művi abortusz, mint családtervezési módszer visszaszoruljon és a gyermekszám meghatározásában, a szülések időzítésében erősödjön a tudatos, felelősségteljes szülői magatartás. A terhességmegszakítás csak mint végső eszköz, mint "szükséges rossz" létezzen, de lehetőségét, jogát indokolt esetben a nő számára mégis biztosítani kell. P.M.
8 FIGYELŐ 303 HABL1CSEK LÁSZLÓ: Magyarország népességének előreszámítása, Az évi népszámlálás és az évi népmozgalom adatain alapuló számítások eredményei. KSH Népességtudományi Kutató Intézet Kutatási Jelentései Demográfiai Tájékoztató Füzetek 9. (1991/1) A KSH Népességtudományi Kutató Intézete ezzel a gyorstájékoztatóval kezdte meg az évi népszámlálás bázisán készülő népességelőreszámításainak és más, társadalmi-demográfiai jellegű előrebecsléseinek közlését. A kiadványt elsősorban a közigazgatás szakembereinek ajánljuk rövid távú elemzési célokra és kitekintési lehetőséggel az ezredfordulóig, illetve a XXI. század első évtizedére. Az előreszámítás az évi népszámlálás végleg es népességi adataiból indul ki, a népmozgalmat (születések, halálozások) pedig az évi jellemzők alapján, azok változatlanságát feltételezve számítja előre, azaz egy technikai jellegű előrejelzést ad. A legutóbbi előreszámítás ben készült és az időszakra szólt. Ennek esedékes revíziója, az évi népszámlálás új népességi bázisa szükségessé tették új előreszámítások kidolgozását. A teljes népességelőreszámítás és az ahhoz kapcsolódó más, speciális előrebecslések több szakaszban készülnek el. A kiadványban közölt változat egyetlen év az születési és halálozási adatainak előrevetítésével készült és rövid távú felhasználásra alkalmas. A változat a későbbiekben, a legfrissebb, évi születési és halálozási adatokkal még pontosításra kerül. A számítások a nemzetközi vándorlást nem vették figyelembe. Elsősorban emiatt prognosztikai értékük bizonytalan, illetve feltételes. A népességszám és összetétel tényleges alakulása csak akkor lesz hasonló az előreszámítás eredményeihez, ha a) a nemzetközi vándorlás hatása nem lesz számottevő; b) lényeges változások sem a termékenységben, sem a halandóságban nem következnek be. Az előreszámítás módszere Az előreszámítás kiinduló népessége az január 1-i népszámlálási, nemek és korévek szerint bontott népesség. A számítás az ENSZ által ajánlott kohorsz komponens módszerre1 készült2. A módszer alapján kiszámítottuk az előreszámítás minden egyes évében alkalmazott, a nők születési évjárata szerinti termékenységi arányszámokat (az 1000 megfelelő születési évjáratú nőre jutó élveszületések számát) és nemek, születési évjárat szerint az elhalálozási valószínűségeket (1000 megfelelő nemű, születési évjáratú lakosra jutó elhalálozások számát). A fenti arányszámokból becsülhetjük az előreszámítás egy-egy évében a fiú és a leány születések számát és a nemek, születési évjárat szerint bontott halálozásszámokat. Ezután az év eleji népességből a következő év eleji népességeta halálozások levonásával és koreltolással (az életkor megnövelése egy évvel) nyeljük. A 0 éves népességet úgy számítjuk, hogy a születésekből levonjuk a csecsemőhalálozás adatait. A kiadványban közölt változatban az évi termékenységi arányszámokat és elhalálozási valószínűségeket alkalmaztuk az előreszámítás minden egyes évében. 1Megjelent a KSH Népességtudományi Kutató Intézet Közleményeiben, a 66. és a 67. számban. 2 UN Manual III. Methods for Population Projections by Sex and Age. (UN Publication Sales No XIII. 3.)
9 304 FIGYELŐ Az évi népmozgalmi mutatókat az évi népszámlálásból visszaszámított január 1-i népességből és az évi tényleges születési és halálozási adatokból képeztük. Emiatt a mutatószámok általában magasabbak az évi Demográfiai Évkönyvben közölteknél. Ennek oka, hogy különböző tényezők nemzetközi vándorlás, külföldi munkavállalás, a nem válaszolók relatíve magas száma miatt az évi népszámlálási népességszám 193 ezer fővel (1,8 százalékkal) alacsonyabb volt az évi népszámlálásból továbbvezetett népességszámnál. A közölt változat a természetes népmozgalomra és az ennek nyomán kialakuló népességrea következő 3 5 évre megbízhatónak tekinthető előrebecslést ad. Hosszabb távon a hiba mint a projekcióknál általában exponenciálisan növekszik, 20 év távlatában az eddigi tapasztalatok szerint ±3 százalékot érhet el. Gyakorlatilag a már megszületett korosztályok előreszámítása tekinthető pontosnak, miután a halandóságban általában nincsenek gyors változások. így például az iskoláskorba lépők (és ennek nyomán az iskoláskorúak) adatai 1996-ig, a munkaképes korúak és az időskorúak adatai pedig gyakorlatilag a teljes előreszámítási időszakra bizonyos prognosztikai értékkel bírnak, amennyibena nemzetközi vándorlásnak nem lesz számottevő hatása. A születésszám alakulása és annak nyomán a gyermekkorúak számának alakulása a legbizonytalanabb tényező, különösen Magyarországon, ahol a születésszám igen erősen hullámzott az utóbbi évtizedekben3. A tájékoztatóban összefoglaló és részletes táblázatokat közlünk. Újdonsága a mostani előreszámítási munkaszakasznak, hogy a korévek szerinti bontást első ízben kiterjesztettük 100 éves korig és így teljesebb információt tudunk adni aż idősek létszámadatairól pl. társadalombiztosítással kapcsolatos számításokra. A részletes táblákat a kiadvány között évenként, ezen kívül 2000-re, 2005-re és 2010-re közli. A táblázatokban a nemek és korévek szerint bontott népességszámok, a népmozgalom néhány jellemzője, valamint különböző, a közigazgatás és a tudományos kutatás számára releváns korcsoportok szerinti összesített létszámadatok és ezeknek az össznépességhez viszonyított százalékos arányai is megtalálhatók. A felhasználóknak ezen kívül lehetőségük van arra, hogy táblázatos formában vagy személyi számítógéphez használt mágneslemezeken további részleteket, összeállításokat kapjanak az elkészült számításokból. 3Az előreszámított éa a tényleges adatok közötti eltérések az évi előzetes adatok (1990. január 1. deccmber31.) alapján a következő táblázattal jellemezhetők:
10 FIGYELŐ 305 Főbb eredmények Magyarország népességének száma az évi népszámlálás szerint 10 millió 375 ezer fő volt, ezen belül a nők száma 405 ezer fővel nagyobb volt, mint a férfiaké. A számítás szerint a népesség számának csökkenése mely 1981-ben kezdődött folytatódik, 1995-ig 108, 2000-ig 175, 2010-ig 363 ezer főt tesz ki. A születések és a halálozások száma hullámzóan alakul attól függően, hogy milyen létszámú korosztályok kerülnek szülőképes, illetve idős korba. Az 1970-es években született nagyobb létszámú női korosztályok belépése miatt változatlan szülési kedv esetén az 1990-es években a születések számának növekedése várható évi csúcsponttal. Folytatódik a népesség öregedése, növekszik a népesség átlagos kora. Az 1990-es években lényegesen emelkedik a munkaképes korúak aránya és ugyancsak nő az időskorúak aránya évi mélyponttal lényegesen, 269 ezer fővel, arányukat tekintve 2,3 százalékponttal kevesebben lesznek a 0 14 évesek. Az igazgatás, az infrastruktúra és a társadalmi szolgáltatások egyes területeit várhatóan érzékenyen érintik az egyes korcsoportok létszámadatainak hullámzásai. Felhasználási javaslat A tájékoztató jellegű kiadvány közigazgatás különböző területeiről érkezett igények sürgős kielégítését hivatott szolgálni. Felhasznált adatai és feltételezései miatt, valamint a későbbiekben közlésre kerülő más előreszámításoktól történő megkülönböztetés érdekében kérjük hivatkozásként a "KSH Népességtudományi Kutató Intézet: Magyarország népességének előreszámítása, Az évi népszámlálás és az évi népmozgalom adatain alapuló számítások eredményei" szöveg feltüntetését. Záró megjegyzések Az MTA Demográfiai Bizottsága foglalkozott az új előreszámítási munkaszakaszszal és szakmai ajánlásokat tett a végrehajtásra, valamint egy szűk körű, ad hoc munkabizottságot küldött ki az ajánlások megvalósítására. A bizottság tagjai (Hablicsek László, Józan Péter, Kiinger András, Mészáros Árpád, Miltényi Károly, Szabó Kálmán) részt vettek az alapadatok összeállításában, a jelen kiadvány szerkezetének kialakításában és az anyag véglegesítésében. A kormányzati programokhoz kapcsolódó népességi és más társadalmi-demográfiai előreszámítások készítését a leginkább érintett tárcák és tudományágak szakértőinek bevonásával, egy kibővített bizottság irányításával folytatjuk, melynek során különféle feltételrendszerek alapján több változatban készítjük az előreszámításokat. Az alábbiakban közöljük a kiadvány összefoglaló tábláit.
11 306 FIGYELŐ 1. Magyarország előreszámított népessége nemek szerint, Projected population by sex, Hungary, ' 1000 fő
12 FIGYELŐ Előreszámított népességszám kiemelt összevont korcsoportok szerint, Projected size of population by broad age groups,
13 308 FIGYELŐ VOLKOV, A.: Etnicseszki szmesannüe szem'i v SZSZSZR: dinamika i szosztav. (A vegyes etnikumú családok alakulása és összetétele a Szovjetunióban.) Vesztnik Sztatisztiki, 1989/7., és p. Az etnikai demográfia kutatóinak figyelme a legutóbbi években elsősorban a reprodukciós magatartás etnikai aspektusaira és az etnikailag differenciált termékenység vizsgálatára irányult. Az eltérő nemzetiségűek házasságkötéseinek alakulása és stabilitása kevéssé kutatott terület. Az etnikailag vegyes családok számának értékeléséhez az etnikai asszimilációban és a népesség nemzetiségi összetételének változásában játszott szerepük ismerete valamint az etnikai, demográfiai folyamatok jellemzőinek és perspektívájának megértése szükséges. A családok II. világháborút követő alakulásának egyik leglényegesebb sajátossága a különböző nemzetiségű személyeket egyesítő családok számának és népességen belüli arányának viszonylag gyors emelkedése és 1978 között ezen családok száma a Szovjetunióban 5,2 millióról 9,9 millióra emelkedett, csaknem megkétszereződött, míg arányuk 10,2-ről 14,9 százalékra, vagyis majdnem másfélszeresére nőtt ben szinte minden hetedik szovjetunióbeli család tagjai eltérő menzetiségűek voltak. Az etnikailag vegyes családok számának emelkedése csaknem minden köztársaság városi és községi településeit jellemezte ben a vegyes családok aránya a legmagasabb Lettországban, Ukrajnában, Belorussziában, Moldvában és Kazahsztánban volt, ahol meghaladta a 20 százalékot, Kirgíziában, Észtországban,az Orosz Föderációban, Tadzsikisztánbanés Türkméniában 12 és 16 százalék közötti; Grúziában, Üzbegisztánban és Litvániában 11 százalék; legalacsonyabb Azerbajdzsánban (7,6%) és Örményországban volt (4,0%). A községekben a városokhoz képest viszonylag alacsonyabb az ilyen családok aránya (9,2 szemben a 18,1 százalékkal). Az etnikailag vegyes családok számának alakulására általános demográfiai tényezőkön kívül hatással vannak az etnikumok közötti kapcsolatok bővítését elősegítő faktorok, mint a migráció és különösen a fiatalok nagyobb mobilitása. A fenti folyamatok általános hatása tükröződik az etnikailag vegyes családok kialakult összetételében és területi megoszlásában. Továbbiakban a szerző az évi össz-szö vetségi népszámlálásból vett minta és az 1985-ben végzett társadalmi-demográfiai vizsgálat adatait vizsgálja. A népszámlálás szerint etnikailag vegyesnek az a család tekinthető, amelynek tagjai különböző nemzetiségűnek vallották magukat. Az örökbe fogadott gyermekeket ugyanolyan családtagnak tekintik, mint a vérszerinti gyermekeket. Vegyes etnikumú családok létrejöttében elsődlegesek, de nem kizárólagosak a különböző nemzetiségűek házasságkötései. Az etnikailag vegyes családok területi és nemzetiségi szempontok szerinti gyakorisága nagyon különböző. A homogén nemzetiségű családok aránya a közép-ázsiai és a Kaukázuson-túli köztársaságok alapvető nemzetiségű családjai között eléri a százalékot, a balti államokban a 75 90, Ukrajnában, Belorussziában, Moldvában a százalékot. Ezekben a kötársaságokban sokkal magasabb a vegyes családok és köztük azon családok aránya, amelyekben az adott nemzetiséghez csak a férj tartozik. Azon családok között, amelyekben az egyik vagy mindkét házastárs orosz nemzetiségű az Orosz Föderációban legmagasabb az azonos nemzetiségű házaspárok aránya (87,3%), továbbá a közép-ázsiai köztársaságokban és Észtországban, legalacsonyabb viszont Ukrajnában, Moldvában és Belorussziában.
14 FIGYELŐ 309 A Szovjetunióban az orosz családok négyötöd része homogén nemzetiségű és csupán a családok egyötödében csak az egyik házastárs orosz nemzetiségű. Az esetek többségében ez a feleség. A nemzetiségek összekapcsolódásának vizsgálatához a szerző 5 csoportba sorolta a vegyes családokat: 1. olyan házaspárok, amelyek közül az egyik házastárs a terület alapvető nemzetiségéhez tartozik, a másik pedig orosz (28,9, illetve 29,6 százalék), 2. az egyik házastárs a terület alapvető nemzetiségéhez tartozik, míg a másik az orosz kivételével valamilyen másik nemzetiséghez (17,2, illetve 18,4 százalék), 3. ukrán-orosz házaspárok (44,1, illetve 42,1 százalék), 4. vegyes, orosz és más (kivéve az ukrán és az adott területen alapvető) nemzetiségű házaspárok (9,5, illetve 9,7 százalék), 5. a többi nemzetiség (kivéve az alapvető, orosz, az ukrán nemzetiségűeket) összekapcsolódása (0,3, illetve 0,2 százalék). Az évi népszámlálás és az évi társadalmi-demográfiai felvétel szerint, a zárójelben szereplő arányok kis eltérése a vizsgált jelenség viszonylagos stabilitására enged következtetni. A Szovjetunióban azon házaspárok, amelyeknél az egyik házastárs orosz a vegyes nemzetiségű családok 82,5 százalékát teszik ki. A nemzetiségek közötti házasságkötések igen tarka képet mutatnak, ezért a szerző az évi felvétel 5 százaléka mintáján 32 nemzetiség szerint vizsgálja a vegyes nemzetiségű házastársak leggyakoribb összekapcsolódásait. A vizsgálat lehetővé tette az egyes nemzetiségek exogámia szerinti sorba rendezését, amely egyúttal tisztán rámutatott a vegyes házasságok gyakoriságának a különböző etnikumok szerinti elhelyezkedésétől, szétszóródásától és a migrációtól való erős függésére. A vegyes házasságok többségükben az oroszokkal és ukránokkal kötött házasságokból adódnak. A velük kötött házasságok aránya 50 százaléknál csak az üzbég, kirgiz, tadzsik, türkmén, abház, kazah, baskír, karakalpak, moldvai és őszét menzetiségűek esetén kisebb. Legmagasabb az oroszokkal kötött vegyes házasságok aránya az ukránoknál, a mordvinoknál, a németeknél, az udmurtoknál, a karéliaiaknál, míg az ukránokkal kötött vegyes házasságok a zsidók, a moldvaiak, a beloruszok, a komik és a litvánok esetében. Az orosz, ukrán és belorusz vegyes házasságok nagyrésze ugyanebből a nemzetiségcsoportból köttetik. Viszonylag magas a fenti nemzetiségűekkel kötött vegyes házasságok aránya a lettek, a litvánok, az észtek és a moldvaiak körében. A grúz, az örmény és azerbajdzsán nemzetiségű férfiak esetében szintén viszonylag magas az orosz, ukrán és belorusz nőkkel kötött vegyes házasságok aránya. Az üzbég, kirgiz, tadzsik, türkmén és kazah nemzetiségűek körében és különösen, a nőknél jóval kevesebb az európai (orosz, ukrán, belorusz) nemzetiségűekkel kötött házsságok száma. A közép-ázsiai népeknél a vegyes házasságok meghatározó része a régióban élő nemzetiségűekkel köttetik. A nemzetiség szerinti heterogén házasságkötések a két nem között erősen differenciáltak. A vegyes házasságoknak a férfiak és a nők körében való elterjedtségét azzal a mutatóval jellemzi a szerző, hogy az adott nemzetiséghez tartozó nők 100 vegyes házasságra hány vegyes házasság jut ezen nemzetiség férfi népességéből. A szerző az évi népszámlálásból vett 5 százalékos minta segítségével vizsgálja a férfiak és nők vegyes házasságainak viszonylagos gyakoriságát. Az orosz nők minden köztársaságban gyakrabban élnek vegyes házasságban, kivéve Ukrajnát és Belorussziát.
15 310 FIGYELŐ A saját köztársaságon kívül szembetűnő az orosz kivételével minden nemzetiségben a férfiak vegyes házasságainak túlsúlya a nőkkel szemben. Az európai terület népeinél majdnem ellenkező a helyzet. A saját köztársaságon belül a nők vegyes házassága gyakoribb, míg a köztársaságon kívül a férfiaké. A fenti különbségek az etnikumok közötti kapcsolatok eltérő megnyilvánulásaival, a kulturális hagyományok megőrzésével, a köztársaságok közötti vándorlás eltérő intenzitásával magyarázhatók. A vegyes házasságok gyakorisága az egyes területeken nemcsak a házastárs egyik vagy másik nemzetiségből történő kiválasztásától függ, hanem az ott élő népesség, etnikai családi és nemek szerinti korstruktúrájától is. A szerző vizsgálja a vegyes etnikumú családokban élő 18 évesnél fiatalabb gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. A vizsgált családok 5 százalékánál voltak eltérő nemzetiségű gyermekek, akik feltehetően a házasfelek velemelyikének egy előbbi házasságából születtek. Az évi felvétel szerint az orosz-ukrán összetételű családok 28,4 százalékában voltak a 16 évnél fiatalabb gyermekek eltérő nemzetiségűek. Figyelemre méltó, hogy minden családtípusban jóval nagyobb az apa nemzetiségéhez tartozó gyermekek aránya és ebben meghatározó szerepet játszik az, hogy az adott nemzetiségű apa hol él családjával. Ezen hatások kiküszöbölésére és az adott területi összehasonlíthatóságának biztosítására a szerző szükségesnek tartja az apa nemzetiségének elsődlegességét mutató átlag korrigálását. Ezért bevezeti az ún. patronimia-indexet, amely az apa nemzetiségének vonzását méri, korrigálva azon családok arányának különbségével, ahol az adott nemzetiséghez tartozik az apa vagy az anya. Ezzel analóg az ún. etnonimia-index, amellyel a szerző a szülők ilyen vagy olyan nemzetiségének előtérbe kerülését értékeli a gyermek etnikai hovatartozásának meghatározásában. Például az üzbég-orosz vegyes családokban élő gyermekek nemzetisége szempontjából az apa nemzetisége sokkal meghatározóbb Üzbegisztánban, mint az Orosz Föderációban. Ezen vegyes családok gyermekeinél az Orosz Föderációban vonzóbb az orosz, míg Üzbegisztánban az üzbég nemzetiség választása. E számításokat a szerző elvégezte minden kiemelt etnikai párra. A vizsgálat azt mutatta, hogy az esetek nagyrészében a gyermek és apa azonos nemzetisége erősen függ az apa (a férj) nemzetiségétől, továbbá attól, hogy a család hol él. A szerző az évi népszámlálás 5 százalékos mintáján elemezte azt is, hogy az etnikailag vegyes családokban mennyire részesítik előnyben az apa nemzetiségét a gyermekek számától és nemétől függően, továbbá azt, hogy a szülők nemzetisége és anyanyelve mennyire befolyásolja a gyermek nemzetiségét. A fenti vizsgálat lehetővé tette annak kimutatását is, hogy az etnikai asszimilációban mekkora az anyanyelv jelentősége. A nemzetiségek közötti kommunikáció nyelve az etnikailag vegyes családokban lehetővé teszi a gyermekek nemzetiségi hovatartozásának megállapítását. Végezetül a szerző megállapítja, hogy az említett vizsgálatok módot adnak a vegyes etnikumú családok sokoldalú jellemzésére és úgy az etnikai asszimilációban, mint az egyes etnikumok reprodukciójában betöltött szerepük megvilágítására. P.K.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.
A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései
A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései Kamarás Ferenc Kohorsz 18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat Nyitókonferencia KSH 2017. november 13. A termékenység nyitott kérdései Hogyan és mikor biztosítható
Magyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása
Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési
Jövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária
Jövőnk a gyermek Gyermekvállalás és család 2018. június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely Létrehozása, munkája, ez a konferencia A
Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI
Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási
TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
Vukovich György: Népesedési helyzet
(elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György (1994): Népesedési helyzet in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György
EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla
A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók
NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2007. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2007. július 19. 1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
Viszonyszám A B. Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a. viszonyítadóadat
Viszonyszámok Viszonyszám Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a viszonyítandó adat Viszonyítás tárgya (viszonyítandó adat) B: a viszonyítás alapja V viszonyítadóadat
1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben
1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket
2.1. DEMOGRÁFIAI CSERE
2. A SZOKÁSOS GYANÚSÍTOTTAK DEMOGRÁFIAI CSERE ÉS KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS 2.1. DEMOGRÁFIAI CSERE Hermann Zoltán & Varga Júlia Demográfiai cserélődésen a népesség összetételének változását értük, amelyet
STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2008. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2008. július 18. 1 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Felelős szerkesztő: Szemes
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
IDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma
IDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ADAT Hiszem, hogy az öregedésre nem akkor kell készülni, amikor ott van.
5. Háztartások, családok életkörülményei
5. 5. Háztartások, családok életkörülményei Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Háztartások, családok életkörülményei Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit
Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon
Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu A demográfia szó a görög démosz (= nép, népesség) és a grafeia (=
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században
Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
Központi Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK JELLEMZŐI A DÉL-DUNÁNTÚLON 1990-TŐL NAPJAINKIG : 11 / 2006 Pécs, 2006. június Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,
Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók
KSH NKI kutatás hazai és nemzetközi kihívások között
KSH NKI kutatás hazai és nemzetközi kihívások között Spéder Zsolt igazgató A Központi Statisztikai Hivatal és az NKI az NKI a KSH leányintézménye = KSH: alapító és felügyeleti szerv A Központi Statisztikai
Természetes népmozgalom
Természetes népmozgalom Termékenység és halandóság Termékenység fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság mortalitás Mindenki meghal
A kohorszkutatás terve, jelentősége
KOHORSZ 18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat A kohorszkutatás terve, jelentősége 2017. november 13. Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutatóintézet Miről lesz szó? Motivációk Nemzetközi tapasztalatok
GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
megkérdezettek túlnyomó többsége (átlagosan 80% körüli aránya) súlyos, illetve nagyon súlyos
In.: Demográfia 1999. XLII. ÉVF. 3-4. sz. 294-300. p. Pongrácz Tiborné (KSH Népességtudományi Kutató Intézet) I. A népesedési helyzet alakulása és értékelése zt kapnánk, ha az utca emberét, illetve ha
Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Oktatói önéletrajz Dr. Husz Ildikó
egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1986-1991 BKE, Tervgazdasági szak, szociológia másodszak 1994-1999
10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok
Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2002) Főbb népesedési folyamatok : in: Társadalmi
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei
A magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról
156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,
Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA
Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai Csilla Obádovics PhD Tudományos főmunkatárs KSH Népességtudományi Kutatóintézet A demográfiai változások új kihívásai, adottságok
Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők
Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi
Alba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
TÁJÉKOZTATÓ. a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól
TÁJÉKOZTATÓ a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. (8) bekezdésének értelmében a
2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
STATISZTIKAI TÜKÖR. Népesedési helyzetkép, 2015
Népesedési helyzetkép, 215 216. december STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglaló...2 1. Népesség...3 1.1. A népességszám alakulása...3 1.2. A népességszám-változás hatása a népesség összetételére...4
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008
2010/19 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 19. szám 2010. március 11. Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Tartalom 1 Bevezető
Terhességmegszakítások demográfiai jellemzői
212/11 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 11. szám 212. december 21. Terhességmegszakítások demográfiai jellemzői A tartalomból 1 Bevezető 1 Általános irányzatok, demográfiai
BÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON június 14.
BÖRTÖNÜGYI KÖRKÉP AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 2018. június 14. EURÓPA TANÁCS 2016. ÉVI BŰNÜGYI STATISZTIKÁJA Az ET 47 tagállamának 52 börtönigazgatóságából 47 tett eleget a kérdőíves
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban
Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja
A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek
II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai
Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Egy többrétegű probléma - a magyar vidék demográfiai kihívásai különböző forgatókönyvek tükrében
Egy többrétegű probléma - a magyar vidék demográfiai kihívásai különböző forgatókönyvek tükrében Lennert József Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Az MRTT XVI. Vándorgyűlése Kecskemét
A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon
A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 510 millió fő, amelynek 1,9%-a élt Magyarországon 2016 elején. Hazánk lakónépessége
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...
Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021
1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,
Banai Ádám Fábián Gergely Nagy Tamás Mennyiség vs. minőség Mit támogat a CSOK? 1. rész
Banai Ádám Fábián Gergely Nagy Tamás Mennyiség vs. minőség Mit támogat a CSOK? 1. rész A Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2016 októberétől 2018 decemberéig a három- vagy többgyermekesek számára jelentett
Benk Szilárd Morvay Endre. A hazai foglalkoztatás alakulása régiós összevetésben
Benk Szilárd Morvay Endre A hazai foglalkoztatás alakulása régiós összevetésben Magyarország lemaradása a foglalkoztatásban a régiós országokhoz képest 2012 óta jelentősen csökkent. A javulás elsősorban
2015/50 STATISZTIKAI TÜKÖR
Népesedési világnap, 215. július 11. 215/5 STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 1. Tartalom A világ népessége...1 A népességnövekedés múltbeli jellemzői...1 Termékenység...2 Halandóság, várható élettartam...2
Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +
213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés
Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Alba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
Születések és termékenység az Európai Unióban
2011/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 38. szám 2011. június 14. A tartalomból 1 Bevezető 1 Élveszületések száma 1 Nyers élveszületési arányszám 2 Teljes termékenységi
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉCTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI FÜZETEI 8. Dr.SCHNELLER KÁROLY / 1893-1953/ SCHNELLER KAROLY NÉPESSÉGTUDOMÁNYI ÉLETMŰVE Budapest 1990/1 KÖZPONTI
Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
A Kormány családpolitikai elképzelései
A Kormány családpolitikai elképzelései Máriabesnyő, 2014. november 13. Magyar Katolikus Családegyesület XXI. Családkongresszus Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,
A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
Munkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával
Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító
IDŐSEK A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest,
IDŐSEK A CSALÁDBAN Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest, 2018.10.01. NÉHÁNY FONTOSABB DEMOGRÁFIAI ADAT Hiszem, hogy az öregedésre
Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
Nők szerepe a kutatásfejlesztésben. Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány
Nők szerepe a kutatásfejlesztésben Dr. Groó Dóra Ügyvezető igazgató Tudományos és Technológiai Alapítvány Politikai háttér Lisszabon, Európai Tanács ülése, 2000. Cél: 2010-re az EU legyen a legversenyképesebb
KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ
KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 Jelentés a magyar népesség helyzetéről KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST, 2012 Szerkesztők:
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
Öregedés és nyugdíjba vonulás
7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség
4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága
4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága Etnikai- és vallási viszonyok alakulása, etnikai és vallási konfliktusok a világban, a hazánkat jellemző etnikai sajátságok és folyamatok Népesség-