1. Mi a közgazdaságtan? Melyek a közgazdaságtan alapvető kérdései? 2. Alapfogalmak: piac, piaci szereplők és kapcsolatuk. 3. Gazdasági modellek:

Átírás

1 Téma 1: A közgazdaságtan alapfogalmai 1. Mi a közgazdaságtan? Melyek a közgazdaságtan alapvető kérdései? 2. Alapfogalmak: piac, piaci szereplők és kapcsolatuk. 3. Gazdasági modellek: 1. tökéletes verseny: alapfeltevések, kereslet, kínálat, piaci egyensúly 2. Tökéletlen verseny: monopólium, duopólium/oligopólium, monopolisztikus verseny 1 2 A közgazdaságtan a társadalomtudományok közé tartozik, a társadalom szereplőinek döntéseit tanulmányozza. (egyén, család, cég, állam, es egyéb társadalmi intézmények) Célja: megérteni hogyan osztja el a társadalom (szűkös) erőforrásait. Alapelvek: alternatívák, motiváció, csere, információ, elosztás. Döntéseink az alternatívák közötti választást szolgálják: nagyobb mennyiség egy jószágból kevesebb egy másikból! Oka: az erőforrások SZŰKÖSSÉGE! There is no such thing as a free lunch, azaz: senki nem ad semmit ingyért, es az erőforrások szűkössége miatt vagyunk kénytelenek folyamatosan választani, dönteni! 3 4 Hogyan hozzuk döntéseinket? Racionális módon: mérlegelve az egyes alternatívák mellett és ellen szóló érveket! Az ösztönzők olyan előnyök (beleértve pl. az alacsonyabb költségeket is), melyek arra motiválják a döntéshozót hogy egy meghatározott alternatívát válasszon. Feltételei: tulajdonjogok (def.) és a magántulajdon Az egyik legfontosabb ilyen ösztönző az ÁR! Ha meg akarjuk érteni a gazdasági szereplők döntéseit, ismernünk kell motivációikat. 5 Mely mechanizmus biztosítja a szűkös erőforrások legjobb elosztását és használatát? Az önkéntes csere a piacokon. Fontos: ha a csere önkéntes, minden résztvevő nyer vele! Piac: bármely olyan szituáció, ahol jószágok és/vagy szolgáltatások cseréje megy végbe. Minden, a piacokon történő tranzakció része a piacgazdaságnak. 6 1

2 Legfontosabb kérdései: Mit és mennyit termeljünk? Hogyan termeljük az adott jószágot? Ki fogja megvenni az árut (kinek termelünk)? (fogyasztók, cégek, állam) Mennyit fizetünk az adott jószágért? (az árak szerepe: kereslet és kínálat kiegyenlítése, szűkösség jelzése, erőforrások hatékony elosztása) A tudatos (és racionális) döntések alapfeltétele az információ. Az információ sok szempontból hasonlít egyéb jószágokra, de: Szabadon megosztható a többi piaci szereplővel Nem próbálható ki megvásárlása elôtt Az információ (vagy annak hiánya) rendkívül fontos szerepet játszik annak meghatározásában, hogy milyen mértékben képes a piac hatékonyan elosztani a szűkös erőforrásokat! 7 8 A piacok (piaci folyamatok) határozzák meg az erőforrások elosztását a társadalom szereplői között. Az, hogy ki mennyit hajlandó fizetni egy jószágért, az a jövedelmétől függ eltérések a jövedelmekben az állam beavatkozhat az egyenlőség javítása érdekében. Az egyenlőség és hatékonyság közötti egyensúly megtalálása és megtartása nehéz, de rendkívül fontos kérdés a közgazdaságtanban! 9 Piac: bármely olyan szituáció, ahol jószágok és/vagy szolgáltatások cseréje megy végbe. Ha: sok eladó kínálja ugyanazt a jószágot, a piaci szereplők tökéletes információval bírnak, a tulajdonjogok jól definiáltak, A (piaci) döntések (általában) hatékonysághoz vezetnek, az állam beavatkozása nélkül. (Állam feladatai: működés jogi keretének biztosítása, közjavak, adórendszer, TB, stb.) 1 Termékpiac: Ahol a háztartások (egyének) és cégek vásárolnak és árulnak jószágokat és szolgáltatásokat. Munkaerőpiac: Itt tipikusan a cégek vásárolják a munkavállalók szolgáltatásait. Pénzpiac: Ahol a háztartások (egyének) és cégek vásárolnak pénzpiaci eszközöket (jelenbeli pénzáramlást jövőbelire). Általában az egyes szereplők több piacon is jelen vannak, akár eltérő szerepekben is. 1. Tökéletes verseny (alapfeltevések, kereslet, kínálat, árrugalmasság, piaci egyensúly) 2. Tökéletlen verseny: 1. monopólium, 2. duopólium/oligopólium, 3. monopolisztikus verseny

3 Mi a piacokon történő csere hatékony működésének kulcsa? A verseny: A kínálati oldalon az eladók között a fogyasztókért alacsony árak A fogyasztók között a jószágokért Ez a verseny a piacok mindkét oldalán a közgazdaságtan alapmodelljének, a tökéletes verseny modelljének az alapja. Alapfeltevései a piaci szereplőkről és a piacok működéséről: A piaci szereplők e modell szerint racionálisan döntenek. A modellben nincs jelen az állam! A modell hozzávalói : i. Racionális fogyasztók: saját érdekeiket (jólét maximalizálása) követik döntéseikkel ii. Racionális cégek: saját érdekeiket (profi maximalizálása) követik döntéseikkel iii. Kompetitív piacok i.- ii. Racionalitás A piaci szereplők következetes döntéseket hoznak: Célok Alternatívák, lehetőségek Az információ hatékony használata A piaci szereplők célja A cégek a termelt mennyiséget határozzák meg, profitjuk maximalizálása érdekében, figyelembe véve: Az árakat A technológiát A fogyasztók az általuk megvásárolni kívánt mennyiségről döntenek, jólétük maximalizálása érdekében, figyelembe véve: Preferenciáikat (mennyire értékeli a termék egy-egy darabját) Az árakat A jövedelmüket iii. Kompetitív piacok A tökéletes verseny alapfeltevései: Sok racionális eladó (gyártó) és fogyasztó Homogén jószág (vagy egy egyetlen jószág) Tökéletes információ (árakról és költségekről) Ha egy cég magasabb áron kínálja a terméket mint versenytársai, elveszíti az ÖSSZES potenciális fogyasztóját. Ebben a modellben a piaci szereplők túl kicsik ahhoz, hogy döntéseikkel befolyásolják a piaci árat eredmény: árelfogadó piaci szereplők (egyetlen ár van a piacon) Hatékonyság Senki nem tud javítani jólétén anélkül, hogy ezzel valaki más helyzetén ne rontana (Pareto hatékonyság). Tökéletes verseny esetén a piaci szereplők csak saját érdekeiket tartják szem előtt döntéseikben. Ezek a látszólag koordinálatlan döntések összességükben hatékony erőforráselosztást eredményeznek. Adam Smith: a láthatatlan kéz

4 Az árak szerepe Verseny: korlátozza a piaci szereplők akcióit (árelfogadó magatartás) a termelők olyan termékeket termelnek amire van kereslet, és a lehető legalacsonyabb áron! Az árak koordinálják a piaci szereplők tevékenységét: Kiegyenlítik a keresletet a kínálattal (piaci egyensúly, a piacok megtisztulnak) Jelzik az erőforrások szűkösségét: magas ár = ritka jószág Biztosítják a piacon jelenlevő cégek hatékonyságát, és szelektál a fogyasztók között. Igaz vagy hamis? Tökéletes verseny esetén a piaci ár egyenlő a termék legalacsonyabb előállítási költségével. Az erőforrások pazarlása a tökéletes verseny egyik szükségszerű velejárója. Tökéletes verseny esetén az egyes cégek árszabása határozza meg a piaci árat. Tökéletes verseny esetén csak a legnagyobb cégek képesek eladni terméküket és életben maradni. A piaci (tökéletes) verseny eredménye nem hatékony, mivel nagy jóléti (jövedelmi) különbségekhez vezet. 19 A döntéselmélet alapjai A szereplők döntéseinek megértéséhez az első lépés az adott piaci szereplő számára elérhető alternatívák meghatározása lehetőségtér : Költségvetési halmaz: az összes olyan jószágkombináció halmaza, melyet a fogyasztó a rendelkezésére álló erőforrásokkal (jövedelem) meg tud venni. Költségvetési egyenes (korlát). Termelési lehetőségek halmaza: az összes olyan lehetséges termelési szint, melyet a rendelkezésre álló termelés eszközökkel (input) elérhetünk. Termelési lehetőségek korlátja. Költségvetési korlát Tegyük fel, hogy van 1 eurónk, amit CD és DVD vásárlásra költhetünk. Egy CD (Y jószág) ára 1 euró, és egy DVD (X jószág) ára euró. 1. Írjuk fel és ábrázoljuk a költségvetési egyenesünket. 2. Maximum hány CD-t vásárolhatunk? És DVD-t? 3. Most tegyük fel, hogy M eurót költhetünk a két jószágra, melyeknek az ára P(x) ill. P(y). Írjuk fel így a költségvetési egyenesünket. (Ez a költségvetési egyenes általános egyenlete.) 4. Mi a költségvetési egyenes meredeksége? Költségvetési korlát Termelési lehetőségek halmaza Általában egy (szigorúan) konvex halmaz. Oka: a csökkenő határhozadék elve : Ha növelni akarjuk az egyik termék termelését, minden egyes hozzáadott darabért egyre többet kell feláldoznunk a másik termék(ek) termeléséből. A termelési lehetőségek korlátjának meredekségét helyettesítési határrátának hívják

5 Mit tudunk a termelési lehetőségek halmazáról? 1. Mit tudunk mondani az A pontról? 2. Az A pont rosszabb (kevésbé kívánatos) mint a korlát bármely pontja? 3. Az ábra mely részén találhatók a tökéletes versenyben termelt termékkombinációk? A kereslet és a kínálat 1. Mi a kereslet? Miért negatív általában a keresleti görbe meredeksége? 2. Mi a kínálat? Miért pozitív általában a kínálati görbe meredeksége? 3. Az ár mellett mely tényezők befolyásolják ezen görbék helyzetét? 4. Hogy határozzuk meg a piaci árat? Mi a piaci egyensúly? 5. Milyen hatással vannak a piaci árra a keresleti és/vagy kínálati görbében bekövetkező változások? Egyéni keresleti függvény A kereslet az a mennyiség, amit egy fogyasztó az adott áron hajlandó megvásárolni. A keresleti függvény az összes lehetséges ár melletti keresett mennyiséget írja le. Általában minél magasabb a termék ára, annál kisebb mennyiséget vagyunk hajlandóak vásárolni belőle negatív meredekség A keresleti görbe helyzete (nem a meredeksége!) függ még: a jövedelemtől, a társadalmi trendektől, a hasonló jószágok árától, a várakozásoktól, stb. 29 ár Egyéni keresleti függvény Rezervációs ár: A legmagasabb ár, amit a fogyasztó még hajlandó kifizetni a termék egyes darabjaiért mennyiség c 1 9c 2 c 3 7c 3 c 4 5c 4 c 4 3c 5 3 5

6 A határhaszon Def.: A határhaszon az a többlethasznosság, amit a termék plusz egy darabjának elfogyasztásával /megvásárlásával nyer a fogyasztó. Ez a hasznosság számszerűsíthető, pénzben kifejezhető. Egy árelfogadó fogyasztó addig hajlandó növelni egy jószágból a fogyasztását, míg az utolsó egység határhaszna megegyezik a termék árával. (Lásd: ábra) A csökkenő határhaszon elve, és a keresleti görbe A legtöbb jószágra igaz, hogy a fogyasztó határhaszna csökken ahogy mennyiséget fogyaszt belőle. egyre nagyobb Példa: egy sört? Kettőt? Ha a további fogyasztásból származó határhaszon csökkenő, egy racionális fogyasztó a különböző egységekért különböző árat hajlandó fizetni: az elsőért többet mint a másodikért, a másodikért többet mint a harmadikért, stb Határhaszon (MU) Keresleti görbe MU MU ár MU 1 c 1 c 2 95c 3 85c c 3 85c 4 65c 5 35c 4 65c 5 35c mennyiség mennyiség Következtetés: A határhaszon fv. meghatározza egyben az árelfogadó fogyasztó keresleti görbéjét is kereslet MU Következtetés: Ha a MU fv. csökkenő, a keresleti fv. is az! ak keresleti fv. MU 1 c 1 c 2 95c 2 95c 3 85c 3 85c 4 65c 4 65c mennyiség 5 35c mennyiség 5 35c

7 Egyéni keresleti függvény A piaci (aggregált aggregált) keresleti görbe A piaci keresleti függvény az összes lehetséges ár mellett a fogyasztók által keresett összmennyiséget írja le. Grafikusan ez a fogyasztók egyéni keresleti görbéinek vízszintes összege (összeadjuk az egyéni keresett mennyiségeket minden egyes árra). A piaci keresleti görbe meredeksége is negatív, mivel: Az egyéni keresleti görbék is negatív meredekségűek, ha az ár emelkedik, egyre kevesebb fogyasztó lesz hajlandó kifizetni ezt az árat (általában az egyes fogyasztók rezervációs árai eltérőek) A piaci keresleti görbe ek vízszintes összegzése A keresleti görbe a gyakorlatban Kereslet 1 Kereslet 2 Piaci kereslet Ha nagy számú fogyasztó (vagy termék) van a piacon: =4, MU A keresleti görbe a gyakorlatban A keresleti görbe a gyakorlatban A számítások megkönnyítése érdekében lineáris keresleti görbéket fogunk használni, MU Egy jól viselkedő görbével közelítjük, MU

8 A fogyasztói többlet Tegyük fel, hogy egy kávé ára p=7c, és ezen az áron 3 csésze kávét vagyunk hajlandóak venni. A MU jelzi egy csésze értékét számunkra. Mindhárom kávéért alacsonyabb árat fizetünk mint az értékelésünk. Ezek különbsége a fogyasztói többlet. 7c A fogyasztói többlet p Elmozdulás vs. Eltolódás Elmozdulás: Az árváltozások (a többi tényező változatlan szinten tartása mellett) a keresleti görbe mentén történő elmozduláshoz vezetnek. Elmozdulás vs. Eltolódás Eltolódás: Az egyéb (keresletet befolyásoló) tényezőkben bekövetkező változások a keresleti görbe eltolódásához vezetnek (a görbe pozíciója változik, nem formája!). Ilyen tényezők lehetnek: preferenciák, jövedelem, egyéb javak ára, várakozások, információ stb Elmozdulás vs. Eltolódás Kiegészítő és helyettesítő termékek Akkor mondjuk, hogy két termék tökéletes helyettesítője egymásnak, ha ugyanazt a célt szolgáják, azaz bármelyik használható lenne a másik helyett. Példák: Coca Cola vs. Pepsi Theodora vs. Szentkirályi ásványvíz Akkor mondjuk, hogy két termék tökéletes kiegészítője egymásnak, ha csak együttes fogyasztásuknak van értéke (hasznossága). Ejemplo: Jobb- és ballábas cipő Paprika és paradicsom (a lecsóhoz)

9 Kiegészítő és helyettesítő termékek Ha két termék egymás tökéletes helyettesítője, az egyik termék árának megemelkedése a másik termék keresletének növekedéséhez vezet a keresleti görbe jobbra tolódik. Ha két termék egymás tökéletes kiegészítője, az egyik termék árának megemelkedése a másik termék keresletének csökkenéséhez vezet a kiegészítő termék keresleti görbéje balra tolódik. Példák 1. Ha a Coca Cola ára duplájára emelkedik, hogyan hat ez a Pepsi keresletére? 2. Némethék nagyon szeretik a lecsót. Ha a paprika ára a felére csökken, hogyan hat ez Némethék paradicsom iránti keresletére? 49 5 Kiegészítő és helyettesítő termékek Döntsd el, hogy az alábbi termékek egymás kiegészítői vagy helyettesítői! Mozi és színház. Mozi és pattogatott kukorica. Cigaretta és szivar. Számítógép és monitor. Kapus és csatár. Feladat Gazdaságunkban két jószág létezik, X és Y. Az X iránti egyéni keresleti függvény: D(X) = 15 - ap X bp Y 1. Mi történik X keresletével, ha megemelkedik P X? És ha csökken P Y? 2. Ha tudjuk, hogy a két termék egymás tökéletes helyettesítője, mi b előjele? 3. Rajzold fel a keresleti görbét ha a=2, b= -.5 és P Y =. 4. Számold ki a piaci keresleti függvényt, ha egyforma (keresletű) fogyasztó van a piacon A kínálat A kínálat az a mennyiség, amit egy termelő az adott áron eladásra kínál. A kínálati függvény az összes lehetséges ár melletti felajánlott mennyiséget írja le. Általában minél magasabb a termék ára, annál nagyobb mennyiséget vagyunk hajlandóak felkínálni belőle pozitív meredekség (magas ár, magasabb árrés) Piaci verseny esetén a termelő úgy határozza meg kínálatát, hogy a termelt mennyiség maximalizálja profitját. 53 Az egyéni kínálati görbe Profitmaximalizálás: a termelő profitja maximalizálása érdekében minden egyes termelt egység határbevételét (MR) hasonlítja össze annak határköltségével (MC). Határköltség (def.): Egy további egység gyártásának költsége. Határbevétel (def.): A termék egy további egységének eladásából származó bevételnövekedés. Ha a termelő árelfogadó, akkor minden egység határbevétele éppen a piaci árral egyenlő. (MR=p). Határhaszon (MP): A termék egy további egységének eladásából származó profitnövekedés: MP = MR - MC 54 9

10 A határköltség függvény A határköltség függvény MC 1 1c 2 15c 3 35c 4 65c MC A határköltség függvény általában növekvő. Oka: a csökkenő határhozadék elve: ahogy nő a termelés volumene, minden további egység termelése egyre többe kerül, azaz minden további egység határköltsége egyre magasabb Egy árelfogadó termelő kínálata Az egyéni kínálati görbe Mennyi ség MC 1 1c 2 15c 3 35c 4 65c mennyiség Az egyéni kínálati görbe Tökéletes verseny esetén a termelő kínálati és határköltség görbéje ugyanaz. Miért? 1. elfogadó magatartás (és ha a piaci árnál magasabb árat kér, elveszíti összes potenciális vásárlóját) minden eladott egység határhaszna éppen a piaci ár. 2. Egy további egység termelésének költsége a határköltség. ha a termelő maximalizálja profitját, addig növeli a termelését, míg p=mc. Matematikai levezetés A termelő profitja Π(x) = px c(x) A függvény optimalizálásának feltétele: Π c( x) = p =, innen : x x c( x) p =, azaz : p = MC x 59 1

11 A piaci (aggregált aggregált) kínálati görbe A piaci kínálati függvény az összes lehetséges ár melletti felajánlott piaci összmennyiséget írja le. Grafikusan ez a termelők egyéni kínálati görbéinek vízszintes összegzése (összeadjuk az egyéni kínált mennyiségeket minden egyes árra). Általában pozitív meredekségű: magasabb ár, magasabb árrés minden egyes termelő hajlandó nagyobb mennyiséget termelni, magasabb ár, magasabb árrés új belépők A piaci kínálati görbe Kínálat 1 Kínálat 2 Piaci kínálat = A kínálati görbe a gyakorlatban Ha nagy számú termelő (vagy termék) van a piacon: A kínálati görbe a gyakorlatban A számítások megkönnyítése érdekében itt lineáris kínálati függvényekkel dolgozunk., MC, MC A termelői többlet (profit profit) Tegyük fel, hogy egy csésze kávé ára 5c, és ennél az árnál a piaci kínálat 3 csésze. A kínálati görbe (MC) alatti terület ábrázolja a termelési költségeket. A termelői többlet (profit profit) Az ábrán látható téglalap területe méri a termelő teljes bevételét (TR = p*q) 5c 5c

12 A termelői többlet (profit profit) A kettő közötti különbség (a kék terület az ábrán) méri a termelő profitját, a termelői többletet. A termelői többlet (profit profit) 5c 5c A termelői többlet (profit profit) Elmozdulás vs. Eltolódás Elmozdulás: Az árváltozások (a többi tényező változatlan szinten tartása mellett) a kínálati görbe mentén történő elmozduláshoz vezetnek. 5c 69 7 Elmozdulás vs. Eltolódás Eltolódás: Az egyéb tényezőkben bekövetkező változások a kínálati görbe eltolódásához vezetnek. Ilyen tényezők lehetnek: az input árak változása, technológiaváltás, (gazdasági, politikai) környezeti változások,várakozások, stb. A piaci ár és az egyensúly A keresleti és kínálati görbék metszéspontja határozza meg a piaci árat és az egyensúlyi mennyiséget. Piaci egyensúly: egy olyan helyzet, ahol sem a termelőknek, sem a fogyasztóknak nincs okuk változtatni döntéseiken (azaz, az egyensúly egy stabil pont)

13 A piaci ár és az egyensúly A túlkereslet Nem minden fogyasztó tudja az általa (az adott áron) kívánt mennyiséget megvásárolni. A fogyasztók közötti verseny felhajtja az árat (mivel p ) a kínálat és (mivel p ) a kereslet A túlkínálat A termelők az adott áron nem tudják összes terméküket eladni erősödő ermelői verseny csökkenti az árat (mivel p ) a kínálat és a kereslet Az egyensúly dinamikája Túlkínálat Túlkereslet Mire használható még a keresleti ill. kínálati fv.? 1. helyzet A piaci folyamatokra vonatkozó előrejelzések készítésére: 1. Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség a csokoládé piacán, ha a cukor ára megnő? 2. Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség a csokoládé piacán, ha a fogyasztók nagy része egészséges életmódra tér át, és úgy dönt, hogy csokoládé helyett ezentúl joghurtot fogyaszt?

14 2. helyzet Feladat Az X termék piacán van 1. egyforma fogyasztó, mindegyik a következő egyéni keresleti görbével: Q D = P. Ugyanezen a piacon van egyforma termelő, mindegyik a következő kínálati görbével: Q S = 15P. 1. Számold ki és ábrázold a piaci keresleti és kínálati görbét. 2. Számold ki az egyensúlyi árat és mennyiséget. 3. A fogyasztók jövedelme megnő, ennek hatására az egyéni keresleti függvény Q D = P re változik. Hogy hat ez a piaci egyensúlyra? És ha a kereslet helyett a kínálati görbe változott volna Q S = P - re? Megoldás Megoldás: kereslet változik Q D (x) = p Q S (x) = 1.5p Egyensúly: p* = 5; x* = 7.5 Új keresleti fv. az eredeti keresleti görbe jobbra tolódik (a kínálati fv. változatlan) p* és x* p* = 6 ; x* = 9. p p 1 P*=5 D(X) Q*= S(X) Q 12 1 P*=6 5 S(X) D (X) D(X) 75 Q*= Q Megoldás: kínálat változik Új kínálati fv. Az eredeti kínálati görbe jobbra tolódik p* és x* p* = 4 ; x* = 9. p 1 5 P*=4 D(X) Q*=9 15. S(X) S (X) Q 83 érzékenység A kereslet és kínálat vizsgálatával azt is meg tudjuk mondani, hogy a piaci szereplők hogyan fognak (racionálisan) reagálni a piac változásraira. Például: Ha minden boltban 5%-kal csökken a tej ára, hogyan reagál erre a kereslete? És ha ez az árcsökkenés a fagylalt piacán történik? A piaci szereplők (azaz a kereslet, ill. kínálat) reakciója a keresleti és kínálati görbék formájától, azaz azok árérzékenységétől függ. Az árérzékenységet mérő gazdasági fogalom az árrugalmasság

15 A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága (egyéb tényezők mellett) a helyettesítő termékek létezésétől és számától függ. Ha egy terméknek sok helyettesítője létezik a termék kereslete érzékeny az árváltozásokra a keresleti függvény lapos, azaz kis meredekségű. Ha egy terméknek nincs (vagy csak kevés) helyettesítője a termék kereslete kevéssé érzékeny az árváltozásokra a keresleti függvény meredek A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága azt mutatja, hogy hogyan (pontosan milyen mértékben) változik a kereslet, ha a termék ára 1%-kal emelkedik. Hogyan számoljuk? Kereslet árrugalmassága (ε) = Kereslet százalékos változása százalékos változása A kereslet árrugalmasságának számítása kereslet százalákos vált. ε = = ár százalékos vált. Q Q Q p Q p = = =, vagy : p Q p p Q p Q ε = p p Q 1 = * meredekség p Q A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága a görbe mentén általában változik. Előjele negatív, de általában csak az abszolút értéke fontos számunkra. Minél nagyobb a görbe árrugalmassága, annál érzékenyebb a kereslet az árváltozásokra. Példa: haε=-4 Azt jelenti, hogy az ár 1%-os emelkedése 4%-kal csökkenti a keresletet. A kereslet nagyon árrugalmas: a fogyasztók rendkívül érzékenyek az áváltozásokra. rugalmasság és bevételek Def. (Bevételek): R = p*q Hogyan változik a termelő bevétele ha megváltozik az ár? A kereslet árrugalmasságától függ ha ε > 1 rugalmas keresleti görbe ha ε < 1 rugalmatlan keresleti görbe ha ε = 1 egységnyi rugalmasságú keresleti görbe Két véglet: 1. ε = tökéletesen rugalmas kereslet (keresleti görbe vízszintes egyenes) 2. ε = tökéletesen rugalmatlan kereslet (keresleti görbe függőleges egyenes)

16 Példa Számoljuk ki az alábbi (inverz) keresleti görbe rugalmasságát. p(q) = Q -1/α Az árrugalmasságot befolyásoló tényezők 1. Helyettesítő termékek elérhetősége, és annak (relatív) ára 2. Az idő: Hosszú távon könnyebb helyettesítő termékeket találni mint rövid távon az árrugalmasság hosszú távon általában magasabb mint rövid távon. példa: benzin és az autótípus A kínálat árrugalmassága A kínálat árrugalmassága hosszú ill. rövid távon 95 A piac hatékonysága tökéletes verseny esetén A tökéletes verseny a picokon az erőforrások hatékony elosztásához vezet: p = MC csak a leghatékonyabb cégek képesek a piacon maradni (nincs alacsonyabb határköltségű termelő) A keresleti görbe a termék határhasznosságát tükrözi, és csak azok a fogyasztók kapják meg a terméket, akik a legtöbbet hajlandóak fizetni érte (azaz akik legtöbbre értékelik). Egyensúlyban a piac megtisztul: kereslet = kínálat (stabil pont) Ha a piac nincs egyensúlyban: túlkereslet (kereslet > kínálat) vagy túlkínálat (kínálat > kereslet) Állam beavatkozása: maximum ár, minimum ár, és adók 96 16

17 A termelői és fogyasztói többlet és a hatékonyság A csere nyeresége (társadalmi többlet): A keresleti és kínálati görbe közötti terület. Ez a nyereség a fogyasztók és a termelők között oszlik meg. Ez a terület a terméknek a fogyasztók által élvezett hasznossága és előállítási költsége közötti különbséget méri. Piaci verseny esetén a társadalmi többlet mérete maximális. A társadalmi többlet két részre bontható: A fogyasztó nyeresége (fogyasztói többlet) és A termelő nyeresége (termelői többlet, profit). Ennek ellenére az állam gyakran beavatkozik a piaci folyamatokba! A társadalmi többlet Társadalmi többlet = fogyasztói többlet + termelői többlet Fogyasztói többlet termelői többlet Kereslet = MU Kínálat = MC A termelői és fogyasztói többlet és a hatékonyság Fogyasztói többlet termelői Termelői többlet S D Kérdések A tökéletes verseny egyensúlyi pontjában a termelői és a fogyasztói többlet összege a maximális. Igaz, vagy hamis? Ha a keresleti és kínálati görbe ugyanabba az irányba tolódik el, nem tudunk semmit mondani arról, hogy ennek hatására mi történik majd az egyensúlyi árral és mennyiséggel. Igaz, vagy hamis? 99 Piacszerkezetek A tökéletes verseny csak az egyike a lehetséges piacszerkezeteknek. A legtöbb piacon a verseny nem tökéletes, hanem valamilyen tényezőnél fogva korlátozott. Ezek közül a legfontosabbak: 1.monopólium: egyetlen szereplő (termelő) a kínálati oldalon 2.oligopólium: kevés cég van a kínálati oldalon, és döntéseik a többiek döntéseitől (is) függenek 3.Monpolisztikus verseny: nagy számú ármeghatározó termelő, akik döntéseiknél nem veszik figyelembe a többi termelő döntését (differenciált termékek) Monopólium Monopolista célja: profitja maximalizálása Probléma: az ár, melyet egy monopolista meghatároz, nagyobb mint a piaci versenyben kialakuló egyensúlyi ár, a termelt mennyiség pedig alacsonyabb mint tökéletes verseny esetén. Pm > Ptv holtteher veszteség! (nem hatékony) Általában a monopolista sem tud teljesen szabadon dönteni az árról, mivel a potenciális piacra lépők komoly fenyegetést jelentenek monopóliuma megtartására

18 Oligopólium Oligopólium esetén az egyes cégek (ár)döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik riválisaik lehetséges válaszlépéseit. (stratégiai viselkedés) Pl.: Ha egy cég csökkenti terméke árát, ezzel versenytársai ügyfelei egy részét elcsábíthatja a versenytársak ennek elkerülése érdekében szintén csökkenthetik az árakat. Ebben az esetben az árcsökkentés és annka eredménye már kevésbé vonzó. Pl.: autópiac Monopolisztikus verseny Monopolisztikus verseny esetén a cégek közötti stratégiai interakció hiányzik. Sok cég van a piacon, de az egyes cégek egyéni árváltoztatási döntései nem hatnak számottevően a többi cégre. A termékek (enyhén) eltérő jellegének köszönhetően az egyes cégek ármeghatározók (a termékek nem tökéletes helyettesítők. Példa: laptopok piaca A monopolista termelése Célja: profitmaximalizálás. Feltétele: MR = MC. A kereslet amit kielégít, a piaci keresleti görbe határozza meg (negatív meredekség), és ő határozza meg a piaci árat. (Pm). Kulcs: Határbevétel: Töléletes versenyben egy cég bármely mennyiséget képes eladni a piaci áron. Ezért MR = p. A monopolistának, ha növelni akarja az eladott mennyiséget, csökkentenie kell az árat MC = MR < p Az, hogy a monopolista mennyivel termel kevesebbet, a kereslet árrugalmasságától függ: nagyon árrugalmas kereslet p nem túlságosan mikor Q p nem sokkal magasabb mint MR

19 Összefoglalás A profitmaximalizáló termelési szintnél a monopolista ár (p) egyenlő/nagyobb/kisebb mint a határköltség (MC). A monopolista a hatékony mennyiségnél többet/kevesebbet termel. A profitrés (mark-up avagy az ár és a MC közötti különbség) a kínálat/kereslet árrugalmasságától függ. A monopolista profitja Π = Bevételek Költségek = P(Q)*Q - C(Q) > A monopóliumok, hogy tovább növeljék profitjukat, gyakran alkalmaznak árdiszkriminációt: különböző fogyasztóknak, vagy eltérő piacokon más más áron adja ugyanazt a terméket. Mitől függ, hogy egy cég tud-e más-más árat szabni egyes fogyasztóknak? diszkrimináció Piacok között: MC ugyanaz a két piacon A keresleti görbe eltérő a cég a különböző piacokon eltérő áron adja ugyanazt a terméket. Csak akkor lehetséges, ha a viszonteladás nehezen megoldható és ha a magas és alacsony árrugalmasságú fogyasztók azonosíthatók. Példa: légitársaságok Feladat Tegyük fel, hogy egy kábelszolgáltató monopol helyzetben van egy ország piacán. Ha az előfizetők keresleti függvénye: P = 3.-Q/2 A cég költségfüggvénye: 2 C (Q)= Q + 3Q Hány előfizető szükséges ahhoz, hogy a cég maximalizálja profitját? Mennyiért fogja adni a cég szolgáltatásait? Megoldás A profitmaximalizálás feltétele: MR = MC MC=2Q+3 MR=3.-Q (TR= (3.-Q/2)Q) 2Q+3=3.-Q Q*=9999 P*=251 profit: P*Q-C(Q)=

20 Piacszerkezetek: összefoglalás Tökéletes verseny: P*, Q* hatékony, és P*=CM Monopólium: Qm < Q*; Pm > P* holtteher veszteség Oligopólium: Qm < Qo < Q*; Pm > Po > P* Piaci erő A piaci verseny erőssége, és a piaci erő két tényezőtől függ leginkább: A piacon jelenlevő cégek számától (meghatározza a piacszerkezetet: monopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny, ill. tv.) A gyártott termékek hasonlósági foka (ha vannak eltérések a termékek között, a verseny nem lesz tökéletes a piacon) Termékmegkülönböztetés Termékmegkülönböztetés Nem tökéletes helyettesítő termékek: elég hasonlóak ahhoz, hogy ungyanazt a feladatot ellássák, de eléggé különbözőek ahhoz, hogy a fogyasztók megkülönböztessék őket egymástól. Mekülönböztetés okai: Érzékelhető vagy földrajzi különbségek: látható, megfigyelhető, tapasztalható Nem érzékelhető különbségek : hírnév, márkanév Tájékozatlanság, keresési költség Belépési akadályok i. Politika: Szabadalmak szerzői jogok ii. Egy termelési eszköz tulajdoni monopóliuma iii. Információs gátak Technológiai előnyök Tökéletlen (asszimetrikus) információ iv. Méretgazdaságosság (természetes monopóliumok. v. Piaci stratégiák Agresszív árpolitika Szabad kapacitások építése 119