III. 2.2 Ismertetés. Lejtéstartomány A megengedett legkisebb tetőlejtés: 25. Rögzítés

Átírás

1 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/KIALAKULÁS 1. ábra: Derékszögű állókorc egy keresztirányú lemezkapcsolattal együtt bemutatva III. 2.1 Kialakulás A derékszögű állókorcos fedés egy viszonylag fiatal szerkezet, amit sem a múltszázad végi, sem a XX. század első felének klasszikus szakirodalmában még nem említenek. Keletkezése egyértelműen az előprofilozó gépek megjelenésével hozható összefüggésbe. Az Európa-szerte használt előprofilozott lemezsávoknál csak egyetlen hajtás lezárására van szükség a kész derékszögű állókorc létrejöttéhez. Ezt a fedési módot elsősorban a német nyelvterület országaiban használják a 25 feletti lejtésű tetőfelületeken (attika-mellvédeken, ferde manzárdtető-felületeken) és a homlokzatburkolatokon amit gyakran kombinálnak a kettős állókorcos és a lécbetétes fedéssel is. 25 alatti lejtés esetén azonban inkább kettős állókorcos fedés készítése javasolt (ld. III. fejezet 1.1). A tapasztalatok szerint a korclezáró géppel készült derékszögű állókorcok jobban zárnak, mint a manuálisan lezártak. Az említett országokban a derékszögű állókorcos és a kettős állókorcos fedést tartják a leggazdaságosabban készíthető fedési módnak, elsősorban a kivitelezés nagyfokú gépesítettsége miatt. Bár a derékszögű állókorcos fedés korcai kissé szélesebbek a kettős állókorcos fedés korcainál, távolról viszonylag karcsúnak látszanak. Előnyük viszont az, hogy az előprofilozott lemezsávok korcainak egy hajtással történő lezárása kevesebb munkával jár és ennek köszönhetően az anyagban kisebb feszültségek keletkeznek. 2. ábra: Változatos építészeti megjelenés, vízszintesen fektetett (derékszögű állókorcokkal kapcsolódó) lemezsávokkal. Az oldalsó korcvégződés a leggyakrabban használt álló-íves korcvég-lezárással készült mint az az eresznél is szokásos. Sportcsarnok, Göttingen (D) III. 2.2 Ismertetés A derékszögű állókorc elnevezés az egymás melletti lemezsávoknak a vízelvezetés síkjából kiemelt hosszirányú csatlakoztatási módját, azaz a korc keresztmetszetében megjelenő derékszögű hajtást jelzi (1. ábra). A derékszögű állókorcos fedés jól illik a homlokzatok változatos formai kialakításához, lehetővé téve a vízszintes vagy akár az átlós fektetést is (2., 3. és 4. ábra). Lejtéstartomány A megengedett legkisebb tetőlejtés: 25. Rögzítés Tetők A derékszögű állókorcos fedésekre is érvényesek a III. fejezet 1.2 pontjában megfogalmazott szabályok, beleértve az állófércek sávjának helyzetét. A havas területeken a fedés alatt javasolt második vízelvezető réteg kialakítása, és/vagy korctömítő szalag beépítése a vízzáróság fokozása érdekében (ld. II. fejezet 4.1). 3. ábra: Átlósan fektetett derékszögű állókorcos fedés egy autószalon homlokzatán. Herten (D) Homlokzat A homlokzatoknál az állófércek mindig a lemezsávok felső végén vannak (ld. III. fejezet 1.2). Az állófércek sávjának szélessége 1,0 m. A lemezsávokat sokszor úgy rögzítik lecsúszás ellen, hogy a korcokba szorított állófércek helyett azok felső vízkorc-visszahajtását egy folyamatos vízszintes fércsávba (0,80 mm vtg.) akasztják csökkentve az a- nyagban kialakult feszültségeket, s ezzel a hullámosodást. Ezt a megoldást a dombos és hegyes vidékeken már régóta alkalmazzák. Lemezsáv-szélességek és anyagvastagságok A szalagszélesség, a lemezsáv-szélesség és a korcok tengelytávolsága fogalmak meghatározását lásd a III. fejezet 1.2 pontjában. Tető Lásd a III. fejezet 1.2 pontját. Homlokzat A vékony fémlemezek elkerülhetetlen jellemzője az enyhe hullámosodásra való hajlam. Ez a homlokzaton bizonyos szögekből nézve zavaró látványt kelthet. A hullámosodás jelentős mértékben csökkenthető, ha a lemez- 142

2 4. ábra: Ívesen záródó korckereszteződés a RHEINZINK gyártócsarnokán. Datteln (D) III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ISMERTETÉS 7. ábra: Az ablakok méretéhez igazodó tükörfedés a NOVO NORDISK irodaépületén. Malov (DK) 5. ábra: Átlósan fektetett lemezsávok egy üzemcsarnok homlokzatán. Kapellen (B) 6. ábra: A rövidebb hosszúságú lemezsávok lehetővé teszik a teljeskörű üzemi előregyártást mint azt a PTT telefontársaság irodaépülete is mutatja. Zürich (CH) sávok szélessége 530 mm (optimális: 400 mm), a lemezvastagság pedig legalább 0,80 mm. Ezek a méretek a közép-európai régióban ma már járatosnak és elfogadottnak számítanak. Ezen túlmenően a korcolt RHEIN- ZINK -homlokzatokhoz ajánlott táblaanyagot használni, amelyet a RHEINZINK a fenti vastagságban (éppen erre az alkalmazási területre) 6 m-es hosszúságig gyárt. (Egy homlokzati felületen lemeztáblákat és szalagokat egymás mellett nem szabad beépíteni!) A lemezekben kialakuló feszültségek további csökkentése érdekében javasolt a lemezsávok korcait élhajlító- vagy élsajtoló-gépen elkészíteni. A lemezsávok hossza Tető E területre alapvetően érvényesek a kettős állókorcos tetőkre vonatkozó megállapítások (ld. III. fejezet 1.2). A 10 métert meghaladó esésvonal-hosszúságú tetőknél nyomatékosan ajánljuk, hogy kerüljék a túl hosszú lemezsávok használatát és iktassanak be inkább keresztirányú lemezkapcsolatokat: például folyamatos egyszeres fekvőkorcot (ld. III. fejezet 1.3). Homlokzat A homlokzatok az épület formai megjelenését általában jobban befolyásolják mint a tetők, ezért azokkal szemben magasabb esztétikai igényeket kell érvényesíteni. Az építés közbeni mozgatás során jelentkező elcsavarodások megelőzésére ezért a lemezsávok hoszsza ne legyen több mint 6 m. Rendkívül jók a tapasztalatok a 3 m-es lemezsáv-hosszakkal (6. ábra). E mérethez ma már mindenekelőtt hosszú táblalemezt használnak szalag helyett u- gyanis táblás anyag alkalmazásával a felület sokkal kevésbé hullámosodik. A rövidebb sávok hossztoldása egyszeres (beakasztó) fekvőkorccal alakítható ki. Ez lehet folyamatos és akkor korckeresztezést okoz (4. ábra) vagy a szomszédos mezőkben eltoltan (váltva) kialakított is. Utóbbit egy viszonylag e- gyenletes kiosztás esetén tükörfedésnek is nevezik (7. ábra), ami egy tagoltabb, változatosabb homlokzatot eredményez. A hossztoldások (keresztirányú korcok) leggyakrabban vízszintes helyzetűek, de vonalvezetésük lehet tetszőlegesen ferde is. Felületi megjelenés A látható felületek egyúttal mindig nagy lejtésű felületek is. Nagy lejtés esetén pedig a RHEINZINK anyag természetes patinásodásának folyamata hosszabb időt vesz igénybe (ld. I. fejezet 2.2.5). Ugyanakkor éppen e felületeken jelentkezhet a vékony lemezekre jellemző kismértékű (szinte alig mérhető) hullámosodásból eredő zavaró reflexió. Ezért itt különösen ajánlott az előpatinásított felületű, RHEINZINK patina pro márkanevű üzemben előpatinásított lemez alkalmazása. Még ennél is fontosabb lehet a patina pro felületű lemez alkalmazása a takart (formai okokból, vagy a csomópontképzés miatt viszszahúzott) és ezáltal az időjárási hatásoktól védett homlokzati szakaszokon. Valójában ma már a legtöbb homlokzat előpatinásított lemezből készül. 143

3 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/RÉSZLETKÉPZÉSEK A RHEINZINK - patina pro lemez felülete rendkívül hasonló a természetes módon patinásodott lemezéhez. Az RHEINZINK-féle üzemi előpatinásítás nem bevonatot eredményez, ezért a felület színe nem határozható meg egyetlenegy RAL-színkóddal; annál sokkal élőbb, természetesebb, elegánsabb a felület (ld. I. fejezet 2.2.7). A természetes felület egyúttal azt is jelenti, hogy a különböző gyártásból származó lemezek színárnyalata kismértékben eltérhet ami az épületen a légköri hatások révén kialakuló természetes patinásodási folyamat során fokozatosan kiegyenlítődik. E színárnyalati különbségek megelőzhetők, ha a homlokzati felületre szerelt lemezek egy gyártásból vannak megrendelve. Védőfólia Mindig fennáll annak veszélye, hogy az építkezés időszakában a lemezek szennyeződhetnek, ill. a szerelés során rajtuk ujjlenyomatok maradhatnak. Ennek megelőzésére a RHEINZINK-nél fóliabevonatos homlokzati lemezek is kaphatók (ld. I. fejezet 2.1.7). A védőfóliát közvetlenül a szerelést követően el kell a felületről távolítani. A homlokzat alsó (lábazati) sávjában a lemezfelületet a szennyeződésektől további műszaki intézkedésekkel is védeni kell: anti.graffiti -bevonattal, stb. Illesztősávok Illesztősávoknak azokat a lemezsávokat nevezzük, amelyek eltérnek a tető vagy a homlokzat normál lemezsávjainak szélességi méretétől, vagy az előprofilozásuk jellege más, ezért azok a kivitelező bádogos számára többlet munkaráfordítást jelentenek. Az illesztősávok egyik típusa a mindkét oldalukon kis vagy nagy korccal készülő lemezsávok, amik a korcolási irányváltásoknál szükségesek (ld. III. fejezet 1.2). Ezek általában a kontyolt végű és sátortetőknél fordulnak elő, ahol a tetőél mentén a korcok csatlakoztatásának iránya meghatározott, vagy az áttörések környezetében, de különösen a homlokzati ablakok beépítésénél. 8. ábra: A szakszerű ablakszegélyezés gyakran a sávszélesség kismértékű megváltoztatását igényli; ez azonban legtöbbször szinte alig észrevehető. Takarékpénztár épülete, Minden (D) A másik típusnál egy-egy lemezsáv szélességét kell megváltoztatni annak érdekében, hogy a sávkiosztás az épület méreteihez igazodjon. Homlokzatoknál ez legtöbbször az ablakok környezetében fordul elő. A sávszélesség ± 5 cm mérethatáron belüli eltérése alig észrevehető (8. ábra). A kónikus szabású, vagy a konvex/konkáv ívesítésű lemezsávokkal kapcsolatban a III. fejezet 1.2 pontjában leírtakat kell figyelembe venni. Figyelem! A hagyományos bádogostechnikával készülő korcolt homlokzatburkolatok kivitelezése során különösen gondos munkát kell végezni. Az egyes elemek műhelyben történő előregyártása elengedhetetlen. A vállalkozótól elvárható szakmai alapossághoz tartozik a ma rendelkezésre álló célgépek és szerszámok alkalmazása is (ld. I. fejezet 3.6). Az ujjlenyomatok elkerülése érdekében a szerelés során javasolt kesztyűt viselni (ld. I. fejezet 2.1.7). A korctechnikával készített homlokzatburkolatoknál ügyelni kell arra is, hogy az ablakok külső mosásakor a könyöklőre került vegyszeres vizet le kell törölni, mert a homlokzat elszíneződését okozhatja. Ha a takarítást szakvállalkozás végzi, az erre vonatkozó utasítást bele kell venni a vállalkozási szerződésébe (ld. I. fejezet 2.1.7). III. 2.3 Részletképzések A kettős állókorcokra vonatkozóan a III. fejezet 1.3. pont alatt ismertetett csomópontkialakítási szabályok alapvetően érvényesek a derékszögű állókorcos fedésekre is. Emiatt az alábbiakban csak a homlokzatburkolatokra jellemző speciális részletek kialakítását ismertetjük. Homlokzatburkolat lábazata Általános szabályok Lábazati lemezsáv (alsó lezárás) A homlokzatburkolatoknál a tetőfedéseknél használt ereszsáv egy változatát használják, amely az aljzatszerkezet (deszkázat, fa, építőlemez, stb.) különben látszó alsó élét is letakarja és egyidejűleg a beszellőzést biztosító perforált lemez beakasztását is szolgálja (4. ábra). Korclezárások A kettős állókorcos fedés ismertetésénél bemutatott korcvég-lezárásokhoz amelyek közül elsősorban az álló-íves kialakítás a legkedveltebb a homlokzatoknál társul még egy megoldás: ahol a korcvégnél egy félköríves túlnyúlás jelenik meg (1. ábra). E korclezárási változat az egyes régiókban más-más nevet visel; de elsősorban Hollandiában kedvelt. Jellemzője, hogy a lemezsáv alsó vége a lábazati lemezsáv felső élén lévő visszahajtásba van akasztva és annak többi része csak mintegy alátámasztásként szolgál a félköríves túlnyúlásnak. 144

4 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/RÉSZLETKÉPZÉSEK 1. ábra: Általában a homlokzatburkolatoknál alkalmazott korcvég-lezárás. A balesetveszély elkerülése érdekében a félhold soha nem végződhet szabad véggel. Amsterdam (NL) 2. ábra: Homlokzati töréspont folytatólagosan átvezetett korcokkal. Igényes részletalakítás különösen kisebb felületeken. Lakóépület, Gießen (D) 3. ábra: Homlokzatburkolat felső lezárása ferde mellvéddel. A korc folytatólagosan átfordul és fent szabadon ér véget. Parkolóház, Amriswil (CH) Lábazati csatlakozás beszellőztetéssel A homlokzat lábazati lezárásának kialakítását építészeti és szerkezeti követelmények befolyásolják a lábazat az épület homlokzatán belüli helyzetétől függően. A talajhoz közeli lábazatok alulról nem láthatók, ezért viszonylag egyszerűen kialakíthatók (ld. 5. ábra). Ha a lábazati csomópont kavicsolt szigetelésű lapostetőhöz csatlakozik, akkor a szigetelés falra felvezetett szakaszát még egy UV-sugárzás elleni védelmet szolgáló lemezsáv is letakarja. A homlokzat alsó éle sehol se legyen a talajhoz 30 cm-nél közelebb. Ez a szerkezetkialakítási ajánlás a homlokzat védelmét szolgálja a károsító hatásokkal (például sózással) szemben. Ha a homlokzat alsó lezárása szemmagasság fölött van, akkor az alulról látható részekkel szembeni esztétikai követelmények fokozottak. A lábazati ereszsáv ezért tagoltabb kialakítást kap és ezzel a szerkezeti vastagságot vizuálisan csökkenti(l6. ábra). Réteges falszerkezetek külső téglaburkolata fölött kezdődő állókorcos RHEINZINK homlokzatburkolat alsó lezárásával meg kell oldani a nagyobb vastagságú eléfalazás felső letakarását is. Ez értelemszerűen egy ablakpárkány-fedéshez hasonló letakaró e- lemmel történhet, ami a RHEINZINK homlokzat alsó lezárásához csatlakozik (7. ábra). A takarósáv látható alsó élét horganyzott acél rögzítősávval kell merevíteni. E csomópontban beszellőzést csak akkor kell biztosítani, ha a tégla előtétfal mögött nincsen hatékony és kellő keresztmetszetű átszellőző légtér. Homlokzati töréspont folytatólagosan átvezetett korccal Ez, az igényes és nagy mesterségbeli tudást feltételező megoldás szinte észrevehetetlenné teszi a törésvonal mentén a két lemezsáv csatlakozását (2. ábra). Ez a hatás tovább fokozható, ha a felülről csatlakozó lemezsáv alsó peremét az alulról csatlakozó (homlokzati) lemezsáv tetőre hátrahúzott visszahajtásába akasztják be (8a és b ábra). Negatív homlokzati töréspont folytatólagosan átvezetett korccal Az ilyen homlokzati töréspontok kialakításának elvei megegyeznek a Félnyeregtető csatlakozása felmenő falhoz (szellőzés nélkül) című alpont csomópontjaival (ld. III. fejezet 1.3.), ahol a töréspont fölött egyszeres fekvőkorccal kialakított keresztirányú lemezkapcsolat készül. Ha e töréspont jól látható helyen van, a csomópontot ki lehet alakítani egy igényesebb megoldással is, úgy, hogy a toldás szinte nem is látszik: ehhez a felső lemezsáv alsó élén kialakított visszahajtást korc-a-korcra ültetve egészen a töréspontig le kell engedni (9. ábra). (Egyébként a látszó keresztirányú lemezkapcsolatot csak úgy lehet elkerülni, ha a függőleges szakasz hossza 1,00 m és az egész egy folyamatos lemezsávból készül.) Homlokzatburkolat felső lezárása ferde mellvéddel, belső oldali kiszellőztetéssel E megoldás nagy előnye, hogy az attikafal lefedése kívülről egyáltalán nem látszik. A belső (lapostető felőli) oldalon lévő kiszellőztetéssel kialakított rejtett fallefedés (3. ábra) a tervezés során a szokásosnál valamivel nagyobb figyelmet igényel, mert a hátsó csatlakozás magasságát a kiszellőző sáv szélességével meg kell növelni és a fallefedés lejtése is általában valamivel nagyobb a szokásosnál. Mindkét tényező a homlokzatburkolat felső élének kismértékű emelkedését eredményezi (10. ábra). A felső korclezárás kizárólag álló-íves kialakítású lehet. Már a pontos szabással is biztosítani kell, hogy az ívelés szakaszán a kellő oldalirányú egymásra lapolás megvalósulhasson. Ez leginkább a SCHLEBACH cég korcvég-lezárást készítő speciális célgépével érhető el. 145

5 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/RÉSZLETKÉPZÉSEK 4. ábra: Homlokzatburkolat lábazati lemezsávja 5. ábra: Átszellőztetett homlokzatburkolat alsó lezárása 6. ábra: Homlokzatburkolat alulról látható alsó lezárása, tagozott kialakítással 4. ábra 5. ábra 6. ábra 7. ábra: Homlokzatburkolat alsó lezárása, szellőztetett légréteges téglaburkolat fölött 8.a és b ábra: Pozitív homlokzati töréspont folytatólagosan átvezetett korccal. A felső lemezsáv a kifelé hajlított perem helyett a tetőfelületre hátrahúzott visszahajtásba is beakasztható. 9. ábra: Negatív homlokzati töréspont, amelynél a felhajlított lemezsáv látszólag továbbfut. Itt a függőleges lemezsáv hossza nem korlátozott. 7. ábra 8.a ábra 8.b ábra 10. ábra: Homlokzatburkolat felső lezárása ferde mellvéddel, takart attikafedéssel és belsőoldali kiszellőztetéssel. 9. ábra 10. ábra 146

6 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/RÉSZLETKÉPZÉSEK A homlokzatburkolatok kívülről nem látható attikafal-fedéssel készülő felső lezárása mindenekelőtt a felső él légies végződése miatt kedvelt és azért, mert a homlokzatburkolatok így nem színeződhetnek el a fallefedésről a homlokzatra ráfolyó vízzel együtt lemosódó szennyeződésektől. A fallefedésen rugalmas betétes dilatációval kell a hőmozgásból eredő feszültségek levezetését biztosítani, amiket ugyanolyan távolságokban kell beforrasztani mint a szokásos fallefedéseknél (ld. V. fejezet 3.1). Homlokzatburkolat felső lezárása ferde mellvéddel, kiszellőztetés a külső oldalon E kialakításban az attikafal lefedése kívülről is látható. A lefedés külső oldalon is megjelenő élének magasságát a felső aljzatszerkezet vastagsága, a szellőző légrés vastagsága és a vízküszöb-magasságú átfedés mértéke együttesen határozzák meg (ld. III. fejezet 1.3, 4 táblázat) ami akár mm-t is elérhet (13.a és b ábra). A vízküszöb-magasságot természetesen függőlegesen kell biztosítani. A korcok felső lezárása történhet álló-íves és álló-egyenes kialakítással is (14. ábra). A homlokzati lemezsávok felső élén mindkét esetben egy vízkorc-visszahajtást kell készíteni. Az attikafedés látható élének tökéletesen e- gyenesnek kell lennie. Ezért a lefedést egy min. 1,0 mm vastag horganyzott acéllemez merevítősávba kell beakasztani. A dilatációs elemek távolságára érvényesek a fent leírtak, azonban a hőmozgás szabad lejátszódása biztosítható bádogostechnikával készülő dilatációs megoldásokkal fekvőkorcokkal vagy RHEINZINK UDS-elemmel is (ld.v. fejezet 3.2). 11. ábra: A ferde mellvéd felső lezárásához hasonló elvek alapján készült oromfali homlokzatburkolat szabadon végződő korcokkal. A korcok vége a fedés szegélyére takar rá és a kiszellőztetés is a tetőn át történik. Takarékpénztár épülete, Fulda (D) Homlokzat belső sarka A korcolt homlokzatburkolatok belső sarka kialakítható korccal és anélkül. Ha egy korcot éppen a sarokban kell vezetni, akkor annak magasságát jelentősen meg kell növelni azért, hogy egyáltalán lezárható legyen. Mivel a korclezárás még így is meglehetősen nehezen kivitelezhető, ezért inkább a korc nélküli változat terjedt el, mégpedig a sarokba behajlított illesztő lemezsávval (15. ábra). E megoldásnál a belső sarokkal párhuzamos első korcok kb. 200 mm-re legyenek a törésponttól, hogy szakszerűen lezárhatók legyenek. Homlokzat külső sarka derékszögű állókorccal A sarkon végigvezetett derékszögű állókorc bármely irányban állhat, azonban legtöbbször átlósan alakítják ki, mert úgy mindkét határoló felülettől függetleníthető. Az épületek külső sarkainak kiképzése különösen egyenes vonalúaknak kell lenniük (12. ábra). Ezért a sarkokon szükséges hajlításokat műhelyben kell előkészíteni, vagy az ide alkalmazható speciális kialakítású lemezsávokat a RHEIN- ZINK-nél kell megrendelni (RHEINZINK-Service-Profil). A sarok melletti szélső lemezsávnál nem szabad a szélességre ráhagyni (plusz-tolerancia), mert már kismértékű túlnyúlás is a szélső lemezsáv jelentős felpúposodását okozhatja. 12. ábra: Derékszögű állókorccal kialakított külső sarok, ami hangsúlyozza a hegyesszögű csatlakozást. Technopark, Grasbrunn (D) Homlokzat külső sarka két derékszögű állókorccal E kialakítás (16. ábra) különösen jól illik olyan épületekhez, amelyeknél igen nagy szélszívóerővel kell számolni (a szélerők a sarkokon mindig fokozottak!), mert ennél a csomópontnál a szélső lemezsávot a saroknál egyedi rögzítőfércek helyett folyamatos fércsávval is lehet rögzíteni. A szélső homlokzatburkoló lemez szélességére vonatkozóan az előző megoldásnál leírtak itt is érvényesek. További előnyei: a sarok egyenes vonalú; stabil kialakítású; szimmetrikus; ha a homlokzati felület alatt tető van, könnyű ahhoz átmenetet készíteni ( gyűrt korccal ). Oldalsó falcsatlakozás téglaburkolathoz vagy vakolathoz Ha a korcolt homlokzat oldalról egy szellőztetett légréteges tégla homlokzatburkolathoz csatlakozik, tömítésre általában nincs is szükség. Helyette csapóeső elleni védelemként elég egy V formára meghajlított csatlakozó lemezt a csatlakozási hézagban rögzíteni (17.b ábra). 147

7 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/RÉSZLETKÉPZÉSEK 13.a-b ábra: Homlokzatburkolat felső lezárása, látható vízorros befelé lejtő fallefedéssel. 14.a-b ábra: Korclezárási változatok homlokzatburkolat felső szegélyén (kiszellőztetés nélküli megoldás). 15. ábra: Belső sarok illesztő sávval kialakítva, ahol a korc hajlítási iránya változik. A korcolási irányváltás a legtöbb esetben valóban szükséges. A korcok a saroktól 200 mm távolságra legyenek. 16. ábra: Homlokzati külső sarok két derékszögű állókorccal. Ez a kialakítás az erős szélnek kitett helyeken kiválóan alkalmazható, mivel a két lemezperemet két folyamatos rögzítő-sávval meg lehet fogni. 17.a-c ábra: Homlokzatburkolat oldalsó falcsatlakozásának kialakítása, különböző tömítési megoldásokkal. 148

8 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/RÉSZLETKÉPZÉSEK 18. ábra: Vízszintes derékszögű állókorcokkal kialakított homlokzat lábazati csomópontja 19. ábra: Vízszintes derékszögű állókorcokkal kialakított homlokzat felső lezárása Homlokzatburkolat vízszintes derékszögű állókorcokkal A vízszintesen fektetett lemezsávokkal készülő homlokzatburkolatok egyre kedveltebbek. Ez a kialakítás csak olyan felületeken alkalmazható, amelyek függőlegesek, vagy felső élük előreugrik. Csomóponti javaslataink ( ábra) nemcsak vízszintes, hanem ferde korcvezetésre is alkalmazhatók. A korcolási irány meghatározásánál elsősorban arra kell figyelni, hogy a derékszögű állókorcok nyitott oldala mindig lefelé nézzen, hogy arról a víz szabadon le tudjon folyni. Ha a homlokzatban ablak is van, a lemezsávok kiosztását és tengelytávolságát úgy kell megtervezni, hogy az ablakok felső élénél mindig fusson végig egy vízszintes korc (ld. III. fejezet 2.4, 9. és 10. ábra). 20. ábra: Vízszintes derékszögű állókorcokkal kialakított homlokzat belső sarka, rejtett sarokprofillal 21. ábra: Vízszintes derékszögű állókorcokkal kialakított homlokzat oldalsó csatlakozása más épületrészhez, rejtett fogadóprofillal 22. ábra: Vízszintes derékszögű állókorcokkal kialakított homlokzat külső sarka, kiugró sarokprofillal. Ez a kialakítás az erős szélnek kitett helyeken kiválóan alkalmazható, mivel a két lemezperemet két folyamatos rögzítő sávval lehet megfogni. 23. ábra: Vízszintes derékszögű állókorcokkal kialakított homlokzat külső sarka, karcsú kialakítás, rejtett sarokprofillal 149

9 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ÁTTÖRÉSEK III. 2.4 Áttörések E pontban csak a derékszögű állókorcos homlokzatok nyílásáttöréseit ismertetjük. Az olyan kisebb a homlokzatburkolaton áthatoló lyukakat, mint például az állványok rögzítőkampói, a III. fejezet 5.4 pontjában tárgyaljuk. Általános szabályok Az ablakok és a szellőzőnyílások méretét és elhelyezését a korcok kiosztásaihoz (a korcraszterhez ) kell hozzáigazítani, illetve ha ez nem lehetséges a korcok kiosztását kell a nyílások méretéhez és helyzetéhez igazítani. Az ebből néha kialakuló változó korcolási tengelytávolságok a valóságban az épület építészeti megjelenését alapvetően nem befolyásolják (ld. III. fejezet 2.2). Ritkán a rendezetlenül elhelyezkedő ablakok közül néhánynál már egyáltalán nem lehetséges annak két szélén egy-egy korcot végigvezetni. Az ablak beépítési csomópontjait ilyenkor is ki lehet alakítani, ekkor azonban a szemöldök és az ablakpárkány vonalában keresztirányú korcokat kell készíteni, amik ez esetben már zavaró hatásúak. Azok a magas műszaki követelmények, amelyek az építészeti megjelenéssel, az épületszerkezeti megoldásokkal és az ablakok használatával kapcsolatban jelentkeznek, az összeépítési munkák során precíz és szerkezettudatos munkát követelnek minden résztvevőtől. A csatlakoztatások kivitelezése során a speciális profilú és sokszor egyedi méretű elemeket is többnyire műhelyben kell előregyártani, megfelelő célgépekkel (ld. I. fejezet 3.6). Már korábban is említettük, de itt újra felhívjuk a figyelmet arra, hogy a homlokzatburkolatoknál a csomópontokat mindenképpen forrasztás nélkül kell megoldani. Itt utalunk még egyszer arra is, hogy a RHEIN- ZINK és az alumínium összeépítése ami a homlokzatburkolatoknál gyakran előfordul nem jelent műszaki problémát (ld. I. fejezet 2.1.7). Az ablakok tisztítására, az abból eredő lecsurgási sávokra és a RHEINZINK anyaghoz használható tisztítószerekre vonatkozóan szintén az I. fejezet pontjában leírtak érvényesek. Védőfólia Megemlítjük még egyszer annak lehetőségét is, hogy az ablakpárkány-elemeket az építés során fóliabevonatos homlokzati RHEINZINK - lemezek alkalmazásával lehet a szennyeződésektől és az ujjlenyomatoktól (ld. I. fejezet 2.1.7) megóvni. A védőfóliát közvetlenül a szerelést követően el kell a felületről távolítani. Az ablakok beépítése Szögletes ablakok beépítése A derékszögű ablakok az alábbi elemekből állnak: ablakpárkány, -szemöldök és -káva. Bár e három elem térben egymáshoz kapcsolódik, a kezelés megkönnyítése érdekében azokat külön-külön ismertetjük. Ablakpárkány-csatlakozások Általános szabályok Az ablakpárkány-fedés és az ablak összeépítésének alapszabálya az, hogy az ablak szerkezete tegye lehetővé a párkányfedés belső oldali legalább 30 mm magasságú felülről takart csatlakoztatását. A műszakilag teljesen kifogástalan megoldáshoz a fém és a műanyag ablakoknál általában alsó tokmagasító elemre van szükség, a faablakoknál pedig az alsó tokösszekötőben kialakított viszszamélyítésre. Mindenképpen biztosítani kell, hogy az ablak tok- és szárnykerete közötti hézagban lecsapódott pára kivezetése a párkányfedésre történjen és ne az alá. A kopogó esőhang megakadályozására az ablakpárkány-fedésnek minden pontjában teljesen fel kell feküdnie. Kedvező, ha a párkányfedés aljzata deszka vagy rétegelt lemez. A kopogás csökkentésének szándékával semmiképpen nem szabad bitumenfilc vagy hasonló alátétlemezt használni (ld. II. fejezet 4.1). A kopogó esőhang csökkentésére jó lehetőséget nyújt az ablakpárkány lemezének ENKOLIT (hideg bitumenes) ragasztóval történő leragasztása (ld. I. fejezet 3.5). Sík ablakpárkány, a korcokkal egy síkban fekvő vízorral Ez a kialakítás a leggyakrabban alkalmazott ablakpárkány-megoldás (4. ábra). A párkányfedés mint ahogy valamennyi ezután következő változatnál is közvetett módon rögzített, a külső oldalon horganyzott acéllemez 1. ábra: Minden elemében üzemben előregyártott profilokból képzett ablakbeépítés: a korcok felső vége egy külön készített elemmel van letakarva. PTT telefontársaság szolgálati épülete, Zürich (CH) 2. ábra: Különböző ablakok derékszögű állókorcos fedéssel készült homlokzaton: kör alakú, íves és négyszögletes utóbbiak részben épületsarkon. Óvoda, Hamburg (D) merevítősávba akasztva. Lecsúszás ellen az ablak felőli oldalon szintén közvetett rögzítést célszerű alkalmazni. 6 m-nél hosszabb ablakpárkány-fedéseknél a hőmozgást biztosító dilatációs megoldásokat például RHEIN- ZINK -UDS toldóelemet is alkalmazni kell (ld. V. fejezet 3.3). A párkányfedés oldalsó felhajtásának csatlakoztatása többnyire egyszeres (fekvő-)korccal történik. Az ablakkáva burkolatának alsó viszszahajtását egészen a felhajtás tövéig le lehet ereszteni ( vak-korc ) ez még kedvezőbb megjelenést biztosít. A korcolt homlokzatburkolatban kialakított ablakpárkány-fedés akkor szép, ha a párkány külső éle az ablakkáva burkolatának külső élével egy síkban van (1. és 4. ábra). Ehhez 150

10 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ÁTTÖRÉSEK Az ablakpárkány fedését egy egységként műhelyben elő kell készíteni. Az ablak alatti homlokzatburkoló lemezsávok korcainak felső végén lévő íves korclezárást már a vízorr vonala alatt el kell indítani, felső végüket pedig egy vízkorc-visszahajtással kell kialakítani. 3. ábra: Ablakbeépítés korcolt ablakpárkánnyal. Az ablakpárkány korcai a homlokzatburkolat korcaival egy vonalban vannak. azonban az is feltétlenül szükséges, hogy az ablak alatti homlokzatburkoló lemezsávok korcainak felső végén az íves korcvég-lezárás már a vízorr vonala alatt el legyen indítva. Így kerülhet az ablakpárkány vízorrja a korcok felső élével is egy síkba. Sík ablakpárkány, vízorr a korcok előtt E kialakítás többnyire olyan homlokzatoknál készül, ahol többféle függőleges lemezcsatlakozást alkalmaznak (pl. derékszögű állókorc és lécbetétes kapcsolat), ezért a párkányfedés függőleges vízorrát nem lehet a korcok külső élével egy síkba helyezni. Így az ablakpárkány oldalsó végeit a káva külső élét záró derékszögű állókorcba be kell korcolni. Egyebekben a kialakítás megegyezik az előző változattal. Korcolt ablakpárkány A korcolt ablakpárkánynál a homlokzat korcai a párkányfedésen továbbfutnak ami igen látványos (3. és 7. ábra). Elkészítése azonban viszonylag munkaigényes. A megvalósíthatóság feltétele az, hogy az ablakpárkány szélessége min. 30 cm, lejtése 3 legyen, az ablaktok alsó szára mentén pedig a felülről takart csatlakoztatás gond nélkül legyen megvalósítható (bemélyítésben ill. letakaró profil alatt). A belső oldali ablakcsatlakozás magassága szükségszerűen megnövekedik. Ablakszemöldök-csatlakozások Általános szabályok Az ablakszemöldök-csatlakozásoknál többnyire az ablak fölötti homlokzati szakasz beszellőztetését is meg kell oldani. A beszellőztető nyílásban perforált lemezt kell elhelyezni és nem csak a bogarak és a madarak elleni védelemként, hanem a nyílás optikai eltakarása végett is. A mögöttes szerkezeti elemek (pl. szarufa, deszkázat, stb.) még jobban eltüntethetők, ha a perforált lemezen keresztül látható végeket sötétre festik. (E területre a kedvezőbb látvány miatt a kör keresztmetszetű lyukakkal kialakított RHEINZINK -perforált lemez alkalmazását javasoljuk a terpesztett lemezes változat helyett.) Ablakszemöldök, fogadóprofillal kialakított ablakcsatlakozással Ennél a rendkívül tiszta megjelenésű megoldásnál a perforált lemez az ablakhoz indirekt rögzítéssel, egy fogadóprofilba csúsztatva csatlakozik. A külső oldalon a perforált lemez hajlítása a homlokzatburkolat eresz (lábazati) sávjának belső visszahajtásába van beakasztva (5. ábra). E kialakításban semmilyen rögzítés nem látszik. A fogadóprofil ablaksíkban lévő része kétoldalt 45 -ban ferdén elvágva csatlakozik az oldalsó kávalemez fogadóprofiljához és így mintegy átfordul a kávára. Ablakszemöldök, fércsávba beakasztott ablakcsatlakozással Az ablakmenti közvetett rögzítés kialakításához fogadóprofil helyett használható egy egyszerűbb változat is: az ablaktok melletti fércsáv. A fogadóprofil az ablakkeretre legalább mm-t takarjon rá. E megoldásban a fércsáv visszahajtását a helyszínen kell véglegesen lezárni, így annak tökéletes egyenessége nem biztosítható. A metszet B - B B B metszet A - A 4. ábra: Ablakbeépítés felső, alsó és oldalsó csomópontja (fogadóprofilos ablakcsatlakozással). Az ablakpárkány-fedés vízorra a homlokzatburkolat derékszögű állókorcainak külső síkjában van. A 151

11 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ÁTTÖRÉSEK 5. ábra: Ablakszemöldök perforált lemezzel, ami az ablakhoz egy fogadóprofilba csatlakozik 6a.ábra: Belső vízelvezetésű ablakpárkánykialakítás, vízköpővel. A homlokzatburkolat mögötti légtér homlokzati nyílásokon keresztül szellőzik ki. Zsidó Múzeum, Berlin (D) A B B metszet A - A A metszet B - B 7. ábra: Ablakbeépítés felső, alsó és oldalsó csomópontja, korcolt kialakítású ablakpárkány-fedéssel (fogadóprofilos ablakcsatlakozással). Ablakszemöldök, árnyékoló szerkezettel Az ablak külső árnyékoló szerkezete (pl. napvédő roló) kedvező esetben a homlokzatburkolat mögé van rejtve és az ablakszemöldökből ereszthető le az üvegezett felület elé. Általában e helyen többrészes profilokat alkalmaznak. Rendkívül fontos, hogy az árnyékoló mellett biztosított legyen a teljesértékű beszellőztetés is. Az elhelyezés technológiai sorrendjét az árnyékoló szerkezet beépítőjével előzetesen egyeztetni kell. Ablakkáva Általános szabályok Ahhoz, hogy az ablak két oldalsó csatlakozása szakszerűen kialakítható legyen, az ablaksávban (az ablak alatt és fölött) mindenképpen egy csatlakozó lemezsávot kell beépíteni (két nagy korccal kialakítva) (ld. II. fejezet 2.2, 8. ábra). Ez a kialakítás biztosítja egyúttal a kedvező megjelenést is: az ablak két oldala így szimmetrikus lesz. Ha külső oldali árnyékoló szerkezetet is be kell építeni, annak sínjeit kétoldalt a káva lemezén keresztül feltétlenül tömítőgyűrűkkel kell rögzíteni. Az ablakkáva oldalsó csatlakozásánál mindenképpen egy fogadó elemet kell alkalmazni: egy egyszeres beakasztásra szolgáló fércsávot (ún. gyűrűt ), vagy egy becsúsztató zsebbel kialakított fogadóprofilt (4. és 7. ábra). E fogadó elemek és az ablaktok 6b.ábra: Szokatlan kialakítású ablakok, amelyek egyedi csomópontjait a RHEIN- ZINK dolgozta ki. Zsidó Múzeum, Berlin (D) között kittes tömítést nem kell használni, mivel nemcsak műszakilag nem szükséges, de sokszor csúnya is. Itt sokkal beváltabb és tartósan jól működő megoldás, ha a fogadó e- lem és az ablaktok közé tömítőszalagot szorítanak be. (Még kevésbé kívánatos az a megoldás, amikor az oldalsó burkolólemezt közvetlenül az ablaktokhoz szögelik: ez a szakszerűtlenség névjegye!) Kör alakú ablakok beépítése Általános szabályok A kör alakú ablakokat egy alsó és egy felső félkör-elem segítségével építik be: az alsó félkör az ablakpárkány/-káva, míg a felső félkör az ablakszemöldök/-káva (12 ábra). Ablakpárkány/-káva A legigényesebb kialakítást a műhelyben nyújtó és zömítő szerszámok (ld. I. fejezet 3.6) alkalmazásával előregyártott lemezprofilok helyszíni beépítésével lehet elérni. Ilyen profilokat üzemben is gyártanak (speciális célgépekkel), amiket egy adott épülethez méret a- lapján meg lehet rendelni (KREHLE-cég, D- Landsberg/Lech). Mivel az ablakpárkány vízorrát az ívesítés miatt nyújtani kell, az nem 152

12 8. ábra: Klímaberendezés zsalus szellőző nyílása. Veltins Sörgyár irodaépülete, Meschede (D) III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ÁTTÖRÉSEK 9. ábra: Ablakpárkány, vízszintes derékszögű állókorcokkal kialakított homlokzatban lehet túl széles. Műhelyi előregyártás esetén az anyag tulajdonságai és az alakítás technológiája miatt ez a szélesség max. 3 cm lehet. (Az üzemben előregyártott profilok esetén ennél valamivel nagyobb szélesség is lehetséges.) Ezért az alulról csatlakozó homlokzatburkoló lemezsávok korcait is e szélességen belül kell lezárni. Következmény: e csomópontban nem lehet a homlokzatburkolat kiszellőztetését megoldani, s az átszellőzést az aljzat szerkezetén belül kell biztosítani. Az alsó burkolólemezt az ablakcsatlakozás mentén zömíteni kell. Még kedvezőbb megoldás, ha a függőleges szakaszt ívesen kivágott szalagként az ablakkönyöklő/-káva lemezére hátulról ráforrasztják. Kevésbé igényes megjelenésű kialakítást nyújt, ha az ablakkönyöklő/-káva lemezét külön-külön szegmens-elemekből forrasztják össze. Ez a megoldás csak nagyobb sugarú ablakoknál képzelhető el különösen gondosan elkészített forrasztásokkal, amelyek felületét utólag meg is csiszolják. Ablakszemöldök/-káva A fent leírtak értelemszerűen e területre is érvényesek. Az ablaszemöldök-profil felső peremét a homlokzat síkján egy szegmensekből összeállított rögzítőelem külső szegélyére hajtják vissza. E rögzítőelem belső-felső oldali visszahajtása fogadja a homlokzatburkoló lemezsávok alsó vízorr-visszahajtását, s egyúttal egy körbemenő csatornát is képez. Az ablakszemöldök-profil az ablakpárkány/-káva lemezéhez kétoldalt egyszeres fekvőkorccal csatlakozik. Szellőzőrácsok beépítése Általános szabályok A szellőzőnyílásokat általában alumínium profilokból összeállított kerettel takarják le. E keretbe rögzítik a RHEINZINK lemezből is készíthető zsaluleveleket (lamellákat). A kellő szilárdság biztosítása érdekében a lamellákat minimum 1,0 mm vastagságú lemezből kell készíteni. Ennek az a feltétele, hogy a tartókeret tokbelmérete vízszintesen ne legyen 0,7 m-nél több (8. ábra). A szellőzőrácsokon a csapóeső át tud jutni, ezért biztosítani kell a rács mögé jutott csapadék irányított elvezetését is. A rovarok és madarak bejutása ellen a rács mögött egy hálót kell rögzíteni. Itt jól lehet alkalmazni a RHEINZINK AERO 63 jelű szellőzőlemezt. A lamellákat javasolt műhelyben előre legyártani különösen a nagyobb méretűeket. Még kedvezőbb, ha az egész keret-rács-háló szerkezetet kompletten előregyártják, és a helyszínen csak rögzítik. A takarólamellákat szegecsekkel vagy önmetsző csavarral rögzítik a kerethez. A homlokzatburkolathoz kialakított csatlakozást mindig egyedileg kell megoldani figyelembe véve, hogy az elemek mindenütt a vízlefolyás irányában takarjanak egymásra. 12. ábra: Kör alakú ablak, igényesen kialakított csatlakozásokkal. 153

13 III. 2 DERÉKSZÖGŰ ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ÁTTÖRÉSEK 154

14 III. RÉSZ: III. 2 DERÉKSZÖGŰ FEDÉSI RENDSZEREK ÁLLÓKORCOS FEDÉS/ÁTTÖRÉSEK III. 3 LÉCBETÉTES FEDÉSEK 3.1 Kialakulás 3.2 Ismertetés 3.3 Részletképzések 3.4 Áttörések 155