2. ábra: Restaurált kupolafedés sajtolt díszítésű rombusz tetőfedő elemekkel. Grand Hotel, Yverdon (CH) III. 4.2 Ismertetés

Átírás

1 III. 4 ROMBUSZFEDÉS/KIALAKULÁS 1. ábra: Nagyelemes négyzetes rombusz elemekkel készített oromfal-burkolat - ahogyan az Aachen-Littich környékén jellemző. Aachen-Sief (D) 2. ábra: Restaurált kupolafedés sajtolt díszítésű rombusz tetőfedő elemekkel. Grand Hotel, Yverdon (CH) 3. ábra: A rombuszfedés a modern épületeken is jól mutat. Coop lakó- és üzletház, Meiningen (CH) III. 4.1 Kialakulás A horgany anyagú és rombusz alakú elemekből készült fedéseknek nagy hagyománya van Közép-Európában. Az ilyen jellegű fedések 1840 körül alakultak ki, azonban alkalmazásuk a II. világháború óta átmenetileg viszszaesett. A rombuszfedést különösen a zordabb időjárású hegyvidéki területeken (így többek között a Német Középhegységben) kedvelték: csapóeső elleni védelemként vidéki környezetben az épületek homlokzatain, míg a városokban elsősorban az oromfalakon alkalmazták (1. ábra). Később a rombuszfedés alkalmazási területe kibővül: sa nagyobb lejtésű tetők fedéseként is elkezdték használni. A rombuszfedés elemeinek alakja és mérete régiónként változott: leggyakrabban olyan pikkely-elemeket használtak, amelyek 400 mm kiterített szélességű lemezből készültek. E fedési mód ma sem csak műemléki épületek felújításánál jön szóba (2. ábra), hanem tetőfelépítmények, kémények és tetőszegélyek burkolataként is. A rombuszfedés modern formában egyre inkább tért hódít a modern építészetben is (4., 8. és 9. ábra). Újabban ismét gyakran alkalmazzák épületek oromfalainak fedésére: mivel klasszikus korc-akorcba akasztott kapcsolatai és felületének tisztes patinája tartósságot sugározva emeli a rombuszfedéssel burkolt épület értékét. III. 4.2 Ismertetés A rombuszfedés valójában egyfajta kiselemes azaz vízzáró besorolású fedési mód, amelynek neve az elemek formájára utal. Két változatát ismerjük: a nyújtott rombuszfedést ( Spitzrauten ), amely paralelogramma formájú és alsó pontjában hegyesszögű elemekből áll, valamint a négyzetes rombuszfedést ( Quadratrauten ), amelynek oldalai derékszögben csatlakoznak egymáshoz. A zsindelyés palafedésekhez, valamint más fémlemez kiselemes fedésekhez képest jelentős különbség az, hogy a rombuszfedések elemei nem csak ráfednek egymásra, hanem egyszeres fekvőkorccal csatlakoznak egymáshoz, ami jelentősen növeli a vízbejutás és a szélszívás elleni biztonságot. A csatlakozáshoz a felső oldalon 2-2 előrehajlítást, az alsó oldalon 2-2 hátrahajlítást alakítanak ki (10. ábra). Az elemeket egyedileg (műhelyben), vagy ipari előregyártással készítik. A RHEINZINK - rendszer termékpalettáján 6 különböző formájú rombusz-elem található, amelyek mind előpatinásított ( patina pro ) anyagból készülnek (1. táblázat). A nyújtott és a négyzetes rombuszfedés továbbgondolásaként a RHEINZINK kifejlesztette az ún. nagy rombusz ( Großrauten ) fedést is. E típus lényegesen nagyobb táblákból készül, mint a korábbiak s ezzel változott a megjelenés is. 60 cm elemszélességig és max. 300 cm vízszintes hosszúságig többféle méretben készül. Aljzatszerkezet A rombuszfedés aljzata átszellőztetett lécaljzat, vagy teljesfelületű deszkaaljzat (esetleg rétegelt lemez). Az aljzat kiválasztásánál a 4. ábra: A modern építészetben egyre kedveltebb a rombuszfedés továbbfejlesztett változata, az ún. nagy rombusz ( Großrauten ), is. EFI, Bad Oeynhausen (D) hajlásszöget is figyelembe kell venni: 60 alatti lejtésű tetőn a kopogó esőhang csökkentésére már javasolt teljesfelületű aljzatot alkalmazni. Ugyanez érvényes olyan homlokzatfelületekre is, amelyeknél várható, hogy például a játszó gyermekek labdával vagy más módon ütő igénybevételt okoznak. Más esetekben a lécaljzat általában elégséges; a lécek távolságát a 1. táblázat alapján kell meghatározni. Lejtés Az ún. pikkelyfedések minimális lejtése 25. Bár az egyszeres fekvőkorcos elemkapcsolatok az egyszerű átfedéshez képest megnövelt tömörséget biztosítanak a csapadékkal szemben, mégis ha a tető lejtése 60 -nál kevesebb, javasolt a fedés alatt egy második vízelvezető réteget (alátéthéjazatot) kialakítani. (Beépített tetőtereknél mindig szükséges második vízelvezető réteget kialakítani ugyanúgy mint bármely más kiselemes fedésnél.) 162

2 III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ISMERTETÉS 5. ábra: Az épület megbízhatóságot sugároz, s ezt a rombuszfedés is támogatja. Amstel Hotel, Amsterdam (NL) 6. ábra: A rombusz-elemek rögzítése fércekkel. A rögzítőférceket a visszahajtás kis kivágásába kell akasztani és az aljzatszerkezetre szögelni. Ez lehetővé teszi, hogy az elemek egymáshoz pontosan csatlakozzanak. 7. ábra: Annak érdekében, hogy a legfelső sor is jól illeszkedjen, a sorokat függőlegesen és vízszintesen csapózsinórral előzetesen ki kell jelölni. 10. ábra: RHEINZINK -rombuszfedés elemek. Négyzetes és nyújtott rombusz, az előre- és hátrahajlított peremekkel. 8. ábra: Az eltolt csatlakozású RHEINZINK - nagy rombusz elemek pikkelyszerű megjelenést nyújtanak. Cinemaxx, Kiel (D) 9. ábra: Íves, döntött homlokzati felületre simuló RHEINZINK -négyzetes rombusz fedés (egyedi méret). Sportstadion, Wankdorf (CH) Rögzítés A rombuszfedés elemeit mindig az alatta lévő sor elemeinek visszahajlításába akasztják be, s a felső oldalukon oldalanként egy-egy (a lécvagy a deszkaaljzatra szögelt) rögzítőférccel rögzítik. A RHEINZINK -rombuszfedés elemeinél a rögzítést még a felső visszahajlításban kialakított kis kivágások is segítik, amelyek meghatározzák a fércek helyzetét és azokat engedik a csatlakozás vonalától kissé hátrahúzódni. Így a következő sor rombuszelemeinek szerelésekor az egyébként kialakuló kis felpúposodás nem akadályozza a pontos és egyenes vonalú fektetést (6. és 7. ábra). A RHEINZINK - nagy rombusz elemeit szintén oldalsó fércekkel rögzítik, amelyek távolságát a szélerőktől függően kell meghatározni (a kettős állókorcos fedésnél leírtak szerint ld. III. fejezet 1.2). Íves felületek A rombuszfedés alapvetően kiselemes fedési mód: a fekvőkorcos kapcsolatok és az anyag alakíthatósága szinte bármely ívű felülethez való alkalmazkodást lehetővé tesz természetesen minél kisebbek az elemek, annál kisebb sugarú lehet a felület íveltsége. Kisebb sugár esetén az elemeket rá lehet hajlítani a felületre. Ilyenkor annak érdekében, hogy a visszahajtások ne deformálódjanak el, a korcokba a hajlítás idejére távolságtartó sablont kell beszorítani. 163

3 III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ISMERTETÉS Négyzetes Névleges Méret (élek hossza) Lefedett felület Kb. darabszám Léctávolság, f Súly rombusz* méret mm cm 2 m 2 -ként cm (kg / m 2 ) x 200 0, , x 283 0, , x 350 0, ,7 Nyújtott Névleges Méret (élek találko-lefedett felület Kb. darabszám Léctávolság, f Súly rombusz* méret zási pontjáig) mm cm 2 m 2 -ként cm (kg / m 2 ) x 288 0, , x 381 0, ,5 9, x 449 0, ,9 * RHEINZINK - patina pro felület, lemezvastagság: 0,7 mm Nagy Névleges Méret (élek hossza) Lefedett felület Kb. darabszám Léctávolság, f Súly rombusz* méret mm cm 2 m 2 -ként cm (kg / m 2 ) 400/ /600 0, ,5 7,7 400/ /1800 0, ,5 8,3 470/ /800 0, ,1 470/ /3000 1, ,1 570/ /1000 0, ,0 670/ /1200 0,72 1,5 20 7,4 ** RHEINZINK - standard és RHEINZINK - patina pro felülettel is, lemezvastagság: 0,8 mm (más méretek és lemezvastagságok egyedi megrendelésre gyárthatók) 1. táblázat: A RHEINZINK -rombuszfedési rendszerek műszaki adatai 164

4 III. 4 ROMBUSZFEDÉS/RÉSZLETKÉPZÉSEK 1. ábra: Ereszcsatlakozás álló rombuszelemmel illetve az ereszsávra visszahajlított alsó sarokkal. 2. ábra: Rombuszfedés oromszegélykialakítása. Az oromszegély profilja rátakar a fedésre. III. 4.3 Részletképzések Lábazati csatlakozás A lábazati (v. eresz-) csatlakozásnál a vízszintesen kitűzött és rögzített lábazati lemezsávba elsősorban fél-rombusz elemeket akasztanak be, amiket a középvonalukon visszahajtással látnak el. A második sor elemeinek alsó csúcsa túlnyúlhat az eresz vonalán, vagy az is visszahajtható a lábazati (v. eresz-) lemezsávra (1. ábra). A fedés lezárásának fenti elve alkalmazható az oldalsó csatlakozásoknál is. Figyelem! Mivel a rombuszfedést is alulról felfelé haladva szerelik, az alsó sor méretpontos és egyenes rögzítését különös gondossággal kell végezni, mert az meghatározza az egész fölötte lévő felületet. A kezdő sor minden pontatlanságát később már csak rendkívül nagy fáradsággal lehet korrigálni (ld. III. fejezet 4.2, 6. ábra). Oldalsó csatlakozás Az oldalsó csatlakozásokat (pl. falszegélyek) egy szegélylemezzel kell kialakítani, amik rátakarhatnak a rombusz-elemekre vagy akár a rombusz-elemek takarhatnak arra rá (3. ábra). Mindkét kialakításban a takart elemeket rögzítőfércekkel kell az aljzathoz lefogni. Belső és külső sarok A sarkokat általában egy folyamatos sarokprofillal alakítják ki, amelyekre a rombusz-elemek rátakarnak, így a saroknál egy végigfutó látszó él jelenik meg (ld. oldalsó csatlakozásnál). Egyes esetekben a sarokcsatlakozást úgy is meg lehet oldani, hogy a saroknál a rombuszelemek átfordulnak. Ez lényegesen munkaigényesebb változat, viszont előnye, hogy a fedés raszterja a sarkokon nem törik meg. Ez esetben a rombusz-elemek oldalsó visszahajtásába a hajlítás vonalában egy sablont (betétlemezt) helyeznek el azért, hogy az a hajlítás során ne szoruljon össze. 3. ábra: Oldalsó falcsatlakozás a fedésre rátakaró és a fedés alá befutó szegélylemezzel 165

5 III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ÁTTÖRÉSEK 1. ábra: Ablakbeépítés nyújtott (balra) és négyzetes (jobbra) rombusz-elemekkel és körbefutó kerettel (ld. a rajzokat is). Figyeljük meg, hogy a rombusz-elemek kétoldalt szimmetrikusan csatlakoznak a kávához: ez csak minden részletre figyelő tervezéssel érhető el. 2. ábra: A rombuszfedést oldalról fogadó beakasztó-profil alsó éle a kétoldalt túlnyúló ablakpárkányra egy ferde visszahajtással van leültetve így biztosított a vízelvezetés. A B - B metszet B B A - A metszet A III. 4.4 Áttörések Ablak beépítése homlokzatba Az ablakkáva-csatlakozást úgy tudjuk egyenes éllel kialakítani, ha a kávalemezben egy (a homlokzat síkja elé álló) hajlítást készítünk, majd e hajlítás homlokzat felületére visszatérő peremében kiképzett visszahajlításába beakasztjuk a rombuszfedés elemeit oldalról néhány centiméterrel a káva síkja mellett (1. és 3. ábra). A megoldás analóg az oldalsó csatlakozás azon változatával, ahol a rombuszfedés elemei a szegélylemezre rátakarnak. Az ablakszemöldök kialakításának elve azonos a lábazati csatlakozással. Ha azonban a kávalemez kiugrását az ablakszemöldökre is átfordítjuk, egységes megjelenésű ablakkeretet kapunk. Az ablakpárkány fedése kétoldalt a kávalemez alá fut, olyan szélességben, hogy a káváról lefutó csapadék az ablakpárkány két szélén belül még le tudjon folyni. Annak érdekében, hogy a víz a káva belső felületéről is egyértelműen el legyen vezetve, a kávalemez alsó élének visszahajtását ferdén (a párkánnyal azonos lejtéssel) kell kialakítani, és ezt a káva síkjáig le kell ültetni (2. ábra). Az ablak káva- és szemöldöklemezének ablaktok-csatlakozását ugyanúgy kell kialakítani, mint bármely más rendszernél: fogadóprofilba csúsztatással (3. ábra). Tetőáttörések Mind a kémények, mind a síkban fekvő tetőablakok körül egy külön szegélylemezt kell készíteni a kettős állókorcos fedés elvei szerint (esetleg előregyártott szegélyt kell beépíteni). E gallér felső élére és oldalára a tetőfedés elemei rátakarnak, míg alsó élén a szegély takar rá a tetőfedésre pontosan úgy, mint más kiselemes fedéseknél. Az egyetlen különbség az, hogy itt a csatlakoztatások a hosszú átfedés helyett készülhetnek egyszeres fekvőkorccal is (6. ábra). 3. ábra: Egy rombuszfedésű homlokzatban lévő ablak hossz- és keresztmetszete. Rombuszfedés esetén a szemöldöknél egyes esetekben elhagyható a beszellőztetés (pl. ha nem teljes felületű aljzat készül, hanem lécezés), így a kávaprofil itt is körbe tud fordulni. 166

6 III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ÁTTÖRÉSEK 4. ábra: RHEINZINK -rombusz fedésű tető, áttörésekkel és ablakokkal. Lakóépület Gifhorn (D) 5. ábra: A legnehezebb csomópontok és áttörés-szegélyezések is megoldhatók rombusz-elemekkel. 6. ábra: Egy tetőfelépítmény (itt: kémény) szakszerű beépítése rombuszfedésű tetőbe. (E tetőnél tudatosan nem alkalmaztak elválasztó réteget - ld. II. fejezet 4.2) 7. ábra: Síkban fekvő tetőablakok egy RHEINZINK -rombusz fedésű tetőben. Wiesbaden (D) 167

7 III. 4 ROMBUSZFEDÉS/ÁTTÖRÉSEK 168

8 III. RÉSZ: FEDÉSI RENDSZEREK III. 5 TETŐBIZTONSÁGI RENDSZEREK 5.1 Villámvédelem 5.2 Hófogó 5.3 Biztosító kampók 5.4 Állványkampók 5.5 Tetőjárdák 5.6 Csatornafűtés 5.7 Napenergia-hasznosítás berendezéseinek rögzítése tetőre szerelt rendszerek 169