77. Mit értünk pozitív, ill. negatív adszorpción? Víz-levegő határfelületen mely anyagokra jellemző, és miben nyilvánul meg?
|
|
- János Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ADSZORPCIÓ 77. Mit értünk pozitív, ill. negatív adszorpción? Víz-levegő határfelületen mely anyagokra jellemző, és miben nyilvánul meg? Ha pozitív, akkor az adott komponens töménysége nagyobb a határrétegben, ha negatív, akkor pedig kisebb. 78. Mi alapján különbözteti meg egymástól a kapilláraktív és kapillárinaktív anyagokat? A vizes oldatok felületi feszültsége jelentősen függ az oldott anyag töménységétől. Ennek gyakorlati jelentősége nyilvánvaló, ha csak a nedvesítőképesség növelésére gondolunk. Vannak olyan vízben oldható anyagok, melyek kismértékben növelik (kapillárinaktív anyagok) vagy jelentősen csökkentik (kapilláraktív anyagok) a vízfázis felületi feszültségét. 79. Adja meg vizes oldatok felületi feszültségének megváltozását az oldott anyag töménységének függvényében! 80. Mely anyagok kapilláraktívak és kapillárinaktívak a felsorolt anyagok közül? Ecetsav, etilalkohol, metilalkohol, Na-sztearát (szappan), NaCl (konyhasó), glicerin, szőlőcukor Kapillárinaktív: szervetlen sók, cukrok, glicerin Kapilláraktív: kismolekulájú poláris szénvegyületek: alkoholok, aldehidek, karbonsavak. A zsírsavak, ill. sóik, amennyiben oldódnak, felületaktívak. Tenzidek (pl. Na-alkil-szulfátok vagy - szulfonátok stb.). Az amfipatikus molekulák (de tegyük hozzá, a dipólus molekulák is) 81. Mi az adszorpciós izoterma? Állapotegyenlet, amely során az adszorbeált mennyiséget mérjük az egyensúlyi gáznyomás függvényében néhány rögzített hőmérsékleten. A görbék alakja elsősorban attól függ, hogy kritikus hőmérséklet felett vagy alatt végeztük a meghatározást, az adszorbeálódni vágyó anyag koncentrációjával/telítettségével összefüggésben. 82. Mi az adszorbens, adszorptívum és adszorbátum?
2 Adszorbens: Szilárd, általában porózus anyag, amelynek felületén megkötődnek a molekulák. Adszorptívum: A felületen megkötődhető molekulák. Adszorbátum: Az adszorbens felületén megkötött adszorptívumok, együttesen. 83. Rajzoljon fel egy Langmuir-típusú adszorpciós izotermát! 84. Mik azok a Langmuir- és Langmuir-Blodgett-filmek? Vízfelszínen kialakított oldhatatlan monomolekulás filmek. A Langumir-Blodgett filmek a Langumir filmek más felületre való átvitelét jelentik. 85. Sorolja fel a gőzadszorpció legfontosabb típusait az adszorbens és adszorbátum kölcsönhatása szerint, ill. az adszorpciós határréteg szerkezete szerint! - fizikai adszorpció: a kölcsönhatások során, a felületen megkötött gázmolekulák szerkezete lényegében változatlanul marad. Zérus aktiválási energia. - kémiai adszorpció: az adszorbens felületével való kölcsönhatáskor a gázmolekula kötésviszonyai megváltoznak. Aktiválási energiára van szükség a kötésátrendeződéshez. - egyrétegű- monomolekulás határréteg - többrétegű határréteg 86. Mit ért mikro- mezo- és makropórus alatt? Szilárd felületen végbemenő gőz adszorpciójakor a felületre jutó molekulák lekötik a felületi elemek erőterét, a szilárd adszorbens felületi energiája csökken. Ennek azonosnak kell lennie az adszorbeálódó molekulák felületi sűrűsödése folytán bekövetkező energiaváltozással. A potenciállal és folyadéktérfogattal szerkesztett függvényre karakterisztikus görbe adódik. Feltételezhető ugyanakkor, hogy az adszorbens felületről kiinduló tereknek bizonyos hatótávolságuk van, mely több molekularéteg vastagságának is megfelelhet a pórusokban. mikro: 2nm mérethatár alatti, mezo: 2-50 nm között, makro: 50nm-nél nagyobbak. 87. Milyen elven tudja meghatározni az adszorbensek fajlagos felületét gőzadszorpció mérése során?
3 Az adszorbensek szoros, hatszöglapú illeszkedésekor felálló helyigény, és darabszám ismeretében, ezek szorzata megadja a teljese fajlagos felületet: A= n * An TENZIDEK, MICELLÁK 88. Mit nevezünk tenzidnek? Mesterségesen előállított felületaktív anyagokat. 89. Sorolja fel a felületaktív anyagok legfontosabb típusait! Hozzon egy-egy példát! - ionos: - anionos: Na-sztearát - kationos: dodecilamin-hidroklorid nem ionos: alkil-polietilén-oxidok amfoter: dodecil-betain 90. Mit jellemez a HLB-érték? Neminonos felületaktív anyagok polaritásának jellemzésére vezették be a HLB-számot, mely az angol Hydrophile-Lipophile-Balance szóegyüttesből származik, és egy önkényes skálán (0-20) mutatja a molekula hidrofil és hidrofób karakterét. Minél közelebb van értéke 20-hoz, annál polárisabb, azaz annál jobban oldódik vízben a tenzid. 91. Mi a kritikus micellaképződési koncentráció (C M )? Hogyan határozható meg? A kísérletileg nyert függvények (elektromos vezetőképesség, ozmózisnyomás, felületi feszültség, ) menete jelentősen megváltozik egy szűk töménységtartományban, amelyet kritikus micellaképződési koncentrációnak hívunk, jelölése: CM vagy korábban c.m.c. Ennél töményebb tenzidoldatokban keletkeznek csak micellák, ez alatt nem adottak a micellaképződés termodinamikai feltételei. A függvények menetében bekövetkező törést lineáris extrapolációval határozhatjuk meg. 92. Mi a micellaképződés hajtóereje termodinamikai szempontból? Az egyedi tenzidmolekulákat (ionokat) a vízmolekulák hidratálják. Két kölcsönhatástípus jellemzi: kölcsönhatás a poláris csoporttal (WH-víz) és kölcsönhatás az apoláris lánc atomjaival (WL-víz). A micella képződését követően megvalósulhat az apoláris láncok kölcsönhatása (WL- L), az apoláris láncot addig hidratáló vízmolekulák pedig felszabadulnak, és egymáshoz erős hidrogénkötésekkel kapcsolódnak (Wvíz-víz). Nyilvánvalóan ez a molekuláris kölcsönhatás a legerősebb, és ez felel a micellák kialakulásáért. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a vízmolekulák kiszorítják maguk közül az amfipatikus molekulák apoláris láncait. 93. Milyen micella-típusokat ismer vizes közegben? Rajzolja fel sematikus képüket! Kismicellák (gömb alakúak), Nagymicellák (henger alakú és lamellás)
4 94. Mik azok a liposzómák (vezikulák)? Rajzolja fel sematikus szerkezetüket! A vizes közegű micellák szoros rokonságban vannak a mesterségesen is előállítható, kettősfalú molekuláris asszociátumokkal, vezikulákkal vagy liposzómákkal, amelyek formailag a lamellás mi-cellák záródásából származtathatók 95. Milyen szempontok figyelembevételével értelmezhető a C M nagysága? Minden olyan tényező, amely megváltoztatja az amfipatikus molekula polaritását, ill. oldhatóságát befolyásolja az anyag CM értékét is. Molekula összetétele és szerkezete, adalékanyagok, hőmérséklet. 96. Hogyan függ a C M nagysága az apoláris molekularész (szénlánc) kiterjedésétől? Minél hosszabb az apoláris lánc, annál kisebb a CM. Az apoláris lánc elágazása növeli a CM értéket, mert akadályozza a micellába való berendeződést. 97. Hogyan függ a C M nagysága a poláris molekularész polaritásától? A poláris rész polaritásának növelésével nő a CM nagysága. 98. Elemezze a hőmérséklet hatását a C M nagyságára? A hőmérséklet hatása összetett. A hőmérséklet növekedésével nő a molekuláris hőmozgás intenzitása és energiája: ez mintegy szétzilálja a formálódó micellákat, tehát a micellaképződés
5 ellen hat. A hőmérséklet azonban nemcsak a folyamat dinamikájára hat, hanem befolyásolja a molekuláris kölcsönhatásokat is. Az ionos tenzidek oldhatósága a hőmérséklet növelésével szerény mértékben nő, a nemionos tenzideké csökken. Nemionos tenzidek poláris részét általában polietilén-oxid lánc alkotja. Ezek növekvő hőmérséklet hatására dehidratálódnak, azaz vízoldhatóságuk csökken. Ezen utóbbi esetben ez a hatás dominál, azaz a nemionos tenzidek CM értéke növekvő hőmérséklettel csökken. Az ionos tenzidek esetében azonban mind a két említett hatás a CM növekedését eredményezi. 99. Definiálja a felhősödési és a Krafft-pontot! Mivel magyarázhatók az előbbi pontokkal jellemezhető jelenségek? Krafft-pont: A Krafft-hőmérsékleten a rendszer eléri a C M -nek megfelelő töménységet, ezért az ionos felületaktív anyag oldhatósága jelentősen megnő. Felhősödési hőmérséklet: Nemionos tenzidek elegendően tömény, vizes oldata a hőmérséklet növelésével egy bizonyos, szűk hőmérséklet-tartományban befelhősödik (opalizál, ill. zavaros lesz). A hőmérséklet növelésével ugyanis csökken a láncok hidratálhatósága. Ez nagymicellák kialakulásához vezet, amelyek jelentősen szórják a fényt Mi a szolubilizáció? Vízben nem vagy alig oldódó anyagok (pl. szalicilsav) micellákat tartalmazó rendszerekben oldatba vihetők. A micella apoláris belseje apoláris oldószerként viselkedik, bekebelezi a vízben oldhatatlan anyagokat, vagy orientáltan beépül a micellát alkotó molekulák közé: kevert micellák képződnek Mi a szerepe mosáskor a felületaktív anyagoknak? A mosás összetett folyamat, első elemi lépése a tisztítandó, zsíros felület átnedvesítése vizes tenzidoldattal. Az átnedvesítés következtében az apoláris jellegű szennyezők vízfázisba kerülnek. Ha beoldódnak, azaz szolubilizálódnak a jelenlevő micellák belsejébe, akkor nem tudnak visszatapadni a felületre, ezáltal javul a mosás hatékonysága. HABOK, EMULZIÓK 102. Sorolja fel az emulgeátorok és a habképző anyagok legfontosabb típusait! felületaktív anyagok (tenzidek) makromolekulák (fehérje, polivinil-alkohol stb.) részlegesen nedvesíthető porok 103. Hogyan fejtik ki hatásukat az emulgeátorok és a habképző anyagok? Az emulgeátor és habképző anyagok molekulái, ill. a szilárd szemcsék a folyadék-gáz és a folyadék-folyadék határfelületen halmozódnak fel, csak így képesek stabilizáló hatást kifejteni 104. Milyen szerkezetűek lehetnek a habok, és mi az a Plateau-tartomány?
6 Gömbhabok, és poliéderes habok lehetnek. A Plateau-tartomány a folyadékcsatornák (lamellák) találkozási pontjaiban alakul ki 105. Mi gátolja, ill. mi segíti elő a hab megszűnését? A habot stabilizáló felületaktív anyagok a lamella felszínén orientáltan adszorbeálódnak. A lamella vékonyodását (azaz a habmegszűnést) a szemben álló molekulák taszítása biztosítja. Az adszorpciós határrétegek stabilitása és kellő rugalmassága a molekulák optimális, oldalirányú kölcsönhatásával biztosítható. Erős vonzás pl. merevíti a lamellát. A lamellák vékonyodása általában a hab megszűnésének első lépése Mi a Gibbs-Marangoni hatás? 107. Mik azok a bor lábak v. könnyek ( wine leg vagy tears of wine )? Mivel magyarázható? 108. Hogyan jellemezné a habok stabilitását és a habképző anyagok habzóképességét? Időben mérik a megszűnő hab térfogatát, esetleg meghatározzák a felezési időt, amely idő alatt az előállított hab térfogata a felére csökken. Ezekhez a vizsgálatokhoz legegyszerűbb esetben osztott kémcsöveket is használhatunk, ha a habkeltést ismételhető módon tudjuk megvalósítani. Ezt az eljárást a sztatikus módszerek közé sorolják. Más lehetőség az ún. stacionárius habtérfogat meghatározásán alapul. Ez tényleg a habképző és a hab együttes jellemzésére alkalmas. Habkolonnában adott gázáram mellett habzást idéznek elő, egy perforált membránon keresztül. A tapasztalatok szerint adott áramlási sebességhez tartozik egy idő után állandósult (stacionárius) habtérfogat: a habkeletkezés és habmegszűnés sebessége egyenlővé válik Mi a habzásgátlás lényege? Alkil-polisziloxánok (szilikon-olajak): felületaktivitásuk nagyobb a habképző anyagénál, ezért leszorítják azokat a levegő-víz határfelületről. Adszorpciós határrétegük azonban merev, így a hab könnyen összetörik, megszűnik.
7 Dietil-éter: beoldódik a lamellák vízfázisába, de gyorsan elpárolog, így a lamellák könnyen kilyukadnak Mi a habflotálás és a habkromatográfia lényege és jelentősége? A flotálást a kőzetben kis mennyiségben lévő értékes anyag kinyerésére, dúsítására használják. A kőzetet aprítják, majd megfelelő felületaktív anyagok vizes oldatába diszpergálják. A felületaktív anyagok szerepe kettős: megfelelő körülmények között habzást biztosítanak, ill. hidrofobizálják az ércszemcsék felületét, a meddőét (ércet nem tartalmazó kőzetét) azonban nem, a buborékok az ércszemcsék felszínére tapadnak, és felemelik azokat a folyadék felszínére, ahol hab is keletkezik. A habkromatográfia különböző tenzidek elválasztására alkalmas eljárás. A habkolonna bizonyos magasságokban megcsapolható. A különböző habképzők oldatában habzást keltve a leginkább felületaktív komponensek a habban, sőt a hab felső részében dúsulnak fel. Körültekintő tervezéssel elérhető, hogy a különböző felületaktivitású anyagok a haboszlop mentén elkülönüljenek egymástól. Különböző magasságokban megcsapolva az oszlopot, a habképző anyagok elkülöníthetők egymástól Mit ért az emulziók jellegén? Mi szabja meg a keletkező emulzió jellegét? Alapvetően kétféle lehet, olaj-a-vízben (jelölése: O/V) és víz-az-olajban (V/O). Az olaj poláris folyadékkal nem elegyedő folyadékot jelöl, és a víz is lehet egyéb (poláris) folyadék. Az emulziók jellegének kialakításában legnagyobb szerepe az emulgeátor oldhatóságnak van. Általában az lesz a folytonos közeg, amelyben az emulgeátor jobban oldódik Hogyan döntené el kísérletileg az emulzió jellegét? - Az elegyítési próba során azt vizsgáljuk, hogy vajon vizes vagy olajos fázissal hígítható-e az emulzió. Gyakran az emulziót cseppentjük vízbe vagy olajos fázisba, és tanulmányozzuk diszpergálhatóságát. Nyilvánvaló, hogy vizes közegű emulzió vízzel hígítható, és vízben diszpergálható. - A festési próba hasonló elven működik. Vízben oldható színezékek (pl. metilénkék) vagy vizes oldataik a vizes közegű emulziót képesek csak megfesteni, míg az olajban oldhatók (pl. szudánvörös) a másikat. - Mérhető elektromos vezetést csak vízközegű emulziókban tapasztalunk Mit ért emulzió átcsapása alatt? Mi a vaj és tejszín közötti alapvető különbség? Emulziók átcsapása során a fázisok szerepet cserélnek, a folytonos közeg diszperz résszé alakul. Az átmenet alatt a rendszer viszkozitása jelentősen megnő. Átcsapást idézhetünk elő - a hőmérséklet változtatásával - mechanikai behatásra: tejszínből, amely O/V emulzió, mechanikai behatásra vaj keletkezik (köpülés), utóbbi olajközegű emulzió - kémiai úton 114. Mit gondol, mi a különbség a nappali (nem fénylik használata után a bőr) és az éjszakai (használata után fénylik a bőr) krémek között?
8 Az éjszakai (zsíros) krémek, ill. testápoló tejek olajközegű, míg a nappali (hidratáló) krémek (és testápoló tejek) vízközegű emulziók Mit ért a cseppállandóság megszűnésén (koaleszkálás)? Mi történik a tej fölöződése során és miért? A tej vízközegű emulzió, a sűrűség különbség miatt a zsír cseppek felemelkednek a tej tetejére. A tejzsír fölöződése: zsírgolyócskák összetapadnak, szőlőfürthöz hasonló halmazokat alkotnak. Az összetapadás az euglobulin micelláknak köszönhető Mi az alapvető különbség a makro-, mini- és mikroemulzió között? - Makroemulzió: a közönséges (köznapi) emulziók durva diszperz rendszerek, az emulgeált cseppek mérete néhány mikrométer, ezért viszonylag rövid idő alatt szétválnak, eloszlási állandóság nincs. - Mikroemulziók: valódi kolloidok, nm-es cseppeket tartalmaznak, megfelelő emulgeátorok jelenlétében spontán keletkeznek, termodinamikai egyensúlyban vannak - Miniemulziók: kinetikailag stabilak (eloszlási- és cseppállandóságuk is van), az emulgeált cseppek mérete kolloidális, a legkisebbeké átfedi a mikroemulziót jellemző mérettartomány felső részét. Ezek csak intenzív keveréssel állíthatók elő, felületaktív és társ felületaktív anyagok együttes felhasználásával. REOLÓGIA 117. Értelmezze a nyírófeszültséget és a deformáció sebességet (tiszta nyírás esetén)! A nyírófeszültség ( shear stress, τny) egységnyi felületre vonatkoztatott nyíróerő:, ahol A a nyíróerő hatásának kitett felület nagysága. Tiszta nyírás esetén rotáció nem történik, a testet alkotó anyagi pontok egyenes vonalú pályán mozdulnak el. A deformáció sebessége:, ahol G a deformáció 118. Rajzolja fel a newtoni folyadékok folyásgörbéjét! Hogyan számíthatja ki ebből a folyadék dinamikai viszkozitását?
9 119. Minek a hányadosa mutatja a reológiai viselkedés viszonylagosságát? A relaxációs idő és a megfigyelési idő hányadosa, ez a Deborah-szám Hogyan függ a híg diszperziók fajlagos viszkozitása ideális esetben a részecskék térfogati törtjétől (Einstein-egyenlet)? 1 ahol η0 a diszperziós közeg viszkozitása, ϕ a diszperz rész térfogati törtje, k = 2,5. Fenti egyenlet tömör gömb alakú részecskékre érvényes, amelyek között nincs kölcsönhatás, és a térfogati tört kisebb, mint 0,05. Töményebb rendszerekre a viszkozitás a térfogati tört magasabb hatványkitevőjű tagjai szerint változik Rajzolja fel a tömény diszperziók jellemző folyásgörbéit! Mitől függ ezeknek az anyagoknak a viszkozitása? A viszkozitásuk függ a nyírási sebességtől (pszeudoplasztikus, dilatáns anyagok), és az időtől (tixotróp, reopex anyagok) 122. Adja meg a dilatanciát mutató anyagok folyásgörbéjét! Mitől függ ezeknek az anyagoknak a viszkozitása? A látszólagos viszkozitás növekvő nyírási sebességgel növekszik 123. Adja meg a szerkezeti belső súrlódást mutató anyagok folyásgörbéjét! Mitől függ ezeknek az anyagoknak a viszkozitása? A látszólagos viszkozitás növekvő nyírási sebességgel csökken Adja meg a tixotrópiát mutató anyagok folyásgörbéjét! Mitől függ a tixotróp anyagok viszkozitása? A látszólagos viszkozitás az idővel változik 125. A kaolinit részecskék milyen speciális szerkezetben aggregálódnak, és miért?
10 Savas kémhatású közegben a lapocskák élei pozitív, míg lapjai negatív elektromos töltésűek, ezért él-lap kapcsolódás alakul ki, kártyavárszerű aggregátum jön létre Az A és B minta összetétele megegyezik. Mindkettő ugyanannak az anyagnak ugyanolyan töménységű vizes közegű diszperziója. Közepes értékű, állandó deformáció sebességnél tanulmányozva viszkozitásukat azonban az ábrán látható meglepő viselkedést tapasztaljuk. Mi ennek az oka, és milyen folyástani viselkedés áll ennek hátterében? Más a két minta előélete. Az A jelű mintát a kísérlet előtt nyugalomban tartottuk, míg a B jelű minta szerkezetét közvetlenül a kísérlet előtt maximális nyírási sebességnél teljesen lenyírtuk.
ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE
S ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételje át a szerves kozmetikai anyagokat: 1. Szerves alapanyagok ismerete szénhidrogének alkoholok (egyértékű és többértékű
RészletesebbenReológia Mérési technikák
Reológia Mérési technikák Reológia Testek (és folyadékok) külső erőhatásra bekövetkező deformációját, mozgását írja le. A deformációt irreverzibilisnek nevezzük, ha a az erőhatás megszűnése után a test
RészletesebbenAz elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.
Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
RészletesebbenKolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
Részletesebben317. Emulziók előállítása, stabilitásának és reológiai tulajdonságainak vizsgálata
317. Emulziók előállítása, stabilitásának és reológiai tulajdonságainak vizsgálata Feladat: Különböző összetételű emulziók előállítása. A tenzid mennyiségének hatása az emulzió milyenségére és stabilitására.
RészletesebbenHabok, emulziók, szolok. Makromolekulák. Az ozmózis jelensége. Asszociációs kolloidok.
Habok, emulziók, szolok. Makromolekulák. Az ozmózis jelensége. Asszociációs kolloidok. Aeroszolok Gázfázisú diszperziók: L/G köd; S/G füst Szmog: összetett rendszer London típusú (redukáló): S/L/G; szilárd
RészletesebbenKolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenA kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek
A kolloidika alapjai 4. Fluid határfelületek Kolloid rendszerek csoportosítása 1. Folyadék-gáz határfelület Folyadék-gáz határfelület -felületi szabadenergia = felületi feszültség ( [γ] = mn/m = mj/m 2
RészletesebbenReológia, a koherens rendszerek tulajdonságai
Reológia, a koherens rendszerek tulajdonságai Bányai István http://dragon.unideb.hu/~kolloid/ Koherens rendszerek Szubmikroszkópos vagy durva diszkontinuitásokat tartalmazó rendszerek, amelyekben micellák,
RészletesebbenKolloidkémia. 2. Előadás Asszociációs kolloidok
Kolloidkémia 2. Előadás Asszociációs kolloidok 1 https://ilustracionmedica.wordpress.com/2014/08/27/fisicos-haciendo-medicina-john-tyndall/ Oldatok Klasszikus vs. Kolloid oldat Tyndall-jelenség Az ion
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
RészletesebbenAz extrakció. Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása
Az extrakció Az extrakció oldószerszükségletének meghatározása Az extrakció fogalma és fajtái olyan szétválasztási művelet, melynek során szilárd vagy folyadék fázisból egy vagy több komponens kioldását
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenSzakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
RészletesebbenOldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
Részletesebbenegyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem
egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Folyadékok szerkezeti jellemz i Az el adás témakörei: Mit nevezünk folyadéknak? - részecskék kölcsönhatása, rendezettsége - mechanikai viselkedése alapján A
Részletesebben5. előadás 12-09-16 1
5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot
RészletesebbenKötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenHatárfelületi reológia vizsgálata cseppalak analízissel
Határfelületi reológia vizsgálata cseppalak analízissel A reológia alapjai Reológiai folyamatról akkor beszélünk, ha egy anyagra erő hat, mely az anyag (vagy annak egy darabjának) deformációját eredményezi.
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenBiofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis
Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenFelületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy
Általános és szervetlen kémia 8. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a többkomponenső homogén rendszereknek milyen csoportjai lehetségesek milyen sajátságai vannak az oldatoknak Mai témakörök határfelületi
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenA keverés fogalma és csoportosítása
A keverés A keverés fogalma és csoportosítása olyan vegyipari művelet, melynek célja a homogenizálás (koncentráció-, hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás kiegyenlítése) vagy a részecskék közvetlenebb érintkezésének
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenFelületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1
Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén
Részletesebben1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
RészletesebbenNEDVESEDÉS (KONTAKT NEDVESEDÉS TANULMÁNYOZÁSA TENZIDOLDATOKKAL)
NEDVESEDÉS (KONTAKT NEDVESEDÉS TANULMÁNYOZÁSA TENZIDOLDATOKKAL) /Az elméleti számonkérés mindig a gyakorlatok legelején írásos formában történik az előadások idetartozó anyaga, valamint Szekrényesy T.:
RészletesebbenFolyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok Kiemelt témák: Viszkozitás Víz és nyál Kristályok - apatit Polimorfizmus Kristályhibák
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenKARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK
KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenAllotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
Részletesebben1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Részletesebben7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata
ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenHatárfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2
Határelületi jelenségek 1. Felületi eszültség Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek Határelületi jelenségek Kiemelt témák: elületi eszültség adhézió nedvesítés ázis ázisdiagramm
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenBIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS
BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenKolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II
Kolloidstabilitás Berka Márta 2010/2011/II Kolloid stabilitáshoz taszítás kell. Sztérikus stabilizálás V R V S sztérikus stabilizálás: liofil kolloidok alkalmazása védőhatás adszorpció révén (természetes
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
RészletesebbenAltalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Molekulák, folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok
Molekulák energiaállapotai E molekula E elektron E (A tankönyvben nem található téma!) vibráció E rotáció pl. vibráció 1 ev 0,1 ev 0,01 ev Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti
RészletesebbenFolyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.
Folyadékok folyékony szilárd Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok Kiemelt témák: Viszkozitás Apatit Kristályhibák és
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenNagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)
Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan
RészletesebbenAz elektromágneses tér energiája
Az elektromágneses tér energiája Az elektromos tér energiasűrűsége korábbról: Hasonlóképpen, a mágneses tér energiája: A tér egy adott pontjában az elektromos és mágneses terek együttes energiasűrűsége
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenMTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném
RészletesebbenMosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat
Mosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet vi. Bevezetés Tematika vii. A mosási mechanizmus főbb lépései viii. Mosószer komponesekés
Részletesebbenb./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?
1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront
RészletesebbenDoktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS
Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS Készítette: MEZEI AMÁLIA Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Határfelületi- és Nanoszerkezetek
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenMucilago / Mucilagines
KOLLOID DISZPERZ RENDSZEREK NYÁK / NYÁKOK Mucilago / Mucilagines PTE, GYTK Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet 1 A NYÁKOK nagy molekulájú anyagok viszkózus, vizes kolloid oldatai (viszkózus hidroszolok).
RészletesebbenCiklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben
Ciklodextrinek alkalmazási lehetőségei kolloid diszperz rendszerekben Vázlat I. Diszperziós kolloidok stabilitása általános ismérvek II. Ciklodextrinek és kolloidok kölcsönhatása - szorpció - zárványkomplex-képződés
RészletesebbenMolekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!
TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai
RészletesebbenFordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC )
Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC ) Az ionos vagy ionizálható vegyületek visszatartása az RP-HPLC-ben kicsi. A visszatartás növelésére és egyúttal
RészletesebbenHidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.
Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok
RészletesebbenKOLLOIDKÉMIAI GYAKORLATOK
KOLLOIDKÉMIAI GYAKORLATOK Segédanyag Összeállította: BERKA MÁRTA NAGY ZOLTÁN NOVÁK LEVENTE KÉRI MÓNIKA KOZMA CSILLA DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KOLLOID- ÉS KÖRNYEZETKÉMIAI TANSZÉK 2012 A kolloidkémiai
RészletesebbenKOLLOIDKÉMIAI GYAKORLATOK
KOLLOIDKÉMIAI GYAKORLATOK Segédanyag Összeállította: BERKA MÁRTA NAGY ZOLTÁN NOVÁK LEVENTE DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KOLLOID- ÉS KÖRNYEZETKÉMIAI TANSZÉK 2009 A kolloidkémiai gyakorlat a
RészletesebbenAtomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
RészletesebbenTárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés.
A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.4 2.5 Porózus anyagok új, környezetkímélő mérése Tárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés. A biotechnológiában,
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
RészletesebbenKolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás Szőri Milán: Kolloidkémia 1 Kolloidok stabilitása Termodinamikailag lehetnek stabilisak (valódi oldatok) Liofil kolloidok G oldat
RészletesebbenAminosavak, peptidek, fehérjék
Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
Részletesebbenozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.
ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive
RészletesebbenDiffúzió 2003 március 28
Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség
RészletesebbenAsszociációs kolloidok
A háromféle kolloid rendszer közül ez az egyik, amelyik termodinamikailag állandó lehet makromolekulás kolloid Asszociációs kolloidok asszociációs kolloid diszperziós kolloid A kapilláraktív anyagok a
RészletesebbenKolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M
Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M Tantárgyi kommunikációs dosszié (TKD) Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Tanszék Miskolc, 2014
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
Részletesebbena. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
Részletesebben1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben
1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257
RészletesebbenAz élethez szükséges elemek
Az élethez szükséges elemek 92 elemből kb. 25 szükséges az élethez Szén (C), hidrogén (H), oxigén (O) és nitrogén (N) alkotja az élő szervezetekben előforduló anyag 96%-t A fennmaradó 4% legnagyobb része
Részletesebben