Türr István Képző és Kutató Intézet Főigazgatóság

Átírás

1 Türr István Képző és Kutató Intézet Főigazgatóság TÁMOP 5.3.6/B-13/ A TÁMOP-5.3.6/B-13/ azonosítószámú projekt keretében Best Practice Jó gyakorlatok beazonosítására irányuló szakmai-módszertani összegzéshez FENNTARTHATÓ, ALTERNATÍV FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK KIALAKÍTÁSA, ÖNFOGLALKOZTATÁS, INDULÓ VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA, SZÖVETKEZETI JELLEGŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SEGÍTÉSE, TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK TÉMÁKBAN FELMÉRÉSKÉSZÍTÉSE (ÖSSZEGZÉS 2.) Készítette: InNow Tanácsadó Zrt. Budapest, október

2 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló Absztrakt Bevezetés Mélyszegénység és területi szegregáció Rövid áttekintés a bemutatott jó gyakorlatokról Összegzés, javaslatok Bevezetés Szakirodalmi áttekintés A hazai szegregátumok helyzete Atipikus foglalkoztatási lehetőségek Nonprofit pénzügyi finanszírozás Helyi gazdaságfejlezstés Helyi termékek felkarolása, népszerűsítése, értékesítése A szociális foglalkoztatást és gazdaságot támogató Európai Uniós fejlesztések szinergiája, szociális gazdaság A mobilitást elősegítő támogatások szerepe a komplex telep-programot megvalósító településeken A különböző világszervezetek témával kapcsolatos megközelítései Jó gyakorlatok Nemzetközi jó gyakorlatok Helyi termékek márkaképzése védett területeken és vidéki térségekben (Csehország) Mozgó szövetkezeti bolt (Hollandia) Vidéki termékek városi boltja (Portugália) Öko-ház (Olaszország) LETS Revúca - élelemszövetkezet (Szlovákia) Idősgondozás: Prevenciós célú otthoni látogatások idős személyeknél -- svédország Hazai jó gyakorlatok A közfoglalkoztatásnak mintapéldája -- a Kaposfői szociális szövetkezet létrehozása és működtetése A helyi foglalkoztatási eszközök alkalmazásának mintaértékű példája képzés, foglalkoztatás, lakhatás, vagyis a Zalakarosi térkőgyártás jó gyakorlata Vállalkozóvá válás, képzés, mentorálás -- foglalkoztatási jó gyakorlat Bakson Hulladékbontás, betonelem-gyártás, képzés, tanácsadás a gyöngyösi példa Faipari és virágkötészeti közösségi vállalkozás Korlát térségében Nonprofit pénzügyi finanszírozás -- Szőlőfeldolgozó építése vállalkozói mikrohitel felvételével Helyi termékek felkarolása, népszerűsítése, értékesítése -- Bioéléskamra a helyi gazdaságfejlesztés jó gyakorlata Hét községben Szekrény hálózat helyi gazdaságfejlesztési jó példa a zempléni Hegyköz településein Bridge projekt a helyi- és szociális gazdaság erősítésének jó gyakorlata Munkamágia -- összefogás a munkáért POCOLÓ Nomád a szabadidős és kulturális programok szervezésének mintapéldája oldal

3 Roma Integrációs Modellprogram Kerecsenden Köröm község példája a közösségfejlesztésre, a konfliktusok csökkentésére a szociális munkások tevékenységén keresztül Marcal Forrásvidék Hálózat kialakítása Oszkó - Értékek, hagyományok és innovativitás egy vidéki közösségben Pannon Helyi Termék Klaszter Ős- Dráva táj rehabilitációs program Sátoraljaújhelyen a foglalkoztatás elősegítése a munkaerő-piaci koordinátor irányításával Az empirikus adatfelvétel eredményeinek bemutatása A kutatás módszertana Célcsoport és mintavétel Másodelemzés, helyzetértékelés településenként Baks Gyöngyös Jászberény Köröm Mátraverebély Nagyecsed Pécs Sárkeresztúr A kvantitatív adatfelvétel tapasztalatai A kvalitatív adatfelvétel tanulságai A mélyinterjúkból levonható legfontosabb megállapítások A fókuszcsoportos interjúból levonható legfontosabb megállapítások Javaslat- és ajánlásgyűjtemény Összefoglalás A téméhoz kapcsolódó legfontosabb kérdések Felhasznált irodalom Témához kapcsolódó linkgyűjtemény Táblázat- és ábrajegyzék oldal

4 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. ABSZTRAKT Becslések szerint ma Magyarországon több százezer ember él társadalmi és fizikai értelemben szegregált környezetben, vagyis mélyszegénységben, főleg a vidéki települések perifériáin koncentrálódva. Ezen halmozottan hátrányos helyzetű közösségek társadalmi felzárkózásának és integrációjának elősegítése, illetve ezzel összefüggésben a vidéki településeken tapasztalható, elvándorlással összeköthető kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatok megállítása, megfordítása a probléma-halmaz összes dimenziójára egyaránt kiterjedő komplex beavatkozásokat igényel. Az alább olvasható összegzés egy több lépcsős kutatássorozat eredménye, mely elsősorban a Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása), illetve a Foglalkoztatási beruházások támogatása projektek kedvezményezetteinek támogatásán keresztül a vidéki településeken mélyszegénységben, illetve szegregáltan élők foglalkoztatási lehetőségeinek feltárását, és ehhez kapcsolódóan társadalompolitikai javaslatok megfogalmazását tűzte ki céljául. Mindezt hazai és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatásán, továbbá egy nyolc településre kiterjedő, kavantitatív és kvalitatív eszközöket egyaránt alkalmazó empirikus kutatás eredményeinek felhasználása által valósítja meg. Címkék (kulcsszavak): hátrányos helyzet, szegregáció, atipikus foglalkoztatás, munkanélküliség, szociális gazdaság, helyi gazdaságfejlesztés, fenntartható fejlődés 1.2. BEVEZETÉS A TÁMOP-5.3.6/B-13/ Szakmai-módszertani támogatás a komplex telepprogram és az elnéptelenedő falvak társadalmi gazdasági folyamatainak megfordítását célzó program megvalósítói számára című kiemelt projekt elsősorban az Új Széchenyi Terv Otthonteremtés Lakásprogram és a Foglalkoztatás kitörési pontjaihoz járul hozzá a helyi szinten megvalósuló komplex programok szakmai támogatásával, így a társadalmi és gazdasági problémák feloldására irányuló jó gyakorlatok adaptációjának elősegítésével és társadalmi innováció ösztönzésével. A projekt közvetlen célcsoportja a TÁMOP / Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása), illetve a TIOP A-13/1 Foglalkoztatási beruházások támogatása konstrukció pályázat keretében megvalósuló nyertes projektek szakmai megvalósítói és menedzserei, illetve a programok helyi megvalósításába bevont 4. oldal

5 szervezetek, intézmények és azok munkatársai. Ugyanakkor a projekt közvetett célcsoportjába tartoznak mindazon inaktív személyek, akik a kedvezményezett településeken és vonzáskörzeteikben élnek és hátrányos helyzetűnek, kiváltképpen munkaerő-piaci hátrányokkal küzdőknek minősülnek. Mindazonáltal a kutatás során feltárt és az alábbiakban is olvasható eredmények, összefüggések nem jelentéktelen része általános relevanciával is rendelkezik. Ténykérdés ugyanis, hogy a telepi körülmények, a szegénység és a halmozottan hátrányos társadalmi és munkaerő-piaci helyzet elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a foglalkoztatás, és azon keresztül a jövedelem és az önálló jövedelemszerzésre való képesség megteremtése. Ehhez szükséges a hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek tartós munkába állítása, társadalmi és munkahelyi beilleszkedésének segítése, a foglalkoztatási szint emelése, figyelemmel az egyéni adottságokra és szükségletekre. Kiváltképp fontos ez annak tükrében, hogy a telepek és az ott élő emberek száma háromszorosára emelkedett között és feltételezhető, hogy a kormányzati törekvések ellenére sem csökkentek a nagyságrendek az elmúlt időszakban, legalábbis abban a mértékben, amennyire az kívánatos lenne. A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a helyi viszonyokhoz kapcsolódóan milyen feltételek állnak vagy állhatnak rendelkezésre a fenntartható, alternatív foglalkoztatási formák kialakítása, az önfoglalkoztatás, az induló vállalkozások támogatása, a szövetkezeti jellegű együttműködések. A társadalmi vállalkozások segítése kapcsán. Ennek keretében lényegében három lépcsőben valósult meg a releváns információk összegyűjtése. Első lépcsőben áttekintettük a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat, a témába vágó európai és hazai könyveket, szakfolyóiratokat, tudományos publikációkat, statisztikai kiadványokat és internetes forrásokat, miközben szinergiavizsgálat keretében, felmértük a szociális foglalkoztatást és gazdaságot támogató EU-s fejlesztések hatását az önfoglalkoztatásra és vállalkozóvá válásra, illetve felkutattuk, hogy miben áll a mobilitást elősegítő támogatások szerepe a komplex telep-programot megvalósító településeken. Második lépcsőben a külföldi és hazai jó gyakorlatok beazonosítása során a kapcsolódó hazai és nemzetközi jó példák számbavételételén keresztül bemutattuk, hogy a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű közösségek társadalmi felzárkóztatása és integrációja kapcsán milyen lehetőségek állhatnak rendelkezésre; megvizsgáltuk a helyi-és szociális gazdaságfejlesztés, a mobilitás-támogatás, a közösségfejlesztés, a mikrohitelezés alternatíváit, és azok helyi-települési viszonyokhoz való adaptálhatóságát. Harmadik lépcsőben a már említett projektek elsődleges célcsoportjának számító településeket egészen pontosan a mintavétel során mintába került fejlesztési helyszíneket vettük vizsgálat 5. oldal

6 alá, melynek keretében mélyinterjúkat készítettünk a foglalkoztatási szakemberek, nonprofit cégvezetők, szociális szakemberek körében. Ezen felül kérdőíves felmérést is végeztünk a mintába került településeken élő közvetett célcsoporthoz tartozó személyek között az atipikus, alternatív foglalkoztatással kapcsolatos motivációkról, szándékokról, az önfoglalkoztatás és a vállalkozóvá válás esélyeiről. Továbbá fókuszcsoport interjút vettünk fel a foglalkoztatási, szociális és oktatási szektor területén dolgozó szakemberek, kutatók, oktatók, minisztériumi szakemberek, és más gyakorló nonprofit vezetők körében tapasztalataik interaktív megvitatása és átadása céljából. A TÁMOP-5.3.6/B-13/ keretében több altémában készült összegzés, ez a tanulmány ezek közül a foglalkoztatással foglalkozik részletesen, de a problémák komplex kezelése megkívánja egyes esetekben az átfedő tartalmak megjelenését is. Célunk olyan komplex megoldási lehetőségek, jó gyakorlatok bemutatása, melyek a feltárt helyi adottságokra alapozva implementálhatóak a vizsgált és a vizsgálaton kívül eső szegregátumok problémájának megoldására. Az adatgyűjtésbe bevont települések: - Észak-Magyarország: Mátraverebély, Gyöngyös, Köröm - Dél-Dunántúl: Pécs - Észak-Alföld: Jászberény, Nagyecsed - Dél-Alföld: Baks - Közép-Dunántúl: Sárkeresztúr 1.3. MÉLYSZEGÉNYSÉG ÉS TERÜLETI SZEGREGÁCIÓ A szakirodalom a szegregátumokat többféle megközelítésben és többféle keretben értelmezi, mindazonáltal irányadónak tekinthető a telep-felszámolási programok pályázati kiírásában szereplő meghatározás, mely szerint szegregáltnak, szegregátumnak tekintjük azt a minimum egy háztömbből négy utca vagy közterület között elhelyezkedő ingatlanokból álló településrészt, ahol az alacsony státuszú lakosság (az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) aránya (a szegregációs index) meghaladja az 50%-ot. A szegregált lakókörnyezetben élő populáció nagyságrendjével kapcsolatos becslések meglehetős eltéréseket mutatnak, mindazonáltal a jelenség nagyon is létező, tömegeket érintő problémának tűnik. A Domokos (2010) szerint a hazai népesség mintegy 3 százaléka, megközelítőleg 300 ezer ember él szegregált lakókörnyezetben miközben a helyzet folyamatosan romlik: a kutatás rámutatott, hogy a telepek és az ott élő emberek száma 6. oldal

7 háromszorosára emelkedett a év adataihoz képest. A felmérés mintegy 1600 szegregátumot említ. A felmérés adatai szerint a telepek közel 60 százaléka községi, mintegy 38 százaléka városban, megyei jogú városban és 2 százaléka Budapesten található, ami rávilágít és ráerősít arra az egyébként is közismert tényre, hogy a szegregált lakókörnyezet elsősorban a településhierarchia alsóbb szintjein elhelyezkedő településeket érintő értsd falusi jelenség. Továbbá rendkívül fontos tény, hogy a telepek kétharmada a települések szélén, további 14 százaléka külterületen helyezkedik el, 20 százaléka pedig legalábbis településszerkezetileg szerves része az adott összeszámolt telepnek, falunak, városnak. A szegregátumokban élők jövedelemszerzéshez és foglalkoztatottsághoz szükséges kompetenciái alacsony szinten állnak. A munkával rendelkezők is jellemzően alacsony iskolai végzettséget igénylő munkát végeznek, amelyért alacsony fizetést kapnak ezen problémahalmaz megoldása a szegregátumban élők felzárkóztatása kapcsán számos projekt realizálódótt, mégpedig a TÁMOP : Komplex telepprogram (TKKI); Fény hozók program (Roma Versitas Alapítvány); Elszalasztott ezer év (Csongrád Megyei Független Cigány Érdekvédelmi Szervezet Közhasznú Egyesület); Fenntartható megoldások (Igazgyöngy Alapítvány); Hulladék eltakarítási és újrahasznosítási program (Kerecsendi Faluvédő Egyesület); Hagyománytisztelet-helyi alapanyagok felhasználásával a helyi közösségek életminőségének javításáért (Kerek- Hegy Közhasznú Egyesület); Hulladékból tüzelőt! (Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége); Helyi emberek életminőségének javítása (Összefogás Abaújért Közhasznú Egyesület); Fészek Kapcsolatépítő Műhely (Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány); Nyitottabb Hős utcát közösségfejlesztéssel a szegregátumban élők hátrányainak mérsékléséért (Kontúr Közhasznú Egyesület); Mindazonáltal szükségesnek érezzük itt rögtön hangsúlyozni, hogy az utóbbi évtizedek hazai gyakorlatában a külső erőforrásokra épülő fejlesztések domináltak. Ezek a sok esetben az igényekhez részben, vagy nem teljesen igazodó beavatkozásokat eredményeztek, vagy a 7. oldal

8 szubszidiaritás hiánya miatt csak átmeneti fellendüléshez vezettek abban az időszakban, amíg a külső forrás folyamatosan érkezett. Ennek következtében az utóbbi néhány évben számos magyarországi településen kísérleteztek olyan fejlesztésekkel, melyek a helyben szunnyadó erőforrások kiaknázására, a helyi humán erőforrás mozgósítására épülnek és ennélfogva a kutatásunkban mi is egyértelműen a belső, helyi erőforrásokra építettünk. A fenti projektek keretében zajló fejlesztések ellenére a foglalkoztatási viszonyok és a hátrányos helyezet koncentrációja továbbra is súlyosnak mondható, amit az 1. ábra, ami a szegények arányának vizualizálására hivatott, illetve az életkori és etnikai alapon fennálló település összetételi asszimetriákat bemutató 2. ábra is jól tükröz. 1. ábra Szegénység Magyarországon Forrás: Autonómia Alapítvány SIMS 2. ábra Területi asszimetriák Magyarországon (2013) 8. oldal

9 Forrás: (Ladányi Virág, 2009: 16) Az összegzés az általános hazai tendenciák mögött rejlő helyi foglalkoztatottsági, iskolázottsági és gazdasági helyzetképet is felvázolja, ami a mintába került települések listáját szemügyre véve, könnyen belátható módon hatalmas eltéréseket tartalmaz RÖVID ÁTTEKINTÉS A BEMUTATOTT JÓ GYAKORLATOKRÓL A jó gyakorlatok számbavétele során hazai és nemzetközi példákat egyaránt azonosítottunk a nemzetközi jó gyakorlatokat elsősorban a helyi gazdságfejlesztés, a fenntarthatóság, a közösségfejlesztés illetve a személyi szolgáltatások vonatkozásában tekinthetjük irányadónak. A helyi termékek márkaképzésének csehországi gyakorlata, a hollandiai mozgó szövetkezeti bolt, a portugáliai vidéki termékek városi boltja, vagy éppen a szlovák LETS Revúca élelemszövetkezet mind példát mutat abban a tekintetben, hogy milyen módszerekkel lehetséges az alapvetően vásárlóerő-hiányos régiók felvevőpiacának szélesítése, és a szövetkezetesítés elősegítése. Ugyanakkor a fenntarthatóság, az ökológiai gondolat, a közösség- és tudatformálás hazai viszonylatok között is könnyen realizálható példáját nyújtja a LaCasaRotta Egyesület projektje, mely egy olyan társas-ház létrehozásában áll, amelyet a kisközösség közös erővel újít fel, alakít ki ökologikus technikák alkalmazásával, és amelyben aztán közösen kialakított szabályok és elvek alapján, mikro társadalmi közösségként együtt élhetnek és vállalkozhatnak a résztvevők. A személyi szolgáltatások az otthoni segítés, idősgondozás példaértékű megvalósulását pedig a svédországi jó gyakorlat kapcsán láthattuk. A hazai jó gyakorlatok felkutatása során számos előremutató, a vizsgált térségekben is könnyen adaptálható modellt azonosítottunk.a kaposfői szociális szövetkezet létrehozása és 9. oldal

10 működtetése során láttuk, hogy a helyi önkormányzatok a termelő, piaci viszonyok között is értékesíthető áruk előállításában kulcsszereplők lehetnek; a zalakarosi térkő gyártás eme munkahelyteremtő folyamatot komplex, oktatással, mentorállással egybekötött programmá fejlesztette. A munkahelyteremtésben az önkormányzatok mellett természetesen a non-profit szervezetek is lényeges szerepet vihetnek mintaértékű példa ebben a tekintetben a hulladékbontást, betonelem gyártást, képzéssel, tanácsadással támogató gyöngyösi jó gyakorlat, illetve a korlát térségében megvalósuló faipari és virágkötészeti közösségi vállalkozás. A helyi termékek felkarolásában, népszerűsítésében rejlő lehetőségeket illusztrálja a hét községében megvalósuló Bioéléskamra program, és folytathatnánk a sort az összegzésben tárgyalt jó gyakorlatok előremutató listájával ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK A szakirodalmi áttekintés, az összegyűjtött és elemzett jó gyakorlatok, valamint a primer és szekunder kutatási elemek alapján a következő következtetések és javaslatok fogalmazhatóak meg a szegregátumokban élő népesség foglalkoztatási helyzetének javítására vonatkozóan. Nem igényel részletes magyarázatot, ugyanakkor mégsem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szakpolitikai döntések meghozatala és a leendő fejlesztések realizálása során az első és legfontosabb érvényesítendő szempont a kedvezményezett települések földrajzi gazdasági társadalmi jellemzőinek tekintetbe vétele a helyi szociális ellátások, az oktatás, az ipari és a mezőgazdasági munkalehetőségek, a turizmus adottságaihoz kapcsolódó jellegzetességei a beavatkozások eredményességét ugyanis alapvetően meghatározó tényezők. Szükséges mindenekelőtt leszögezni és ezt az empirikus kutatás is megerősítette, hogy a közfoglalkoztatás a további foglalkoztatás bővítés tekintetében nem kecsegtet távlatokkal, hiszen jelenleg is túlfoglalkoztatás zajlik az önkormányzati intézményekben, emiatt egyéb alternatívák felkutatása indokolt. A kérdőíves adatfelvétel tanulságai szerint az olyan atipikus foglalkoztatási formák mint a részmunkaidős, a bedolgozói esetleg távmunka jellegű foglalkoztatás alacsony beágyazottsággal bírnak a vizsgált célcsoportban, így a városi környezetben, iskolázott rétegek körében jellemző és működő gyakorlatok szegregátumokban történő megvalósítása attitűdbeli és szocializációs deficitek áthidalását is megköveteli. Az empirikus kutatás alapvető tanulsága, hogy a telepeken élők a gyermekfelügyelettel és a fiatalok támogatásával, a szabadidős és kulturális programok szervezésével, illetve 10. oldal

11 a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában vennének a legszívesebben részt. Ezek mellett a fókuszcsoportos interjún szóba kerültek olyan foglalkozási lehetőségek is mint a gyógynövénytermesztés vagy a gombászat. Irányadónak tekinthető ebben a tekintetben Sárkeresztúr példája, ahol az önkormányzat által telepített fűzfákból a szegregátumokban élők bútorokat és háztartási eszközöket készítettek önálló használatra. A kutatás másik tanulságaként az is kiderült, hogy a szegregátumokban élők lényegében bármilyen felkínált munkalehetőséget elfogadnak legyen szó legális, vagy fekete foglalkoztatásról és a törvényes kereteken belül rendszeresen vállalnak betanított munkát a környékbeli üzemekben. A valódi probléma mégis inkább az, hogy ezeket néhány alkalom után otthagyják, ami leginkább három okra, az alacsony bérezésre, a nem megfelelő munkakörülményekre és a mobilitási nehézségekre vezethető vissza. Szükséges tehát a foglalkoztatási és bérezési körülmények javítása, illetve alapvető fontosságú mindazon törekvés támogatása, melyek a mobilitási lehetőségek megvalósulását célozzák. Mindezzel természetesen a sok esetben egyetlen jövedelemforrásnak számító feketézés mértéke is jelentősen csökkenthetővé válik. A telepeken élők mobilitási jellemzőivel is összefüggő legfontosabb kérdés, hogy hol kerüljenek kialakításra a szegregátumokban élőknek szánt munkalehetőségek vagyis a munkahely-teremtés a telepen belül, vagy azon kívül történjen meg. A mélyinterjúkból kiderült ugyanis, hogy az érintett települések egyikében sem beszélhetünk telepi gazdaságról, és ha van is gazdasági tevékenység az adott településen az a település más részein helyezkedik el. Figyelembe véve a kulturális jellegzetességeket és a szakértői javaslatokat az tűnik célszerűnek, ha a nők a telepen vagy a telep környékén jutnak munkalehetőséghez varroda, kézműves ipar, míg a férfiak a településre vagy annál messzebbre is eljárhatnak válaszaik alapján. Mindazonáltal annak figyelembevétele is lényeges szempontnak tűnik a beavatkozások realizálása során, hogy a telepeken élők kulturális jellemzőinél fogva a szegregátumokban történő munkatelepítés esetén a hagyományos munkaszervezési elvek nem jöhetnek szóba a kutatási tapasztalatok alapján a munkát célszerű erős irányítási kontroll és felügyelet alatt végeztetni. A telepekre telepített foglalkoztatási tevékenységek kapcsán továbbá felmerül a szegregáltság és a további elszigeteltség fokozódásának lehetősége, miközben a telepen kívüli munkavégzés hozzájárulhat az integráció és a munkamorál növekedéséhez. 11. oldal

12 A fókuszcsoportos interjú egyik legfontosabb tanulsága, hogy a munkahely-teremtéssel kapcsolatos intézkedések során előnyben kell részesíteni a helyi vállalkozásokat, melyeket egyúttal ösztönözni is kell a telepeken élőkkel szemben gyakorolt társadalmi felelősségvállalás fokozására a telepeken élők utaztatásának, gyermekeik fejlesztésének támogatása lényeges bizalmi tőkeképző faktor lehet. Több településen a foglalkoztatás-növelés reális alternatívájának tekinthető a turizmus felfuttatása is, ehhez azonban szükséges annak elősegítése, hogy a települést a látogatók vonzónak találják. A turizmusból való profitálás egyik jó példája a Bakson kialakított Bárka Szálló, melyben a főzést és a takarítási munkálatokat a hátrányos helyzetű helyi lakosok látják el. Az idegenforgalom kapcsán a bódvalenkei freskófalu kiemelendő még, ahol a házak tűzfalára festett, romák által létrehozott művészeti elemek jelentik a látványosságot. Utóbbi példa egyértelműen bizonyítja, hogy az ilyen jellegű kezdeményezések segítenek leküzdeni az előítéleteket, társadalmi elismerést válthatnak ki, megismertetik a helyi kultúrát és önbizalmat adnak a helyiek számára. Az adott településre érkezők kapcsolatba léphetnek a helyi emberekkel, akik a látogatókra építve kihasználhatják a turizmusból származó előnyöket; legyen szó akár a vendégek ellátásáról, emléktárgyak készítéséről vagy a hátrányos helyzetű települések megítélésének javításáról. A foglalkoztatás-bővítés lehetőségei között az idegenforgalom fejlesztésén túl a helyi gazdaság fejlesztését is szükséges kiemelt prioritásként kezelni egyúttal szükséges a szegregátumokban élők ösztönzése arra, hogy önállóan vagy közösségi szinten árutermelésbe és/vagy szolgáltatások indításába kezdjenek. A legnagyobb probléma ezzel kapcsolatban, hogy nem biztosított számunkra a piacra jutás, helyi viszonylatban sok esetben nincs meg a megfelelő vásárlóerő; más piacokra pedig a telepek elzártsága, a kezdeményezőképesség és forráshiány miatt önerőből képtelenek eljutni. Ehhez nyújthatnak megoldást a termelőszövetkezetek, melyekkel biztosított lenne egy olyan fölvásárlási rendszer kiépülése, amely a szélesebb közönség számára is elérhetővé tenné a helyi termékeket. Ehhez azonban a létrehozandó termékeknek magukban kell hordozniuk az egyediséget, a megkülönböztethetőséget, olyan tulajdonságokkal szükséges rendelkezniük, amelyekkel vonzóbbá válhatnak a konkurens áruknál. Ennek egyik eleme lehet a települési saját márka létrehozása, mely egyrészt biztosítja a megkülönböztethetőséget, önálló arculatot testesít meg, magában hordozza az adott terület jellegzetességeit, a helyi kulturális vonásokat és mindemellett magas minőségű 12. oldal

13 is. A saját márkás termékek nagyban hozzájárulhatnak a település hírnevének öregbítéséhez. A piaci igények alapos előzetes felmérése erősen javasolt. A helyi gazdaság élénkítése keretében a munkahelyteremtés könnyen realizálható módját kínálja a mezőgazdasági termelés ösztönzése ebben kulcsszerepet kaphatnak az önkormányzatok, lásd például a kaposfői, vagy a zalakarosi jó gyakorlatot. A települési szinten megvalósuló programok mellett érdemes megfontolni, hogy milyen módon segíthető elő a telepeken élők mezőgazdasági önellátásra való igényének felébresztése, illetve a már meglévő ez irányú törekvéseik támogatása. A hasonló jellegű kezdeményezésekből leszűrt tapasztalatok alapján azonban kellő körültekintéssel szükséges eljárni az ilyen és ehhez hasonló törekvések kulcsa a szükséges kompetenciák kialakításában áll. A kutatás további fontos eredménye, hogy a szegregátumokban élők életkörülményeinek és foglalkoztatási viszonyainak javítására irányuló intézkedések kidolgozása és végrehajtása során részvételi lehetőséget kell biztosítani az ún. helyi hősöknek a célcsoport kulturális és szociális jellegzetességeinél fogva ugyanis a tekintélyes szereplők szervezetek, de még inkább személyek példaátadási képességének, motivációs erejének igénybe vétele nélkülözhetetlennek tűnik a programok sikeressége szempontjából. A foglalkoztatási körülmények javítása ugyanakkor nem korlátozódhat kizárólag gazdaságfejlesztéssel összefüggő területekre a mélyszegénységből való kitörés sikeressége ugyanis az adott közösségekben uralkodó társas jellegzetességek értsd támogató, vagy gátló közeg függvénye is. A gyakran elhangzó vélemény, mely szerint a falvakban, kistelepüléseken adottságként van jelen a szomszédságban élők közötti párbeszéd, partnerség és pozitív értelemben vett egymásrautaltság a mindennapi élet terén, ami a bizalmon, a közös múlton és az átlátható emberi kapcsolatokon alapul, a vizsgált településeken miként az az empirikus kutatás során is kiderült nem minden esetben érvényesül, és ha igen, az sem mindig számít szerencsés körülménynek. Ennélfogva a közösségfejlesztés, a közösségek megerősítse, autonómiára való igényük és képességük elősegítése, a fiatalok tudatformálása, a szabadidős, kulturális programok szervezés is prioritásként kezelendő. A szlovák AlterNativa, vagy a nyíregyházi POCOLÓ gyakorlatai irányadók lehetnek ebben a tekintetben. Érdemes lehet annak megfontolása, hogy miként lehet motiválni a célcsoportot arra, hogy a munkakereséssel töltött holt időben kapcsolatok építésével és kompetenciák 13. oldal

14 gyűjtésével-fejlesztésével kapcsolatos önkéntes munkákat végezzenek; jó példaként tekinthető a szívességen alapuló gazdasági berendezkedés alkalmazására többek között a Bordányi Kör Bank. A kérdőíves felvétel tanulságai szerint a vizsgált telepeken élők ugyan túlnyomó többségükben nem tagjai szociális szövetkezeti formáknak, ugyanakkor többségük nyitott a csatlakozásra, ennélfogva javasolt az ez irányú fejlesztés, hiszen a megfelelő körülmények kialakítása mellett a személyes fogadtatás úgy tűnik megfelelő az induláshoz. A szegregtáumokban élők életkörülményeinek foglalkoztatás-elősegítésen keresztül történő javításának kulcsa természetesen a kompetenciáik fejlesztése által valósulhat meg a leghatékonyabb módon. Ugyanakkor az alapvető készségek hiánya miatt magas a képzéselhagyás aránya, miközben a képzések gyakorta nem a külső igények figyelembevételével valósulnak meg lásd a mátraverebélyi napelem szerelők példáját. Javasolt tehát olyan széles spektrumokat felölelő szakképzések indítása, melyek összhangban vannak mind a piaci igényekkel, mind a képzések célcsoportjának képességével. Összegezve a javaslatokat, azt lehet leszűrni, hogy javarészt kis lépésekkel lehet előre haladni a foglalkoztatásban. Olyan megoldásokat kell találni, melyek lehetőleg helyi anyagok felhasználásával, a helyiek munkája, közreműködése révén valósulnak meg, alacsony költségűek, fenntartásuk nem igényel nagy szakmai ismeretet.a megoldások telepfüggők, mindenhol lehetnek eltérő lehetőségek, megoldások. Érdemes ösztönözni, lehetőséget adni arra, hogy mindenki részese legyen az adott programnak. A sikeres foglalkoztatás legyen bármelyik formájáról szó, beleértve az alternatív lehetőségeket is záloga minden esetben, hogy a célcsoport számukra megfelelően, érthetően, bizalommal kerüljön megszólításra. Kiemelt jelentőségű annak felismerése, hogy csak összefogással érhetnek el célokat, így olyan piaci előnyökhöz is juthatnak, amelyeket az önálló, versengő magatartással nem tudnának elérni. A hatékony működés feltétele, hogy a működési szabályok az érintettek véleményének, javaslatainak figyelembevételével szülessenek meg, minden esetben konszenzuson alapuljanak. A tanulmány tárgyát képező foglalkoztatáspolitika tervezésének alfája és omegája a telepeken élő roma lakosság hathatós felkészítése a munka világába történő megérkezésre, a családjuk eltartásához szükséges jövedelmet biztosító munkavégzés lehetőségének megragadására. Természetesen a megvalósulásnak alapfeltétele a fenntartható, alternatív foglalkoztatási formák kialakítása, az önfoglalkoztatás, az induló vállalkozások támogatása, a szövetkezeti jellegű együttműködések segítése. 14. oldal

15 15. oldal TÁMOP 5.3.6/B-13/

16 2. BEVEZETÉS A TÁMOP-5.3.6/B-13/ Szakmai-módszertani támogatás a komplex telepprogram és az elnéptelenedő falvak társadalmi gazdasági folyamatainak megfordítását célzó program megvalósítói számára című kiemelt projekt elsősorban az Új Széchenyi Terv Otthonteremtés Lakásprogram és a Foglalkoztatás kitörési pontjaihoz járul hozzá a helyi szinten megvalósuló komplex programok szakmai támogatásával, így a társadalmi és gazdasági problémák feloldására irányuló jó gyakorlatok adaptációjának elősegítésével és társadalmi innováció ösztönzésével. A projekt közvetlen célcsoportja a TÁMOP / Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása), illetve a TIOP A-13/1 Foglalkoztatási beruházások támogatása konstrukció pályázat keretében megvalósuló nyertes projektek szakmai megvalósítói és menedzserei, illetve a programok helyi megvalósításába bevont szervezetek, intézmények és azok munkatársai. Ugyanakkor a projekt közvetett célcsoportjába tartoznak mindazon inaktív személyek, akik a kedvezményezett településeken és vonzáskörzeteikben élnek és hátrányos helyzetűnek, kiváltképpen munkaerő-piaci hátrányokkal küzdőknek minősülnek. Mindazonáltal a kutatás során feltárt és az alábbiakban is olvasható eredmények, összefüggések nem jelentéktelen része általános relevanciával is rendelkezik. A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a helyi viszonyokhoz kapcsolódóan milyen feltételek állnak vagy állhatnak rendelkezésre a fenntartható, alternatív foglalkoztatási formák kialakítása, az önfoglalkoztatás, az induló vállalkozások támogatása, a szövetkezeti jellegű együttműködések. A társadalmi vállalkozások segítése kapcsán. Ennek keretében lényegében három lépcsőben valósult meg a releváns információk összegyűjtése. Első lépcsőben áttekintettük a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmat, a témába vágó európai és hazai könyveket, szakfolyóiratokat, tudományos publikációkat, statisztikai kiadványokat és internetes forrásokat, miközben szinergiavizsgálat keretében, felmértük a szociális foglalkoztatást és gazdaságot támogató EU-s fejlesztések hatását az önfoglalkoztatásra és vállalkozóvá válásra, illetve felkutattuk, hogy miben áll a mobilitást elősegítő támogatások szerepe a komplex telep-programot megvalósító településeken. Második lépcsőben a külföldi és hazai jó gyakorlatok beazonosítása során a kapcsolódó hazai és nemzetközi jó példák számbavételételén keresztül bemutattuk, hogy a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő hátrányos helyzetű közösségek társadalmi felzárkóztatása és integrációja kapcsán milyen lehetőségek állhatnak rendelkezésre; 16. oldal

17 megvizsgáltuk a helyi- és szociális gazdaságfejlesztés, a mobilitás-támogatás, a közösségfejlesztés, a mikrohitelezés alternatíváit, és azok helyi-települési viszonyokhoz való adaptálhatóságát. Harmadik lépcsőben a már említett projektek elsődleges célcsoportjának számító településeket egészen pontosan a mintavétel során mintába került fejlesztési helyszíneket vettük vizsgálat alá, melynek keretében mélyinterjúkat készítettünk a foglalkoztatási szakemberek, nonprofit cégvezetők, szociális szakemberek körében. Ezen felül kérdőíves felmérést is végeztünk a mintába került településeken élő közvetett célcsoporthoz tartozó személyek között az atipikus, alternatív foglalkoztatással kapcsolatos motivációkról, szándékokról, az önfoglalkoztatás és a vállalkozóvá válás esélyeiről. Továbbá fókuszcsoport interjút vettünk fel a foglalkoztatási, szociális és oktatási szektor területén dolgozó szakemberek, kutatók, oktatók, minisztériumi szakemberek, és más gyakorló nonprofit vezetők körében tapasztalataik interaktív megvitatása és átadása céljából. A TÁMOP-5.3.6/B-13/ keretében több altémában készült összegzés, ez a tanulmány ezek közül a foglalkoztatással foglalkozik részletesen, de a problémák komplex kezelése megkívánja egyes esetekben az átfedő tartalmak megjelenését is. Célunk olyan komplex megoldási lehetőségek, jó gyakorlatok bemutatása, melyek a feltárt helyi adottságokra alapozva implementálhatóak a vizsgált és a vizsgálaton kívül eső szegregátumok problémájának megoldására. Az adatgyűjtésbe bevont települések: - Észak-Magyarország: Mátraverebély, Gyöngyös, Köröm - Dél-Dunántúl: Pécs - Észak-Alföld: Jászberény, Nagyecsed - Dél-Alföld: Baks - Közép-Dunántúl: Sárkeresztúr 3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 3.1. A HAZAI SZEGREGÁTUMOK HELYZETE A szakirodalom a szegregátumokat többféle megközelítésben és többféle keretben értelmezi, mindazonáltal irányadónak tekinthető a telep-felszámolási programok pályázati kiírásában szereplő meghatározás, mely szerint szegregáltnak, szegregátumnak tekintjük azt a minimum egy háztömbből négy utca vagy közterület között elhelyezkedő ingatlanokból álló településrészt, ahol az alacsony státuszú lakosság (az aktív korú népességen belül a legfeljebb 17. oldal

18 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) aránya (a szegregációs index) meghaladja az 50%-ot. A szegregált lakókörnyezetben élő populáció nagyságrendjével kapcsolatos becslések meglehetős eltéréseket mutatnak, mindazonáltal a jelenség nagyon is létező, tömegeket érintő problémának tűnik. A Domokos Veronika (2010) által jegyzett tanulmány szerint a hazai népesség mintegy 3 százaléka, megközelítőleg 300 ezer ember él szegregált lakókörnyezetben miközben a helyzet folyamatosan romlik: a kutatás rámutatott, hogy a telepek és az ott élő emberek száma háromszorosára emelkedett a év adatokhoz képest, tudniillik, 2007-ben a szakpolitika még jelentősen alacsonyabb számokról beszélt, miszerint Magyarországon megközelítőleg százezer ember él, közel 500 telepen, telepszerű lakókörnyezetben (Kormányzati intézkedések a lakóhelyi szegregáció ) Egy 2010-es felmérés mintegy 1600 szegregátumot említ. A felmérés adatai szerint a telepek közel 60 százaléka községi, mintegy 38 százaléka városban, megyei jogú városban és 2 százaléka Budapesten található, ami rávilágít és ráerősít arra az egyébként is közismert tényre, hogy a szegregált lakókörnyezet elsősorban a településhierarchia alsóbb szintjein elhelyezkedő településeket érintő értsd falusi jelenség. Továbbá rendkívül fontos tény, hogy a telepek kétharmada a települések szélén, további 14 százaléka külterületen helyezkedik el, 20 százaléka pedig legalábbis településszerkezetileg szerves része az adott összeszámolt telepnek, falunak, városnak. A szegregátumokban élők jövedelemszerzéshez és foglalkoztatottsághoz szükséges kompetenciái alacsony szinten állnak. A munkával rendelkezők is jellemzően alacsony iskolai végzettséget igénylő munkát végeznek, amelyért alacsony fizetést kapnak ezen problémahalmaz megoldása a szegregátumban élők felzárkóztatásán kapcsán számos projekt realizálódótt, mégpedig a TÁMOP : Komplex telepprogram (TKKI); Fény hozók program (Roma Versitas Alapítvány); Elszalasztott ezer év (Csongrád Megyei Független Cigány Érdekvédelmi Szervezet Közhasznú Egyesület); Fenntartható megoldások (Igazgyöngy Alapítvány); Hulladék eltakarítási és újrahasznosítási program (Kerecsendi Faluvédő Egyesület); Hagyománytisztelet-helyi alapanyagok felhasználásával a helyi közösségek életminőségének javításáért (Kerek- Hegy Közhasznú Egyesület); 18. oldal

19 Hulladékból tüzelőt! (Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége); Helyi emberek életminőségének javítása (Összefogás Abaújért Közhasznú Egyesület); Fészek Kapcsolatépítő Műhely (Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány); Nyitottabb Hős utcát közösségfejlesztéssel a szegregátumban élők hátrányainak mérsékléséért (Kontúr Közhasznú Egyesület); A fenti projektek keretében zajló fejlesztések ellenére a foglalkoztatási viszonyok és a hátrányos helyezet koncentrációja továbbra is súlyosnak mondható végén a világméretű pénzügyi és gazdasági válságot munkaerő-piaci válság követte.az Európai Unió tagországaiban 5 millióval, az OECD tagállamaiban közel 20 millióval nőtt a munkanélküliek száma. Magyarországon a helyzet annyiban volt sajátos (bár nem tekinthető egyedinek a rendszerváltó országok között), hogy az elmúlt két évtizednek ez már a második foglalkoztatási sokkja. Miközben a 90-es évek fordulóján közel 1 millió munkahely tűnt el(ennek legalább 1/3-a nyugdíj melletti foglalkoztatást jelentett), a legutóbbi veszteség kb. 100 ezer állást érintett. A másik alapvető különbség, hogy az akkor munkájukat vesztők igen jelen-tős hányada véglegesen elhagyta a munkaerőpiacot. Ennek következménye, hogy a magyar foglalkoztatási ráta az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartozik, ez az elmúlt másfél évtizedben alig javult. Az utolsó egy-másfél évben a munkájukat elvesztők többsége továbbra is amunkaerőpiac könnyen aktivizálható szereplője maradt. Az EU-ban a munkanélküliség addig csökkenő tendenciája 2008 márciusában megtört. Ezt követően a munkanélküliek száma folyamatosan nőtt, a munkanélküliségi ráta 2009 végén mintegy 2,3 százalékponttal haladta meg a márciusit. Magyarországon a munkanélküliek száma gyakorlatilag 2001 óta emelkedő tendenciát mutat, amelyet ben stagnáló szakasz váltott fel. A munkanélküliek számának gyors növekedése az uniós tagországok többségére jellemzőnél később, 2008 negyedik negyedévében következett be. A 2008 harmadik negyedévében még 7,7%-os magyar munkanélküliségi ráta 2008 negyedik negyedévére 8%-ra nőtt, amit 2009 első negyedévében 9,7%-os, a második negyedévében 9,6%-os ráta követett harmadik negyedévében a munkanélküliek aránya átlépte a lélektani határnak tekintett 10%-ot, és a negyedik negyedévben 10,5%-ra emelkedett. A munkanélküliek abszolút száma 2008 harmadik negyedévéhez képest 2009 végéig 115 ezerrel nőtt. 19. oldal

20 Mivel a válság leginkább a feldolgozóipart érintette, a férfiak körében a munkanélküliség anőkre jellemzőnél nagyobb mértékben emelkedett harmadik negyedévében a nők munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal haladta meg a férfiak 7,4%-os értékét végére ez a különbség eltűnt, és egy évvel később a férfiak munkanélküliségi rátája már 0,4 százalékponttal magasabb volt a nők 10,1%-os arányánál. Ugyanakkor Magyarországon nemcsak a fiatalok, de a fiatal felnőttek (25 29 évesek) munkanélküliségi rátája is az átlagosnál némileg gyorsabban nőtt, 2008 harmadik negyedévéhez képest egy év alatt a romlás esetükben elérte a 3,4 százalékpontot. Összességében tehát az mondható, hogy napjainkban a rendszerváltozás felhalmozódó örökségeként, valamint a 2008-ban kirobbant világgazdasági és pénzügyi válság által még inkább felerősített módon a foglalkoztatottság alacsony mértéke az egyik legnagyobb társadalmi-gazdasági probléma Magyarországon. A éves korú népesség foglalkoztatási rátája napjainkban a nők esetében 50%, a férfiak esetében 60% körül van, együtt mindössze 55%, mely adatokkal sereghajtók vagyunk az Európai Unió tagállamai között. Napjainkban a kutatók közül az alternatív közgazdászok, területfejlesztők, szociológusok fejtik ki azt a véleményüket, mely szerint a gazdaság nem tud úgy működni a válság kirobbanását követően, mint ahogyan előtte. Szükséges egyfajta szemléletváltás, egyes kezelési módok elhagyása, mások megerősítése, és leginkább az újdonságok észrevétele, továbbá az innovációk teremtése. Ezekre a gondolatokra rímel az a cél is, amelyet az EU kohéziós politikája is megfogalmaz, vagyis szükséges a gazdasági mellett a társadalmi, illetve harmadik pillérként, egyre nagyobb súlyt képviselve, a területi kohézió megteremtése is nem véletlenül, ugyanis a foglalkoztatottság és a munkanélküliség problémáján túl Magyarország gazdaság- és társadalomtörténelmi hagyományaiból adódóan erős társadalmi és gazdasági polarizáltság figyelhető meg. Magyarország legszegényebb régiója, Észak-Magyarország, egyre jobban leszakad a leggazdagabb Közép-Magyarországhoz képest. Míg az egy főre jutó termelés Közép-Magyarországon 6 százalékkal nőtt 2004 és 2011 között, addig Észak-Magyarországon 6 százalékkal csökkent. Sarkítva lényegében arról van szó, hogy több mint 10 százalékpontnyi különbséget tapasztalhatunk mind a foglalkoztatottsági, mind a munkanélküliségi ráták értékei között, ha például az észak-magyarországi vagy a nyugat-dunántúli régiót hasonlítjuk például össze. Természetesen még nagyobb a differencia, ha a fővárost is bevonjuk a vizsgálatokba, vagy ha alacsonyabb területi (pl. megyei, kistérségi-járási, települési) szinten vizsgájuk e különbségeket. Kifejezetten területfejlesztési oldalról közelítve a problémát megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedek hazai gyakorlatában a külső erőforrásokra épülő fejlesztések domináltak, melyek az 20. oldal

21 igényekhez részben, vagy nem teljesen igazodó beavatkozásokat eredményeztek, vagy a szubszidiaritás hiánya miatt csak átmeneti fellendüléshez vezettek abban az időszakban, amíg a külső forrás folyamatosan érkezett (Váti 2010). Ennek következtében az utóbbi néhány évben számos magyarországi településen kísérleteztek olyan fejlesztésekkel, melyek a helyben szunnyadó erőforrások kiaknázására, a helyi humán erőforrás mozgósítására épülnek mindennek az elsődleges tapasztalatai már a szakirodalomban is kezdenek megjelenni (Váti 2010, Németh. 2011), ennélfogva kutatásunkban egyértelműen a belső, helyi erőforrásokra építettünk ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEK A szegénység elleni közdelemben fontos szerepe van a mélyszegénységben élők foglalkoztatásának, olyan rendszeres jövedelemszerzési lehetőségek biztosításának, mely alapja lehet a mindennapi megélhetésnek, a mélyszegénységből való kilábalás egyik formájának. A jövedelmi helyzet meghatározó tényezője márpedig a foglalkoztatottság. A jövedelmi helyzetet erősen meghatározó foglalkoztatottság és (in)aktivitás terén az uniós rangsorban is nagyon rosszul állunk. Foglalkoztatási rátánk (56%) és aktivitási rátánk (63%) jóval elmarad az EU-átlagoktól (64%, illetve 71%, 2011). 1 A foglalkoztatási lehetőségek közül jelen tanulmány céljából leginkább az atipikus foglalkozatási formákat kell áttekinteni a szegregátumokban élők kitörési lehetőségei ugyanis leginkább ezen foglalkoztatási formák kibontakozásának elősegítése által realizálódhatnak. Atipikus foglalkozatás alatt azokat a foglalkoztatási körülményeket kell érteni, melyek mások, mint a hagyományos, határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyban, napi 8 órában, azaz teljes munkaidőben történő foglalkoztatás. Az atipikus foglalkozatási formák esetében is írásos megállapodás köttetik a foglalkoztató és a foglalkozatott között, kivéve az önfoglalkoztatás esetét. Atipikus foglalkoztatási formák: önfoglalkoztatók, önállóként végzett munka az a munkavállaló, aki nem alkalmazott, ide sorolhatóak az egyéni vállalkozók, segítő családtagok; önfoglalkoztató az, aki a jogszabályok szerint önállóan végezhető, és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, és amelynek gyakorlója maga gondoskodik az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások 1 Térségfejlesztők a szegénység elleni küzdelemben, módszertani útmutató, 9. oldal, Adatforrás: Eurostat (Labour Force Survey), oldal

22 jogszabályi kötelezettségeinek teljesítéséről. Az önfoglalkozatás, egyéni vállalkozó szerint végzett munka a vonatkozó jogszabályi keretek betartása mellett történik. részmunkaidős, avagy projekt-jellegű foglalkoztatás a heti 30 óránál rövidebb munkaidőben, általában napi 4, ill. 6 órás munkaidőre történő foglalkoztatás, legtöbbször a napi 4 órás foglalkozatás szerepel e körben. határozott idejű munkaszerződés melynek lényege, hogy a munkaszerződésben rögzített idő eltelte után következmények nélkül szűnik meg a munkaviszony. Mind a részmunkaidős, mind a határozott idejű munkaszerződésben megjelenik a projektjellegű foglalkoztatás, azaz egy meghatározott időre, meghatározott feladat ellátására történő foglalkoztatás. Amennyiben a projektnek vége, megszűnik a feladat és ezzel együtt a foglalkozatás. rövidebb munkahét, alkalmi foglalkoztatás az ilyen jellegű foglalkozatás leginkább a mezőgazdasági és a turisztikai területen fordul elő. A lényege, egy bizonyos munka idénymunka, szezonmunka - elvégzésére irányul a foglalkoztatás. munkakörmegosztás (job-rotation) egy konkrét feladatkör ellátására szól a foglalkoztatás, mely nem kötődik rögzített munkaidőhöz, hanem a feladatkörben rögzített feladatok ellátásához. munkaerő kölcsönzés - a munkaerő-kölcsönzés során a munkavállaló és a kölcsönadó cég között munkaviszony áll fenn, de a munkaviszony harmadik cégnél való munkavégzésre jön létre, és a munkavégzés irányítása és ellenőrzése a foglalkoztató harmadik cég feladata. otthoni munkavégzés, távmunka már az elnevezés is arra utal, hogy az elvégzendő munka megvalósulhat a foglalkoztatott otthonában. A lényege, hogy a foglalkoztató telephelyétől távoli, más munkahelyen történik a munkavégzés. Otthoni munka, illetve távmunka esetén a foglalkoztató és a foglalkoztatott írásban rögzítik a munkafeltételeket, a használatos eszközök körét, és a munka elvégzésének ellenőrzését, beszámoltatási kötelezettségeket. bedolgozói munka mely annyiban különbözik az önálló, illetve távmunkától, hogy a bedolgozó a munkabért bizonyos teljesítmény esetén kapja meg. Bedolgozói munkánál nincs meghatározott időkeret, a munkabér alapja a ténylegesen teljesített teljesítmény. tranzit foglalkoztatás melynek célja a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek testi és lelki megerősítése a későbbi munkavállalás elősegítése érdekében. 22. oldal

23 közmunka, közhasznú munkavégzés a közfoglalkoztatás az állam által, átmeneti jelleggel történő foglalkoztatás, annak érdekében, hogy az egyénnek biztosított legyen valamiféle jövedelme. A közmunkák megszervezése az önkormányzatok által ellátandó feladatok biztosítására történik (településrendezés, terepkarbantartás, felújítási feladatok, területrendezés, idősek gondozása, szociális tevékenységek, ételek szállítása, stb.), így a közmunkát, a közhasznú munkát leginkább a települési önkormányzatok szervezik. A magyar területfejlesztésben figyelembe véve az országban tapasztalható város-vidék dualitást jelentős kihívás a vidéki térségek foglalkoztatási helyzetének javítása. Sajnálatos módon az utóbbi bő két évtized területfejlesztési politikája nem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel, és így napjainkra az elmaradott térségekben jelentősen visszaszorult a helyi foglalkoztatás. Általánossá vált, hogy a kevés foglalkoztatott nagyobb része sem helyben dolgozik, mivel ezen elmaradott térségekben fekvő településeken helyben nincs munkalehetőség. Ennek következtében a viszonylag kevés foglalkoztatott is többnyire naponta ingázik a közeli nagyobb városokban, így az ott fellelhető munkahelyek lététől függ egy egész család/háztartás megélhetése. Ráadásul mindezzel párhuzamosan az ingázás költségei jelentősen növekedtek, így mind a szakirodalom, mind saját tapasztalataink alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy a napi ingázás is csak kis távolságon belül kifizetődő (Kertesi G. 2000, Köllő J. 1997). A távolsági ingázás, a szezonális vándorlás, illetve a végleges elvándorlás esélyei a szakirodalomban feltárt tényezők miatt meglehetősen korlátozottak (Illés S. 2000). Az elmaradott térségekben élő lakosság vállalkozási aktivitása ráadásul alacsony. Az egyén és a közösségek is csak meglehetősen kevés ismerettel rendelkeznek az önfoglalkoztatásról, a vállalkozás-alapításról és a kitörés egyéb lehetőségeiről. E tényezők, kiegészülve a tőkehiánnyal, tovább nehezítik a falvakban és a kisvárosokban a helyi foglakoztatás javítását. A vállalkozási aktivitás nagyfokú hiányát mutatja, hogy Magyarországon még a mikrohitelezés (Grameen- modell, CAF stb.) is csak gyerekcipőben jár, és csak lassan terjed (Béres T. 2011; Hőrich B Szabó Á. Szegő D. 2009) NONPROFIT PÉNZÜGYI FINANSZÍROZÁS Természetesen a szociális foglakoztatást biztosító szociális gazdaságok sem tudnak működni megfelelő szervezeti keretek, egy minimális szintű infrastruktúra, illetve a jövőbeni működésüket segítő pályázati források, kedvezményes hitelek nélkül szükségük van a civil szervezetnek, kisvállalkozásoknak könnyen elérhető forrásokra ugyanakkor az egyéni 23. oldal

24 vállalkozóvá váláshoz is sok esetben nélkülözhetetlen bizonyos pénzügyi fedezet, kisösszegű befektetés. Ebben jelent segítséget, támogatást a mikrohitel lehetősége. A mikrohitelezés a társadalmi szolidaritás szintjén kínált segítség, ami kis-összegű kölcsön-nyújtás formájában valósul meg. Az előre rögzített feltételek mellett a civil szervezetek számára rövidlejáratú, kedvező kamatú hitelt biztosít a Mikrohitel Zrt HELYI GAZDASÁGFEJLEZSTÉS A lokális foglalkoztatás kérdésköréhez szorosan kapcsolódik magának a helyi gazdaságnak a fogalma (G. FEKETE É. 2011). A szakirodalom alapján nem tudunk erre egységes, minden esetben jól alkalmazható meghatározást alkotni, hiszen többféle megközelítést is alkothatunk (helyi gazdaság, szociális gazdaság, közösségi kezdeményezésű gazdaságfejlesztés stb.) (részletesebben lásd Frey M. 2007). Az első kérdés, hogy a helyi gazdaság fejlesztése 3 (local economic development, vagy local economic and employment development, nálunk: HGF) kapcsán piaci alapon működő rendszer létrehozását tűzi ki célul (vagyis némi külső forrás bevonása után önállóan is működőképes foglalkoztatási rendszer kialakítását reméljük)? Vagy nem piaci alapon működő gazdaságfejlesztésben (szociális gazdaságfejlesztés socal economic development 4 ) gondolkozunk, amikor alapvetően a helyi erőforrások és/vagy a helyi piacok feltárásával, bővítésével igyekszünk segíteni az elmaradott térségek és/vagy települések felzárkózásában. Ez utóbbi esetben fontos szempont az is, hogy helyi (esetleg szociális) kérdésként próbáljuk kezelni a foglalkoztatási problémákat, és ennek megfelelően értelmezzük a gazdasági fenntarthatóságot. Ha mindezt szociális problémaként közelítjük meg, akkor a gazdasági fenntarthatóság vizsgálatánál tágabban kell értelmeznünk a figyelembe veendő tényezőket (lásd pl. a szociális transzferek jövőbeli várható csökkenését, mint reménybeli pozitív tényezőt). Ráadásul pont ez a fenntarthatósági szempont az, amit a korábbi évek pályázatai is teljesen figyelmen kívül hagytak, vagyis ezek a célkitűzések már a projekttervekben sem igazán jelentek meg (Németh N. 2011). Ugyanakkor azt sem felejthetjük el, hogy a helyi gazdasági fejlesztések akár szélsőségesen individuális aktivitások is lehetnek. Azt a közelítést, fogadjuk el, hogy a helyi gazdaság a gazdaságnak az a legalsó működési 2 Forrás: (Utolsó letöltés dátuma: ) 3 A VÁTI (2010) definíciója szerint: helyi gazdaságfejlesztés minden olyan beavatkozás, amely a helyi gazdaság bármely komponensének, vagy a helyi gazdaság egészének módosítása által, és/vagy korábban hiányzó komponens(ek) bevonása révén, és/vagy kihasználatlan komponensek újraélesztésével a helyi gazdaság egy vagy több jellemzőjét (eredményességét, hatékonyságát, jövedelmezőségét, a kibocsátott termékek/szolgáltatások minőségét, a foglalkoztatottságot, a rendszer fenntarthatóságát) javítja. 4 VÁTI (2010) definíciója szerint: a helyi gazdaság egy település, mikro- vagy kistérség saját adottságai által motivált, ezeket az adottságokat fenntartható módon felhasználó, belső erőforrásainak mobilizálása által működtetett összehangolt akciók/tevékenységek, emberek, intézmények, anyagok, erőforrások és eljárások összessége. 24. oldal

25 szintje, ahol közvetlenül összekapcsolódik a termelés és a fogyasztás. A helyi gazdaságfejlesztés gondolati alapjával szemben, miszerint a térségek saját erőforrásait kell feltárni és kiaknázni, a hazai fejlesztési gyakorlat sokkal inkább a területfejlesztés másik alapvető lehetőségére, a külső erőforrások bevonására koncentrált. Megállapítható, hogy nem tehető egyenlőségjel a helyi gazdaságfejlesztés és az önellátásra való törekvés közé, továbbá a fejlesztés nem épülhet paternalista hagyományokra. Hangsúlyoztuk, hogy a helyi gazdaságfejlesztés nem rurális, azaz vidéki specifikum, tehát nem lehet kizárólag a vidékfejlesztés szerteágazó kérdéskörei közé beszorítani (Bartke et al. 2004; Nagyné Molnár M. 2012). Az urbánus terekben is létjogosultsága van ennek a fejlesztési formának. A helyi gazdaságfejlesztést nem szabad összekeverni a szociális gazdaságfejlesztéssel, ahol a csökkent munkaképességűekkel, a tartósan munkanélküliekkel, segélyezettekkel való foglalkozásnak van kiemelt jelentősége (Szabó Sz. 2012). Nem tehető egyenlőségjel a helyi gazdaságfejlesztés céljai, valamint az ökofalu-mozgalom vagy akár a városi közösségi kertek-mozgalom célkitűzései közé sem. A közfoglalkoztatáson alapuló aktivitás jelenlegi gyakorlata sem igazán tekinthető a helyi gazdaságfejlesztés egyik megnyilvánulásának, bár elméletileg lehetne az HELYI TERMÉKEK FELKAROLÁSA, NÉPSZERŰSÍTÉSE, ÉRTÉKESÍTÉSE A globalizált gazdaságban a távolság nem akadály, így mára Magyarországon is jellemző a világlátott termékek nagy, sokszor döntő aránya a fogyasztási szerkezetben. Bár a fogyasztói ár gyakran kelti azt a látszatot, hogy ezek a termékek olcsóbbak, mint a hazaiak, ám valójában lényegesen nagyobb árat fizetünk értük. A helyi termékek iránti kereslet csökkenésével a hazai termelők kiszorulnak a piacról, aminek következtében munkahelyek és munkalehetőségek szűnnek meg, csökken a foglalkoztatottság. A nemzetközi kereskedelemből származó importcikkek térnyerésének másik oldala környezeti költségként jelenik meg: a szállítmányozással járó zaj és szennyező anyag kibocsátásával, a közlekedési infrastruktúra gyorsabb elhasználódásával, a szállításhoz szükséges csomagolóanyagok, illetve a belőlük keletkező hulladék kezelésének problémájával. Mindezen problémák negatív következményei és megoldási költségei a társadalomra hárulnak, még ha fogyasztóként erre nem is szeretünk gondolni. Egyre többször halljuk, hogy helyi termékek vásárlásával erősíthetjük a helyi gazdaságot. De valójában mi is számít helyi terméknek? Az azonosítás nem könnyű, hiszen nincs egységes, országos szintű helyi termékminősítő rendszer vagy adatbázis. Nehéz eldönteni, hogy egy termék tényleg helyinek számít-e akkor is, ha olyan alapanyagokat tartalmaz, amelyek távolabbi vidékekről származnak. Egyáltalán, mi a helyi fogalom 25. oldal

26 távolsági alapja? Milyen távolságra keressük őket: harminc, ötven vagy akár száz kilométerre? A különböző fórumokon újabban gyakorta használt eredetileg a Magosfa Alapítványtól származó idézet szerint helyi termék: Abban biztosak lehetünk, hogy helyi termékek fogyasztásával kedvező hatással vagyunk a térség fejlődésére, a helyiek életére. Segíthetjük a helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődő munkahelyek megőrzését vagy létrehozását, ezzel hozzájárulunk a munkanélküliség és a térségi elvándorlás csökkenéséhez. Növelhetjük a helyi vállalkozások bevételeit, aminek helyi társadalmi hasznai is vannak (közösségi kiadásokra fordítható adóbevétel stb.). Segíthetjük a hátrányos helyzetben lévők megélhetését. Számos helyi termék szorosan kapcsolódik a hagyományokhoz amennyiben érdeklődünk az ilyen jellegű tárgyak iránt, az segíti a településre, tájra jellemző motívumok, szokások fennmaradását, újjáélesztését, a helyi identitás megerősödését. A helyi termékek előállításának folyamata sokszor turisztikai látványosság és program lehet, így a termékek vásárlásával elősegítjük a térség idegen-forgalmi kínálatának bővülését. Az áruszállítás okozta környezetszennyezést is csökkenthetjük, hiszen nem több száz, vagy ezer kilométerről érkeznek az áruk, hanem közvetlen közelről kedvező esetben az alapanyag is a településről való (zöldség, faáru stb.). Vásárlóként mi hozzuk a döntést, hogy mi kerül az asztalunkra, de pénzünkkel, vásárlási szokásainkkal azt is befolyásoljuk, hogy milyen választék marad fenn a következő generációk számára. Befolyásoljuk azt, hogy lesz-e holnapután választék, lesznek-e hagyományos tájformákat és változatosságot, sajátos ízeket, kiváló minőséget fenntartó és tovább örökítő családi gazdaságok és kisiparosok. Befolyásoljuk azt, hogy ne legyenek sem a termelők, sem a vásárlók szélsőségesen kiszolgáltatva az ipari méretű, alacsony felvásárlási árakkal dolgozó, központosított, a helyi közösségekkel mit sem törődő élelmiszerhálózatoknak, és legyen méltányos hazai kereskedelem. Mivel a lakosság legnagyobb mennyiségű, rendszeres fogyasztása az élelmiszer-termékek körében jelentkezik, és a mezőgazdaság állítja elő életminőségünk szempontjából is a legkritikusabb termékcsoportot, ezért érdemes a helyi mezőgazdasági termékek témakörével részletesen foglalkozni. Egyre több európai térség áll ki az élelmiszer-önrendelkezés elméleti megközelítése mellett. Az élelmiszer-önrendelkezés a helyi közösségek, termelők, fogyasztók érdekeit védi, és középpontba helyezi a környezet megóvását, az egészséges élelmiszer-ellátást. A még működő termelői piacok mellett számos olyan, a modern életforma sajátos feltételeihez alkalmazkodó módszer, megoldás ismert, amely lehetővé teszi, hogy élelmiszereink többségét 26. oldal

27 megbízható forrásból szerezzük be, illetve a másik oldalon a termelő is stabil, megbízható jövedelemhez jusson. A felsorolt megoldások közös jellemzője a közvetlen értékesítés, vagyis az értékesítési lánc lehető legrövidebbre szabása. A helyi termékeket kínáló termelői piac az egyik legjobb megoldás a közvetlen értékesítésre. A termelő adott napokra ütemezheti a kereskedelmi tevékenységet, a vásárló pedig egy helyen megtalálja a számára szükséges árucikkek széles körét. Fontos azonban, hogy valódi termelői piacokat hozzunk létre és tartsunk fenn, hiszen a szokványos piacokon ma már egyre több az olyan kereskedő, aki a nagybani piacról vagy rosszabb esetben a hipermarketből származó esetleg külföldi árut kínálja. A termelőkkel kialakuló személyes ismeretség segít abban, hogy a vásárló biztos lehessen a termékek eredetében. A termelői piacok egyben közösségi térként is működnek, vagyis a találkozások, beszélgetések színhelyévé válhatnak. Kis befektetéssel a piacok közösségi szerepe még növelhető, pl. padok, közösségi tér, vagy egy kis fedett színpad kialakításával, ahol akár termékbemutatók, akár helyi kulturális csoportok tudnak további kínálatot biztosítani, kellemes családi programmá alakítva a piaci bevásárlást. A biopiac a termelői piacok egyik, nagyvárosokban egyre népszerűbb formája, ahol csak minősített biotermékeket árusíthatnak a termelők. Az informatika térnyerése, az internetes hozzáférés elterjedése lehetővé tette a naprakész térségi termelői/termék kataszterek, adatbázisok létrehozását. Ennek segítségével a vevő közvetlen kapcsolatba léphet a termelővel, illetve megtalálhatja a számára vonzó termékeket. Bár kétségtelenül nem a legkényelmesebb megoldás, hiszen a termelőnek fogadnia kell az esetleg alkalmatlan időpontban érkező látogatókat, a vevőnek pedig a helyszínre kell utaznia, kiegészítő lehetőségként mégis van jelentősége a háznál, gazdaságban történő árusításnak. A termelő ilyenkor tudja a legkedvezőbb árat ajánlani, hiszen nála nem jelentkezik szállítási költség, a vevő pedig láthatja az áru keletkezésének körülményeit. Egyes térségekben ismert (például Kőszeg és környéke) a becsületkassza gyakorlata is, vagyis a vevő a termékeket egy asztalról elveheti, ellenértékét pedig egy perselybe dobja. Az országban elterjedtek azok a szezonális út menti elárusítóhelyek, amelyeken a termelő földjéhez közel, vagy több termelő egy helyen árusít. A gépkocsival úton lévő vásárlónak is előnyös, ha nagyobb tételben, jó áron tud vásárolni, anélkül, hogy letérne az útról. Több termelő összefogásával, esetleg szövetkezet megalakításával létrehozhatók olyan boltok, ahol a termelők saját termékeiket árusítják. Ezzel csökken az árusításra fordított idő, a vevő pedig egy helyen több terméket is megkap. Ismert ennek mozgó változata is, ahol egy átalakított buszból történik az árusítás, ami lehetővé teszi az áru eljuttatását nagyobb térségbe. 27. oldal

28 Városi környezetben is létrehozható olyan üzlet, ahol egy adott térség helyi termékeit lehet megvásárolni, bár a távolság függvényében ennek környezeti előnyei csökkennek. A helyi termék boltok természetesen nemcsak mezőgazdasági termékeket, hanem kézműves, kisipari termékeket is forgalmazhatnak. Magyarországon is elterjedtek az ún. szedd magad akciók, ahol a vevő részt vesz a betakarításban, így a legolcsóbban juthat gyümölcshöz, a termelő pedig mentesül a betakarítás és a tárolás gondjaitól. A termelők és a fogyasztók hosszú távú együttműködését, tartós kapcsolatát valósítják meg az ún. közösségileg támogatott mezőgazdasági modellek, ahol a vásárlók többnyire szerződéses formában kötelezik magukat arra, hogy előre vagy bizonyos időközönként (pl. havi, kéthavi, féléves) befizetett összegekért rendszeres egységcsomagokat kapnak, általában házhoz szállítva ezt a megoldást szokták dobozrendszernek is nevezni, hiszen a vevő hetente kap egy doboz terméket. A doboz ára állandó, viszont tartalma a szezontól függően változhat. Ez a rendszer nagyfokú bizalmat feltételez a vásárló részéről, ugyanakkor kényelmes és bizonyos szempontból még inspiráló is, ha minden héten más és más tartalommal érkezik a csomag. Ismerjük az őszönként a lakótelepeken hangosan almát, krumplit, hagymát áruló termesztőket. A modern kommunikációs lehetőségek mellett azonban mindez kevésbé esetlegesen, konkrét igényeket kielégítő módon is történhet. Zöldség- és gyümölcsfélék mellett tej, tejtermékek hetenkénti házhoz szállítása is komoly lehetőséget és a vásárló számára kényelmes megoldást jelent. Az általában baráti, munkahelyi kapcsolatok révén létrejövő társaságok közösen szervezik meg például bioélelmiszerek beszerzését. Ez előnyös a termelő részére, hiszen a szervezésre fajlagosan kevesebb energia megy el. A fogyasztó számára azért előnyös, mivel tudja, kitől vásárol és mit, bizalmi alapra kerül a vásárlás. Ugyanakkor a beszerzés és a szétosztás szervezése többletfeladatokat jelent, ami gyakran problémához vezet. A kör létrehozásának főmotivációja tehát a szervezési feladatok megosztása, valamint kedvezményes árak kialkudása. Egy ilyen, a bevásárlásaikat összehangoló közösségnek nincs szüksége jogi személyiségre, de ismertek olyan jogi személyiséggel is rendelkező, ún. fogyasztói szövetkezetek, amelyek akár saját üzemekkel, tárolókapacitással, minőségbiztosítási rendszerrel is rendelkezhetnek. Legerősebb ilyen típusú mozgalmak Japánban találhatók, ahol minden hatodik ember tagja valamilyen fogyasztói szövetkezetnek. Évente általában egyszer megrendezett esemény, amely egyrészt szolgálja a konkrét árusítást, de talán ennél is fontosabb a térség identitásépítése, a helyi termékek nagy választékának bemutatása, népszerűsítése, illetve gazdasági kapcsolatok kialakítása. A fesztiválok egy része 28. oldal

29 tematikus, egy adott helyi termékre épül (tökfesztivál, hagymafesztivál stb.), más részük tematikus ugyan, de nem kötődik az adott térséghez (fazekas találkozó, borfesztiválok), vagy konkrét termékkörhöz (népművészetek vására stb.). Természetesen helyi termék nem csak élelmiszertermék lehet. Ebbe a körbe tartoznak a helyi kézműves kisiparban előállított termékek, háztartási iparcikkek, a helyi kisiparosok, vállalkozások által gyártott bútorok, szerszámok, egyéb eszközök. A kézműves termékek nem sorozatban, gyártósoron készülnek, hanem mesterek egyéni műhelyeiben, és mind készítési módjukban, mind formavilágukban és díszítőelemeikben őrzik az adott tájra, népcsoportra jellemző hagyományt. Napjainkban is keresett használati tárgyakat állítanak elő például a kosárfonók, az ötvösök, a bőrdíszművesek, a fazekasok, a fafaragók, a hangszerkészítők, a ruhakészítők, hímzők. Azzal is a helyi gazdaságot támogatjuk, ha a helyi kis boltokban vásárolunk, ha helyi mestert, vállalkozót hívunk a lakásunk felújításához, vagy egy önkormányzat ügyel arra, hogy intézményeiben a legfontosabb munkákat mindig helyi vállalkozók végezzék el, a beszerzett bútorokat, eszközöket lehetőség szerint a térségben állítsák elő. Kézműves vásár és mesterségbemutatók Szatmárnémetiben. Valamennyi helyi termék és szolgáltatás értékesítésének, piacra vitelének fontos eszköze a direkt marketing. Ennek helyi gazdaságfejlesztésben alkalmazható eszközei: Személyes eladás: a termelő saját udvarán, vagy az út mentén értékesíti termékeit, egyedül vagy termelői-értékesítői szövetkezet keretében a helyi piacon árul, a termelők közös üzletet nyitnak értékesítésre. Személyes eladás valósul meg a falusi turizmus keretében, vagy amikor a kézműves mesterek műhelyükben, otthonukban, kézműves (alkotó) házakban, mint közös eladó és szolgáltató házban kínálják fel termékeiket. Termékkatalógus: termelők összefogásával közös termékkatalógust állítanak össze és küldenek ki a helyi lakosoknak, intézményeknek. Ilyenek például a kertészeti katalógusok, az organikus (öko- vagy bio-) terméket kínáló katalógusok, de létrehozható a település, tájegység kínálatának (termelők, termékek) egészét bemutató katalógus is. Kioszkmarketing: az Egyesült Államokban alkalmazott rendszer lényege, hogy bizonyos helyeken (áruházak, kistelepülések esetén a szatócsbolt ) vásárlói rendelésfelvevő gépeket állítanak fel, melyeken keresztül a vevő kiválaszthatja és megrendelheti a számára szükséges terméket, amit aztán kiszállítással, csomagküldéssel juttatnak el hozzá. Ott van jelentősége, ahol a kis kereslet miatt csak kevés árut lehet közvetlenül megvásárolni, de a rendelésfelvevő gépeken keresztül további termékek is igényelhetők. 29. oldal

30 Online csatornák, e-kereskedelem: statikus vagy dinamikus, közvetlen kereskedelem (megrendelés, fizetés) lebonyolítására is képes honlap működtetését jelenti. Utóbbi természetesen jelentős forrásokat és folyamatos frissítést, munkát igényel. Egyéb lehetőségek: lehetséges eszköz például bizonyos élelmiszerek értékesítésére az előzetes megrendelésen, de legalábbis igényfelmérésen alapuló autós kiszállítás. Önmagában csak állandó vevőkörrel működtethető, pl. kisebb iskolák, óvodák, közintézmények ellátása, illetve stabil, közvetlen termelői-vásárlói kapcsolatok alapján. Lehetőség nyílik eseti jelleggel egy közös térben (például művelődési ház) történő értékesítésre, több termelő, termék összefogása esetén, melyhez katalógus is kiadható. (Területfejlesztési füzetek 2.: Helyi gazdaságfejlesztés ) A lokális foglalkoztatás kérdésköréhez szorosan kapcsolódik magának a helyi gazdaságnak és a helyi gazdaságfejlesztés problematikáinak sokszínűsége. Sokan és sokféleképpen tettek kísérletet a HGF fogalmának általános és egzakt meghatározására eddig. Törekvésük eleve kudarcra volt ítélve (Walburn, 2011), hiszen a HGF-ben éppen az egyediség nagyszerűsége a lényeg. Mi azt a közelítést fogadtuk el a kutatásunk kiindulópontjául, mely szerint a helyi gazdaság a gazdaságnak az a legalsó működési szintje, ahol közvetlenül összekapcsolódhat a termelés és a fogyasztás. Központi kategóriáknak pedig a helyi erőforrásokat, a helyi termékeket, a helyi piacokat, továbbá a bizonyos autonómiával rendelkező helyi közösségeket, helyi intézményeket, valamint a nélkülözhetetlen helyi kulcsszemélyeket (helyi hősöket) tekintettük. Kutatásunk egy szűk részterületeként ez a tanulmány a paternalizmusnak a HGF-ben betöltött szerepére is fókuszál. A 8 magyarországi mintaterületen, a helyi prominens személyek mélyinterjúira alapozott kvalitatív vizsgálata alapján bemutatjuk a HGF-nek a paternalizmushoz kapcsolódó jelenség együttesét. E cél eléréséhez vezető úton, a Flynn és Lowe-féle (1994) vidéki települések ideáltípusai közül kettőt találtunk felhasználhatónak: nevezetesen a paternalista vidéket és az államtól függő vidéket. A másik két típust, a megőrzött vidéket és a konfliktusokkal terhelt vidéket is bemutatjuk alább. Ezeknek azonban jelen tanulmánybeli elemzésünk tárgya szempontjából kisebb jelentőségük van. A vidék ideáltípusai A HGF földrajzi tere túlnyomórészt a vidék, ahol Flynn és Lowe (1994) négy ideáltípust különített el. A tipizálás során a szerzők abból indultak ki, hogy mi a vélekedés a vidékről. A négy ideáltípus: a megőrzött vidék; a konfliktusokkal terhelt vidék; 30. oldal

31 az államtól függő vidék; a paternalista vidék. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az ideáltípusok elkülönítése bizonyos mértékig érzelmi, szubjektív megközelítés eredménye, és átfedés lehet az egyes típusok között. A mélyinterjúk megítélésünk szerint jó alapot teremtenek a vidék Flynn és Lowe-féle (1994) négy ideáltípusa közül a paternalista vidék és az államtól függő vidék gyakorlati alapú értékelésére A SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁST ÉS GAZDASÁGOT TÁMOGATÓ EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEK SZINERGIÁJA, SZOCIÁLIS GAZDASÁG A tartós munkanélküliek megsegítésére, és a szegénység, társadalmi kirekesztődés csökkentése érdekében Európai Uniós pályázatok segítik az arra rászorulókat. A szociális foglalkozatás egyik formája a szociális gazdaságok működtetése. Szociális gazdaságnak tekinthetőek azok a magánjellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportjai, amelyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek olyan szervezetek, melyek tagjaik szükségleteinek piacon keresztül, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás nyújtása révén történő kielégítése érdekében hoztak létre, továbbá amelyek esetében a döntéshozatal, valamint bárminemű nyereség és többlet tagok közötti elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befektetett tőkéhez, illetve befizetett díjhoz, és amelyek esetében minden tag egy szavazattal rendelkezik. A szociális gazdaság továbbá magában foglal olyan magánjellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére, és amelyeknek esetleges nyereségtöbbletét nem sajátíthatják ki az őket létrehozó, ellenőrző vagy finanszírozó pénzügyi szereplők. A közfoglalkoztatásból kikerülők számára a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés előtti átmeneti, a másodlagos munkaerő-piacon történő elhelyezkedés egyik legfontosabb terepe a szociális gazdaság, azon belül a szociális szövetkezet, ezért a jelenlegi szövetkezetek megerősítése és újak alapításának támogatása uniós forrásból kerül/került támogatásra. A szociális gazdaság az EU Fehér Könyvének megfelelően magában foglalja azokat a kezdeményezéseket, amelyek új helyi foglalkoztatási lehetőségek, új fenntartható gazdasági tevékenységek feltárásával teremtenek új munkahelyeket a hátrányos helyzetű munkanélküli és inaktív emberek számára. TÁMOP D-2-11/1 31. oldal

32 A szegénység és a halmozottan hátrányos társadalmi és munkaerő-piaci helyzet elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a foglalkoztatás, és azon keresztül a jövedelem és az önálló jövedelemszerzésre való képesség megteremtése. Ehhez szükséges a hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek tartós munkába állítása, társadalmi és munkahelyi beilleszkedésének segítése, a foglalkoztatási szint emelése, figyelemmel az egyéni adottságokra és szükségletekre. A TÁMOP /1 fentiekben szereplő céljai között megtalálható a romák munkaerő-piaci integrációja is. Ugyancsak a hátrányos helyzetű embereket segítő pályázat a TÁMOP 2.4.3B 2-11/1. A projekt célja a hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá válásának - mint atipikus foglalkozatási formának az elősegítése-, valamint a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása. A projekt segítette a munkavállalást gátló és a család, valamint a munkavégzés összehangolásából fakadó nehézségek feloldásához a közösségszervezés, közösségfejlesztés a szociális szövetkezet szociális, oktatási, kulturális funkciója által. A társadalmi előítélettel és munkaerő-piaci diszkriminációval küzdő munkanélküli roma emberek, elsősorban roma nők társadalmi befogadásának és foglakoztatásának javítása, a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer intézményeiben történő foglalkoztatásuk támogatása valósul/valósult meg a TÁMOP B-2-12/1 konstrukción belül, amely a roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatásáról szól A MOBILITÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK SZEREPE A KOMPLEX TELEP- PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ TELEPÜLÉSEKEN Az elmúlt időszakban ugyan számtalan korábban már bemutatásra került fejlesztés megvalósult a mélyszegénységből és szegregált környezetből való kitörés támogatására, azonban ezek a törekvések az empirikus felmérések tapasztalatai szerint nem érték el a kívánt hatást. A telepeken élők mobilitási hajlandósága továbbra is kiugróan alacsony, ami több tényezőre vezethető vissza egyszerre: Egyrészt az erős családi- és rokoni kötődések visszatartó ereje akadályozza a mobilitást, amit jelez az is, hogy a legtöbben a családon belüli segítségnyújtást preferálják, így a megszokott közösségükből való kiszakadás olyan negatív externáliákat eredményezhet számukra, mely a támogató hálójuk megritkulását eredményezheti. Másrészt a mobilitással járó költségek finanszírozási hátterének hiánya lép fel gátló tényezőként a nehézkes anyagi körülmények között élő telepi lakosság körében. 32. oldal

33 Harmadrészt a szűkebb kockázattűrési tartománnyal bíró hátrányos helyzetű csoportok körében a mobilitással járó bizonytalanságok és az ismeretlentől való félelem megnehezítik a programok sikerrejuttatását A KÜLÖNBÖZŐ VILÁGSZERVEZETEK TÉMÁVAL KAPCSOLATOS MEGKÖZELÍTÉSEI Szerte a világban számos szervezet foglalkozik a helyi gazdaság élénkítésével, a gazdaság fejlődésének helyi szintről történő beindításával. Ezen szervezetek megtalálhatók a magán-, köz- vagy civil szféra keretein belül, lehetnek egyes országok, régiók saját intézményei, de éppúgy előfordulnak közöttük transznacionális együttműködések is. Ebben a fejezetben a helyi gazdaságfejlesztés (local economic development, LED) témakörében fellelhető legjelentősebb nemzetközi kezdeményezéseket tekintjük át, egyrészt azért, mert a nemzetközi szakirodalomban ezek jól dokumentáltak, másrészt pedig földrajzi vetületben a legkülönfélébb térségeket fedik le. Az alábbiakban a Világbank (WB), az Egyesült Nemzetek Szervezete szakosított intézményeinek, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A Világbank helyi gazdaságfejlesztési tevékenysége A Világbank fejlesztéspolitikai tevékenységének az 1970-es évek óta egyik központi eleme a helyi gazdaságfejlesztés. Kezdetben főként a fejlődő országokra fókuszáltak majd 1990-től a posztszocialista országok, Kelet- Közép-Európa is bekerült a célterületek közé. A Világbank értelmezésében a helyi gazdaságfejlesztés célja, hogy kiépítse egy térség gazdasági kapacitását annak érdekében, hogy javítsa a térség gazdasági kilátásait, és a térség népességének életszínvonalát. Ez egy olyan folyamat, amelyben a köz-, üzleti és civil szféra szereplői együttműködnek a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges jobb helyi feltételek fejlesztésében. A definícióból is kitűnik, de a megvalósított projektek is jelzik, hogy ez egy viszonylag főirányú közgazdasági megközelítés, amelyben hangsúlyosan jelenik meg a dinamikusan változó helyi, országos és nemzetközi piacgazdasághoz, körülményekhez való alkalmazkodás és a speciális helyi adottságokra való építés szükségessége is miközben az is látható, hogy legalábbis a legutóbbi időkig háttérbe szorultak a fenntarthatóság különböző (környezeti, területhasználati, társadalmi és kulturális) elemei és dimenziói. A Világbank helyi gazdaságfejlesztési tevékenységeinek súlypontját elsősorban a helyi gazdaságfejlesztési stratégia tervezési folyamatai képezték. A végrehajtandó valós-opratív projektek, akciók jellemzően már kívül estek a szervezet fókuszán. 33. oldal

34 A kelet-közép-európai rendszerváltástól kezdődően a Világbank Városfejlesztési Főosztálya önálló, a helyi gazdaságfejlesztésért felelős munkacsoportot hozott létre. Ez az intézmény a Bertelsmann Alapítvánnyal közösen a Változás városai című kezdeményezés keretein belül a helyi önkormányzatok reform folyamatainak támogatását célozta Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Lettország és Bulgária közepes méretű városaiban, a piacgazdaságra való áttérés során. Az egyik legfontosabb tevékenységi terület a helyi gazdaságfejlesztés. A felhalmozott tapasztalatokat a 2004-ben magyar nyelven is kiadott A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve összegezte. Itt is elsősorban a helyi gazdaságfejlesztési stratégia tervezési folyamata áll a középpontban, a stratégia végrehajtása alig jelenik meg, a konkrét projektek bemutatása pedig kimaradt a kézikönyvből. A Világbank honlapján elérhető esettanulmányok is jellemzően a stratégiai tervezési folyamat tapasztalatait mutatják be. Az ENSZ megközelítése Az ENSZ két szakosított intézményében találkozhatunk helyi gazdaságfejlesztési tevékenységekkel, melyeket az ENSZ Habitat (Emberi Települések Központja) és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) karolt fel. Mindkét entitás elsősorban a szegényebb országokban fejti ki helyi gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó tevékenységét. Míg az ENSZ Habitat elsősorban építészeti problémák kezelésére jött létre, ám napjainkban tágabban értelmezett településfejlesztési kérdésekkel foglalkozik, addig az UNDP kezdetektől az általánosabb gazdasági fejlődést állította tevékenysége középpontjába. Konkrét területi relevanciája miatt az ENSZ Habitatra térünk ki itt bővebben. Az ENSZ Habitat értelmezése összecseng a fentebb bemutatott világbanki megközelítéssel: a helyi gazdaságfejlesztés egy részvételi alapú folyamat, melyben minden szektor helyi szereplője együttműködik a helyi gazdasági tevékenységek ösztönzése érdekében egy önjáró és fenntartható gazdaság kialakításáért; ezáltal a cél megfelelő munkalehetőségek és életszínvonal biztosítása a helyi lakosság számára, beleértve a szegény és hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat. Itt is megjelenik a köz-, magán- és civil szféra együttműködése, valamint a helyi lakosság felhatalmazása és képessé tétele (empowerment) a saját életviteléhez szükséges javak és szolgáltatások előállítására, megszerzésére. Az ENSZ keretein belül is hangsúlyos a helyi gazdaságfejlesztési stratégia megalkotása, melyben a helyi értékek, a gazdasági hajtóerők és fejlődés mint minőségi változás jelentik a legfontosabb hívószavakat. Az ENSZ Habitat program helyi gazdaságfejlesztési tevékenységeinek tapasztalatait összegzi a továbbképzési szakmai anyagok között megjelentetett sorozat, a Helyi gazdaságfejlesztés 34. oldal

35 stratégiai tervezéssel történő ösztönzése. Ez a kiadványsorozat az alábbi négy kötetet tartalmazza: egy gyors útmutatóként szolgáló összegző kötet; kézikönyv a helyi gazdaságfejlesztés koncepciójáról és a 10 lépésből álló tervezési folyamatról; eszköztár a tervezési folyamat alátámasztására; útmutató a megvalósítható akciók és esettanulmányok bemutatására. Ezek tükrében látható, hogy az ENSZ Habitat is legfőképp a helyi gazdaságfejlesztés stratégiai tervezési folyamatára helyezi a hangsúlyt. Az OECD helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő programjai A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tevékenységéből elsősorban a LEED rövidítéssel fémjelzett helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztését célzó program emelhető ki, amely elsősorban a világ fejlettebb országaira, a 29 tagállamra fókuszálja tevékenységét. Célja innovatív ötletek felkutatása, elemzése és terjesztése, szakpolitikák megalapozása, irányelvek, kézikönyvek készítése a helyi fejlődés, kormányzás és szociális gazdaság témakörökben. Az OECD intézményein belül az észak-olaszországi Trentóban működő központ (Centre for Entrepreneurship, SMEs and Local Development) foglalkozik a helyi fejlődés és kormányzás kérdéskörével és konkrétan a LEED programmal. A LEED program keretein belül a közelmúltban zajlott események közül kiemelhető az a kapacitásépítő nemzetközi szeminárium, amely a kis és középvállalkozások válságban történő támogatásáról, a válságra adható helyes válaszok megtalálásáról szólt, kelet-közép-európai, dél-amerikai, valamint olasz esettanulmányok feldolgozásával. Megemlíthető a 2009 nyarán, a LEED program tapasztalataira építve megjelent OECD kiadvány a gazdasági válságra adható helyi válaszok témakörében. Ebben négy releváns kérdéskört emeltek ki: megfelelően képzett munkaerő biztosítása (képzések, átképzések, élethosszig tartó tanulás ösztönzése); kis és közepes vállalkozások fejlesztése (vállalkozói kultúra és hajlandóság javítása, vállalkozói tevékenység támogatása, megfelelő tudásbázis kialakítása, helyi innovációs rendszerek támogatása); helyi beruházások ösztönzése (erősebb a kötődés kialakítása, a helyi körülményekhez való jobb alkalmazkodás, megfelelő keretfeltételek, szabályozások kialakítása); szociális gazdaság ösztönzése (a gazdaság fejlesztésén túlmenően a társadalmi összetartást is erősíti, ez a társadalmi kohézió vonzerőt jelent a vállalatoknak a telephelyválasztáskor, így ismételten a gazdaságot fejleszti). A gazdasági válságra adható válaszokkal kapcsolatos további fontos üzenete az OECD elemzésének, hogy a társadalmi támogatottság fenntartásához a hosszú távú eredményeket célzó intézkedéseket megfelelően ötvözni kell a rövid távon ható beavatkozásokkal. (Czene-Ricz 2010) 35. oldal

36 4. JÓ GYAKORLATOK 4.1. NEMZETKÖZI JÓ GYAKORLATOK HELYI TERMÉKEK MÁRKAKÉPZÉSE VÉDETT TERÜLETEKEN ÉS VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN (CSEHORSZÁG) A csehországi Regionális Márkák Szövetsége (Asociace Regionálních Značek) ben az Emberek a természetért, a természet az emberért című, EU által finanszírozott Natura 2000 pályázat keretében a helyi termékeket összefogó regionális márkák bevezetésére irányuló projektet valósított meg, három mintatérségben. A helyi márka bevezetésének célja a helyi termelők és a térség támogatása (imázs, kultúra és hagyományok, táj, mindennapi élet), a térségbe ágyazódás (helyi örökség és védelme), a helyi szintű együttműködés, a fenntartható turizmus támogatása. A rendszer a fenntartható termékeket fogja össze, köztük kézműves termékeket, élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket, egyéb természetes árukat. A tanúsítvány megszerzésének négy feltétele van: a térségi eredet (a térségben állítsák elő), a minőség, a környezetbarát jelleg és a térségbe ágyazódás (helyi hagyományok, helyi alapanyagok, kézi gyártás, térségi jelleg, extra minőség és reprezentativitás). A rendszer működésének központi szereplője a koordinátor, aki kapcsolatot tart a termelőkkel és az országos koordinációt ellátó szövetséggel, valamint a tanúsító bizottság, amely a tanúsítványokat kiállítja. A résztvevő termelők a márkahasználatért cserébe kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tanúsított termékeiken két évig használják a márkát, betartják a feltételeket és díjat fizetnek a használatért. A termékek népszerűsítését kiadványok, honlap, az értékesítés támogatása (értéke-sítő helyek hálózata, helyi piacok), a helyi sajtó és televízió, valamint a civil szervezetekkel, önkormányzatokkal történő együttműködés segítségével oldják meg. A szövetség a márkarendszert Csehország tíz régiójában vezette be, 180 tanúsítvánnyal. (Czene-Ricz 2010) MOZGÓ SZÖVETKEZETI BOLT (HOLLANDIA) A szövetkezésre lépett termelők termékei vásárolhatók meg a LEADER program keretében átalakított buszban: zöldségeket, gyümölcsöt, tejtermékeket, tésztaféléket, feldolgozott helyi termékeket, köztük bio minősítésű árucikkeket is találunk. A busz kialakítása előtt a termelők egy része saját portáján árulta termékeit, a vevők jelentős része azonban nem mutatott hajlandóságot a gazdaságok felkeresésére. A buszon történő árusítás megoldotta a termékek terítését a térség valamennyi jelentősebb településén, és lehetőséget adott egyfajta 36. oldal

37 piackutatásra is. A termelők a bevétel egyharmadát a busz fenntartására fordítják, ami a fizetett árusító személyzetet is magában foglalja. Az elmondások szerint az elárusítóhelyként működő busz sikere a szövetkezésben résztvevő termelőket jelentősen motiválta a termékfejlesztésre. Néhány évi működés után már két busz és egy áruszállító személygépkocsi működött a szövetkezés tulajdonában, és hasonló kezdeményezések megjelentek a szomszédos térségekben is.(czene-ricz 2010) VIDÉKI TERMÉKEK VÁROSI BOLTJA (PORTUGÁLIA) A LEADERII, majd a LEADER+ program támogatásával Portugáliában több helyi akciócsoport Portugal Rural néven egy vidéki (LEADER térségekből származó) termékeket árusító és bemutató boltot hozott létre az ország fővárosában, Lisszabonban. Az üzlet élelmiszert (felvágottat, bort is beleértve) és kézműves termékeket árusít, egy borospince is tartozik hozzá. A LEADER+ segítségével, további akciócsoportok bekapcsolódásával létrejött a Proregioes nevű szövetség. Ennek keretében tematikus műhelytalálkozókat szerveztek, új termékeket vezettek be a piacra termékbemutatókkal összekötve, kézműves foglalkozásokat szerveztek, a helyi termékek értékelésével kapcsolatos tanfolyamokat indítottak, létrehozták a friss termékek piacát, kiállításokat és délutáni, családi programokat szerveztek. Kapcsolódó (szintén LEADER+) projektként akcióheteket tartottak a termelők és városi kulturális szervezetek együttműködésében, a regionális termékekre való figyelemfelhívás, a városividéki közösségek közötti kapcsolatépítés céljából. Az üzlethez kapcsolódott a vásárlói kosár formájában történő közvetlen értékesítést megvalósító RECIPROKO (LEADER+) projekt, amelynek lényege, hogy a vásárlók adott áron és árumennyiséggel (18 kg is lehet) a termelőktől kosarakat rendelnek, amelyeket azok szabályos időközökben a szezonális áruval feltöltve szállítanak. A természetes anyagokból készült kosarak a megrendelt mennyiség megvételére vonatkozó kötelezettségvállaláson alapulnak, ami garantált eladást és jövedelmet jelent a termelőnek. A projekt hét munkahelyet teremtett. (Czene-Ricz 2010) ÖKO-HÁZ (OLASZORSZÁG) A projekt tevékenység megnevezése: A szervezet neve: A szervezet címe: A szervezet honlapja: Öko-ház LaCasaRotta Társadalmi egyesület Fraz. San Bartolomeo n Cherasco (CN) oldal

38 Kontaktszemély neve: Michela Lenta Kontaktszemély címe: A projekt összefoglalása A LaCasaRotta Egyesület legátfogóbb projektje egy olyan társas-ház létrehozása, amelyet a kisközösség közös erővel újít fel, alakít ki ökologikus technikák alkalmazásával, és amelyben aztán közösen kialakított szabályok és elvek alapján, mikro társadalmi közösségként együtt élhetnek és vállalkozhatnak a projektben részt vevők. A szervezet a helyi fiatalokat a fenntartható fejlődés mellett más, alternatív életformára nevelő, és az önálló, aktív polgárrá válásukat segítő programjaiba is bevonja. A szervezet kisebb projektjei a Terület és törvényesség táborhelyi fiataloknak a földművelésről, az emberi jogokról, a fenntartható fejlődésről és a maffia elleni küzdelemről, a Langhe Coast to Coast nemzetközi csere fiataloknak gyalogtúra a régióban, melynek keretében a fiatalok megismerkednek a környék lakosságának életformájával, tipikus termékeivel, hagyományaival és a SWAP Party csere-alapú közösségi bolhapiac és társasági esemény projekteket kerülnek bemutatásra. A projektet megvalósító szervezet A LaCasaRotta társadalmi egyesületet Cherasco-i fiatal hozták létre azzal a céllal, hogy helyreállítsanak egy elhagyott majorházat, és egy közösségi, kulturális és szabadidős központként működtessék. Szüleik birtokán kezdték kipróbálni az önálló gazdálkodást és a fenntartható technikák (biodinamikus és homeopátiás módszerek) kikísérletezését, hogy aztán a farmház helyreállítását követően saját, fenntartható gazdaságukat beindítsák. Cherasco járás az olasz Piedmont-i régióban található, 50 km-re Torinótól. Falvas, kistelepüléses szerkezetű térség, az alábbi települések tartoznak ide: Roreto, Bricco de' Faule, Veglia, Cappellazzo, San Bartolomeo, San Giovanni, and Sant'Antonino. A szervezet a teljes járást célozza meg tevékenységeivel. A LaCasaRotta kulturális és közösségi tér funkciói: aktív kulturális és pedagógiai műhely a különböző tudások megosztásának és találkozásának színhelye ökologikus technikák kipróbálásának terepe szolidaritásra neveléshez, a kirekesztés elleni küzdelemhez megfelelő környezet. 38. oldal

39 A LaCasaRotta gyakorlati műhelyeket is szervez bármely korosztályból és társadalmi háttérrel érkező résztvevők számára. A műhelyek során a helyi és más kultúrák hagyományaival ismerkedhetnek meg a résztvevők alapvetően az önellátáshoz kapcsolódó tevékenységekre fókuszálva, helyi termelőktől vagy fair trade forrásból származó jó minőségű alapanyagok felhasználásával. Helyi közösségnek szóló programok: "Night of the tajarin hagyományos olasz tészta készítése február Fare il pane, contruire al forno (Készíts kenyeret, építs kemencét) kenyér és kovász készítése, vályogkemence építése július Swap Party-k cserekereskedelmen alapuló vásárok havi rendszerességgel Környezeti nevelési workshopok gyerekeknek: Kísérleti kert, Kezet a tésztába, Újrahasznosított fák stb. Nemzetközi programok: Langhe Coast to Coast nemzetközi csere a vidéki kultúráról Frazoni di mondo - nemzetközi képzés étkezési hagyományokról a világban A projekt megvalósításának körülményei Terület és törvényesség táborhely fiataloknak a földművelésről, az emberi jogokról, a fenntartható fejlődésről és a maffia elleni küzdelemről. A projekt július között valósult meg San Bartolomeoban. A projekt Bra település Béke Hivatalával és a Lunetica Társadalmi Szövetséggel együttműködésben jött létre. A táborban év közötti fiatalok vettek részt a térség településeiről. A projekt célja a fiatalok érzékenyítése volt az emberi jogok, emberi jogi kérdések iránt, emellett az aktív állampolgársággal kapcsolatos tájékoztatásuk és gyakorlati eszközökkel történő felkészítésük a felnőtt életre. Langhe Coast to Coast nemzetközi csere fiataloknak. A projekt 5 országból 43 fiatal részvételével (Olaszország, Spanyolország, Belgium, Görögország, Portugália) került megvalósításra július között az olaszországi Langhe területén. Helyi együttműködő partnerként az Eufemia Egyesületet vonták be. A csere programjában gyalogtúra keretében ismerkedtek meg a fiatalok a környék lakosságának életformájával, tipikus termékeivel, hagyományaival miközben egymás kultúráját is megismerték. 39. oldal

40 A projekt célja a környezettudatos életmódra nevelés volt, a különböző kulturális környezetekben egyaránt jelen levő, eltérő hagyományokkal rendelkező kistelepülési, vidéki életforma népszerűsítése, gyakorlatban történő megtapasztalása, találkozás és tanulás az idősebb generációktól és egymástól, interkulturális tapasztalatszerzés és a fenntartható technológiák megismerése. A SWAP Party-k a szervezet hagyományos, havonta - kéthavonta megrendezésre kerülő cserealapú bolhapiac típusú közösségi rendezvényei. Az események célja a fenntartható életmód, a fair kereskedelem népszerűsítése, a tudatos hulladék-hasznosításra történő figyelemfelhívás és az élményszerű együttlét. A programok szinte minden alkalommal kooperációban valósulnak meg más helyi NGO-kkal. Együttműködő partnereik: H ZONE, Slow Bazar, Slow Food Youth Network. A jó gyakorlat megvalósítása és módszertana Az alábbiakban nem egy konkrét projekt és az abban alkalmazott módszer bemutatása következik, hanem a LaCasaRotta Egyesület egy irányba mutató, azonos megközelítést alkalmazó, de egymást kiegészítő, és különböző módszerekkel és eszközökkel operáló tevékenységeiből, kezdeményezéseiből tárgyalunk néhányat bemutatva azt az alapelvet, ami a különböző tevékenységeket összekapcsolja. A távlati cél minden esetben, a kisközösségben való, fenntarthatóságra törekedő együttélés, a kölcsönös segítségnyújtás, és a természet közeliség napi szintű tanulása és gyakorlása. A Terület és törvényesség című tábor egy nagyobb, hosszabb távú folyamat az Utazás a törvényesség felé című projekt részeként került megszervezésre, a programban két irányú megközelítést alkalmaztak a szervezők. Egyrészt a jogtudatossággal, az állampolgársággal kapcsolatos nem formális tréninget, amelyben a szimulációs és érzékenyítő gyakorlatok mellett esettanulmányokon, szakmai látogatásokon keresztül dolgoztak fel különböző, az emberi jogokhoz kapcsolódó témákat a fiatalok; másrészt egy a maffiától lefoglalt földeken zajló részvételi hetet, amely során a föld használatának fenntartható, környezettudatos gyakorlatát sajátították el a résztvevők reflektálva a környezet és az ember kölcsönhatására, és az ezzel kapcsolatos felelősségeinkre és lehetőségeinkre. A két fázis egyformán a törvényesség és a társadalmi igazságosság kultúrájáról szóló tanulást szolgálta szembeállítva az erőszak, a közöny és a kiváltságok világával. Az elméleti tudást is megalapozó nem formális foglalkozások körében a fiatalok beszélgettek a maffiáról, arról, hogyan terjedt el a bűnszövetkezetek befolyása a régióban és hogy milyen lehetőségei vannak az állampolgároknak a jogszerűség és a felelős polgári részvétel 40. oldal

41 választására. Olyan felfogásokkal ismerkedtek meg, mint a jogállamiság, a területek védelme, a környezetünk iránti tisztelet és a társadalmi igazságosság. Mindeközben felfedezték a környéket, annak történelmét, tanulmányozták a különböző ipari, gazdasági beavatkozások környezeti hatásait, beszélgettek a területen élő idősebb lakosokkal és a meglátogattak a jogvédő kezdeményezéseket, miközben maguk is aktívan részt vettek alkotó, termelő tevékenységekben, dolgoztak a LaCasaRotta fenntartható földművelést alkalmazó gazdaságában, főztek, házat felújítottak, tanösvényt építettek stb. Az érzékenyítő program elemei: a nők elleni erőszakkal szemben fellépő szervezet előadása az országúti prostitúció megelőzésével kiküszöbölésével foglalkozó szervezet meglátogatása - börtönlátogatás közös séta a föld kizsákmányolása ellen fellépő bizottsággal az érintett területen a Minotaur, a Piedmont-i maffia ellen indított vizsgálatban érintett bírónál tett látogatás találkozás a Saluzzo-migránsokkal foglalkozó szervezetnél, beszélgetés az illegális munkavállalásról műhelyfoglalkozás a tudatos táplálkozásról és élelmiszer-termelésről A részt vevő fiatalok minden este összefoglalták és értékelték a tanultakat, leszűrték a tanulságokat, megosztották egymással érzéseiket. A program kézzelfogható eredményeként egy közös falfestményt hoztak létre, amelyen rögzítették a törvényességgel és a fenntarthatósággal kapcsolatos legfontosabb üzeneteiket. A Langhe Coast to Coast csereprogram keretében a részt vevő nemzetközi csoport minden nap 15 kilométert gyalogolt Langhe tartományban, összesen 120 kilométert téve meg a Földközi tenger két partszakasza közötti területen A gyalogtúra mellett a nem formális pedagógia eszközeivel dolgoztak a résztvevők a környezettudatosság témakörével. Céljuk volt a helyi vidéki életforma tipikus jegyeinek megismerése és a hagyományos termelői technikák elsajátítása. Organikus farmokat, helyi sajtés bortermelőket látogattak meg, interjúkat készítettek a helyi lakosokkal. A személyes történelem és történetmesélés oral history és story- telling -- úgy jelentek meg a programban, mint a múlt illetve a mai fiatalok és a nemzetközi csoport számára ismeretlen kultúra egyfajta közösségi élményű megismerése/feldolgozása. Emellett azonban a kézzelfogható, fizikai, gyakorlati kihívások, feladatok a testmozgás, a földművelés és az önellátás megoldása szintén a személyes erőforrások és lehetőségek feltárását és fejlesztését szolgálták. 41. oldal

42 A csoport tagjai maguk is megosztották egymással saját országaik fenntarthatósági, környezetvédelmi jó gyakorlatait, és bemutatták saját kultúrájukat a saját értelmezésükben - elsősorban az étkezési szokásokon, a felhasznált termékeken, konyhaművészeten keresztül és általában is. A programsorozat tehát biztosította benne közvetlenül részt vevő nemzetközi csoport tagjainak személyes fejlődését a közösségi élmények, gyakorlati workshopok, fizikai kihívások, élmény és tapasztalat-megosztás révén de lehetőséget biztosított arra is, hogy a helyi közösség tapasztalatokat szerezzen erről a sokszínű csoportról, a helyiekre is hatással volt a projekt azáltal, hogy konkrét kapcsolódási pontokat találtak a programban feldolgozott tématerületek és a környező települések lakosságának élete között. A SWAP Party-k olyan közösségi események, amelyeken a résztvevők az általuk már nem használt használati tárgyaikat: ruhák, háztartási eszközök, művészeti és dekorációs, tárgyak, játékok, könyvek, bolhapiac-szerűen kipakolják, és cserére bocsátják. A programok alapvető célja a szemléletformálás, a fenntartható hulladék-felhasználással kapcsolatos közösségi nevelés, de nem titkolt célja továbbá a helyi kisközösség fejlesztése, az együttlét élményén keresztül. A vásáron nem csak kézzelfogható termékeket lehet cserére bocsátani, szellemi szolgáltatásokat is fel lehet ajánlani, legyen az oktatás, pszichológiai tanácsadás, előadó művészeti tevékenység stb. Az esemény a település különböző színterei között vándorol attól függően, milyen helyi civil szervezetekkel partnerségben valósul meg az adott alkalom, vásárhoz általában kulturális program (koncert, DJ) is társulnak. Az események kapcsolódhatnak a településen zajló nagyobb szabású rendezvényekhez, ez esetben tematizálják a termékeket, vagy fókuszba kerül egy-egy termékterület: pl. design tárgyak vagy éppen élelmiszeripari termékek, slow food életmód. A program hozzájárul továbbá a fair trade kereskedők, helyi kistermelők, iparművészek helyzetbe hozásához, a civil mozgalmak népszerűsítéséhez. Az események kommunikációjával a szervezet képes szélesebb nyilvánosságot is megszólítani, bevonni az által képviselt értékek terjesztésébe, megőrzésébe, ezzel képes még láthatóbbá tenni és elfogadottá tenni a környezettudatosságot és a közösségi alapú gazdálkodást. A kezdeményezés október óta online közösségként is működik SWAP Party nyílt Facebook csoport formájában tarthatják a kapcsolatot az újrahasznosítás hívei. Disszemináció és fenntarthatóság A LaCasaRotta szervezet két legfőbb kommunikációs csatornája a szervezet által fenntartott blog és Facebook oldalak. A programok népszerűsítését, meghirdetését mindenkor az aktuálisan együttműködő partnerszervezettel közösen végzik. Természetesen a nemzetközi 42. oldal

43 program esetében a nemzetközi ifjúsági munka hagyományos csatornáit is használták a felhívások közzétételére (SALTO honlap). Az események eredményeit is a fenti két szervezeti felületen közvetítik. A Territorio projektekről, lévén ezek a települést szélesebb körben és nagyobb lélekszámban érintő kezdeményezések, a helyi önkormányzat weboldalán is beszámolót jelentetnek meg. A projektek az Európai Bizottság és a helyi önkormányzat támogatásával illetve a résztvevők hozzájárulásával önköltséges alapon valósultak meg. Az egyesület hosszú távú tervei között szerepel egy társadalmi vállalkozás üzemeltetése, a felújítás alatt álló majorság épületében nonprofit, önfenntartó gazdasági tevékenység kávézó, teremkiadás, önköltséges kurzusok, ökoturizmus szolgáltatások bevezetésével. Adaptálhatóság A fent bemutatott kezdeményezések legfőbb értéke a globális problémák és a helyi igények és szükségletek közötti kapcsolódás feltárása, párhuzamba hozása és közösségi válaszok megtalálása rövid és hosszú-távú egyéni és társadalmi fejlesztési célokra. A helyi közösségben történő igényfelmérést követően az azonosított problémákra adható válaszok kidolgozásába (pl. a maffia, föld kizsákmányolása, emberi jogi sértések, demokratikus értékek válsága, vagy éppen az erőforrások és nyersanyagkészletek kimerülése, fenntarthatóságra való törekvés) be kell vonni a különböző szektorok képviselőit és meg kell határozni az érintett szereplők, a potenciálisan együttműködő partnerek körét. Lehetőleg személyes példákon, forrásszemélyek közvetlen beszámolóin keresztül (esettanulmányok), illetve a tapasztalati tanulás - a learning by doing - útján, gyakorlati foglalkozásokon, saját élmények révén kell feldolgozni a kérdéses témát, és megtalálni az egyéni és közösség megoldási lehetőségeket. Az ifjúsági célokra szolgáló közösségi terek, kertek kialakításában vagy felújításában passzív, fenntartható eljárásokat alkalmazni úgy, hogy az építési folyamat a fiatalok bevonásával, közreműködésükkel valósul meg, hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok maguk is tulajdonosként és környezettudatosabb módon viszonyulnak az adott környezethez a jövőben. Ugyanez igaz a különböző termelési folyamatokkal kapcsolatos tájékoztatásukra, képzésükre hagyományos ételkészítései módszerek, földművelés. Ami nagyon izgalmas és adaptálásra érdemes motívum a fenti jó gyakorlatokban, hogy a fenntarthatóságra való környezeti nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseit más területekkel párhuzamba állítva a demokratikus állampolgárságról, az önálló életvezetésről, a kulturális különbségekről és a közelmúlt történelméről és a helyi 43. oldal

44 tradíciókról is ebben a kontextusban hallhatnak a fiatalok. (TÁMOP / , 2014) LETS REVÚCA - ÉLELEMSZÖVETKEZET (SZLOVÁKIA) A projekt tevékenység megnevezése: A szervezet neve: A szervezet címe: A szervezet honlapja: Kontaktszemély neve: Kontaktszemély címe: Fenntartható közösség: LETS Revúca - élelemszövetkezet AlterNativa Brdárka 11, Brdárka Tel/fax: Mob/SMS: Mr. Eduard Jendral A projekt összefoglalása: A szlovák AlterNativa által létrehozott LETS Revúca élelemszövetkezet célja a közös termelésen, kölcsönösségen alapuló gazdasági szisztéma működtetése és fejlesztése, illetve az ezzel kapcsolatos oktatás. Feladata lényegében a permakultúra és a fenntartható életforma népszerűsítése és a helyi termelői tevékenységbe való bevonás és gyakorlatszerzés céljával. Projektjeik: Shared assistance (LETS) (Local economic trade system) - magyarul: megosztott segítségnyújtás - helyi gazdasági és kereskedelmi rendszer: helyi cseregazdaságon és kölcsönösségen alapuló támogató struktúra. Egy kicsi, önellátó közösség, pozitív értékekkel és életszemlélettel, egymást segítő, támogató emberek csoportja. Szervezetileg közösségi döntéshozatalon alapuló társadalmi rendszer, amely minden egyéni igényt a helyi erőforrásokból igyekszik megvalósítani. A projekt megvalósításának körülményei: Az AlterNativa szervezet Brdarkaban, egy viszonylag elszigetelt kis faluban működik, a szlovák Roznaka régió északi részében, ahol nagyon magas a munkanélküliség. A földrajzi elszigeteltség következménye az üzemektől, urbánus kereskedelmi és gazdasági tevékenységektől, munkalehetőségektől való nagy távolság, ugyanakkor ez a körülmény egészséges, tiszta természeti környezetet biztosít az itt lakóknak. Bdarka lakói szlovák és roma emberek (kb. 50 fő), nagy részük munkanélküli. A szervezetben 15 aktív személy tevékenykedik. A közösség társadalmi szabályai nincsenek írásba foglalva, de a mindennapi életben megjelennek: ezek a szolidaritás, a tolerancia és az egymás iránti tisztelet, ésszerű fogyasztás, egyenlőség, közösségi döntéshozatal. 44. oldal

45 2004 májusától a szervezet aktivistái elhatározták, hogy a fenti alapelveket és az együttműködést, bajtársiasságot, a bizalmat és a harmóniát a mindennapi élet alapjaivá teszik, és egy olyan közösséget hoznak létre, amely ugyanerre az attitűdre épül. Hisznek abban, hogy a kicsi, többé-kevésbé önellátó közösségek, amelyek közös értékeken és az egymás és a természeti erőforrások iránti tisztelten alapulnak, közelebb állnak a fenntarthatósághoz, mint napjaink urbánus társadalmai. A fenti alapelvekkel összhangban az AlterNativa szervezet és kisközösség célja egy olyan kultúra megvalósítása és elterjesztése, amely visszaállítja a természet és minden élet értékét, a túlfogyasztástól és a tömegtermeléstől az ésszerű mértékletesség felé halad, az agresszió helyett a toleranciára nevel, a materiális jólét vágyával szemben a spirituális értékeket és a fenntartható és etikus közösség iránti elkötelezettséget hirdeti. Ezért minden kezdeményezésük és projektjük a demokrácia és a decentralizált döntéshozatal gondolatát támogatja, ahol az egyének helyi igényei és lehetőségei, kapacitásai, erőforrásai alapján szerveződik egy mikro társadalom. Ennek az életszemléletnek volt a történelmi példája a Revúca városban a 19. században megvalósult úgynevezett Vzájomná Pomocnica (Shared Assistance) megosztott segítségnyújtásra épülő helyi kereskedelmi rendszer, amelyet 2001-ben hívott újra életre az alternatív gazdasággal szimpatizáló 11 fiatal. Egy informális élelem-szövetkezetet hoztak létre, együtt az EDEN elnevezésű közösségi kertben végzett termelő tevékenységgel, ezzel nagy lépést téve a környék fenntartható fejlődésének irányába. Az így létrejött pénzügyi rendszer alapja a méhek, ahol egy méh egy órányi munkát jelent, a munkavégzés pedig lehet termelő tevékenység, de szellemi szolgáltatás is. Azok, akik részesülnek egy szívesség-szolgáltatásban, egy megállapodást kötnek, tokent/jegyet adnak a szolgáltatást végző, ellátó személyek. Az adminisztrátor ezt a tokent/jegyet rögzíti egy nyilvántartásban, így a szolgáltató a számláján meghatározott méhet birtokol, a felhasználónak, a szolgáltatást igénybe vevőnek pedig ennyivel kevesebb méhe marad. Az egyenlegeket kéthetente ellenőrzik. A cserék jegyzékét mindenki megtekintheti a szervezet irodájában. Az adminisztrátor felel a szolgáltatások kínálatának rögzítéséért is, illetve az igények, kérések listájának kezeléséért is. Munkájáért ő is méhek - ben részesül. A közösségen belül a fizikai szolgáltatásokon túl a szellemi tevékenységek ellátása is e rendszer keretében zajlik. A fenntartható élethez nem csak a közösségi alapú, fenntartható token rendszer működtetése, hanem a fenntartható technológiákkal történő gazdálkodás és az energiahatékony élettér, 45. oldal

46 lakókörnyezet kialakítása is hozzájárul. Az önellátás alapja a fenntartható mezőgazdaság, amely a fentiekhez hasonlóan a földdel és a természettel való kölcsönös és nem kizsákmányoló, ún. permakulturális termelésen alapul. A permakultúrás gondolkodás a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táj, és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze, amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás (ápolás, takarmány, gyógyszerek, elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. A rendszernek része az ember is, tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. Célja az is, hogy pozitív közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek, embercsoportok között. A piaci értékesítést nagyban segíti, hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. Ilyenek a városok, és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés, box- rendszer, a termelők-fogyasztók szövetkezése, a szívesség bank, a helyi etikus befektetéseket" szolgáló pénzügyi szervezetek, stb.). Mindezek több helyen megvalósultak már a világban, az élővilág védelmét, szép természetes környezetet, pozitív közösségi kapcsolatokat, és a szükségleteket egészséges, 18 változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre. A szervezet ezt a szemléletmódot, ezeket a technológiákat és módszereket minél szélesebb körben megosztja az érdeklődő felnőttekkel és fiatalokkal, helyi és nemzetközi kurzusok szervezésével, valamint egy európai önkéntes szolgálati fogadóprojekt állandó működtetésével. Ez az önkéntes szolgálat elősegíti a részt vevő fiatalok aktív polgárrá válását. Elméleti oktatásban is részesülnek, emellett készségeikre és attitűdjükre is hatással van a program. A főbb témakörök, amelyekkel megismerkednek: a "zöld" gondolkodás, a globális környezeti kihívások és a fenntartható vidékfejlesztés, a környezetvédelem, természetvédelem, permakultúra. A gyakorlati tevékenységek, amelyekbe a fiatalokat bevonják: a helyi, a regionális biológiai erőforrások megismerése, megőrzése, gondozása régi gyümölcs-fák megmentése, termények tudatos feldolgozása (magmegtakarítás) a helyi élelmiszer-termelés önellátás hulladék-minimalizálás, újrahasznosítás stb. 46. oldal

47 Disszemináció és fenntarthatóság Az AlterNativa szervezet alapvető kommunikációs felületei a szervezet által fenntartott honlap és Facebook oldal. A közösség által létrehozott helyi termékeknek egy külön oldalt tartanak fenn. A szervezet adománygyűjtésből és a saját termelésű produktumok értékesítéséből szervezi további forrásait, kurzusaik önköltségesek. Az egyesület önkéntes projektjét az Európai Bizottság támogatásával valósítja meg. Adaptálhatóság Az önfenntartó életforma kialakítása, az önfenntartó közösség létrehozásának hazai megvalósítása a fiatal felnőtt korosztály számára lehet érdekes kísérlet, gyakorlati tapasztalat. A permakultúrás gazdálkodás és közösségfejlesztés meghatározott egzisztenciális viszonyokat, teljes személyes elköteleződést, meglévő szoros emberi kapcsolatokat feltételez. A permakultúrás gondolkodás elemei pl. a szívességszolgálat, a szövetkezetek, a slow mozgalom a változásokra történő adaptív reagálásra törekvés könnyen kiemelhetők és áttehetők az ifjúsági közösségi rendszerekre is IDŐSGONDOZÁS: PREVENCIÓS CÉLÚ OTTHONI LÁTOGATÁSOK IDŐS SZEMÉLYEKNÉL -- SVÉDORSZÁG A gyakorlat célja: Megelőzni az elszigetelődést; Kockázatok és igények korai stádiumban történő felismerése; Információszolgáltatás az elérhető szociális és egészségügyi szolgáltatásokról, civil szervezetekről és más, nem állami szervezetektől; A jövőben felmerülő igények és szolgáltatások tervezésének támogatása; Elősegíteni az önkormányzati idősgondozásban és a megyei egészség- ügyi szolgáltatásban dolgozók közötti együttműködést. A program fő célja a biztonság fokozása, az egészséges életmód támogatása idős személyek életében, mely hozzájárul ahhoz, hogy az érintettek minél később szoruljanak a nagyobb erőforrást felemésztő állandó gondozásra. Az önkormányzat és megyei tanács alkalmazottjai minden olyan, 75 évnél idősebb emberrel kapcsolatba lépnek, akik korábban szociális jóléti szolgáltatások igénybe vételére irányuló szándékukat nem jelezték. Azokat, akik belegyeznek a személyes látogatásba, az otthonukban keresik fel egy informális beszélgetés keretén belül. Ezek az emberek tájékoztatást kapnak az elérhető szociális és egészségügyi szolgáltatásokról, 47. oldal

48 a közösségi tevékenységről, továbbá olyan speciális bizonyos szintig kötött struktúrát követő interjút készítenek velük. A látogatások időtartama jellemzően egy órától másfél óráig terjed, ezek szerkezete régió szerte azonos felépítésű. Az interjú során adott válaszok egy közösségi, web-alapú felületre kerülnek fel, ahol az eredmények az önkormányzatot és a megyei tanácsot abban segítik, hogy felkészüljenek a jövőbeli szükségletekre, igényelt szolgáltatásokra és azok változására. Az információgyűjtési folyamat érintett szervezetei: Västerbotten Megye Tanácsa és a megye önkormányzatai. A prevenciós célú látogatások programként való működtetése az indulás éveiben ( ) kísérleti tevékenységnek számítottak ben a közös regionális koncepció szerves részévé váltak, közös kézikönyvvel és nyilvántartó eszközzel egészültek ki és 2011 között a program lebonyolításának pénzügyi hátterét nemzeti forrásból biztosították. Az elmúlt két évben a rendelkezésre álló költségvetési keret átlagosan 1,5-2 fő teljes munkaidőjű foglalkoztatási költségeit fedezte Umeå Önkormányzatánál januárjától a program fedezetét az önkormányzat és megyei tanács saját éves kereteiből biztosítja. Egy 2009-es doktori disszertáció rámutat arra, hogy ugyan az idősek számára a program kiváltképp előnyös, emellett viszont fontos, hogy az időslátogatást végző személyek megfelelő szakmai képzésben részesüljenek, továbbá ismerjék az egyes stratégiákat, amelyek alkalmazhatók az idősekkel való találkozások során. (Sahlén, K-G. Anounce of prevention is worth a pound of cure ) Umeå városában a prevenciós célú látogatások minden bizonnyal megelőzik az elszigetelődést és fokozzák a társadalmi aktivitást. Ezek a látogatások lehetőséget adnak arra, hogy a társadalmi jóléti szolgáltatók és azon egyének sikerrel létesítsenek kapcsolatot, akiknek korábban ez a lehetőség nem adatott meg. A látogatások során a munkatársak az elérhető lehetőségekre ráirányították a figyelmet, leginkább az otthoni környezetben megjelenő kockázatok megelőzésére törekednek és biztonságérzetet adtak az önállóan élők számára. Transzferabilitás A Szép szomszédság elnevezésű projekt 2004-es indulása óta zajlik Bresciában. A projekt célja, hogy egymás mellé helyezze az intézményesített otthoni ellátást és az önkéntesek hálózatát. A hálózat kiemelt figyelmet fordít a nagy rizikófaktorral jellemzett emberekre azért, hogy vészhelyzet esetén segítse őket, valamint feladata, hogy szükséges esetben az állami szerveket is értesítse. 48. oldal

49 A cél az ún. támogató közelség megteremtése a sebezhető emberek számára korosztálytól függetlenül történik, melynek legfontosabb feladata a már említett magány és kirekesztettség érzésének felszámolása. Eredetileg a projekt a következőket foglalta magába: A kiszolgáltatott idős emberek csoportjának beazonosítása, amelynek tagjaira jellemző, hogy: 75. életévüket betöltötték; Jelenleg egyedül élnek; Nem függnek a szociális szolgáltatásoktól; Gyermeke nem a város területén él, így nem tudja segíteni. Majdnem száz önkéntes szervezet dolgozott a következőkön: Közel 5000 kiválasztott idős emberrel vették fel a kapcsolatot, és szociális, egészségügyi és lakhatási körülményeik figyelembe vétele mellett értékeléseket végeztek. A kiszolgáltatottság fokának meghatározásához az értékelés eredménye adott támpontot; Információt szolgáltassanak a kiemelten kiszolgáltatott személyekről a szociális szolgáltatók felé; A közepesen vagy kis mértékben kiszolgáltatott személyek esetén nyomon követési célú látogatásokat tegyenek. Az umeåi gyakorlat során alkalmazott megközelítés azt sugallja, hogy a kvalifikált látogatók bevonásával mélyebbre kell ásnunk a közepesen kiszolgáltatott személyek esetén. Rövid távú hatások A magas kockázatú esetek mihamarabbi beazonosításra kerültek; Meg lehet találni a megfelelő módot az intézményi és informális szervezetek által nyújtandó szolgáltatásokkal szembeni igények kielégítésére. Hosszú távú hatások Brescia idős lakosságának feltérképezése, szociális és egészségügyi ügyek nyomon követése; A szolgáltatás-kínálat megfelelő struktúrájának kialakítása, az idős korosztályra fókuszáló szociális stratégiák újradefiniálása; A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása. Költségekre gyakorolt hatások Társadalombiztosítás és költségtérítés munkatársanként havi 400 euróig terjedően. 49. oldal

50 Innovatív kezdeményezési lehetőségek Az egyetemmel történő együttműködés eredményeképpen lehetőséget kell adni a Társadalompolitikai Tanszék hallgatóinak arra, hogy gyakornokként projektben dolgozhassanak. A regionális kormányzat pénzügyileg is támogathatná a civil szervezeteket abban, hogy ezek a hallgatók már diplomájuk megszerzését követően munkájukat a projekt keretein belül folytassák HAZAI JÓ GYAKORLATOK A KÖZFOGLALKOZTATÁSNAK MINTAPÉLDÁJA -- A KAPOSFŐI SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE. A kaposfői polgármester kettős célkitűzés jegyében irányítja a települést. Célul tűzte ki a falu önfenntartóvá tételét, legalábbis a helyi lehetőségek kihasználását, valamint azt is, hogy minden dolgozni akaró és tudó embernek legyen munkája ebben a Somogy megyei községben. Mindehhez évek óta a közfoglalkoztatás lehetőségét hívja segítségül, pályázati projektek sorát valósítja meg, s ma már az újonnan létrejött szociális szövetkezet megerősítésén fáradozik. Kezdetben három település (Bárdudvarnok, Kisasszond, Kaposfő) közös programja volt a közmunka, így ők összefogva vásároltak egy traktort, ami most is közös tulajdonban van. Azóta kiépítette saját eszközparkját az önkormányzat: betonöntő elemeket, kazánt, aprítót, fűnyírót, szerszámokat, brikettáló gépet vett, illetve kiépített fóliasátrat, asztalosműhelyt, valamint létrehozott a megtermelt felesleg árusításához szükséges helyet a felújított központban. Mindezeket különböző mértékben és hatékonysággal tudja a falu használni, üzemeltetni. A polgármester hitvallását a következőképp fogalmazta meg: a munkaerő-piaci integráció ott kezdődött, hogy nem közmunkásként tekintettek az emberekre, hanem munkásnak hívták és hívják őket, és saját felelősségi körrel rendelkeznek. Eleinte a helyieknek a programról való megítélése negatív volt, de idővel a lakosok és a munkások rájöttek, hogy a programban és önmagukban is számos lehetőség nyílik A Start közmunkaprogram keretein belül 4 hektár területen folyik a zöldségtermesztés. Ennek egy része a helyi idősek hátsó kertjeiben történik, amelyeket, mivel ők már nem képesek hasznosítani, az önkormányzat bérli tőlük. Az így bérelt földeket az önkormányzat folyamatosan bővíti lakossági felhívásokon keresztül. Ezeken a területeken krumplit termelnek, míg az önkormányzati területen, ami korábban ugaron volt, sokféle zöldséget,vegyesen. A savanyító üzem beindulására készülve például apróhagymát, hagymát, céklát, uborkát és káposztaféléket, de ezen kívül még fokhagymát, sárgarépát, cukorborsót és salátát is, sőt, a 50. oldal

51 spárgával is kísérleteznek. Amíg nincs feldolgozó üzem, addig többségében a helyi iskola 500 adagos konyhájára mennek a termények. Ami feleslegben megmarad, azt egy kis standnál árulják, mint a közmunkaprogram dolgozói által termelt zöldséget, valamivel olcsóbban, mint ami annak piaci ára lenne. Nem jelentenek konkurenciát a helyi termelőknek, mert másféle terményekkel mennek a piacra, így ebből még nem származott konfliktus. A közeljövőben terveznek még további fóliasátrakat építeni, amelyekben virágokat termesztenének. forrás A HELYI FOGLALKOZTATÁSI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK MINTAÉRTÉKŰ PÉLDÁJA KÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, LAKHATÁS, VAGYIS A ZALAKAROSI TÉRKŐGYÁRTÁS JÓ GYAKORLATA A jó gyakorlat alcíme:start munkaprogram keretében térkőgyártás, illetve térkőlerakás elsajátítása A jó gyakorlat tulajdonosa:zalakaros Város Önkormányzat Megvalósítás helyszíne:nyugat Dunántúl; Zala megye; Zalakaros település A megvalósulás kezdete:2012 Szükséges idő: Az előkészületeket követően folyamatos a gyártás A jó gyakorlat célcsoportja(i):a jó gyakorlat a mélyszegénységben élők és romák célcsoportját célozza meg. A jó gyakorlat partneri hálózata:polgármester, Munkaügyi Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, Szociális Kerekasztal tagjai A célcsoport beavatkozási területei: 1./ oktatás területén- Képzések, tanfolyamok szervezése, életvezetési, informatikai,gyakorlati, ismeretek elsajátításának elősegítése. A megvalósításhoz bevonásra kerülhet a védőnő, a Munkaügyi Központ, helyi oktatási intézmények. 2./egészségügy területén Az egészséges táplálkozással történő megismertetés, figyelemmel a csoport nehéz anyagi körülményeire. A higiéniás feltételek megismertetése, a betegségek megelőzésére tekintettel. Egészségügyi szűrések igénybevételének szükségességéről tájékoztatás és ösztönzés az azokon való részvételre. Prevenciókra való figyelemfelhívás, annak fontosságának hangsúlyozása. E területen legfontosabb szerep aháziorvosra, a védőnőre, civil szervezetekre, egyházakra és az oktatási intézményekre hárul. 3./lakhatási feltételek biztosítása A saját lakhatási körülményeik javításának elősegítésére képzések szervezése, ehhez támogatási rendszerek kidolgozása. Pályázati források segítségével 51. oldal

52 az épületek lakhatás céljára való megfeleltetéséhez szükséges anyagok beszerzése. A képzések, illetve az építkezések lebonyolításához a helyi vállalkozók, illetve a Vállalkozók Szövetségének segítségét lehet igénybe venni. Bevonásra kerülhetnek a civil szervezetek, melyek az ilyen jellegű segítségnyújtást tűzték ki célul. 4./foglalkoztatás- Az alacsony képzettségű réteg foglalkoztatásához minimális képzések szervezése a Munkaügyi Központtal, illetve azon területekre, ahol az alkalmazásuk hosszabb távon is biztosítható lenne. Fel kell hívni a figyelmet a pályázati lehetőségek igénybevételére, és törekedni kell a munkahelyteremtő beruházásokkal e célcsoport foglalkoztatására. A jó gyakorlat cél(rendszere) A Startmunka program keretében legyártott térkővel évente 2000 m2 járda, és egyéb közterület burkolatának felújítását végzik el óta ez m2 nagyságú közterületet jelent. Bár a gép segítségével sokkal több térkő gyártására lennének képesek, mint amennyi közterületet a segítségével felújítanak, azonban a Startmunka program keretében biztosított forrásokból 2000 m2 nagyságú közterület felújítása lehetséges. A program által biztosított állami források természetesen nem fedik le a térkő gyártás és lerakásának költségeit (általában csak az anyagköltséget fedezi), ezért szükség van Önkormányzati pénzforrások bevonására is. A gép által gyártott térelemek gazdaságossága is kimutatható. A készen vásárolható térkövekkel szemben, az anyagigénnyel, és a gép üzemeltetési költségével együtt is sokkal gazdaságosabban tudnak térkövet előállítani, illetve lerakni es évben ez a megtakarítás összességében: Ft- volt, míg 2013-ban ez a megtakarítás közel Ft-t tett ki ben a térkőgyártó gép beszerzésének egyik feltétele volt, hogy az általa gyártott térkövet 5 évig nem lehet értékesíteni. A 2013-as évben gyártott térkőből önköltségi áron tudtak Molnári és Semjénháza települések számára térkövet biztosítani. Hosszútávon, miután a település közterületei felújításra kerültek, természetesen szeretnék értékesíteni a térköveket, amennyiben ez lehetséges lenne, az ebből származó bevételeket a térkő gyártásba forgatnák vissza. Hosszabb távon állami támogatás hiányában érdemes lehet a térkő gyártásra alapozott szociális szövetkezet létrehozásának lehetőségét megvizsgálni. A városban lévő szellemi tőkét bevonja a társadalmi életébe. Célcsoportban a szegénység megelőzése, hatásának mérséklése. A térkő gyártás fenntarthatósága a jelenlegi közmunka programokból származó támogatásból, állami támogatás hiányában a gyártott térkövek értékesítéséből származó bevételből, illetve önkormányzati forrásokból, valamint pályázati forrásból megoldható. 52. oldal

53 VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS, KÉPZÉS, MENTORÁLÁS -- FOGLALKOZTATÁSI JÓ GYAKORLAT BAKSON. A Vállalkozók köre munkaképes korú lakosságnak szóló program. Olyan személyek számára készült a program, akik már vállalkozók és fejlődni szeretnének, vagy akik vállalkozást kívánnak beindítani. Havi egy alkalommal szerveznek találkozót. Ezeken a napokon konzultációk, mikro tréningek, foglalkozások zajlanak, tapasztalatcserére nyílik lehetőség. Meghívott sikeres roma és nem roma vállalkozók is megjelennek a rendezvényeken. Lehetőség nyílik a kapcsolati tőke bővítésére. A programelemet a TKKI-től igénybe vett Vállalkozói alapismeretek képzés egészíti ki azok számára, akik saját vállalkozásukat szeretnének elindítani. Munkakeresők klubja (felnőttek) A Közösségi Házban heti 1 alkalom 2 óra klub (ingyenes telefonálási lehetőséggel, hirdetőújságokkal, állásközvetítéssel, munkatanácsadó jelenlétével) megvalósuló programelem. A munkatanácsadást a szociális munkások felkészítés után a munkaidejükben végzik. Kéthetente 1x2 órában elérhető jogi tanácsadó és pszichológus a munkavilágához kapcsolódóan a SZITI Egyesületnél. A Bakson induló munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz a SZITI Egyesület adja a szakmai hátteret, itt alkalmaznak félállásban munkaerő-piaci tanácsadót, aki a Bakson dolgozó szociális munkások/munkaerő-piaci szolgáltatást végzők szakmai mentoraként is dolgozik, tudását átadja, segít a szervezésben, kapcsolatépítésben. Első lépés pilot program Az USA-ban sikerrel alkalmazott módszertan adaptálása. A programelemet azoknak az alkalmazásba kerülőknek a felkészítésére tervezték, akik nem akarnak vállalkozóvá válni, tervük esetleg más településen, nagyobb cégnél munkát vállalni. Három hónap alatt 15 fő vett részt a pilotban, elsősorban a éves korosztályból. Munkakeresés családi szövetségben pilot program Csoportvezetés és családok mentorálása a munkakeresés folyamatában: mentorok képzése 30 órában a mentorok minden családot 20 óra időtartamban kiemelten támogatnak, amellett, hogy minden Munkakeresők klubjában hozzáférhető szolgáltatás is a rendelkezésükre áll. 53. oldal

54 HULLADÉKBONTÁS, BETONELEM-GYÁRTÁS, KÉPZÉS, TANÁCSADÁS A GYÖNGYÖSI PÉLDA A társadalmi integrációt és a munkaerő-piaci integrációt nem lehet egymástól elválasztani, hiszen a munka nem csak jövedelemforrás, hanem a társadalmi életben való részvétel egyik legfontosabb eleme. Az aktív korúak (17-45 évesek) a projekt kiemelt célcsoportjai közé tartoznak. A projekt keretében 15 fő támogatott foglalkoztatását tervezték a képzéseket sikeresen elvégző csoporttagok közül. A támogatott foglalkoztatás kiemelt együttműködő partnere a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ. A foglalkoztatási program megvalósítója a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Befogadás Nonprofit Kft., illetve Gyöngyös Város Önkormányzata Foglalkoztatási formák Elektronikai hulladékbontás; a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Befogadás Nonprofit Kft. a projekttel egy időben önálló elektronikai hulladékbontó üzemet hozott létre Gyöngyösön az önkormányzat támogatásával. Az üzem piaci körülmények között olyan munkavállalók foglalkoztatását végzi, akik korábban hátrányos helyzetük és a kompetencia hiányok miatt nem voltak képesek belépni a munkaerőpiacra. A projekt keretében vállalt támogatott foglalkoztatottak száma 10 fő. Betonelem gyártás; az önkormányzat alkalmazásában 5 fő foglalkoztatása valósult meg a városfejlesztés keretében. A foglalkoztatottak a város járdáinak felújításában vettek részt, mint beton elem gyártó munkások. A foglalkoztatás szervezéséhez és irányításához egy fő foglalkoztatást segítő szakembert vontak be a projektbe, mivel az egyes foglalkoztatást segítő szolgáltatások mellett a célcsoporttagok számára szükség van személyes irányításra, jelenlétre is. Foglalkoztatást segítő egyéb szolgáltatások Gyöngyösön: A foglalkoztatást segítő szolgáltatások a TKKI szervezésében valósulnak meg, feladatuk, hogy a szakmai képzéseken eredményesen részt vevők számára nyújtsanak a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő támogatást. 1. Érzékenyítő tréning, tanácsadás munkaadók számára: Foglalkoztatási támogatások, és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó aktuális rendeletek és szabályok információinak átadása. 2 fő mentor/tanácsadó 20 alkalommal (20 tanácsadási nap). 54. oldal

55 2. Vállalkozóvá válás elősegítése tanácsadással: 2 fő mentor/tanácsadó10 alkalommal (10 tanácsadási nap). 3. Képzési tanácsadás a megyei kormányhivatal munkaügyi központjai által támogatott szakképzések tekintetében: 2 fő mentor/tanácsadó, 20 alkalom (20 tanácsadási nap). 4. Munkavállalási tanácsadás: A munkaerőpiacra való be/visszakerülés, a beilleszkedés segítése, munkahelyek közvetítése. 2 fő mentor/tanácsadó 20 alkalom (20 tanácsadási nap). 5. Mentori szolgáltatás: A foglalkoztatás elősegítésére és a munkavállalás nyomon követésére. 2 fő mentor/tanácsadó, 60 alkalom (60 mentori/tanácsadási nap). hivatkozás FAIPARI ÉS VIRÁGKÖTÉSZETI KÖZÖSSÉGI VÁLLALKOZÁS KORLÁT TÉRSÉGÉBEN Projekt jellege: Nonprofit Projektgazda: Phralipe Korláti Tagszervezete Projektgazda típusa: Egyesület Projektpartnerek: Autonómia Alapítvány, Celodin Kht., Korlát önkormányzata, résztvevő települések cigány kisebbségi önkormányzatai Projekt helyszíne: Régió: Észak-Magyarország Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Kistérség: Abaúj-hegyközi Település: Korlát, továbbá Fony, Boldogkőújfalu, Vizsoly A kezdeményezés célja A térségben számtalan műveletlen föld, gondozatlan erdő van, miközben a településen jelentős százalékban élnek munkanélküli romák --mindazonáltal hiányoznak a helyi erőforrásokat hasznosítani és a romákat foglalkoztatni képes vállalkozások és a szükséges szakismeret. Be tudja-e ezt az űrt a közösség tölteni? Hogyan lehet több, tudatosan egymásra épített lépésben kialakítani és fenntarthatóvá tenni az elindult közösségi kezdeményezéseket? Az 1997-ben, a helyi cigányság jogainak és érdekeinek védelmére alakult korláti Phralipe szervezet jó példát mutat a sokak számára lehetetlennek látszó probléma megoldására. Feladata, hogy munkahellyel és különböző programokkal hozzájáruljon a roma társadalom felzárkóztatásához, a halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma lakosság integrációjának támogatásához. Feladatuk továbbá az esélyegyenlőség megteremtése, a munkaerő piaci és az oktatási helyzet javítása. A kisebbségi érdekképviselet mellett a helyi 55. oldal

56 lakosság (nemcsak romák) megélhetésének javítása érdekében különböző foglalkoztatási programokat is szerveznek. A kezdeményezés indoka, háttere A projektben részt vevő négy zempléni település (Korlát, Fony, Boldogkőújfalu, Vizsoly) össznépessége 2300 fő. Ritkán lakott terület, ami főleg a nagyarányú erdősültségnek köszönhető. A romák aránya 40% feletti, az iskoláskorúak között 70% feletti. A térség munkaerőpiaca nagyon csekély lehetőséget kínál a rendszeres munkavégzésre. A településeken egy-egy kényszervállalkozás működik (élelmiszerbolt, fodrász, mezőgazdasági vállalkozó stb.). Az önkormányzatokon kívül más foglalkoztató gyakorlatilag nincs, a helyben történő elhelyezkedés szinte lehetetlen. Alkalmi, idényjellegű munkák, azok is csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, például mezőgazdasági tevékenységek, ünnepekhez kötötten virágkötészeti munkák. A tágabb térségben (Miskolcon, Szerencsen, Nyíregyházán) többféle munkalehetőség lenne, de a tömegközlekedés fejletlensége miatt a munkanélküli nők többsége nem tudja vállalni az utazást. Az alacsony képzettségi szint is csökkenti az elhelyezkedés esélyét. A munkanélküliek aránya így közel 30%, ebből a tartósan munkanélkülieké 58%. A lakosság közel fele segélyekből él. A munkanélküli nők többsége halmozottan hátrányos helyzetű, roma nő. Az önkormányzatoknál történő közmunka sem jelent munkalehetőséget számukra, mivel általában ezek olyan jellegű fizikai munkák, amelyekre elsősorban férfiakat vesznek fel. A nők munkavállalási szándékát nagymértékben akadályozza a megfelelő végzettség, illetve a piacképes szakképzettség hiánya. A kezdeményezés leírása Konyhakerti gazdálkodás (1. szakasz): A Phralipe Egyesület 1999-ben az Autonómia Alapítvány segítségével 50 család részére konyhakerti gazdálkodói programot indított ben, szintén az Autonómia Alapítvány támogatásával, kertészeti programot szervezett, amelynek keretében 17 hátrányos helyzetű család több hektár területen élelmiszernövényeket (babot, burgonyát stb.) termesztett. A saját élelmiszer előállításán felül az eladott terményekből jelentős bevételre tettek szert a családok. A program bemutatkozott a Budapesten megtartott OMÉK-en (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás) is. Szakosodott mezőgazdálkodás őstermelői keretek között (2. szakasz): A termelés 2001-ben is folytatódott, a résztvevő családok már őstermelőként végezték tevékenységüket a felparcellázott területeken. A 2000 őszén 0,5 ha-on telepített szedres-málnás művelésében 5 család vett részt ben a Magyarországi Cigányok Közalapítvány 56. oldal

57 segítségével megélhetés-teremtő program indult, melynek keretében csirkenevelés kezdődött és gyümölcsfa-telepítés történt. Erdészeti, fafeldolgozó, virágkötészeti vállalkozás megalapozása (3. szakasz): Az Autonómia Alapítvány Roma Munkaerő-piaci Képzési Programjának támogatásával ben 10 fő motorfűrész-kezelő tanfolyamon vett részt, sikeresen elvégezve az OKJ-s képzést. A program folytatásaként indult Roma Kisüzemi Program keretében erdészeti munkák (fakitermelés) kezdődtek, amelyhez beszerezték a szükséges gépeket és eszközöket től a HU010101/3 Phare EQUAL Program finanszírozásában, az Autonómia Alapítvány vezetésével létrehozott Fejlesztési Társulás részeként az encsi kistérség három településén folytatódott az erdészeti program, melyben nehézgépkezelő, fakitermelő és virágkötő tanfolyamok indultak. A program során az egyesület feladata a képzések és az azt követő foglalkoztatás szervezése, koordinálása volt ben az Autonómia Alapítvány egy aprítógép megvásárlásával támogatta a fakitermelési programot, a SOROS Alapítvány pedig ugyanebben az évben egy szállító pótkocsi, valamint a munkák biztonságos és szakszerű elvégzéséhez szükséges eszközök megvásárlásával. A támogatás három családnak biztosított megélhetést. Emellett a helyi erdészettel együttműködve kilenc fő tartós foglalkoztatását biztosította a szervezet ún. kiskönyves foglalkoztatás keretében. Az Egyesület 2007 áprilisától 2008 márciusáig a HEFOP es program keretében virágkötészeti foglalkoztatást valósított meg hat fő részvételével. Közösségi vállalkozások kiteljesítése (4. szakasz): Az előzmények alapján a közösségi vállalkozás két iránya alakult ki. Az erdészeti ágazatban az erdészettel együttműködve történik a foglalkoztatás, míg az LHH (leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatását szolgáló) programban elindult egy fafeldolgozó kisüzem létesítése. A piaci hátteret az erdészet, a raklapra, ládára a térségi mezőgazdasági termelők, a faaprítékra és az előállított tömörített fűtőanyagra a mikro-térség önkormányzatai, közintézményei és lakosai jelentik. A virágkötészeti üzemhez a TÁMOP program keretében dísznövény- és szárazvirág-termesztés kapcsolódik. Ezzel sikerül olcsóbb alapanyagot előállítani saját üzemük és a tágabb térség virágkötészetei számára. Az alapanyagnak és a készterméknek is biztos felvásárlói körük van. Az első vállalkozási irány a férfiak, a második a nők számára biztosít munkalehetőséget. A projekt eredményei A projekt egyes szakaszaiban 6-9 fő foglalkoztatása folyt, a teljes struktúra kiépítésével fő tartós foglalkoztatása biztosítható. A bevételek 15 család, a megtermelt termékek további oldal

58 család megélhetését segítik. A foglalkoztatás során elvégzett tevékenységek a környező erdőségek gondozásához, 100 ha földterület megműveléséhez járulnak hozzá. Emellett évente 1000 m3 fa feldolgozását, db koszorú előállítását eredményezik. Az előállított tüzelőanyagok a helyi energiafelhasználás hatékonyságát növelik, és a környezetszennyezést csökkentik. Kapcsolódás más helyi (térségi) kezdeményezésekhez-térségi hatás A program kapcsolódik a kistérségi munkaügyi programokhoz a képzések és a munkaerő-piaci szolgáltatások révén. Részét képezi a kistérségi LHH programnak. A foglalkoztatást mikrotérségi léptékben (a négy településen) szervezik. Az értékesítés részben a kistérségi határokon túlra történik. További tervek, a fejlesztés jövője Az elindított projektek (fafeldolgozó kisüzem, szárazvirágok termesztése) megvalósítása a rövid távú feladat. A kialakult vállalkozási struktúrában a meglévő, ill. újabb piaci kapcsolatok bázisán fő tartós foglalkoztatását várják. Felmerült a szövetkezetté alakulás, és a szövetkezeti formában a korábbi mezőgazdálkodási tevékenységek integrálásának gondolata is. Az értékesítés megerősítése szintén a tervek között szerepel. Miért jó gyakorlat a kezdeményezés? A projekt jó példa arra, hogy a helyi lelkesedéshez és tenni akaráshoz párosított külső szakmai és pénzügyi támogatások a pályázati rendszer széttöredezettsége ellenére is egymásra épülhetnek. A tudatos építkezés mellett a fokozatosság elvének érvényesítése is a projekt előnyére vált. Első kezdeményezéseiket még egy nagyobb, tapasztaltabb szervezet szárnyai alatt tették meg, és csak majdnem 10 év múlva adták be főpályázóként az első projekttervüket. A kapott támogatások kezdetben néhány százezer Ft-ot tettek ki, a HEFOP projektben való részvétel haladta meg először az egymillió Ft-ot. Az egymásra épülő kisebb projektek megvalósítása során a konkrét eredmények elérése mellett a fejlesztői kapacitások és a piaci kapcsolatok is fokozatosan fejlődtek. Ugyancsak követendő lehet a tiszta és világos vállalkozási struktúra, a férfiaknak és a nőknek kedvező egy-egy vállalkozási irány, és azokban a teljes termékpálya kiépítésére irányuló, a képzésre erős hangsúlyt helyező törekvés. 58. oldal

59 Nehézségek, tanulságok a kezdeményezés kapcsán A projekthez saját erő nem állt rendelkezésre, így mindenben a pályázati kiírások szabályaihoz kellett igazodni, ami időnként a leginkább életszerű és praktikus megoldásoktól távolabbi utakra vezetett, és a pénzügyi megvalósítás folyamatosságában is okozott gondokat. A finanszírozás bizonytalansága, kiszámíthatatlansága a tervszerűen felépített fejlesztési irány követését is nehezítette, indokolatlan késlekedéshez vezetett. A program helyi támogatottsága változott az idő során. Kezdetben lelkesedés, majd az első sikereket követően erősödő ellenállás és irigység követte a közösségi vállalkozás kialakulásának folyamatát. Ezen csak tudatos kommunikációval, valamint a foglalkoztatás és értékesítés lakosság felé történő kinyitásával lehetett túllépni. Mire figyeljünk a megvalósítás során? A legfontosabb feltételek: A helyzet pontos ismeretén alapuló, világos koncepció tudni azt, hogy pontosan mit akarunk elérni a megvalósítás legfontosabb feltétele. Legalább ennyire fontos a célkitűzés megvalósításában elkötelezett aktív helyi mag létezése, motiváltságuknak folyamatos szinten tartása. A helyi munkahelyek teremtése csakis a helyi erőforrásokra alapozottan és a piaci elvárásokat figyelembe véve lehet sikeres. A kistelepüléseken számolni kell az irigységgel. A projekt esetében az elfogadást a több ízben tartott nyilvános fórumok, plakátok rendszeres kihelyezése segítette. Ezen csatornákon keresztül a lakosok információkhoz juthattak, illetve feltehették kérdéseiket, tájékozódhattak, megismerhették a projektet, annak állását. A roma és nem roma konfliktusok megelőzésében hasznosnak bizonyult a foglalkoztatás nemcsak romák számára való felajánlása, valamint az előállított termékek mindkét csoport számára történő helyi kedvezményes értékesítése. A projekt finanszírozásához akkor is, ha az 100%-os támogatást kap a projektgazdának saját erővel kell rendelkeznie, ami egy kicsi vidéki szervezet esetében egy nagyobb szervezethez való kapcsolódással biztosítható. Egy ilyen kapcsolat a hiányos projektmenedzsment ismeretek pótlásában is hasznos lehet (Czene-Ricz, 2010) NONPROFIT PÉNZÜGYI FINANSZÍROZÁS -- SZŐLŐFELDOLGOZÓ ÉPÍTÉSE VÁLLALKOZÓI MIKROHITEL FELVÉTELÉVEL A Kft ban alakult meg két tulajdonossal. A társaság családi vállalkozás. A projekt célja az volt, hogy egy olyan szőlőfeldolgozó, és szervesen hozzá kapcsolódó pince épüljön, ahol a 59. oldal

60 jelen kor elvárásainak megfelelő, a tradicionális hagyományokat maximálisan szem előtt tartó, kiváló minőségű Tokaji borok készüljenek. A vállalkozás két részre oszlik, a szőlőtermesztésre és a borászatra. A szőlőtermesztéssel állítják elő a borászathoz az alapanyagot, ebbe tartozik bele az ültetvény gondozása, talajművelés, növényvédelem, szüret. Tokaj-Hegyalja egyik értéke a tokaji bor. A rendszerváltás előtti időkben inkább a mennyiség volt a lényeges szempont a szőlőművelésnél, ami a fő felvásárló, a keleti piac igényeinek megfelelt. Viszont a felvevőpiac fizetésképtelenné vált, és az akkori borminőséggel nem lehetett új piacot találni. Át kellett állítani a szőlőművelési, és bortermelői rendszert magasabb minőségű, szélesebb kínálatot produkáló technológiára. Ez a folyamat erősen szelektálta a borászattal foglalkozó gazdálkodókat. A talpon maradáshoz folyamatosan szükség van a vásárlók által igényelt minőség fenntartására, amelyhez a legújabb technológiát kell követni. A cég kifejezetten ennek a beruházásnak a megvalósítása érdekében lett megalakítva. A Kft. minőségi Tokaji borkülönlegességeket kíván előállítani. Az értékesítés két egymástól jól elkülöníthető csatornán történik. Egyrészt helyben borkóstolásokat tartva, másrészt külföldi és belföldi értékesítési hálózaton keresztül. A hazai piacon kívül elsősorban olyan országokat céloz meg a Kft., ahol nincs szőlőtermesztés. A cég kiváló minőségű Tokajit készít keleti piacokra (Lengyelország, Szlovákia), valamint Amerikába. A hazai értékesítés egyedi csatornákon keresztül a multik kihagyásával kerül megvalósításra. Hosszú távú elképzelésük, hogy tokaji borkülönlegességeket is értékesítsenek. A tokaji borkülönlegességek sajátosságaiból, illetve a tokaji borokra vonatkozó szigorú törvényi szabályozásból fakadóan ezek előállítása hosszabb (min. 3 évet) időt igényel. Amikor a termelés már folyamatos, akkor a borkülönlegességek tárolására alkalmas hordók kerülnek beszerzésre. Hosszú távú elképzeléseik között szerepel a pincék bővítése, valamint az értékesítés fellendülésekor még egy palackozó gépsor beszerzése, illetve az ezekhez szükséges munkaerő alkalmazása. A termést korábban a cég a Tokaj Kereskedőháznak értékesítette. A jelenlegi beruházás célja, hogy a megtermelt szőlő feldolgozására és minőségi bor előállítására alkalmas, saját tulajdonú szőlőfeldolgozó kisüzemet és borospincét létesítsenek, valamint a tevékenységhez szükséges korszerű gépeket és eszközöket vásároljanak, így biztosítva, hogy magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek előállításával és értékesítésével javítsák saját versenyképességüket és piaci pozíciójukat. A saját márka kialakítása és a minőség javítása elsődleges prioritásként szerepel terveik között. A környékbeli ültetvényekről további szőlő-terményeket tudnak évente 60. oldal

61 felvásárolni, így az üzem megépítése után a környékbeli gazdák termény értékesítési problémái is csökkeni fognak. A tulajdonosok tervei között szerepel, hogy egyfajta integrátor szerepet töltsenek be a velük szerződéses jogviszonyba lépő termelők között, így az egységesített növényvédelmi és művelési technológia hatására már az évközi munkálatok során biztosíthatóvá válik a fokozott minőség-ellenőrzés éppen ezért fordultak a Mikrohitel Progam nyújtotta lehetőségekhez. A Mikrohitel Program célja: A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az országos megbízotti hálózatát képező Helyi Vállalkozói Központok közreműködésével a kis-és középvállalkozások fejlesztése, valamint tevékenységük támogatása érdekében működteti a Mikrohitel Programot. A Mikrohitel Program általános célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. A Program másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezek a vállalkozások mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak. A pénzügyi segítségre való alkalmasság: A Mikrohitel Program pénzügyi segítségét igénylő vállalkozó és vállalkozása meg kell, hogy feleljen bizonyos követelményeknek. A pályázati dokumentációhoz szükséges formanyomtatványokat a Helyi Vállalkozói Központok biztosítják. Az alkalmas vállalkozás életképes, vagy rendelkezik az életképesség lehetőségével. A vállalkozásnak, mikor először folyamodik hitelért, a következő feltételeknek kell megfelelnie: a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzésre jogosult vállalkozásnak, vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vagy arra jogosult vagy egyéb vállalkozásra alkalmas jogosítvánnyal rendelkező személynek kell lennie; a vállalkozás által foglalkoztatott alkalmazottak száma nem haladhatja meg a kilenc főt; a vállalkozás éves nettó árbevétele legfeljebb 200 millió Ft lehet; a vállalkozás magyarországi székhelyű, a külföldi tulajdonosi részarány nem haladhatja meg a 25%-ot; olyan vállalkozás, amely nem elégíti ki a jelen pontban meghatározott alkalmassági kritériumokat, nem birtokolhatja a kérelmező vállalkozás tőkéjének vagy szavazati jogainak 25%-át vagy ezt meghaladó részét; a vállalkozás mind az állam, mind az önkormányzat felé teljesíti adófizetési kötelezettségeit, nincs sem illeték, sem társadalombiztosítási járulék tartozása; a vállalkozásnak más bank felé nem lehet lejárt hiteltartozása, 61. oldal

62 a cég nem áll sem csőd, sem felszámolás, sem végelszámolás alatt. TÁMOP 5.3.6/B-13/ ével.pdf HELYI TERMÉKEK FELKAROLÁSA, NÉPSZERŰSÍTÉSE, ÉRTÉKESÍTÉSE -- BIOÉLÉSKAMRA A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS JÓ GYAKORLATA HÉT KÖZSÉGBEN Projekt jellege: Vállalkozási célú, termelői Projektgazda: Bioéléskamra Szeles Attila biogazdálkodó (őstermelő) Projektgazda típusa: Őstermelő Projektpartnerek: Projekt helyszíne: Régió: Észak-Magyarország Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Kistérség: Ózdi Település: Hét Megvalósítás éve, időtartama: 1995-től folyamatosan A megvalósítás forrása: Saját forrás Költség: A közvetlen értékesítés megszervezése nem jár különösebb költségekkel. Támogatás: Programszerűség: Egyedi projekt. A Bioéléskamrát egy biogazdálkodó és vásárlóinak együttműködése működteti. A heti rendeléseken alapuló közvetlen kereskedelem a gazda számára tervezhetőséget, a fogyasztóknak olcsóbb árakat nyújt. A kezdeményezés célja A Bioéléskamra közvetlen értékesítési rendszere a gazda kiszolgáltatottságának csökkentését segíti. A rendeléseken alapuló értékesítésnek köszönhetően a család jobban tud előre tervezni, és a nagy felvásárlók gyakorlatával szemben biztosabban megkapja pénzét. A kezdeményezés háttere A gazdálkodó család azt tapasztalta, hogy a termelők sokszor nehezen találnak piacot terményeiknek, és nehéz meghatározni azt a mennyiséget, amire biztosan van kereslet. De az is előfordul, hogy a felvásárlók csak késleltetve fizetnek az áruért. A kiútkeresést nehezíti, hogy a termelői piacok sem a helyi közösségekre épülnek már. 62. oldal

63 A biogazdaság a Sajó völgyében, a Putnok és Ózd között fekvő, a szlovák határhoz közeli Hét településen található. A térségben magas a roma lakosság aránya. A kezdeményezés leírása A Szeles család 2005 óta foglalkozik ökológiai növénytermesztéssel. A gazdaság nagyjából 6 hektáros területét vetésforgóban használják; 2-2,5 hektáron több mint húszféle zöldségnövényt termesztenek, a többi területen pedig zöldtrágya-, illetve takarmánynövényeket. Feldolgozott termékek közül a savanyú káposzta található meg a kínálatban. A gazdaságban ketten dolgoznak főállású őstermelőként. A közvetlenül a fogyasztóknak történő értékesítés már 1992-től jelen volt a gazda mindennapjaiban, aki őstermelőként járta a környékbeli falvakat. A kis hálózatnak nagyjából harminc átvevőpontja volt, ahol előzetes rendelések szerint lehetett átvenni a terményeket. Ebből kifolyólag nem jelentett különösebb újdonságot a miskolci Waldorf iskola megkeresése: a diákok szülei egy olyan gazdálkodót kerestek a környéken, aki egészséges és lehetőleg vegyszermentes termékekkel látja el a családokat, valamint nyitott a személyes kapcsolat kialakítására. Ennek köszönhetően 2005-ben pár hónap alatt megszületett a Bioéléskamra modell. A fogyasztók a rendeléseiket egy webáruházon keresztül adhatják le a gazdaság terményeire, a termelő pedig hetente egyszer szállít. A szállítást hatvan kilométeres körzeten belül vállalják, de felárért szállítanak távolabbi helyekre is (pl. Budaörs, Eger). Mivel a terményeket jellemzően délelőtt szállítják ki, több olyan önkéntes segítő is van, aki átveszi a terményeket, majd délután átadja a környékbelieknek a rendeléseiket. A gazdaságot legtöbben a miskolci biopiacon ismerik meg, és döntenek a szélesebb kínálatot biztosító elektronikus rendelések mellett, ám azok sincsenek kirekesztve, akiknek nincs internetkapcsolatuk. Ők kisebb csoportokba szerveződve rendelhetnek telefonon keresztül is. A visszajelzések kifejezetten kedvezőek. A család vásárlói nagyra értékelik a feléjük áradó türelmet, és szívesen látogatják személyesen is a gazdaságot. A megvalósítás során alkalmazott eszközök Közvetlen értékesítési csatornák (webáruház, jelenlét a biopiacon) Közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok (közösségépítés) A kezdeményezés eredményei A weboldalon regisztrált vevők száma száz körül mozog, ebből nagyjából harmincan vásárolnak rendszeresen. A család a Bioéléskamrán keresztül a gazdaság terményeinek háromnegyed részét értékesíti, a maradékot a miskolci biopiacon adják el, így az áru 100%-a közvetlen értékesítés útján kerül a fogyasztóhoz. 63. oldal

64 Kapcsolódás más helyi (térségi) kezdeményezésekhez: A Bioéléskamra kínálatában a gazdaság terményein kívül más termelők árui is megtalálhatók. A rendelések alkalmával kiszállítják a Szabadság Gyermekei Klub termékeit, Orbán Péter aszalványait és bio olajait, valamint a Natur Gold Kft. ökotönköly termékeit. Térségi hatás A Szeles-kert sikere húzóerőt jelent a környék termelőinek. A család hatására jöttek rá mások is, hogy az ökológiai növénytermesztés nemcsak egy hóbort, hanem hasznot is tud termelni. Feltehetőleg a közvetlen értékesítés lehetőségei is jó példát jelentenek a térség gazdálkodóinak. A kezdeményezés keretében szervezett gazdaság-látogatások, és a Waldorf iskola diákjai számára biztosított gyakorlatok szemlélet-formáló hatása fontos és kiemelkedő jelentőségű. További tervek, a fejlesztés jövője A projektgazda nem szeretné a gazdaság vásárlóinak számát bővíteni, viszont a kezdeményezés mögött rejlő elveket és személyes tapasztalatait szívesen megosztja másokkal. A család szeretné még barátságosabbá tenni a gazdaságot. Fontosnak tartják, hogy a hozzájuk látogató fogyasztók érezzék, hogy a föld az övék is, hiszen az élelmiszert, ami ott terem, ők fogyasztják el. A gazdaság ajtaja mindenki számára nyitva áll, a vásárlók barátokká váltak. Miért jó gyakorlat a kezdeményezés? A személyességen alapuló közvetlen értékesítési rendszer azokat az embereket vonzza, akik érezhetően szolidárisabbak a gazdálkodók irányában. Szeles Attila kiemelte, hogy számára kifejezetten értékes, hogy megválogathatja, kikkel tartja a kapcsolatot, és kiknek termel élelmiszert. A vásárlók szemszögéből előnyt jelent, hogy a biotermékekhez az általánosan jellemző árszínvonalhoz képest körülbelül fél áron tudnak hozzájutni. Nehézségek, tanulságok a megvalósítás kapcsán A rendelések lebonyolítása komoly logisztikai odafigyelést igényel. A környék gazdái például kijelentették, hogy ők nem vennének részt egy olyan rendszerben, ahol adott esetben fél kilónként kell a zöldségeket előválogatni a vásárlónak. Ezen kívül a gazdaság olyan problémákkal szembesül, amelyek szorosan összefüggenek a környék sajátosságaival. Jellemző például, hogy a helyiek az irigység miatt nem veszik meg egymás termékeit, valamint a lopások (szomszéd településekről) száma is növekszik. Ezek mellett érezhető a helyiek elvándorlása, aminek következtében a Bioéléskamra vásárlóinak köre időnként változik. Ahhoz, hogy az állandó mennyiségű rendelések megmaradjanak, 64. oldal

65 kiemelt figyelmet kell fordítani az új fogyasztók felkutatására. A gazdaságra olykor jelentős anyagi terheket ró a forgalmazáshoz, vagy az ökológiai minősítés meglétéhez kötött kötelező ellenőrzések és vizsgálatok finanszírozása. Mire figyeljünk a megvalósítás során? A legfontosabb feltételek A Bioéléskamra működéséből az derül ki, hogy akkor lehet igazán sikeres a közvetlen értékesítés, ha a termelő képes szívét-lelkét odaadni vásárlóinak. Fontos, hogy nyitott legyen a visszajelzésekre, elfogadja a kritikát, és képes legyen a megújulásra. A gazdának túl kell lépnie az egyoldalú profitkövetésen, és olyan dolgokat is meg kell termelnie, amiből különösebb haszon ugyan nem várható, de a vásárlók elégedettségéhez elengedhetetlenek. Emellett fontos a gazdaság informatikai fejlesztése ma már a számítógép és az internet a mezőgazdaságban is alapvető munkaeszköz és nélkülözhetetlen kommunikációs csatorna (Czene-Ricz, 2010) SZEKRÉNY HÁLÓZAT HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI JÓ PÉLDA A ZEMPLÉNI HEGYKÖZ TELEPÜLÉSEIN A zempléni Hegyköz településein működő Szekrény hálózat jó példa arra, hogyan hozhatók kedvezőbb helyzetbe egy jó adottságokkal bíró, mégis sok szempontból mellőzött térség helyi termékei és ezek előállítói. A kezdeményezés célja A Szekrény hálózat a zempléni régió helyi termékeinek és termelőinek népszerűsítése céljából alakult. A kezdeményezés indoka, háttere Az érintett települések jellemzően aprófalvak a szlovák határ mentén helyezkednek el, és periférikus helyzetük miatt nehézkes a termelők piacra jutása. A térségben számos értékes helyi termék található, amelyeket, illetve azok előállítóit (legfőképpen a kistermelőket) azonban a térségbe látogató turisták nem ismernek. Bár a vendégek közül többen kerestek helyi termékeket a térségben, ezek lelőhelyei rejtve maradtak előttük. A kezdeményezés leírása A tizennyolc település részvételével működő Szekrény hálózatot Hollóháza Község Önkormányzata alakította ki a Nagy-Milic 896 Akciócsoport (LEADER) és a Hegyköz polgármesterei által kezdeményezett LEADER+ pályázat keretében. A szekrények megszületésének apropójaként egy korábbi kezdeményezés szolgált, amely a hegyközi 65. oldal

66 kézműves hagyományok és mesterségek visszaállításának céljából született meg. Ennek kapcsán merült fel az ötlet, hogy jó lenne az üvegművesek, kovácsok, kosárfonók és mézeskalács-készítők műveit az ide látogató turisták számára kiállítani. Innen a hálózat találó elnevezése. A Zempléni-hegység magas hegyei közt megbújó Hegyköz településein harminc szekrény népszerűsíti a térség termékeit és szolgáltatásait. Az igényesen megmunkált, fából készült vitrines tálalószekrények a turisták által sűrűn látogatott helyeken, például múzeumokban, kézműves műhelyekben és polgármesteri hivatalokban vannak elhelyezve. A szekrények kínálata településenként változik, legfőképpen kézműves termékek (hímzések, agyag és porcelán termékek), aszalt gyümölcsök, kosárfonók és kovácsok munkái, prospektusok és a termelők elérhetőségei találhatók meg bennük. Mivel az élelmiszereket (romlandóságuk miatt) problémás lenne kiállítani, ezekre mindig csak utalás található valamilyen formában (például lekvár helyett az üvege szerepel). Annak érdekében, hogy mindegyik településenértesüljenek ahegyközeseményeiről, termékeiről, a szekrények olyan dolgokat is tartalmaznak, amelyek nem kötődnek szorosan az adott településhez. A kihelyezett szekrények száma a települések méretétől, valamint az ott fellelhető helyi termékek és előállítóik számától függően változik; nagyobb helyeken kettő-három, míg a kisebbeken egy szekrényt állítottak ki. A kiállítók száma is változó nagyjából harminc kistermelő és kézműves jelenik meg ebben a formában a turisták előtt. A helyi termelőkkel történő kapcsolattartást, valamint a szekrények tartalmának kialakítását minden esetben azok végzik, akiknek az épületébe a szekrény került. A kiállított termékek köre időnként megújul, attól függően, hogy jelentkeznek-e új termékekkel. (A hollóházi polgármesteri hivatalban például háromhavonta.) A pályázat megírását, a szekrények tervezését és megrendelését, valamint az elszámolást a hollóházi önkormányzattól ketten végezték. A harminc megegyező szekrényt egy helyi kisiparostól rendelték meg, a feltöltést és a szekrények karbantartását a helyi önkormányzatok munkatársai végezték önkéntes munkában. A kezdeményezés lebonyolításához különösebb tudásra nem volt szükség, ám sokban segítette a megvalósítást, hogy a LEADER program keretein belül elég volt csak helyi emberekkel együttműködni. A szekrények fogadtatása igen pozitív volt, a helyi termelők közül többen jelentkeztek, hogy szeretnék kiállítani terméküket. Sőt, még az is előfordult, hogy egy településen kevésnek bizonyult a szekrények befogadóképessége. 66. oldal

67 A kezdeményezés eredményei A helyi termékek ismertségének növekedésén túlmutat, hogy személyes kapcsolatok alakultak ki az ide látogatókkal, és már vannak olyan turisták, akik rendszeresen visszajárnak, és keresik a szekrényekben fellelhető termékeket. Térségi hatás A helyi termékek iránti kereslet érezhetően nőtt a szekrények hatására. Az utóbbi időben az is megfigyelhető volt, hogy a szlovákiai érdeklődők száma jelentősen megnőtt. Mindez hozzájárul a térség jövedelemtermelő képességének növekedéséhez. A helyi gazdasági tevékenységeket ösztönözte, hogy a helyi termékek ismertsége növekedett a térség határain túl. Az egységes kivitelű szekrények a térség szimbólumává váltak, erősítve a helyi lakosság identitástudatát. További tervek, a fejlesztés jövője A hollóházi önkormányzat a szekrényeken túl egy állandó kiállítást kíván létrehozni a helyi alkotóknak és termelőknek. Kiderült, hogy a településen található három szekrény nem fedi le teljesen az igényeket, még több helyi terméket tudnának kiállítani. Ez növelné a biztonságot is, mert a nyitott polcos szekrényekre jelenleg nem vigyáz senki. Miben jó gyakorlat a kezdeményezés? A Szekrény hálózat jó példája annak, hogy különösebben bonyolult és költséges tevékenységek, illetve az ezekkel járó nehézségek nélkül hogyan valósulhat meg a helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése egy térségben. A hollóházi önkormányzat munkatársai felismerték, hogy az ismertséget a turisták által sűrűn látogatott helyek hozhatják meg, és egy egyszerű ötlettel elérték, hogy ez így is legyen. Nehézségek, tanulságok a megvalósításkapcsán A szekrények elkészítésének idejét növelte, hogy a szekrényeket elkészítő vállalkozó több önkormányzat egyéb megrendeléseivel is foglalkozott (pl. buszmegállók elkészítése), így meg kellett várni, míg sor kerül minden munkára. Jelenleg a szekrények nyitottak, őrzésük nem megoldott (ez ideig még nem volt ebből probléma). Mire figyeljünk a megvalósítás során? a legfontosabb feltételek A megvalósítás előtt érdemes felmérni, mennyire ismertek a helyi termékek, van-e érdeklődés a helyiek részéről, ennek fényében célszerű szervezni a termékek népszerűsítését. 67. oldal

68 A szervezők tapasztalatai szerint kifejezetten segíti a lebonyolítást, ha pontos megvalósíthatósági és ütemtervek állnak rendelkezésre már a projekt kezdetén, mert a szerződés megkötése után a pályázati elszámolásig igen szoros munkamenetet kellett teljesíteni ahhoz, hogy az ellenőrzésre már feltöltött szekrényeket biztosítsanak. Fontos továbbá, hogy minden településen legyen egy olyan ember, aki a helyi viszonyokat jól ismeri, és segíteni tud a szervezésben, fel tudja mérni a lehetőségeket, és a hátán tudja vinni a kezdeményezést. Hollóházán kiderült, hogy az egész projektnek az a mozgatórugója, hogy legyen valaki, aki a kezdeményezést a szívügyének érzi. (Czene-Ricz, 2010) BRIDGE PROJEKT A HELYI- ÉS SZOCIÁLIS GAZDASÁG ERŐSÍTÉSÉNEK JÓ GYAKORLATA Projekt jellege: Nonprofit Projektgazda: Autonómia Alapítvány Projektgazda típusa: Civil szervezet Projektpartnerek: Andrássy Gyula Szakközépiskola, Lungo Drom Mérai Tagszervezete, Lungo Drom Szalaszendi Tagszervezete, Bódva-völgyi Cigányok és Hátrányos Helyzetűek Érdekvédelmi Szervezete Projekt helyszíne: Régió: Észak- Magyarország Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Kistérség: Edelényi,Encsi Település: Méra, Szalaszend, Perkupa, további csereháti települések (8 település) A kezdeményezés célja: A Bridge célja az volt, hogy a helyi gazdaság ezen belül is kiemelten a szociális gazdaság erősítésével képzési és foglalkoztatási lehetőséget teremtsen a csereháti térségben élő, hátrányos helyzetű roma lakosság számára. A program keretében a képzési és foglalkoztatási elemek összekapcsolódtak a háztartások energiahatékonyságának javításával, az épületek felújításával. A kezdeményezés indoka, háttere A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserehát aprófalvainak többségében magas, az országos átlagot meghaladó arányú a roma lakosság. A térség munkanélküliségi mutatói rosszabbak az országos és megyei értékeknél, a lakosság 15%-a tartósan munkanélküli. Ebből a szempontból különösen hátrányos helyzetben vannak az itt élő romák: míg az itt élők 30%-a számít gazdaságilag aktívnak, a roma lakosok közül minden tízedik. A projekt munkatársai azzal szembesültek, hogy a csereháti romák túlnyomó része csak alacsony, a munkaerőpiacon nem érvényesíthető iskolai végzettséggel, szakmával rendelkezik, és a helyi munkahelyek hiánya 68. oldal

69 miatt legtöbben nem jutnak munkalehetőséghez. Jellemzővé vált, hogy a térségben a megélhetést a szociális juttatások és az alkalmi vagy fekete munka jelenti. A kezdeményezés leírása: A Bridge projekt előzménye az Autonómia Alapítvány egy hasonló, a Phare támogatásával megvalósított kísérleti Equal program (Hernád-völgyi romák munkaerő piaci integrációja), amelyben az encsi kistérségben élő, tartósan munkanélküli romák alapfokú és szakmai képzése valósult meg. Ennek végén fogalmazódott meg a Bridge projekt ötlete. A Bridge projekt keretében felmérték a csereháti települések hátrányos helyzetű lakosainak munkaerő-piaci helyzetét, valamint háztartásaik energetikai szükségleteit és szokásait, ezen adatok alapján tervezték meg a projektet. A projekt képzési és foglalkoztatási elemekből épült fel. A képzés során aktív korú, tartósan A programban résztvevők munkában. munkanélküli romáknak nyílt lehetőségük a faipari gépkezelő, cserépkályha- és kandallóépítő, kőműves, kovács és ács szakma kitanulására. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a sikeresség kulcsa a megfelelő célcsoport kiválasztása, ezért a jelentkezőket képzettségük, motiváltságuk és aktivitásuk szerint több csoportba osztották, és ezekből vegyesen választottak. A képzések elméleti oktatása három helyi településen (Méra, Szalaszend, Perkupa) zajlott, a hallgatók a képzési időszak alatt munkaszerződéssel rendelkeztek. A projekt második szakaszában valósult meg a foglalkoztatási és házfelújítási elem, melynek során az öt építőipari brigád a gyakorlati tudnivalók elsajátítása során a térségben élő hátrányos helyzetű családok házait újította fel, valamint megépítették, felújították a perkupai kovács- és a mérai asztalosműhelyt. Ezek a helyszínek ma is megfelelő körülményeket nyújtanak a projekt képzési elemét elvégzettek munkavégzéséhez. A képzéseket követően az ácsok, kovácsok és faiparosok foglalkoztatásának biztosítását a helyi roma szervezetek vállalták. A foglalkoztatás támogatásának egyik fontos eleme a létrehozott termékek értékesítése, melynek hasznos eszköze az Autonómia Alapítvány által működtetett webáruház, ahol a brigádok termékei megtekinthetők és megrendelhetők. A kizárólag a képzés résztvevői által készített kovács- és faipari termékek (például bútorok, kiegészítők, kerítések) átvehetők a helyszínen és Budapesten, vagy felárért helyszínre szállítás is kérhető. Jellemzően a brigádok a webáruházon keresztül havi egy-két rendelést kapnak, munkájuk nagyobb része a helyi igényeket elégíti ki. A projekt koordinálását az Autonómia Alapítvány vállalta magára. A megvalósításon kilenc fő dolgozott. A demokratikus elvek a Bridge minden tevékenysége során kiemelt jelentőséggel 69. oldal

70 bírtak: a projektet irányító testület fele a roma célcsoport tagjai közül került ki, valamint a munkatársak heti rendszerességgel tartottak megbeszéléseket, találkozókat. A projekt megvalósítása során alkalmazott eszközök a felnőttképzésben, a közösségépítésben, az értékesítési csatorna kiépítésében, a foglalkoztatásban, a házfelújításokban, webáruházban öltöttek testet. A kezdeményezés eredményei A projekt során megvalósuló képzések eredményeként ötven fő jutott OKJ-s szakmai végzettséghez, és harminchét fő továbbfoglalkoztatása oldódott meg. A képzések résztvevői kilencven csereháti településen élő, hátrányos helyzetű család házát újították fel, melynek során többek között hőszigeteléssel látták el a nyílászárókat, energiatakarékos kályhákat építettek és tetőszerkezetet javítottak. A projekt szűken vett eredményein túlmutat, hogy a résztvevő roma szervezetek pályázói készsége és projektmenedzsment tapasztalata jelentősen bővült. Mindezt jól mutatja, hogy a projekt megvalósításában részt vett szervezetek jelenleg már újabb programokat terveznek, és aktív résztvevői a helyi LEADER akciócsoportoknak. A program során kialakított műhelyek segítségével minden résztvevő szervezet képessé vált újabb munkavállalási lehetőségek felkutatására és kialakítására. Programszerűség A Bridge egy komplex projekt, mely programszerű elemekből tevődött össze. Kapcsolódás más helyi (térségi) projektekkel: A Bridge projektben résztevő helyi szervezetek kapcsolódtak a térségben megvalósuló Cserehát programhoz, amely kiegészítette a projekt tevékenységeit (pl. műhelyszigetelés, kerítésépítés). Térségi hatás A Bridge projekt hatására jelentősen nőtt a csereháti térségben lakó, igen hátrányos helyzetű roma lakosság foglalkoztatottsága. A felépített asztalosműhely és faipari üzem hosszú távon biztosít munkalehetőséget a szakmát szerzett romák számára, akiknek termékei és szolgáltatásai főként helyben találnak gazdára. A térség számos településének házai újultak meg a projekt hatására. További tervek, a fejlesztés jövője Az Autonómia Alapítvány tervezi, hogy hasonló jellegű a hátrányos helyzetűek számára képzést nyújtó és foglalkozást biztosító projektet segít kidolgozni. 70. oldal

71 Miért jó gyakorlat a kezdeményezés? A Bridge nemcsak a képzést vagy a foglalkoztatást célozta, hanem mindkettőt egyszerre. A szakmával nem rendelkező jelentkezők úgy jutottak munkához, hogy a képzés gyakorlati részeként elkészültek a további munkalehetőséget kínáló műhelyek, valamint a térségben élő rászoruló családok lakáskörülményei is javultak. A Bridge projekt webáruháza azon kívül, hogy segíti a csereháti kézműves termékek piacra jutását, megszólítja azokat a szociálisan érzékeny fogyasztókat, akik a méltányos kereskedelem elve szerint a termékek megvásárlásán túl támogatni szeretnék azok előállítóit is. A projekt jó példa a roma szervezetekkel való együttműködésre, hiszen a résztvevő öt partner szervezet közül három roma szervezet volt, amelyek aktívan közreműködtek a projekt különböző elemeinek sikeres megvalósításában. Nehézségek, tanulságok a megvalósítás kapcsán A Bridge projekt megvalósításában kifejezett nehézségeket okozott a pénzügyi problémák kezelése és az adminisztratív elvárásoknak való megfelelés. A program kifizetései lassan érkeztek meg a Fejlesztési Partnerség tagjaihoz, míg a negyedévente esedékes pénzügyi jelentések elkészítése a vártnál nagyobb adminisztratív terhekkel járt. Az együttműködést nehezítette a program partnereinek földrajzi távolsága. Az Autonómia Alapítvány budapesti székhelyű, a Bridge program megvalósulásának helye pedig az edelényi és encsi kistérség. Mivel a projekt különböző elemei, így a partnerek tevékenységei is egymásra épültek, kiemelten fontos volt az egyenlő partneri viszony. Ennek érdekében a partner szervezetek képviselői heti munkaértekezleteken találkoztak, így minden, a projektet érintő kérdésben közösen tudtak dönteni. Mire figyeljünk a megvalósítás során? A legfontosabb feltételek A Bridge szervezői számára kiderült, hogy a nagyon intenzív, személyes kapcsolattartás elengedhetetlen egy ilyen jellegű kezdeményezés sikerességéhez. Annak köszönhetően, hogy a projektben résztvevő helyi szervezetek napi szinten találkoztak a bevont résztvevőkkel, folyamatosak voltak a megvalósítást segítő, közvetlen visszajelzések. A képzések és a foglalkoztatás megvalósításában igen nagy előnyt jelentett, hogy azok házhoz jöttek. A közelség, valamint a helyi szervezetek beágyazottsága és megbízhatósága a minimálisra csökkentette a lemorzsolódást, még a pénzügyi nehézségek esetében is. (Czene- Ricz, 2010). 71. oldal

72 MUNKAMÁGIA -- ÖSSZEFOGÁS A MUNKÁÉRT A projekt tevékenység megnevezése: A szervezet neve: A szervezet címe: A szervezet honlapja: Munkamágia összefogás a munkáért Fatima Ház Alapítvány 6724 Szeged, Kossuth Lajos sgt Kontaktszemély neve: Kontaktszemély címe: Kiss Erzsébet (kuratóriumi elnök) A projekt összefoglalása A projekt a hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedésének, munkavállalásának elősegítését célozta ifjúsági csere keretében, amelynek fő témája a munkanélküliségből való kitörés támogatása volt. A fiatalok a csere során a nem formális oktatás, vagyis az egymástól való tanulás keretei között sajátították el és gyakorolták be a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat, technikákat. A projektet megvalósító szervezet A projekt megvalósítója a 2009-ben bejegyzett Fatima Ház Alapítvány a hátrányos helyzetű gyermekekért, amelyet nagycsaládos egyesületek vezetői hozták létre azzal a céllal, hogy lelki és anyagi támogatást nyújtson a nagycsaládos és hátrányos helyzetű gyermekeknek fiataloknak, táboroztatásokat szervezzen, tanulmányi ösztöndíj alap hozzon létre. Az alapítvány 700 fiatallal áll kapcsolatban, főként nagycsaládosokkal. Elsősorban olyan fiatal önkéntesekkel dolgoznak, akik az alapító nagycsaládos egyesületekben nevelkedtek. Ők jól ismerik kortársaik problémáit, ugyanakkor felkészültek, és jól alkalmazzák a kortárssegítés eszközeit, megértéssel és türelemmel bánnak a kisebbekkel. Tevékenykedésük során azt tapasztalták, hogy a nyári táborokra és a délutáni foglalkozásokra a nagycsaládosoknak és a hátrányos helyzetű fiataloknak még nagyobb szükségük van, mint a jobb anyagi körülmények között élőknek, hiszen az ő szüleik nem tudnak finanszírozni más kikapcsolódási lehetőséget, például sportolást, zenei oktatást, klub foglakozást. Az alapítvány tagsághoz nem kötött, így olyan gyerekeket és fiatalokat is tud támogatni, akik nem kötődnek egyesületekhez. 72. oldal

73 Az alapítvány programjai TÁMOP 5.3.6/B-13/ Alkotóház működtetése Szegeden: fiatal alkotók támogatása, műveik népszerűsítése (kiállítások, zenedélutánok szervezése), kézműves játszóház, tanulássegítő program, fórumok szervezése. Bűnmegelőzési táborok szervezése: 6 25 éves korig korcsoportonkénti megosztásban. Családi programok szervezése: a család apraja - nagyja együtt sportolhat, vetélkedhet, kirándulhat. Ezek a programok erősítik a családi összetartozást, elősegítik egymás megbecsülését, javítják a közösségi szellemet és erősítik a toleranciát. Adománygyűjtés és osztás Fórumok és kerekasztal beszélgetések szervezése: olyan témákban - szakemberek bevonásával -, amelyek közvetlenül érintik a családokat vagy a fiatalokat. A tájékozódás és a véleménynyilvánítás színtere, ahol szintén gyakorolhatók a társadalmi elvárások. Határon túli kapcsolatok ápolása és a kapcsolatok bővítése: táborok, képzések, fórumok szervezése országhatáron innen és túl, amelyek erősítik a társadalmi értékrendet, a családi, baráti összetartozást, a megbecsülést, javítják a közösségi szellemet és a toleranciát, a nemzettudatot. Interaktív baleset- és bűnmegelőzési játszóházak szervezése. A projekt megvalósításának körülményei A Munkamágia Összefogás a munkáért című projekt az Európai Unió Fiatalok Lendületben Programjának támogatásával valósult meg augusztus 1-jétől december 20-ig. Ezen belül a magyar, szerb és román hátrányos helyzetű fiatalok részvételével zajló ifjúsági csere programja 10 napos volt, helyszíne: Békés- Dánfok ifjúsági tábor. A cserét három hasonló profilú partnerszervezet valósította meg: a szegedi Fatima Ház Alapítvány, az Adai Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége, valamint a kézdivásárhelyi Karitasz Humanitárius Megsegítő Alapítvány. A projekt célcsoportját a hátrányos helyzetű fiatalok alkották, mindhárom partnerszervezet a saját szervezeti köréből (nagycsaládos), valamint külső meghirdetéseken keresztül is toborzott résztvevőket. Fő szempont volt a kiválasztás során, hogy olyan fiatalok vegyenek részt a cserében, akik magukénak vallották a projekt céljait: épülni és fejlődni akartak annak 73. oldal

74 érdekében, hogy biztosabban találjanak munkát így saját érdekük volt, hogy minél többet tanuljanak. Mivel a projekt módszertanában hangsúlyosan alapozott a résztvevők egymástól való tanulásának ösztönzésére, ezért kiemelt figyelmet kapott annak a felmérése is, hogy ki milyen tapasztalatokat tud és akar megosztani milyen területen. A 37 fő résztvevő fiatal a éves korosztályból került ki, 80%-uk volt nagycsaládos (7-8 gyerekes családból származó is) és hátrányos helyzetű (társadalmi, gazdasági nehézségekkel küzdő; földrajzi szempontból hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, kulturális különbségekkel, egészségi problémákkal küzdő) fiatal. A projekt társadalmi célja a fiatalok munkanélküliségének, munkahely keresési lehetőségeinek vizsgálata, feltérképezése volt kiemelten a hátrányos helyzetű fiatalokra vonatkoztatva, akik esetében fokozottan igaz, hogy nagy részük nem rendelkezik a munkakereséshez szükséges kompetenciákkal, készségekkel és információkkal. A projekt céljai a fiatalok egyéni és csoportos kompetenciáinak fejlesztéséhez, témával kapcsolatos ismereteik bővítéséhez kapcsolódtak: Munkába állást segítő ismeretek és készségek elsajátítása, begyakorlása: videó önéletrajz, motivációs levél készítése, állásinterjúhoz kapcsolódó szituációk modellezése (öltözködés, nonverbális kommunikáció/testhelyzetek felismerése), munka definiálása, munkaformák feltérképezése, megismerése (önkéntes munka, diákmunka, fizetett munka, MLM és piramisjáték közötti különbség), vállalkozási ismeretek, vállalkozói formák megismerése a három országban, pénzügyi és üzleti terv készítése, Önismeret, önbizalom fejlesztése. Együttműködési készségek fejlesztése: kiscsoportos workshopok, outdoor tevékenységek. Egymás kultúrájának megismerése, közös európai gyökerek felismerése a zene által. A jó gyakorlat megvalósítása és módszertana Módszertani alapok: nem formális tanulás - tapasztalati tanulás (learning by doing), kortárssegítés. A projekt innovatív eleme, a kitűnni a tömegből - szemlélet átadása a hátrányokkal küzdő fiataloknak, amely a projekt egyik jelszavává is vált: a fiatalok egy új álláskeresési technikát ismertek meg ennek alkalmazására, a videó önéletrajz készítését. Ezt a szemléletet erősíti az alapítvány az Alkotóház létrehozásával és működtetésével is, ahol fiatal művészek kapnak teret a bemutatkozásra. 74. oldal

75 A jó gyakorlat működésének részletes bemutatása A jó gyakorlat kulcseleme, hogy az alapítvány a projektben és egyéb tevékenységei megvalósítása során is olyan saját élménnyel, tapasztalatokkal rendelkező fiatal önkéntesekkel dolgozik, akik jól ismerik kortársaik problémáit, ugyanakkor felkészültek, és jól alkalmazzák a kortárssegítés eszközeit, megértéssel és türelemmel bánnak a kisebbekkel. Az alapítvány által rendszeresen szervezett, hátrányos helyzetű fiatalok részvételével zajló táborok, délutáni foglalkozások, szabadidős programok esetében is az aktív fiatalok tervezik meg a tevékenységeket a helyi viszonyoknak, fiatalok igényeinek megfelelően mindazonáltal a tanulás érvényesítése mindig fő szempontként jelenik meg. Például a táborokban minden délelőtt korcsoporttól függően tanulnak valami érdekeset, amit más közösségekben nem oktatnak (környezetvédelem otthon, hulladékhasznosítás, stressz-kezelés, önbecsülés, közösségi terek használata, tisztálkodás- higiénia, szexualitás). Délutáni foglalkozások általában a játék és a sport körül forognak. Olyan játékokat tanulnak, amelyek csapatban játszhatók, kihozzák a versenyszellemet, és nem kerülnek pénzbe (gombfoci, golyózás, kötéllabda). Kézműves foglalkozásokon dekorációs és használati eszközöket is készítenek (esztétika fejlesztése). Zenei képzéseik során a hangszereket maguk állítják elő. Megtanulnak tájékozódni a szabadban, kiértékelik a természet szépségeit. Évközben délutáni foglalkozásokon adják át ismereteiket a fiataloknak - elsősorban parkokban, játszótereken tengődődő fiatalokkal foglalkoznak. A projektben hogyan jelent meg a jó gyakorlat A fiatalok munkanélküliségével foglalkozó ifjúsági csere során a résztvevőket tudásuk, tapasztalatuk és részvételi szándékuk alapján választották ki tehát fontos szempont volt, hogy a fiatalok akarják megosztani a tapasztalataikat és motiváltak legyenek, akarjanak tenni magukért. Az ifjúsági csere programját (tartalmát) a fiatalok alakították ki az ifjúsági munkanélküliséggel, munkahely keresési lehetőségekkel kapcsolatos előzetesen összegyűjtött információk, valamint érdeklődési körük alapján, ennek köszönhetően új elemek is kerültek a programba (pl. MLM és piramis játék közötti különbség, amelyet egy kijevi szakértő mutatott be web-konferencián keresztül). A témát gyakorlati oldalról dolgozták fel, mivel meglátásuk szerint így tudnak legtöbbet segíteni. Olyan feladatokat oldottak meg, amelyek ténylegesen segítik a munkába állást: kiscsoportban közös tudással gyakorolták az önéletrajz-, motivációs levél írását, majd helyzetgyakorlatokon, szituációs játékokon keresztül alkalmazták a gyakorlatban - kitalálták a munkáltatót, és például állásinterjúkat játszottak. A tanulási szempont itt is érvényesült: előre 75. oldal

76 megállapodtak abban, hogy a program során csak építő jellegű kritikát fogadnak el. Ennek szem előtt tartásával értékelték a helyzetgyakorlatokat, a munkakereső viselkedését -, így egyegy szituációból mindenki tanult, illetve önbizalmat kaptak a fiatalok az éles megkeresésekhez. Beiktattak néhány nonverbális kommunikációval kapcsolatos némajátékot is. Csoportfoglalkozásokon definiálták a munkát, beszéltek a fiatalok lehetőségeiről, önkéntes és diákmunkáról, majd feldolgozták ezek előnyeit, tapasztalatait a munkába állás során. A csere során megtanulták a videó önéletrajz készítését. Gyakorlás után minden személy videó ben elküldte az általa választott munkáltatónak. A módszert nagyon hatékonynak érezték, mert egyrészt új technika - így különleges és figyelemfelkeltő. Másrészt azért, mert a munkáltató egyből látja a pályázó arcát, és ez bizalmat kölcsönöz. Ami a legjobb benne, hogy az első megjelenést addig lehet gyakorolni, amíg tökéletesnek nem találjuk, így a botlások elkerülhetők, marad a tökéletes megjelenés. Az önbizalom erősítést és az együttműködési készséget segítendő outdoor csapatépítő játékokon vettek részt (sárkányhajózás, kenuzás, drótkötélpálya), ezek a feladatok erősítették a kitartást, csapatmunkát, információ-átadást, tervezést, ötletélést, kreativitást, helyzetfelismerést, stratégiaalkotást, csoportos döntéshozatalt, problémamegoldást, irányítást, alkalmazkodó képességet. A fiatalok elköteleződését a projektben ifjúsági szerződés elkészítésével, aláírásával erősítették az értékelés alapján ez sokban segítette a fiatalok aktív részvételét a programban. A csere végén összegzésként web konferencián keresztül értékelték partnereikkel a cserét, erről egy prezentációt és egy összegző kisfilmet is készítettek. A program eredményeként elkészült az Így keress munkát 10 lépésben című kiadvány. A projekt a résztvevő fiatalok és a partnerszervezetek együttműködésén túl számtalan szereplő bevonását tette lehetővé (és szükségessé): ifjúsági cserének helyszínt adó település lakossága, helyi vállalkozók, helyi ifjúsági szervezetek. Disszemináció és fenntarthatóság A Munkamágia összefogás a munkáért programot az együttműködő partnerek a csere kezdete előtt több csatornán népszerűsítették: honlapokon, Facebook-on, szólólapokon (szórakozóhelyeken kihelyezve). A projektkommunikációt számos tevékenység támogatta: az ifjúsági csere ideje alatt: szórólapozás (idegen emberek megszólítása a csere helyszínén, beszélgetés kezdeményezése velük), flashmob a város különböző részein, transzparens felvonulás. 76. oldal

77 az ifjúsági cserét követően: projektfilm készítése (youtube), újságcikkek, interjúk, TV műsor, Facebook és honlap közlemények. Ezen túlmenően az eredmények népszerűsítésére készítettek egy kiadványt, amelyet személyesen átadva tudnak terjeszteni a fiatalok körében a kiadvány gyakorlati tanácsokat ad, illetve az olvasót a projekt honlapjára irányítja. Készült egy, a projektet népszerűsítő DVD is, amelyet a civil szervezetek körében terjesztenek. Fenntarthatóság A kezdeményezést mindhárom szervezet tovább szándékozik vinni, a projekt eredményeit felhasználva szerveznek nem formális képzéseket Szegeden az Alkotóházban, Adán és Kézdivásárhelyen. Referenciaként megjelenítik a népszerűsítő kiadványban is, hogy a cserén résztvevő, ténylegesen munkát kereső fiatalok 80%-a el tudott helyezkedni a projektben megtanult álláskeresési technikák alkalmazásával. A Fiatalok Lendületben program keretein belül is tervezik a folytatást egy képzéssorozat elindításával. Olyan ifjúsági vezetőket szeretnének kinevelni, akik kortárssegítőként a fiatalok kommunikációs képességeit tanácsadással, képzésekkel fejlesztenék, folyamatosan tájékozódnának a munkahely-teremtési lehetőségekről és ezt multiplikátorokként továbbadnák az érdeklődőknek. Adaptálhatóság A projekt innovatív eleme, hogy a tevékenységeket saját élménnyel, tapasztalatokkal rendelkező nagycsaládos, hátrányos helyzetű fiatalok tervezték és valósították meg, akik kortárssegítőként és az eredmények terjesztőiként tovább viszik a tudást kisebb közösségeikbe. További innováció, hogy a fiatalok nem passzív tudást kaptak minden témát, ismeretet közösen szereztek meg, majd gyakoroltak be, hogy kellő önbizalmuk legyen a tényleges álláskeresés során élesben fellépni, szerepelni kitűnve a tömegből. A projekt adaptálhatóságához elsődlegesen olyan aktív fiatalokra van szükség, akik tenni akarnak magukért, kor- és sorstársaikért, és meg akarják osztani tudásukat másokkal. A teljes projekt megvalósításához a 10 napos, bentlakásos tábor jellegű körülmények az ideálisak, de nem feltétlenül szükségesek. Ugyanakkor a tanulási folyamatban résztvevő fiatalok, és az őket segítő felnőttek közötti bizalmi légkör elengedhetetlen annak érdekében, hogy az álláskeresési kompetenciák fejlesztését támogató szituációs gyakorlatokban, helyzetgyakorlatokban, próbainterjúkon való részvételből épülni tudjon önismeretük, tudásuk. (Czene-Ricz, 2010). 77. oldal

78 POCOLÓ NOMÁD A SZABADIDŐS ÉS KULTURÁLIS PROGRAMOK SZERVEZÉSÉNEK MINTAPÉLDÁJA A projekt tevékenység megnevezése: A szervezet neve: A szervezet címe: A szervezet honlapja: Kontaktszemély neve: Kontaktszemély címe: Pocoló Nomád Kalamáris Egyesület 4400 Nyíregyháza, Budai Nagy Antal u Groska Éva - elnök A projekt összefoglalása: A POCOLÓ létrehozásával a szervezet célja az volt, hogy a fiataloknak egy alternatív, tudásukat gyarapító szórakozási, értékes szabadidő-eltöltési lehetőséget biztosítson, akár egy zenei fesztiválon is. A projekt során a fiatalokat az alulról szerveződésre ösztönözve, bevonja a civil szervezetek önkéntes tevékenységeibe, új perspektívát mutasson a fiatalságnak az önmegvalósításra, vállalkozásra és ezáltal a helyben maradásra. A megvalósítók célja elérni, hogy a résztvevő fiatalok maguk is szervezzenek hasonló programokat, fesztiválokat, fesztiválelemeket. Legyenek aktívak saját lakóhelyükön, legyen az nagyváros vagy akár egy párszáz lelkes falu. A projektet megvalósító szervezet A Kalamáris Egyesület 1993-ban alakult, 1998-tól közhasznú szervezetként működik. Célja, hogy a fiatalokat és a velük foglalkozó szakembereket, felnőtteket, civil szervezeteket az őket érintő és érdeklő információkkal lássa el, fejlesztő programokat szervezzenek anyaországi és határon túli magyar fiatalok számára, és elősegítsék közösségek születését. A projekt megvalósításának körülményei A projektbe 10 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hátrányos helyzetű település önkormányzata, fiataljai lettek bevonva (14-30 év között) településenként kb fiatal, összesen kb.130 fő. Jellemző, hogy magas a munkanélküliség aránya, a népesség elöregedő, kevés a magánvállalkozás, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A fiatalok középiskolába már nem a településre járnak, hanem főleg a megyeszékhelyre, csak hétvégén vannak otthon, és a kilátástalannak tűnő munkaerő-piaci helyzet miatt nem szülőfalujukban képzelik el a jövőjüket. 78. oldal

79 Közvetett célcsoport a 10 település fiataljainak környezetében élő felnőtt társadalom, család, barátok, iskolatársak, pedagógusok, valamint a programban résztvevő települések szomszédságában élő más lakóhelyű fiatalok is, a szomszéd falvak lakosai, önkormányzatai, kb fő. A projekt elvárt eredménye, hogy az elért fiatalok szükségleteikért, véleményükért kiálló aktív állampolgárok legyenek, településükön meghatározó szerepet töltsenek be, valamint az általuk létrehozott civil szervezetek befolyásolják településük életét. Kapcsolat alakuljon ki a települések fiataljai között, és ezek rendszeres legyen. A projekt célja A projekt célja, hogy az érintett települések fiataljai olyan információkat érjenek el közvetlen formában, hiteles forrásokból, melyek nehezen vagy egyáltalán nem, és szinte mindig közvetve jutnak el hozzájuk. Olyan módszereket ismerjenek meg a közösségi munkára, életvezetésükre vonatkozóan, amiket önállóan tudnak alkalmazni később. A települések polgármesterei más települések vezetői felé is közvetítsék a program eredményeit. A településen élő fiatalok közössége kialakuljon és megerősödjön, befolyással legyen a helyi társadalomra. A helyi társadalom felélénküljön, a nemzedékek közötti kapcsolatok változatosabbak legyenek. A jó gyakorlat megvalósítása és módszertana A projekt alapját az jelentette, hogy között 8 nyáron a Tokaj-Rakamaz Hegyalja Fesztiválon az egyesület kulturális, zenei, szabadidős Pocoló-sátorral jelent meg, ahol állandó napi fő fiatal fesztivállátogatóval (a fesztivál teljes ideje alatt fő), meghívott vendégekkel, olvasósarokkal, civil bemutatkozásokkal, esti film és diafilmvetítésekkel, zsíros kenyérrel és teával támogatta a fiatalok kulturált szórakozásának megvalósulását ben a Belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán című projekt kapcsán a Kalamáris Egyesület Nyíregyháza Megyei Jogú Várossal kötött konzorciumi megállapodás keretében a belvárosban zajló programsorozatot indított. Nyáron a Belvárosi Pocolóban a Kossuth téren színes programok várták a fiatalokat egész nap, este könnyű zenei koncertek zárták a programot. A szervezet korábbi programjainak végrehajtása során összegyűjtött tapasztalatai azt mutatták, hogy a kistelepüléseken nincsen fiatalokat tömörítő szervezet, ifjúsági koncepció vagy a fiatalokat kiemelten érintő terv. A települések, mint sok más kisfalu küzdenek a fiatalok elvándorlása, munkanélküliség okozta szociális és az ún. inaktív polgárok problémákkal. Az önkormányzatok nem tudnak szervezett formában kommunikálni a fiatalokkal. Ugyanakkor a 79. oldal

80 14-31 év közötti fiatalok igénylik az ő nyelvükön való kommunikációt, előnyben részesítik azon szolgáltatásokat, programokat, melyek egyenrangú partnerként szólítják meg őket. A projekt keretében az egyesület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 5 helyszínen két napos mini fesztiválokat szervezett. A POCOLÓ NOMÁD célja az volt, hogy a kistelepülésen élő fiatalok számára elérhetővé tegye a számukra nélkülözhetetlen és nehezen elérhető információkat a munkavállalási életvezetés, nemzetközi ifjúsági cserék, nemzetközi önkéntesség területéről, hozzáférhetővé téve a számukra fontos tanácsadásokat (életvezetési, munkavállalási). Cél volt továbbá az önkéntes munkát megismertetni, népszerűsíteni. Az önkéntes munka öröme mellett bemutatták a közösségfejlesztők, hogy milyen hasznos lehet a közösség szempontjából, mint teremtő erőforrás, és milyen haszonnal járhat a fiatalnak, mint munkatapasztalat-szerzés. Céljuk volt továbbá a szakembereknek a tartalmas szabadidő eltöltése alternatíváinak megismertetése a megszokottól eltérő szórakozási formák alkalmazásával. Azt akarták megmutatni, hogyan csinálhatnak maguknak programot a saját szükségleteiknek, igényeiknek megfelelően. Prioritás volt az önkormányzat és a fiatalok közötti együttműködés elősegítése, bevonva a település többi felnőttjét. A POCOLÓ nem kényszerítette őket szolgáltatások igénybe vételére, sem programokon való részvételre. Az hogy csak pocolni, pihenni is lehet, akár aludni a programok alatt azt eredményezi, hogy nagyon sokan vannak a sátorban, és az információk akaratlanul is elérik őket. A POCOLÓ Nomád mobil alábbi ifjúsági szolgáltatásokat tartalmazza: Információszolgáltatás (nemzetközi ifjúsági cserék, nemzetközi önkéntesség területéről is) online, offline módon, kiadványok, szórólapok, tematikus tanácsadások (életvezetési, munkavállalási), szabadidős tevékenységek (játékok, koncertek, előadások, kézműves foglalkozások, olvasósarok) A POCOLÓBAN mindig fontos, hogy a kulturális sokszínűség természetes módon jelenjen meg, zenében, képzőművészetben egyaránt. Más nemzetek zenéje, és zenészei fellépésén, valamint zenetörténeti, rock történeti előadásokon keresztül más kultúrák, a mai fiatalok számára ismeretlen időkből, mind az egymás elfogadását segítik. Figyeltek arra is, hogy hazai kevéssé ismert és preferált művészek, kultúrák képviselői is fellépési lehetőséget kapjanak (autentikus cigány népzene, underground, magyar néptánc stb.). Ez azon eredeti céljukon, hogy alternatív és igényes szórakozási formákat mutassanak be, már túlmutat azzal, hogy a multikulturalitás és a tolerancia hordozói is lettek. A közösségfejlesztők két napig tartózkodtak egy helyszínen, így biztosítva, hogy több és jobb minőségű kapcsolat alakuljanak ki a fiatalokkal. 80. oldal

81 A Mini fesztiválok helyszínei: Dombrád, Túristvándi, Szamosújlak, Csaroda, Balsa voltak. A projekt további elemeként Balsa, Szamosújlak, Kölcse, Tiszacsécse, Túristvándi, Nyírderzs, Csaroda, Márokpapi, Gelénes, Nagycserkesz településeken zajlott ifjúsági közösségfejlesztési folyamat. A magyar közoktatásban használt módszerektől eltérő eszközöket használtak. A fiatalok számára újszerű volt, hogy aktív résztvevői egy folyamatnak és nem csak passzív befogadói. Alkalmuk volt arra, hogy megkérdezzék ők is a helyi embereket (Túristvándi), mit gondolnak a fiatalok helyzetéről a községben, és ráadásul ezt kamerával rögzítették, így számos egyéb körülményt figyelembe véve kellett dolgozniuk. A folyamatban felvetett kérésekről (mit szeretnének a helyi fiatalok) kortársaikat is meginterjúvolták, majd összegezve prezentálták az eredményt, sőt faluismertető kiadványt készítettek a települést még nem ismerők számára. (Kölcse). Kipróbálhatták a demokráciát élesben: egyesületi vezetőket választottak, (Tiszacsécse), meggyőztek, kortes beszédet mondtak, érveltek egymás mellett, felelősséget vállaltak, programot alkottak. A települések tulajdonságainak (előnyei, hátrányai) megbeszélése új szempontokat jelenített meg a fiatalok számára. A kistelepülési tudatukat sokszor hátrányként megélő fiatalok sokkal több pozitívumot tudtak megemlíteni, mint negatívumot. Harmadik elemként találkozót, tréninget szerveztek a közösségfejlesztésben résztvevő fiatalok számára. Eredmények Az elért fiatalok új információkat kaptak több témában. Közvetlenül beszélhettek pályaorientációs és pszichológus szakemberrel. Azok a nemzetközi ifjúsági programokkal, önkéntességgel kapcsolatos információk, amik terjesztésre kész hálózatok működtetnek a valóságban nagyon ritkán érnek el a valóságos célcsoporthoz, a hátrányos helyzetű kistelepülésen élő fiatalokhoz, akiknek a program nagyrészt szól, részben az információhiány, részben a nyelvtudás és a vállalkozó kedv hiánya miatt. Olyan lehetőségekről sikerült tájékoztatni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülések fiataljait, akik még nem is hallottak a nekik szóló EU-s lehetőségekről mint a Youth in Action program, Leonardo program, ifjúsági cserék, nemzetközi szemináriumok. Összeállt egy folyamatosan bővülő levelezőlista, melyen keresztül a későbbiekben is el tudják érni információkkal a fiatalokat. A tanácsadók egyszerre egy helyszínen dolgoznak, szinte ugyanazokkal a fiatalokkal, nagyon intenzíven. Többször előfordult, hogy egymáshoz irányították a fiatalokat, így azok itt is 81. oldal

82 megérezhették a komplex szolgáltatásban rejlő hatékony segítségnyújtást, és hogy minden ötletük kivitelezhető, csak meg kell találni a formáját. A közösségfejlesztésben résztvevő fiatalok számára személyes kompetenciáik fejlődése közvetlen haszon. A települések számára pedig a csoporttá, lassan közösséggé fejlődő fiatalok jelentik a változás lehetőségét. Találkozásaikkor olyan szituációkat, helyzeteket teremtettek, amely során a fiatalok megismerhették rejtett képességeiket, fejlődött önismeretük. Számos esetben a merev csoportstruktúra is felengedett és a korábban háttérben lévő csoporttagok is felértékelődtek egy-egy tréning feladat sikeres megoldása, valamint a pozitív visszajelzések kapcsán. A megszervezett helyi akció révén elérték a település felnőtt lakosságát. A helyi polgármester és az önkormányzati testület látva lelkesedésüket és a program eredményeit újabb támogatásokat (buszt, pénzt stb.) adott a csoportnak. A közösségfejlesztések alkalmával és a Pocolóban olyan módszerek alkalmazására került sor, amelyek képesek megszólítani a fiatalokat. Sikerült olyan kérdésekről beszélgetni velük, amelyekről korábban a település vezetői nem tudtak, vagy nem is próbálkoztak. Kiderült számukra, hogy komoly meglátásaik vannak a falujukkal kapcsolatban, értékes gondolataikat képesek megosztani is. Disszemináció és fenntarthatóság A Pocoló minden aktuális szakmai rendezvényen megjelent és kereste a bemutatkozási lehetőségeket. A rendezvények tematikájának megfelelően mindig más és más terület kapott kiemelt figyelmet, (pl. Módszervásár elnevezésű ifjúsági, szakmai megyei program önkéntességgel kapcsolatos tapasztalatok és módszerek) de maga a program célja és módszertana mindenütt bemutatásra került. Az önkéntesek és a tanácsadók közül négyen az olaszországi Anconában vettek részt egy nemzetközi szemináriumon az ARCI Ancona Egyesület szervezésében. Több európai országból érkeztek résztvevők, hogy bemutassák egymásnak azokat a programokat és lehetőségeket, mellyel motiválják a fiatalokat. (Backstage i adás, rövid verziója Kölcsey televízió): A záró tréningen a gyerekek maguk is készítettek egy filmet, amin jól látszik, hogy élvezték a forgatást, s egyúttal kiváló példája annak, hogy hogyan tudtak együttműködni rövid idő alatt a különböző korosztályú és településről jött fiatalok: oldal

83 2010 májusában konferenciát szervezett az Egyesület a Regionális Ifjúsági Fórummal közösen, ahol részletes projekt bemutatót tartottak. A kilométer, avagy ifjúsági szakmai kalandozások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében című kiadvány a programot mutatja be. A kiadvány összefoglalja a programban végzett tevékenységet, bemutatja az ifjúsági közösségfejlesztésekben résztvevő csoportokat, a Pocoló Nomádokat. A kiadványban szereplő összes fotó a program során készült. Adaptálhatóság A projekt különlegessége, hogy csupa olyan programelem került bele, melyeket a szervezet korábban sikeresen alkalmazott, de ezeket együtt még soha. A felkereső ifjúsági munka, a Pocoló sátor önkéntesekkel, az ifjúsági közösségfejlesztések egymásra épültek. Programjukkal azokat a fiatalokat célozták meg, akik földrajzi helyzetük miatt távol vannak a hazai és nemzetközi lehetőségektől. Szerették volna a hátrányukat csökkenteni, így adva lehetőséget és esélyt az egyéni és közösségi fejlődésre. Az európai kitekintés, a pályázati lehetőségek, a munkaerőpiaci tanácsadás a felzárkóztatást szolgálta, megadva az esélyt a továbblépésre. Szabolcs-Szatmár Bereg megyében óriási problémát jelent a cigány kisebbség és főként a roma fiatalok alacsony iskolai végzettsége, munkanélkülisége. A roma és magyar fiatalok sok esetben egymástól elszeparálva élik életüket, sok esetben erősek az ellentétek. A közösségfejlesztési folyamat során, egy nem formális csoportban ezek az ellentétek csökkentek, mivel távolabb kerülhettek a fiatalok a saját és a felnőtt társadalom előítéleteitől is. A programok megvalósításában önkéntesek vettek részt. A program hozzájárult az önkéntes tevékenység népszerűsítéséhez. A programban önkéntesként dolgozó fiataloknak az észrevételen alapuló, tapasztalati tanulás útján szerzett tudásuk mélyebben épült be, személyes fejlődésüket segítve elő. A tudás és a kapcsolati tőke által a munkaerő-piaci integrációjukhoz járult hozzá a program. Társadalmi szerepeket próbálhattak ki, a döntéshozást, irányítást gyakorolhatták, kreatív, innovatív feladatokat oldhattak meg, akár tanult szakmájukon kívül is. A sokszínűség elfogadására ösztönözte őket a programban eltöltött idő. A POCOLÓ önkéntes bázisa, az állandó megújulási tulajdonsága, és egyedisége és egyben a fenntarthatóságának záloga is, hiszen folyton új embereket vonz maga köré. Az önkéntes csapat összetétele, létszáma változik, mindig vannak új emberek, akik új kompetenciákkal gazdagodnak, új ismereteket szereznek. A régebbi önkéntesek pedig folyamatosan fejlődnek a program során. 83. oldal

84 A programhoz hasonló kezdeményezések realizálása ajánlott azon területeken, ahol a fiatalok társadalmi integrációjához hozzá tud járulni azáltal, hogy ellátja őket az ehhez szükséges információkkal, a lakóhelyükön érve el őket, csökkentve ezáltal a távolságot. Arra ösztönzi őket, hogy a helyi problémákra, amiket a közösségfejlesztési folyamatban észleltek, helyi megoldásokat találjanak, ezekbe pedig a felnőtt társadalmat is vonják be. A mini fesztiválok során a főként városi környezetből érkező önkéntesek együtt dolgozhatnak a vidéki fiatalokkal. Az aktív tevékenység során megismerhetik egymást, egymás hozzáállását a problémákhoz, szórakozáshoz. A közösségfejlesztésekben a fiatalok igen heterogén csoportjai dolgozhatnak együtt: romák, nem romák, hátrányos helyzetűek, kiegyensúlyozott családból érkezők, tizenévesek, huszonévesek. A program végén szervezzünk egy bentlakásos tréninget, ahol a közösségfejlesztésben résztvevő fiatalok vehetnek részt. A találkozón megismerhetik az egymás településein végzett, addig párhuzamosan futó fejlesztések eredményeit, megoszthatják egymással élményeiket. (Czene-Ricz, 2010) ROMA INTEGRÁCIÓS MODELLPROGRAM KERECSENDEN A Kerecsenden megvalósított Roma Integrációs Modellprogram I. ütemében kétlépcsős lakáshoz jutási program valósult meg.a programelem célja az integrált lakókörnyezetbe történő mobilizáció volt. A program megvalósításának módja a falu integrált területén nem lakott lakóházak megvásárlása, felújítása, bérbeadása 3-5 évre 30 év alatti fiatal házasok számára oly módon, hogy a bérlők előtakarékosság (LTP) révén megteremtik a saját tulajdonú lakás felépítésének feltételeit. A saját tulajdonú ingatlanba tovább lépők helyére új családok kerülnek. A lakások tulajdonosa és bérbeadója az Önkormányzat. A program továbbélését az biztosítja, hogy a lakásokba a bérleti idő letelte után új bérlők költöznek hasonló feltételekkel. Az ingatlanok vételárának kiegyenlítése után a lakások birtokba vételét követően a II. ütemben megkezdődött a lakások felújítása. Az önkormányzat eredetileg külső vállalkozóval kötött volna kivitelezési szerződést, ám kiderült, hogy a településen vannak olyan munkanélküli emberek, akik kellő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkeznek a munkák elvégzéséhez. Mivel az ő alkalmazásuk foglalkoztatási programunk megvalósítását is jól segíthette, egy - eredetileg ötfős - építő brigádot szervezésére került sor, ami egy helyi építési szakember irányításával állt munkába.a kialakított épületet helyiségei: két szoba, konyha-étkező, fürdőszoba, a közös udvaron garázs és fedett szín. A lakások mindegyike csatlakozik azelektromos, víz-, gáz- és szennyvízhálózatra. A programelemmel kapcsolatban összefoglalóan elmondható, hogy a kivitelezés ugyan lassabban haladt a kívánatosnál, valamint gondot okozott a közhasznú foglalkoztatás keretében 84. oldal

85 alkalmazott szakmunkások gyakori cserélődése, a lakások mégis megfelelő minőségben készültek el, korszerű lakhatási körülményeket nyújtanak majd az ide költözőknek. A Modellprogram második ütemében a lakókörnyezet rehabilitációjára került sor, melynek célja a telepszerű területek infrastrukturális hátrányainak megszüntetése volt. Ennek első ütemében 23 elöregedett telepi lakóház felújítására került sor. A programrész előkészítése során a menedzsment által megbízott szakértők az érintett településrészeken helyszíni szemlét tartottak, és kiválasztották azokat a házakat, melyek felújítását műszaki szempontból indokoltnak tartották. Az önkormányzat a program költségvetésében lakásonként 500 ezer Ftal számolt a munkálatok tételes számbavétele után azonban kiderült, hogy vannak olyan feladatok, amelyek pusztán építőanyag biztosításával, néhány tízezer forintból megoldhatók, ugyanakkor vannak olyan valóban életveszélyes helyzetek, amelyek elhárításához szakértő vállalkozó és több százezer forintos költségvetés kell. Így a megvalósítás során volt olyan lakás, amelynek rendbetételéhez 21 ezer forint értékű anyag biztosításával és leszállításával járult hozzá az önkormányzat, és volt olyan amelynek felújítási költsége meghaladta a 800 ezer forintot. A munkák értékét növeli a saját közhasznú munkások által végzett kivitelezési munkák értéke, valamint a szállítási költségek, amiket az önkormányzatnak az építőanyag kereskedéssel történt megállapodás eredményeként nem kellett megfizetni. A lakásfelújításokkal párhuzamosan a terület járdafelújítására is sor került, melynek következtében jelentősen javultak a gépjármű és gyalogos közlekedés feltételei az érintett településrészeken, az utcák rendezettebbé váltak. További programelem volt a gáz gerincvezeték kiépítése az érintett telepszerű területeken. Ennek igénye már több alkalommal felmerült, akadály volt azonban, hogy az ott lakók nem tudták megfizetni az érdekeltségi hozzájárulás tetemes költségét.a vezeték kiépítése oly módon került a programba, hogy a csatlakozási lehetőséget az önkormányzat teremtette meg, de az egyes lakások hálózatra kötését amennyiben arra igényt tartanak, és lehetőségeik megengedik, - az ott lakók maguk oldják meg. Az önkormányzat beszámolója szerint a gázszolgáltató cég rendkívül lassan és bürokratikusan vett részt a beruházást előkészítő folyamatban. Ez a lassúság és körülményesség nagyon megnehezítette a projekt további feladatainak ütemezését, hiszen az út- és járdaépítésre, illetve a közterületek rendbetételére, valamint a kutak áthelyezésére csak a gázhálózat kiépítését követően kerülhetett sor.a munkák eredményeként 110 család számára vált lehetővé a gázszolgáltatás igénybe vétele. A program elemként szerepelt továbbá a közterek rendbetétele, park kialakítása és játszótér létrehozása a romák által lakott településrészen. A közterek rendbetétele keretében fásítás, virágosítás végrehajtására, padok és szeméttárolók telepítésére került sor. A kivitelezésben a 85. oldal

86 közterületi közhasznú brigád jelentős szerepet töltött be. Az önkormányzat a parkok védelmét a roma programgondnok és a roma utcafelelősök segítségével biztosítja. A játszótér kialakítása összesen 3,4 millió Ft-ot ölelt fel, melyből 1 millió forintot a település pályázaton nyert. A kivitelezésben részt vett a roma programban foglalkoztatott kőműves és közhasznú brigád is, valamint az Önkormányzat saját karbantartó brigádja. A játszótéren esztétikus és biztonságos fajátékok kihelyezésére került sor ütéscsillapító gumiburkolattal, valamint padokat és öntött vas ivókutak felállítása is végbe ment. A játszóteret esztétikus, ugyanakkor az eszközök védelmét biztosító kerítéssel lettek körülvéve. A lakhatási és lakókörnyezet rehabilitációs programelemek megvalósításának összefoglalóan az alábbi eredményei voltak: 110 családhoz jutott el a gázszolgáltatás; két utcában új járda épült, három utcában új burkolatot kapott a járda; felújításra került egy utca teljes útburkolata egy másik végének útfelülete is megújult, illetve részben új útszakasz épült; 23 család kapott segítséget életveszélyes házuk felújításához; 3 bérlakás kialakítása ment végbe, felépült egy szép és biztonságos játszótér. A megvalósult beruházások átformálták az érintett településrészek arculatát, javították az életkörülményeket, szebbé tették a környezet, jelentősen növelték az ingatlanok értékét. A program eredményeként a telepszerű lakókörnyezetben élő családok mindazon infrastrukturális feltételhez hozzájutottak, amelyekkel a falu integrált területein lakók rendelkeznek. = KÖRÖM KÖZSÉG PÉLDÁJA A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSRE, A KONFLIKTUSOK CSÖKKENTÉSÉRE A SZOCIÁLIS MUNKÁSOK TEVÉKENYSÉGÉN KERESZTÜL A szociális munkások a Csillagpontban (és a Csillagházban is) dolgoznak (összesen 10 fő, heti 20 órában), feladatuk a Csillagpont (mely egyben a Programiroda) működtetése tartalmas programok biztosítása; a Szolgáltató Pont befogadó kapacitásának bővítése; önsegítő csoportok szervezése és események lebonyolítása. Szervezik és biztosítják a célcsoport önszerveződéséhez szükséges infrastrukturális és szakmai hátteret az igények alapján. Feladatuk a Csillag Szolgáltató Pont programjainak kialakítása, egyeztetés és kapcsolattartás a projekt partnereivel, oktatási intézményekkel, egyéb partnerekkel, továbbá a családdal való rendszeres együttműködés, az egyéni fejlesztési tervekben foglaltak megvalósulásának 86. oldal

87 segítése nyomon követése, javaslattétel az esetleges módosításokra. A családok programmal kapcsolatos visszajelzéseinek gyűjtése, továbbítása. A szociális munkások az alábbi tevékenységeket is ellátják: Egyéni és csoportos konzultáció lehetőségének biztosítása. Bármilyen eset, probléma, krízis esetén a kliensek rendelkezésére állnak. Az eseti jelleg helyett lehetőleg kísérés, folyamatos jelenlét, mely a prevencióra és a dialógusra helyezi a hangsúlyt. Ebben a szolgáltatásban kap helyet az egyéni esetkezelés, segítőbeszélgetés, krízis-prevenció, esetleg a krízisintervenció is. Közszolgálati információk nyújtása munkalehetőségekről, jogi segítségnyújtás, lakhatási problémákkal kapcsolatos tanácsadás, munkavállalási engedélyek), mediáció klienseink és a hatóságok, intézmények, szolgáltatók között. Tanácsadás pályaorientációt, pályaválasztást, jogi problémákat, továbbtanulást, munkaerő-piacot érintő kérdésekben, egyéni és csoportos formában. A tanácsadás nem csupán az információ egyirányú közléséből áll, hanem interaktív jellegű. Az egyéni konzultációkon nem csak a lehetőségek, hanem a vágyak (akár az irreálisak is) szóba kerülnek. Közösen kell összeállítani az eddigi életutat, a fontosabb állomásokat, a fordulópontokat, töréseket. A félbehagyott, megszakított tanulási folyamatokat fel kell térképezni, és ezen az alapon közösen vizsgálni a lehetséges irányokat. Szociális adminisztrációs tanácsadás és segítségnyújtás: hivatalos okmányok, dokumentumok beszerzésében való segítségnyújtás, önéletrajzírás, kérvények megírásában való segítségnyújtás. Lakhatással kapcsolatos ügyek intézésének segítése. Kulturális, egészségügyi és szabadidős programokhoz való hozzáférés biztosítása. Ez egy önszerveződést segítő, tervkészítés, kivitelezés begyakorlására alkalmas szolgáltatás, melyet úgy alakítunk ki, hogy az iroda a szociális munkások által segítve csak a keretet nyújtja (anyagi segítség, transzport lehetősége), és a kliensek feladata, hogy megszervezzék a programon való részvételt. Ez egy fontos gyakorlati, tapasztalati tudást eredményező tevékenység. A motivációt a kimozdulás lehetősége adja. Közös gondolkodást, csoportmunkát, időhorizont tágítást igényel. Eredményes érdekérvényesítés és állampolgári részvétel elősegítése, közvetlen kapcsolat a helyi civil szervezetekkel, helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, önkormányzat helyi képviselőivel. Egyéni és csoportos formában felkészülhetnek a lakók a találkozásokra, szakember vezetése mellett közösen alkothatják meg kérdéseiket, fejezhetik ki véleményüket. 87. oldal

88 Egyéni fejlesztési tervek megvalósítása, megvalósulásának elősegítése. A mentorálás az egészségügyi szűrővizsgálatok eredményeinek ismeretében segíti a megfelelő orvosi ellátáshoz történő hozzáférést. Az adott családban élő iskoláskorúak kapcsán egyeztetés az iskolával és a fejlesztő pedagógusokkal. A szociális munkás tovább folytatja kapcsolatteremtő munkáját, folyamatosan tájékoztatja a potenciális célcsoportot a munkalehetőségekről, illetve az elérhető képzési lehetőségekről MARCAL FORRÁSVIDÉK HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A térségi szereplők együttműködése, a közös fellépés, megjelenés általánosan gyenge. A Marcal Forrásvidék településein kialakított hálózat a térség kistermelőinek, kisiparosainak, és szervezeteinek összefogására jött létre. A közös fellépés és a kialakuló együttműködések lendületet adtak a kistérség fejlődésének. A kezdeményezés célja A Marcal Forrásvidék Hálózat célja a sümegi kistérség civil szervezeteinek, köz- és vállalkozói szférájának összefogása volt, kiemelt figyelmet fordítva a kézművesekre, kisiparosokra és a helyi szolgáltatókra. A kezdeményezés indoka, háttere: A projekt a Marcal forrásvidékén, Sümeg térségében valósul meg. A program szervezői azzal szembesültek a többségében aprófalvas sümegi kistérségben, hogy hiányzik a hatékony térségi együttműködés és a közös megjelenés. Emiatt a helyi termékek és szolgáltatások piacra jutása nehézségekbe ütközött, sokan egyedül próbáltak fennmaradni. Jellemzően a pályázási kedv igen alacsony volt. A kezdeményezés leírása A Sümeg Térség Marcal Forrásvidék hálózat kialakítását a térség civil szervezeteinek, köz- és vállalkozói szférájának összefogását vállaló, térségi fiatalok által alapított FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület kezdeményezte (az egyesület 2004 és 2006 között a sümegi kistérséget lefedő LEADER+ program gesztorszervezete volt). A tagdíj egy évre húszezer forint, a hálózatnak jelenleg harminchat tagja van. A résztvevők között előfordulnak kézművesek, kovácsok, üvegművesek, alkotóházak, sőt, egy vízimalom üzemeltetői is. A megvalósítás során nagy hangsúly helyeződött a térség és a hálózat résztvevőinek népszerűsítésre. A tagok cégérekkel és homlokzati dekorációval fejezték ki összetartozásukat, 88. oldal

89 népszerűsítő kiadványok készültek, megújultak a turistaútvonalak és egy térségi térkép is elkészült. A szélesebb körű ismertséget az Utazás kiállításon való közös megjelenés és a kistérség honlapja segítette. A hálózaton belül alakult ki a Nyitott porták kezdeményezés, amelynek lényege, hogy az érdeklődők előzetes bejelentkezés alapján meg is látogathatják azokat a mesterembereket, akik szívesen bemutatják tevékenységüket a nagyközönségnek. Ennek köszönhetően a helyi termékek és szolgáltatások turisztikai programként is szolgálhatnak. A hálózatba bevont szervezetek és vállalkozók fórumok és személyes tanácsadások alkalmával találkoztak. Az újabb csatlakozók személyes ismeretségek alapján, vagy a FAMULUS tájékoztatásának (körlevelek, ek, beszélgetések) köszönhetően kapcsolódtak a hálózatba. A legtöbben nagyon jó ötletnek tartották a kezdeményezést, szívesen csatlakoztak hozzá. A hálózat megszületését is magába foglaló LEADER+ program koordinálásában a Sümeg Kistérségi LEADER+ Programirodától három fő vett részt. Az alprogramokat végrehajtó szervezetek a megvalósításért nem kaptak külön javadalmazást, munkaidejükön túl több órát fordítottak a program megvalósulására. A Famulus Egyesület és a Ramassetter Vince Alapítvány tagjai önkéntes munkával vettek részt a hálózat építésében. Feladataik között szerepelt a fotózás, kiadványok tervezése és szerkesztése, nyitott porta hálózat szervezése, kézművesek összefogása, az Utazás kiállításon való részvétel, és a túraútvonalak felfestése. A megvalósítás során alkalmazott eszközök Térség- és településmarketing, hálózatfejlesztés, találkozók, közös arculat, cégérek, kiadványok, kiállításon való részvétel, honlap, önkéntes munka. A kezdeményezés eredményei A hálózat megszületésének köszönhetően a helyiek között jó együttműködés alakult ki. Például ha valakinek egy adott termékre vagy szolgáltatásra van szüksége, egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hálózat egy másik tagját kéri fel ennek elkészítésére, illetve elvégzésére. A FAMULUS Egyesület munkatársai büszkék arra, hogy a térségi szereplők a hálózat megvalósulásán túl is aktivizálódtak. Megalakult az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület. A kistérségi kezdeményezések két év elteltével a huszonegy település helyett immár hatvan települést érintenek, mintegy negyvenháromezer helyi lakos körülményein javítva. Megfigyelhető az is, hogy a helyiek pályázási kedve nőtt annak köszönhetően, hogy más szemszögből nyertek bepillantást a LEADER program működésébe. 89. oldal

90 Programszerűség A projekt a térségi LEADER+ program (AVOP) keretében valósult meg a Sümeg Kistérségi LEADER+ Programiroda vezetésével. Kapcsolódás más helyi (térségi) kezdeményezésekkel:a FAMULUS Egyesület részt vesz a 2007-ben alakult Sümeg térségi civil fórumban. A tizenöt térségi civil szervezet részvételével működő fórum érdekképviselet céljából, valamint a szervezetek információszükségletének kielégítésére született. Térségi hatás A térségben korábban nem létezett olyan együttműködés, amely ezeket a szereplőket összefogta, és termékeik vagy szolgáltatásaik piacra jutását közös népszerűsítéssel segítette volna. A projekt kistérségi szintű hálózatot szervezett, a hálózaton túl közvetlen kapcsolatokat, együttműködést is generált. Kommunikációs, arculati jelentősége is van, amire jó példa a sümegi Kisfaludy gimnázium, amely szintén tagja a hálózatnak. A közös kommunikációs megjelenést az intézmény egy toborzó program formájában használta, ami igen hatásosnak bizonyult. További tervek, a fejlesztés jövője A hálózati tagok számának növelése most is folyamatban van. Az egyesület törekszik arra, hogy az elkészült kiadványok az ország minden területére eljussanak annak érdekében, hogy tovább népszerűsítsék a hálózat tagjait és a sümegi kistérséget. Miért jó gyakorlat a projekt A Nyitott porták hálózat jó példát mutat a térségi együttműködés kialakítására. A hálózatban résztvevők már nem tekintik egymást konkurenciának, felismerték a közös gondolkodás és tervezés eredményességét. A projekt szervezői úgy látják, hogy a közös logó és a cégérek nemcsak díszként szolgálnak, hanem erősítik az összetartozás érzetét. Az együttes megjelenés, valamint az elkészült népszerűsítő kiadványok ismertebbé tették a térséget és segítették a turizmus fellendülését. Nehézségek, tanulságok a megvalósítás kapcsán A program megvalósítása során nehézséget jelentett, hogy ugyan a LEADER+ támogatási összegre előleget lehetett igényelni, de az elszámolás igen nehézkes volt. A megvalósítás alatt a résztevők összetartása nagy energiát igényelt a szervezőktől. A Nyitott portákat népszerűsítő kiadvány információit például nehezen lehetett összeszedni, a tagok 90. oldal

91 figyelmét többször fel kellett hívni arra, hogy határidőre készítsék el a róluk szóló anyagot. A cégérek kidolgozása szintén az időigényesebb feladatok közé tartozott. Mire figyeljünk a megvalósítás során? A legfontosabb feltételek A program akkor lehet igazán sikeres, ha a résztvevők egyaránt maguknak érzik a kezdeményezést, és megéri részt venniük benne. Segíti a sikerességet, ha nemcsak egy célt tartunk a szemünk előtt, hanem a kiegészítő szolgáltatásokra is figyelünk. A Nyitott porták esetében a hálózat kiépítése mellett nagy hangsúlyt kapott a termékeket és előállítóikat népszerűsítő kiadvány elkészítése, valamint a közös részvétel az Utazás kiállításon. A hálózat fenntartását újabb pályázati források segítségével, a taglétszám növelésével és minél több színes program szervezésével lehet elérni. (Területfejlesztési füzetek 2.: Helyi gazdaságfejlesztés ) OSZKÓ - ÉRTÉKEK, HAGYOMÁNYOK ÉS INNOVATIVITÁS EGY VIDÉKI KÖZÖSSÉGBEN A Hegypásztor Kört 1985-ben helyi fiatalok alakították a Vas megyei Oszkó községben. A civil szervezet már alapításakor megelőzte korát, hiszen a nyolcvanas években még egyáltalán nem volt mindennapi dolog egyesületet létrehozni. Így a térség első társadalmi szervezeteként jegyezték be, mely innovativitását a mai napig megőrizte. Az alapítók célja az volt, hogy a faluhoz tartozó szőlőhegy műemléki értékű présházait dokumentálják, lehetőség szerint megmentsék, valamint kulturális programokat szervezve megpróbálják élénkíteni a falu életét, felelevenítve annak hagyományait. Az eredeti elképzelések megtartása mellett az egyesület tevékenysége jelentősen kibővült az elmúlt 25 év alatt. Vidékfejlesztés, értékvédelem, turizmusfejlesztés, szőlészet-borászat, ifjúsági munka, teleház-szolgáltatások, helyi termékek felkarolása: csak néhány címszó a széles palettából. A klasszikus önszerveződés közösségfejlesztő jellegét megőrizve szociális foglalkoztatóvá, bizonyos értelemben non-profit vállalkozássá nőtte ki magát. A folyamatos pályázati munka mellett, ma már az egyéb, önálló bevételi források megteremtése is cél. A jelenleg 7 fiatalnak munkát adó szervezet a 650 lakosú Oszkó mellett már térségi, sőt néhány területen megyei és régiós hatókörű tevékenységeket végez. Helyi-, térségi közösségfejlesztés Az egyesület működésének mindig is alapelemének számítottak a közösségi programok. A megalakulást követően hamarosan megvásároltak egy romos állapotú présházat az Oszkói 91. oldal

92 szőlőhegy egyik legelhanyagoltabb részén, amit sokéves munkával teljesen felújítottunk. A helyreállítási munkák jelentős részét nyári néprajzi táborok keretében végeztük, ahol a helyi és a környékbeli fiatalok mellett az ország különböző pontjáról érkező középiskolások és egyetemisták éltek és dolgoztak együtt. A résztvevők megismerkedhettek a szőlőhegyi építészethez kapcsolódó különböző népi mesterségekkel: aratás, cséplés, kévekettőzés, zsúpolás, sározás, meszelés, stb. Ezt követően az épület és környezetének fenntartása, majd az újabb területek és épületek kialakítása is közösségi munkában történt. Így lehetett, hogy az évek során újabb és újabb generációk fiataljai jutottak közösségi élményhez azáltal, hogy hasznos és értékmentő munkát végeztek és közben az idősektől megtanultak olyan hagyományos mesterségeket, melyek természetes továbböröklése a mai felgyorsult világban teljesen megszakadt. A népszokások felelevenítése és fenntartása (szüreti felvonulás, pásztorozás, májusfa állítás, lucázás, passió-éneklés), a falu új és régi ünnepei (falunapok, nemzeti ünnepek, mikulás, falukarácsony), az egyéb kulturális programok (helyi színi előadások, színházlátogatások, kézműves foglalkozások, filmvetítések, stb.) mind a napjainkban egyre pusztuló falusi közösséget erősítik. Az egyesület aktív közösségi élete egyéb közösségek létrejöttét generálta 1990-ben az egyesület támogatásával újra kezdte működését a községben komoly hagyományokkal rendelkező Rozmaring Színjátszócsoport. A csoportot éves fiatalok alkotják. Tevékenységével kettős feladatot tölt be: egyrészt tartalmas, rendszeres alkotómunkát biztosít tagjainak, másrészt alkalmat ad a falu minden korosztályának, hogy évente több alkalommal, a színjátszással közvetített értékek befogadója lehessen. A repertoárban klasszikus középkori és XX. századi darabokból készült összeállítások szerepelnek ben a Vasvári Művelődési Házzal közösen létrehoztak egy néptánccsoportot (Palotás Néptánccsoport), amelyet oszkói és vasvári fiatalok alkottak. A csoportnak sikerült számos koreográfiát elsajátítani az évek során. A térségben szervezett programok mellett a megye számos pontján és külföldön is felléptek, ezzel népszerűsítve a népzenét és a néptáncot őszén a csoport térségi táncház-mozgalommá alakult át, jelenleg is ekként végzi tevékenységét. A Hegypásztor Kör támogatásával 2002 tavaszán megalakult az oszkói nyugdíjas klub 16 fővel, Gyöngyvirág Daloskörnéven. Számos környékbeli és megyei rendezvényen felléptek, saját programokat szerveztek. A Daloskör ma is működik hasznos és szórakoztató időtöltést biztosítva nyugdíjas tagjai számára. 92. oldal

93 Aktív kapcsolatot tartanak fenn a faluban működő többi civil szervezettel: Nőszövetség, Polgárőr Egyesület, Tűzoltó Egyesület. Együttműködnek nagy programjaik lebonyolításában, összejöveteleikhez helyet biztosítanak a Közösségi Házunkban. Igazi közösségi színtérré vált az oszkói Teleház, melyet 2001-ben hozott létre a Hegypásztor Kör. A Teleház lehetőséget nyújt a kis falu lakói számára, hogy hozzáférjenek modern irodai és számítástechnikai eszközök használatához: számítógépek, nyomtatók, fénymásoló, fax, Internet-elérés és ezáltal próbálják leküzdeni vidéki létükből adódó hátrányukat. Hasonló okokból fontos a Teleházban elérhető munkaerő piaci információs szolgáltatás is. Több alkalommal szervezetek számítástechnikai tanfolyamot az érdeklődök részére, valamint Teleház-bajnokságot a számítógépes játékok ifjú ismerői számára. A Teleházban kezdte meg működését a Szerepjáték Klub és a Médiaklub is. Az ifjúsággal való foglalkozás kezdetektől különös fontosságú volt az egyesület tevékenységében. A fiatalok bevonása, helyi kötödésük erősítése nélkülözhetetlen a kis falvak továbbélése szempontjából. Ezen törekvéseik kiteljesedéseként éveken keresztül láttak el mikrotérségi szinten (6 településen) ifjúságsegítői feladatokat. Önismereti, csapatépítő programokat szerveztek, képzésekre és tanulmányutakra vitték az aktív fiatalokat. Mindezekkel igyekeztek szélesíteni a résztvevők látásmódját annak érdekében, hogy felismerjék mit kezdhetnek magukkal és társaikkal saját faluközösségükben. Kezdeményezésükre jött létre 2002-ben az Oszkó Ifjúsági Önkormányzat. A Hegypásztor Kör alapító tagja volt a Nyugat-Dunántúli Ifjúsági Szövetségnek (NYUGI), mely Vas és Zala megyék ifjúsági szervezeteit fogta össze. Éveken keresztül az egyesületet látta el a Szövetség munkaszervezeti teendőit. A NYUGI 2009-ben befejezte tevékenységét. Szőlészet-borászat, szőlőhegyek térségi fejlesztése Az oszkói szőlőhegy épített és természeti értékeinek védelmét a mai napig az egyesület fő feladatának tartják. Ennek jegyében készült 1986-ban a szőlőhegy legértékesebb épületeit bemutató könyv, majd a megvásárolt romos présház felújítása és ennek a szomszédságában 2002-ben egy gerendafalú, zsúpfedeles lakópince teljes rekonstrukciója. Ezt követően az oszkói szőlőhegyen 6, majd a Petőmihályfán 2 hagyományos borospince felújítását valósították meg. A helyreállításokat pályázati támogatással, a tulajdonosokkal együttműködve tudták véghez vinni. Mivel a présházfelújításokhoz folyamatosan zsúpra volt szükség és a korábbi években az egyesület több tagja is kitűnően megtanulta a zsúpkészítés munkafázisait az idős mesterektől, elkezdtek nagyobb mennyiségben is foglalkozni a kézi aratással és a rozsszalma- 93. oldal

94 feldolgozással. Ez a tevékenység lett az egyesület első önálló bevételi forrása, hiszen a saját felhasználás mellett egyre nagyobb lett az érdeklődés ezen ritka építőanyag iránt az ország különböző pontjairól. Azsúptető-készítést a mai napig művelik, évről-évre érdekes és értékes közösségi munkát teremtve az aratások és a zsúpelőállítás révén ben elkészítették a helyi szőlőhegy rendezési tervét, majd összeállítottak egy tanulmányt, mely bemutatja és dokumentálja a térség szőlőhegyein található hagyományos építésű présházakat. Az oszkói szőlőhegyen saját erőből rendbe tették a főbejáratnál található két több száz éves tölgyfa környékét, gyepűszakaszokat újítottak fel és utakat javítottak. Azonban azt is látni kellett, hogy nem elegendő csupán az épített értékekkel foglalkozni. Ha az a cél hogy újra élet kerüljön a jelenleg csak pusztuló szőlőhegyekbe, a szőlészet-borászat szakmai hátterének fejlesztésére is energiákat kell fordítani. Ennek jegyében indítottak el egy térségi képzést, melyre 10 településről jártak érdeklődők több mint fél éven keresztül. A tanfolyam folytatásaként 2005-ben megalapították a Hegyháti Borbarát Kört, mely folyamatos szakmai fejlődést biztosít közel 60 tagja számára. Szintén ebben az évben nyitotta meg kapuit a Határmenti Vinotékaa Közösségi Házban, tovább erősítve a térség borászati jellegét és kapcsolatait más nyugat-magyarországi bortermelő vidékekkel. Nemzetközi szinten is sikerült szakmai kapcsolatokat építeni: Kőszeg és Vaskeresztes mellett részt vettek a VinEstelnevezésű programban, mely európai kis bortermelő vidékek fejlesztését tűzte ki céljául, és öt európai országból vettek részt benne partnerek. Az egyesület szőlőhegyi területén egy olyan mintaültetvény kialakításán dolgoznak, ahol be szeretnék mutatni az új magyar szőlőfajták mellett a modern szőlészeti technológiákat, ezzel is példát mutatva a térség bortermelői számára. Turizmusfejlesztés, turisztikai szolgáltatások Turizmusfejlesztési programjukat 1999-ben fogalmazták meg. Lényege, hogy a szőlőhegy értékeit úgy próbálják megmenteni, továbbéltetni, hogy bemutatható formára hozzák, a turisták számára elérhetővé téve azokat. A turizmus révén plusz források válnak elérhetővé a fejlesztésekhez és a helyi lakosok számára a vendégfogadásba való bekapcsolódásuk révén. Ez idővel jelentősen javíthatja a falu és a térség lakosságmegtartó erejét. A program kapcsán az eddigi kisebb, elsősorban kulturális és ifjúsági pályázatok mellett nagyobb volumenű regionális (TRFC), országos (VFC, TTFC), majd EU-s (PHARE CBC, INTERREG) vidékfejlesztési forrásokra is fogalmaztak meg projekteket. Ez jelentős fellendülést indított el az egyesület és a falu életében. EU-s pályázati programjaik kidolgozása 94. oldal

95 kapcsán mindig számíthattak két legrégebbi külföldi partnerszervezetükre: a heiligenbrunni Pinceegyesületre(Ausztria) és afilovci Borturisztikai Egyesületre (Szlovénia) ben elkezdtek építeni egy szállásépületet a szőlőhegyi területükön. A 25 fős Erdei Iskola és Turistaszállás ma már szép környezetben, széles programajánlattal várja vendégeit.tanösvényt alakítottak ki a szőlőhegy természeti és épített értékeinek megismerésére. Nagyméretű közúti táblák hívják fel az átutazók figyelmét az Oszkói Pincesorra. Immár két nagyszabású turisztikai program is várja az érdeklődőket a Hegypásztor-pincéknél évről-évre. A május végi Orbán- Napi Hegyi Vigadalom elsősorban a borról és a hozzá kapcsolódó érdekességekről szól. A szeptember közepén megrendezett Oszkó- Hegyi Mulatság és Helyi Termék Vásár a tágabb térség gasztronómiáját és házi termékeit mutatja be. A faluban található Közösségi Házban 70 fős, modern előadótermet kínálnak képzések, tájékoztatók, kisebb konferenciák szervezői számára. A kerékpárkölcsönzőben 30 db jól felszerelt bicikli várja a túrázni vágyókat, akik számára túrajavaslatokat kínálnak a térség megismerésére. Időközben a faluban két vendégház nyitotta meg kapuit és több más kezdeményezés is arra utal, hogy egyre többen látnak fantáziát a vendéglátásban, ami korábban elképzelhetetlen lett volna Oszkón.A helyi és térségi turisztikai kínálat valamint a Vasi Hegyhát értékeinek bemutatására több igényes kiadványt is megjelentettek az elmúlt években. Vidékfejlesztés, térségfejlesztés Évtizedes vidékfejlesztési és pályázati munkájukat és tapasztalataikat elismerve több térségi illetve megyei projektben kaptak feladatot, vállaltak partnerséget. Az Európai Unió által támogatott LEADER+ program keretében a Vasi Hegyhát Akciócsoport 100 millió forintos támogatást kapott, mely összeget helyi pályáztatás révén oszthatta fel a térség legfontosabb fejlesztései számára. A programban a Hegypásztor Kör kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy ellássa a gesztorszervezeti feladatokat, vagyis koordinálja, dokumentálja az egész folyamatot a térségben közel két éven át. A humán-erőforrás fejlesztés területén a Vasi- Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulással és a Megyei Munkaügyi Központtal partnerségben dolgoztak a Térségi Foglalkoztatási Paktum létrehozásán. Az EQUAL nemzetközi programban egy 5 partneres konzorcium keretében dolgoztak távmunkahelyek kialakításán. A projektben 10 teleházban foglalkoztattak távügyintézőket. 95. oldal

96 PANNON HELYI TERMÉK KLASZTER A Pannon Helyi Termék Klasztert október 3-án hozta létre tizenhárom, a Nyugat- Dunántúli Régióban működő szervezet, közel egy éves előkészítő munkát követően. A klaszter a régióban fellelhető és előállítható mezőgazdasági és kézműipari termékek összegyűjtését, hatékony előállítását, egységes arculatú megjelenítését, piacra jutásuk segítését tűzte ki célul. A Hegypásztor Kör, mint a Klaszter egyik alapítója, kapta a megbízást a menedzsment feladatok ellátására. Így az egyesület koordinálta többek között a két nyertes pályázathoz kapcsolódó tevékenységeket. A Regionális Innovációs Ügynökségnél támogatott projektben a lehetséges értékesítési helyek feltérképezése, védjegyezés, webáruház kialakítása, csomagolástechnikai és minőségbiztosítási fejlesztések zajlottak. A GRIP-ITelnevezésű nemzetközi programban olasz és cseh partnerekkel tapasztalatcserét valósítottak meg. Közösen dolgozták ki a helyi termékek nemzetközi hálózatának koncepcióját, áttekintették az Uniós védjegyezés lehetőségét, illetve a kereskedelmi szabályozásokat ŐS- DRÁVA TÁJ REHABILITÁCIÓS PROGRAM Az Ős-Dráva Program egy komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési koncepció, amely hosszútávon a fenntartható fejlődés feltételeit teremtheti meg hazánk egyik leghátrányosabb térségében, az Ormánságban. A Program a tartós megoldásokat eredményező terület- és vidékfejlesztés első hazai mintaprogramjává válhat, és sikere esetén nemzetközi léptékben is modell-értékű lehet. A program közvetlen előzményeként az elmúlt 10 évben több koncepcionális tervezési munkafázis zajlott le, amelyek feltárták a valós problémákat és rögzítették a célrendszert. Az előkészítés jelentősebb fázisai a következők voltak: 2005-ben a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal megbízásából dolgozták ki Az Ormánság komplex rehabilitációs és területfejlesztési programja című dokumentumot; 2007-ben elkészült az Ős-Dráva Program vízellátó rendszerének koncepciótanulmánya; Interreg-pályázat segítségével 2007-ben látott napvilágot a Vízügyi műszaki terv, a Tájgazdálkodási terv és a Területfejlesztési programterv, eredetileg 36 önkormányzat aktív bevonásával (Ős-Dráva Program tervei Készült az Interreg III/A közösségi kezdeményezés 96. oldal

97 Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program SL- HU-CR/05/ /2004/01/HU-103 jelű projekt támogatásával). A január 14-én kihirdetett Új Széchenyi Terv Pályázati Kézikönyvének Nemzeti Programjai között az Ős-Dráva Program is szerepelt. A Kormány vállalta, hogy az Ős-Dráva Program elindításával, a természeti-környezeti viszonyokkal összhangban lévő vízgazdálkodás helyreállítása eszközével segíti a gazdasági értelemben súlyosan elmaradott, de természeti adottságokban gazdag, egykor virágzó mezőgazdaságáról és arra épülő gazdag néprajzi hagyományairól híres Ormánság fejlesztését. Az előkészítő munkákat követően Magyarország Kormánya július 17-én határozatot hozott az Ős-Dráva Programról (1242/2012. (VII.17.) Korm. határozat). A kormányzat szándéka szerint az Ős-Dráva Program tervezési területén (ami az Ormánság legnagyobb részét magában foglalja) meg kell teremteni a felszíni vízrendszerre alapozott komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő, hosszú távon is fenntartható fejlődés feltételeit. A program összehangolásáért Tiffán Zsolt, miniszteri biztos a felelős, munkáját a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban működő 4 fős Titkárság segíti. Az Ormánságban a program megvalósítását a Kémesen található Ős-Dráva Programiroda (Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.) támogatja. Az Ős-Dráva Program megvalósításáért az Ős-Dráva Konzorcium a felelős, amelynek a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal és a Dél-Baranyáért Alapítvány a tagja. A helyzetértékelés alapján a következő beavatkozási célterületek fogalmazhatók meg A térség kulturális hagyományain és természeti adottságain alapuló gazdálkodási mód megteremtésével fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása; Előtérbe kell kerülnie a táji adottságokhoz igazodó víz- és tájgazdálkodásnak, amely a jelenlegihez képest a helyi lakosság szélesebb köre számára biztosíthat megélhetési lehetőséget; E változások következményeként a térségi társadalmi-kulturális élet újjászervezése; Egy sikeres, a helyi adottságok segítségével prosperáló térség turisztikai fejlesztése. 97. oldal

98 Az Ormánságban uralkodó problémák (térség általános gazdasági hanyatlása, a lakosság korés képzettség szerinti összetételének kedvezőtlen alakulása, alacsony népsűrűség, inaktív népesség magas aránya, kedvezőtlen infrastrukturális ellátottság és közlekedési viszonyok, gyenge és tőkehiányos vállalkozói szféra, a legnagyobb létszámú munkavégzést a közfoglalkoztatási programok biztosítják) megoldásaként olyan összefüggő program vált szükségessé, amely a terület környezeti állapotának, infrastruktúrájának és szociális helyzetének javítása révén megteremti a természeti és társadalmi adottságokhoz jól illeszkedő tájgazdálkodási feltételeket. Éppen ezért a térség fejlesztése több pilléren kell, hogy álljon. Ezek a pillérek a következők: 1. A táji adottságokhoz igazodó vízrendezés (vízkormányzás átalakítása) 2. Tájhasználat-váltás és tájtagolás 3. Gazdaságfejlesztés külterjes mezőgazdaság (gyümölcsészet, legeltető állattartás, háztáji baromfitartás, kertészet stb.) 4. Gazdaságfejlesztés feldolgozó ipar, megújuló energia 5. Turizmusfejlesztés 6. Humánerőforrás-fejlesztés 7. A fenti hat projektcsoport egységes projektmenedzsmentet és kommunikációt igényel A program egyik alappillére a vízrendezés, a tájhasználat-váltás, illetve a tájtagolás módosítása a térségben. A program keretében a gyors sodrású Drávából kiemelve a vizet elárasztásra kerül az a régi csatornarendszer, amelynek egy része már évekkel ezelőtt kiszáradt, beszántásra került, így a környező területek értéktelenné váltak. A projekt eredményeként tehát a vízellátó hálózat vízvisszatartáson alapuló tározókon és csatornarendszereken keresztül juttatja el a vizet közvetlenül a gazdálkodók közelébe. A fejlesztés eredményeként a csatornarendszerben folyó víz újra termékennyé és állatvilágban gazdaggá teszi a térséget, a területek mezőgazdasági szempontból újra értékessé válnak. Az újra termékennyé váló földterületek alapját képzik az extenzív állattartásnak és a mezőgazdasági termelésnek. A program komplexitását az adja, hogy a vízrendezési feladatokon kívül szociális problémákat is meg kell oldani, a térségben élők számára jövőképet kell adni. A Program keretében képzéssel, átképzéssel, szakképzéssel kívánunk versenyképes szakmát adni a térségben élő, hátrányos helyzetű célcsoportok számára. A program egy másik sikerének kulcsa a helyi adottságok kihasználása. A program keretében meg kell teremteni a feldolgozóipar alapjait, a helyben élők számára a helyi termékek készítésének és értékesítésének lehetőségét, egységes védjegyrendszert kell kialakítani. 98. oldal

99 A turizmus fejlesztése szintén kiemelt fontosságú része a projektnek. Ehhez kapcsolódóan elindult az ormánsági fakazettás templomok felújítása és látogathatóvá tétele, valamint az egybefüggő kerékpárút kialakítása a térségben. Baranya határ menti megye, ezért a szomszédos Horvátországgal való jó kapcsolat, a gazdasági együttműködések megteremtése és elmélyítése érdekében elengedhetetlen új határátkelők nyitása a térségben, ez is a program sikerének egyik tényezője. A probléma megoldása kizárólag egymással összefüggő, minden területre kiterjedő beavatkozás-sorozattal lehetséges, mert csak így lehet hosszú távú és tartós eredményeket elérni SÁTORALJAÚJHELYEN A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE A MUNKAERŐ- PIACI KOORDINÁTOR IRÁNYÍTÁSÁVAL Céljai az alábbiak: a) a potenciális munkavállalók számára alkalmas helyi, térségi foglalkoztatási lehetőségek feltárása, b) együttműködés kialakítása munkáltatókkal, c) a foglalkoztatási lehetőségeknek megfelelő mobilitás biztosítása (pl.: munkahelyre jutás támogatása a munkakipróbálás időtartama alatt), d) munkagyakorlat megszerzésének támogatása, e) A program foglalkozási céljait szolgáló szociális szövetkezet, helyi önellátó gazdaság létrehozásának elősegítése, f) az elhelyezkedettek nyomon követése, utógondozása, munkahelyi beilleszkedésük segítése, g) annak elősegítése, hogy a program célcsoportja részt vehessen egyéb forrásból finanszírozott település felújítási, valamint lakhatási körülményeket javító programokban, karbantartási munkákban, a lakókörnyezet karbantartására. (Sátoraljaújhely Város Közösségi Beavatkozási Terve) 5. AZ EMPIRIKUS ADATFELVÉTEL EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA 5.1. A KUTATÁS MÓDSZERTANA A Komplex telep-programok módszertani támogatása és társadalmi elfogadottságának erősítése érdekében egy primer és szekunder, azon belül pedig kvalitatív és kvantitatív módszertant is 99. oldal

100 alkalmazó kutatást hajtottunk végre. A kutatás fókuszának kijelölésekor az alábbi tartalmi elemek feltárására törekedtünk: Szükségesnek gondoltuk annak feltárását, hogy melyek azok a legszélesebb értelemben vett hagyományok, melyek jellemzőek az adott régióra, településre, telepre azokat a tradíciókat, amelyekre büszkék, és amelyek megkülönböztetik őket a környezetüktől. Szintén alapvető fontosságúnak tartottuk feltárni a helyi viszonyok közélet nyilvánosság közös tudat elemeit, és nem tekinthettünk el a helyi települési és telepi közösségekben a kapcsolatok (network) formáinak és erősségének a felkutatásától sem. A közszolgáltatások helyzetének feltárása (infrastruktúra, intézmények, ellátottság) is kardinális kérdésnek számít, illetve annak vizsgálata is megkerülhetetlen, hogy a foglalkoztatási helyzet miként fest a településen és a telepen (munkalehetőségek és ezek jellemzői) és ezzel összefüggésben annak feltárása, hogy milyen lehetőségek adódhatnak a telepeken élők foglalkoztatásának javítását illetően. Alapvető jelentőségűnek tartottuk azon helyi hősök felkutatását is mind a településen, mind a telepeken, akik a foglalkoztatás viszonyainak javításában meghatározó szerepet játszhatnak a szakirodalom tanúsága szerint ugyanis ők azok a szereplők, akik a helyi fejlődés meghatározó személyiségei, zászlóvivői lehetnek. Fontosnak tartottuk annak feltárását, hogy vannak-e a lakhatáshoz köthető olyan lehetőségek, amelyek a telepeken élők foglalkoztatásához hozzájárulhatnak, illetve annak vizsgálatát, hogy kiterjedhetnek-e potenciális lehetőségek az egész településre és környékre. Lényegesnek ítéltük annak vizsgálatát, hogy miként köthető össze a foglalkoztatás a többi gazdasági, társadalmi természetű problémával, illetve azt, hogy a lehetséges megoldások szolgálnak-e egyéb környezeti célokat, például a fenntarthatóságot. A telepeken élők kapcsolódó fejlesztésekhez kötődő attitűdjei, véleményei is feltárásra kerülnek, és vizsgáljuk, van-e lehetőség partnerség kialakítására. A kutatás során az alábbi módszereket alkalmaztuk a fentebb felvázolt kérdések megválaszolása érdekében: Kvantitatív elemzés: A mintába került településekre vonatkozóan a témához kötődő adminisztratív, és népszámlálási adatok másodelemzése a kiinduló helyzetkép bemutatása érdekében oldal

101 Kérdőíves adatfelvétela Településeken élő, a közvetett célcsoporthoz tartozó személyek között az atipikus, alternatív foglalkoztatással kapcsolatos motivációkról, szándékokról, az önfoglalkoztatás, vállalkozó válás esélyeiről(n=209 fő) Kvalitatív elemzés: Egyéni mélyinterjúk készítése a települések önkormányzatainak szakmailag illetékes vezetőjével, szakmai vezetőjével/projektmenedzserével, a helyi gazdaság, a szociális gazdaság szereplőivel, a település eddigi fejlesztésében meghatározó kulcsszemélyekkel (n=27 fő). Fókuszcsoportos interjú lebonyolítása a Komplex Telep-programban nyertes településés gazdaságfejlesztési, Leader és CLLD programok tervezésében, megvalósításában érintett szakemberekkel, kutatókkal, oktatókkal, minisztériumi szakemberekkel CÉLCSOPORT ÉS MINTAVÉTEL A projekt elsődleges célcsoportját a Komplex Telep-program kedvezményezettjei, illetve a fejlesztések infrastrukturális hátterét biztosító TIOP A-13/1 Foglalkoztatási beruházások támogatása konstrukció támogatottjainak csoportjai jelenti. Az alábbi táblázatokban emiatt felsoroljuk a főpályázó önkormányzatokat, hiszen ők képezik kutatásunk mintavételi keretét. TKKI Nyíregyházi Igazgatóság 11 Kedvezményezett 1. táblázat: A Komplex Telep-program kedvezményezettjei Projekt azonosító TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / Főpályázó önkormányzat Besenyőd Beregdaróc Encsencs Ibrány Gávavencsellő Tiszalök Nagyecsed Uszka Nyírvasvári Nyírmihálydi Tuzsér 101. oldal

102 TKKI Miskolci Igazgatóság 18 Kedvezményezett TKKI Pécsi Igazgatóság 10 Kedvezményezett TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / TÁMOP / Bátonyterenye Hernádkércs Kázsmárk Miskolc Heves Cigánd Mátraverebély Alsózsolca Abaújszántó Hernádszentandrás Varsány Köröm Salgótarján Hernádpetri Gyöngyös Gönc Felsőzsolca Sátoraljaújhely Pécs Gyulaj Komló Kaposvár Siklósnagyfalu Zákány Tamási Szalánta Dencsháza 102. oldal

103 39. TÁMOP / Gilvánfa TKKI Ózdi Igazgatóság TÁMOP / Kedvezményezett 0009 Ózd TKKI Szombathelyi Igazgatóság TÁMOP / Kedvezményezett 0006 Szepetnek TÁMOP / TKKI Békéscsabai Igazgatóság 0038 Békés 2 Kedvezményezett TÁMOP / Baks 44. TÁMOP / Oroszlány TÁMOP / TKKI Székesfehérvári 45. Veszprém 0004 Igazgatóság TÁMOP / Kedvezményezett 46. Sárkeresztúr TÁMOP / Pápa 48. TÁMOP / Jászapáti 49. TÁMOP / Jászfényszaru TÁMOP / TKKI Debreceni Igazgatóság 0046 Törökszentmiklós 6 Kedvezményezett TÁMOP / Jászladány 52. TÁMOP / Szolnok 53. TÁMOP / Jászberény TÁMOP / TKKI Közép- Duna-menti 54. Baja 0056 Igazgatóság (Kecskemét) TÁMOP / Kedvezményezett 55. Kiskunfélegyháza 0076 Forrás: Komplex Telep- program alapján: Saját szerkesztés 2. táblázat: A TIOP A-13/1 konstrukció támogatottjai TKKI Miskolci Igazgatóság 1. TKKI Pécsi Igazgatóság Projekt azonosító TIOP A-13/ TIOP A-13/ TIOP A-13/ TIOP A-13/ TIOP A-13/ Főpályázó önkormányzat Kázsmárk Pécs Komló Siklósnagyfalu Zákány 103. oldal

104 TIOP A-13/ TKKI Ózdi Igazgatóság 6. Ózd TIOP A-13/ TKKI Békéscsabai Igazgatóság Baks 0001 Forrás: TIOP A-13/1 A mintavétel első szakaszában a fenti adatok alapján számba vettük az alapsokaságot minden releváns attribútumával (településnagyság, funkció, társadalmi, gazdasági jellemzők stb.). A mintavétel során a 67 elemből álló populációs listából a 8 vizsgálatra kerülő település mellett pótmintát is választottunk, hogy az együttműködés hiánya esetén a kutatást gördülékenyen folytatni tudjuk egy kieső településsel megegyező jellemzőkkel bíró másik helyszínen. Emiatt 15 települést jelöltünk meg kutatásunk mintájaként (8-at a főminta, 7-et a pótminta tagjaként). A 15 elemű mintát a reprezentativitás alábbi három szempontja alapján választottuk ki: 1. Területi reprezentativitás: Észak-Magyarország (4), Dél-Dunántúl (4), Észak-Alföld (3), Dél-Alföld (2), Közép-Dunántúl (1), Nyugat-Dunántúl (1); 2. Településnagyság és települési hierarchia szerint: Község (5), Kisváros (5), Középváros (4), Nagyváros (1); 3. Szakirodalmi adatoltság: fontos, hogy ne kerüljenek a mintába korábban már részletesen vizsgált települések, mivel azokról már a szakirodalom kritikai feldolgozása, dokumentumok másodelemzése után is lesz átfogó szakmai képünk, továbbá az alkalmazott kutatók egy részének már helyszíni ismeretei is vannak onnan (például Gyulaj). A kiválasztott 15 település a következő: (1) Alsózsolca, (2) Baja, (3) Bátonyterenye, (4) Besenyőd, (5) Gávavencsellő, (6) Jászfényszaru, (7) Kaposvár, (8) Komló, (9) Oroszlány, (10) Pécs, (11) Salgótarján, (12) Siklósnagyfalu, (13) Szepetnek, (14) Varsány, (15) Veszprém.A mintavétel második szakaszában az összegyűjtött információk (népszámlálási és időközi statisztikai adatok, tematikus térképek stb.) alapján az alábbi 8 települést jelöltük ki főmintaként: Észak-Magyarország: (1) Mátraverebély, (2) Salgótarján, (3) Varsány, Dél-Dunántúl: (4) Pécs, (5) Tamási, Észak-Alföld: (6) Jászfényszaru, Dél-Alföld: (7) Baja, Közép-Dunántúl: (8) Oroszlány. A mintavétel harmadik szakaszában a szakértők konzultációja során felmerült, hogy a területi lefedettségen, a településnagyságon és az adatoltságon-kutatottságon túlmenően egy újabb 104. oldal

105 szempontot is építsünk be a reprezentativitás növelése érdekében ennélfogva a negyedik szempont a telepek szerkezetének szórtsága és kompaktsága, illetve a telepeknek a településen belüli elhelyezkede. Ez a szempont újabb települések látókörbe kerülését, illetve több második szakaszban kiválasztott település figyelmen kívül hagyását eredményezte. Végül az egyeztetés eredményeként konszenzus alakult ki az alábbi 8 települést illetően (lásd a vastag betűs településeket): Észak-Magyarország: Mátraverebély, Gyöngyös, Köröm (Salgótarján és Varsány kimaradt), Dél-Dunántúl: Pécs (Tamási kimaradt), Észak-Alföld: Jászberény, Nagyecsed (Jászfényszaru kimaradt), Dél-Alföld: Baks (Baja kimaradt), Közép-Dunántúl: Sárkeresztúr (Oroszlány kimaradt). Ugyanakkor további 8 település pótmintaként került kiválasztásra, mégpedig Alsózsolca, Salgótarján, Gávavencsellő, Kaposvár, Baja, Varsány, Miskolc, illetve Komló 5. Az általunk összegyűjtött településeket tehát részben statisztikai adatok alapján, részben tapasztalati ismérvek alapján elhelyeztük ebben a háromdimenziós térben, majd ezek közül olyan mintatelepüléseket/térségeket választottunk ki, melyek markánsan elkülönülnek egymástól, vagyis vagy közel minden szempontból hátrányos helyzetűek, vagy valamely tengely(ek) mentén közel helyezkednek el ahhoz a határhoz, melyen átlépve kikerülhetnének a legfejletlenebb településeket tartalmazó, az origóhoz közel elhelyezkedő településhalmazból. Feltételezzük ugyanis, hogy létezik egy határ a háromdimenziós térben, melyet ha átlépnek a települések vagyis javul a helyi tőkeellátottságés a közszolgáltatások színvonala, illetve erősödik a közösségi együttműködés, miáltal felhalmozódik valamiféle közösségi tőke, vagyis ahogyan a szociálgeográfiában használják, megerősödnek a közösségben élni alapfunkció (Berényi 1997), akkor a település átbillen a fejletlenebből a fejlettebb (pontosabban kevésbé elmaradott) kategóriába MÁSODELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS TELEPÜLÉSENKÉNT Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1,5 millió ember él mélyszegénységben, közülük mintegy fő él területileg jól körülhatárolható, elszigetelődött településeken, vagy településrészeken, amelyeket a köznyelv szegénytelepnek, 5 Utóbbi település a megrendelő kérésére került megjelölésre Siklósnagyfalu helyett a 2. projektmegbeszélés utáni, július 10-i keltezésű kérése alapján oldal

106 gettónak, a szaknyelv szegregátumnak nevez. A kutatás során vizsgált települések is e csoport tagjai, a következőkben lokális szinten vizsgáljuk ezek legfontosabb jellemzőit. Elsőként tehát rövid helyzetképet nyújtunk az elérhető adminisztratív adatok és vonatkozó települési dokumentumok alapján a vizsgált községek/városok olyan általános adottságairól, melyeket tágan értelmezve a lehetséges foglalkoztatási helyzet javítására nézve fontos dimenziónak tekinthetünk. Ide tartozik a mezőgazdasági tevékenység alapját képező éghajlat- és talajadottságok mellett az ipari és szolgáltatási szektor településekhez kötődő bemutatása is, csakúgy, ahogy a közlekedési sajátosságok is. A településenkénti másodelemzés során bemutatásra kerülnek a népszámlálásokból származó népességadatok, a földrajzi adottságok, a gazdasági aktivitás mutatószámai és a munkanélküliség legfrissebb állapotát tükröző információk BAKS Baks Csongrád megyében, a Kisteleki járásban található, Szegedtől 35, Ópusztaszertől 7 kmre. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a község állandó népessége 2091 fő volt, lakónépessége 2005 fő. Baks lélekszáma az országos tendenciának megfelelően változó ütemben, de tartósan fogy. A népsűrűség az országos átlagnál jóval alacsonyabb (Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás, területi adatok Csongrád megye).baks lakói közül 1838 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, 327 fő romának. A roma nemzetiséghez tartozó lakosság többsége a településhez tartozómária-telepen él. 3. táblázat: A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, (Baks, 2011) Állandó népesség Lakónépesség évi Hektár népsűrűség 1 km 2 -re ,4 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás, területi adatok Csongrád megye A település földrajzi adottságai kedvezőtlennek tekinthetők, a térség a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartozik, a terület az ártéri síkság peremén helyezkedik el. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek, az üledékek 60%-a típusos ártéri, infúziós lösz és homokos lösz (Dövényi 2010). A település közelében ugyanakkor környezetvédelmi szempontból jelentős szikes tavak is előfordulnak. Országos viszonylatban kiemelkedően magas a napsütéses órák száma (évi mintegy 2000 óra), míg a csapadékmennyiség (550 mm) kevés és aránytalan, jelentős az aszályra való hajlamosság. (Dövényi 2010) oldal

107 A közintézményi ellátottság a település méretéhez viszonyítva jó; óvoda, általános iskola, közösségi ház, könyvtár, egészségház és gondozási központ is rendelkezésre áll a lakosság számára. Ezen felül Szociális Központ és Gyermekjóléti szolgálat, számos civil szervezet Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületének Baksi Csoportja, Baksi Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Polgárőr Egyesület, helyi táncegyüttes, nyugdíjas klub, színtársulat, nyugdíjas klub és horgász egyesület valamint a helyi romák integrációját, életminőségének javítását szolgáló Csillagház elnevezésű program is működik. Az utóbbi időben növekedett a vállalkozások száma a községben től kezdve 40 magánvállalkozás indult, jelentős részük a kereskedelem területén ban már több mint 60 vállalkozást tartanak nyílván a faluban. Ezek közül kiemelkedik az idegenforgalom fellendítésére kialakított 150 fő befogadására alkalmas Park fogadó. A település úthálózata a közintézmények környékén pályázati forrásból került felújításra. A faluház mellett parkosítás, uniós szabvány szerinti játszótér kialakítása ment végbe. A közelmúltban valósult meg a leginkább romák lakta Mária-telep 5 utcáját érintő útszakasz szilárd burkolattal történő ellátása, hozzájárulva ezáltal az esélyegyenlőség növeléséhez a település elérhetőségének javításán keresztül. A tömegközlekedési eszközök közül egyedül a busszal történő utazás áll rendelkezésre, hétköznaponként Szeged irányába és Szeged irányából járat közlekedik. A helyi népesség gazdasági aktivitásának mutatószámait az alábbi táblázat tartalmazza: Terület 4. táblázat: A népesség gazdasági aktivitás szerint (Baks, 2011) Foglalkozt atott Munkané lküli Inaktív kereső Eltartott Összesen Baks Százalék ,1% 99 4,9 % ,1% ,9% % Megye összesen ,4% ,9% ,2% ,5% % Forrás:Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás, területi adatok Csongrád megye 182.o. A táblázatból látható, hogy a foglalkoztatottak aránya mintegy 6%-al kevesebb a megyei átlagnál, az aktív korú népesség csupán harmadrésze tartozik a foglalkoztatottak körébe. A munkanélküliek aránya megegyezik a megyei értékekkel, az inaktívak és az eltartottak megoszlása kissé meghaladja azt oldal

108 A munkanélküliség alakulásáról a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) által közzétett adatok is szolgáltatnak információt. Az ezekben foglaltak szerint negyedévében Barcs településen összesen 119 regisztrált munkanélkülit tartottak számon. Közülük 32-en 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek, 33-an részesülnek rendszeres szociális segélyen. A munkanélküliek közül 58% nő. 5. táblázat: Munkanélküliek száma iskolai végzettség és korcsoporti bontásban (Baks, negyedév Iskolai végzettség Érték Százalék Korcsoport Érték Százalék 8 általánosnál kisebb 23 19,3% 20 év alatt 7 5,9% 8 általános 46 38,6% év 21 17,6% Szakmunkásképző 25 21% év 10 8,4% Szakiskola 4 3,3% év 16 13,4% Szakközépiskola 11 9,2% év 13 10,9% Gimnázium 5 4,2% év 8 6,7% Technikum 2 1,6% év 9 7,6% Főiskola 3 2,5% év 12 10,1% Egyetem 0 0% év 11 9,2% Nem besorolható 0 0% 59 év felett 12 10,1% Összesen % Összesen % Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az adatokból kiderül, hogy a munkanélküliség leginkább a 8 általános vagy az annál kisebb, illetve a szakmunkásképzővel rendelkezőket sújtja; a helyi munkanélküliek 79% sorolható ezen kategóriákba. Szintén megállapítható, hogy gyakorlatilag fordított arányosság lelhető fel az iskolai végzettség és a munkanélküliség között; szakközépiskola fölötti végzettséggel csupán 9 személy nem tudott elhelyezkedni. Jóval egyenletesebb a korcsoporti megoszlás; ugyan a legtöbben a éves korcsoportban munkanélküliek, összesen 43,7%-os a 40 év felettiek munkanélkülisége is. Baks település a Kisteleki járás része, mely az ország harminckettedik legelmaradottabb térsége. A térség elsődleges megélhetési formája mindmáig a mezőgazdaság. Bakson is jellemzően mezőgazdaságból élnek az emberek, a tömeges foglalkoztatást lehetővé tévő ipari létesítmények hiányoznak. A vállalkozások száma a mezőgazdasági kisvállalkozók őstermelők jelentős hányada miatt magas. Jelenleg összesen 360 őstermelőt tartanak nyílván oldal

109 A kistérség adottságai a természeti és társadalmi, gazdasági erőforrások szerint is elsősorban a mezőgazdaságnak kedveznek. Ezen belül hagyományosan a szántóföldi művelés és a zöldség- és gyümölcstermelés dominál. A mezőgazdasági termékek feldolgozása nem helyben történik. Az agrárstruktúra tulajdoni viszonylatában az elmúlt 10 év folyamán nagy átrendeződés zajlott le. A termőföldek döntő hányada magángazdálkodók tulajdonába került. Megszűntek a korábbi típusú termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek, átalakulásukkal új rendszerű gazdasági társaságok és szövetkezetek jöttek létre. Kistérségi összesítésben a földterület 75%- át a mezőgazdaság hasznosítja. A mezőgazdasági területek döntő része 70%-a. szántó. A kistérségben az elkövetkezendő idők egyik legfontosabb feladatává válik a mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakítása, a piaci igényekhez és a környezeti adottságokhoz való igazítása, a homoki-, tanyás- és hullámtéri gazdálkodás megfelelő kialakítása, a termelés és értékesítés összehangolása, illetve a termékek feldolgozásának bővítése. A térségben említésre méltó ipari jellegű tevékenység Kisteleken található, a legjelentősebb vállalat a Kisteleki Kábelgyár (volt MKM Rt.), amely ma már külföldi tulajdonban van. Emellett élelmiszeripar jellemző a térségben, például tejipar (a kistérségi tejtermelést megtartó, exportra termelő Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft.), sütőipar (pékségek), konzervipar (Kiskun Konzerv Élelmiszeripari Kft.). Ugyanakkor a kistérség jelentősebb munkaadói a 2006-ban létrejött Ipari Parkban tömörülnek, alapvetően a következő ágazatokban tevékenykednek: sajtgyártás, női felsőruházati konfekció gyártása, vegyi áru nagykereskedelem, mélyépítés, fuvarozás, irodai papíráru nagykereskedelem. Kisebb feldolgozóipari egységek is találhatók a térségben, többek közt a fémfeldolgozáshoz, az alkatrészgyártáshoz, illetve a vegyiparhoz kapcsolódóan. Hagyományosan jelen van az építőipar és a kézművesség is. A település foglalkoztatási struktúráját szintén a mezőgazdaság határozza meg. Az agrárterülettel párhuzamosan működtethető gazdasági szegmens nem azonosítható. Csak egy fókuszált, akár szakirányú humán erőforrás és gazdaságfejlesztési koncepció kialakítása tudná növelni a foglalkoztatottak számát a városban. A település vezetése az egyik kitörési pontot a megújuló energiákkal kapcsolatos beruházásokban és a humán erőforrás fejlesztésében látja. A Mária-telepen élők képzettségi szintjének növelése ennek a koncepciónak egyik jelentős fejlesztési eleme és kiemelt területe lesz a jövőben is. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell fordítani a vállalkozóvá válás segítésére, valamint az országban már létező vállalkozói hálózatokhoz való aktív kapcsolódásra. (Baks Község Közösségi Beavatkozási Terve) 109. oldal

110 GYÖNGYÖS Gyöngyös Heves megyében, a Gyöngyösi járásban, a Nyugati-Mátraalján található. A terület enyhén délies lejtésű, hegység előtéri dombság. Az északkeleti peremen andezit is előbukkan. Lignittelepe jelentős. A Gyöngyös-patak átszeli a várost, azonban az árvizek gyorsan lefutnak a területről, ezért nincs szükség árvízvédelmi berendezkedésre. A patak völgyében fiatal, nyers öntéstalajok fordulnak elő. Jelentősebb területen barnaföldek, illetve csernozjom barna erdőtalajok képződtek. Vízgazdálkodásuk nem kedvező, de termékenységük nehéz művelhetőségük ellenére is megfelelőaz Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál lévő Gyöngyös éghajlata mérsékelten meleg-száraz. A hőmérséklet meglehetősen szélsőséges, a nyár meleg, a tél igencsak hideg. A napsütéses órák évi átlaga , az évi középhőmérséklet 9,5 C (Dövényi 2010). A terület csapadékban szegény (a csapadék évi átlaga mm), nyár végén nem ritka az aszály. Az Alföldtől lényeges eltérés a szél vonatkozásában jellemző: az erős domborzati hatás következtében viszonylag szélcsendes. Az éghajlati tényezőknek és a talajadottságnak köszönhetően a területen évszázadok óta jelentős mezőgazdasági központ jött létre. A kedvező domborzati adottságok délen a gabonatermesztést, a dombokon és a Sárhegy alján gyümölcs- és szőlőtermesztést teszik lehetővé. Itt található hazánk egyik történelmi borvidéke (Gyöngyös Város Éghajlat változási Stratégiája). Gyöngyös lakosságszáma, Magyarország népességének megfelelően, tartósan csökken. A 2011-es népszámlálás szerint a város állandó népessége fő volt, lakónépessége pedig fő. Népsűrűsége a hazai átlagnak csaknem ötszöröse (Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás, területi adatok Heves megye). 6. táblázat: Népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (Gyöngyös, 2011) Állandó népesség Lakónépesség évi Hektár népsűrűség 1 km 2 -re ,1 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás, területi adatok Heves megye 145.o. A gazdasági aktivitás vizsgálatához a KSH honlapján érhetőek el friss, hiteles adatok. A városban magas a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya. A munkanélküliek aránya a megyei átlag alatt marad, az eltartottaké és az inaktívaké a megyei átlaghoz hasonló. 7. táblázat: Népesség gazdasági aktivitás szerint (Gyöngyös, 2011) 110. oldal

111 Terület Foglalk oztatott Munka nélküli Inaktív kereső Eltartot t Öszsze sen Fog lalkozta tott Mun kanélkü li Inak tívkeres ő Eltartot t Ösz szese n Megoszlás (százalék) Gyöngyös ,9 5,0 30,7 23,4 100,0 Megye ,0 6,1 32,2 24,7 100,0 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Heves megye 182.o ben Gyöngyösön fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek és 1200 fő romának a nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv lehetőségeinek legalább egyike szerint.a település szegregátumánakjellegzetessége, hogy közvetlenül a belváros mellett helyezkedik el. Az ott élők különösen a Duranda-telepen folyamatosan veszítették el a régen munkába állást lehetővé tévő szakmájuk értékét (pl. drótos, vályogvető, teknőfaragó). Sok esetben a különféle szociális juttatások teszik lehetővé a családok létminimumon, vagy azt el sem érő megélhetését. Gyöngyös Város Közösségi Beavatkozási Terve szerint Gyöngyös elsősorban a szőlőműveléséről, borászatáról, idegenforgalmáról és a kereskedelemről volt híres, de az utóbbi évtizedekben fokozatosan az ipar vált a gazdaság meghatározó ágazatává. A továbbiakban várhatóan az ipar, a kereskedelem és az idegenforgalom hármasa jelenti majd a település gazdaságának gerincét. Gyöngyös fejlett felsőoktatási és oktatási hálózattal rendelkezik, mely segíti a gazdaság szakképzett munkaerőigényét. A városban jelenleg több mint 2000 különböző cég rendelkezik telephellyel, melyek közül legalább 10 cég 200 főnél több alkalmazottat foglalkoztat. A2000 óta ipari parkként működő Gyöngyös Ipari Park területe jelenleg 50 hektár, de környezetében lehetőség van bővítésre, további jelentős területek bevonására. Az Ipari Park új beruházások megkezdésére előkészített, rendelkezik tervekkel, engedélyekkel és tanulmányokkal. A város egyes részeinek lakossága jelentősen eltérő társadalmi helyzetben él. Az iskolai végzettséget tekintve az Észak-nyugati városrész helyzete a legkedvezőtlenebb, itt a éves korosztály 45,6 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya szintén az Észak-nyugati városrészben a legmagasabb, az itt élő aktív korúak több mint fele (53,4 %-a) nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Mindezt összevetve az iskolai végzettséggel, a városrész aktív korú lakossága 33,2 %-a kifejezetten hátrányos helyzetben van, mivel legfeljebb általános iskolai végzettséggel és munkanélküliséggel küzdenek oldal

112 A foglalkoztatottak aránya szintén az Észak-nyugati városészben a legalacsonyabb a éves korosztályon belül. Az említett korosztály kevesebb, mint fele, mindössze 43,4 %-a rendelkezik munkával. A háztartásokra vetítve a munkanélküliségi adatokat ismét az Észak-nyugati városrész lakossága van a városon belül a legrosszabb helyzetben. Az itt található háztartások több mint fele, pontosan 51,9 %-a egyáltalán nem rendelkezik munkával rendelkező lakóval, ezen háztartások többnyire segély, demogrant, illetve nyugdíj/rokkant nyugdíj típusú jövedelmekből rendelkeznek rendszeres bevétellel. A város lakosságának foglalkoztatási helyzete az elmúlt évtizedben az országos tendenciához hasonlóan negatív tendenciát mutat. Az egy évnél hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők száma jelenleg kedvezőbb képet mutat, mint az évtized elején, azonban a es időszak kiemelésével elmondhatjuk, hogy az elmúlt 5 évben folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik egy évnél hosszabb ideje nem találtak munkát. A szegregált lakókörnyezetben élő állampolgárokfoglalkoztatási helyzetét a strukturális munkanélküliség jellemzi. Azaz az alacsony iskolai végzettség, az elavult, illetve nem piacképes szakmák valamint a munkavállalás alapvető kompetenciáinak hiánya egyaránt jellemzi a szegregátum lakosságát JÁSZBERÉNY Jászberény az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, Szolnoktól 45 km-re. Jászberény a Jászságon található, mely az Alföld legerősebben és legtartósabban süllyedő fiókmedencéje. Területén a Zagyva és a Tarna által lerakott, finomszemcsés, agyagos hordalékok találhatóak, melyre 1 4 m vastagságban lösztakaró települt. Jellemző talajai a humuszos homoktalajok és a csernozjom jellegű homoktalajok (Stefanovits 1996). Jászberény a mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz éghajlati övezet határán található. Évente átlagosan 2000 napsütéses óra és mm csapadék a jellemző. A kevés és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a növénytermesztést. Az évi középhőmérséklet 10,1 10,3 C. Az északnyugati szélirány a meghatározó. A város a 179 km hosszú, 5677 km 2 - es vízgyűjtőterülettel rendelkező Zagyva két partján terül el (Magyar Nagylexikon 2004). A folyó mentén természetvédelmi terület található. Az alábbi táblázatból látható, Jászberény népességszáma 1980 óta csökken. A veszteség nagyobb részét a természetes fogyás, kisebb hányadát a vándorlási veszteség okozza. A es népszámlálási adatok szerint a város állandó népessége fő, lakónépessége fő oldal

113 Népsűrűsége kissé meghaladja az országos átlagot (Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye). 8. táblázat: Népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (Jászberény, 2011) Állandó népesség Lakónépesség évi Hektár népsűrűség 1 km 2 -re ,4 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Jász-Nagykun- Szolnok megye 145.o. A 2001-es népszámlálási adatok szerint az aktív korú népesség hozzávetőleg 40%-a foglalkoztatott, kicsivel több, mint 2%-a munkanélküli. Az inaktív keresők megoszlása több mint 32%, míg az eltartottak száma közel 25%. Az inaktív keresők esetében a megyeihez nagyon hasonló, az eltartottak illetve a munkanélküliek esetében a megoszlás kedvezőbb, mint a megyei adatok. A foglalkoztatottak száma Jászberényben 2001-ben még jóval magasabb volt, mint a megyében általános. 9. táblázat: Népesség gazdasági aktivitás szerint (Jászberény, 2001) Terül et Jászb erény Megy e Foglalk Munk Inaktív Eltart Össze oztatott anélk kereső ott sen üli Foglal koztat ott Munk anélk üli Inaktí vkeres ő Eltart ott Össz esen Megoszlás (százalék) ,3 2,1 32,8 24,8 100, ,3 5,3 34,5 28,1 100, Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Jász-Nagykun- Szolnok megye 2011-ben már az aktív korúak több mint 40%-a foglalkoztatott, közel 4%-a pedig munkanélküli. Ezen értékek a megyei arányokhoz képest kedvezőbbek. Az inaktív keresők és az eltartottak megoszlása a megyei adatokhoz hasonló. 10. táblázat: Népesség gazdasági aktivitás szerint (Jászberény, 2011) Terül et Foglalk oztatott Munk anélk üli Inaktív kereső Eltart ott Össze sen Foglal koztat ott Munk anélk üli Inaktí v kereső Eltart ott Össz esen 113. oldal

114 Megoszlás (százalék) Jászb ,4 3,9 31,8 21,9 100, erény 0 Megy ,8 6,4 32,2 24,7 100, e 4 0 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Jász-Nagykun- Szolnok megye 160.o ben a városban fő vallotta magát magyarnak, 511 fő pedig romának a nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv lehetőségeinek legalább egyike szerint. A városvezetés jelentős összegeket szán a cigánytelepek rehabilitálására. A Munkás utca cigánytelepet már 2012-ben felszámolták, tavaly pedig elkezdődött a jászberényi Faiskola utcai szegregátum komplex telep-programja. A projekt célja a szegregált lakókörnyezetben, mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű emberek társadalmi felzárkózása és integrációja (Jászberény városi önkormányzat). A foglalkoztatás elősegítését az álláskeresési technikák tréning nagyban segíti, azonban emellett a Szolgáltatópont munkatársai, a szociális munkások segítenek feltérképezni a helyi, térségi foglalkoztatási lehetőségeket, valamint felveszik a kapcsolatot a munkáltatókkal is. Szolgáltatópont feladatai között szerepel az is, hogy felkészítse a leendő munkáltatókat, vállalkozókat a képzésből kilépők fogadására, munkahelyi beilleszkedésének támogatására. A Szolgáltatópont munkatársai a helyi munkaügyi központtal is kapcsolatot tartanak, és a munkaügyi központ is folyamatosan tájékoztatást ad az általa kiszervezhető munkahelyekről és a képzési lehetőségekről is. Továbbá a célcsoport tagjai folyamatosan részesülnek pályaválasztási tanácsadásban, álláskeresési technikákat sajátítanak el, valamint képesek lesznek önéletrajzuk megírására. És a képzések alatt a képzésen résztvevők kellő gyakorlatot szereznek, mivel a közösségi ház kialakításában és a felújítási, karbantartási munkálatokban aktívan részt vesznek. (Jászberény Város Közösségi Beavatkozási Terve) KÖRÖM Köröm község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolci járásában található, Miskolctól mintegy 30km-re délkeletre. A település a Sajó és a Hernád összefolyásánál fekszik. Köröm a Sajó- Hernád-sík nevű kistájon található. A hordalékkúp-síkság a folyóvízi erózió hatására 114. oldal

115 alacsony völgyközi hátakkal tagolt, 5 m/km 2 -es átlagos relatív reliefű domblábi hátak, lejtők ortográfiai domborzattípusába sorolható területté vált. A térség egyhangú felszíne löszös agyagokkal fedett, melyekhez folyóvízi kavics, gyakran homok és murva is kapcsolódik. A község éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Évente 1850 napsütéses óra és mm csapadék ígérkezik. Az évi középhőmérséklet 9,5 C körüli. Uralkodóan északi, északkeleti szélirány jellemző (Dövényi 2010). A térség vízfolyásait a Sajó-Hernád rendszere gyűjti össze és vezeti a Tiszába. A Sajó és a Hernád északkelet-magyarország legnagyobb folyói közé sorolhatóak. A közép-európai folyókhoz hasonlóan általában tavasszal és kora nyáron vonul le az árvíz. Köröm növényzete a tiszántúli és a bükki flórajárásoknak megfelelő. A vízhatás miatt jelentős területet foglalnak el az öntés réti és réti talajok. A művelés alá vont földek agyagos, vályogos összetételűek, elsősorban szántóföldként hasznosíthatóak. A Hernád-völgyi talajok karbonátosak vagy gyengén savanyúak (Stefanovits 1996). Köröm lakossága az országos tendenciával ellentétben az elmúlt 20 évben növekedett, közel 400 fővel. A 2011-es népszámlálás szerint a község állandó népessége 1403 fő, lakónépessége pedig 1357 fő. Népsűrűsége magasabb az országos átlagnál (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye). 11. táblázat: Népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (Köröm, 2011) Állandó népesség Lakónépesség évi Hektár népsűrűség 1 km 2 -re ,7 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Borsod-Abaúj- Zemplén megye 148.o. A gazdasági aktivitás vizsgálatához szintén a KSH honlapján elérhető adatok nyújtanak segítséget. A foglalkoztatottak aránya a megyei átlag fele, a munkanélkülieké kissé meghaladja azt. Kiugróan magas az eltartottak aránya, a község lakosságának közel fele ebbe a kategóriába sorolható (Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok, Borsod- Abaúj-Zemplén megye). 12. táblázat: Népesség gazdasági aktivitás szerint (Köröm, 2011) Terül Foglalk Munk Inaktív Eltart Össze Foglal Munk Inaktí Eltart Össz et oztatott anélk kereső ott sen koztat anélk v ott esen üli ott üli kereső 115. oldal

116 Megoszlás (százalék) Körö ,7 10,0 26,8 45,4 100, m 0 Megy ,8 7,6 31,5 27,1 100, e Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok, Borsod-Abaúj- Zemplén megye 148.o. A népesség közel 50%-a a cigány etnikumhoz tartozik ben a nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv lehetőségeinek legalább egyike szerint 1304 fő magyart, 589 fő romát mondott (Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás, területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Az etnikai háttér a foglalkoztatásban is tükröződik. A roma népesség elhelyezkedési lehetőségei korlátoltak, mivel többségüknek nincs semmilyen szakképzettsége, így szinte egyetlen megélhetési forrásuk a segély. A családok meglehetősen rossz körülmények között élnek, egy-egy kisebb házban akár 15 fő is együtt lakhat, így a helyiségekben a fekhelyek szinte teljesen kitöltik a teret. Köröm Község Közösségi Beavatkozási Terve alapján elmondható, hogy a kistérségben fokozatosan szűntek meg azok a munkahelyek, ahol korábban a szakképzetlen, hátrányos helyzetű lakosokat foglalkoztatták. A munkanélküliség csökkentése, a szociálisan hátrányos helyzetű családok helyzetének javítása érdekében minden évben jelentős költségkiadással járó foglalkoztatást szervez az Önkormányzat. Foglalkoztatottság elősegítésének érdekében az Önkormányzat igyekszik kihasználni a pályázati lehetőségeket. A település általános foglalkoztatási helyzetére jellemző, hogy egyetlen jelentős projekt a közmunkaprogram, ezen kívül semmilyen program, lehetőség nincs a foglalkoztatásra. A településen élők jellemzően a szomszédos településen vállalnak munkát. Jelenleg 328 fő munkanélküli van (132 a szegregátumban), illetve 538 fő részesül gyermekvédelmi segélyben (186 a szegregátumban). A szegregált lakókörnyezetben élő állampolgárok foglalkoztatási helyzetével kapcsolatban elmondható, hogy a szegregátum 435 fős népességéből, az aktív korúak közül 132 fő nem rendelkezik állandó munkával. Ez az adat a segélyezési mutatók alapján került meghatározásra.további kiemelt mutató a településen a segélyezettek aránya (2.2 mellékelt) az aktív korú népesség vonatkozásában. Az aktív korú segélyezett lakosok (15-59 éves) száma igen magas: 328 fő (132 a szegregátumban). Ők azok, akik kizárólag segélyből élnek, akiknek jövedelmük kizárólag központi, vagy helyi önkormányzati támogatásból származik, közülük mindenki tartósan munkanélküli oldal

117 A beavatkozási terv Köröm foglalkoztatottsági adataira is kitér, amik beleértve a szegregátumban élők népességi adatait is folyamatosan mozgásban vannak. Ennek oka az, hogy a lakosság olyan adatokat jelent le, mind a végzettséget, mind pedig az egyéb szociális mutatókat tekintve (pl. egy háztartásban élők száma, végzettség), mely alapján előnyösebb elbírálásban részesülhetnek a segélyezés esetében. Jellemző továbbá, hogy amennyiben a közmunkaprogramba átveszik a munkával nem rendelkezőket, akkor lecsökken a szám, tehát a mutató folyamatosan változik, csakúgy, mint a népességi adatok. A segélyezési kérelmek száma folyamatosan nő, és ezek alapján látható, hogy Köröm község nem tudja megtartani még az alacsonyan képzett munkaerejét sem MÁTRAVEREBÉLY Mátraverebély község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei járásban található, Salgótarjántól 18 km-re délre. Csak nevében mátrai, a valóságban a Cserhát keleti oldalán, a Zagyvavölgyében helyezkedik el. Az átlagosan 180 m magasságú, aszimmetrikus folyóvölgy a Cserhát és a Mátra között húzódik, egy észak-déli futású szerkezeti árokban. Mátraverebély környékén pleisztocén agyagok, vörösagyagok, löszderivátumok fordulnak elő. A térség bázisát oligocénmiocén slír, homokkő és márga képezimátraverebély éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam mintegy 1850 óra. Évi középhőmérséklete 9 C körül alakul. Évente átlagosan mm csapadék hullik a térségben. A leggyakoribb szélirány északi és déli, az átlagos szélsebesség 2 m/s körüli (Dövényi 2010). A Zagyvának köszönhetően a területet agyagos, iszapos folyóhordalékok uralják. Talajok tekintetében a réti öntéstalajok dominálnak. E talajok mechanikai összetétele agyagos-vályog, szénsavas meszet nem tartalmaznak. Vízgazdálkodásuk közepes, termelékenységük jó. Főként szántóként hasznosíthatóak. A magasabb dombsági részeken, völgyekből kiemelkedő löszös lejtőkön barnaföldek képződtek. Mátraverebély népessége az elmúlt 30 évben közel 1000 fővel csökkent. A jelenség a természetes fogyással és az elvándorlással magyarázható. A község állandó lakossága ben 1986 fő volt, lakónépessége pedig 1971 fő. Népsűrűsége az országos átlaghoz hasonló (Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Nógrád megye) 13. táblázat: Népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (Mátraverebély, 2011) Állandó népesség Lakónépesség évi Hektár népsűrűség 1 km 2 -re , oldal

118 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Nógrád megye 146.o. A foglalkoztatás vizsgálatához a KSH honlapján érhetőek el hiteles adatok. Az alábbi táblázatból látható, hogy a gazdasági aktivitás mutatói kis mértékben eltérnek a megyeiektől. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya kissé alacsonyabb, az inaktív keresők és az eltartottak aránya pedig magasabb. 14. táblázat: Népesség gazdasági aktivitás szerint (Mátraverebély, 2011) Terület Foglal Munk Inaktív Eltart Össze Foglal Munk Inaktí Eltart Össz koztat anélk kereső ott sen koztat anélk v ott esen ott üli ott üli kereső Megoszlás (százalék) Mátrav ,1 6,3 37,4 28,2 100, erebély 0 Megye ,6 8,1 33,6 23,7 100, 7 0 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok, Nógrád megye 167.o. A 2011-es népszámláláskor 1754 fő vallotta magát magyarnak és 384 fő romának a nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv lehetőségeinek legalább egyike szerint. Mátraverebély iskolapéldája a lakóhely szerinti szegregációnak. A falut kettévágó országút egyik oldalán laknak a nem-cigányok, a másikon a cigányok. A telepen lakók többségének nincs állandó munkája, rosszul fizetett idénymunkából próbálnak megélni. Mátraverebélyen a közelmúltban megnyílt a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetségének tanodája, melynek köszönhetően a roma fiatalok esélyt kapnak egy jobb életre. A település természeti adottságait tekintve kedvezőtlen adottságokkal bír. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 7 fő. Az ipari foglalkoztatottak száma 252 fő, nagyrészt a helyben működő bányához köthető tevékenységük. A településen működő bánya rendezetlen tulajdonviszonyok miatt bezárt, de a kistérség gazdag ásványokban, a Bátonyterenye kistérségi települések ipari foglalkoztatottai bányászati kitermeléssel és köthető elsődleges termékfeldolgozással foglalkoznak. Az egyéb szolgáltatásokban dolgozók száma 272 fő, ebből 62 fő az építőiparban és 52 fő kereskedelemben. A tercier szektorban legnagyobb számban (100 fő) a közszolgáltatásban, közigazgatásban dolgozók képviseltetik magukat oldal

119 A településen a regisztrált munkanélküliek aránya az aktív népesség számában 21%. Nógrád megye foglalkoztatottság és munkanélküliségi ráta szempontjából az ország legelmaradottabb megyéje. A országos 11,3%-os munkanélküliségi rátától 7,65%-kal magasabb. Bátonyterenye kistérség 2012-ben a leghátrányosabb helyzetű kistérségek listáján szerepel. Az érintett szegretátumban a munkanélküliségi ráta 92,45%. A településen a normatív lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 158 fő. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 32 fő. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma településszinten 328 fő, tehát a lakónépesség 16%-a. A településen élők 45%- a roma származású. A szegregátumban élők nagy része, tekintve az említett rendezetlen viszonyaikat (családi, lakhatási, stb.), nem kedvezményezett bármilyen állami támogatásban vagy segélyben (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők: 16%, LFT-ben részesülők: 17%, rendszeres szociális segélyben részesülők: 2,6%), ami tovább ront jelenlegi körülményeiken. A kerületben élők 100%-ban roma származásúak. (Mátraverebély Község Közösségi Beavatkozási Terve) NAGYECSED A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő kisváros, Nagyecsed a szatmári tájegység és a Nyírség határán fekszik. Mátészalkától 14, Nyíregyházától 65 km-re található, a román határ közelében. A várost kettészeli a Kraszna.1997-ben, jelentős fejlesztések és infrastrukturális beruházások után Nagyecsed ismét városi rangot kapott. Nagyecsed a magyarországi kistájak katasztere alapján a Délkelet-Nyírség keleti peremén, a Szatmári-sík határánál helyezkedik el. A terület döntő részét futóhomokkal fedett hordalékkúpsíkság képezi. Az alaphegységre amely feltételezhetően szenonpaleogénflis 2 3 km vastagságú középső-miocén vulkáni sorozat települt. A felszín közeli üledékekben a pleisztocén végi futóhomok uralkodik, kisebb foltokban löszös homok és barnaföld is előfordul (Dövényi 2010). Nagyecsed a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös éghajlat határán található. Vízellátottság tekintetében mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5 9,7 C körüli, a napsütéses órák száma mintegy Az évi átlagos csapadékmennyiség mm, melyből a nyári félévben mm hullik. Szélirány tekintetében az északi, északkeleti és a délkeleti is meghatározó. A terület legjelentősebb vízfolyása a Kraszna, mely az Ecsedi-láp vizét is magába fogadja. Nagyecsed környékén főként homoktalajokat, illetve homokon kialakult kovárványos barna erdőtalajokat találhatunk, a Kraszna völgyében pedig öntéstalajok képződtek (Stefanovits 1996) oldal

120 Nagyecsed népességszáma a legtöbb magyar településhez hasonlóan csökken. A szatmári térségben ezt a csökkenést döntő részben a vándorlási veszteség okozza, melyet tovább erősít a természetes fogyás ben Nagyecsed állandó népessége 6756 fő lakónépessége pedig 6374 fő volt. Népsűrűsége az országos átlagnál nagyobb (Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). 15. táblázat: Népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (Nagyecsed, 2011) Állandó népesség Lakónépesség évi Hektár népsűrűség 1 km 2 -re ,4 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 148.o. Nagyecseden a foglalkoztatottak és a munkanélküliek között is a férfiak száma magasabb. Az eltartottak száma mindkét nem körében nagy, ez társadalmi sajátosságokkal magyarázható. Magas a roma etnikumhoz tartozók aránya, sok esetben a szakképzettség hiánya miatt nehéz elhelyezkedniük a munkaerő-piacon. Az etnikumot fiatalos korösszetétel jellemzi, a családok több gyermeket vállalnak. A népszámlálás alkalmával 5799 fő vallotta magát magyarnak és 1283 romának (Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás, területi adatok Szabolcs- Szatmár-Bereg).Nagyecseden 5 szegregátum is található, melyek lakónépessége 2200 fő. A legnagyobb az ún. nyugati szegregátum, ahol a város cigány lakosságának 80%-a él (mintegy 1500 fő). 16. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása (Nagyecsed, 2011) Férfi Nő Terüle t Nagye csed Megy e Foglalko ztatott Munkan élküli Ina ktív ker eső Eltar tott Összes en Foglal koztato tt Munkan élküli Inak tív kere ső Eltar Össz tott esen Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Szabolcs- Szatmár-Bereg 182.o oldal

121 PÉCS Pécs megyei jogú város Baranya megye, a Pécsi járás és kistérség székhelye, hazánk ötödik legnagyobb települése. A város déli része a Pécsi-síkság és a Dél- Baranyai-dombság területére esik. A mélyszerkezetben ultrametamorf kőzetek, a hegység lábánál pedig pannóniai üledékek találhatóak. A kis medencesíkság fiatal, negyedidőszaki süllyedék, tágabb értelemben a Drávaárokrendszer peremi tagja (Dövényi 2010). A felső pannóniai üledéksoron a Pécsi-víz hordalékkúpképző tevékenysége emelhető ki, melynek fontos szerepe van Pécs vízellátásában, pannóniai és pleisztocén rétegsora jó vízadó (Bulla 1962). Pécs környéke szinte teljesen kultúrtájjá vált. A mély fekvésből adódóan főként réti talajok találhatóak itt, szegélyükön barnaföldek képződtek (Dövényi 2010).Az ország déli részén található város éghajlatában kissé érzékelhető a mediterrán hatás. Pécs átlagos évi csapadékösszege 624 mm, a legszárazabb a január-március időszak, az évi többi részében közel egyenletesen oszlik el a csapadék, a júniusi csapadékösszeg kivételével. Hazánkban a napfénytartam éves összege a Dél-Alföld mellett Pécs környékén is magas. A városban a napsütéses órák éves összege átlagosan 2080 óra. A napfénytartam a nyári hónapokban óra, míg a november-január időszakban óra között jellemző (Országos Meteorológiai Szolgálat). Pécs lakosságszáma az elmúlt 30 év alapján csökkenő tendenciát mutat. Az alábbi táblázatból látható, hogy 2011-ben az állandó népesség fő, a lakónépesség fő volt. A város népsűrűsége mintegy kilencszerese az országos átlagnak (Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás, területi adatok Baranya megye). 17. táblázat: Népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (Pécs, 2011) Állandó népesség Lakónépesség évi Hektá népsűrűsé r g 1 km 2 - re , Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Baranya megye 145.o. A gazdasági aktivitásra vonatkozó adatok szintén a népszámlálás időszakából állnak rendelkezésre. A gazdasági aktivitás mutatói a megyei átlaghoz nagyon hasonlóak, hiszen Pécs megyeszékhely szerepet tölt be Baranya megyében. A csekély különbségek közül az inaktív 121. oldal

122 keresők megoszlása esetében van a legnagyobb eltérés, mely a megyei átlaghoz képest kissé alacsonyabb. 18. táblázat: Népesség gazdasági aktivitás szerint (Pécs, 2011) Terül et Foglalk oztatott Munk anélk üli Inaktív kereső Eltart ott Össze sen Pécs Megy e 1 Foglal koztat ott Munk anélk üli Inaktí v kereső Eltart ott Megoszlás (százalék) Össz esen 38,5 5,8 28,7 27,1 100, 0 36,7 6,6 31,1 25,6 100, 0 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok, Baranya megye 175.o. A nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv lehetőségeinek legalább egyike szerint 2011-ben fő vallotta magát magyarnak és 3145 fő romának. A városban több szegregált telep is található, melyek között igen nagy a mozgás. A Zsigmondtelepen mintegy 300 fő él, a férfiak többsége bányászként dolgozik. A Majális téri telepen kb. 135 fő él zömmel földkunyhóban és deszkabarakkban. A Nagybányaréti-völgy településrészen 13 család lakik, részben kunyhókban, részben épített kis házacskákban, melyek egy részébe villanyt is beszereltek. A György-telep rehabilitációjára a város vezetősége komplex rehabilitációs programot dolgozott ki 2012-ben. Céljuk, hogy a város legrosszabb hírű és legelmaradottabb egysége a változás útjára léphessen. A Megyeri, Kertvárosi telep nem képez összefüggő egységet, 7-8 cigánycsalád él itt. A Füzes dűlő területén mintegy 18 család él, ebből kb. 6 cigány. A telepen vízvezeték és csatorna nincs. A város jelenleg is számos intézkedéssel kívánja javítani a telepek lakóinak életkörülményeit ( A Pécs Város Közösségi Beavatkozási Tervében foglaltak alapján elmondható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma Pécsett évben fő volt. A 2000-es években az álláskeresők száma közel azonos szinten mozgott (3-4 ezer fő körül), azonban 2008-tól hirtelen emelkedésnek indult és a 2007-es adathoz képest 67%-kal nőtt a számuk. Az ezredforduló óta mind Baranya megyében, mind Pécsett, 2009-ben voltak legkedvezőbbek a foglalkoztatási mutatók, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta is ekkor volt a legmagasabb. A kedvező helyzet persze csak viszonylagos, az ország fejlettebb területeihez képest még így is tetemes lemaradásban van a vizsgált megye és székhelye. Pécsett a munkanélküliségi ráta 7,6% volt 2009-ben, ami a megye többi településéhez képest kedvezőnek mondható, azonban a lenti 122. oldal

123 adatok alapján az álláskeresők száma a városban dinamikusan nő, a munkanélküliség, a megfelelő számú álláshelyek hiánya komoly problémát jelent Pécs számára. A pécsi kistérségben élők 64,7%-a az úgynevezett munkaképes korú népesség, elég jelentős differenciát mutatva a Pécs város lakossága és a vidék népesség korösszetételét vizsgálva. Az álláskeresők számának növekedése mellett további problémát jelent az, hogy Pécs elöregedő város, a lakosság csupán 63,9%-a tartozik a éves korosztályba. Pécsett a nyilvántartott álláskeresők nemek szerinti megoszlásában egészen a évig stabilan a nők többsége jellemző (52%), ám ez a tendencia megfordult: 2009-ben már az álláskeresők 50,9%-a férfi volt. Az álláskeresők 22,8%-a egy éven túl nyilvántartott. A nyilvántartott álláskeresők korcsoportonkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja. A legtöbb álláskereső a éves korcsoportból kerül ki. A munkaerő-piaci kirekesztődés legfontosabb indikátorai: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (43,4%), illetve a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (39,8%) mindkét tekintetben kedvezőtlennek mondható a helyzet városi szinten. Az alkalmazásban állók létszáma 2006 óta 8,2%-kal csökkent Pécsen, a regisztrált egyéni vállalkozások száma viszont 12,4%-kal nőtt. Ezen belül is a főfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 4,5%-kal nőtt SÁRKERESZTÚR Sárkeresztúr község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban, Székesfehérvártól 25 km-re délre helyezkedik, a Mezőföldön. Környékét ma lefolyástalan, szikes területek és tavak jellemzik.ezek közé tartozó természetvédelmi terület a Sárkánytó is. A hordalékkúp-síkságot lösz borítja, melynek vastagsága a Duna irányában nő. A térség arculatát a lösz lepusztulási formái (löszszurdokok, löszmélyutak) valamint eráziós-deráziós völgyek adják Éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Az évi középhőmérséklet 10,2 C. Évente mintegy 1960 napsütéses óra, valamint mm csapadék ígérkezik. A szélirány jellemzően északnyugati. A löszös alapkőzeten jó minőségű, mészlepedékes csernozjom alakult ki. Ennek jellegzetessége, hogy a talajszemcséket mészhártya vonja be. A település környezetében található vízfolyás a Sárvíz, mely a Bakonyaljánál ered és a Sióval együtt a Dunába torkollik. A Dinnyés-Kajtori-csatorna, mely a Velencei-tó vízfeleslegét vezeti le, Sárkeresztúrnál éri el (Dövényi 2010). Sárkeresztúr népessége 1980 és 1990 között kis mértékben csökkent, azonban a rendszerváltozás óta növekvő tendenciát mutat. Ebben szerepet kap a népességvándorlás is, 123. oldal

124 mert a Székesfehérvárról történő kiköltözés egyik célpontja. Állandó népessége 2011-ben 2509 fő volt, lakónépessége pedig 2520 fő. Népsűrűsége az országos átlag közel fele (Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Fejér megye). 19. táblázat: Népesség számának alakulása, terület, népsűrűség (Sárkeresztúr, 2011) Állandó népesség Lakónépesség évi Hektár népsűrűség 1 km 2 -re ,9 Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok Fejér megye 156.o. A településen a foglalkoztatottak aránya alacsony, a megyei átlag közel fele. Az eltartottak száma kiugróan magas, melyben szerepet kap a roma etnikum nagy létszáma. A kevés munkalehetőség miatt a legtöbben Székesfehérvárra járnak dolgozni. Sárkeresztúron az önkormányzat a fő foglalkoztató táblázat: Népesség gazdasági aktivitás szerint (Sárkeresztúr, 2011) Terül et Sárke resztú r Megy e Foglalk Munk Inaktív Eltart Össze oztatott anélk kereső ott sen üli Foglal koztat ott Munk anélk üli Inaktí v kereső Eltart ott Össz esen Megoszlás (százalék) ,2 11,5 25,6 41,7 100, ,7 5,6 28,0 24,7 100, Forrás:Központi Statisztikai Hivatal, évi népszámlálás, területi adatok, Fejér megye 171.o ben a népszámláláskor2263 fő magyarnak, 515 fő pedig romának vallotta magát. A faluban két szegregátumis található, melyek az utóbbi években pozitív változásokon mentek keresztül. A község vezetősége igyekszik munkát adni mindenkinek, s ha valaki nem elég képzett, oktatási lehetőséget is biztosít számára. A most futó Komplex Telep-program keretében a jelentkezőknek gyakorlat-orientált képzéseket szerveznek, rendbe hozták a parkokat, a plébániát és az utakat, levendulát ültettek és olyan szakmákat adnak a lakosságnak, melyekkel el lehet helyezkedni a nyílt munkaerő-piacon is. A két szegregátumban továbbá 124. oldal

125 kialakítottak egy-egy Csillagpont nevű szolgáltató helyiséget, ahol szociális munkások nyújtanak segítséget. Sárkeresztúr Község Közösségi Beavatkozási Terveszerint a tartós munkanélküliség elsősorban a korábban mezőgazdaságban foglalkoztatottak körében jelentkezik, ugyanakkor a fiatalabb családok nem ismerik a mezőgazdasági termelési tapasztalatokat, amelyek legalább az alapvető megélhetést biztosító helyi élelmiszertermelést segítenék. A kistérségnek ipara nincs, jelentős ipari beruházás nem is várható. A falu lakóinak kisebb része a környező városokban igyekszik munkát találni, ők naponta ingáznak a munkahelyük és lakásuk között, a többiek számára a helyi termelés lehetősége marad nyitva. Ugyanakkor, mivel a legtöbbjüknek többnyire nincs munka- és munkahelyi tapasztalata, nem tudnak versenyezni a munkaerő piacon már gyakorlatot szerzett A KVANTITATÍV ADATFELVÉTEL TAPASZTALATAI A kérdőíves adatfelvétellebonyolítására a nyolc vizsgált településen (Baks, Gyöngyös, Jászberény, Köröm, Mátraverebély, Nagyecsed, Pécs, Sárkeresztúr) összesen 209 fő bevonásával került sor. A telepen élőkkel felvett önkitöltős kérdőívek rögzítésekor számos válaszokban rejlő inkonzisztenciára és adathiányra fény derült, így az eleve alacsony esetszám, és a kérdések értelmezését megnehezítő esetleges szövegértési-olvasási deficitek miatt fenntartásokkal érdemes kezelni a kutatás ezen eleméből származó eredményeket. Ugyanakkor ez a forrás az egyetlen, amely a projekt közvetett célcsoportjától származó adatok begyűjtésére szolgált, emiatt ha csak korlátozott módon is, de feldolgozzuk a belőle származó információkat, főleg azokban az attitűdkérdésekben, melyek egyéb mondjuk adminisztratív forrásból nem szerezhetők be. A kitöltők között a nemi arányok 41,5 58,5%-ban oszlanak meg a nők javára.a korcsoport szerinti összetételben a éves korcsoport dominál, 143 ember tartozik ide, amely a minta 68%-át teszi ki. A évesek aránya 28,7%, míg a legkisebb arányban a 65 év felettiek képviseltetik magukat (2,8%). A 10-es skálájú jövedelemsávban legtöbben (73) a közép alatti (5)-ös sávba helyezték el magukat, és a 4-es sávban is több jelölés volt (38), mint a (6)-os kategóriában (29). Azaz a jövedelmi sáv az aranyközépúttól enyhén lefelé húz. A jövedelmi skálán való önelhelyezés esetében azonban hangsúlyozni szükséges, hogy ezt mindig a saját referenciacsoportra vonatkozóan határozzák meg a válaszadók, így a vizsgálat során kutatott szegregált telepek esetében nem meglepő a vártnál kedvezőbb önbesorolás oldal

126 A megkérdezettek 80%-a munkavállalónak vallotta magát, és kedvezőnek tekinthető az is, hogy a kitöltők között munkát nem kereső munkanélküli egy sem található. Minden harmadik kitöltőnek ugyanakkor közfoglalkoztatásban volt része, azaz a munkavállalók jelentős része csak ebben a formában rendelkezik munkaviszonnyal. Emiatt fontos megvizsgálnunk, hogya közfoglalkoztatás megítélése hogyan alakul a telepen élők között. 21. táblázat: A közfoglalkoztatás megítélése Értékelés Százalék, említés A vidéken élők számára hasznos foglalkoztatási forma 65,6% Jövedelemszerzés, nem nevezném munkának 48,8% Felesleges pénzkidobás 8,6% Segít megőrizni az emberi méltóságot 45,5% A résztvevők számára megalázó 43,1% Nagyon szeretnék benne részt venni 10,5% Forrás: Saját szerkesztés A leggyakrabban, az esetek csaknem kétharmadában hasznos foglalkoztatási formaként tekintenek a közfoglalkoztatásra, ami a fenti adatok tükrében nem meglepő, hiszen közel harmaduk ebben a formában szerzi megélhetését. Ugyanakkor minden második válaszadó azzal a kijelentéssel (is) egyetért, ami szerint ez nem munkaként, pusztán jövedelemszerzésként fogható fel. A közfoglalkoztatás önbecsülésre gyakorolt hatásának tekintetében szélsőségesen megoszlanak a válaszok, ugyanis közel ugyanannyian tartják megalázónak (45,5%), mint az emberi méltóság megőrzését előmozdító tényezőnek. (43,1%)A közmunka megítélése tehát a szóban forgó településeken megosztottnak mondható: az emberek egy része szerint hasznos és folyamatos jövedelmet biztosít, míg a másik hasonló méretű csoport megalázónak tartja és munkának se nevezné. A közmunka megítélésében természetesen közre játszhat, hogy sokak számára nincs más alternatíva, ez ténylegesen az egyetlen jövedelemszerző lehetőség és sokak számára egyben az első munkahely is. A vizsgált négy térségben a közszolgáltatások ellátása következtében az önkormányzati intézmények számítottak a legnagyobb és legstabilabb foglalkoztatónak. Sem a kérdőívet megválaszolók, sem a mélyinterjú alanyok nem láttak további foglalkoztatási lehetőséget a közintézményekben. Ez azt is jelenti, hogy már jelenleg is túlfoglalkoztatás zajlik az önkormányzatokhoz kapcsolhatóan. Ez egyértelműen a paternalista hagyományokat erősíti egyrészről, másrészről pedig az ottani munkavállalókat sérülékennyé és kiszolgáltatottá teszi oldal

127 Továbbá az állami redisztribúciós mérték csökkenésével a túlfoglalkoztatás fenntarthatatlanná válhat a jövőben. A munkanélkülieknek csak negyede vett részt átképzésben, ami kifejezetten alacsonynak mondható, hiszen az át- és továbbképzések jelenthetik a közmunkából való kitörés szinte egyetlen lehetőségét. A kérdőív része volt egy olyan táblázat is, melyben a kitöltőknek a lehetséges segítségnyújtók körét kellett bejelölniük, olyanokét, akikhez munkanélkülivé válásuk esetén fordulhatnának. A táblázat oszlopaiban a Segítséget kértem, Segítséget kaptam és Segítséget fogok kérni meghatározások szerepelhettek, melyek közül a válaszadók többet is bejelölhettek. Az eredmények számadatait az alábbi táblázat tartalmazza: 22. táblázat Amikor munkanélküli volt, kitől kért és kapott segítséget? Amennyiben munkanélkülivé válna, kitől kérne segítséget?(említési gyakoriság, százalék) Segítségnyújtó Segítséget Segítséget Segítséget kértem kaptam fogok kérni 1. családtag 32,5% 32,1% 50,7% 2. rokon 8,1% 7,2% 18,7% 3. szomszédok 0,0% 0,0% 3,3% 4. baráti kör 9,6% 7,2% 29,2% 5. polgármester, alpolgármester 10,0% 6,7% 12,4% 6. települési önkormányzat 8,6% 5,7% 12,0% 7. munkaügyi szervezet 29,7% 19,1% 33,0% 8. civil szervezet, közösség 3,8% 2,9% 1,9% 9. egyházi közösség 0,0% 1,4% 6,7% 10. helyi vállalkozó 2,4% 2,4% 9,1% 11. külföldi ismerős 1,0% 1,0% 6,2% 13. csak magamban bíztam (bízok) 6,2% 7,7% 15,3% Forrás: Saját szerkesztés Az adatokból kitűnik, hogy a megkérdezettek leginkább a közvetlen családtagjaikra számítottak, számítanak és fognak számítni a jövőben is. Utóbbi aránya az előző kettőhöz képest kiemelkedően magas, amiből arra lehet következtetni, hogy ez a tendencia külső beavatkozás nélkül csak tovább fog erősödni. Szintén jelentős a szociális ellátórendszer e célra létrehozott szervének, amunkaügyi szervezetnek aszerepe, ugyan a segítségkérés ezen formáját a családtagokhoz viszonyítva 70%-al kevesebben jelölték, a többi segítségnyújtóhoz képest míg így is kiemelkedőnek tekinthető. Sorrendben a következő a baráti körtől és a rokonságtól 127. oldal

128 való segítségkérés, ezek mennyisége azonban még együttesen sem éri el a munkaügyi központra érkezett válaszok részesedését. A baráti kör esetében a jövőbeli segítségkérés domináns, ami a családtagokhoz hasonlóan az egyre fokozódó befelé fordulást, a hivatalos szervekkel kapcsolatos csalódottságot és elfordulást jelezheti előre. Megemlíthető még a polgármester és a települési önkormányzat szerepe; ami különösen annak fényében emelhető ki, hogy milyen kevesen választották a szomszédokat, az egyházi- vagy civil szervezeteket. Ráadásul a válaszadók nem elhanyagolható hányada úgy véli, hogy csak magára számíthat, ami a fentiekkel együtt a szociális kohézió alacsony fokát mutatja. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy maga a válaszadó segített-e már munkanélkülinek pénzkereseti lehetőség biztosításával. A válaszlehetőségek közül többet is be lehetett jelölni. Az eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza: 23. táblázat Segített már munkanélkülinek pénzkereseti lehetőség biztosításával? (említési ötlettel, tanáccsal gyakoriság, százalék) pénzzel terménnyel, kereseti mindenki saját eszközzel lehetőséggel magán segítsen 87,1% 20,1% 11,0% 34,4% 1,0% 11,5% Forrás: Saját szerkesztés nem kerültem ilyen helyzetbe A legtöbben csakötlettel és tanáccsal segítettek munkanélkülieken, ez azonban a minta csaknem kilenctizedében előfordult már. Ezen kívül a kereseti lehetőséggel valamint pénzzel történő segítségnyújtás számottevő még, de ez már csak a minta harmadára vagy ötödérejellemző. Figyelembe véve az előző táblázat eredményeit valószínűsíthető, hogy a segített személy elsősorban a szűk családi körből és a rokonságból származhatott. A kérdőívben nyitott kérdésként az is szerepelt, hogy a megkérdezettek szerint milyen jellegű feladatokkal lehetne a településen új munkahelyet teremteni. Az eredmények gyors áttekinthetősége érdekében a válaszokat szófelhőben közöljük: 3.ábra Milyen feladat kapcsán lehetne új munkahelyet a településen létrehozni? Forrás: Saját szerkesztés 128. oldal

129 Egyértelműen kivehető, hogy a legtöbbször elhangzott kifejezés a mezőgazdaság volt. Ez valószínűsíthetően a vizsgált települések vidékies jellegéből és abból a tendenciából fakad, hogy hazánkban szemben a nyugat-európai országokkal nem jellemző, hogy az ipar vidéki településekre települjön. Ez a válaszokból is látszik, az ipari tevékenység csak az építőipar kapcsán kap hangot. A mezőgazdaságon és építőiparon kívül sokszor említésre kerül az állattenyésztés, a betanított és szociális kifejezés is.a válaszokból látszik, hogy a megkérdezettek olyan típusú feladatokra gondolnak új munkahelyek kapcsán, melyeknél az egyszerű, magas iskolázottságot nem igénylő kétkezi munkák végezhetők. Kitűnik ezen felül a kézműves és kosárfonás kifejezés; a zöldség, a varroda és a szövetkezet szavak is. Mindebből az vonható le, hogy a vizsgált településeken lenne igény a korábbi termelőszövetkezetekhez hasonló szövetkezetben végzett mezőgazdasági és kézműves tevékenységre. A teljesség igénye nélkül ezen felül olyan válaszok is érkeztek még, mint a tésztaüzem, kemenceépítés, szakrális turizmus, vendégház, kőműves munkák, sajtkészítés, gyógynövénytermesztés, nyúltenyésztés, erdészeti munkák. A lehetséges atipikus foglalkoztatási formák ismertségét és bevettségét felmérve, azt is megkérdeztük a kitöltőktől, hogy végeztek-e már részmunkaidős vagy bedolgozói munkát, távmunkát. 4. ábra Volt-e már részmunkaidős vagy bedolgozói munkája, távmunkája? 59% 4% Vállaltam 37% Nem vállaltam Nincs válasz Forrás: Saját szerkesztés A megkérdezetteknek csak alig több mint harmada végzett már ilyen típusú munkát, ami az atipikus foglalkoztatási formák alacsony beágyazottságát és ismeretét jelzi. Mindez valószínűsíti, hogy az ilyen jellegű foglalkoztatási formák meghonosítása szocializációs és attitűdbeli problémákat is felvet, amire előzetes szemléletformálást érdemes tervezni. A szezonális és alkalmi munka előfordulási gyakorisága is a kérdőív részét képezte. Ennek kapcsán a következő eredmény született: 129. oldal

130 5. ábra Mennyire jellemző, hogy alkalmi vagy szezonális munkát végez? 10% Rendszeresen 66% 24% Ritkán Soha Az alkalmi és szezonális munkák kapcsán is a részmunkaidős és távmunkákhoz hasonló eredmény született:kétharmaduk ugyanis még soha nem végzett ilyen jellegű tevékenységet sem. Az eredmény némileg meglepő, ugyanakkor a hátterében az is állhat, hogy éppen azokat találták otthon a kérdezőbiztosok, akik a nyár végi és őszi betakarítási időszakban elérhetőek voltak, tehát jellemzően azokat, akikre nem jellemző ez a munkaforma. A következő két kérdés a munkacserére (azaz kalákára) és az áruval fizetésre (azaz bartelre) vonatkozott. Mivel a két jelenség elterjedése területenként eltérhet, az eredményeket települési bontásban mutatjuk be. 24. táblázat Létezik-e a munkacsere (kaláka) jelensége a telepen élők körében? Igen Nem Nincs válasz Elemszám Baks 65,4% 34,6% 0,0% 26 Gyöngyös 59,3% 29,6% 11,1% 27 Jászberény 48,1% 44,4% 7,4% 27 Köröm 11,5% 65,4% 23,1% 26 Mátraverebély 69,2% 15,4% 15,4% 26 Nagyecsed 61,5% 15,4% 23,1% 26 Pécs 58,3% 33,3% 8,3% 24 Sárkeresztúr 77,8% 18,5% 3,7% 27 Összesen 56,5% 32,1% 11,5% 209 Saját szerkesztés Az adatokból az látszik, hogy a kölcsönös segítség inkább elterjedt a települések többségében; ilyen szempontból kiemelkedik Sárkeresztúr, Mátraverebély és Nagyecsed. Kirívóan kevesen nyilatkoztak a kaláka működéséről Köröm településen, de Jászberényben is csak minden második válaszadó gondolta úgy, hogy ez jellemző náluk. A kölcsönösségi alapon szerveződő 130. oldal