MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Átírás

1 FEHÉRVÁRCSURGÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT FORRÁS: SAJÁT FOTÓ MÁJUS HÓ

2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 1

3 BEVEZETŐ A Helyzetfeltáró munkarész és a Helyzetelemző munkarész összevonására azért került sor, hogy a vizsgált tényezők bemutatását a fejezetek végén a témakörben tett legfontosabb megállapítások kövessék. Nem kell újra végigmenni valamennyi fejezeten, a megállapításokkal együtt, a leszűrt tanulságokat is rögzíteni tudjuk. Az összegzések nemcsak a Helyzetértékeléshez kínálnak segítséget, hanem a későbbiekben is könnyen feleleveníthetőek az egyes témakörök, döntési pontokban segítve az azt igénybe vevőt. Az áttekinthetőséget szolgáló elrendezéssel elérhető, hogy a meglévő állapot elemeinek egymásra hatását, összevetését, folyamataik elemzését a fejezet elkészítésével együtt megvizsgáljuk. A Helyzetértékelő munkarészben a feltárt elemeket SWOT táblákba rendezzük, amelyekkel az előnyök és hátrányok kiemelten átláthatóvá válnak. A táblázatok leképezését a bemutatott módszer jelentősen megkönnyíti. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 2

4 1. HELYZETFELTÁRÓ és HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Fehérvárcsurgó község a Közép Dunántúli régióban helyezkedik el, azon belül Fejér Megye északnyugati felében fekszik, Székesfehérvár és Mór között. A község 2004 óta a Móri kistérség része. A település a Móri járás tagja. Fehérvárcsurgó községet a következő települések határolják: Bodajk város, Söréd község, Magyaralmás község, Sárkeresztes község, Moha község, Iszkaszentgyörgy község, Kincsesbánya község, Isztimér község, Balinka község. Fehérvárcsurgó területén autópálya, illetve elsőrendű főútvonal nem halad át. A gyorsforgalmú út elérésére Székesfehérváron keresztül van módja. Áthalad viszont a 81. számú másodrendű főútvonal, amely a kistérség egyetlen másodrendű főútja, illetve a 8204, 8205, 8212 jelzésű összekötő utak, ezenkívül a bekötő út. Továbbá keresztülhalad a községen az 5. számú vasúti fővonal, amely szintén a kistérségen áthaladó egyetlen fővonal. A településen két vasútállomás is található, amelyek azonban nem üzemelnek. Fehérvárcsurgó településhálózati szerepének egy vetületét szemlélteti a településre, illetve a településről ingázók száma. Ez alapján látható, hogy Fehérvárcsurgó lakosságának jelentős része ingázik, és az ingázás elsődleges céltelepülései a szomszédos településeken kívül Mór, Székesfehérvár, illetve Budapest, amelyek egyben a vonzáskörzeteket is lefedik. A baloldali ábrán piros színnel jelöltük Fehérvárcsurgó község közigazgatási határát. Az ábra készítése során felhasználásra kerültek a TEIR rendszer településhálózat alkalmazásában feltüntetett adatok: Forrás: Fehérvárcsurgó nem tagja országosan, illetve regionálisan kiemelt térségnek. Fehérvárcsurgó 2003 ban elkészített településfejlesztési koncepciójában egyértelműen a turizmushoz kapcsolódó fejlesztési irányok kerültek előtérbe helyezésre, amely irányok ma is helyesnek bizonyulnak a település adottságait illetően. Regionális szerepkörét meghatározza a Károlyi Kastély, a táji és épített értékek, a tározótó és a hozzá kapcsolódó turisztikai potenciál, illetve a Moha Rakodó Iparterület. Összegzés: Fehérvárcsurgó a település méretéhez, gazdasági adottságaihoz képest megfelelő közúti ellátottsággal rendelkezik. Munkalehetőségek szempontjából a település az országos átlagnál jobb helyzetben van, melyben kedvező feltételeket nyújt Mór, illetve Székesfehérvár közelsége. Hosszabb távon ugyanakkor éppen ez jelentheti a település munkaerő piaci körülményeinek megváltozását, ha érvényesül Mór és Székesfehérvár elszívó hatása. Turisztikai potenciállal rendelkezik, amelyekre településfejlesztési elképzeléseiben épít is A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot. A Koncepció jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, valamint kijelöli a as fejlesztési időszak nemzeti és szakpolitikai súlypontjait. A térszerkezeti jövőkép fejezetben szereplő 34. ábra (Funkcionális térségek) szerint Fehérvárcsurgó a jó mezőgazdasági adottságú területek közé, illetve a gazdasági technológiai magterületek közé tartozik. A Nemzeti és perspektivikusan nemzetközi jelentőségű nagyvárosi térségek fejezetben szereplő, 39. ábra (Városhálózat) szerint a település részben a Budapest körüli km es nagyvárosi gyűrű tagja, részben pedig a Székedfehérvár körüli agglomerálódó térség tagja. A koncepció 40. ábrája (Vidéki térségek) szerint Fehérvárcsurgó a vidékies (120 fő/km 2 nél alacsonyabb népsűrűségű területek) térségek közé tartozik. A 41. ábra (Harmonikus vidéki területhasználat) alapján a település az erdő és mezőgazdasági területek közé tartozik. A koncepció szerint a vidékpolitika funkciója a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítása, melynek elemei: A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása. Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és ellátás. Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára. A koncepció megfogalmaz megyei fejlesztési irányokat is, így Fejér megyére Fehérvárcsurgóra vonatkoztathatóan elsősorban a Győr Tatabánya Komárom Mór Székesfehérvár Dunaújváros Paks Kecskemét ipari/logisztikai nagyklaszterek közötti közlekedési hálózatok kialakítása, a termőföld és az ivóvízkincs védelme; a Velencei tó, a Séd Gaja Nádor rendszer revitalizációja, természeti értékekmegóvása, a hálózatosodó helyi gazdaságra és együttműködésre építkező gazdaság, társadalomfejlesztés, illetve fenntartható energiamix kialakítása érvényes. A Séd Gaja Nádor rendszer revitalizációja kapcsán a település Fehérvárcsurgói víztározó rendezése folyamatban van. FEJÉR MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója márciusában készült el a Lechner Lajos Tudásközpont gondozásában, és Fejér Megye Közgyűlése a Koncepciót 43/2014. (IV.24.) önkormányzati határozattal fogadta el. A koncepció a hazai gyakorlathoz képest új módszerrel, területi döntéstámogató modellezéssel készült, melynek segítségével a területi vonatkozású döntések jövőbeli területi következményei modellezhetőek, értékelhetőek, megadva a lehetőséget a negatív területi következménnyel járó döntések kiküszöbölésére. A Koncepció megemlíti, hogy Fehérvárcsurgó gazdasági szempontból a Győr Komárom Tatabánya Mór Székesfehérvár Dunaújváros Kecskemét ipari/logisztikai nagyklaszterben játszhat szerepet. Ugyanakkor a Koncepció tanulságai szerint Fehérvárcsurgó számára nem elsősorban az ipari szolgáltatói profil jelentheti a kapcsolódási pontot ebbe a tengelybe, sokkal inkább a turisztikai vonzástényezők kihasználása, a turizmus (természetjárás, falusi turizmus) fejlesztése. A területfejlesztési koncepció Fehérvárcsurgót egyszerre sorolja Mór és Székesfehérvár vonzáskörzetébe (funkcionális térségek), ebből is kirajzolódik a település helyzetének átmeneti jellege: Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 3

5 Székesfehérvár és térsége a felvázolt jövőkép szerint a megye kulturális szakrális központja, innováció orientált gazdasági fordítókorongja, mely egyfajta telefonközpont szerepet lát el az egyes térségek között. A térség turisztikai kínálatának elsődleges tengelyei a római kori, illetve az államalapításhoz kapcsolódó emlékek. A térség gazdaságának motorjában kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak a helyi egyetemek, illetve a jelenleg fejlesztés alatt álló Alba Airport. Mór és térsége a koncepció szerint sajátos arculattal bíró térség, melynek fő jövőképét a területfejlesztési koncepció prosperáló vállalkozói paradicsomként határozza meg. Ehhez szükséges egyrészt a meglévő úthálózat, illetve turisztikai szolgáltatási hálózat fejlesztése, helyi TDM szervezetek támogatása. Forrás: Fejér megye honlapján: Összegzés: Fehérvárcsurgó a különböző fejlesztési dokumentumok szerint sokféle lehetőséggel bíró település, azonban a környező funkcionális térségeknek jellemzően a perifériáján foglal helyet. Ez egyben jelenti a lehetőségek sokszínűségét, mely szerint a településnek lehetősége van sorsát a maga kezébe venni, eldöntve, melyik funkcionális térség felé húz inkább, ugyanakkor az irányultság nyilvánvalóvá tételéhez nagyobb erőfeszítések kellenek. Fehérvárcsurgó jelenleg a Mór és térsége funkcionális térséghez áll a legközelebb, azonban számos olyan lehetősége hiányzik, mely szervesebben bekapcsolhatja a turisztikai kínálatába. Fehérvárcsurgó területén potenciájából adódó pályázati lehetőségek elérhetőek. A település része a gazdaságitechnológiai magterületnek az OFTK alapján, valamint része a Székesfehérvári Nagyvárosi Településegyütesnek. Az OFTK ban Fejér megyéhez kapcsolódóan kiemelt a Séd Gaja Nádor rendszer revitalizációja, amely érinti a települést a Fehérvárcsurgói víztározó rendezése tekintetében, amely folyamatban van. Az FMTK szerint a településnek a turisztikai vonzástényezők kihasználására kell törekednie A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata a határozattal elfogadásra kerülő településszerkezeti tervi munkarészben szerepel A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Bodajk Város Önkormányzata a 152/2010.(IX.28.) Kt. határozatával hagyta jóvá településszerkezeti tervét. Fehérvárcsurgó közigazgatási határával az alábbi területfelhasználások határosak: Lke (kertvárosias lakóterület) Kgolf (különleges beépítésre nem szánt golf terület) Köá (általános közlekedési terület) Eg (gazdasági rendeltetésű erdőterület) Mk (kertes mezőgazdasági terület) Má (általános mezőgazdasági terület) V (vízgazdálkodási terület) 5. sz. vasúti fővonal tervezett nagynyomású (NABUCCO) és meglévő nagyközép nyomású gázvezeték Söréd Község Önkormányzata 73/2003.(X.29.) Kt. határozatával hagyta jóvá településszerkezeti tervét, amely 2013 ban módosításra került éppen az érintett közigazgatási határ menti szakaszon. Fehérvárcsurgó közigazgatási határával az alábbi területfelhasználások határosak: Gksz (tervezett kereskedelmi és szolgáltató gazdasági terület) KÖu (közúti közlekedési terület) Má (meglévő és tervezett általános mezőgazdasági terület) Magyaralmás Község Önkormányzata 20/2008.(IV.09.) Kt. határozatával hagyta jóvá településszerkezeti tervét. Fehérvárcsurgó közigazgatási határával az alábbi területfelhasználások határosak: KÖu (közuti közlekedési terület) Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) Eg (gazdasági rendeltetésű erdőterület) Mák (korlátozott használatú mezőgazdasági terület) Mkk k (korlátozott használatú külterületi kertes mezőgazdasági terület V (vízgazdálkodási terület) A két település között az alábbi vonalas infrastruktúrahálózati kapcsolatok szerepelnek a település szerkezeti tervén: a j. összekötőúttal kapcsolatban a terv javaslattal él annak nyomvonal korrekciójára, amely befolyással van Fehérvárcsurgó TRE re. A TSZT által Kgolf néven jelölt területen a fejlesztési elképzelés eddig nem valósult meg, illetve a fejlesztési elképzelések módosultak, hiszen a 2015 szeptemberében elkészített integrált településfejlesztési stratégia már nem említi a fejlesztési elképzelések között. A két település között az alábbi vonalas infrastruktúrahálózati kapcsolatok szerepelnek a település szerkezeti tervén: jelű összekötő út Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 4

6 Sárkeresztes Község Önkormányzata 21/2003.(III. 13.) számú határozatával hagyta jóvá településszerkezeti tervét. Fehérvárcsurgó közigazgatási határával az alábbi területfelhasználások határosak: KÖu (közúti közlekedési terület) Eg (gazdasági rendeltetésű erdőterület) Má (általános mezőgazdasági terület) A településrendezési eszközök felülvizsgálata ennél a településnél is megkezdődött, amelyet szintén cégünk készít. Moha Község Önkormányzata 53/2006. (IX. 15.) számú rendeletével fogadta el Helyi Építési Szabályzatát. Fehérvárcsurgó közigazgatási határával a szabályozási terv alapján az alábbi területfelhasználások határosak: KÖu (közúti közlekedési terület) KÖk (kötöttpályás közlekedési terület) Má (általános mezőgazdasági terület) Mko (korlátozott használatú mezőgazdasági terület) A településrendezési eszközök felülvizsgálata ennél a településnél is megkezdődött, amelyet szintén cégünk készít. Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzata 105/2010.(VIII.26.) sz. Kt. határozatával hagyta jóvá településszerkezeti tervet. Fehérvárcsurgó közigazgatási határával az alábbi területfelhasználások határosak: Kkb (különleges beépítésre nem szánt bányászati terület), amelyhez kapcsolódóan Bányatelek adatok a rendelkezésünkre állnak Gksz (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület) Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) A két település között infrastruktúrahálózati kapcsolatok nem szerepelnek a település szerkezeti tervén. Viszont a közigazgatási határon Fehérvárcsurgó területén halad el a 8204 j. Sárkeresztes Bodajk összekötő út. Kincsesbánya község Önkormányzata 89/2006. (IX. 25.) Kt. határozatával hagyta jóvá településszerkezeti tervet. Fehérvárcsurgó közigazgatási határával az alábbi területfelhasználások határosak: Lf (falusias lakóterület) Gip (ipari gazdasági terület) Üh (hétvégiházas üdülőterület) KÖu (közuti közlekedési terület) Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) Má (általános mezőgazdasági terület) Mko (korlátozott mezőgazdasági terület) V (vízgazdálkodási terület) A két település között az alábbi vonalas infrastruktúrahálózati kapcsolatok szerepelnek a település szerkezeti tervén: Települési összekötő út Isztimér Község Önkormányzata 115/2008. (IX. 27.) sz. határozatával hagyta jóvá a településszerkezeti tervet. Fehérvárcsurgó közigazgatási határával az alábbi területfelhasználások határosak: KÖu (közuti közlekedési terület) Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) Má (általános mezőgazdasági terület) Mt (korlátozott használatú természetközeli mezőgazdasági terület) V ü (vízgazdálkodási üzemi terüélet) Balinka község Önkormányzata a 133/2009. (X. 30.) sz. határozatával hagyta jóvá a településszerkezeti tervet. Forrás: részben az önkormányzatok honlapja, részben: Összegzés: A szomszédos települések településrendezési eszközeinek megállapításai kapcsán elsődleges feladat a vonalas infrastruktúra hálózati kapcsolatok biztosítása a települése között. Tisztázandó a Magyaralmás felől érkező összekötőút alternatív nyomvonalának terve, a Bodajkot és Fehérvárcsurgót is érintő tervezett golfpálya fejlesztés létjogosultsága. Illetve figyelembe veendő az Iszkaszentgyörgy felől átnyúló kitermelés alatt álló bányatelek. Ezen kívül a déli közigazgatási határ mentén (Isztimér, Kincsesbánya) hosszan átnyúló honvédségi védőterületekből fakadó korlátozások szerepelnek. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 5

7 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata 98/2015. (IV. 28) határozatával hozott döntést a településrendezési eszközök módosításáról, amelyet kiegészített a Kertekalja üdülő telepre vonatkozó 221/2015. (XI. 17.) számú határozati döntésével A HATÁLYOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata Képviselő testületének 134/2003. (XII. 10.) Ökt. számú határozata Fehérvárcsurgó Község Településfejlesztési Koncepciójáról A koncepció meghatározza a településfejlesztés és rendezés lehetséges céljait és feladatait: természeti és épített értékek védelme és potenciáljának előtérbe helyezése, értéktudatos fejlesztés, értéknek tekinti a hagyományos településképet (telekstruktúrát, beépítést, zöld előkerteket, széles utcákat), fontosnak tartja a fiatalok helyben tartását, lakosságmegőrzést, meglévő iparterületek fejlesztését és bővítését, mezőgazdaságban a hangsúlyt át kívánja helyezni az állattenyésztésre, vad és halgazdálkodásra, a legfőbb hangsúlyt az idegenforgalomra helyezi, lakóterületei esetén mellőzni kívánja az építménymagasság megemelését, és a telkek elaprózódását, hangsúlyt kíván fektetni a környező településekkel való együttműködésre, zöldfelületek minőségi és mennyiségi javítása, környezeti minőség javítása, település elérhetőségének javítása, illetve belső úthálózatának fejlesztése: közművek fejlesztése, fejlesztési területek ellátása. Összegzés: A település rendelkezik településfejlesztési koncepcióval. A koncepció fő céljai közé tartozik a turisztikai potenciáljának kihasználása és erőteljes fejlesztése. Természeti, épített településképi értékek megőrzése. Lakóterületek bővítése ütemezéssel. Az életminőség javítása (rekreációs lehetőségek bővítése, új közösségi zöldfelületek kialakítása, közműellátottság növelése, valamint a külső és belső megközelítési lehetőségek javítása, fejlesztése), amely kapcsán a település lakosságmegtartó ereje növekszik. A Koncepció megállapításai ma is helytállóak A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A HATÁLYBAN LÉVŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV: A település a településszerkezeti terve Fehérvácsurgó Község Képviselő testületének 70/2004. (IX. 22.) Kt. határozatával került elfogadásra, amelyet 2/2009. (I. 29.) Kt. számú határozattal módosítottak. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV: A község helyi építési szabályzata és szabályozási terve a 11/2004. (IX. 24) Kt. számú rendeletével került jóváhagyásra, amelyet 1/2009. (II. 2.) Kt. számú, valamint 7/2014. (IV. 08.) sz. önkormányzati rendeletekkel módosított A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK TERVEZETT KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET A 8212 Fehérvárcsurgó Bakonykúti összekötő út mentén a belterületi üdülőterületek és a pincesor között került kijelölésre fejlesztésként a település egyetlen kertvárosias lakóterülete. A terület beépülése ugyan nem valósult meg, de a területen kiszabályozásra került utat földhivatalilag kialakították (hrsz.: 602/147 közút). MEGLÉVŐ FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK A hatályos településrendezési eszközök (továbbiakban: TRE) által jelölt meglévő falusias lakóterületek legnagyobb része beépült, a földhivatali alaptérkép legnagyobb számban lakóépületeket jelöl a területen. A beépítetlen telkek elhelyezkedését az beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) fejezetben mutatjuk be. TERVEZETT FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK A hatályos TRE két típusú falusias lakóterület fejlesztést jelöl ki: a belterület szívében tömbbelső feltárásokat, illetve a belterület keleti és nyugati szélén új telkek igénybevételével történő fejlesztéseket. Ezek közül egy tömbbelső feltárás megvalósult. Ezek részletesen bemutatásra kerülnek az Alátámasztó munkarész ben. MEGLÉVŐ TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK A település ellátására szolgáló területek két terület köré összpontosulnak: a Polgármesteri Hivatal és a Vörösmarty tér környéke. A földhivatali alaptérkép a területen lakó, és intézményi épületeket jelöl. MEGLÉVŐ ÜDÜLŐ TERÜLETEK (ÜDÜLŐHÁZAS, HÉTVÉGI HÁZAS) A település területén egy meglévő üdülőházas üdülőterület található a víztározó északi része mellett, a belterületen. A településen három különböző típusú meglévő hétvégi házas üdülőterület van kijelölve: Belterületen a tározótó közelében egy egy nagy telken csoportosan elhelyezkedő hétvégi házak területe, amelyekre a hatályos terv alapján telkesítés lehetősége került elhatározásra, a megközelítésükre pedig utak kiszabályozása került kijelölésre. Azonban ennek csak töredéke valósult meg. Ugyancsak a belterületen, szintén a tározótó közelében van egy tipikus hévégi házas terület. A külterületen egy volt zártkerti terület (Aljárás) mind telekméreteiben, mind feltáró útjaiban megfelel a rajta kijelölt hétvégi házas üdülőterület feltételeinek. TERVEZETT ÜDÜLŐ TERÜLET (ÜDÜLŐHÁZAS, HÉTVÉGI HÁZAS) Üdülőházas üdülőterület fejlesztés két helyen került kijelölésre a hatályos tervben. Az egyik a belterületen a Vermekdűlő út és a víztározó tó között, a másik külterületen a víztározótó vízleeresztő műtárgya mellett, egy földhivatalilag major besorolású területen. Megállapítást nyert, hogy egyik fejlesztési szándék sem valósult meg. A település összes zártkerti területe hétvégiházas üdülőterületként került kijelölésre. Két esetben Öreg hegy, Aranyhegy és Gányás esetében szükségessé vált a feltáró utak szabályozási szélességének megnövelése. A földhivatali térkép alapján az átalakulás még nem kezdődött meg sem a szélesítésre szánt feltáróutak, sem a még mindig javarészt keskeny telekméretek szempontjából. MEGLÉVŐ GAZDASÁGI TERÜLET (KERESKEDELEM, IPAR, MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM) A település a belterületén kereskedelmi, szolgáltató területek és egy mezőgazdasági üzemi terület található, ezek három kisebb területen koncentrálódnak: a kastély előtt a Tölgyfa étteremhez kapcsolódóan, a Szabadság utca mentén az üzemanyagtöltő állomás, illetve a Dózsa György utca nyugati végén egy jelenleg lovak tenyésztéséhez kapcsolódó mezőgazdasági üzem. A település külterületén ipari gazdasági terület, kereskedelmi, szolgáltató területek és mezőgazdasági üzemi területek találhatók. Az ipari gazdasági terület a település ellátását is szolgáló villamos alállomás. Kereskedelmi, szolgáltató területei: a Moha Rakodó Iparterület a 5. sz. vasútvonal mentén az Iszkaszentgyörgyi közigazgatási határ közelében, illetve egy építőanyag lerakat területe a Bodajk város közigazgatási határa mellett a 8204 j. Sárkeresztes Bodajk összekötő út mentén. Mezőgazdasági üzemi terület pedig az Igari út két oldalán. A meglévő gazdasági területek egy része nem a funkciójának megfelelő besorolásban van, ezért ez felülvizsgálatra szorul. MEGLÉVŐ KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A településen az alábbi meglévő különleges beépítésre szánt területek találhatók: Szennyvíztisztító területe (Ksz) amely Fehérvárcsurgó igényeit látja el a 8204 j. összekötőút mentén (megállapításra került, hogy a Kincsesbánya Isztimér igényeit ellátó szennyvíztisztító nem került ebbe az övezetbe besorolásra). Illetve szintén az összekötőút mentén, a belterület határán található ugyanebben a terület felhasználásban egy szennyvízátemelő területe. Temető területe (Kte) a Kossuth Lajos utca déli végének két oldalán helyezkedik el. Bányaterület (Kb/Kbr) a településen szétszórtan helyezkedik el: az Öreg hegy környékén és a központi vízmű terület mellett. Megállapítandó, hogy a településen megszűnt a bányaművelés. Pinceterülete (Kp) a Vermekdűlő út mentén helyezkedik el. TERVEZETT KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A településen az alábbi tervezett különleges beépítésre szánt területek találhatók: Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 6

8 Golfpálya területe (Kg) Ez egy olyan fejlesztési elem, amelyhez egyrészt egy beépítésre nem szánt golfpálya terület is kapcsolódik, másrészt a fejlesztési szándék Bodajk város TRE ben is szerepel így közös fejlesztési szándékot takar, amelyek területükben is összekapcsolódnak. A fejlesztési szándék megkérdőjelezhető több ok miatt: Bodajk város 2015 szeptemberében elkészített integrált településfejlesztési stratégiájában már nem szerepel a golf pálya a megnevezett fejlesztési szándékok között. A település közelében Csákberény területén megvalósítás alatt áll egy golfpálya és villakert elnevezésű projekt 161 ha os területen, de a begyűrűző válság miatt 2008 ban 31,8 % os készültségnél megrekedt a beruházás. Jelenleg befektetőt keresnek a folytatásra. A terület és környezete sok típusú érintettséggel terhelt, amely nem kedvez a megvalósításnak: részben ökológiai hálózat ökológiai folyosója fedi le, részben vízbázis érintettség (hidrogeológiai védőterületek felszíni vetülete B védőterület), FMTrT szerkezeti tervében mezőgazdasági térségbe sorolt. A területet központi magját érintően érkezett a 9. lakossági igény, mely szerint a kérelmező 063 (major) és a 067/2 (legelő) hrsz. ú telkeken a már régen nem művelt külszíni bányát szeretné újra megnyitni. Kastélypark területe (Kkp) a kastélypark külterületi telke mellett belterületen a temető mellett helyezkedik el, a fejlesztés jelenleg még nem valósult meg, de önkormányzati fejlesztési szándékok fogalmazódtak meg vele kapcsolatban. Sport, nevelés, oktatás területe (Ksn) a belterület nyugati széléhez kapcsolódóan a lakóterület fejlesztés mellett került kijelölésre. A fejlesztés még nem valósult meg. Rekreációs terület (Kre) 2009 ben a strandterület (Kst) helyén került kijelölésre a víztározó partján, azonban ez a fejlesztés sem valósult meg. Régészeti park területe nem létező elem, csak hibaként maradt a településszerkezeti terv jelmagyarázatában. MEGLÉVŐ ZÖLDTERÜLETEK A település belterületén viszonylag kevés a településrendezési eszközökben jelölt meglévő zöldterület, amelyek általában a Dózsa György utca mentén helyezkednek el, illetve található még a polgármesteri hivatal előtt is, amely azonban csak a szabályozási terven került rögzítésre. TERVEZETT ZÖLDTERÜLETEK A legtöbb tervezett zöldterület a lakóterület fejlesztésekhez kapcsolódik. Mivel egy ilyen fejlesztés valósult meg, az ezekhez kapcsolódó zöldfelületi fejlesztések közül is csak egy jött létre. Két egyéb zöldfelületi fejlesztés került még elhatározásra: az egyik a temetőhöz kapcsolódóan helyezkedik el, de bár a terület javarészt önkormányzati tulajdonban van kialakítása még nem kezdődött meg, a másik a Táncsics Mihály utca mentén került kijelölésre, amely a terület beépülése miatt visszavonásra fog kerülni. ERDŐTERÜLETEK A településen védelmi, gazdasági és turisztikai rendeltetésű erdőterületek vannak kijelölve elsősorban a külterület nyugati felén. Felülvizsgálatukat elsősorban az üzemtervi erőterületekkel való érintettség befolyásolja. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A településen általános, korlátozott felhasználású és kertes mezőgazdasági területek kerültek kijelölésre elsősorban a külterület keleti felén, de találhatók a belterületen is. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK A településen háromtípusú vízgazdálkodási terület került kijelölésre: tó, patak medre és parti sávja, közcélú nyílt csatorna, vízbeszerzési hely. A vízgazdálkodási területek típusai felülvizsgálat alá kerülnek. Megállapítást nyert, hogy az árkok egy része nem került a funkciójának megfelelő besorolásba, pedig a település csapadékelvezetési problémák miatt ez nagyon fontos lenne. Összegzés: A település rendelkezik hatályos településrendezési eszközökkel. A hatályos településrendezési eszközökben több esetben ellentmondások állnak fenn, ezek tisztázásra és egységesítésre kerülnek. A hatályos TRE által kijelölt, tervezett lakó, illetve legtöbb esetben idegenforgalomhoz, rekreációhoz kapcsolódó fejlesztések java része még nem valósult meg, de megállapítható, hogy a fejlesztési irányok jók, amelyet jól példáz a Kéthly Károly utcai tömbbelső feltárás megvalósulása. Az önkormányzati szándék szerint is fenntartásuk szükséges. A fejlesztések kismértékű átgondolására azonban szükség van, legfőképpen a zöldfelületi rendszer kapcsán, illetve az idegenforgalmi funkciók (pl.: golfpálya) megfelelő meghatározásában A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA DEMOGRÁFIA, NÉPESESSÉG, NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL, KÉPZETTSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, JÖVEDELMI VISZONYOK, ÉLETMINŐSÉG Fehérvárcsurgó község lakónépessége a TEIR adatait vizsgálva közötti időszakban viszonylag keveset változott, kisebb ingadozásokkal 1860 főről 1958 főre bővült, amely 98 főt jelent 1,66 % os növekedést. A bővülés azonban nem a lakosság természetes szaporodásából eredeztetethető, mivel az élvszületések száma ritkán haladta meg a halálozásokét a vizsgált időszakban, viszont a vándorlási egyenleg általában pozitív volt. Érdekesség, hogy az oda és elvándorlás rendszerint jelentős volt mindegyik vizsgált évben, átlagosan fő körül alakult, azaz a település lakónépességében a teljes lakosság arányához viszonyítva jelentős fluktuáció figyelhető meg annak ellenére, hogy a lakosszám változása évről évre csekély mértékben változott. Például igen magas kiugrás figyelhető meg 2011 ben amikor is az összes odavándorlás 164 fő, az összes elvándorlás 109 fő. A későbbiekben bemutatásra kerülő lakásállomány növekedési kiugrás is ehhez az évhez köthető (Kéthly Károly utca beépülése). A KSH helységnévtár adatai alapján a 2015 január 1. a település lakónépessége 1900 fő volt. A rendelkezésre álló adatok szerint Fehérvárcsurgó lakossága évről évre nagyobb mértékben öregszik, míg 2002 ben évesre 115,58 60 évesnél idősebb jutott, 2013 ban 153,5. Ez az arány a járási átlagnál kicsivel rosszabb, azonban az országos átlagnál továbbra is jobb. A további adatokat a TEIR adatbázisa alapján vizsgálja a terv adatokra vetítve. A nyilvántartott álláskeresők száma szinte folyamatos csökkenést mutat a vizsgált időszakban ban 58 fő, amely a éves korú lakosság számának 4,69 % a, ez igen kedvező mind számát, mind alakulását tekintve. A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma ennek töredéke és ennek aránya is szinte folyamatos csökkenést mutat ban 12 fő, amely 20,69 %/a az összes nyilvántartott álláskeresőknek. Az álláskeresők java része a fizikai foglalkoztatásból kerül ki, átlag 81,75 %. Végzettség alapján pedig az általános iskolai, szakmunkás és szakközépiskolai végzettségűek emelkednek ki. A kistérségben a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (5 %) a legkedvezőbbek közé tartozik 2012 ben. A település lakásállománya 2013 ban 758 db volt, amely 2010 hez képest 5,57 % os növekedést (40 db) jelent. Egy nagy ugrás figyelhető meg a 2011 es évben 38 db új lakás, amely feltételezhető javarészt a Kéthly Károly utca új tömbfeltárásán épült. Ez nagy igény megjelenését feltételezi, így a további új lakóterületek megnyitása egyértelműen támogatott. Új üdülő egység csak a 2010 évben került nyilvántartásra, összesen 3 db. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 7

9 A KSH helységnévtár adatai alapján a 2015 január 1. a településen a lakások száma 761 db volt. Az életminőség vizsgálatát több szempontból tettük meg: A kommunális ellátottságot vizsgáltuk a lakásállományhoz viszonyítva. A közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma 2010 ben 100 % os volt. Úgy tűnik a 2011 ben megépült lakásoknál a vízhálózatra való rákötés nem történt meg azonnal, és 2013 ra sem fejeződött be, de folyamatos javulást mutat ( ,65 %). A szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya sokkal kedvezőtlenebb képet mutat 2010 ben 71,59 %. A 2011 ben történt lakásépítések miatt itt is érzékelhető, hogy a rákötések nem történtek meg azonnal, de a javulás itt is folyamatos ( ,60 %). A javulás mindkét közmű esetén nagyjából ugyanazt a tendenciát mutatja, amely azt feltételezi, hogy az új lakásoknál egyszerre történt meg a rákötés. Kistérségi szinten a közcsatornába bekötött lakások aránya 2012 re romlást mutat mivel a legrosszabbak közé sorolható, csak két településnél mérhető kedvezőtlenebb állapot. A háztartási villamosenergia fogyasztók száma a vizsgált időszak alatt nem nagyon mutat változást. A háztartási gázfogyasztók számának alakulása egy érdekességet mutat, mely szerint 2012 ben drasztikus csökkenés figyelhető meg (530 db ról 473 db ra. A személygépkocsik számának alakulása a vizsgált időszak alatt 7,85 % os emelkedést mutat. A legnagyobb növekedést az utolsó év mutat 39 db új autóval, amely az életkörülmények javulására utal. Az egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma is növekedést mutat 16,82 %. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának növekedése ennél kisebb mértékű 4,05 %. A településen egy könyvtár van a művelődési házban, ahol átlagosan 8545 db leltári állomány található, amelynek jelentős részét Fejtő Ferenc hagyatéka teszi ki. A könyvtárba beiratkozottak száma átlagosan 52 fő. A településen 2011 óta működik egy közművelődési intézmény, ahol a kulturális rendezvények száma évről évre folyamatosan növekedést mutat 2013 ban 130 ilyen rendezvényt jegyeztek. A település egy lakosra jutó zöldfelület aránya között 0,9m2, amely a kistérségi viszonyokat tekintve nem túl kedvező, mivel a nyolcadik helyen áll igen lemaradva. Ennek javítására nagyobb gondot kellene fektetni. Azonban ebbe a területbe nem számítódik bele a kastély parkjának területe, amely ugyan erdő területként kezelt, de egyben zöldfelületi, parki funkciót is ellát. A 2011 népszámlálási adatok alapján az alábbi adatok kerültek tisztázásra: A település lakosságának 84,03 % a magyar (1636 fő), 3,08 % hazai nemzetiségek együtt (60 fő), 1,90 % a német (37 fő), 0,72 % a cigány (14 fő), 0,56 % egyéb (11 fő), 0,26 % pedig román (5 fő) nemzetiségű. A település lakosságának vallási, felekezeti megoszlása a következő képen alakul: katolikus 25,60 % (670 fő), római katolikus 25,45 % (666 fő), református 14,29 % (374 fő), evangélikus 2,06 % (54 fő). A településen még megjelenő vallások görög katolikus, izraelita és egyéb. A lakosság 7,99 % nem tartozik egyik felekezet alá sem, 0,31 % ateista és 23,31 % nem válaszolt a kérdésre. A településen három templom is található, mindhárom a polgármesteri hivatal közelében (római katolikus, református, evangélikus templom). A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége szerint a településen az alábbiak szerint alakul: az 1. évfolyamot sem végezte el 21 fő (1,16 %), 1 7 évfolyam általános iskolai végzettséggel rendelkezik 179 fő (9,87 %), 8. évfolyami általános iskolai végzettséggel rendelkezik 507 fő (27,95 %), középfokú iskolával rendelkezők érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 415 fő (22,88 %), érettségivel rendelkezők 496 fő (27,34 %), egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel rendelkezők 196 fő (10,80 %). A településen épített lakások és lakott üdülők megoszlása a következő képen alakul: 1946 előtt épült az épületek 12,43 % (94 db), között 21,16 % épült (160 db), között az épületek 17,33 % épült (131 db), között 14,42 % (109 db), között 18,52 % (140 db), között 7,67 % (58 db), között 3,44 % (26 db), között pedig 5,03 % (38 db). Az adatokból visszaszámolva a legtermékenyebb év az közötti időszak volt, itt évente 14,0 db lakás épült. Az ezt megelőző időszakot tekintve is magas volt az építkezési kedv, de az ezt követő időszakban drasztikusan visszaesett között újra emelkedés figyelhető meg 7,6 db lakás/év. Megjegyzendő, hogy erre az időszakra tehető Kéthly Károly utca beépülése. Az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem folyamatos növekedést mutat között ( Ft > Ft), amely a Magyarországra vonatkozó adatokhoz képest mindvégig pozitív képet mutat, a Közép Dunántúli régiót tekintve az utóbbi két évben kedvezőbb, Fejér megyéhez képest az utolsó évben, viszont kistérségi szinten mindvégig az átlag alatt marad ban a kistérségben a nyolcadik helyen áll. Az utóbbi ellenére elmondható, hogy a teleülés egy lakosra jutó jövedelmi viszonyai igen jók. Forrás: TÉRBELI TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS, KONFLIKTUSOK, ÉRDEKVISZONYOK Sem szegregátum sem szegregátum gyanús terület nincs a településen TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK (TÖRTÉNETI ÉS KULTURÁLIS ADOTTSÁGOK, TÁRSADALMI ÉLET, SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK, NEMZETISÉGI KÖTŐDÉS, CIVIL SZERVEZŐDÉSEK, VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK STB.) A civil szervezetek névjegyzéke szerint, illetve a település honlapjának adatai alapján az alábbi szervezetek találhatóak Fehérvárcsurgó településen: Sorszám Nyilv. azonosító Szervezet neve 1. 07/01/ Fehérvárcsurgó Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2. 07/01/ Fehérvárcsurgói Sporthorgász Egyesület 3. 07/01/ Fehérvárcsurgói Sportegyesület 4. 07/03/ Dr. Schwanner László Alapítvány 5. 07/03/ Fehérvárcsurgó Település Fejlődéséért Közalapítvány 6. 07/01/ Fehérvárcsurgói Község Polgárőr Egyesület 7. 07/03/ Eszterlánc A Gyermekekért Alapítvány 8. nem ismert Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fehérvárcsurgói Csoportja 9. nem ismert Magyar Vöröskereszt Fehérvárcsurgói Szervezete /03/ "GYERMEKEKÉRT" Fehérvárcsurgói Alapítvány /01/ ALBA FOGATHAJTÓ ÉSZAKI KUTYÁSOK SPORTEGYESÜLETE /01/ Fehérvárcsurgó Község Bűnmegelőzési /Vagyonvédelmi/ Egyesülete /01/ Fehérvárcsurgói Ifjúsági Klub /03/ Károlyi József Alapítvány /01/ Várkapu Kulturális és Művészeti Egyesület Forrás: 22&catid=15:articles&Itemid=304 (sorszám: 1 9) szervezetek (sorszám: 1 7 és 10 15) Összegzés: Fehérvárcsurgón a lakónépesség tekintetében között kismértékű növekedés figyelhető meg, amely a legintenzívebb között figyelhető meg. Ehhez kapcsolódik a 2011 es évi kiugró lakásépítés, amely fejlesztésként megjelölt Kéthly Károly utca kialakításához, és szinte teljes beépítéséhez kapcsolható. A kistérségben a nyilvántartott álláskeresők aránya szempontjából a legkedvezőbbek közé tartozik a település 2012 ben. A településen a közművesítettség általában jónak mondható, kivéve a csatornabekötések tekintetében, annak ellenére, hogy minden lakóutcában a feltételek rendelkezésre állnak. Az egy lakosa jutó zöldfelület arány a kistérség viszonylatában nagyon kedvezőtlen, ezen javítani szükséges, bár megjegyzendő hogy a Károlyi Kastély kertje nem kerül beszámításra, holott erdőfedettsége mellett park funkcióval is rendelkezik. Az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem nagyon kedvezőnek mondható ( ), mivel az országos átlagnál mindvégig, a régiónál és a megyénél pedig az utolsó egy két évben jobb, egyedül a kistérségben marad az átlag alatt, de ez csak annyit jelent, hogy a kistérség ebben a tekintetben igen erős. A településen az adatok alapján 15 db civil szervezet működik. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 8

10 1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK (OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY STB.) A településen a humán közszolgáltatások két központi hely köré tömörülnek a Polgármesteri Hivatal környékére, illetve a Vörösmarty térre: Fehrvárcsurgó községben a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Károlyi József Tagiskolája működik, amely a Károlyi Kastély telkén keresztül közelíthető meg a Petőfi Sándor utca felől (Petőfi Sándor utca 1.). Az iskolában a nyolc évfolyam kap helyet, évfolyamonként egy osztály működik, 2013 ban 108 tanuló járt ide (TEIR), akiket 9 főállású pedagógus tanított, ebben az évben 10 tanuló járt be más településről tanévben 150 fő az iskola kapacitása 112 fő a beíratott tanulók száma, amely növekedést mutat a korábbi adatokhoz képest TEIR adatai alapján volt egy kihelyezett szakközépiskola a településen: 4 osztály és 109 tanulóval, 10 főállású pedagógussal. Önkormányzati nformáció alapján a szakközépiskola már nem működik a településen. A Zengő Óvoda Egységes Óvoda Bölcsöde Eszterlánc Tagóvodája a Kossuth Lajos utca és a Deák Ferenc utca találkozásánál található (Deák F. u. 9.). Az óvodai férőhelyek száma 75 fő (TEIR 20013), ugyanakkor az óvodába 63 gyermek volt bejelentve, akiket 6 óvodai pedagógus felügyelt. Jelenleg 3 csoporttal működik. Az óvoda jelenlegi kapacitása 75 fő, 70 fő a beíratott óvodások száma, itt is növekedés figyelhető meg. A településen sem bölcsőde, sem családi napközi nem működik. A település Művelődési Háza a Petőfi Sándor utcában található (Petőfi Sándor u. 14.). Itt működik a települési könyvtár is. Az Amerigo Tot Emlékszoba a település óvodájának épületében található. Benne Amerigo Tot művészeti alkotásai, személyes tárgyai, eszközei tekinthetők meg. Az orvosi rendelő a Vörösmarty téren (Dózsa Gy. u. 37.) üzemel minden hétköznap egy háziorvossal akinek a munkáját körzeti ápoló és asszisztens segíti. A településen gyermekorvos nincs, a felnőtt háziorvos látja el a gyermekorvosi ellátást is. A településen található fogorvosi rendelés (Petőfi Sándor utca 14). Az Ezüstkehely Gyógyszertár Fiókgyógyszertára az orvosi rendelővel szemközt üzemel. A Petőfi Sándor utcában üzemel a Napközi Otthon. A védőnői szolgálat a Művelődési Ház épülete mellett (Petőfi Sándor utca 14.) működik. A védőnői áláshelyek száma fő volt. A település területén két temető működik. A 603 és 609 hrsz. ú ingatlanokon működő temető a Római Katolikus Egyházközséghez tartozik, míg a 605/2 hrsz. ú telken a Református Egyházközség működik. Megjegyzendő, hogy a településrendezési eszközökben ennél nagyobb terület rögzített temető területként. A Magyar Máltai Szeretetszolgáltat Fehérvárcsurgói Csoportja a Kossuth u. 18. szám alatt működik. A településen működik még a Magyar Vöröskereszt Fehérvárcsurgói Szervezete is. Fehérvárcsurgón működő civil szervezetek: Fehérvárcsurgói Sportegyesület (Petőfi u. 6.) Fehérvárcsurgó Önkéntes Tűzoltó Egyesület (Kossuth u. 3.) Fehérvárcsurgói Sporthorgász Egyesület (Dózsa Gy. u. 26.) Dr. Schwanner László Alapítvány (Petőfi S. u. 1.) Fehérvárcsurgó Település Fejlődéséért Közalapítvány (Petőfi S. u. 22.) Fehérvárcsurgói Község Polgárőr Egyesület (Petőfi S. u. 22.) Eszterlánc a Gyermekekért Alapítvány (Deák F. u. 9.) Fehérvárcsurgó nem településen történő intézményi ellátása: Kórházi ellátás Székesfehérváron (Fejér Megyei Szent György Kórház Egyetemi Oktatókórház) Ágyak száma: 1066 aktív, 332 rehabilitációs, 218 krónikus (2010. februári adatok) Rendelőintézet: Móron (Mór Városi Kórház Rendelőintézet) Orvosi ügyeletet Mór látja el Ügyeletes gyógyszertár Székesfehérváron működik Családsegítő szolgálat: Móron (Szociális Alapszolgáltatási Központ Mór, Bajcsy Zs. u. 7) Házi segítségnyújtás Móron működik (Mór, Bajcsy Zs. u. 7.) ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA Fehérvárcsurgó 2013 ban elkészült Helyi Esélyegyenlőségi Programja (127/2013 (VII. 18.)) alapján a településen nincs szegregátum. Szintén a Program megállapítása szerint a településen csak néhány fő roma él (5 család 18 fő). A Program a következő pontokban határozta meg a legfontosabb hátrányos helyzeteket a településen: a) romák / mélyszegénységben élők esélyegyenlősége, b) fogyatékkal élők esélyegyenlősége, c) idősek esélyegyenlősége, d) nők esélyegyenlősége, e) gyerekek esélyegyenlősége. A fent megnevezett csoportokkal kapcsolatban problémákat fogalmaz meg, és azok megoldására javaslatot tesz, amelyekből néhány itt kiemelésre kerül a fenti pontok szerint: a) aluliskolázottság > felzárkóztató képzés 7 8. osztály b) foglalkoztatottság nem megldott > szakértő segítők igénybevétele, pályázati források, akadálymentesség fejlesztése c) öregedő település > humán kapacitásuk kihasználása, önkéntes szerveződések segítése, generációk közötti távolság csökkentése d) GYES ről / GYED ről visszatérők nehéz munkábaállása > képzési programok kiszélesítése e) három és többgyermekes családok szegénységi aránya magas > célzott támogatások, prevenciós programok. Összegzés: A településen általános iskola, illetve óvoda működik, a háziorvosi szolgálat biztosított. Az általános iskolai tanulók és az óvodások száma növekedést mutat A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPKÖRE A témakör a TEIR adatbázisa alapján került vizsgálat alá. A regisztrált vállalkozások száma 2011 évben 224, míg 2013 évben 221 darab volt, amely Mór kistérségre vetítetten azt jelenti, hogy a település Mór, Bodajk és Bakonycsenye mögött a negyedik helyen található, így meglehetősen kedvező helyzetben van (2013). Működő gazdasági társaságok tekintetében 2008 ban 105 db, míg 2010 ben már csak 102 db társaság található, de a kistérségben még itt is kedvező helyzetben van, szintén a negyedik helyen Pusztavám után (2013). A településen a településfejlesztési koncepcióban hangsúlyt kapott a mezőgazdaság fejlesztése. A településen a mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya 2008 ban 3,81 %, 2010 ben ez az arány 3,92 % ra növekedett, amely a kistérségben csak a hetedik helyre emelte a települést. A hatályos fejlesztési koncepció mezőgazdaságban a hangsúlyt át kívánja helyezni az állattenyésztésre, vad és halgazdálkodásra, ez abból a szempontból is kedvező, mivel az fejezet talajadottságok vizsgálatánál megállapításra kerül, hogy a településen a talaj nem kedvező mezőgazdasági művelési hasznosításra. A településen az ipar, építőiparban működő vállalkozások aránya visszaesést mutat 2008 ban 29,52 %, 2010 ben már csak 24,51 %. Ez a kistérségben csak három településen alacsonyabb. A vállalkozások száma ebben a szektorban csökken a településen 2008 ban 31 db, 2010 ben már csak 25 db. Az építő iparban Fehérvárcsugón 15 db vállalkozás működött 2010 ben, amellyel a középmezőnybe tartozik a kistérségben. A településen a bányászat megszűnt. A kistérségben egyedül a szomszédos Kincsesbányán van működő bányához kapcsolódó vállalkozás. Ehhez a területhez kapcsolódik a településre is átnyúló bányatelek lefedettség. Mindezt összefüggésében a településrendezési eszközök felülvizsgálata kapcsán figyelembe kell venni. A szolgáltatások területén az összes vállalkozások arányában igen nagy részesedéssel bír a település 2008 ban 66,67 %, és ez tovább növekedett 2010 ben már 71,57 %, amivel a kistérségben a harmadik helyen van Mór és Söréd után. A szolgáltatások száma is igen magas a településen 2010 ben már 73 db, amellyel a negyedik a kistérségben. A kereskedelem, gépjárműjavítás tekintetében is igen kedvező helyen áll 2008 ban 22 db, 2010 ben pedig már 26 db, a kistérségben ezzel a harmadik helyen áll Mór és Bodajk után, amelyek azonban városok. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 9

11 Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás tekintetében visszaesés tapasztalható: 2008 ban még 8 db volt, 2010 ben már csak 5 db ismert, de ezzel is előkelő helyet foglal el a kistérségben, mert a negyedik. A rangsorban alatta elhelyezkedő településeken db ilyen típusú vállalkozás működik. A település turisztikai potenciálját tekintve ennek javulását kellene megcélozni. Érdekesség, hogy a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység körébe tartozó vállalkozások viszonylag nagy számban találhatók a településen, növekvő tendenciával (2010 ben 14 db), amellyel Bodajkkal vállvetve a második helyen áll a kistérségben. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben szereplő vállalkozások száma is magas 9 db 2010 ben, amellyel a negyedik helyre jutott a kistérségben. Az egyéb szolgáltatások tekintetében a vállalkozások száma növekedést mutat 2008 ban 3 db, 2010 ben már 7 db, amellyel csak ötödik a kistérségben. Az élelmiszer jellegű üzleteknél ugyanez a visszaesés mutatkozik: itt 2007 ben 8 db volt, 2013 ban már csak 4 db, amellyel sokakkal együtt csak az ötödik helyen áll. A többi nemzetgazdasági ágazat a település szempontjából nem tesz ki nagy mennyiséget, vagy egyáltalán nem jelenik meg. Turizmus szempontjából még mérvadó a vendéglátóhelyek száma, amely kismértékű ingadozást mutat között 10 12, de a tendencia inkább csökkenést mutat, viszont ezzel is a harmadik helyen van Pusztavámmal együtt. Ennek a szektornak az erősödését is támogatni kellene a turisztikai potenciál kapcsán. Szálláshely férőhelyeinek számában igen kedvező a kép, mivel ez majdnem mindvégig növekedést mutat között 25 fő > 78 főre, és ezzel a kistérségben az előkelő második helyet foglalja el Mór után. A következő település Pusztavám, ahol csak 35 fő elszállásolására van mód. A vendégforgalomban is kedvező a helyzet, de az látszik, hogy a kihasználtság nem olyan jó. Kismértékben ingadozik, de azért növekedést mutat között 394 főről > 780 főre. Evvel a kistérségben a negyedik helyre kerül. Az adatok alapján több turisztikai akció szükséges a kedvezőbb kihasználtság érdekében. A vendégéjszakák tekintetében ugyanebben az időszakban nagy az ingadozás ( éj), de az utolsó évben a kistérségben a harmadik helyre került Mór és Bodajk után. Így összességében kedvező képet kapunk. Mindez kedvező kép a turisztikai potenciál kihasználása szempontjából. A kihasználtság növelését az egyéb már említett turisztikához kapcsolható szektorok együttes erősítésével lehetne tovább javítani. A kiskereskedelmi hálózati egységek számában azonban visszaesés mutatkozik: 2007 ben 25 db, 2012 ben már csak 16 db volt. A turisztikai vonzerő növelésével ez a szektor is erősíthető lenne. Iparűzési adó tekintetében nagyon kedvező képet láthatunk között, nagyon nagy mérvű növekedés figyelhető meg E Ft ra növekedik, amellyel az utolsó évben második helyen van. Megjegyzendő, hogy Bodajkhoz képest kétszeres iparűzési adóval rendelkezik 2013 ban. Forrás: 09,310,311,312,313,314,315,438,439,426,427,316,317,318,319,320,321,322,323,324,325,326,327,328,329,330,3 31,332,333,334,335,336,337,338,339,340,341,342,343,344,345,346,347,348,349,350,351,352,353,354,355,356,3 57,358,359,360,361,468,469,440,441,464,465,466,467,368,369,370,371,372,373,374,375,376,377,378,379,380,3 81,382,383,384,385,428,429,442,443,444,445,430,431,446,447,394,395,396,397,448,449,398,399,400,401,402,4 03,450,451,432,433,408,409,452,453,410,411,412,413,414,415,454,455,416,417,418,419,420,421,462,463&xter tip=t&xterkod= A TELEPÜLÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI A működő vállalkozások aránya az alábbiak szerint oszlott meg 2010 évben: Mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában): 3,92 % Ipar, építőiparban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában): 24,51 % Szolgáltatásokban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában): 71,57 % A vállalkozások száma 2016 júliusában 132 db. A településen 2015 ben két telephelyengedéllyel rendelkező telep működött: Alcufer Ipari és Kereskedelmi Kft. (hrsz.: 0171/2), amely részben nem veszélyes hulladék és veszélyes hulladék gyűjtésével, hasznosításával és ártalmatlanításával, illetve veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtésével, hasznosításával és ártalmatlanításával foglalkozik, Global West Hungary Kft. (hrsz.: 803), amely szárazföldi személyszállítással, illetve közúti áruszállítással foglalkozik. A szállításban használt gépjárművek tárolása a telephelyen történik. A településen a legnagyobb adózók listája az alábbiakban olvasható (2016 július): Magyar Telecom Nyrt. UPC Magyarország Kft. DRV Zrt. E. ON Energiaszolgáltató Kft. E. ON Dél dunántúli Áramszolgáltató Kft. Nemzeti Útdíj Szolg. Zrt. Mór és Környéke ÁFÉSZ Alcufer Ipari és Kereskedelmi Kft. T.A.R.K.Ó. Kft Vadex Zrt. Kelemen és Társa Kft. Ezerszem 97 Kft. FKKF Zrt. Ábrahám Spd Fuvarozási Kft. Pálfi Ilona őstermelő Önkormányzati adatszolgáltatás alapján a településen a következő kereskedelmi egységek működnek: 9 db üzlet/bolt/abc, 7 db söröző/étterem/cukrászda, 2 db iroda, 1 db panzió és 2 db egyéb kereskedelmi egység. A kereskedelmi egységek túlnyomó többségben a Dózsa György utca mentén helyezkednek el elszórtan, a Vörösmaty tér környékén pedig a sűrűsödésük figyelhető meg. Önkormányzati adatok alapján a településen négy üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyszolgáltatást végző szolgáltató működik: Károlyi Kastély Szálloda (hrsz.: 025/3), A szeretet szolgáltatásában Közhasznú Alapítvány által működtetett egy üdülő, gyermeküdülőt (hrsz.:602/11), Margaréta Vendégház (hrsz.:652/1), Zserivadászház (hrsz.: 051/5) Gránátalma vendégház (hrsz.: 516) Forrás: A GAZDASÁGI SZERVEZETEK JELLEMZŐI, FONTOSABB BERUHÁZÁSAI TELEPÜLÉST ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSE A gazdasági szervezetek részletes vizsgálata az és A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői fejezetben bemutatottakon túl nem indokolt A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK (ELÉRHETŐSÉG, MUNKAERŐ KÉPZETTSÉGE, K+F STB.) A település elérhetőségét az 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok fejezetben bemutattuk. Megállapítható, hogy a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők közül az elérhetőség kedvező (főúti kapcsolat, rövid idejű megyeszékhely elérés), a képzettségi adatok országos átlag alattiak, amely leginkább a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányában mutatkozik meg. A K+F helyi jelenléte ugyan nem mutatható ki, ám Székesfehérvár közelsége miatt ezt a tényezőt is meglévőnek tekinthetjük. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők további vizsgálata nem indokolt INGATLANPIACI VISZONYOK (KERESLET KÍNÁLAT) A KSH 2011 évi népszámlálási adatai szerint lakások és lakott üdülők építése a következők szerint alakult: 1946 előtt épült az épületek 12,43 % (94 db), Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 10

12 között 21,16 % épült (160 db), között az épületek 17,33 % épült (131 db), között 14,42 % (109 db), között 18,52 % (140 db), között 7,67 % (58 db), között 3,44 % (26 db), között pedig 5,03 % (38 db). Az adatokból visszaszámolva a legtermékenyebb év az közötti időszak volt, itt évente 14,0 db lakás épült. Az ezt megelőző időszakot tekintve is magas volt az építkezési kedv, de az ezt követő időszakban drasztikusan visszaesett között újra emelkedés figyelhető meg 7,6 db lakás/év. Megjegyzendő, hogy erre az időszakra tehető Kéthly Károly utca beépülése. Összegzés: A település gazdasági súlya a kistérségéhez viszonyítva kedvezőnek tekinthető, hiszen nemcsak az mutatható ki, hogy sok ágazat esetén fejlődés érzékelhető, hanem a kistérségben sok paraméter tekintetben nagyon előkelő helyen áll. A turisztikai potenciálhoz kapcsolódó szektorok viszonylag kedvező helyzetben vannak, de további fejlesztésük szükséges, ehhez összehangoltságra lenne szükség, amelyet az önkormányzat támogat. Az iparűzési adót kiemelnénk a vizsgálat tekintetében, ahol is a kistérségben a második helyen áll, ami a fejlődés lehetőségét nagyban elősegíti. A lakásépítés tekintetében 1990 után visszaesés volt tapasztalható, de a között újra emelkedés figyelhető meg, amely a település lakónépesség megtartó és növelő elképzeléseit nagymértékben alátámasztja AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE KÖLTSÉGVETÉS, VAGYONGAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI PROGRAM Fehérvárcsurgó Közös Önkormányzati Hivatalának évi kölségvetéséséről szóló 2/2015. (III. 13.) önkormányzati rendeletet és évi költségvetési tervét vizsgálta a tev. A évi költségvetésről szóló rendelet a bevételi és kiadási oldal egyenlő összegen kezeli. A működési cevételek két részre oszthatók szolgáltatások ellenértéke (fénymásolás, esküvő) és központi irányítószervi támogatás, amely utóbbi teszi ki a bevételek jelentősebb hányadát. A kiadások oldal három fő részre osztható: személyi juttatások (59,21 %), munkaadókat terhelő járulékok (15,48 %) és dologi kiadások (25,31 %). A kiadás több mint felét a személyi juttatások teszik ki. A dologi kiadásokból a legnagyobb költségek az alábbiakhoz kapcsolódnak: fizetendő általános forgalmi adó, üzemeltetési anyagok, közüzemi díjak, szakmai anyagok és szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások. A évi költségvetési terv bevételi és kiadási oldal szintén egyenlő, de az önkormányzat sokkal nagyobb anyagi lehetőséggekkel tud gazdálkodni az előző évhez képest. Az alábbiakban azok a területek kerülnek kiemelésre, ahol a bevétel és kiadási oldal különbözetet mutat. Kiadási oldal a magasabb: víztermelés, kezelés, ellátás gyermekétkeztetés önkormányzati jogalkotás város, községgazdálkodási és egyéb szolg. család és nővédelmi egészségügyi gondozás egyéb szociális pénzbeli ellátások közfoglalkoztatás közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Bevételi oldal a magasabb: lakóingatlan bérbeadás (kiadás) forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek Csak kiadási oldal van: települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása út, autópálya építése zöldterületek kezelése közvilágítás óvodai nevelés háziorvosi szolgálat lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások temetési segély civil szervezetek működési támogatása könyvtári szolgáltatások köztemető fenntartás és működtetés sportlétesítmények üzemeltetés, támogatása Csak bevételi oldala van: szennyvízgyűjtés, kezelés önkormányzatok elszámolásai A kiadás és bevételi oldal áttekintéséből egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzat jól gazdálkodik a lakóingatlanaival (bérbeadás). Ezen túlmenően kedvező még, hogy a forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek esetén is a bevételi oldal a magasabb. A szennyvízgyűjtés és kezelésből pedig csak bevételi oldala van, amely szintén a költségvetés bevételi oldalát növeli. Az önkormányzatok elszámolásai közé tartoznak: építményadó, termőföld bérbeadásából származó jövedelem, iparűzési adó, gépjárműadó stb. Vagyongazdálkodás Fehérvárcsurgó Önkormányzat Képviselő testülete Az önkormányzat évi költségvetéséről szóló (II. 20.) rendeletének mellékletében az önkormányzat vagyonnal kapcsolatos dologi és egyéb folyó kiadások kis mértékű több letet mutatnak a működési bevételekhez viszonyítva. Gazdasági program A Község gazdasági programja a Településfejlesztési koncepció irányelveit követi AZ ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGE, INTÉZMÉNYRENDSZERE A településen az alábbi intézmények találhatók meg: polgármesteri hivatal általános iskola óvoda művelődési központ Amerigo Tot Emlékmúzeum háziorvosi rendelő gyógyszertár Az önkormányzat több településfejlesztéshez kapcsolódó pályázattal rendelkezik, amelyek közül a legutolsó a közbiztonság növelését szolgáló térfigyelő rendszer kiépítéséhez kapcsolódik, összesen 8 db térfigyelő kamera kihelyezésével GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Az Önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenységének része a településrendezési eszközök jelen felülvizsgálata, amely által a gazdasági szereplők működési feltételei javulnak FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Az önkormányzat a településen foglalkozik közfoglalkoztatással. A évi költségvetési tervezetében a költségek 1,01 % át teszi ki, míg a bevételei a 0,82 % át LAKÁS ÉS HELYISÉGGAZDÁLKODÁS A évi költségvetési tervéből kiderül, hogy a településnek jól működik a tulajdonában lévő lakóingatlanokkal. A bevételi oldal több mint hétszerese a kiadási oldalnak. A kiadások karbantartásból, Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 11

13 kisjavításokból és előzetesen felszámolt ÁFÁ ból keletkeznek. A bevételi oldal két részre oszlik: bérbeadásra és értékesítésre. A bérbeadási bevétel még mindig háromszorosa a karbantartásoknak és kisjavításoknak. Az Önkormányzat 10 db lakással rendelkezik, amelyekre csak határozott idelyű bérleti szerződés köthető. A településen nincsen veszélyeztettett lakhatási helyzet és hajléktalanság sem. Szociális lakhatás céljára biztosított lakásálománnyal a település nem rendelkezik INTÉZMÉNYFENNTARTÁS Az önkormányzat intézményfenntartásának feladatait annak kiadási és bevételei oldala felől tekintjükát a év vonatkozásában. Bevételi oldal: gyermekétkeztetés: óvoda és iskola bevétele Kiadási oldal: gyermekétkeztetés: vásárolt alapanyagok és a kapcsolódó közüzemi díjak óvoda közműdíjai, karbantartási díjai, egyéb tárgyi eszköz beszerzés, kerítésfelújítás háziorvosi rendelő közműdíjai, szemétszállítása, karbantartás és kisjavítás könyvtár: könyv és számítógépbeszerzés egyéb közüzemi díjak Intézményfentartását az alábbi bevételeiből oldja meg: település üzemeltetéséhez kapcsolódó támogatás, közművelődés támogatása, települési Önkormányzatok szociális feladatainak támogatása, gyermekétkeztetési feladatok támogatása, stb ENERGIAGAZDÁLKODÁS Az önkormányzat a évi költségvetési tervezetében a közvilágítás tekintetében költ a karbantartásra, kisjavításra és a közvilágítás korszerűsítésére. A közvilágítás kölségeiből a közvilágítás korszerűsítésére 59,47 % jutott. A település önkormányzata ezen túl menően támogat egy kisebb Napelemes Kiserőmű telepítés a belterülettől délkeletre elhelyezkedően, amely szintén javítja a település energiagazdálkodását TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A évi CLXXXIX. törvény pontja tartalmazza a településüzemeltetést: 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); Fehérvárcsurgó a jogszabályi pontban foglaltaknak eleget tesz. Mindebből kiemelendő, hogy az elmúlt időszakban, több lakóterületeket kiszolgáló úthálózati rendszer elemet egészített ki, illetve épített meg az Önkormányzat. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 12

14 1.12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Fehérvárcsurgó Község az Dunántúli Középhegység nagytáj, a Vértes Velencei hegyvidék középtáj, Móri árok kistáj, illetve a település keleti fele az Észak Mezőföld, nyugati fele a Keleti Bakony vegetációs táj része TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK DOMBORZATI ADOTTSÁGOK Forrás: Az ábra készítéséhez felhasználásra került Magyarország M=1: léptékű topográfiai térképe A magassági adatok vizsgálatát részben 1: léptékű topográfiai térképek alapján, részben az ingyenesen elérhető digitális domborzati adatok alapján végeztük. Ennek alapján Fehérvárcsurgó lakóterületei a tengerszint felett átlagosan 130 m rel fekszenek, nyugati részein a domborzat élénkebb tengerszint felett m rel, míg a keleti felén, a vizenyősebb területeken belterületnél nagyrészt valamivel alacsonyabb. A település vonatkozásában vizsgált digitális terepadatok részben az ASTER szatellit adataiból, származnak. Ez alapján a település területén a domborzat változatosságát, az adatok homogenizálását követően 100 m es négyzeteken vizsgáltuk. A vizsgálatból kiderült, hogy a település területének többségén a domborzat változatossága viszonylag alacsony, 0 5 m es érték a leggyakoribb, különösen a település mezőgazdasági területein és a belterületen. Nagyobb értékek az üdülőterületeken fordulnak elő, illetve az erdővel fedett területeken, itt a relatív relief eléri a 100 méterenkénti métert is. Noha az ASTER adatai nem tekinthetőek tökéletesen pontosnak, a nagyságrendi viszonyokat jól jelzik a domborzat változatosságában. A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk a település lejtésviszonyait is. A lejtőkategóriákat a művelésre, lakóterületek kialakítására való alkalmasság tapasztalati értékei szerint határoztuk meg, melyek a következők: Fehérvárcsurgó relatív relief. Adatok forrása: ASTER 0 5%: lényegében minden művelési ágnak megfelelő a szőlő kivételével, illetve beépítésre alkalmas. 5 12%: intenzív mezőgazdasági művelésre nem, csak extenzív művelésre alkalmas megfelelő talajvédelem mellett, továbbá gyepgazdálkodásra, beépítésre, erdőtelepítésre %: gyepgazdálkodásra, beépítésre, gyümölcstermesztésre (csak megfelelő talajvédelem mellett) alkalmas 17 25%: gyepgazdálkodásra, szőlőtermelésre még alkalmas 25% : erdőgazdálkodáson kívül másra nem alkalmas Vizsgálataink alapján kiderül, hogy a település tájszerkezete a lejtők meredeksége szempontjából aránylag jól alkalmazkodik a terepadottságokhoz. Kivételt képeznek ez alól: a Károlyi kastélytól délre fekvő területeken szántó művelési ágban lévő területek fekszenek 17% feletti lejtésű területeken, a belterülettől nyugatra fekvő területeken, ahol az üdülőterületek vége nyúlik a meredek lejtésű részekbe. a település északi keleti végén elnyúló hát, melyen a lejtés többnyire 5, helyenként 12% feletti, itt szintén szántó művelési ágba tartozó területek vannak. A lejtők iránya szintén befolyásolja a művelésre való alkalmasságot a lejtőn kialakuló helyi klíma által: míg a szőlők a kifejezetten meleg, dél délnyugati lejtésű területeket kedvelik, és a lakó és üdülőterületeknek is jobban megfelel ez a tájolás a kedvezőbb benapozási viszonyok miatt, addig az északi északkeleti lejtők sokkal inkább alkalmasak erdőnek jelen magassági viszonyok mellett. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy Fehérvárcsurgó lejtőkategóriái. Adatok forrása: ASTER Fehérvárcsurgó lejtésviszonyai mérsékelten kedveznek a jelenlegi tájhasználati viszonyoknak. Lejtőirányok tekintetében Fehérvárcsurgó tájszerkezete megfelelőnek tekinthető, a művelési ágak többnyire illeszkednek az adottságokhoz. A település lakóterületeinek nagy része keleti északkeleti tájolású lejtőkön található, ezek meredeksége azonban gyakran nem akkora, hogy problémát okozzon. Fehérvárcsurgó lejtőinek irányultsága. Adatok forrása: ASTER FÖLDTANI ADOTTSÁGOK A település területe jórészt lösz, illetve folyóvízi üledék alapkőzeten nyugszik, továbbá a közigazgatási terület északi részénél helyenként vastagpados, korai diagenetikus dolomiton. A földtani viszonyok utalnak a település domborzati, illetve talajtani viszonyaira is: a mállékony löszös területeken a talajok termőrétegének vastagsága jóval nagyobb, mint a dolomiton, illetve a terepviszonyok is sokkal egyenletesebbek. Míg a lösszel fedett területeken ritkán nagyobb 100 méteren a terepszint változása 2 5 méternél, a dolomit alapkőzetű területeken gyakran meghaladja a 6 10 métert is, de nem ritka a sem. Forrás: Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 13

15 TALAJTANI ADOTTSÁGOK A település belterületétől északkeletre a réti, illetve lápos réti talaj jellemző, melyek talajértékszáma 50 60, illetve A település területének túlnyomó részén (többek között a belterületen is) Ramann féle barna erdőtalaj jellemző, a nyugati részeken pedig rendzina talajok, illetve egy kis részen köves földes kopárok, talajérték számuk 50 60, illetve A termőréteg vastagsága jellemzően 100 cm feletti, kivéve a lápos réti öntéstalajú részeken ( cm), illetve a rendzina és kopár részeken, ahol 20 cm nél kevesebb. Forrás: A termőréteg vastagságával összefüggésen alakul a talajok szervesanyag tartalma is: lápos réti talajon 400 t/ha feletti, réti talajon t/ha, barna erdőtalajon t/ha, rendzina talajon kevesebb, mint 50 t/ha. A felszínborítás a talajadottságoknak megfelelő a településen. A hasznosításra alkalmas területeken szántó, illetve gyep művelési ág a jellemző, a hasznosításra alkalmatlan domborzati és talajviszonyokon az erdő hasznosítás jellemző. A gyengén savanyú barna erdőtalajok kivételével mindenhol felszíntől karbonátos talajok jellemzőek. A talajok vízelvezető képessége összefüggésben van a termőréteg vastagságával is: míg a település talajai nagyrészt jó vízelnyelő képességűek, kiegyenlített vízháztartásúak, a vékony termőrétegű rendzina talajok vízháztartása szélsőséges. Fehérvárcsurgó területén a talajok mind fizikai tulajdonságaik, mind szervesanyag készletük alapján kedvezőtlen tulajdonságokkal bírnak a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából. VÍZRAJZ FELSZÍNI VIZEK A víztestekre Magyarország felülvizsgált, évi vízgyűjtő gazdálkodási tervéről szóló 1155/2016. (III. 31.) Kormányhatározatban szereplő intézkedési tervek vonatkoznak, melyek a Víz Keretirányelvben megfogalmazott célkitűzéseket mennyiségi és minőségi szintek elérése teszi lehetővé. A település igen gazdag felszíni vízhálózattal rendelkezik. Fehérvárcsurgó a Duna vízgyűjtőjének Észak Mezőföld és Kelet Bakony alegységéhez tartozik. Legfőbb vízfolyásai a Gaja patak és a Malom patak. Lefolyással rendelkező tavai a település nyugati részén elhelyezkedő Fehérvárcsurgói tározó és a keleten található halastavak. A FMTrT melléklete rendszeresen belvízjárta terület övezete, nagyvízi meder övezete alapján a település belterületétől északkeletre belvízjárta terület övezetével érintett, azonban a település a Pálfai 2003 vizsgálat alapján nem tartozik a belvízzel veszélyeztetett területek közé. A fehérvárcsurgói karsztforrások megindulása 2010 ben kezdődött, az az évi extra nagy csapadék és beszivárgás hatására. Ebben a térségben még tart a visszatöltődés, a hozamok emelkedése várható. A víztest állapota jó. 6 1 térkép részlet Felszíni víztest ökológiai minősítése Fehérvárcsurgó érintettsége: A Gaja patak a víztározó felett mérsékelt ökológiai állapotban van. A Gaja patakra a víztározó alatt és a Malom árokra pedig a gyenge állapot jellemző térkép részlet Felszíni víztestek biológiai minősítése Fehérvárcsurgó érintettsége: A Gaja patak a víztározó felett mérsékelt biológiai állapotban van. A Gaja patakra a víztározó alatt és a Malom árokra pedig a gyenge állapot jellemző. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 14

16 6 3. térkép részlet Felszíni víztestek fizikai kémiai minősítése Fehérvárcsurgó érintettsége: A Gaja patak a víztározó felett mérsékelt fizikaikémiai állapotban van. A Gaja patakra a víztározó alatt gyenge állapotot mutat. Míg a Malom árokra rossz állapot a jellemző térkép részlet Vízkivételek felszín alatti vizekből: Karszt (k.1.1) Az évi kitermelt víz mennyisége: Em 3 /év A településen található vízműből kitermelt nyersvíz legnagyobb részt ivóvízként, kis százalékban pedig ipari vízként kerül hasznosításra. Forrás: Duna részvízgyűjtő 3. fejezet térképmellékleteiből A közigazgatási területet az alábbi felszín alatti víztestek érintik: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota szerint: 6 5. térkép részlet Felszíni víztestek kémiai minősítése Fehérvárcsurgó érintettsége: A települést érintő összes víztest kémiai állapota jó. Adatok forrása: Duna részvízgyűjtő 6. fejezet térképmellékletei A közigazgatási területen megvalósuló létesítmények üzemelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a csapadékvizek befogadójának vízminőség védelmére. A felülvizsgálat során rendezésre került az összes földhivatali vízgazdálkodással kapcsolatos ingatlan (földrészlethez kapcsolódó elemek) terület felhasználási besorolása sekély hegyvidéki/jó és sekély 6 7. hegyvidéki/jó és porózus/jó porózus/gyenge (sh.1.2, sp1.7.1) (h.1.2, p.1.7.1) Felszín alatti víztestek kémiai állapota szerint: 6 9. karszt/jó (k.1.1) VÍZRAJZ FELSZÍN ALATTI VIZEK A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet rendelkezik a felszín alatti víz védelmének általános és specifikus szabályairól. A közigazgatási területet az alábbi felszín alatti víztestek érintik: sekély porózus, sekély hegyvidéki, karszt. A felszín alatti víztestek érintettségének vizsgálatát Magyarország felülvizsgált, évi vízgyűjtő gazdálkodási tervéről szóló 1155/2016. (III.31.) Kormányhatározat alapján végeztük sekély hegyvidéki/jó+gyenge á. k. és sekély porózus/gyenge (sh.1.2, sp.1.7.1) hegyvidéki/jó és porózus/jó (h.1.2, p.1.7.1) karszt/gyenge (k.1.1) Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 15

17 Érintett víztestek minősítésének jelmagyarázata. mennyiségi állapota szerint, illetve kémiai állapota szerint. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a víztestek állapota néhány kivételtől eltekintve, minden esetben jó minősítésű Fehérvárcsurgó egész közigazgatási területén. A kivételek az alábbiakban foglalhatók össze: sekély porózus víztest érinti a település legdélebbi részét (sp.1.7.1) gyenge minősítésű mennyiségi állapot szerint, és kémiai állapot szerint is, sekély hegyvidéki víztest érinti a település északnyugati felét (sh.1.2) kémiai állapotát tekintve jó, de gyenge kockázattal bír, karszt víztest is érinti a települést, ebből a k.1.1 jelű kémiai állapotát tekintve gyenge. A települést az alábbi térképmellékletek nem érintik: 6 4. térkép: Felszíni víztestek osztályozása Hidromorfológiai elemek 6 8. térkép: Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Porózus termál térkép: Felszín alatti víztestek kémiai állapota Porózus termál térkép: Védett területek állapota Természetes fürdőhelyek és fürdővizek térkép: Védett területek állapota Tápanyagérzékeny területek Mindezek kapcsán a településen található kitermeléssel foglalkozó vízműtelepet és a hozzá kapcsolódó hidrogeológiai vízbázist különös tekintettel szükséges védeni az fejlesztési területek kijelölése kapcsán is. KLIMATIKUS ADOTTSÁGOK Magyarország túlnyomó részén az évi középhőmérséklet 10 és 11 C között alakul. A településen az évi átlagos középhőmérséklet 9,5 10,0 C. Magyarországon az évi átlagos csapadék mm. Fehérvárcsurgó területén az átlagos éves csapadékösszeg mm, mely az országos átlag alatti érték. Az éves csapadékmennyiség többsége nyáron érkezik a területre, átlagosan mm. Az évi átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s feletti, mely megfelel az országos átlagértéknek. Az uralkodó szélirány északnyugati, az országos átlagnak megfelelően, szintén gyakori a délkeleti szél is, kisebb átlagsebességgel. Az éghajlati adottságok alkalmassá teszik a területet szőlőtermesztésre, általánosságban azonban a kevéssé hőés vízigényes növények számára megfelelő az éghajlat. Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere térkép részlet Védett területek állapota Ivóvízkivételek védőterületei A településen található a Rákhegy II. vízmű, amelyhez kapcsolódó felszín alatti sérülékeny ivóvízbázis veszélyeztetettsége a jelentős veszélynek kitettek közé tartozik. Erre a HÉSZ előírásainál, illetve a fejlesztések meghatározásánál jelentős hangsúlyt kell fektetni. NÖVÉNYZET A Móri árok kistáj eredeti növényzetéből mára lényegében semmi nem maradt, a jelenlegi növénytakaró másodlagosan kialakult, vagy teljesen mesterséges élőhelyfoltokat tartalmaz. Nagyobb területeken találhatóak száraz, illetve üde nedves gyepek, ezek egy része azonban jellegtelen, kevéssé típusos. A legnagyobb kiterjedésű természetesebb gyepek a kistájban a mocsárrétek és a löszön kialakult száraz gyepek. Természetesebb erdők csak elszórtan, a kistáj peremén találhatóak. Forrás: Duna részvízgyűjtő 6. fejezet térképmellékletei térkép Védett területek állapota Natura 2000 és halas vizek A települést érintő vízzel összefüggésben lévő Natura 2000 területek jelentős része károsodottnak tekinthető. Űrfelvételek tanúsága szerint a település keleti felén elsősorban mezőgazdasági területek találhatóak, míg a nyugati végeket elsősorban erdők, jellemzően lombhullató állománnyal. Az 1: léptékű topográfiai térképek információi szerint ezek az erdők elsősorban cseres tölgyes állományok, helyenként nyáras, illetve akácos foltokkal, elvétve fekete fenyves állományokkal. Elsődleges rendeltetés szerint a település erdeinek nagyobb része gazdasági, védelmi erdő, illetve egyéb. Közjóléti erdők nincsenek a településen. A nyilvántartott erdőterületek, valamint a zöldfelületek elhelyezkedését az Zöldfelületi rendszer vizsgálata fejezetben mutattuk be. A település külterületeinek keleti részére nagymértékben jellemzőek a szántóföldi növénykultúrák. A MÉTA program (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) keretei között készített, Magyarország természetközeli növényzettel való borítottságát ábrázoló térkép szerint Fehérvárcsurgó község természetközeli növényzettel való borítottsága % közötti. A tájfásításra alkalmas növényfajok összetételének vizsgálatát a földrajzi kistájak növényzete alapján végeztük. A Móri árok kistájon, mivel gyakori élőhely nincs jelen, csak a közepesen gyakori élőhelyek előfordulását soroltuk fel, valamint az ezekhez tartozó növényfajokat vizsgáltuk annak érdekében, hogy a tájfásításra alkalmas fajokról képet kapjunk. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 16

18 Móri árok kistáj: Közepesen gyakori élőhelyek: D34 Mocsárrétek H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek OB Jellegtelen üde gyepek OC Jellegtelen száraz félszáraz gyepek RC Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők P2b Galagonyás kökényes borókás cserjések (Á NÉR 2011 ből kivezetésre került kategória) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 2. melléklete szerint a tervezési területen az alábbi fajok tekinthetőek őshonosnak: Barkócaberkenye Csertölgy Déli berkenye Erdeifenyő Fehér fűz Fehér nyár Tatárjuhar Fekete nyár Gyertyán Házi berkenye Hegyi juhar Hegyi szil Kecskefűz Kislevelű hárs Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgyek Korai juhar Közönséges boróka Közönséges bükk Közönséges nyír Lisztes berkenyék Madárcseresznye Magas kőris Magyar kőris Mezei juhar Mezei szil Mézgás éger Molyhos tölgy Nagylevelű hársak Rezgő nyár Sajmeggy Törékeny fűz Vadalma Vadkörte Vénic szil Virágos kőris Zselnicemeggy Ennek alapján: Tájfásításra alkalmas fafajok a kistájhoz tartozó gyakori, illetve közepesen gyakori élőhelyeken: hárs fajok (Tilia spp.) kislevelű hárs (Tilia cordata) ezüst hárs (Tilia tomentosa) tölgy fajok (Quercus spp.) kocsányos tölgy (Quercus robur) csertölgy (Quercus cerris) kőris fajok (Fraxinus spp.) magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. danubialis) magas kőris (Fraxinus excelsior) juhar fajok (Acer spp.) hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) korai juhar (Acer platanoides) gyertyán (Carpinus betulus) fehér nyár (Populus alba) (jellemzően vizes, üde élőhelyeken) szürke nyár (Populus canescens) (jellemzően vizes, üde élőhelyeken) fekete nyár (Populus nigra) (jellemzően vizes, üde élőhelyeken) fehér fűz (Salix alba) (jellemzően vizes, üde élőhelyeken) mézgás éger (Alnus glutinosa) (jellemzően vizes, üde élőhelyeken) Tájfásításhoz alkalmazható cserjefajok a kistájhoz tartozó gyakori, illetve közepesen gyakori élőhelyeken: kökény (Prunus spinosa) gyepűrózsa (Rosa canina agg.) rekettyefűz (Salix cinerea) (jellemzően vizes, üde élőhelyeken fordul elő) füles fűz (Salix aurita) (jellemzően vizes, üde élőhelyeken fordul elő) parti fűz (Salix elaeagnos) (jellemzően vizes, üde élőhelyeken fordul elő) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) varjútövis benge (Rhamnus catharticus) veresgyűrű som (Cornus sanguinea) ostorménfa (Viburnum lantana) csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) Iparterületeknél, beültetési kötelezettség teljesítése esetén javasolt fajok: fehér nyár (Populus alba) Turkesztáni szil (Ulmus pumila 'Puszta') mezei juhar (Acer campestre) gyertyán (Carpinus betulus) kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) Forrás: Összegzés: Fehérvárcsurgó területén a talajok mind fizikai tulajdonságaik, mind szervesanyag készletük alapján kedvezőtlen tulajdonságokkal bírnak a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából, így a mezőgazdasági hasznosítást inkább a legeltetéshez, hal és vadgazdálkodáshoz szükséges kapcsolni. A településen két jelentős állóvíz található a víztározó és a halastavak, amelyek hasznosulhatnak mind halgazdálkodás, mind turisztika és rekreáció terén. A településen megvalósuló létesítmények üzemelése, illetve fejlesztések kijelölése kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani a csapadékvizek befogadójának vízminőség védelmére, illetve a települést érintő hidrogeológiai vízbázisra. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 17

19 TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET Tájtörténeti vizsgálat Fehérvárcsurgó területe már igen korán, leletek szerint az őskorban lakott terület volt. A tájszerkezetet formáló beavatkozások tehát már ekkor elkezdődtek, és lényegében szakadatlanul folyhattak a történelem során. A római korban a Pannonián keresztülmenő utak csomópontjában lévő település, Osones is ezen a környéken terült el, illetve egyes források szerint a Gaja patakon a jelenlegi helyén már ebben az időszakban is állt völgyzáró gát. A középkorban gyakran említett település viszonylag folyamatosan lakott terület volt, és kevés komolyabb esemény érintette. Ezek közül kivételt képez a tizenöt éves háború, mely során Csurgó teljesen elnéptelenedett, de nem sokkal később újra benépesült. Az első katonai felmérés lapjain Csurgó (Czurgo, Csiurgó) néven szerepel a település (a Fehérvárcsurgó nevet 1903 ban vette fel, a Somogy megyei Csurgó településtől való megkülönböztetésre) már közel a maival megegyező területen található, illetve a községtől keletre már látható Puszta Igar is, melynek környékén szabályos vonalvezetésű csatorna található, azaz a vízrendezés, vízkormányzásra való törekvés már korábban megindult. Ennek célja feltehetően a település keleti felében található, akkor még mocsaras területek művelésre alkalmassá tétele mellett az igarpusztai vízimalmok működtetése is volt. A vízimalmok a településen jelentős szerepet játszottak, az első katonai felmérés lapjai a mai Gaja patakon és Gát patakon is többet ábrázoltak. A Csurgóról Igarpuszta felé menő út az első katonai felmérés idején még feltűnően más útvonalon haladt, mint a későbbi időszakokban. Az út Igar felőli végén ma megtalálható egy kettős fasor maradványa, mely vélhetően ezt az útvonalat szegélyezte, később azonban az út nyomvonala megváltozik, a második katonai felmérés idejére új útvonal köti össze Csurgót és Igart. A második katonai felmérés idejére az úthálózat jelentős fejlődésen ment keresztül, a szomszédos települések felé a korábbinál jóval szabályosabb nyomvonalú, vélhetően stabilizációval rendelkező burkolatú utak haladnak, melyeket igen gyakran egyes, vagy kettős fasorok szegélyeznek. Közlekedés szempontjából még egy jelentős változás mutatkozik meg: a vasút megépítése. A tájszerkezet hasonló az első katonai felmérésen ábrázoltakhoz, itt azonban élesebben elválnak a lecsapolt, illetve mocsaras területek. Szintén láthatóvá válnak a Csurgótól nyugatra elterülő szőlők területei, melyekben sok présház állt. Ebben az időszakban épül fel a Károlyi kastély is, a térképen a kastélykert és az utak viszonyából jól látható, hogy a kastélyhoz tartozó tájképi kert nem csak kert volt, hanem a településnek lényegében bejárata is, reprezentációs kapuja. A kastélykerttől északkeletre a lakott területek mellett lecsapoló árkok látszanak, azaz vélhetően a korábbi időszakokban rendszeres gondot jelenthetett a belvíz az ott élőknek. A településtől nyugatra kirajzolódik a Szilva kút, amely a hatályos terven tervezett golfpálya központi területével azonos helyen található egy jelenlegi major területén. A harmadik katonai felmérés térképein területhasználati változások kevésbé látszódnak, és a település lakott területe sem terjeszkedett a második katonai felmérés idejéhez képest, összességében kevés változás állapítható meg a második katonai felmérés idejéhez képest. A 20. század közepére érve a tájhasználat, a település mérete szinte alig változik, a legjelentősebb változást a Károlyi kastély kertjében lehet felfedezni: a kert ekkorra jóval túlnövi korábbi méreteit, és a Magyaralmás, illetve Igar, valamin Sárkeresztes felé induló utak látványos módon illeszkednek a kastélykert szerkezetébe, összekapcsolva a magánkerti léptéket a táji léptékkel. A II. világháború idejének topográfiai térképe egyben jelzi, hogy Fehérvárcsurgón ebben az időben működött posta, illetve két felekezet is jelen volt. Ebben az időszakban a vízkormányzási szándék már erősen jelen volt a térségben, a korabeli térképeken látható, hogy a természetes vízfolyások egy része a település déli felében már mesterséges mederbe szorult. Az 1970 es évek topográfiai térképén látszik, hogy ekkorra megépítették a csapadékvíz visszatartására létrehozott csurgói tározót, mely a mai napig a település egyik turisztikai attrakciója. A tározótól északnyugatra fekvő földeket nem használták tovább szántóföldi művelésre, ezért beerdősültek, illetve a Gaja patak menti vízimalmokat már korábban elhagyták, lebontották. Érdekes jelenség, hogy a Fehérvárcsurgót Bakonykútival összekötő út maradványa még jól látszik a topográfiai térképen (bár egy rövid szakasza már víz alatt van), de már használatban van a tározót szélesebb ívben elkerülő útvonal is. Szintén ebben az időszakban hozták létre Igartól délkeletre a halastavakat, és mesterséges csatornán összekötötték a víztározóval. Ennek folyománya, hogy a Károlyi kastély kertje visszaszorult korábbi területére, a korábbi kert táj kapcsolatok visszafejlődtek. Ezzel egy időben pedig a település lakott területe elérte mai méretét, illetve az úthálózat hangsúlyos elemei is kiépültek (települési összekötő utak, 81 es főút stb.). Az 1970 es évek óta Fehérvárcsurgón a tájszerkezet igen keveset változott. A jelenlegi tendenciák közül kiemelendő a településen belüli karakter lassú változása, mely a korábbi egységes falukép felbomlását eredményezi, illetve az egykori szőlő, majd zártkerti területek változása. Az országos tendenciák itt is érvényesülnek: azokon a területeken, ahol korábban szerszámoskamra elhelyezését engedélyezték, lassan megjelentek hétvégi házak, üdülőépületek. A hétvégi üdülésre való alkalmasság hírére egyre többen vágynak kiköltözni ezekre a területekre hosszabb távra, így ezek a területek szinte mindenhol idővel lakóterületekké alakulnak át, számtalan konfliktushelyzetet okozva, mivel az infrastrukturális ellátottság a megváltozó igényeket egyáltalán nem, vagy csak igen lassan követik. A település tájváltozásait az alábbi térkép kivágatokon szemléltetjük: I. katonai felmérés ( ) II. katonai felmérés ( ) III. katonai felmérés ( ) A II. világháború idejének topográfiai térképe (1945) Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 18

20 Noha művelési ág tekintetében kivett területnek minősül, fontos szót ejteni a 20. század második felében kiépült vízgazdálkodási létesítményekről, melyek a kivett területeknek mintegy felét teszik ki. Ide tartozik a fehérvárcsurgói víztározó, illetve a halastavak területe, valamint az őket összekötő csatornák területe. Ezekkel a tájhasználatok összetétele jelentősen megváltozott a településen az eredetihez képest. Magyarország 1: léptékű katonai térképe Forrás: Tájhasználat értékelése Magyarország 1: léptékű topográfiai térképe A település közigazgatási területén belül tájhasználat szempontjából a művelt területek álnak többségben, a művelés alól kivett területek aránya a település teljes területéhez viszonyítva 23,56 %. A művelés alól kivett területek két jelentős részből állnak, egyrészt a fehérvárcsurgói víztározóból és a halastavakból, másrészt a település lakott területeiből. A kivett területek között még megemlítendő a Moha rakodó területe. Mind a lakott területek mérete, mind a telekstruktúra, illetve az építkezési kultúra elsősorban a falusias tájjellegre engednek következtetni a település egészét tekintve. A település tájhasználata a történelmi hagyományokból és a földrajzi helyzetből is adódóan jelentős mértékben a mezőgazdasági művelés dominanciáját mutatja. A művelés alatt álló területeknek (melyek a település közigazgatási területének 76,44% át teszik ki) több mint a fele áll szántóföldi művelés alatt. Szintén jelentős arányt ér el az erdőművelés, ez elsősorban a település közigazgatási területének nyugati végében elterülő sekély talajú, szántóföldi művelésre alkalmatlan területekből áll. A szántók és erdők mellett jelentős területet foglalnak még el a gyepek, a többi művelési ág aránya kevésbé jelentős a településen. Forrás: Az ábrák készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok. Jóllehet a tájhasználatok jellege az évszázadok során keveset változott a településen, a használat módjában sok változás történt, így a település külterületei sem adják vissza teljes valójukban a korábbi arculatot. Legeltetett, kaszált gyepekkel igen kevés helyen lehet találkozni a külterületeken (az egykor vélhetően gyakoribb fás legelőknek mára csak feltételezhető maradékai találhatóak meg), a szántóföldi művelésben pedig a kisparcellás művelési mód jellemzően csak a faluszéli kertek végére szorult vissza, a külterületeken a nagytáblás művelés a jellemző. A táblák között mezsgyék rendszertelenül fordulnak elő, ez pedig kedvezőtlenül hat mind az élővilág, mind a talaj védelmére. Forrás: and maps/data/clc 2006 vector data version VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének lehatárolását a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (továbbiakban: DINPI) digitális adatszolgáltatása alapján végeztük el. A Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben (OTrT) kerültek lehatárolásra. Ez alapján Fehérvárcsurgó területén tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetbe esik a település közigazgatási területének nagy része: a település keleti felében a halastavak és környezetük, illetve a település nyugati fele. Forrás: Az ábrák készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok, a kapott adatokon kívül. Az övezetbe esik a lakóterületek szinte egésze és az üdülőterületek, valamint az erdőterületek egésze, továbbá a szántó, illetve gyep művelési ágba tartozó területek egy része, elsősorban az élénk domborzati jellemzőkkel bíró területek, illetve nyílt vízfelületek és környezetük. Az ismertetett területek tájképvédelmi szempontból történő kiemelt kezelésre való kijelölésének oka kézenfekvő: ezek Fehérvárcsurgónak azon területei, melyek turisztikai, üdülési szempontból jelentős potenciállal rendelkeznek, illetve esztétikai értékük jelentős a környező területekhez képest. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 19

21 A kijelölt területeken a halastavaknál szénhidrogén szállítóvezetékek haladnak el, illetve a terület keleti szélén halad el a 81 számú főút, a nyugati területrészen villamos távvezeték halad keresztül. Tájképi szempontból ezek a létesítmények hátrányt jelentenek, ugyanakkor megfelelő tájba illesztéssel ezek hatása jelentősen mérsékelhető nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A DINPI adatszolgáltatása szerint Fehérvárcsurgó közigazgatási területét országos jelentőségű védett természeti terület nem érinti. A település területén található a Móri árok Natura 2000 terület (Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUDI20033), mely létrehozásának célja a területen található közösségi jelentőségű élőhelyek (pl. Sík és dombvidéki kaszálórétek, Mészkedvelő üde lápés sásrétek) és fajok megóvása. A Móri árok Natura 2000 terület a település keleti felén helyezkedik el, helyenként közvetlenül határos a belterülettel. A Natura 2000 terület egy hatályos tervben is kijelölt mezőgazdasági üzemi iparterületet érint, amely földhivatalilag major besorolású. Forrás: Az ábrák készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok, a kapott adatokon kívül. Helyi védelmet élvező védett területként a településen a Károlyi kastélypark szerepel, mely elsősorban kultúrtörténeti jelentőségével érdemelte ki a védelmet. A jelenleg hatályos településszerkezeti tervben szintén szerepel a helyi védett terület lehatárolása, az azonban nem terjed ki az érintett ingatlanok teljes területére, míg a nyilvántartásban helyrajzi számok szerint szerepel. A helyi építési szabályzat szerint védett természeti terület továbbá a Fehérvárcsurgói Gaja szurdok Természetvédelmi Terület, mely az 1405/1954. sz. OTT határozattal került védelem alá helyezésre, ez azonban a központi nyilvántartásban, illetve a DINPI adatszolgáltatásában nem szerepel (érintett helyrajzi számok: , , 043, 045, 047, 048, 049). A HÉSZ továbbá helyi védelemre javasoltként említi a Templom domb idős hársfáit. Az adatszolgáltatás szerint a törvény erejénél fogva (ex lege) védett barlangok, források és földvárak találhatóak Fehérvárcsurgón. Az összesen 7 db forrás a település területén elszórtan található, de fontos megemlíteni a település központjában található három foglalt forrást (nevük Tó forrás, Haja kút, illetve Papkerti forrás). A védett földvárak a település nyugati végén találhatóak az erdővel borított területeken, nevük Kis Várhegy, illetve Keresztes hegy. A védett barlangok szintén a település nyugati felén fekszenek a Gaja patak közelében ökológiai hálózat A DINPI adatszolgáltatása szerint az Országos Ökológiai Hálózatból a magterület, illetve ökológiai folyosó érinti Fehérvárcsurgó közigazgatási területét. Eszerint az ökológiai hálózat magterületébe esik a Keresztes hegy és hozzá kapcsolódóan a Gajapatak környezete, az igari halastavak környéke, a belterülettől keletre eső egyes területek a patakok mentén és a Károlyi kastély területének jelentős része. Ökológiai folyosó a település nyugati végében található erdők, a víztározó területe, az Öreghegytől északra eső terület, illetve a település keleti felében elterülő magterületeket összekötő egyes területek TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE A település nyugati felében, a víztározó körüli üdülőterületeken a földhivatali nyilvántartás szerint jelenleg többségében kert, gyümölcsös művelési ágban szereplő ingatlanok vannak, ugyanakkor a hatályos szerkezeti terv szerint ezek a területek üdülőterület övezetbe tartoznak. Jól láthatóak itt is azok a folyamatok, melyek a legtöbb településen megjelennek, ahol zártkerteket jelöltek ki korábban: az egyes telkeken melyek gyakran kisebbek az átlagosnál kezdetben csak szerszámoskamra építése volt megengedett, melyet azonban a telektulajdonosok nem minden esetben tartottak be, így a területen először hétvégi házak jelentek meg, majd a későbbiekben akár lakóházak is. A településrendezési eszközök az ilyen településeken a folyamatnak gyakran passzív követői, azaz ezek a területek először üdülőterület övezetbe, majd bizonyos esetekben lakóterület övezetbe kerülnek. Sok esetben ugyanakkor a lakóterület ideális feltételei nincsenek meg ezeken a területeken, a közművesítés, a műszaki infrastruktúra hálózat gyakran elégtelen, a terület túlságosan egyfunkciójú, ezzel pedig táptalajt ad alvótelepülés, vagy településrész kialakulásának. Ezzel együtt az ingatlanok tényleges funkciójának rendezése is elnyúló folyamat, hiszen Fehérvárcsurgó földhivatali alaptérképe szerint is többségében gazdasági és melléképületek szerepelnek ezeken a területeken. További nehézséget jelent a nyilvántartásban, hogy a földhivatali alaptérképen csak az üdülőterületeken mintegy 100 épület nem szerepel. Fontos gond a területek átalakulásában ezen felül a területeket jelenleg ellátó keskeny úthálózat (átlag 3 4 m), amelynek hatályos terv szerinti szélesítésének kialakítását a tulajdonosok nem igen kívánják megvalósítani az átalakuló használat mellett sem, pedig a megnövekedett kihasználtság közműellátását csak így lehetne biztosítani. A külterületen a művelési ágak között egyértelműen a szántóföldi művelés a domináns. A korábbi kistáblás művelés, a kevésbé intenzív földhasználat, a kisebb arányú gépesítés, mely a századokkal ezelőtti földhasználatot jellemezte, biztosította a földek védelmét, hosszú távú használati lehetőségét. A táblák közötti mezsgyék egyrészt a birtok határát is jelezték, másrészt jótékony hatással voltak a környező élővilágra, menekülési lehetőséget jelentettek mind az állat mind a növényvilág számára. A jelenlegi nagytáblás művelés és a rendszertelenül megjelenő mezsgyék ezt nem teszik lehetővé. Különösen azokon a területeken jelent ez problémát, ahol az átlagos lejtő hajlásszög 5% felett van: ezeken a területeken a talaj felső rétegei könnyebben lemosódnak, mely a talaj minőségromlását okozza, fokozódó vegyszerhasználatot indukál, ezáltal terhelő hatással van a környezetre. Különösen azért jelent ez problémát, mert Fehérvárcsurgó talajai szántóföldi művelés szempontjából gyengébb minőségű talajok. A lemosódó talaj a lejtők alján hosszú távon problémát jelenthet a vízfolyások medrének fenntartásában. Az előbbiekből az alábbi problémák emelhetők ki tételszerűen: zártkerti területek hétvégi házas üdülőterületté való átalakulása infrastrukturális háttér nélkül, az ökológiai folyosó magterületeit nem veszik körül pufferterületek, nem a talajminőségnek megfelelő használat, tájkép roncsolódása, az aránytalan nem a hagyományoknak megfelelő építmények megjelenésével. A NÉBIH erdőrészleteket és kiváló termőhelyi erdőterületeket tartalmazó online térinformatikai állománya tartalmazza a legfrissebb adatokat az egyes erdőrészletek elhelyezkedéséről. Az adatok alapján mind az erdőterület határok, mind a rendeltetés szerinti beazonosítás a felülvizsgálat folyamán megtörténik, néhány kivételtől eltekintve, ahol is egyéb indokok döntenek. Ezek közül a legfontosabbak az alátámasztó munkarészek között a Településrendezési javaslatok cím alatt bemutatásra kerülnek. A konfliktust enyhíti, hogy az érintett területek mérete alacsony. Összegzés: A felülvizsgálat fontos feladatai közé tartozik a hatályos tervbe kijelölt zártkerti részeken található hétvégi házas üdülőterületek problematikája. Fehérvárcsurgó területén a domborzati viszonyok többnyire megfelelnek a mezőgazdasági művelés követelményeinek, illetve ahol nem a település nyugati végében, ott a táji adottságoknak megfelelően erdőművelés a jellemző, azaz csak igen kevés helyen találkozhatunk olyan területekkel, ahol a táji adottságok nem felelnek meg a jelen lévő művelési ágaknak. Átlagosnál jobb minőségű termőföldek általánosan a belterülettől északkeletre helyezkednek el, ez önmagában kevés, hiszen a talajok viszonylatában már kimutatásra került, hogy azok a talaj megművelésére nem annyira alkalmasak. Mezőgazdasági hasznosítását elsősorban a legeltetés, a hal és vadgazdálkodás irányába kell terelni. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 20

22 A település magas biológiai aktivitás értékű területei a közigazgatási terület nyugati felén elhelyezkedő nagy kierjedésű erdőterületei, és a szintén nagy felülettel rendelkező víztározótó és halastavai. A szántóterületek közé mozaikosan beékelődött gyepterületek értékes elemei a tájnak, melyek védelme érdekében a művelés fenntartása szükséges. A település kiemelkedő értékei közé tartozik táji és természetvédelmi érintettsége, amelyre fejlődését eddig is és ezt követően is építeni tudja. A közigazgatási területének nyugati fele beleértve szinte a teljes belterületét, illetve a halastavak környéke tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területként kezelt. A település Natura 2000 területtel (Móri árok) érintett, amelyet egy, a hatályos tervben is kijelölt, mezőgazdasági üzemi területet érint. A településen helyi jelentőségű védett természeti terület a Károlyi kastélyparkja. A település az Országos Ökológiai Hálózat magterületével, illetve ökológiai folyosójával is érintett. A felsoroltak alapján elmondható, hogy a település táji, természeti értékekben gazdag, melyek lehetőséget biztosítanak a rekreációhoz kapcsolódó turizmus fejlesztésére ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ELEMEI Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek közé tartoznak az erdőterületek, erdősávok, fasorok, gyepterületek (legelők és rétek), felszíni vizek parti sávja, parkok, köz és magánkertek, temetők, valamint a testgyakorlás színterei: játszóterek, sportpályák. Említésre méltók még a településen a jelenleg még csak tervi szinten létező különleges beépítésre szánt és nem szánt rekreációhoz kapcsolódó nagy zöldfelülettel tervezett területek is. A földhivatali alapadatok tartalmazzák a felsoroltak jelentős részének elhelyezkedését: Az erdők elsősorban a település közigazgatási területének nyugati felén helyezkednek el, de mozaikszerűen ritkásan megjelennek a településen szinte mindenhol. A gyepterületek leginkább vízfolyások mentén helyezkednek el szétszórtan a településen, többségben rét művelési ágban. Két jelentősebb állóvíz felület van a településen a belterülettől nyugatra elhelyezkedő tározótó és a település keleti felén található halastavak, mindkettő mesterséges kialakítású; ezen felül van még két szintén mesterséges vízfelület a kastély parkjában és a Gaja patak északi lefolyása mentén. A csapadékvíz elvezetésében jelentős szerepet játszanak a vízfolyások, csatornák és árkok. A településen a vízfolyások eredeti állapotához képest nagymértékű beavatkozások történek kisebb nagyobb csatornák és árkok kialakításával, melyeknek a kondicionáló szerepükön kívül a jelentős a belvíz kialakulását megelőző szerepük is. A településen két temető található, a Kossuth Lajos utca Kincsesbánya felé kivezető szakaszának két oldalán. Parkok tekintetében nem egyértelmű a helyzet, mivel földhivatalilag közpark besorolásban csak két alrészlet található: a kastély park és a Dózsa György utca mentén egy keskeny sáv. A többi park, amelyek szintén a Dózsa György utca mentén helyezkednek el kt, azaz közterület besorolásban vannak. Megjegyzendő, hogy a településen az egy lakosra jutó közpark területe alacsony, amelyet a kistérségi adatok is alátámasztanak, így ezt a felülvizsgálat során szükséges lenne növelni. Fontos megemlíteni egy nagyon pozitív példát játszótér szempontjából, amely az óvoda mellett a Deák Ferenc utcában valósult meg. Forrás: Az ábrák készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok. Erdőterületek rendeltetése és kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek A Nemzeti Élelmiszerlánc biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságának adatai alapján a település az üzemtervi erők közül a védelmi, gazdasági és egyéb rendeltetésű erdőterületekkel érintett, amelyek javarészt a közigazgatási terület nyugati részére esnek, de elszórtan délkeleten és északon is megtalálhatók. Ezen erdőterületek jelentős része kiváló termőhelyi adottsággal is rendelkezik. Forrás: kivalo_erdo_fejer_megye.zip 15/elsrend_FEJER_MEGYE.zip zöldfelületi ellátottság értékelése A hatályos településszerkezeti terv több helyütt is jelöl zöldterületeket, melyek 500 méteres vonzáskörzete a lakóterületeket gyakorlatilag teljes mértékben lefedi, a zöldfelületi intézményeket (temető, sportpálya) és a Károlyi kastély kertjét beleszámítva pedig a település zöldfelületi szempontból ellátottnak tekinthető, de ez csak a tervezett állapottal együtt igaz, megjegyezve azt, hogy a kastélypark erdő területfelhasználásba sorolt. A kialakult állapot inkább szegénynek mondható. A település belterületi zöldfelületeinek állapota, funkciógazdagsága nem elégíti ki teljes mértékben a szükségleteket, így ezek mindenképpen fejlesztendőek. A Dózsa György út mentén található kialakult közparkok kapcsán mindenképpen megjegyzendő, hogy csak ott tölti be teljes szerepét, ahol elegendő szélességgel bír, ott ahol keskeny csak zöld sávot képez, többlet funkciót nem tud betölteni. A felsoroltak szerint a fejlesztések kapcsán szüksége áttekinteni a közparkok kedvezőbb elhelyezhetőségét, nagyságát és szélességeit. A belterületi utak mentén alacsony számban találhatóak fasorok, bár sok helyütt lenne rá mód. Ennek fejlesztése elsősorban önkormányzati feladat, de magánkezdeményezésre is elindulhat. Viszont találhatunk jó néhány pozitív példát is: Igari út beépített oldala, temető bejáratához bevezető út mindkét oldala, Dózsa György utca egyes szakaszai, Deák Ferenc utca játszótérhez kapcsolódó szakasza, Rákóczi Ferenc utca, Kossuth Lajos utca egyes szakaszai. A fejlesztési lakóterületek esetén nagyobb gondot kellene fordítani az utcafásításokra, és azok megvalósítására is A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER KONFLIKTUSAI ÉS PROBLÉMÁI Egyik legfontosabb hiányosság a zöldfelületi rendszerben a nyilvántartás hiánya. Egy naprakészen tartott adatbázis birtokában megfelelő képet kaphatunk a települési zöldfelületek növényzetének állapotáról, faj és korösszetételéről, illetve arról, hogy hol fordulnak elő a településen jelentősebb kiültetések, illetve hol vannak olyan területek, ahonnan hiányzik, vagy pótolandó. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 21

23 További konfliktus, hogy a településen nincs főkertész, melynek feladata a települési zöldfelületek számon tartása, illetve fenntartása, vagy a fenntartás, pótlás megszervezése. Főkertész hiányában a település zöldfelületei nem tudnak egységesen jó minőségű képet adni, a jelenlegi összkép változó, sok helyütt elhanyagolt, a meglévő lehetőségeket, a meglévő zöldterületek adottságai kihasználatlanok. A belterületen a zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái közé tartozik az út menti fásítás nem túl magas aránya, illetve a zöldterületek (közpark, közkert) alacsony száma (tervezettektől eltekintve). Amelyre utal a kistérségben az egy lakosra jutó zöldfelület szerinti elhelyezkedése is a településnek. A mezőgazdasági területeken lévő vízfolyások egyes szakaszait nem kíséri fás növényzet, mely ökológiai folyosó szerepet tölthetne be. Összegzés: A település nyugati része jelentős kiterjedésű üzemtervi erdőterülettel érintett, melyek nagy része kiváló termőhelyi adottságú erdőterület. A szántóterületeken ritkán jelennek meg erdőfoltok, erdősávok, melyek a szélerózió kedvezőtlen hatásait mérsékelni tudnák. A település vízfelületekben gazdag, amelyek kedvező életkörülményeket biztosítanak. A vízelvezetésre szolgáló rendszer jól kiépített, és fenntartása fejlesztésekhez kapcsolódó további kiépítése rendkívül fontos. A vízfelületeinek parti sávja mentén fás, cserjés növényzet telepítése tájökológiai szempontból kedvező hatást gyakorolna (ökológiai folyosó szerepét a jelenleginél nagyobb mértéken töltené be a vízfolyás), másrészről pedig tájképi szempontból kedvezőbb látványt biztosítana. A belterületen a közösségi funkciót ellátó zöldterületek száma jelenleg igen alacsony. Az utcák mentén fasorok, cserjék telepítésével kedvezőbb utcakép alakulna ki, azonban a jelenlegi nyílt szikkasztó árok rendszer több helyen nem teszi lehetővé a növénytelepítést. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 22

24 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A hatályos településszerkezeti terv megállapításait, megvalósult elemeit az A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek fejezetben bemutattuk. A település területe, szerkezete a történelem során igen keveset változott, a lakott területek keveset növekedtek, és a művelési szerkezet is közel állandó maradt. A település belterületi fekvésű részeinek döntő többsége falusias lakóterület. A belterület két frekventált részében településközponti vegyes területek találhatóak, a belterület nyugati szélén, illetve a víztározó tó köré csoportosulva hétvégiházas és kisebb léptékben üdülőházas üdülőterületek csoportosultak. A belterületen és külterületen számos az idegenforgalomhoz, illetve a rekreációhoz kapcsolódó különleges terület került kijelölésre. Nem annyira jelentős, de azért számottevő a belterületen és a külterületen elhelyezkedő gazdasági funkciók (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági), amelyek elsősorban a fő közlekedési útvonalak mentén helyezkednek el. Forrás: az ábrák készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok, illetve a hatályos TSZT. Nem beépítésre szánt területek jelentős részét az általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek teszik ki. Ezen túlmenően a védelmi és gazdasági erdők dominánsak, illetve jelentős területeket foglal el a víztározó és a halastavak területére kijelölt vízgazdálkodási területek. A település területe sűrűn szabdalt a vízfolyások, csatornák, árkok által lefedett vízgazdálkodási területekkel. Kisebb felületekkel megjelennek még a felhagyott bányaterületek, illetve a település zöldfelületi ellátását szolgáló közparkok és a Károlyi Kastély területén kijelölt turisztikai rendeltetésű erdőterület az ingatlan nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A fejezethez tartozó ábrán tüntettük fel a településen lévő művelési ágakat, illetve minőségi osztályokat. Forrás: az ábrák készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok. A földhivatal adatszolgáltatása szerint az alábbi minőségi osztályok számítanak átlagosnál jobbnak: művelési ág átlagosnál jobb minőségi osztály szántó 2 4. szőlő 3 4. legelő 1 2. rét 2 3. A földhivatali adatszolgáltatás szerint az átlagosnál jobb minőségű termőföldek az állami alapadatok alapján az alábbiak szerint feldolgozásra kerültek: A legelő minőségi osztályból a legértékesebb területek (L1 2) a belterülettől keletre a halastavak környezetében helyezkednek el. L2 minőségű osztályú terület még található a belterülettől északra a 0103 hrsz. ú árok mentén. A rét minőségi osztályból a legértékesebb területek (R2 3) szintén a belterülettől keletre helyezkednek el árkok mentén mélyfekvésű területeken. A szántó minőségi osztályból a legértékesebb területek (Sz2 4) a településen teljesen elszórtan helyezkednek el. A legtöbb értékes terület Sz4 minőségi osztályba sorolt. A szőlő minőségi osztályból a legértékesebb területek (Sző3 4) az Öreg hegyen kijelölt üdülőterület nyugati felére esik beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A HATÁLYOS TSZT AZ ALÁBBI BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKET TÜNTETI FEL: Lakóterületek: Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Vegyes terület: Településközponti vegyes terület Üdülő területek Hétvégiházas üdülőterület Üdülőházas terület Gazdasági területek: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület mezőgazdasági üzemi gazdasági terület) Különleges területek: Temető terület Bánya terület Pinceterület Szennyvíztisztító Rekreációs terület Sport, nevelés, oktatás területe Rekreációs terület golfpálya elhelyezésére alkalmas terület Rekreációs terület golfpálya létesítményei elhelyezésére alkalmas terület Kastélypark terület Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 23

25 A HATÁLYOS TSZT AZ ALÁBBI BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKET TÜNTETI FEL: Közlekedési és közműelhelyezési területek Utak területe Vasútterület Zöldterületek (Közpark) Erdőterületek Gazdasági rendeltetésű erdőterület Turisztikai rendeltetésű erdőterület Védelmi rendeltetésű erdőterület Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági terület Mezőgazdasági terület korlátozott használattal Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási területek Folyóvizek, állóvizek medre és parti sávja Közcélú nyílt csatorna Vízbeszerzési terület A hatályos terven kijelölt beépítésre szánt területek zömében a meglévő és tervezett belterületen, illetve külterületen zömében szerkezeti jelentőségű úthálózat mentén helyezkedik el. Külterületi elhelyezkedés területfelhasználások szerint bontva: hétvégiházas üdülőterületek a tározótavat körül ölelően, üdülőházas üdülőterület a tározótó szélén, gazdasági területek szerkezeti utak mentén, vagy azok közelében, de a belterülettől távol esően, különleges területek szétszórtan, egymást nemzavaróan. Beépítésre nem szánt területek zöme külterületen helyezkedik el. Belterületen zömében közlekedési területek és közparkok területe, de néhány foltban mezőgazdasági területek is elhelyezkednek általános, kertes és korlátozott funkciójú egyaránt, vízgazdálkodási területek (vízfolyások és vízbeszerzési területek), illetve néhány kisebb erdőfolt. Külterületen zömmel mezőgazdasági területek (általános, kertes, korlátozott), illetve erdőterületek (védelmi, gazdasági, turisztikai) találhatók, de a vízgazdálkodási területek aránya is jelentős, amelynek zömét a lefolyással rendelkező tározótó és a halastavak adják. Természetesen a külterületet is behálózzák a közlekedési területek és keresztül halad rajta az 5. számú vasútvonal is, amelyből leágazik egy a gazdasági területeket kiszolgáló iparvágány is. A golfpálya beépítésre szánt területe mellett, attól északnyugatra elhelyezkedően beépítésre nem szánt különleges golfpálya területe került kijelölésre funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) A földhivatali alaptérkép a településen 48 db középületet jelöl. Ezek között az alábbi funkciókat jelöli meg: általános iskola óvoda polgármesteri hivatal posta kultúrház, orvosi rendelő, napközi otthon, tűzoltószertár panzió, a Károlyi kastély, irodák, étterem, üzletek, cukrászda, üzemanyag töltőállomás váró (buszmegálló helyen) A településen a középületek zöme településközpont vegyes terület építési övezet kijelölésen található a polgármesteri hivatal és a Vörösmarty tér környezetében. Az ezen kívül esőek elhelyezkedése: a Károlyi Kastély épülete, a Dózsa György utca mentén (étterem, üzletek), temető épületei és az üzemanyag töltőállomás. Melyek zöme a megfelelő területhasználásban van (kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, különleges beépítésre szánt temető), de szükséges esetben (üzletek) a felülvizsgálat kapcsán módosításra kerül, amely az alátámasztó munkarészekben részletesen elemzésre kerül alulhasznosított barnamezős területek Alulhasznosított barnamezős területnek számíthatnak azok a területek, ahol felhagyott gazdasági, honvédségi, major, bánya, esetleg lakó funkció található, ott maradt használaton kívüli felépítménnyel. Fehérvárcsurgó területén a használaton kívüli majorterületekről beszélhetünk, amelyek három helyre koncentrálódnak: belterülettől nyugatra hrsz.: 063 > hatályos tervi hasznosítása: különleges beépítésre szánt golfpálya (Kg), hasznosítása megkérdőjelezett; tározótótól keletre hrsz.: 024/1 2 > hatályos tervi hasznosítása: üdülőházas üdülőterület (Üü); a 81 sz. másodrendű főút és a 8205 j. összekötő út találkozásától délre az út két oldalán hrsz.: 0121/2, 0141/2 > hatályos tervi hasznosítása: mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gmg). Ezeknek a telkeknek a hasznosítása többé kevésbé megoldott a tulajdonos Magyaralmási Agrár Zrt. által, azonban a 0141/2 hrsz. ú ingatlan Natura 2000 terület által lefedett, így fejlesztése erősen korlátozott konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A település konfliktussal terhelt területeinek az alábbiak tekinthetők: az Igari út menti 0141/2 hrsz. ú major területe, amely Natura 2000 terület és ökológiai hálózat magterületi korlátozásából adódóan a fejlesztése nehezen megoldható, A TELEKSTRUKTÚRA VIZSGÁLATA telekmorfológia és telekméret vizsgálat A telekméretek vizsgálatát a földhivatali alapadatok felhasználásával végeztük. Az ingatlanok alapterület szerinti osztályozását a hatályos helyi építési szabályzatban megjelölt határértékek figyelembe vételével végeztük. Fehérvárcsurgó területén a földhivatali alaptérkép szerint 2878 db ingatlan található. A külterületre az üdülőterületek kivételével szinte kizárólag az 1500 m 2 feletti területű ingatlanok jellemzőek. A településen összesen 3 db 100 ha feletti ingatlan található, amelyek közül a legnagyobb a víztározó telke, a másik kettő pedig a nyugaton elhelyezkedő erdők területére esik. Az üdülőterületeken pedig többnyire az m2 es tartomány jellemző. A telkek legnagyobb része (47,54 %) az 1500 m 2 alatti kategóriába esik, amelyek legtöbbje ahogy már említettük az üdülőterületeken, volt zártkertekben található. Az ezt követő kategória a m 2 közé eső telek, amely 21,34 % ot tesz ki. Még említésre méltó az m 2 közötti intervallum, ahová a telkek 12,35 % tartozik. A többi kategóriában 10 % alatti az arány. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 24

26 Az ingatlanok több mint 1/3 a, 1088 db ingatlan belterületi fekvésű, amelyből 1013 db nem közterület. A belterületi ingatlanok közül a legtöbb ingatlan a m 2 kategóriába esik (25,30 %), a következő kategóriába az m 2 telkek tartoznak (21,03 %), a harmadik kategóriába az m 2 található, de ide már csak 13,79 % esik az ingatlanoknak. A többi kategóriába 10 % körüli, vagy az alatti értékek tapasztalhatók. Megjegyzendő, hogy a telkek 30,16 % 1500 m 2 feletti területtel rendelkezik. Ezek alapján elmondható, hogy a belterületre az országos átlaghoz viszonyítva magas telekméretek jellemzőek. A legnagyobb telkek általánosságban a belterület délnyugati részén helyezkednek el a víztározó közelében, és egy részük földhivatalilag szántó besorolású. Forrás: Az ábra készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok tulajdonjogi vizsgálat A telkek tulajdoni formája tekintetében eltérő viselkedést a Magyar Állam, az Önkormányzat és a magántulajdonban álló ingatlanok mutatnak. Az Önkormányzati vagyonkataszter a következő fejezetben részletes kifejtésre kerül. A Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanokról részletes adataink nincsenek. Jó néhány ingatlantípus állami tulajdona viszont ismert. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 4. (1) bekezdése alapján az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak az alábbiak: Csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények közül: Gaja patak Fehérvárcsurgói tározó (9 millió m 3 ) Országos közutak közül: 81 sz. Székesfehérvár Kisbér Győr másodrendű főút 8204 j. Sárkeresztes Bodajk összekötő út 8205 j. Fehérvárcsurgó Magyaralmás összekötő út 8212 j. Fehérvárcsurgó Bakonykúti összekötő út j. Magyaralmás bekötő út Nem a transz európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák közül: - 5. számú Székesfehérvár Komárom (Rendező) vasútpálya Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek közül: - Károlyi kastély és parkja ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok elhelyezkedését az önkormányzat adatszolgáltatása alapján végeztük el. A vizsgálat kapcsán megjegyzendő, hogy az állami alapadatok és az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott 2015 ös kataszteri napló adatait néhány (13 db) esetben nem sikerült összeegyeztetni (hiányzó, illetve felosztásra került hrsz. ok), ebből adódóan kisebb hiányok adódnak a vizsgálatban. Következtetések alapján a következő földhivatali ingatlan van még magántulajdonban: 17/5, 2222 hrsz. (Öreg hegy). Önkormányzati tulajdonba tartozik: a belterületi utak az állami tulajdonú utak kivételével, a működő közparkok, a közszolgáltatást végző intézmények telkei (iskola, óvoda, kultúrház, orvosi rendelő, tűzoltószertár stb.), a Tölgyfa étterem telke, a Fehérvárcsurgót kiszolgáló szennyvíztisztító telep, a temető melletti lőtér, jó néhány lakótelek, a pincesor néhány telke, néhány külterületi üdülőtelek, az Öreg hegyi anyaggödrök. Forrás: Az ábra készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok, illetve az Önkormányzati tulajdonkataszter adatai. A külterületi ingatlanok közül az utakon kívül csak nagyon kevés. Egyetlen egy érdemes említésre, a belterülettől délre a vízműtől keletre elhelyezkedően: 023/9 és 023/11 hrsz., amelyek földhivatali besorolás alapján legelő művelésű ágúak (L 3) AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÉS A KÖRNYEZET GEODÉZIAI FELMÉRÉSE Fehérvárcsurgó rendelkezik DAT os alaptérképpel, ezért a település geodéziai állapota rendezett AZ ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA funkció, kapacitás A földhivatali alapadatok szerint a település területén 2323 db épület található. A település belterületén 1688 épület található, ennek 41,53% a (701 db) lakóépület, 43,60% a (736 db) gazdasági és melléképületek. Utóbbiak általában a lakóépületekkel azonos ingatlanon helyezkednek el, többnyire a kert hátsó részében. A település teljes épületállományából ugyanakkor 1271 db gazdasági és melléképület, a különbözetként megjelenő 535 db gazdasági és melléképület többsége a külterületi üdülőterület övezetekben találhatóak, a korábbi zártkerti szabályozás maradékaként. Emellett a település belterületén 184 db üdülőépület található (a belterületi állomány 10,90% a), a teljes településen pedig 218 db üdülőépület van (a teljes épületállomány 9,38% a). Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 25

27 A település teljes épületállományából 48 db középület, illetve közintézmény épülete. Ezek között is jelentős helyet foglal el a Károlyi kastély épülete. A kastélyon kívül a középületek elsősorban a település központi részein helyezkednek el, a Polgármesteri Hivatal és a templomok környékén, illetve a Vörösmarty Mihály térnél. Az épületállomány 2,63 % a üzemi épület, melyek elsősorban a lakott területektől délre délkeletre helyezkednek el, a vízműnél, illetve a Moha rakodó iparterületnél. A vegyes, rendezetlen, illetve egyéb funkciójú épületek együtt véve sem teszik ki az épületállomány 1 % át. Forrás: Az ábra készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok. Az adatok a teljes közigazgatási terültre vonatkoznak beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Az ingatlanok beépítettség szerinti osztályozását az OTÉK által előírt határértékek és a hatályos tervben használt beépítési százalékok figyelembe vételével végeztük. A település teljes ingatlanállományának mintegy 58% a beépítetlen, ezen ingatlanok 80% a külterületen található. A 688 belterületi ingatlanból 328 ingatlan beépítetlen a földhivatali alapadatok szerint, amelyek java része a tározótó környezetére esik. A belterületi ingatlanok közül 342 ingatlan 0 3% beépítettségű, 114 ingatlan 3 5% beépítettségű, 138 ingatlan 5 10% beépítettségű, 107 ingatlan 10 20% beépítettségű, 59 ingatlan 20% feletti beépítettségű (ebből 29 ingatlanon 100% a beépítettség). A fentiekből is nyilvánvaló, hogy a település belterületén a 20% alatti beépítettség jellemző. Forrás: A diagramm készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok. (A fejezetben szereplő ábra, illetve diagram adatai a teljes közigazgatási területre vonatkoznak.) magasság, szintszám, tetőidom A település lakóterületein a falusias jellegnek is köszönhetően jellemzően egyszintes épületek állnak. Az új építésű épületek jellemzően nyeregtetősek, tetőtéri beépítéssel. A korábban épült lakóházaknál (hosszházak, vagy tornácbővítéssel, tornácbeépítéssel rendelkező hosszházak) szintén a nyeregtetős, illetve kontyolt nyeregtetős kialakítás jellemző, melyekhez általában nem tartozik tetőtéri beépítés. Egyes részeken az oldalirányú bővítés eredményeképpen az utca felőli homlokzatnál teljesen kontyolt tetőformák alakultak ki. A hatályos HÉSZ szerint az épületek kialakításásánál a tető vonatkozásában az alábbiak a mérvadóak: a magastetős beépítés esetén a megengedett: o között, lapostető, enyhe lejtésű tető csak a beépített alapterület 25% ára terjedhet ki, toronyszerű beépítés pedig csak a belterületen és funkcionális céllal, a beépített alapterület 15% ának megfelelő alapterülettel megengedett. A lakóterületeken 3 4,5 m építménymagasság a megengedett, kialakult állapotú falusias és kertvárosias építési övezeteknél az alsó határérték 3 m ben került meghatározásra. A településközpont vegyes területeken szintén az egyszintes épületek jellemzőek. A Vt 1 jelű övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság 3,5 6,5 m, míg a Vt 2 jelű övezetben 3,5 4,5 m. A település központ vegyes területekre esően az épületek jellemzően földszintes, vagy földszint és tetőteres jellegűek, de előfordul néhány olyan épület, ami nem feltétlenül felel meg az előírásoknak a Vt 2 övezet területén: Amerigo Tot emlékhely része az óvoda épületének, az iskola épülete és az 590 hrsz. on található épület. Ez utóbbiakra a HÉSZ előírásoknál is majd figyelmet kell fordítani. A gazdasági területeken szintén az egyszintes épületek megjelenése jellemző, a megengedett épületmagasság 3,0 6,5 m az egyes övezetekben, kivéve a Gksz 3, ahol is 4,5 m a maximum. Ez utóbbival kapcsolatban lakossági megkeresés (15.) is érkezett, annak megnövelése érdekében. Az üdülőterületeken a lakóterületekhez hasonlóan az egyszintes, magas tetös beépítés a jellemző, egyes épületeken tetőtéri beépítéssel, a többségre ez azonban nem jellemző. Az üdülőterületeken a megengedett legnagyobb építménymagasság üdülőházas üdülőterületeken 3,0 4,5 m, hétvégi házas üdülőterületeken 3,0 3,5 m. Az utóbbival kapcsolatban szintén van lakossági megkeresés (13.), annak megnövelése érdekében településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A település karakterére jellemző, hogy bizonyos jegyei az évek során igen keveset változtak (településszerkezet, tájszerkezet, sok helyütt a beépítési mód), más karakterjegyek viszont az elmúlt mintegy 50 évben megváltoztak. A beépítési mód az újonnan épült házakkal, házbővítésekkel jelentősen változtatott a település korábbi, falusias képén. Korábbi képeslapok tanúsága szerint a hagyományos hosszházas beépítés volt jellemző, mára ez a jelleg a településnek különösen a központi részén, illetve az új építésű területeken módosult, vagy elveszett. Maga a település a kezdetektől fogva halmazos település volt, több utcával, de a település központja az idők során vándorolt: kezdetben a templomok környéke köré szerveződött a település, a második katonai felmérés idejétől azonban a település központja a mai Vörösmarty térre tolódott, melyet vélhetően Mór térségi szerepének erősödése is elősegített. Megjegyzendő, hogy a Károlyi Kastély és környezete szintén a II. katonai felméréstől hangsúlyos helyet kap. Ez a kettőség ma is érződik. A település utcaképe jellegzetesen falusias a már korábban említett módosult karakterjegyekkel együtt is, a térarányok is ennek megfelelőek: a régi beépítésű utcák tágasak, nyitottak, áttekinthetőek, az új építésű utcák megoszlanak: vannak sokkal szűkebbek, köszönhetően a helyenként kétszintes beépítésnek, illetve a kisebb utcaszélességnek, de vannak igen tágas, nyitott utcák is AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A településszerkezet változása az első katonai felmérés ábrázolásától kezdve követhető végig, nem lévén korábban erre alkalmas katonai térképek, vagy egyéb ábrázolások. A település központja ekkor a római katolikus templom köré szerveződött, de az utcaszerkezet a maival azonos volt már akkor is. Szintén létezett ekkor már Igar puszta, mint egykori birtokközpont, illetve malom. A második katonai felmérés idejére a településszerkezet megváltozik, a település központja a mai Vörösmarty Mihály tér környékére tolódik át részben, így lényegében a település két központtal él tovább a mai napig. Emellett 1844 ben megépült a Károlyi kastély is, mely a hozzá tartozó kerttel a tájszerkezet meghatározó elemévé válik. A harmadik és negyedik katonai felmérések idejéig a település szerkezete lényegében változatlan maradt, további terjeszkedés csak a 20. században történt. A 20. század második felében az egykor szőlővel borított területeken megjelentek a zártkertek. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 26

28 régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Az érintett Kormányhivatal májusi, digitális adatszolgáltatása szerint Fehérvárcsurgó közigazgatási területét 14 régészeti lelőhely érinti részben, vagy teljes egészében. Ezek közül kettő, az Eresztényi erdő, illetve a Pörösök nevet viselő lelőhelyek (mindkettő a település közigazgatási területének nyugati felében helyezkedik el) kiemelt védelmet élveznek, a többi lelőhely szakmai védelmet élvez. Régészeti lelőhelyekkel a település területén összesen 61 ingatlan érintett műemlék, műemlékegyüttes A Forster Központ adatszolgáltatása szerint több műemlék és műemléki környezet is található Fehérvárcsurgón, ezek mindegyike a Károlyikastélyhoz és annak környékéhez kapcsolódik. Műemléki védettség alatt áll a római katolikus és a református templom, a Károlyi kastély épülete, Károlyi kastélyegyüttes és parkja, Károlyikastélyhoz tartozó történeti kert és majorterület, illetve a kastélyhoz tartozó épületek, objektumok: a medence és díszkút, az emlékoszlop, a pavilon romja, az istállóépület, az uradalmi melléképületek (mosóház, csikóistálló és erdészház) és kerti építmények (transzformátorház, kapusépület). Forrás: Az ábra készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok, illetve az adatszolgáltatás) A belterületet összesen egy régészeti terület érinti a katolikus templomnál (azonosító: 21888), említésre méltó belterületi közelsége miatt a Károlyi kastély parkjának keleti szélén található két kijelöléssel jelölt lelőhely (21885). A többi lelőhely beépítésre szánt területet nem érint védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A településen két helyi védelemmel bíró épület található a Polgármesteri Hivatal épülete és az óvoda épülete. Az utóbbi épület része az Amerigo Tot Emlékmúzeum, amely kiemelkedő értékekkel bír. A felülvizsgálat kapcsán a hatályos szabályozási terven jelölt, helyi védelemre javasolt épületek és szobrok kiegészítésre és kataszterezésre kerültek, illetve védelemre javasolt elemek közé kerültek egyéb objektumok (kutak, szobrok stb.) és utcaképek (Vermekdűlő úton található pincesor, Széchenyi Ferenc utca egy része) világörökségi és világörökségi várományos terület Az Országos Területrendezési Terv 3/6. számú melléklete és a Forster Központ adatszolgáltatása alapján Fehérvárcsurgó világörökségi és világörökségi várományos területtel nem érintett. A Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről szóló 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelet alapján Fehérvárcsurgó nem szerepel a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében. Műemléki környezet: a református templom és az emlékoszlop ex lege műemléki környezete, valamint a Károlyikastély és a római katolikus templom műemléki környezete. A műemléki védettség összesen 32, a műemléki környezet összesen 43 ingatlant érint a településen. A település műemlékegyüttes területével nem érintett a Forster Központ adatszolgáltatása alapján műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Fehérvárcsurgó területén műemlékvédelmi jelentőségű történeti kert, temető és temetkezési emlékhely nem található a Forster Központ adatszolgáltatása szerint műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Fehérvárcsurgó területén történeti táj és műemléki jelentőségű terület nem található a Forster Központ adatszolgáltatása alapján. A települést érintő műemléki környezetek az értelmezhetőség kedvéért e műemlékekről is szóló fejezetben kerültek bemutatásra nemzeti emlékhely Fehérvárcsurgó területén nemzeti emlékhely nem található a Forster Központ adatszolgáltatása szerint helyi védelem A hatályos HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza a helyi védelemre javasolt épületeket és szobrokat az alábbiak szerint: Evangélikus templom Petőfi Sándor utca (hrsz. 587) Óvoda Deák Ferenc utca 11. (hrsz. 474) Önkormányzat épülete Petőfi Sándor utca 22. (hrsz. 468) Lakóépület Petőfi Sándor utca 18. (hrsz. 471.) Gyógyszertár Deák Ferenc utca 16. (hrsz. 555.) Malom Római Katolikus temető (hrsz. 604, 605/1 2) Református temető (hrsz. 609) Feszület Dózsa György utca 2 (hrsz. 349/2) Földgát (14 16 szd.) Pincesor Vermek út Szobrok: Lengyel menekültek emlékműve (hrsz. 473) Amerigo Tot emlékmű (hrsz. 473) 56 os emlékmű (hrsz. 473) I. világháború hősi halottainak emlékműve (hrsz. 600) Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 27

29 Károlyi emlékmű (hrsz. 023/5) Feszület Dózsa György u. 2. (hrsz. 349/2) Ezeken felül a településen kijelölésre került két helyi jelentőségű természetvédelmi terület Fehérvárcsurgó kastélypark TT (114/1976. (VII. 28.) Fejér Megyei VB) Fehérvárcsurgói Gaja szurdok TT (1405/1954. OTT határozat) Megjegyzendő, hogy a kastélyparkhoz kapcsolódó helyi védelem a szabályozási terv szempontjából nem egységes: a jelkulcsi elem megnevezése a belterületi lapon helyi értékvédelmi terület határa, illetve a lehatárolás sem azonos a bel és külterületi lapok szempontjából. A felsorolt épületeken, objektumokon felül a helyi védelemre javasolt épületek és objektumok a Értékkataszter című külön munkarészben részletesen bemutatásra kerülnek. A település két központra épül: Polgármesteri Hivatal környéke és a Vörösmarty tér környékére. Fehérvárcsurgó rendelkezik DAT os alaptérképpel, ezért a település geodéziai állapota rendezett. A településen fejlesztésre alkalmas önkormányzati tulajdon alacsonynak mondható. A település 14 régészeti lelőhellyel érintett. Műemléki érintettsége az átlagtól kiemelkedő, de a Károlyi kastély környezetére korlátozódik. A hatályos HÉSZ ben több helyi védelemre javasol épület és szobor is szerepel. A felülvizsgálat kapcsán az Örökségvédelmi hatástanulmányhoz kapcsolódóan készül a településre egy részletes Értékkataszter, amely a védelemre javasolt épületeket és objektumokat kiegészíti. Egyes elemek állapotukból adódóan teljes felújításra szorulnak AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KONFLIKTUSAI, PROBLÉMÁI Az épített környezet konfliktusai az alábbi esetekben léphetnek föl: Eltérő, egymást zavaró területhasználat: o környezetvédelmi problémák okozása (zaj, rezgés, levegő, talajterhelés) Jelentős épülettömegbeli eltérés: o esztétikai probléma Lejtős terepen jelentkező problémák: o rétegvíz rávezetése a szomszédos ingatlanra Színhasználat. o balesetveszélyes figyelemelterelés o állandó vizuális terhelés Megközelíthetőség problémái: o belső fekvésű telek szolgalmi jogot kikövetelő léte Világítás o fényszennyezés o alulvilágított területrész Telepítés konfliktusai: o kilátás elépítése o rálátás eltakarása Összegzés: A településen a beépítésre szánt területek zöme a belterülethez és annak környezetéhez köthető, attól elszakadóan három típusú beépítésre szánt terület sorolható fel: az üdülőterületek (zártkertek), amelyek a tározótó köré tömörülnek és a gazdasági területek (ipartelep, major, villamosalállomás), amelyek minden esetben országos jelentőségű utak mellett találhatók, illetve különleges területek a bányák rekreáció (anyaggödör) alatt és a golfpálya, amely még csak tervezett funkció (major). Fehérvárcsurgó belterületétől északkeletre kifejezetten sok átlagnál jobb minőségű termőföld található, melyek a beépítésre szánt területek bővítése szempontjából korlátozó tényezőként lépnek fel. A település középületei általában megfelelő terület felhasználásban vannak. A település intézményi ellátottsága megfelelő, azonban a lakóterületek bővítésével párhuzamosan szükséges az óvodai, iskolai, illetve egészségügyi ellátás kapacitásának bővítése is. A település alulhasznosított barnamezős területei a majorok területére esnek, amelyek a golf hasznosítás kivételével támogatható fejlesztési elképzeléssel bírnak. Szlömösödött, degradálódott terület nem ismert a településen. A telekmorfológia vizsgálata szerint a belterületi ingatlanok országos tekintetben is nagynak mondhatók, amelyet a település fejlesztési koncepciója értéknek tekint és meg kíván őrizni. A belterületi ingatlanok beépítettsége a nagy telkekből adódóan is viszonylag alacsony, átlagosan 20 % alattinak tekinthető. A település falusias jellegű, az épületek általában magas tetősek, a régebbiek hosszházas jellegűek, az újabbak tetőtér beépítésesek. A HÉSZ előírásainak is köszönhetően a jellemző a maximum földszint + tetőteres beépítés, csak néhány kiugró példa látható. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 28

30 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT KÖZLEKEDÉS HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZATI KAPCSOLATOK Fehérvárcsurgó közlekedési helyzete átlagosnak tekinthető. A településen nem halad keresztül gyorsforgalmi úthálózati elem. Főúthálózati elemek közül csak másodrendű főút érinti a települést a 81 sz. Székesfehérvár Kisbér Győr másodrendű főút, amely egyben a térség a kistérség egyetlen másodrendű főútja. Az országos mellékutak közül az alábbi elemek érintik a települést: 8204 j. Sárkeresztes Bodajk összekötő út 8205 j. Fehérvárcsurgó Magyaralmás összekötő út 8212 j. Fehérvárcsurgó Bakonykúti összekötő út j. Magyaralmás bekötő út KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS Az évi I. törvény a közúti közlekedésről 42/A. (1) bekezdése szerint A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához A Lechner Tudásközpont adatai alapján a településen áthaladó országos főutak átlagos napi forgalmát mutatja a mellékelt térképrészlet. Amely szerint a 81 sz. másodrendű főút E/nap, a 8204 j. Sárkeresztes Bodajk összekötő út E/nap, a többi összekötő út E/nap, valamint a j. Magyaralmás bekötő út E6nap forgalmat bonyolítanak le. Konkrét értékekben az alábbiak: 81. sz. főút (10396 E/nap) 8204 j. összekötő út (2939 E/nap) 8205 j összekötő út (1179 E/nap) 8212 j. összekötő út (1027 E/nap) j. bekötő út (676 E/nap) Forrás: appviewer/index.html?id=243acfd4a3d241f1b744a12d 3c KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS OTrT 2008 OTrT 2013 Közlekedési szempontból Fehérvárcsurgót nem érinti országos jelentőségű változás. A 2008 as OTrT és a 2013 as OTrT egyaránt ugyanazokat a közlekedéshálózati elemeket tartalmazza. A megyei területrendezési terv szerkezeti tervében szerepel az összes országos szintű főút és mellékút, amelyek nyomvonalát ezáltal szinte teljes mértékben rögzítettnek kell tekinteni. Szintén szerepel 5. számú Székesfehérvár Komárom vasútvonal, illetve a térségi jelentőségű kerékpárút kiépítése tervezett Bakonykúti felé. Forrás: FMTrT Szerkezeti terve közúti A település azon területeit tekintettük tömegközlekedéssel lefedettnek, melyek a megállóhelyektől 500 m es távolságon belül esnek. A mellékelt ábrán jól látható, hogy a településnek nem teljes része lefedett, a lakóterületek nyugati részén a megállók elérése jóval több időbe telik. A Középnyugat magyarországi Közlekedési Központ Zrt. vonalhálózati adatai szerint Fehérvárcsurgó Községen keresztül a 8204 es jelzésű összekötő úton haladnak helyközi buszjáratok, Bodajk, illetve Sárkeresztes irányába. A településről közvetlen kapcsolattal elérhető nagyobb települések Budapest, Székesfehérvár, Mór, Bodajk, Zirc. [Forrás: az ábra készítése során felhasználásra kerültek az állami alapadatok] kötöttpályás Fehérvárcsurgó területén keresztülhalad Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal az 5. számú Székesfehérvár Komárom vasútvonal. A településen a jelenleg érvényes menetrend szerint nem áll meg személyvonat, így a kötöttpályás közösségi közlekedés szerepe a település életében nem jelentős. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 29

31 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS Az OTrT szerkezeti tervlapja szerint Fehérvárcsurgót az országos kerékpárút törzshálózat eleme nem érinti. A FMTrT szerkezeti tervlapja szerint a települést egy térségi kerékpárút hálózat eleme érinti, mely a településközpontot Bodajk, illetve Bakonykúti irányába köti össze. A hatályos településrendezési eszközök két helyen rögzítenek tervezett kerékpárút nyomvonalat: 8212 j. Fehérvárcsurgó Bakonykúti összekötő út mentén a Vermekdűlő útig a Fehérvárcsurgói víztározó körül. A hatályos terv nem tükröz hálózatos jelleget. Fehérvárcsurgó területén kiépített kerékpárút jelenleg nem található PARKOLÁS Fehérvárcsurgó településen az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi elhelyezési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló 4/2016. (III. 11.) önkormányzati rendelet szabályozza a közterületi parkolást. Eszerint személygépkocsi elhelyezési kötelezettsége annak az építtetőnek keletkezik a településen, aki új épületet, építményt, önálló rendeltetési egységet épít, illetve aki meglévő épületet önálló rendeltetési egységet alakít, bővít. Az önkormányzat a rendeletben szálláshely szolgáltatási funkció, illetve vendéglátás funkció esetén 50 50% közterületi engedményt ad a megállapított elhelyezési kötelezettségből, egyébként az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához előírt mennyiségű személygépkocsit az érintett ingatlanon belül kell elhelyezni. A település közterületein, ahol más szabály nem tiltja, ingyenes a parkolás. Kijelölt közterületi parkolóhely a Vörösmarty Mihály téren és az óvoda mellett van. Összegzés Fehérvárcsurgó közlekedési kapcsolatai átlagosak, a gyorsforgalmi úthálózat elkerüli a területet, közvetlen eljutás a környező nagyobb városokba (Mór, Székesfehérvár) másodrendű főútvonalon lehetséges, mely a megyei területfejlesztési koncepció célkitűzéseit jelenleg nem elégíti ki. A közösségi közlekedés megállóhelyi lefedettsége nem teljes körű a településen (különösen a település nyugati felén), a közvetlen vasúti személyforgalmi kapcsolat meg nem léte hiányosságként értékelhető KÖZMŰVESÍTÉS Jelen fejezetben összefoglalva mutatjuk be a település közmű ellátottságát, az alfejezetekben az egyes közműveket részletesen jellemeztük. Az adatok a KSH tájékoztatási adatbázisából származnak évben a lakásállomány 95,91% volt közüzemi ivóvízvezeték hálózatba kapcsolva. A közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások 71,53 % a volt közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba (közcsatorna hálózatba) kapcsolva. A gázzal fűtött lakások aránya 62,92 % volt 2013 évben. A kábeltelevíziós hálózatba a lakásállomány 27,74 % a volt bekapcsolva. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 79,52 % volt 2012 évben. (A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások számára vonatkozó adatok jelenleg 2012 évig elérhetőek.) A KSH adatsorok elemzése során látható, hogy 2010 évről 2011 évre a lakásállomány nagyobb mértékben, 718 ról 756 ra növekedett. E növekedést a közművesítettségre vonatkozó adatsorok nem követik, így feltételezhető, hogy a két év között módszertani váltás történt, illetve az adat pontosságának bizonytalansága is felmerül Lakásállomány kommunális elátottságának alakulása év év év év év év év Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekötött háztartások száma 1000 lakosra vetítve [Adatok forrása: Fehérvárcsurgó népessége 1900 fő, a lakásainak a száma 761 és laksűrűsége: 2,49 fő/lakás. Különböző közműszolgáltatások épültek ki a fogyasztók ellátására. A belterületen az ivóvízellátás, a szennyvízcsatornázás, a csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia és a vezetékes gázellátás, továbbá az elektronikus hírközlés és kábel TV szolgáltatás állnak a lakosság rendelkezésére. A csapadékvíz elvezetés megoldása különböző szintű. Az üdülőterület utcái részlegesen illetve hiányosan közművesítettek. Az üzemeltetők digitális adatszolgáltatása alapján kerültek jelölésre a bázisoldali létesítmények és a vezetékek nyomvonala VÍZIKÖZMŰVEK vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Vízbázis és hidrogeológiai védőterületei/védőidomai Fehérvárcsurgó a Dunántúli Regionális Vízmű ZRt. Velence Üzemeltetési és Fenntartási Üzemvezetőségének a működési területén helyezkedik el. Ellátása a Rákhegy Regionális Vízmű vízbázisáról biztosított. A Rákhegy II. vízmű az állami tulajdonban levő regionális rendszerek egyike, védelem alá helyezett sérülékeny felszín alatti vízbázis. A vízkivételi mű Fehérvárcsurgó külterületén helyezkedik el a 023/20 hrsz. ú bányatelep nevű ingatlanon a 022., 023/18, 023/21 és 023/16 hrsz. ú telkek a víztárolásban és az elosztásban vesznek részt. A vízaknához 2 km t meghaladó összhosszúságú vízcsapoló rendszer kapcsolódik. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 30

32 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. A Közép dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Kincsesbánya, Rákhegy II. vízbázis védőterületeinek kijelölő határozatában meghatározta a hidrogeológiai belső, A és B védőterületeket, valamint a külső, az A és a B védőidomokat. A határozat vízikönyvi száma: D 12/ A én kelt határozat meghatározásai a védendő vízkészletre engedélyezett vízmennyiség: m 3 /nap, m 3 /év ( /2005. ügyiratszámú határozat alapján). A tervezés alapjául szolgáló vízmennyiség: m 3 /nap. A kitermelt víz típusa: karsztvíz. A kút vize vastartalomtól eltekintve megfelelő ivóvíz. Rákhegy II. vízaknából kitermelt napi átlagmennyiség: m 3 /d. Védőterületek: A védőterületekre vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 11. (1) és (2) bekezdése, 13. (1) bekezdése, és 5. számú melléklete tartalmazza. A hidrogeológiai védőterület és védőidom rendeltetése a szennyezőanyagok elleni védelem. Vízikönyvi nyilvántartásba kerültek a belső, a felszíni vetülettel rendelkező A és a B védőterületek felett elhelyezkedő ingatlanok és az azokra vonatkozó korlátozások. A vízminőség védelmében, annak ellenőrzésére Fehérvárcsurgó területén a monitoring hálózat részeként 3 megfigyelőkút működik: az Fcs 11, M 1 és az Rh 3. Belső védőterület A vízkivételi mű és a hozzátartozó létesítmények területe tartoznak a lehatárolásába. A 022, 023/16, 023/18 és 023/21 hrsz ú ingatlanok tulajdonosa a Magyar Állam, a vagyonkezelője a DRV Zrt, a 023/20 hrsz ú ingatlan tulajdonosa pedig a DRV Zrt. A mért 20 napos elérési távolság nem éri el a felszínt, azonban a jogszabályi előírásoknak megfelelően felszíni metszet hiányában a belső védőterület minimális mérete 10 m a vízkivételi helytől, ez biztosított. Hidrogeológiai felszíni A védőterület: A Fehérvárcsurgói tározó teljes felülete, illetve közvetlen vízgyűjtője A védőterületként került kijelölésre. Egy része átnyúlik Kincsesbánya területére. Az A védőterületnek van felszíni metszete, másnéven felszíni vetülete, emiatt félév és 5 év időtartam közötti időszak alatt érheti el a szennyezés a vízkivételi helyet. Az A zóna felszíni kiterjedése közel 5,33 km 2. A Csurgóitározó déli oldala közvetlenül karszttal érintkezik, a tározó szigetelése a 149 mbf üzemi vízszintnek megfelelően került kialakításra, így ennél magasabb vízállások esetén a tározó DK i oldalán fennáll a lehetősége a karszttároló felé történő vízátadásnak. A Séd Nádor Gaja vízrendszer rehabilitációjának I. ütemén belül, a Fehérvárcsurgói tározó tervezett bővítése projekt alapján a tervezett megemelt és nagyobb kiterjedésű üzemi vízszintű vízfelületet 151,0 mbf magasságban tervezi kialakítani a KDTVIZIG. A tározó üzemi vízszint emelését és a karszttároló felé történő vízátadási magasságot javasolt szinkronizálni. Hidrogeológiai felszíni B védőterületek A B védőterületeknek van felszíni metszete/vetülete. Az 5 és 50 év időtartam közötti elérési idejű a B zóna felszíni kiterjedése kb. 14,6 km 2, a karsztos kibúvások területén került kijelölésre. Fehérvárcsurgón ezek közül négy kisebb védőterület lehatárolás található a víztározó környezetében, az észak felől jövő áramlási vonalak mentén. Hidrogeológiai védőidomok A hidrogeológiai külső védőterületnek, az A és a B védőidomoknak nincs felszíni metszetük, kevésbé érzékeny területek, mert csak a mélyben, a vízadóréteg térségében van a vízvédelem szempontjából az érzékeny védőövezetük. Külső védőidom A rétegbeni külső védőterületen a számított áramvonalakon mért 180 napos elérési távolság nem éri el a felszínt. Egy része Fehérvárcsurgó, másik része Kincsesbánya területére esik. Hidrogeológiai rétegbeni A védőidom: Az 5 éves elérési idejű A védőidom felszíni vetülete szabálytalan sokszög alakú terület (kiterjedése 14,63 km 2 ), egy része Fehérvárcsurgó, másik része Kincsesbánya területére esik. A védőidomnak két felszíni kibúvási foltja van: az egyik a Csurgói tározótól közvetlenül D re lévő karsztos terület és a másik DK felé Kincsesbánya területén. Hidrogeológiai rétegbeni B védőidom: Az 5 50 év közötti elérési idejű védőidom felszíni vetülete 68,7 km 2 nagyságú, ÉK DNy i irányban kissé elnyúlt szabálytalan sokszög alakú terület. Legnagyobb kiterjedése ÉK DNy i irányban kb. 12,5 km, rá merőlegesen 7 km. Túlnyúlik Fehérvárcsurgón, Bodajk, Magyaralmás és Kincsesbánya közigazgatási területére. A regionális rendszer vízvezeték hálózata A II. vízaknánál kiemelt víz 2 db NA 600 ac. nyers vízvezetéken jut a Kincsesbányai tisztítóműbe, innen kezelés után Tiszta víz vezetéken jut vissza a víz a Fehérvárcsurgói vízműbe, ahol 2x10000 m 3 medence is üzemel. Egyik medence nyersvizet és a másik tisztavizet tárol. A gépháztól indulnak a fogyasztói helyek felé a vezetékek: Gravitációs II. vezeték (NA 600 acél) Fejérvíz felé Székesfehérvár KÖFÉM NA 500 és Kincsesbánya NA 150, Fehérvárcsurgó NA 200 és Magyaralmás NA 150 felé. Az 500 és a 600mm átmérőjű vízvezetékek védőtávolsága a csőszéltől mérten 5,0 5,0 m, ezen távolságon belül a szolgáltató csak kézi földmunka végzéséhez járul hozzá. A 200 mm átmérőnél kisebb vezetékek épülettől való távolsága: 3,0 3,0 m. Rákhegy II. saját vízellátási régiójához tartozó települések: Magyaralmás, Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya, Sárkeresztes, Moha, Iszkaszentgyörgy, Isztimér és Bakonykút. Nyomásövezetek és a helyi hálózat Fehérvárcsurgó átlagos napi vízfogyasztása: m 3 /d. A település vízvezeték hálózatára 992 db lakás és üdülő, továbbá 46 db közület van rákötve. A közkifolyók száma: 5 db. A fm hosszú hálózaton 67db tűzcsap üzemel. A meglevő hálózat több fejlesztési ütemben épült. A vezetékek megoszlásának az aránya anyaguk szerint: 1,4% acél, 2,4% öntöttvas, 45,6 % azbesztcement, 37,5 % KM PVC és 13,1% KPE. A község vízvezeték hálózata 3 nyomásövezetből áll, melyben a tározási vízszükségletet a Rákhegy II. vízbázison üzemelő regionális víztároló biztosítja. A legnagyobb kiterjedésű a központi belterületet ellátó alapnyomás hálózat. A hálózat gerince a Rákhegy II. vízbázistól kiinduló NA 200 KPE vezeték, mely NA 150 méretre szűkül. 100 és 80 mm, illetve 90 és 110 mm átmérőjűek zömében az elosztóvezetékek, de van a belterületen NA 60 mm és 1 átmérőjű szakasz is. A hálózat az alapnyomás övezetben, a belterületen kör és ágvezetékes, a nyomásfokozott üdülőterületi részeken pedig ágvezetékes kialakítású. A Csurgói tározó közelében levő üdülőterületen csaknem mindegyik utcában megépült a vízvezeték. A belterülethez legközelebb levő utcák a 602/20hrsz ú és a 602/22 hrsz. ú utak keresztezésénél létesített 1. számú nyomásfokozó ellátási területéhez tartoznak. A 1. nyomásövezet 2143 hrsz. ú úti 110 KPE vízvezetékéből jut a víz az útra nyíló 1941/2 hrsz. ú ingatlanon üzemelő 2. számú nyomásfokozóhoz és 25m 3 es szívóoldali medencéjéhez, mely ellátja a tározó északnyugati részén levő üdülőterület 2. nyomásövezetbeli utcáit ivóvízzel. A Fehérvárcsurgóitározó nyugati oldalán levő üdülőterületen nincs vezetékes vízszolgáltatás. A fogyasztók egyénileg biztosítják a vízigényüket. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 31

33 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT Szennyvízelvezetés Szennyvíztisztítás Fehérvárcsurgó saját szennyvíztisztító teleppel és csatornahálózattal rendelkezik. Az évtől üzemelő tisztítómű a belterülettől délkeletre (0192/4 hrsz.), a Gaja patak jobb partján épült meg. Az a különleges helyzet, hogy Fehérvárcsurgó közigazgatási területére, a község tisztítóműve mellé telepítették évben üzembe helyezett Kincsesbánya és Isztimér közös szennyvíztisztító telepet (0192/32hrsz). Az eleveniszapos biológiai tisztítási technológiájú, denitrifikációval, nitrifikációval működő művek az önkormányzatok tulajdonában vannak, az üzemeltetőjük a DRV Zrt. A technológiájukban van különbség. A víztelenített iszapot a Kincsesbányai telepen konténerekben tárolják, onnan a Vértes és vidéke Kft. szállítja el. A telepítési helyük megfelelő, a jellemző északnyugati széljárás nem hozza a község felé az időszakonként keletkező szagokat. Csak kommunális szennyvizet fogadnak A DRV Zrt. az üzemeltetésüket összehangolta. A tisztított szennyvizeik bevezetése egy közös, parti bevezetésű csatornán történik a Gaja patak fkm szelvényénél. A vízfolyás besorolás szerint III. vízminőségvédelmi területi kategóriájú. A tisztított szennyvíz mérése: Parshall mérőcsatornával történik. Mindkét létesítmény m védőtávolsága biztosított. Fehérvárcsurgói szennyvíztisztító telep Hidraulikai kapacitása: 250 m 3 /nap. Üzemeltetési engedély száma: /1997. és / x ekkora kapacitásra tervezték. Nincs beindítva a II. üteme. Túlterhelt nyáron: m 3 /nap és nagy esőzések idején: 800 m 3 /nap. Kincsesbánya Isztiméri tisztítótelep Mértékadó kapacitása 560 m 3 /nap, melyből 60 m 3 /nap szippantott szennyvizet fogad. Üzembe helyezésének az éve: Üzemeltetési engedély száma: /1984., /1995. I., /1996., /2000. A szolgáltató tájékoztatása szerint nincs leterhelve. AZ OMS telep a háztartási folyékony hulladékot (HTSz) Sárkeresztes, Moha, Iszkaszentgyörgy, Magyaralmás, Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya és Isztimér Guttamási területéről fogadja. Csatornahálózat Elválasztott rendszerű. Csak a belterületen épült meg a szennyvízcsatorna hálózat. A gravitációs csatornák anyaga: KG PVC, a többsége: NA 200 mm átmérőjű, kivéve a Petőfi utcai iskola alatt a kastély területén átmenő úton, majd a Dózsa György út alatt haladó NA 300 mm keresztmetszetű főgyűjtő szakaszt. A végátemelő a 0192/7 helyrajzi számú telken üzemel, ahonnan NA 150 KM PVC nyomóvezeték továbbítja a szennyvizeket a tisztítótelepre. A szivattyútelep lakóépülettől való védőtávolsága: 20 m. A lakossági bekötések száma: 623db és a közületi: 26 db. A csatornahálózat hossza: ,5 fm, melyből: 1406 fm NA 300, fm NA 200, és 17,5 fm NA 150mm. A szennyvíznyomócső hossza: 755 fm a szolgáltatótól kapott adatok alapján. Kincsesbánya és Isztimér közös szennyvíztisztító telepére Kincsesbánya irányából NA 150 KM PVC nyomócső szállítja a szennyvizet. A KSH adatok alapján (2014.) a hálózatba bekapcsolt lakások száma: 524, az össz. lakásszám 68,8 % a csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Fehérvárcsurgó dombvidéki település, a Gaja patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. A területén több vízfolyás halad át. A Gaja patak bal parti mellékágai: a Mór Bodajki vízfolyás, a Tápcsatorna (árvízvédelmi funkciót is ellát és az Igari vízfolyás vizeinek is a befogadója) és a Magyaralmási vízfolyás. A Gaja patak jobb parti mellékága az Isztimér vízfolyás. Állami tulajdonban vannak a 20 m 3 /s torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások: a Gaja patak és a Mór Bodajki vízfolyás. A Gaja patakon és a Mór Bodajki vízfolyáson épült vízkivételi mű, mely a Dísztó és a halastavak vízpótlását szolgálja. A felszín tagolt. A település legmagasabb és a legváltozatosabb részei a belterülettől nyugatra fekvő területek. Nyugaton a Kő hegy 312,5 mbf, a Vár hegy 306,25 mbf és a Daramészár hegy 289,9 mbf vonulata mentén jelölték ki a közigazgatási határt és keleten jelentős hosszban a természetes határt a Magyaralmási vízfolyás képezi. A közigazgatási területen belül a külterületet vizsgálva: nyugaton a mbf szint felől m t lejt a felszín a belterületig, keleten ÉNy DK irányban mbf szintek között 40 m a szintkülönbség. A Csurgói tározó környezetében a felszín ~ mbf szintek között fekszik. A Gaja patak Fehérvárcsurgón ,25 mbf szintek között folyik, a belterület vizeit fogadó Bodajk Fehérvárcsurgói vízfolyás 137,5 mbf 129,4 mbf, a Mór Bodajki víz 136,0 127,5 mbf, az Igari vízfolyás 140,0 129 mbf és az Isztimér vízfolyás 160,0 150 mbf szintű terepen vezet le. Fehérvárcsurgói tározó Az 1 millió m 3 térfogatot meghaladó Fehérvárcsurgói tározó az állam kizárólagos tulajdonában van. (2011. évi CXCVI. törvény 1. sz. melléklet). A legnagyobb völgyzárógátas tározó a térfogatát figyelembe véve az országban. A területének a nagyobbik része Fehérvárcsurgón, a völgyzárógátas szakasza Kincsesbányára esik. A Kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya kapcsolódó beruházásaként a Gaja patak un. Vaskapu szurdoka felett kiszélesedő völgyszakaszon létesült. Az alábányászás védelmében a bánya feletti területről a Gaja patak vizét elterelték. Új oldalcsatornás kivezetése a tározó oldaltöltésétől indul a Mór Bodajki vízfolyás felé. A tározó vízgyűjtőjének területe: 273 km 2. A vízfelületének a nagysága: ha. Átlagmélysége 3 4 m, vízállás függő. Kedvelt horgászhely. Több célú hasznosításra tervezett, épített tározó ben helyezték üzembe. A tározó minimális üzemi szintje: 146,00 mbf, normál üzemvízszintje 149,0 mbf 300 cm vízmagasságnál. A völgyzárógát koronaszintje: 156,0 mbf. A bányaüzem bezárása után az elsődleges hasznosítási feladata az árvízcsúcs csökkentés lett. A vízrendszer vízfolyásain a heves lefutású árhullámok villámárvizek gyakorisága nőtt. A tározó képes az árhullámok visszatartására mindaddig, amíg azokat a kisebb vízszállító képességű oldalcsatorna le nem tudja vezetni. Árvíz idején a belterületet a tározó keleti oldalán 600 m hosszú oldaltöltés védi. A tározó helyi vízkár készültsége: normál üzeme 300 cm alatt, I. fokú cm, II. fokú cm között és a III. fokú 500 cm felett. A Tápcsatorna és az Igari horgásztavak A Tápcsatorna és a tavak a Dolomit 2002 Kft üzemeltetésében és karbantartásában vannak. A tavak körül a vízfolyások felőli oldalon töltés épült. A halastavakat ellátó Tápcsatorna a Mór Bodajki vízfolyás balparti duzzasztóművétől indul és a tavak között áthaladva a Gaja patakba torkollik. A vízellátást zsilippel szabályozzák. A Tápcsatorna árvízvédelmi funkciót is ellát. A tórendszer 36 ha on 2 telelő és 8 horgásztóból áll. Kastélyparki Dísztó A fehérvárcsurgói Károlyi Kastélykert helyreállításának I. üteme: a kastély környezete és a tó helyre állítása, Előzetes vizsgálat alapján (Tervező: Juglans Nigra Kft. Munkaszám: EKV 6/2012.) megtörtént. A Dísztó a 023/5 hrsz. ú telken álló Károlyi kastélypark látogatott vízfelülete. A vízfelszíne: kb m 2, az átlagos vízmélysége 1,2 m, a térfogata: m 3, az üzemi vízszintje: 131,66 mbf. Állandó vízszintjének tartását 2 féle megoldás szolgálja. 1./ A volt strand területén fakadó források vize a felújított árkon keresztül jut a tóba. A megépített vízkormányzó műtárgy a rendkívüli intenzitású csapadékok levezetését biztosítja a Bodajki Fehérvárcsurgói vízfolyás felé a Cs jelű árkon át. 2./ Másodlagos vízpótlás a források vizének csökkenése esetén a Gaja patak km szelvényében létesült vízkivételi műből történhet. Szivattyú nyomja fel a vizet a zárt csővezetéken a domborzat magas pontjáig, ahonnan a lefolyás már gravitációs rendszerű. A nyomott vezeték 460 fm és gravitációs 490 fm hosszú. A vízkivétel csak a Gaja patak bő vízhozama idején kedvező, mert meleg időben a szolgáltatást akadályozza az esetleges algaképződés. A belterület vízelvezetése A meglevő hálózat a VIZITERV Fehérvárcsurgó felszíni vízelvezetés tanulmányterve (TSz /1987.) alapján alakult ki. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 32

34 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. Fehérvárcsurgó Vízkárelhárítási terve című munkát Vértesaljai Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Társulat készítette. A terv 2 védelmi vonalat javasol védelmi helyekkel. 1. védvonal a Bodajk Fehárvárcsurgói árok, a vizek fő befogadója, 2. védvonal a községen átmenő jelű közút belterületet érintő szakasza. Ezenkívül 6 védelmi helyet jelöl ki. A belterületről érkező vizeket a Mór Bodajki vízfolyás és mellékága a Bodajk Fehérvárcsurgói vízfolyás fogadja. A közigazgatási terület középső részén helyezkedik el a belterület. A felszíne 182,5 133 mbf szintek között fekszik. A községen belül változó állapotúak a vízlevezetők, a meglevő árkok egy része feliszapolódott, az átereszek szintmagassága és keresztmetszete nem mindenütt megfelelő. Egy illetve 2 oldali árokhálózat épült ki, sok helyen burkolt árok formájában. Az elmúlt években az önkormányzat sok árkot felújíttatott, segítve ezzel a vizek levonulását és ezt a gyakorlatot folytatja is. A vízfolyásokon, a belterületi árokhálózatban a növényzet és a hordalék eltávolítása a lefolyásokat könnyíti ENERGIA energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Villamos energia Az E.ON Észak Dunántúli Áramhálózati Szolgáltató Zrt. a szolgáltató a térségben: Fehérvárcsurgó közigazgatási területén, a belterülettől délre üzemel a Rákhegy 120/20 kv os villamos alállomás, Fehérvárcsurgó és Kincsesbánya közötti közigazgatási határ mellett. Nagyfeszültségszinten az alállomást az Oroszlány Inota 120kV os távvezeték Rákhegyi leágazása látja el, a vezeték biztonsági övezetének a terjedelme: m. A nyomvonala külterületen halad a Gaja pataktól délre levő területen, a közigazgatási határ vonalához közel. Az 120/20 kv os villamos alállomás Fehérvárcsurgó és az ellátási körzet többi településének a villamosenergia ellátását biztosítja 20 kv os feszültségszinten. Hurkolt rendszerű hálózat az ellátás biztonságát szolgálja a két irányú betáplálás lehetőségével. A belterületen haladó 20 kv os vezetékek biztonsági övezetének a terjedelme 4,5 m, a külterületi szakaszokon a 7,0 7,0 m az oszlop tengelyétől számítva. A föld felett vezetett középfeszültségű hálózatokon jut el a villamosenergia a 20/0,4 kv kisfeszültségszintre transzformáló transzformátorokhoz. A transzformátok többsége OTR, a kisebb részük vasoszlop transzformátor. VOTR, de van közöttük BK kompakt házas transzformátorállomás is. Jellemzően a közös oszlopsoron vezetett kisfeszültségű és a közvilágítási hálózat föld feletti vezetésű, oszlopokra szerelten vezet. Sok utcában a kábel TV vezetékét is ezekre az oszlopokra szerelték. Vezetékes gázellátás A település gázellátását E.ON Dél Dunántúli Gázhálózati Zrt. biztosítja. A 81. számú út nyugati oldalán délkelet északnyugat irányban haladó 25 bar os Nádasladány Mór nagyközépnyomású gázvezeték mellé telepített Fehérvárcsurgói 25/8 bar os szakaszoló és nyomásszabályozó állomásáról történik a község gázellátása. Ettől a körzeti gázfogadótól indul két 8 bar os vezeték a Fehérvárcsurgói és a Magyaralmási települési gázfogadók felé. A 8/4 bar os Fehérvárcsurgói nyomásszabályozó Kincsesbánya, a magyaralmási pedig Zsadály gázellátását is biztosítja. A szabályozóktól a földgáz 4 bar középnyomású közterületi hálózaton át jut a fogyasztókhoz, ahol 4/0,03 bar os házi nyomásszabályozók csökkentik a gáz nyomását az igényelt kisnyomású szintre. A nagyközépnyomású vezetékek védőtávolsága a szolgáltatói adatszolgáltatása szerint: NA 250 acél Nádasladány Mór vezeték 28 28m, mely a különböző útkeresztezések m re szűkül. NA 90 KPE Fehérvárcsurgói vezeték NA 7 7 m és a NA 160 KPE Fehérvárcsurgó Magyaralmás NA 160mm 9 9 m. A 25/8 bar os körzeti és 8/4 bar os települési gázfogadók védőtávolsága: 10 m. A belterületen néhány utcája kivételével kiépült a gázhálózat. Az üdülőterületen egy részén üzemel gázvezeték. A rendszer jellemzően ágvezetékes kialakítású, helyenként körvezetékes szakaszokkal. Fehérvárcsurgói 8/4 bar os települési gázfogadóhoz a Fehérvárcsurgóra bevezető út mellett lefektetett 90mm átmérőjű földgázvezeték szállítja földgázt. A gázfogadótól induló Igari úti NA 160 középnyomású vezeték a Dózsa György utcánál a vezeték ketté ágazik és az északnyugati irányban vezető NA 90 ága látja el Fehérvárcsurgót és a délkeleti NA 160 KPE szakasza a Kincsesbányai fogyasztókhoz vezet. Fehérvárcsurgón a Dózsa Táncsics és Szabadság utcai vezeték NA 90, melyről ágaznak le a további vezetékek NA 63 és NA 32 KPE keresztmetszettel. A hálózat jellemzően ágvezetékes kialakítású. Kincsesbánya felé haladó vezeték a külterületen ketté ágazik, NA 160 és NA 110 KPE középnyomású vezetéken halad át Fehérvárcsurgón. Fehérvárcsurgón a lakásállomány 54,8% a, 417 lakás fűtési gázfogyasztó. A vezetékes földgáz nélküli lakásokban (45,2%), közel a lakások felében és a téliesített üdülőkben egyedi hőhordozókat (fa, szén, olaj) és a villamosenergiát használják a hőigényük biztosításához. A szükségletüket tüzéptelepekről szerzik be a lakók és az üdülők megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A megújuló energiaforrások közül a napenergia hasznosítására jelent meg igény a településen. Fehérvárcsurgó területére az Alba Napelempark Kft. 0,5 MW határnál kisebb Napelemes Kiserőmű telepítésére kapott építési engedélyt a belterület alatti 013/3hrsz ú telekre januári engedélye 2 évig érvényes. A tervezett napelemek 3db egymás felett elhelyezkedő napelem modul fogadására alkalmas tartószerkezetre kerülnek. A tervezett napelemes kiserőmű által megtermelt energia új transzformátoron illetve középfeszültségű kapcsoló és csatlakozó berendezésen keresztül jut a 20 kv os középfeszültségű villamosenergia hálózatba. Csurgó Napelempark Kft építési engedélye a 0,5 MW határnál kisebb Napelemes Kiserőmű telepítésére a szomszédos 013/2 hrsz ú telekre lejárt az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A Miniszterelnökség által üzemeltetett, nyilvánosan elérhető adatbázis szerint Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata energiahatékonysági témakörben (KEHOP pályázatok) nem nyert támogatást, így a településen pályázati forrásokat igénybe vevő energiahatékonysági fejlesztés nem valósult meg. Az uniós pályázati forrásokat igénybe nem vevő, önerőből, illetve egyéb pályázati forrásokból megvalósuló energiahatékonysági fejlesztésekről nem áll rendelkezésre adat ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS (VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÁLÓZAT, VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI ÉPÍTMÉNYEK) A dokumentáció elektronikus hírközlési munkarészének jogszabály szerinti elkészítéséhez szükségessé vált a 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet 26. szerinti adatszolgáltatás kérése Fehérvárcsurgó Község közigazgatási területére vonatkozóan. A rendelet 26. (4) bekezdése szerint: Az elektronikus hírközlési fejezetekben meg kell jeleníteni a meglévő elektronikus hírközlési építmények elhelyezkedését a felhasználók számára elérhető, alábbi szolgáltatások vonatkozásában: a) helyhez kötött telefonszolgáltatás; b) mobil rádiótelefon szolgáltatás; c) vezetékes műsorelosztó szolgáltatás analóg és digitális, valamint internet szolgáltatásra alkalmas megoldással ; d) internet szolgáltatás; e) műsorszórás. A rendelet 26. (5) bekezdése szerint Az elektronikus hírközlési fejezetben rögzíteni kell, hogy a területet érintően van e előkészületben kormányzati célú, illetve jelentős elhelyezési igénnyel bíró külön célú elektronikus hírközlési hálózatfejlesztés, melyek esetében ezek elhelyezési kérdéseit is érinteni kell. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 33

35 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. Az alábbiakban azok a szolgáltatók szerepelnek, amelyek nem érintettek Fehérvárcsurgóval és erről nyilatkoztak: Antenna Hungária Zrt: A településen antennatornyot és egyéb hasonló műtárgyat nem üzemeltetnek, átjátszó állomást sem, alépítmény hálózattal nem rendelkeznek, és távlati terveik között sem szerepelnek ilyen jellegű fejlesztések. Externet Nyrt: Fehérvárcsurgó területén nem üzemeltet műszaki berendezéseket, fejlesztéseket nem tervez a területen. Adatszolgáltatási kérelmünkre a szolgáltatóktól kapott válaszokban szereplő adatok megfelelő alfejezeteknél olvashatók. Távbeszélő fővonalak alakulását az alábbi grafikonon ábrázoltuk: [Adatok forrása: TeIR ] Távbeszélő fővonalak alakulása Távbeszélő fővonalak száma (analóg és ISDN) Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) Üzleti analóg távbeszélő fővonalak száma (közületi fővonal) A KSH adatai szerint az egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal), illetve távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) közel párhuzamos képet mutat. A közti időszakban folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, majd 2012 re jelentős ugrás figyelhető meg, 2013 ban az összes fővonal száma 561 volt. Az üzleti analóg távbeszélő fővonalak száma (közületi fővonal) a vizsgált időszakban közel változatlan maradt. Vezetékes hírközlés Az országos tranzithálózatnak a Tatabánya Székesfehérvár primerközpontok közötti gerinckábele halad át a községen, a 81. számú út nyugati oldalán vezetve. Róla a község felé lecsatlakozás nincs. Fehérvárcsurgó az országos hírközlési rendszer 17. számú Székesfehérvár primerközpont ellátási területéhez tartozik az M Telekom Zrt szolgáltatási területén. A 70 települést magába foglaló körzetben Fehérvárcsurgó területén a Bodajk Fehérvárcsurgó és a Fehérvárcsurgó Kincsesbánya optikai körzetkábelek vezetnek át, s közben felfűzik és bekapcsolják a rendszerbe a Vörösmarty tér 20. szám alatti kihelyezett fokozatú, automata rendszerű helyi távbeszélő központot. A mobil rádiótelefon szolgáltatás vétele megfelelő a településen. Telenor adótorony üzemel a 0122/3 hrsz. ú telken. Kábeltelevízió hálózat A kábeltelevízió szolgáltatója: UPC Magyarország Kft. A Székesfehérvári fejállomásból kapja a település a jeleket földalatti vezetésű optikai kábelen. Az analóg jeltovábbítással 27 TV csatorna fogható. A helyi Csurgó TV a 140,55MHz frekvencián csak analóg rendszerben fogható a UPC tájékoztatása szerint. A digitális hálózaton 156 csatorna nézhető. A helyi elosztószekrényektől koax kábelen jut el a jel az előfizetőkhöz. A földfeletti vezetésű hálózatot az E.ON Zrt. kisfeszültségű és a közvilágítási oszlopsorára szerelték fel. A koax kábelen internet, kábeltv, telefon és mobil internet szolgáltatás is igényelhető. A lakóterületen kívül az üdülőterület egy részén is kiépült a kábel TV hálózat. A KSH adatok alapján 423 lakásban igényelték a kábel TV szolgáltatást, az összlakásszám 55,5% ában. Nem ismert a TV műsort műholdról parabola antennán keresztül vételezők száma. Összegzés: Fehérvárcsurgón az összes alapközmű megtalálható. Ki van építve az ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, villamosenergia, vezetékes gázellátás és elektronikus hírközlés (kábeltévé, telefonhálózat). A közművesítettség általánosságban jónak mondható, kivéve a csatornabekötések aránya a lehetőségek megléte ellenére. A szennyvízkezelés megoldott. A településen két szennyvíztelep található, az egyik a saját, a másik a Kincsesbányai és Isztiméri közös szennyvíztisztító telep. A Fehérvárcsurgói szennyvíztisztító telep túlterhelt, a felülvizsgálata szükséges. A településen a felszíni vizek magas aránya javítja az életkörülményeket. A településen két jelentős állóvíz található a víztározó és a halastavak. A vízelvezetésre szolgáló rendszer jól kiépített. Az önkormányzat az árkok java részének felújítását elvégezte az elmúlt időszakban. Az önkormányzat rendelkezik vízkárelhárítási tervvel. Fontos feladat a csapadékvíz helyben tartása. Fehérvárcsurgói víztározó kapacitásának a bővítése tervezési szinten folyamatban van. A Kastélyparki Dísztó turisztikai látványosságként is üzemel. A település saját ivóvízbázissal rendelkezik. A települést érintő hidrogeológiai vízbázis sérülékeny, megóvása fontos. Az ivóvízbázis több környező települést is ellát, illetve a Fejérvíz és a KÖFÉM rendszerét is feltölti. Megújuló energiaforrások felértékelődése miatt, a geotermikus és napenergia hasznosítása fontos szempont a településen is. A megújuló energiaforrások kihasználásában fejlesztési lehetőséggel rendelkezik a település (Alba Napelempark Kft.) napelemes kiserőmű telepítésével. A napelemes kiserőmű megvalósulásával a település energiaellátása gazdaságosabban alakul. A helyi távbeszélő hálózat a település mindegyik utcájában megépült. Jellemzően önálló oszlopsorra szerelték a hálózatot, kivéve a keskeny utcaszakaszokat, ahol a kisfeszültségű hálózat oszlopaira helyezték fel a telefonvezetékét. 529 lakás, az összlakásszám 69,5 % a rendelkezik vezetékes telefonnal. Az üdülőterületen is igényelték a telefonszolgáltatást. Itt is oszlopokra szerelték a koax kábelt. Vezeték nélküli hírközlés A vezetékes telefon mellett egyre jobban terjed a mobil telefonok használata. A lakások egy része, csak vezeték nélküli hálózaton, mobil telefonon keresztül kapcsolódik be a távhívó rendszerbe. Ez utóbbiak számáról nem áll rendelkezésre adat. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 34

36 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) TALAJ A évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről szerint 6/B. (2) Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével kifogást kell emelni, ha a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek a) többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt terület övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy b) övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is (1) Termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. (2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldek lehatárolását a földhivatali alapadatok és adatszolgáltatás alapján végeztük el. Elhelyezkedésüket az az ingatlan nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok fejezetben bemutattuk. Fehérvárcsurgó község területén az Agrotopo adatbázis adatai szerint többségében jó vízvezető, illetve vízelnyelő képességű talajok találhatóak, melyek az esetlegesen előforduló talaj, illetve felszín alatti vízszennyezés szempontjából érzékenynek tekintendőek. Az OKIR adatbázisában található objektumok túlnyomó többségükben ezeken a területeken találhatóak, az esetlegesen előforduló szennyezések, terhelések feltárása ezért különösen is fontos. Az OKIR adatbázis egyetlen helyen jelöl ténylegesen szennyezett területet, Igarpusztán, egy, már megszüntetett üzemanyag tárolónál. A szennyezés mértékéről, kiterjedéséről nincs információ, azonban az adatbázisból tudható, hogy a területre műszak beavatkozási terv készült, melyet az illetékes hatóság elfogadott. Az adatbázisban fellelhető objektumok alapján további, baleset, üzemzavar esetén a talajt potenciálisan szennyező üzemeket, telephelyeket azonosítottunk be, ezek jellemzően trágyatárolók, üzemanyag tároló tartályok a föld alatt, illetve felett, állattartó telephelyek, szennyvíztárolók, illetve a vörösbányai és fehérbányai kommunális hulladéklerakók. Ezeknél a talajba esetlegesen jutó anyagok jellegéről, mennyiségéről nem áll rendelkezésre információ. Fehérvárcsurgó Önkormányzatának a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló 16/2015. (XI. 27.) rendelete szerint a településen a környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény 11. (1) bekezdése szerinti kibocsátónak talajterhelési díjat kell fizetni. A törvény idézett előírása a következő: A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK A felszíni vizek lehatárolását a Közép Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása, valamint a földhivatali alapadatok szerint végeztük, a környezetvédelmi szempontból értékelhető információk helyszíni bejárás, illetve az OKIR adatbázisából kerültek birtokunkba. A település ivóvíz ellátása a települési Rákhegy II. ivóvízbázisról történik, mely térségi jelentőségű ivóvízbázis. A vízbázis védőterületeinek kijelölő határozatában meghatározta a hidrogeológiai belső, A és B védőterületeket, valamint a külső, az A és a B védőidomokat. A védőterületek és védőidomok a település jelentős részét lefedik, egy részük érinti a belterületet is. Ezekhez kapcsolódóan építési és fejlesztési szempontoknak a hidrogeológiai védőterület belső védőterületén, illetve a hidrogeológiai védőterületek felszíni vetülete A és "B" védőterületén kell megfelelni, amelyek azonban a hatályos terv beépítésre szánt területei közül csak az Öreg hegy hétvégi házas üdülőterületeit érintik kis részben. Mivel a vízbázis a lakóterületekhez viszonylag közel létesült, különösen érzékenynek tekintendő, mivel az esetleges szennyezések a lakó és iparterületeken jelennek meg leggyakrabban, különösen ott, ahol a szennyvíz elvezetés nem, vagy csak részben megoldott. A települési és Kincsesbánya és Isztimér közös szennyvíztisztító a vízbázishoz hasonlóan a Gaja patak mentén helyezkedik el, a tisztított szennyvíz így a vízfolyásba jut. A felülvizsgálat vízgyűjtő gazdálkodási terv (VGT2) térképi melléklete szerint (3 2.) a bevezetés jelentős hatással van a vízfolyásra, különösen azért is, mert a település területének nagy részén a Gaja patak mesterséges mederben halad. A település felszíni vizei közül a legjelentősebbek a Móri árok, a Gaja patak, valamint a Gaja patak felduzzasztásával létrejött víztározó és az igari halastavak. Ezek mellett előfordulnak a településen kisebb árkok. A Gaja parak tározó feletti szakasza természetes mederben halad, ezen kívül azonban a többi vízfolyás mesterséges mederben halad, mely hatással van a vízfolyások ökológai állapotára, mely a felülvizsgált VGT adatai szerint általában gyenge minősítésűek. Az igari halastavak és a víztározó mesterséges vízfelületek, ennek ellenére természet és környezetvédelmi szerepük jelentős. A VGT2 szerint Fehérvárcsurgó a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny vízminőség védelmi területen fekvő település "A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról" szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján. Szintén megemlítendő, hogy az OKIR adatbázisa alapján a településen több olyan objektum található, melyek a talajvíz terhelését idézhetik elő. Ilyenek a kommunális hulladéklerakók, földalatti szennyvíztárolók, valamint a települési állattartó telepek, trágyatárolók LEVEGŐTISZTASÁG ÉS VÉDELME A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján Fehérvárcsurgó Község az ország önálló légszennyezettségi zónába nem tartozó területeihez hasonlóan a 10. légszennyezettségi zónába tartozik. A légszennyezettségi zónákra jellemző szennyező anyag szerinti zóna típusokat az alábbi táblázat ismerteti. Szennyező anyag Kén dioxid Nitrogén dioxid Szén monoxid PM10 Benzol Talajközeli ózon Légszennyezettségi zóna 10. F F F E F O I Forrás: 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelethez tartozó 1. sz. melléklet A feltűntetett zónatípusok a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. számú melléklet alapján jellemezhetők: C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 35

37 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. Az OKIR adatbázisa szerint nincs olyan emissziós forrás a településen, mely számottevő mértékben bocsátana ki a levegő minőségét befolyásoló anyagokat. Az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján a településhez legközelebbi automata mérőállomás Székesfehérváron (Palota út) található, amely 2016 október 11. az alábbi adatokat mérte, amelyek mind kiváló minőséggel bírnak: ZAJ ÉS REZGÉSTERHELÉS A zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet rendelkezik a határértékekről. A stratégiai zajtérképezésről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 14..(1) a) pont alapján kiadott 8002/2005. (V. 24.) GKM tájékoztató a nagy forgalmú közutak és vasútvonalak, valamint a fő repülőterek listájáról, továbbá a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezett szervezetről tartalmazza azokat a fő közlekedési létesítményeket, melyek esetében szükséges stratégiai zajtérképek készítése. A fő közlekedési létesítmények között szerepel többek között minden >6.000,000 jármű/év forgalmat lebonyolító közút. [Forrás: Fehérvárcsurgó közigazgatási területét a fenti listából egyedül a 81 es főút érinti, azonban nem azon a szakaszon, mely a listában szerepel, azaz kijelenthető, hogy a rendelet hatálya a településre nem terjed ki SUGÁRZÁS VÉDELEM (Forrás: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NUKLEÁRIS VESZÉLYEZTETTSÉGÉRŐL, Fehérvárcsurgóhoz legközelebbi sugárzásveszélyes magyarországi létesítmény a Paksi atomerőmű, legközelebbi külföldi erőművek pedig a szlovákiai Mochovcei, valamint Bohunice i atomerőmű: Paksi atomerőmű (90 km) Mochovcei atomerőmű (110 km) Bohunice i atomerőmű. (140 km) Fehérvárcsurgó Paks távolsága Fehérvárcsurgó Mochovce Fehérvárcsurgó Bohumice A Paksi atomerőmű Fehérvárcsurgótól 90 km re fekszik. Az erőmű 4 blokkja (VVER 440/2013) a hazai villamosenergia termelés közel 40 50% át biztosítja. Tervben van az erőmű bővítése 2 új blokkal. A szlovákiai apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű Fehérvárcsurgótól 140 km re fekszik. A létesítmény 3 db, egyenként két reaktorral rendelkező erőműve közül kettő (A 1, V 1) van leállítva. A működő V 2 erőműkét reaktorának felfejlesztéséről 2010 ben született döntés, amelye 2025 ig szándékoznak megvalósítani. E mellett közös szlovák cseh döntés született egy harmadik (V 3) erőmű létesítéséről is. A szlovákiai mohi (Mochovce) atomerőmű Fehérvárcsurgótól 110 km re fekszik. Az erőmű 4, egyenként 440 MW teljesítményű blokkból áll (VVER 440) V213 típusú reaktorokkal. Az első blokk leállítása 2028 ra, a másodiké 2030 ravárható. Prognózis alapján Fehérvárcsurgót érintő zónák sugarai: Atomerőmű Szennyezettségi zónák sugara (km) A B C D Paksi atomerőmű Bohunice i atomerőmű < Mochovcei atomerőmű Normál működés esetén a meglévő atomerőmű, és a tervezett blokkok működése tekintetében káros környezeti hatás Fehérvárcsurgó területén nem várható. Ugyanakkor a bohunicei erőmű két blokkja nem felel meg a világban és hazánkban is érvényes biztonsági előírásoknak. A környezeti veszélyeztetés szempontjából a legnagyobb hátrányuk, hogy nincs védőépületük, védőburkolatuk csak kis térfogatú hermetikus teret alkalmaznak HULLADÉKKEZELÉS Fehérvárcsurgó területén a hulladékkezelési közszolgáltatási feladatot az Depónia Kft. látja el. A hulladék az ugyanezen cég által üzemeltetett székesfehérvári Regionális Hulladékkezelő Központ (Székesfehérvár, Csala Pénzverő völgy) területére kerül. A folyékony hulladékkezelés a település területén működő szennyvíztelepen történik. A település rendeletben foglalkozik a szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos teendőkről VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS A vizuális környezetterhelést leggyakrabban a különböző méretű és stílusú reklámtáblák okozzák, valamint az éjszakai közvilágítás, fényszennyezés formájában. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírja, hogy: Az építmény megvilágítását, a köz és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdető berendezést úgy kell, elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás: Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 36

38 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza, b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és d) fényszennyezést ne okozzon. A Magyar Világítástechnikai Társaság az önkormányzatok számára készített rendelettervezete négy területtípust határoz meg, ezek közül az E1 és E2 kategória található meg Fehérvárcsurgó területén. Zóna Terület jellege A megvilágítottság mértéke Példák E1 Természeti Önmagában sötét nemzeti parkok, védett területek csillagvizsgálók környéke E2 Falusi Alacsony mértékű világítás falvak rurális területek lakóövezetei E3 Elővárosi Közepes mértékű világítás városi lakóövezetek E4 Városi Nagyvárosi világítás városközpont, üzleti negyed ahol éjszakai aktivitás jellemző Megvilágítási övezetek fajtái (Forrás: Magyar Világítástechnikai Társaság) Az övezetek kialakításának a lakosság éjszakai pihenése, a természetvédelem és a csillagászati kutatások érdekében lehet fontos szerepe, továbbá jelenetős kihatása lehet a város villamosenergia fogyasztására és a közkiadásokra. Ezekben a zónákban fényterhelési határértékek meghatározása is várható, mert ma még nincs szabályozva ÁRVÍZVÉDELEM A települések ár és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. KvVM BM együttes rendelet szerint a települések ár és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását a legveszélyeztetettebb településrész határozza meg. Ebben Fehérvárcsurgó nem szerepel, azaz nem érintett. Ennek ellenére árvízvédelem szempontjából kiemelendő a fehérvárcsurgói víztározó, mely kezdetben a bauxitbányászat biztosításához volt szükséges, mára azonban természetvédelmi, mezőgazdasági szerepe mellett árvízvédelmi szempontból is hangsúlyossá vált, ugyanis a térségben tapasztalható, a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá váló villámárvizek hatásának mérséklése is a tározó feladata. A közötti uniós programozási időszak alatt a Közép Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a KEHOP jelű pályázat keretein belül tervezi megvalósítani a Séd Nádor Gaja vízrendszer rehabilitációjának I. ütemét, melynek része a tározó üzemvízszintjének megemelése, valamint ezzel kapcsolatosan további műtárgyak építése annak érdekében, hogy a tározó árvízi kapacitása nagyobb legyen FENNÁLLÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK Talaj A talajoknál fellépő problémákat két fő csoportba lehet sorolni, az első csoportba a talajokon bekövetkező mennyiségi, a másodikba a minőségi károsodások tartoznak. Mivel ezek gyakran együttesen lépnek fel elkülönítésük nem minden esetben lehetséges. Fehérvárcsurgón a talajok kémiai tulajdonságuk alapján két csoportba sorolhatók. Az egyik a gyengén savanyú talajok, a másik pedig a felszíntől karbonátos talajok. (Forrás: KÖRINFO Környezetvédelmi információ Fehérvárcsurgó területe az MTA TAKI online elérhető adatbázisa szerint erózióval, illetve sekély termőrétegű talajokkal érintett. (Forrás: Talajdegradációs régiók Magyarországon Ezeken a területeken a talaj sérült, illetve sérülékeny, védelme éppen ezért elsődleges fontosságú. Az erózióval érintett területeken a talaj további lemosódásának megakadályozása fontos: mivel a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak a hirtelen lezúduló, nagy csapadékösszegű záporok, ezeken a területeken amellett, hogy a talaj termőrétege lemosódik, vízmosások alakulhatnak ki, melyek megszüntetése jelentős összegeket emészthet fel, emellett a terület megművelhetőségét, használhatóságát is korlátozza. Az alacsony termőréteg egyben annak veszélyét is magában hordozza, hogy a lemosódó talaj később csak nagyon nehezen képződik újra. A talaj védelme szempontjából legjelentősebb probléma a település művelt területein kialakított nagy táblaméretek. A lejtőirányra merőleges oldalakon ez általában 300 és 500 m közötti hosszúságot jelent, mely lehetőséget ad mind az eróziónak, mind a deflációnak a talaj károsítására. A táblaméretek csökkentésével, a táblák közötti sávok mezsgyésítésével, erdősávok és fasorok telepítésével a talaj minőségi és mennyiségi védelme megvalósítható. A 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet tartalmazza a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályait. A külterületen javasolt a jogszabálynak megfelelő talajvédelmi terv készítése. Vízminőség Felszíni vizek A felülvizsgált vízgyűjtő gazdálkodási terv szerint a település területén két vízfolyás halad át, a Mór Bodajki víz, valamint a Gaja patak. előbbi a teljes, utóbbi a víztározó alatti szakaszon mesterséges mederben halad, ökológiai minősítése gyenge, míg a Gaja patak felső szakasza mérsékelt minősítést kapott. A vízminőségi problémák több tényező együttes hatásaként alakultak ki, melyek közül elsősorban a mesterséges meder, a környező területek intenzív mezőgazdasági használata, a galériaerdők hiánya, valamint a tisztított szennyvíz bevezetése említhető meg. Ezek mind az élővilágra, mind a víz kémiai állapotára negatív hatást gyakorolnak. Összességében ezek a tényezők élőlényekben szegény, mesterséges csatorna képét hozták létre az érintett vízfolyásokon. Az intenzív mezőgazdasági használat a víztározó, illetve a halastavak vízminőségére is hatást gyakorolhat, amennyiben túlzott mennyiségű műtrágya kerül kijuttatásra, a felszíni vizekbe szivárogva túlzott tápanyagbőséget idézhet elő, mely vízvirágzást, szélsőséges esetben tömeges halpusztulást, valamint a vizek gyorsuló eutrofizációját, eliszapolódását idézheti elő. Ez ellen a vízfolyásokat szegélyező fasorok, erdősávok, a kisebb táblaméretek, sűrűbb mezővédő erdősáv hálózat, valamint a korlátozott, fegyelmezett műtrágyahasználat nyújthat védelmet. Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek szempontjából a Magyarország felülvizsgált, évi Vízgyűjtő gazdálkodási Tervének (VGT2) 5.14 számú térképi melléklete szerint Fehérvárcsurgó község nitrátérzékeny terület, valamint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen fekvő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint Fehérvárcsurgó község felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen fekszik. A felszínközeli vízkészletek az országos helyzetnek megfelelően általában nitráttal szennyezettek, az intenzív mezőgazdasági művelés és sűrű településhálózat miatt. A rétegvizek a felsőket leszámítva megfelelő tisztaságúak. A felszín alatti vízkészletet fogyasztó és esetlegesen szennyező magán kutak, hőszivattyúk összességükben lényeges mennyiségű vízkészletet fogyaszthatnak, jelentős szennyezések forrásai lehetnek. A VGT2 adatai szerint a település ivóvízbázisának védőterülete jelentős mértékben veszélyeztetett, de nincs a területen kimutatott szennyezés. A jelenlegi szennyezetlen állapot fenntartása, a veszélyeztetett helyzet javítása többtényezős feladat. A veszélyeztetettség elsődleges oka, hogy noha a vízbázisra kijelölésre került védőidom és védőterület, maga a vízbázis nem került biztonságba helyezésre. A biztonságba helyezés legfontosabb lépései a potenciális pontszerű és diffúz szennyező források megszüntetése, mely nem minden esetben jelenti egy adott tevékenység megszüntetését, sokkal inkább a működés körülményeinek megváltoztatását. A korábban említett, az OKIR ban is elérhető potenciális források esetében ahol lehet, az objektum megszüntetése (földalatti szennyvíztárolók), másutt a szennyezőanyagok kijutási esélyének minimálisra csökkentése (állattartó telepek, trágyatárolók, mezőgazdasági területek) az elsődleges feladat. Levegőminőség A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján Fehérvárcsurgó következő zónacsoportba tartozik. Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi agglomeráció Kén dioxid Nitrogén dioxid Szén monoxid PM10 Benzol Talajközeli ózon Pm10 Arzén(As) Pm10 Kadmium (Cd) Pm10 Nikkel (Ni) Pm10 Ólom (Pb) Pm10 benz(a) pirén(bap) Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 37

39 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 10. Az ország többi területe, F F F E F 0 1 F F F F D kivéve az alább kijelölt városokat /Fehérvárcsurgó/ A település területén légszennyezési mérőállomás nem található, így a légszennyező anyagokkal kapcsolatos adatsorok nem állnak rendelkezésre. A település belterületi részén nem halad át országos jelentőségű főútvonal, azért jelentős mértékű légszennyezés ebből a forrásból nem jelenik meg. Általános jellegű probléma a településen a lakóterületeket szegélyező erdősávok, zöldfelületek hiánya, melynek következtében a mezőgazdasági munkálatok zaja, kiporzása akadálytalanul érvényesülhet a lakóterületeken. Zaj és rezgésvédelem Zaj és rezgés terhelés esetén említendő elsődleges környezeti konfliktus a közlekedés. A forgalmi adatok vizsgálata alapján elmondható, hogy a település belterületét érintő forgalmi eredetű zaj, illetve rezgés nem jelentős, zavaró mértéket csak a 8204 jelzésű Sárkeresztes Bodajk összekötő úton érhet el, ahol az átlagos napi nehézgépjármű forgalom mértéke 130. További zavaró mértékű terhelést fejthetnek ki a lakóterületek szélén mezőgazdasági munkákat végző gépek. A vonatkozó jogszabály alapján, 27/2008 (XII.3.) KvVM EüM együttes rendelet szerint Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre* (db) Zajtól védendő terület nappal óra éjjel óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Határérték (L TH ) az L AM kö megítélési szintre* (db) Zajtól védendő terület Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra nappal óra éjjel óra az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelyektől** származó zajra nappal óra éjjel óra az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelytől*** származó zajra nappal óra éjjel óra kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 4. Gazdasági terület Hulladékkezelés A településen hulladék elszállítás és kezelés megoldott. A szilárd hulladékot Székesfehérvárra szállítják, míg a szennyvizet a helyi szennyvíztisztítóba kerül. A településen két darab kommunális hulladéklerakó üzemelt, mindkettő a lakóterületektől nyugatra, a víztározótól pedig északra Az Öreg hegy hétvégi házas üdülőterületén belül. Mindkét lerakó esetében kiadásra került rekultivációt engedélyező határozat, melyek érvényessége a fehérbányai lerakó esetében 2015 ben megszűnt, a vörösbányai lerakóé még 2019 ig érvényes. A rekultiváció befejeződéséről nincs információnk egyik lerakó esetében sem. Alaptérképi információk szerint a környező területeket anyaggödrök találhatóak, így vélhetően a hulladéklerakók aljzati szigetelését a felszínre került agyagréteg végzi el. Különösen az elmúlt években tapasztalt időjárási szélsőségek folyományaképpen esetleg számítani kell rá, hogy a talajvízben szivárgásra utaló szennyezőanyagok jelenhetnek meg. További konfliktusforrást jelentenek azok az ingatlanok, amelyek a szennyvízelvezető hálózatba még nincsenek bekötve, és felszín alatti szennyvíztároló üzemel. Itt az esetleges szivárgás a felszín alatti vizekben szintén megjelenhet. Összegzés: A község területének jelentős része átlagosnál jobb minőségű termőfölddel érintett, mely a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából kedvező, ugyanakkor mind természetvédelmi, mind környezetvédelmi szempontból veszélyeket rejt a túlzott földhasználat, a túl nagy táblaméretek, valamint a túlzott műtrágya használata által. Ez, valamint a mezővédő erdősávok hiánya jelentős környezeti és természetvédelmi konfliktust jelent, mivel az eróziónak, talajpusztulásnak, illetve a tápanyagok élő vizekbe jutásának nincs érdemi akadálya. Mind a talajpusztulást, mind a műtrágyák vizekbe jutását enyhíteni, akadályozni képes egy jól tervezett mezővédő erdősáv hálózat, különösen, ha az kisebb táblaméretekkel párosul, azaz a jelenlegi művelési szerkezet újragondolása mindenképpen javasolt. A település területe nitrátérzékeny terület, kormányrendelet szerint a felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny terület, valamint a VGT2 a település vízbázisát veszélyeztetettként jelöli, emiatt kiemelten fontos a jogszabályok által előírt jó gyakorlat alkalmazása a művelés során, illetve a vízbázis biztonságba helyezése. Légszennyezettségi szempontból a település helyzete kedvezőnek mondható, mivel a völgyközeli fekvés biztosítja a település megfelelő átszellőzését, inverziós légréteg kialakulására kevés az esély. Problémát jelent azonban a mezőgazdasági területeken a kiporzás, mely a közvetlenül szomszédos lakóterületeket terheli idényszerűen. Ekkor nem csak a por, hanem a zaj is jelentős mértékű problémát okoz, melyet egy, a települést körülvevő zöld gyűrű mérsékelhet. A településen keletkező szilárd és folyékony hulladékok kezelése többségében megoldottnak tekinthető, ugyanakkor általános (országos) probléma egy átfogó hulladék nyilvántartási rendszer hiánya, mely nélkül nehezen behatárolható, hol és milyen további hulladékkezelési intézkedésekre van szükség. Konkrét példa Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 38

40 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. erre a település két hulladéklerakója, ahol az elhelyezett hulladékok fajtája és mennyisége nem ismert, éppen ezért nem tudható, hogy ott később meg fog e jelenni a talajban és a talajvizekben bármilyen szennyezés. Tekintettel az ivóvíz bázis közelségére, legmegnyugtatóbb megoldás a lerakók teljes felszámolása lenne. Csakúgy, mint a hulladéklerakókat, a település állattartó telepeit is kockázati tényezőként kell értékelni a további beépítésre szánt területek kijelölésekor. Fehérvárcsurgó Község területén az éjszakai fényszennyezés a helyi kibocsátás terén nem ölt jelentős méreteket, megfelelő időjárási feltételek meglétekor (felhős égbolt, magas páratartalom) azonban Székesfehérvár hatása itt is érzékelhető Földrengés veszélyeztetett területek KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST, BEFOLYÁSOLÓ, VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) alábányászott területek, barlangok és pincék területei Bányászati területek, bányatelkek Fehérvárcsurgó területe a bányafelügyelet adatszolgáltatása szerint bányatelekkel érintett. A bányavállalkozó az Üveg Ásvány Bányászati Ipari Kft., a bányatelken kvarchomok bányászata zajlik. A bányateleknek a településre átnyúló része érinti Moharakodó területét is, alábányászott terület azonban nincs, mivel a kvarchomok bányászata külszíni fejtéses módon történik. Barlangok A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának adatszolgáltatása alapján, Fehérvárcsurgó területén több barlang is található, a település nyugati felét borító erdőterületeken. Beépítésre szánt területet nem érintenek. Pincék Fehérvárcsurgó Községben a Vermekdűlő úton található egy pincesor, melyek bejárata északkelet felé néz, így az alápincézett terület a Vermekdűlő úttól délnyugatra fekvő, jelenleg üdülőterületi besorolású terület alá is benyúlhat. A pincék pontos kiterjedése nem ismert, így az alápincézett területek nagysága sem állapítható meg. A pincesor rekonstrukciója folyamatban van, így a pincék egy része megfelelő állapotú, egy része ellenben kifejezetten rossz állapotot tükröz Csúszás, süllyedésveszélyes területek A Bányafelügyelet tájékoztatása szerint két ingatlan érintett felszínmozgásokkal: 1780 hrsz. ú ingatlan, mely partfalomlással érintett, így környezete potenciálisan felszínmozgással veszélyeztetett területnek tekintendő. 472 hrsz. ú ingatlan, a Polgármesteri Hivatal területének környéke, a lassú kúszás jelensége figyelhető meg. Mindkét ingatlan környezetében bármilyen építési tevékenység csak geotechnikai szakvélemény alapján végezhető. Erre vonatkozó előírást a HÉSZ be is beemelésre került. Az Országos Felszínmozgásos Kataszter nem regisztrált felszínmozgást Fehérvárcsurgó közigazgatási területén és környezetében. Forrás: es foeldrengesveszely Fehérvárcsurgó környezete szeizmológiai szempontból az országos viszonyokhoz képest aktívnak tekinthető. Ez az aktivitás a térségben (de elsősorban a településtől nyugatra, a Bakony területén) gyakran okoz kisebb nagyobb földmozgásokat. A fent bemutatott földrengés veszélyeztetettségi térkép valószínűségi módszer alapján készült. A szeizmicitás alapján kijelölt forrászónák földrengés aktivitásának statisztikus jellemzői mellett figyelembe veszik a bizonytalansági tényezőket, az alapkőzetet, valamint a talajvízszint helyzetét. Az adatok alapján, Fehérvárcsurgó területén 1,3 1,5 m/s2 a maximális horizontális gyorsulás (PGA) értéke. Ezzel a közepesen aktív területnek minősülő magyarországi értékeknél kicsivel aktívabb területnek minősül VÍZRAJZI VESZÉLYEZTETETTSÉG Árvízveszélyes területek A települések ár és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM BM együttes rendelet szerint Fehérvárcsurgó nem veszélyeztetett település. A fentiek mellett azonban megemlítendő, hogy mind a Móri árkon, mind a Gaja patakon szélsőséges időjárási körülmények esetén kialakulhatnak villámárvizek, melyek veszélyeztethetik a lakóterületeket, illetve a szomszédos települések bányászatát, épp ezért az árvízi védekezésben a fehérvárcsurgói tározónak fontos szerepe van, melynek további bővítését a következő évekre tervezett fejlesztés is célul tűzi ki Belvízveszélyes területek A Közép dunántúl Vízügyi igazgatóság adatszolgáltatása nem tartalmaz belvízveszélyre vonatkozó adatokat. Belvízzel veszélyeztetett terület a térségi tervek szerint a Móri víz környezetében található, itt a vízfolyás helyenként nem a völgy legmélyebb vonalában húzódik, hanem kicsivel magasabban, ezért itt enyhén lefolyástalan területek alakulhatnak ki Mély fekvésű területek Fehérvárcsurgó közigazgatási területén a domborzati adatok vizsgálata alapján kijelenthető, hogy mély fekvésű, teljesen lefolyástalan terület nincs Árvíz és belvízvédelem A témában lásd A/17.8 fejezetben szereplő szöveget. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 39

41 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT EGYÉB Fehérvárcsurgó területét érinti a szomszédos Kincsesbánya és Isztimér Községeken található honvédségi területek védőterületei. Kincsesbánya Községben a 03032, 03454, hrsz. ú ingatlanok, Isztimér Községben pedig a 0274/2, 00275, 0277 hrsz. ú ingatlanok kiemelt fontosságú honvédelmi területek, melyeknek 200 méteres védőterülete átlóg Fehérvárcsurgó közigazgatási területére. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala előzetes véleményében az érintett területre a következő előírások kikötését kérte: A honvédelmi rendeltetésű ingatlan határától mérve 200 méteren belül: (1) Tűzveszélyes és robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására szolgáló közepes vagy magas kockázatba egységbe sorolt, valamint állandó emberi tartózkodásra épület, építmény nem létesíthető. (2) új lakás és üdülés céljára szolgáló, szociális, egészségügyi épület, építmény nem építhető (3) országos közforgalmú vasút, országos közút, kerékpárút nem építhető (4) közforgalmú gépjármű várakozó hely nem építhető (5) kőolaj, földgáz, egyéb termékvezeték, továbbá nyomvonalas vagy nyomvonal jellegű építmény, nagyfeszültségű vagy hírközlési távvezeték, telefontorony, átjátszóállomás nem építhető (6) települési vagy regionális hulladékkezelő és lerakó, szélerőműpark, biomassza erőmű, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény nem építhető (7) bánya, hulladékkezelő, lerakó (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes hulladéklerakó) nem építhető (8) repülőtér, helikopter leszállóhely nem építhető (9) új turista útvonal nem jelölhető ki (10) tűzgyújtás, égetés nem végezhető. A kért előírások a HÉSZ előírásaiba beemelésre kerültek. Összegzés: Fehérvárcsurgó Község területe katasztrófavédelmi szempontból átlagosnak mondható. A terepadottságok alapvetően jól összeegyeztethetőek a lakóterületek követelményeivel, azonban két ingatlannál csúszásveszélyes területek találhatóak. A település területe bányászati szempontból érintett, mivel közigazgatási határ mentén bányatelek található, azonban sehol sem alábányászott. A településen egy pincesor található, a pincesor felszín alatti kiterjedése nem ismert. Árvíz, illetve belvízveszélyes terület nem érinti a lakott, illetve a beépítésre szánt területeket. A szomszédos településekről átnyúló honvédelmi terület védőtávolság nem érint újonnan beépítésre szánt területeket, azonban kismértékben rálóg a Moha Rakodó iparterületére ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY A település területe a megyei területrendezési terv szerint ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetébe tartozik, és a Bányafelügyelet adatszolgáltatása szerint a településen bányatelek is található, melyet a Hivatal annak sarokpontjaival adott meg. A bányateleknek csak a Kincsesbánya felőli részén zajlik kvarchomok kitermelés, a fehérvárcsurgói részen nem. További ásványi nyersanyag lelőhely a településen nem található VÁROSI KLÍMA 2011 ben, az Európai Unió magyar elnöksége keretében a Belügyminisztérium és a VÁTI Nonprofit Kft. szakemberei kidolgoztak Klímabarát városok Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről címmel egy alapdokumentumot, amely a városok szemszögéből foglalkozott a klímaváltozás hatásaival, és ennek megelőzésére, mérséklésére tett lépésekkel. Ennek megállapításai mentén tekintjük át Fehérvárcsurgó adottságait, hogy a klímaváltozásra való felkészülés optimális megoldása születhessen meg. /Forrás: Belügyminisztérium VÁTI Nonprofit Kft. (2011.), Klímabarát városok Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről, Belügyminisztérium VÁTI, Budapest/ A klímaváltozás hatásai ma még felmérhetetlenek. Történelmi ismereteink azonban jó kiindulási támpontot jelentenek. A Science magazin februári számában egy nemzetközi kutatócsoport elemezte Európa elmúlt 2500 évének klímaváltozását. Megállapították többek között, hogy a Római Birodalom bukásában az éghajlat változása egyértelműen közrejátszott. /Forrás: 2500 years of europeanclimatevariability and human susceptibility, Science 4 February 2011: Vol. 331 no pp / / KLÍMAVÁLTOZÁS Hatásai hőmérséklet: o csúcshőmérséklet emelkedik o nyári hőhullámok hossza nő o fagyos napok száma csökken csapadék: o szélsőséges csapadékviszonyok o évi csapadékösszeg csökken időjárás: o erős viharok o villámveszély következményei: o hőség o vízhiány o árvíz o erdőtűz o erózió o élettér változás energia: o hőség Mitigáció (csökkentés) eszközei: klímatudatos szemléletmód kialakítása o fogyasztás visszafogása o csomagolóanyagok elhagyása o víztakarékos szemléletmód o újrafelhasználás o helyi termékek preferálása növényzet telepítése o zöldfelületek növelése o erdősítés kompakt városszerkezet o többközpontúság o tagoltság (zöldterületi hálózatok, szélcsatorna) o térbeli/területi optimalizálás o környezetbarát közlekedés o barnamezős területek felújítása helyi piacok ösztönzése Adaptáció (alkalmazkodás) eszközei: napvédelem, árnyékolás klimatizálás Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 40

42 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT FEHÉRVÁRCSURGÓ ADOTTSÁGAI, MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJA Éghajlati jellemzők Fehérvárcsurgó Község a Dunántúli középhegység nagytáj, a Vértes Velencei hegyvidék középtáj, a Móri árok kistáj, illetve a Sörédi hát kistáj része, továbbá az Észak Mezőföld vegetációs táj része. Az országos átlagnál valamivel hűvösebb, de szárazabb éghajlat jellemzi. Az ariditási index (aszályindex) értéke 5 körüli, amely az utóbbi évtizedekben folyamatosan növekszik. A napsütés évi összege kb óra körül van, nyáron óra körüli, télen mintegy óra napfénytartamra lehet számítani. Mérsékelten száraz vidék. Az évi középhőmérséklet a 9,5 és 10 C közötti. A fagymentes időszak hossza közel nap. A csapadék évi összege mm körüli. A tenyészidőszak csapadéka a mm körüli. A hótakarós napok száma a tengerszint feletti magasságtól függően nap. Az üvegházhatású gázok hatásának csökkentését erdőterületek kijelölésével, természetes élőhelyek védelmével, közlekedés hálózati fejlesztésekkel lehet elérni. Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010) szolgált. Napenergia Forrás: Az Aszálystratégia konzultációs anyagában szereplő térkép alapján Fehérvárcsurgó a közepesen aszályos és a mérsékelten aszályos térségek határán fekszik. Forrás: Fehérvárcsurgón a globális sugárzás átlagos évi összege Mj/m2. Ezzel az országos átlagba tartozik. A község területén a 013/2 hrsz. ú ingatlanon napelemes kiserőmű fejlesztése tervezett 420 kw névleges teljesítménnyel, melynek feltétele a hatályos településrendezési eszközök módosítása. Szélenergia Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat a mérsékelten szeles vidékek közé sorolhatjuk, a szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2 4 m/s között változik. A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók. Fehérvárcsurgó átlagos szélsebességű településnek minősül. A kevéssel 3 m/s közeli átlagos szélsebesség az országos átlagnak megfelelő. Az uralkodó szélirány ÉNy i. Szélturbina kialakítása esetén a szélenergia hasznosítható, ehhez kedvező fekvéssel elsősorban a település patak mentén fekvő területei rendelkeznek. Forrás: kormany.hu/download/7/0a/90000/Aszalystrategia.pdf Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 41

43 VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. Évi átlagos szélsebességek (m/s) és az uralkodó szélirányok Magyarországon ( ) vagy a napenergiát felhasználó fűtési rendszer telepítése, mely adott esetben a település megújuló energiaforrásaiból is üzemeltethető, melyhez a tervezett napelemes kiserőmű megvalósulása jelentheti az első lépést. Forrás: Geotermikus energia Forrás: Fehérvárcsurgó körzetében a 200 C os kőzethőmérséklet 5000 m körül érhető el. A geotermikus energia kitermelésével tehát a településen nem érdemes számolni. A talaj sekélyebb rétegeinek hőenergiáját kihasználó hőszivattyús fűtési megoldások azonban kihasználhatóak és támogatandóak mind a lakosság körében, mind a települési intézményeknél. Összegzés: Fehérvárcsurgón a jövőben várható éghajlatváltozásból eredő aszályosabb időszakokra kell felkészülni. Ebből kifolyólag a megújuló energiaforrások, napenergia, szélenergia lehetőségeire nagyobb figyelmet kell szentelni. Mind a lakosság, mind az Önkormányzat számára hosszú távú költségcsökkentő megoldás lehet a hőszivattyús, Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 42

44 C/2. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 2.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével A FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE Fehérvárcsurgó a Helyzetfeltáró és Helyzetelemző munkarészek alapján kedvező adottságokkal rendelkező jól pozícionált település. Erőforrásai adottak, fejlesztési irányainak meghatározásánál a fenntarthatóságukat biztosító változatokat kell előtérbe helyezni. A tematikus területein megállapított hátrányait eltüntető, előnyeivel élni tudó, a külső veszélyekre felkészülő, a külső lehetőségeket megragadó magatartás a követendő számára A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETÉNEK FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐK TÉMAKÖRÖNKÉNTI ÉRTÉKELÉSE A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA ERŐSSÉGEK Alacsony mértékű lakónépesség növekedés Kéthly Károly utcai tömbfeltárás megvalósulása és a terület beépülése (lakosságszám növekedés) egyértelmű igényt feltételez Vándorlási egyenleg pozitív A nyilvántartott álláskeresők száma folyamatos csökkenést mutat, a kistérségben a legkedvezőbbek közé tartozik Az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem folyamatos növekedést mutat, és nagyon kedvezőnek mondható A településen általános iskola, illetve óvoda működik, a háziorvosi szolgálat biztosított. Szlömösödött, degradálódott terület nem ismert a településen. LEHETŐSÉGEK Kijelölt lakóterületi fejlesztéseinek megvalósulása esetén a betelepülés lehetősége megteremtődik Megvalósuló fejlesztései által a helybeni munkalehetőségek köre bővül (turisztika, Ipartelep területen belüli kihasználtság növekedés) Zártkeri területek hétvégiházas üdülőterületté való átalakulás, az egyéni üdülőturizmus megfelelő minőségben történő megvalósulásával párhuzamosan az életkörülmények javulását hozza A zöldfelületi (közkerti) fejlesztési lehetőségek megfelelő minőségben történő megvalósulása szintén javítja a lakosság életkörülményeit A turisztikai és rekreációs fejlesztések a helyi lakosság életkörülményeinek javításában szintén kedvező szerepet játszanak GYENGESSÉGEK Az öregedési index évről évre nő (bár az országos átlagnál jobb) Az egy főre jutó belföldi jövedelem átlag alatti VESZÉLYEK Elöregedés Székesfehérvár, Mór fiatalokat elszívó hatása A lakóterületi fejlesztések megvalósulása mellett elmarad az intézményi hálózat fejlesztése Közműfejlesztések elmaradása a lakosság életkörülményeit kedvezőtlenül befolyásolja A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA ERŐSSÉGEK A település rendelkezik településfejlesztési koncepcióval, amelynek megállapításai ma is helytállóak Rendelkezik hatályos településrendezési eszközökkel, melyek felülvizsgálata elindult. Munkalehetőségek országos átlag felettiek (Mór és Székesfehérvár közelsége) Turisztikai potenciállal rendelkezik, amelyekre településrendezési eszközeiben épít is A regisztrált vállalkozások és működő gazdasági társaságok tekintettében a kistérségben meglehetősen kedvező helyzetben van A település gazdasági súlya a kistérségéhez viszonyítva kedvezőnek tekinthető A település gazdasági területei minden esetben országos jelentőségű utak mellett találhatók Székesfehérvár közelsége Fehérvárcsurgói víztározó rendezése folyamatban van, ehhez kapcsolódóan turisztikai potenciálja megnövekedhet LEHETŐSÉGEK A hatályos településrendezési eszközök között fennálló ellentmondások feloldása jogbiztonság megteremtését jelentik. A meglévő településrendezési háttér miatt a pályázati lehetőségekkel élni tud Sokszínű adottságait, fejlődése javra fordíthatja Fejlesztések időszerű átértékelése a megvalósulásukat segíti elő. A fejlesztési területek megvalósulása, a Moha Rakódó területen belüli kihasználtság növekedése a gazdaság felpörgését eredményezheti A turisztikai potenciál kedvezőbb kihasználása szintén a gazdaságának felpörgését jelentheti Napelemes kiserőmű megvalósítása a meglévő és fejlesztés kapcsán megvalósuló területek gazdaságosságát javíthatja TÁJI KÖRNYEZET ERŐSSÉGEK Jelentős kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek Jelentős üzemtervi erdőterületek GYENGESSÉGEK Ellentmondások a hatályos településrendezési eszközök között A környező funkcionális térségek szempontjából jellemzően a periférián foglal helyet Hatályos településrendezési eszközökben Bodajk irányában rögzített golfpálya fejlesztési terület nem a valós igényeket tükrözi A hatályos tervben kijelölt fejlesztések java része még nem valósult meg A településen fejlesztésre alkalmas önkormányzati tulajdon alacsonynak mondható VESZÉLYEK A településrendezési eszközök szükséges módosításának átfutása hosszú időt vesz igénybe. A jogi háttér időről időre változik. Székesfehérvár és Mór elszívó hatása érvényesülhet Sokszínűségéből adódó lehetőségekkel nem tud élni Turisztikai kínálatba való bekapcsolódási pontok hiánya FMTrT mezőgazdasági térségének való megfeleltetéséből fakadó fejlesztési lehetőségek elmaradása Iszkaszentgyörgy felől átnyúló kitermelés alatt álló bányatelek Isztimér, Kincsesbánya irányából átnyúló honvédségi védőterületekből fakadó korlátozások GYENGESSÉGEK Belterületi zöldterületek aránya alacsony Felszín alatti víztestek kémiai állapota javarészt gyenge állapotúnak tekinthető Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 43

45 Fehérvárcsurgói víztározó rendezése folyamatban van Felszíni vizek magas aránya javítja az életkörülményeket. A településen két jelentős állóvíz található a víztározó és a halastavak A vízelvezetésre szolgáló rendszer jól kiépített Natura 2000 terület (Móri árok) Felszíni víztestek fizikai kémiai, biológiai és ökológiai állapota mérsékelt vagy gyenge Egy lakosa jutó zöldfelület arány a kistérség viszonylatában nagyon kedvezőtlen Fehérvárcsurgó területén a talajok mind fizikai tulajdonságaik, mind szervesanyag készletük alapján kedvezőtlen tulajdonságokkal bírnak a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából Szántóterületeken erdőfoltok, erdősávok ritkán jelennek meg szélerózió mérséklése csekély Ökológiai folyosó megléte A település jelentős részét érinti a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete A településen helyi jelentőségű védett természeti terület található a Károlyi kastélyparkja A település kiemelkedő értékei közé tartozik táji és természetvédelmi érintettsége, amelyre fejlődését eddig is és ezt követően is építeni tudja. Fehérvárcsurgói Vadaskert Vadászház (vadászat, vad megfigyelés, szállás) Gaja völgyi tájcentrum Domborzati viszonyok megfelelnek a mezőgazdasági művelés követelményeinek Fehérvárcsurgói víztározó kapacitásának a bővítése tervezési szinten folyamatban van Kastélyparki Dísztó egyben turisztikai látványosság A településen keletkező szilárd és folyékony hulladékok kezelése többségében megoldottnak tekinthető Szennyvízkezelés megoldott Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota szerint jó állapotúnak tekinthető Felszíni víztestek kémiai minőségi állapota jó Légszennyezettségi szempontból a település helyzete kedvezőnek mondható LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Utcafásítás Klímaváltozás miatt a termőképesség terményösszetétel megváltozik Sportolási rekreációs célú területek erősítése Műtrágya és növényvédő szerek alkalmazása veszélyezteti a víztestek minőségét Ökológiai gazdálkodás szerepének erősítése A települést érintő hidrogeológiai vízbázis sérülékenysége A település táji és természeti értékei predesztinálják a rekreációs és turisztikai fejlesztéseket Közparkok számának növelhetősége a lakóterületi fejlesztések megvalósulása kapcsán Külterületet érintő hétvégiházas területek problematikája (megvalósulás mellett nem épül ki a szükséges infrastruktúra A község területének jelentős része átlagosnál jobb minőségű termőfölddel ellátott, amely környezetvédelmi szempontból veszélyeket rejt az esetleges túlzott földhasználatból Az ökológiai gazdálkodás felértékelődése esetén, annak alkalmazása csökkenti a víztesteket érintő mezőgazdasági eredetű szennyeződéseket Mezőgazdasági agrártámogatások kihasználása A mezőgazdasági hasznosítást a talajtani adottságok kapcsán inkább a legeltetéshez, hal és vadgazdálkodáshoz szükséges kapcsolni A víztározó és a halastavak jól hasznosíthatók mind halgazdálkodás, mind turisztika és rekreáció terén MŰVI KÖRNYEZET ERŐSSÉGEK Intézményi ellátottság megfelelő Egymástól jól elkülönülő területhasználatok Településközponti mag megfelelő léptékű Belső tartalék Nagy telekméretek Értékes műemléki védettség alatt álló településmag A hatályos HÉSZ ben több helyi védelemre javasol épület és szobor is szerepel Az önkormányzat a felülvizsgálat során a polgármesteri hivatal épületét és az óvodát helyi védelem alá sorolta A település léptéke, aránya településképileg kedvező, megőrzése a településfejlesztési koncepció által is támogatott A település Vermekdűlő út mentén található pincesora helyi értéket képez A település sehol sem alábányászott Árvíz, illetve belvízveszélyes terület nem érinti a lakott, illetve a beépítésre szánt területeket A szomszédos településekről átnyúló honvédelmi terület védőtávolság beépített, illetve beépítésre szánt területeket nem érint LEHETŐSÉGEK Turisztikai, sport, rekreációs célú fejlesztések erősítése Belterület külponti területrészeinek alközpontokkal való elláthatósága vállalkozóigényekkel párosulva megoldható A mezővédő erdősávok hiánya jelentős környezeti és természetvédelmi konfliktust jelent (erózió, talajpusztulás) A település területe nitrátérzékeny terület A település felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny terület, valamint a VGT2 a település vízbázisát veszélyeztetettként jelöli A település két hulladéklerakóján, az elhelyezett hulladékok fajtája és mennyisége nem ismert, ezért ez gondot okozhat a talajban és a talajvizekben, az ivóvízbázis érzékenysége ennek megoldása feltétlenül szükséges Szélerózió lehetősége fennáll GYENGESSÉGEK Belterületi mezőgazdasági területek, sok esetben átlag feletti mezőgazdasági területek Hidrogeológiai érzékeny vízbázis korlátozó hatása Beépítésre szánt területek kijelölését a települést érintő korlátozások (FMTrT, Natura 2000, ökológiai hálózat, átlag feletti termőterületek, erdőterv, stb.) szinte teljes mértékben megakadályozzák Egyes hatályos tervben kijelölt fejlesztéseket a korlátozások miatt vissza kell vonni VESZÉLYEK Két közterületi ingatlan és környezete felszínmozgással veszélyeztetett A közigazgatási határ mentén bányatelek található Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 44

46 A felülvizsgálat kapcsán a helyi védelemre javasolt épületek és objektumok köre kibővítésre kerül, kapcsolódó Értékkataszter ben való bemutatással Műemléki és helyi védett értékekre építő turisztikai potenciál kihasználása Tájképi szempontból a tározó körüli volt zártkerti területek hétvégiházas fejlesztési területeinek kedvező léptékarányú átalakulása A Vermekdűlő út menti picesor felszín alatti kiterjedése nem ismert A rossz állapotú helyi védelem alatt álló épületek eltűnése A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉS KAPCSOLATA A fejlesztési dokumentumokban lefektetett elveket a településrendezési eszközök a megvalósíthatóság felé terelik PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása: INFRASTRUKTÚRA KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰ ERŐSSÉGEK Jó közlekedési kapcsolatok: (település méretéhez és gazdasági adottságaihoz) országos másodrendű főút (kistérség egyetlen másodrendű főútja) országos mellékutak Iparvágány található az Ipartelepe mellett Iparvágányok bekötnek közvetlenül a Moha Rakodóra Összes alapközmű megtalálható Közművesítettség általánosságban jónak mondható, kivéve a csatornabekötések aránya a lehetőségek megléte ellenére Saját szennyvíztisztító telep, Kincsesbányai és Isztiméri közös szenyvíztisztító telep is itt található Saját ivóvízbázis Az ivóvízbázis több környező települést is ellát, illetve a Fejérvíz és a KÖFÉM rendszerét is feltölti Az önkormányzat az árkok java részének felújítását elvégezte Az önkormányzat rendelkezik vízkárelhárítási tervvel LEHETŐSÉGEK A meglévő, de nem működő vasúti megállók újraindítása (belterület mellett, illetve Moha Rakodó Magyaralmás felől érkező összekötőút nyomvonalának korrekciója, csomópontok egyesítése a 81 sz. másodrendű főúton Kerékpárút hálózatának kiépítése a turisztikai látványoságok alternatív megközelítését tenné lehetővé, illetve egy új célközönség szólítható meg Csapadékvíz helyben tartása Megújuló energiaforrások felértékelődése, geotermikus és napenergia hasznosítása A megújuló energiaforrások kihasználásában fejlesztési lehetőséggel rendelkezik a település (Alba Napelempark Kft.) napelemes kiserőmű telepítésével A napelemes kiserőmű megvalósulásával a település energiaellátása gazdaságosabban alakul GYENGESSÉGEK Vasútvonala van, de nincs működő megállóhelye Autópálya kapcsolata csak Székesfehérváron keresztül van legrövidebb úton Lakosság nagy része ingázik Helybeni munkalehetőség nem elegendő Közterületi kiépített parkolóhelyek alacsony száma A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya alacsony A Fehérvárcsurgói szennyvíztisztító telep túlterhelt, a felülvizsgálata szükséges Felszíni csapadékvíz elvezetés a belterület egyes részein megoldatlan. VESZÉLYEK A lakóterületi fejlesztések megvalósulásával növekedik a belterületi útszakaszok forgalma Magyaralmás felől érkező összekötőút nyomvonalának korrekciójának elmaradása a FMTrT rögzített nyomvonala miatt Külterületi üdülőterületek átalakulása a kapcsolódó úthálózati fejlesztések megvalósulása nélkül Külterületi üdülőterületek ellátottsága problémás lehet Energiaárak növekedése növeli a fenntartási költségeket 2.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK TELEPÜLÉSRÉSZEK KIJELÖLÉSE, PONTOS LEHATÁROLÁSA, A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA, A LEHATÁROLT TELEPÜLÉSRÉSZEK RÖVID BEMUTATÁSA Fehérvárcsurgón öt különböző településrészről beszélhetünk: Belterületi településrész (163,42 ha) Kastély településrész (48,40 ha) Belterületi rekreációhoz kapcsolódó településrész (38,22 ha) Volt zártkerti településrész (97,22 ha) Külterületi településrész (2616,98 ha) Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 45

47 BELTERÜLETI TELEPÜLÉSRÉSZ A Belterületi településrész lakott területrészekhez és a településellátó részekhez kötődik, amelyek homogén egységet alkotnak. Ingatlanok beépítettsége Ingatlanok mérete A területen megjelenő főbb terület felhasználások: falusias lakóterület és településközpont terület. A terület alapfunkcióját kiszolgáló területhasználatok: közlekedési területek, zöldterületek, vízgazdálkodási területek különleges beépítésre szánt területek intézményi terület, temetőterület, közműterület, benzinkút terület. Nem jellemző, de megjelenő területhasználatok: egyéb ipari terület, pinceterület, mezőgazdasági üzemi terület, gazdasági rendeltetésű erdőterület, mezőgazdasági területek. A terület funkcióját tekintve egyértelműen a lakófunkciót és a szükséges ellátási funkciókat fedi le. A településrész beépítettségénél megálapítható, hogy a földhivatali alapadatokat figyelembe véve a telkek egy jelentős része nem beépített, azonban ez eltekintve az új fejlesztési területektől a valós állapotokat figyelembe véve sokkal kevesebb telket érint. Néhány telektől eltekintve a beépítettség 20 % alattinak mondható. Telekméretek tekintetében az 1500 m 2 es átlag mondható, amely országos viszonylatban magasnak tekinthető. KASTÉLY TELEPÜLÉSRÉSZ A Kastély településrész területére kizárólag maga a Károlyi Kastélypark területe és a hozzá kapcsolódó különleges beépítésre szánt kastély park területfejlesztés területe tartozik. Felülvizsgált TSZT Űrfotó (Google Earth) Felülvizsgált TSZT Űrfotó (Google Earth) Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 46

48 Ingatlanok beépítettsége Ingatlanok mérete A területen megjelenő terület felhasználások: különleges beépítésre szánt kastély park terület, közjóléti rendeltetésű erdőterület és vízgazdálkodási terület. A terület a funkcióját tekintve egyértelműen a turisztikai célokat szolgál, illetve a lakosság rekreációs lehetőségeit bővíti. A településrész területére kevés telek esik, amelyek javarészt 3 % alatti beépítettséggel rendelkeznek. A Kastélypark telkei m2 felettiek, de a többi ide eső telek is javarészt 1500 m 2 feletti mértékkel bír. BELTERÜLETI REKREÁCIÓHOZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRÉSZ A Belterületi rekreációhoz kapcsolódó településrész a Fehérvárcsurgói víztározó és a Vermekdűlő út között helyezkedik el. Ingatlanok beépítettsége Ingatlanok mérete A területen megjelenő főbb terület felhasználások: üdülőházas üdülőterületek, hétvégiházas üdülőterületek és különleges beépítésre szánt rekreációs terület. A terület alapfunkcióját kiszolgáló területhasználatok: közlekedési területek. Megjelenő, de nem az alapfunkciót kiszolgáló területhasználatok: mezőgazdasági területek. A terület funkcióját tekintve egyértelműen a túrizmushoz és a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővítéséhez kapcsolódik. A településrész telkeinek jelentős része nem beépített, jellemzően azok, amelyek mezőgazdasági területek közé soroltak. A beépítettséggel rendelkező telkek java része 3 % alatti beépítettséggel bír, viszont a tömbtelkek telkesítésére még nem került sor, így a feltárás a telkeken belül történik. VOLT ZÁRTKERTI TELEPÜLÉSRÉSZ A volt zártkerti területek a Fehérvárcsurgói tározótó körül helyezkednek el külterületen. Felülvizsgált TSZT Űrfotó (Google Earth) Felülvizsgált TSZT Űrfotó (Google Earth) Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 47

49 KÜLTERÜLETI TELEPÜLÉSRÉSZ A külterület a fenti településrészeken túl fennmaradó része Fehérvárcsurgónak. Ingatlanok beépítettsége Ingatlanok mérete A területen megjelenő főbb terület felhasználások a hétvégiházas üdülőterület. A terület alapfunkcióját kiszolgáló területhasználatok: közlekedési területek. Megjelenő, de nem az alapfunkciót kiszolgáló területhasználatok: mezőgazdasági területek és erdőfoltok. A terület funkcióját tekintve egyértelműen a túrizmushoz és a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővítéséhez kapcsolódik. A zártkertek területére eső telkek közel fele nem beépített a földhivatali adatok alapján. A beépítettség mértéke pedig 5 % alatt marad. A területen belül a telekméretek változatos képet mutatnak m 2 között mozognak javarészt. Felülvizsgált TSZT Űrfotó (Google Earth) Ingatlanok beépítettsége Ingatlanok mérete A területen megjelenő főbb terület felhasználások: mezőgazdasági területek, erdőterületek és vízgazdálkodási területek. A terület alapfunkcióját kiszolgáló területhasználatok: közlekedési területek. Szétszórtan megjelenő funkciók: egyéb ipari gazdasági terület, különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület és közmű terület, különleges beépítésre nem szánt napelempark terület és szennyvíztisztító telep terület. A terület funkcióját tekintve egyértelműen mezőgazdasági és erdőműveléshez, illetve a turizmushoz és rekreációhoz kapcsolódik, de fontos elemei a település ellátását szolgáló közműelemek és a település gazdaságát lefedő elemek. Mindebből következően sokszínű funkcióval rendelkezik. Külterületen a telkek java része beépítetlen. A beépített telkek java része pedig 3 % alatti értékkel bír. A telekméretek tekintetében a mérték javarészt 5000 m 2 feletti. Elszórtan találhatók még m 2 közötti telkek is. Fehérvárcsurgó Község Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 48