Nevelőszülőnek jelentkezők kutatási terv -

Átírás

1 Nevelőszülőnek jelentkezők kutatási terv - Kutatási célunk, hogy képet kapjunk arról: mi jellemzi azokat az embereket, akik nevelőszülőnek jelentkeznek az egyes nevelőszülői hálózatoknál. Egy olyan adatbázist kívánunk létrehozni, amely segítségével a fenti kutatási kérdésekre választ tudunk adni. Emellett lényeges a cél meghatározásánál felhívni a figyelmet a kutatás korlátaira, vagy másképpen fogalmazva megemlíteni, hogy mi nem célja a kutatásnak. Az általánosíthatóság kérdéskörét vizsgálva lényeges kiemelni, hogy a tervezett adatgyűjtést követően kizárólag azon személyekre vonatkozóan tehetünk megállapításokat, akik adott időszakban, adott nevelőszülői hálózatnál nevelőszülői képzésre jelentkeztek, az ő csoportjuk pedig számos körülménytől függően nem feltétlenül azonos a gyakorló nevelőszülők csoportjával (pl. nem mindegyik kap működési engedélyt, meggondolja magát stb.). Ezt a későbbiekben a kutatási eredményeket vizsgálva mindenképpen szem előtt kell tartani. A kutatást több lépcsőre bontva fogjuk elvégezni. Első lépésben az egyes együttműködni kívánó nevelőszülői hálózatok hatáskörén belül végzünk egy felmérést. Figyelembe véve az egyes régiókat illetve a régiókon belüli hálózatokat jellemző eltérő szükségleteket és működési sajátosságokat minden egyes hálózatot önálló vizsgálati egységként kezelünk a kutatás első fázisában. Ebben a szakaszban az egyes vizsgálati egységeket két szempontból mérjük fel: egyfelől képet kapunk arról, hogy mi jellemzi az egyes hálózatoknál nevelőszülőnek jelentkező egyéneket, másfelől felmérjük az egyes hálózatok mindennapi gyakorlatát (módszereiket és eljárásaikat), amelyet a nevelőszülők kiválasztása során végeznek. Lényeges kiemelni, hogy (a jelentkezők vizsgálatát illetően) egy olyan adatlapot alakítottunk ki, amely lefedi a nevelőszülőnek jelentkezőknél készített környezettanulmányok során vizsgált területeket, hogy így az eredményekből az egyes hálózatoknál dolgozók is közvetlenül profitálhassanak. Különösen fontos, hogy az adatlapokat/kérdőíveket az együttműködő hálózatok munkatársaival közösen, az ő észrevételeiket/gyakorlatukat felhasználva alakítottuk ki, mivel a kutatás elvégzésével a lehető legkevesebb többletmunkát szeretnénk okozni nekik. 1

2 Távlati célok Második lépésben szeretnénk egy országos reprezentatív adatgyűjtést elvégezni, mely segítségével képet alkothatunk arról, mi jellemzi azokat az embereket, akik adott időszakban Magyarországon nevelőszülőnek jelentkeznek. Ennek az adatgyűjtésnek szintén kettős célja van: a jelentkezők jellemzőinek összegyűjtése mellett, itt is hangsúlyos az országban működő hálózatok gyakorlatainak, eljárási rendjének feltérképezése. Végül egy utánkövetéses vizsgálatot is szeretnénk elvégezni, amelyből megtudhatjuk, hogy mi lett azokkal, akik elvégezték a nevelőszülői képzést, illetve mit lehet tudni azokról, akiknek ez nem sikerült, mi álhatott a sikertelenség hátterében. A továbbiakban az első lépésként említett kutatás részleteit tárgyaljuk az alábbi bontásban: vizsgálati dimenziók; mintavétel; a teszt és a teszthelyzet, adatok feldolgozása. A kutatás által vizsgált dimenziók A jelentkezők esetében /részletesen lásd: első kérdőív/: - személyes alap-adatok (kizárólag a környezettanulmányhoz) - demográfiai jellemzők (nem, életkor, családi állapot stb.) - egészségi állapot - lakás / lakókörnyezet jellemzői - társadalmi státusz (iskolai végzettség, vagyoni helyzet) - nevelőszülői / szülői kompetenciák / nevelési szokások - motivációk - tájékozottság - jövőkép A hálózatok tekintetében /részletesen lásd: működtetői adatlap/: - az eljárás részei (első találkozás, környezettanulmány, erkölcsi bizonyítvány, orvosi szakvélemény stb.) - az eljárás hatásköre (élettárs/házastárs esetében) - a képzés költsége - a tanfolyam jellemzői - a jelentkezők létszáma - alkalmazott adatlapok / űrlapok 2

3 Mintavétel február 1-től december 31-ig az együttműködő hálózatoknál az összes jelentkező adatait felvennénk, így teljes képet kaphatunk a vizsgálati populációkról. Elsősorban az egyes hálózatoknál megfigyelhető eltérő, gyakran alacsony elemszámok miatt és az adatfelvételt követő elemzési lehetőségek korlátozásainak elkerülése érdekében javasoljuk a teljes körű adatrögzítést, a lehető legnagyobb méretű adatbázis létrehozását. A későbbi országos méretű vizsgálat, illetőleg az utánkövetéses kutatás során pedig az egyszerű véletlen valószínűségi mintavételi eljárást javasoljuk. E két utóbbi vizsgálat kezdete és időtartama még nincs kijelölve, ezeket az első vizsgálati időszak adatgyűjtése után a vizsgálati tapasztalatok kiértékelését követően fogjuk meghatározni. A teszt és a teszthelyzet Az adatfelvétel során az egyik legfontosabb követelmény a standardizáció. Annak érdekében, hogy az adatok a későbbiekben könnyen összevethetőek legyenek kérdőíves vizsgálat elvégzése mellett döntöttünk. Az első kérdőív (amely a jelentkezőket vizsgálja) többségében zárt kérdéseket tartalmaz, az egyes kérdésekre adható válaszlehetőségeket minden kérdést követően feltüntettük. A mérőeszköz mellett a teszthelyzet (kérdezés módja/körülményei) standardizációját is fontosnak tartjuk. A kérdőívet alapvetően két részre lehet felosztani, egyrészt szerepelnek benne kérdések a jelentkezőhöz, másrészt a nevelőszülői hálózat munkatársához is. Azokat a kérdéseket, amelyek a jelentkezőhöz szólnak a környezettanulmány elkészítésének részeként (az első személyes beszélgetés keretében, a kérdezett lakásán) szeretnénk összegyűjteni, a hálózat munkatársától várt válaszokat pedig a környezettanulmány elkészítését követően vennénk fel (már eltérő helyszínen, a kérdezett jelenléte nélkül). Mindkét esetben szeretnénk, ha a hálózat munkatársa végezné az adatrögzítést (a kérdőív nem önkitöltős). Lényeges, hogy lehetőség szerint minden kérdésnél legyen megjelölt érvényes válasz (a nem tudja, illetve a nem válaszolt kategóriák minden kérdésnél rendelkezésre állnak), továbbá, hogy a kérdező szükség esetén ismertesse a válaszlehetőségeket a jelentkezővel. A kérdések úgy szerkesztettük meg, hogy igazodjon a környezettanulmányok felvétele során eddig is alkalmazott rutinhoz (elsősorban az egyszerűbben megválaszolható kérdések felől indul). Szerencsés lenne, ha a kérdőív felvétele a működtetői eljárásmódokon belül ugyanabban a szakaszban történne meg. 3

4 Koordinátorok Az adatfelvétel előtt a működtetők koordinátorokat jelöltek ki (működtetőnként egyet). A kijelölt koordinátorok felkészítésen vettek részt január 11-én Budapesten, ahol megismerték a kutatást, a kérdőívet és a teszthelyzettel kapcsolatos követelményeket. A felkészítést a Módszertani Tegyesz munkatársai végezték. A továbbiakban a kijelölt koordinátor ismerteti a kérdezőkkel a rájuk vonatkozó módszertani elvárásokat és tartja a kapcsolatot a Módszertani Nevelőszülői Hálózat és Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársaival. Próbakérdezés A felhasználás előtt próbakérdezést végeztünk. A próba során felmértük a felvétel idejét, illetőleg megtörténtek a szükséges módosítások a végleges kérdőív megalkotásához. A próbakérdezések sikeres lezárását követően össze állítottunk egy felkészítő anyagot a nevelőszülői hálózatok által kijelölt koordinátorok számára. Működtetői adatlap A működtetői adatlap kitöltésére hálózatonként egyszer kerül sor, ezt a dokumentumot a képzésekért felelős kollégák (koordinátorok) töltik ki. Ez a kérdőív szintén többségében zárt kérdéseket tartalmaz. Az adatlapot a en juttatjuk el a működtetőknek, akik a kitöltött dokumentumokat szintén en vagy faxon küldik vissza. A beérkező adatlapokat Excelben összesítjük, majd az SPSS programcsomag segítségével dolgozzuk fel. Kapcsolattartás A Baranya-megyei Módszertani Nevelőszülői Hálózat minden kutatásba bekapcsolódott hálózat számára en elküldik az adatlapokat, segédanyagokat (működtetői adatlap, kérdőív, kitöltési útmutató, kódkártya, kutatási terv, rögzítési táblázat). Ők tartják a kapcsolatot a hálózatok által kijelölt koordinátorokkal. 4

5 Az adatok feldolgozás Az adatok összesítése és feldolgozása központilag történik. Az összegyűjtött kérdőíveket a Baranya-megyei Módszertani Nevelőszülői Hálózat tárolja, majd eljuttatja a Módszertani Tegyesz munkatársai számára, kódolásra. A felvett kérdőívek összegyűjtése során rendkívül fontos szerepet játszik az anonimitás. A kérdőívek úgy lettek kialakítva, hogy az összes olyan információ, amely segítségével a jelentkező személyazonossága beazonosítható (és a környezettanulmány elvégzése során a hálózatok munkatársai számára szükséges) jól elkülönítve szerepeljen a többi kérdéstől, könnyen leválasztható legyen. Az adatok összesítse során a kérdőív ezen részét nem gyűjtjük be a személyiségi jogok védelmének érdekében. Az adatokat a statisztikai elemzés előkészítéséhez kódolni fogjuk, az elemzést pedig az SPSS programcsomag segítségével kívánjuk elvégezni. A feldolgozott adatokat a Módszertani Tegyesz munkatársai tanulmányban teszik közzé. Az adatok feldolgozását követően lesznek megfogalmazhatóak az olyan további kutatási lehetőségek (kutatási terv/célok pontosítása), mint az országos reprezentatív vizsgálat elvégzése, illetve a nevelőszülők utánkövetéses vizsgálatának megtervezése. Készítette: Kiss Máté 5