Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban Február 18.

Átírás

1 Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban Február 18.

2 A kutatás bemutatása Ez immár a negyedik adatfelvétel az EY és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet együttműködésében elkészített kutatásban, amely során a magyar vállalatok integritását és korrupciós kockázatait mértük fel A kutatás célja: A korrupciós kockázatok felmérése a magyarországi vállalati szektorban Annak felmérése, hogy jelenleg a magyar vállalkozások és közintézmények vezetői, milyen eszközökkel törekednek a megfelelő, tisztességes üzlet,- és ügymenet fenntartására, milyen belső intézményeket, szabályokat, szervezeti egységeket hoznak létre annak érdekében, hogy elősegítsék az adott szervezet integritását biztosító működést Ahol mód volt rá, összehasonlítottuk az adatokat az előző két évi adatfelvétel eredményeivel A cégvezetők iparági tapasztalatait/korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit is vizsgáltuk 2. oldal

3 A populáció jellemzői 311, legalább 50 főt foglalkoztató cég vett részt a kutatásban: Magyar, illetve külföldi tulajdonossal rendelkező Árbevétel nagysága szerint: 250 M HUF-tól Foglalkoztatottak száma szerint: 50 fő felett Iparág szerint: mezőgazdaság, ipar, építőipar, kereskedelem, turisztika, logisztika/szállítmányozás és egyéb gazdasági szolgáltatás A megkérdezettek köre a cégek felsővezetőiből kerültek ki (tulajdonos, menedzser, vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, gazdasági igazgató, ügyvezető igazgató, egyéb vezető) Az adatfelvételre június-július hónapokban került sor 3. oldal

4 Főbb üzenetek Egy magyar cég üzleti környezete Bár a válaszadók szerint a korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része, ezt saját üzleti környezetükben nem tapasztalják ellentmondás figyelhető meg (hasonlóan az előző évek kutatásaihoz) Nincs jelentős hatása a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvénynek és a PTK felelősségre vonatkozó változásoknak a vállalatokra Egy magyar cég közvetlen környezete Nem jellemző a kockázat-felmérés a vállalatok nem is ismerik a korrupciós / visszaélési kockázataikat Ezzel összhangban a megelőzés gyakorlatilag minimális, a kontrollkörnyezet nem erős, de nem is költenének rá a vállalatok (alacsony plusz költség mellett sem) elmaradások a nemzetközi kutatásokhoz képest Konkrét esetekről csak nagyon kevés válaszadó tudott / mert beszámolni Informatikai visszaélésektől félnek a vállalatok, de erős a látencia 4. oldal

5 A vállalkozások jogszabályi környezete 5. oldal

6 Jogszabályi környezet A szabályozási környezetről alkotott kép: bizonytalan, folyamatosan változó szabályozási környezet, magas adminisztratív terhek, túlszabályozás de a bizonytalanság minden komponense kis mértékben csökkent az elmúlt évekhez képest Kormányzat korrupció megelőzési programjának ismerete: a cégek több, mint 30%-a nem is hallott róla A személyes kapcsolatok szerepe az állami szférában magasnak tekinthető A cégek megközelítőleg fele (50,5%) ismeri a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényt (2013. évi CLXV. Törvény) a törvény hatására a többségnek (91,7%-a) nincs vagy nem kellett módosítani a meglévő rendszerükön A többség (86,2%) ismeri a PTK vezetői felelősséggel kapcsolatos részének változását 6. oldal

7 Jogszabályi és korrupciós környezet Mindenhol van korrupció, kivéve az én piacomon A vállalatvezetők egy 11-es skálán 5,49-re értékelték a korrupció elterjedését Magyarországon - a magyar üzleti élet szerves részének gondolják a korrupciót, ám megadott szituációkban, tágabb üzleti környezetükben már nem tapasztalnak ilyen mértékű korrupciót. Kérdés Ön hogy gondolja: mennyire része a magyar üzleti gyakorlatnak az, hogy ha valamit el akarunk érni, akkor korrumpálni kell? Válaszadók száma Átlag 275 5,49 Az Ön cége fő termékének/fő szolgáltatásának piacán mennyire lehet gyakori, hogy... a beszerző utalást tesz ajándék, vagy kenőpénz elfogadására? 282 1,29 az engedélyező hatóság munkatársa utalást tesz ajándék vagy kenőpénz elfogadására? az önkormányzati vagy állami ellenőr utalást tesz ajándék vagy kenőpénz elfogadására? a közbeszerzést kiíró állami- vagy önkormányzati intézmény munkatársa utalást tesz ajándék, vagy kenőpénz elfogadására? 276 0, , ,89 A korrupciós kínálat megjelenésének becslése különböző helyzetekben, oldal

8 Jogszabályi és korrupciós környezet Mindenhol van korrupció, kivéve az én piacomon Korrupciós kínálat megjelenésének becslése, 2014 Mennyire része a magyar üzleti gyakorlatnak a korrupció? 5,49 Közbeszerzés esetén 0,89 Állami vagy önkormányzati ellenőrzés esetén 0,8 Engedélykérés esetén 0,83 Beszerzés esetén 1, oldal

9 Kockázatok menedzsmentje 9. oldal

10 Nem fontos a megelőzés? Sok vállalatvezető abban a hitben él, hogy cége egyáltalán nincs kitéve a korrupció és az etikai vétség problémakörének. Plusz kiadást nagyon kevesen hajlandóak az etikai vétségek megelőzésére fordítani. Az eredmények szerint még akkor sem költenének rá, ha alacsony pótlólagos költséggel járna A vállalati érdeket sértő, helytelen magatartásnak megelőzését elengedhetetlen fontosságúnak tartók aránya csak 66% A megkérdezettek véleménye arról, hogy a magyar üzleti gyakorlatban mit tekintenek az etikus üzleti magatartás részének Elengedhetetlennek számít Fontos, de nem elengedhetetlen Nem fontos 50 ezer forint értékű ajándék elfogadása A vállalati és magánérdek ütközésének valamint az alkalmazottak vállalati érdeket sértő helytelen magatartásának megelőzése Környezetünk megóvása A beszállítók mindegyikével szemben azonos mérce alkalmazása Jövedelemadó-fizetésre vonatkozó szabályok betartása A foglalkoztatási szabályok maradéktalan betartása Termékbiztonság és minőség biztosítása 0, ,6 1 0,7 8,6 13,5 13,5 13,7 23,4 24,3 33,6 37,3 54,1 65,8 74,7 72,7 83,9 85,5 85,4 10. oldal

11 Kockázatok menedzsmentje A nemzetközi adatokhoz hasonlóan a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak A cégek többségnél nincs kockázatmenedzsment: A válaszoló cégek 64%-a nem méri fel rendszeresen a kockázatokat A 111 cégből, melynél rendszeresen végeznek kockázatfelmérést, 38% sem a visszaélésekre sem a korrupciós kockázatokra nem tér ki 16 cég szerint náluk nincsenek ilyen kockázatok A cégek megoszlása aszerint, hogy mit tartanak a legnagyobb veszélyforrásnak cégük számára Korrupció Eszközök hűtlen kezelése 18% 37% 55% 85% EY és GVI közös kutatás, Magyarország Nemzetközi felmérési eredmények* *ACFE: Report to the nations 0% 20% 40% 60% 80% 100% 11. oldal

12 Nem is ismerik a cégek a kockázataikat? A válaszadók szerint nincs olyan pozíció, amelyhez magas korrupciós kockázat társulna Középvezetők 2012, n=324 Középvezetők 2014, n=295 Raktáros, árukiadó 2012, n=269 Raktáros, árukiadó 2014, n=234 Felügyelők, ellenőrök 2012, n=179 Felügyelők, ellenőrök 2014, n=128 Területi képviselő/vezető 2012, n=165 Területi képviselő/vezető 2014, n=133 Felsővezetők 2012, n=334 Felsővezetők 2014, n=301 Építésvezető 2012, n=81 Építésvezető 2014, n=51 Üzletkötő, értékesítő 2012, n=211 Üzletkötő, értékesítő 2014, n=201 Beszerző 2012, n=264 Beszerző 2014, n=240 Korrupciós kockázatok különböző munkakörökben, % % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Alacsony kockázat Magas kockázat 12. oldal

13 Kontrollkörnyezet - Visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedések Az AFCE felmérései szerint az etikai forródrót a leghatásosabb eszköz Elmaradások a nemzetközi szinthez képest Visszaélések megelőzése érdekében tett intézkedések 77% 34% 54% 21% 15% 48% 27% 39% Etikai kódex megléte "Etikai forródrót" alkalmazása EY és GVI közös kutatás - Magyarország, 2014 Nemzetközi felmérési eredmények, 2014* Van etikai vagy antikorrupciós oktatás Van etikai vétségek és visszaélések kezeléséért felelős szerv vagy személy *ACFE: Report to the nations 13. oldal

14 Érdekellentétek Az összeférhetetlenséget a válaszadók 54%-a figyeli, de több mint 50%-nál nincs kapcsolódó ellenőrzés A vállalatvezetők 73%-a azt gondolja, hogy nincs a munkatársaknak más cégben érdekeltsége A cégek 50%-nál nincs beszerzési szabályzat A cégek 49,5%-a egyáltalán nem szokott pályáztatni beszerzés esetén, 23,5%-uk csak meghívásos pályázatokat indít, és 27%-uknál fordul elő nyílt pályáztatás A cégek 81%-a nem íratott alá szállítóival beszállítói-audit hozzájárulást (right to audit clause) A pályáztatás formájáról 54%-ban a vezérigazgató vagy az igazgatóság dönt, 17%-ban egy személy dönt, az eredményéről pedig 64%-ban születik egyszemélyes döntés A vállalatok mindössze 16 százalékának van ajándékozásra és annak elfogadására vonatkozó szabályzata 14. oldal

15 Alkalmazott szankciók csalás, visszaélés esetén A megkérdezett cégek 16%-ánál (50 vállalat) volt etikai vétség az utóbbi öt évben Alkalmazott szankciók csalás, visszaélés esetén, 2014 Egyéb 3% Prémium megvonás Rendes felmondás Etikai alapértékek nyomatékosítása a dolgozók felé Rendőrségi feljelentés 21% 26% 26% 34% Szóbeli figyelmeztetés Fegyelmi eljárás Közös megegyezéssel való elválás 44% 46% 46% Írásbeli figyelmeztetés 56% Rendkívüli felmondás 67% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 15. oldal

16 Magyar és nemzetközi felderítések forrásai Magyar és nemzetközi felderítések forrásai, 2014 bejelentés belső ellenőrzés 14% 44% 42% 44% véletlen 7% 34% egyéb számlák egyeztetése során 1% 7% 12% 26% GVI és EY közös kutatás - Magyarország Nemzetközi felmérési eredmények* beismerés 1% 10% menedzsment vizsgálat könyvvizsgálat 4% 4% 3% 16% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50% *ACFE: Report to the nations 16. oldal

17 Cyber Elektronikus adatvédelem A bizalmas információk védelme a leggyakrabban megjelenő téma az etikai kódexekben (az etikai kódexszel rendelkező cégek 93%-nál megjelenik) ami alapján úgy tűnik, hogy ez egy kiemelt kockázat a társaságok életében A vállalatvezetők jobban félnek a munkavállalók általi adatszivárogtatástól, mint külső behatolástól A vállalatvezetők szerint egy 11-es skálán átlagosan 1,83 esetben fordul elő, hogy a kilépő munkatársak szenzitív vállalati adatot visznek magukkal (a 0-ás érték az, hogy sosem fordul elő, a 10-es pedig, hogy minden kilépő esetén előfordul) A vállalatvezetők szerint a visszaélés szempontjából legkockázatosabb informatikai veszélyforrások A cég működésére hatással levő, tárolt adatok meghamisítása, manipulálása A cég által tárolt adatok külső behatolás következtében történő eltulajdonítása A cég által tárolt adatok külső behatolás következtében történő eltulajdonítása és harmadik félnek történő átadása Vállalati adatok kilépő dolgozók általi eltulajdonítása A cég által tárolt adatok munkatársak általi szivárogtatása és harmadik félnek való átadása 10% 10% 10% 13% 16% 10% % 32% 37% 36% 17. oldal

18 Köszönjük a figyelmet! Ernst & Young Kft. Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások Biró Ferenc, Üzletágvezető ferenc.biro@hu.ey.com Fábián Lívia, Szenior menedzser livia.fabian@hu.ey.com