A magyar nyelv és irodalom kerettanterveiről tankönyvi szakértőknek

Átírás

1 A magyar nyelv és irodalom kerettanterveiről tankönyvi szakértőknek Horváth Zsuzsanna, Kerber Zoltán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet február 20

2 A magyar nyelv és irodalom kerettantervei

3 Az előadás felépítése Kerettanterv/ek tankönyv/ek: az általános megfelelés szempontjai Az alsó tagozat kerettanterve A felső tagozat kerettanterve A középiskola (9-12.) kerettanterve Összegzés Konzultáció

4 Az általános megfelelés szempontjai Évfolyamra bontás (lehet évfolyamokra is, akár két évfolyamos tankönyv is, de: a tematikai egységek csak pl és 7 8. évfolyamok között rendezhetők át, 6. és 7. között nem!!) A kerettanterv tematikus egységeinek meg kell jelenni a tankönyvben, tematikai egység nem hagyható el, órakeretük maximum 10%-al csökkenthető Nem kötelező a kerettanterv tematikus egységeinek sorrendje Kiegészítő témakörök megjelenhetnek, témakörök bővebben tárgyalhatók a kerettantervben meg nem tervezett órakeret terhére A minimális óraszámokhoz igazodni kell, kevesebbre nem lehet tervezni (pl. 2/2 nyelvtan-irodalom, 7. osztályban: 1/2 nyelvtan-irodalom) A kerettanterv pl. 5., 8., és 8. évfolyamon 14 órát hagy szabad tervezésre (90%), 7. évfolyamon 11 órát A kerettanterv szövege nem kötelező az elsőtől az utolsó betűig:választási lehetőségeknél (szerzők, művek) választani kell, a témakör értelmezési körén belül módosíthatók a tartalmak A többi tantárgyi programhoz való kapcsolódás jelzése megjelenhet (ajánlott)

5 Alsó tagozat

6 Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

7 A kerettanterv a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési követelményeire épül Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás A tanulási képesség fejlesztése Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Globális Társadalmi - közösségi Személyes közösségi Családi Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Egyéni

8 Tartalmi szerkezet: átfogó, integrált didaktikai egységek spirális felépítésben Tartalmi jellemzők Az olvasási stratégia szisztematikus alakítása Érzelmi nevelés (érzelmi intelligencia) Az önismeret fejlesztése (reflexió a saját tudásról ) A tanulási képesség fejlődését célzó tevékenységek megnevezése Többféle szövegvilág (lásd az empirikus mérések eredményeit) Intenzív világismeret-fejlesztés szókincsfejlesztés A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása (pl. a szófajok körében) Fogalmazási ismeretek, gyakorlatok Helyesírás: szabályismeret és alkalmazás egysége Az integráció igénye: erkölcstan, társadalomismeret, drámapedagógia

9 Tartalmi keret: szövegértés Tesztfeladatok csoportosítása gondolkodási műveletek szerint Gondolkodási művelet Feladatok száma Feleletválasz-tós feladatok száma Nyílt végű feladatok száma Elérhető pontszám Explicit információk felismerése és visszakeresése Egyenes következtetések levonása Adatok és gondolatok értelmezése, összefoglalása Nyelvi, tartalmi és szerkesztésbeli elemek mérlegelése, értékelése Összesen

10 Szövegértés eredmények Olvasási célok szerint A PIRLS-mérés kétféle szövegtípus esetében vizsgálja a tanulók szövegértését, ezeket összevetve azt tapasztaljuk, hogy a magyar tanulók lényegesen jobban teljesítettek az élményszerző szövegek megértésében, mint az információszerzőkében. Magyarország esetében a két szövegtípus eredményében 16 pont a különbség. A résztvevők között ez a legnagyobb különbség az élményszerző szövegek javára. Ettől függetlenül még az információszerző szövegek esetében is nagyon jó, 541 pontos átlageredményt értek el tanulóink, és az élményszerző szövegek esetében nincs olyan ország, amely Magyarországnál szignifikánsan jobb eredményt ért volna el.

11 5 8. évfolyam A és B változat

12 Tantárgyak és óraszámok az 5 8. évfolyamon Tantárgyak évf. évf. évf. évf. Magyar nyelv és irodalom /2 2/2 1/2 2/2 Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Tört., társ. és államp. Ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia egészségtan 2 1 Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Földrajz 1 2 Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

13 Óraterv (Az órakeret 90%-a tervezhető) Magyar nyelv és irodalom 1 2., 5 6.,9 10. évfolyam négy féléves min. óraszám Éves óraszám, 36 hét/ 90% kb. 3 4., 7 8., évfolyam négy féléves min. óraszám Éves óraszám 36 hét/ 90% kb. (heti óraszámok) (heti óraszámok) 1 4. évf / kb / kb évf. 14 óra szabad keret / kb Az első két félévben: 108/ kb. 97 A 3-4. félévben: 144/ kb ill. 14 óra szabad keret GIMN évf / kb / kb évf.on: 124/ kb.112 SZKI évf / kb / kb évf.on: 124/ kb.112

14 Magyar nyelv kerettanterv, 5 8. évfolyam Magyar nyelv kerettanterv azonos az A és B változatban (Az egyes témaköröket meg kell bontani az egyes évfolyamok között! A 6. és a 7. évf. között nem lehet!) (5 6. évfolyam) (vastag részek a 7 8. évfolyamban is vannak) Beszédkészség, szóbeli szöveg értése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése (szövegértés) Írás, fogalmazás (szövegalkotás) Helyesírás Szavak szerkezete és jelentése (morfológia) Nyelv szerkezete (hangtan, szófajtan) (7 8. évfolyam) Nyelv szerkezete és jelentése (szintagmák, mondattan) Nyelv állandósága és változása (nyelvtörténet, nyelvhasználat) Fő jellemzők: Mai szövegvilágra és kommunikációs csatornákra épít a tanterv Internet- és könyvtárhasználat (források, forrásellenőrzés) Szótár- és kézikönyvhasználat, keresőprogramok Olvasási- és szöveg-feldolgozási stratégiák (szintézis, szelektív olvasás; átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása)

15 Irodalom: A és B változat Három fókusz működik párhuzamosan mind a két változatban: - tematikus, motivikus (táj, szülőföld, régió, család, gyerek, érzelmek, hangulatok stb.) - poétikai, műnem/műfaji (mesék, monda rege, kisepika, nagyepika, lírai műfajok, dráma stb.) - történeti, kanonikus művek (romantika, stílusirányzatok a 20. század elején, János vitéz, Toldi stb.) + MÉDIA három tematikai egységben (mindkét változatban azonos) A változat jellemzői: - Művek, műnemek/műfajok szerinti felosztás a hangsúlyosabb - Igyekszik az általános tanári gyakorlatot, tankönyveket figyelembe venni B változat jellemzői: - Összehasonlító gyakorlatok ( pl. tematikus-motivikus, műfaji, regényhősök) - Poétikai fogalomhasználat hangsúlyosabb - Kortárs, ill. népszerű irodalom hangsúlyosabb

16 Az 5 6. évfolyam irodalom (A változat) tartalmi szerkezete (témakörtípusok, óraszámarányok) Tematikus, motivikus Poétikai, műnem/műfaj Művek/házi olvasmányok Táj, szülőföld (5) Régió, lakóhely (5) Család, barátság (15) Próbatételek, kalandok, hősök (15) Mesék (10) Monda, rege (5) Balladák (5) Lírai alkotások (10) Szövegalkotás (2x5) Petőfi S.: János vitéz (15) Molnár F.: Pál utcai fiúk (10) Arany J.: Toldi (15) Gárdonyi G.: Egri csillagok (10) 40 óra 40 óra 50 óra 14 tematikai egység, összesen 130 óra

17 Középiskola gimnázium és szakközépiskola évfolyam

18 Tantárgyak és óraszámok a 4 évfolyamos gimnáziumban Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 9. évf. 4 2/2 10. évf. 4 1/3 11. évf. 4 1/3 12. évf. 4 1/3 I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia 2 2 Biológia egészségtan Földrajz 2 2 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc / Mozgóképk. és médiaism évf. 12. évf. Művészetek 2 2 Informatika 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

19 Magyar nyelv és irodalom Jellemzők Anyanyelvi műveltség, nyelvhasználat, nyelvi viselkedés, gondolkodás, világismeret, reflexió Az irodalmi műveket összekötő szálak, intertextualitás (témák, motívumok; evokáció) Művelődéstörténeti kontextusok, műveltségközvetítés Hősök, érzelmi tartalmak, magatartásminták, erkölcsi választások Digitális szóbeliség és írásbeliség Tanulást támogató eljárások; könyvtárhasználat Kortárs szövegek és kortárs kulturális jelenségek (regionális, helyi)

20 Példa: Magyar nyelvi témakörök / óraszámok évfolyam (87 óra) évfolyam (60 óra) 1. Kommunikáció, tömegkommunikáció /12 óra 2. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői /20 óra 3. Szövegértés, szövegalkotás /13 óra 4. Helyesírási ismeretek /12 óra 5. A szöveg /22 óra 6. Stilisztikai alapismeret /10 óra 7. Jelentéstan /8 óra 1. Kommunikáció /4 óra 2. Retorika /12 óra 3. Általános nyelvészeti ismeretek / 4 óra 4. Pragmatikai ismeretek / 7 óra 5. Szövegalkotás / 7 óra 6. Nyelv és társadalom / 9 óra 7. Nyelvtörténet / 8 óra 8. Ismeretek a nyelvről / 9 óra

21 Egy nyelvi témakör kifejtettsége (1) Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A szöveg Órakeret 22 óra A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szövegtípusokon. A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.

22 Példa: Irodalom témakörök/ óraszámok évfolyam összesen 166 óra 1.Világirodalom görög mitológia, antik görög epika és líra 10 óra 2.Színház és drámatörténet az antik színház és dráma 6 óra 3.Világirodalom antik római irodalom 4 óra 4.Világirodalom Biblia 10 óra 5.Világirodalom az európai irodalom a században (középkor) 6 óra 6.Világirodalom az európai irodalom a században (reneszánsz) 5 óra 7.Színház és drámatörténet drámajátékos tevékenységgel 4 óra 8.Középkori nyelvemlékek 3 óra 9.Janus Pannonius portréja 6 óra 10.Balassi Bálint portréja 8 óra 11.Világirodalom késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus ( század) 3 óra 12. Színház és drámatörténet az angol színház a században és Shakespeare 6 óra 13. Színház és drámatörténet a francia klasszicista színház (17. század) 6 óra 14. Látásmód. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 6 óra 15. Világirodalom az európai irodalom a 18. században 8 óra 16. Magyar irodalom a 18. században portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel 20 óra 17.Világirodalom az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) 12 óra 18. Színház és drámatörténet Katona József: Bánk bán 6 óra 19.Magyar irodalom portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály 17 óra 20. Életmű: Petőfi Sándor 12 óra 21. Látásmód: Jókai Mór 8 óra

23 A évfolyam tartalmi szerkezete /Irodalom: témakörtípusok, óraszámarányok Világirodalom 8 témakör, az antikvitástól a 19. századig Színház és drámatörténet 5 témakör, az antikvitástól a 19. századig Magyar irodalom. Portrék, Látásmódok 8 témakör, A középkori nyelvemlékektől a 19. századig Magyar irodalom / Életmű/vek 1 témakör (Petőfi Sándor) 58 óra 28 óra 68 óra 12 óra A kerettantervi 7 nyelvi és az 22 irodalmi témakör órái összesen: 253 óra

24 9-10. évfolyam Témakör (10 óra) Világirodalom görög mitológia, antik görög epika és líra (10 óra) A tanuló felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban, megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét (megkülönbözteti a fabulát és szüzsét); felismeri a görög kultúra máig tartó hatását (archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs).

25 Témakörök, kulcsfogalmak, fogalmak A szöveg (9-10. évfolyam, 22 óra) Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). Jókai Mór (8 óra) követelményelemek: tisztában van a korabeli és a mai olvasóközönség befogadói elvárásainak különbségével; Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota. Az olvasott regény topológiája

26 A kerettantervnek való megfelelés legfontosabb szempontjai 1. A minimális óraszámoknak megfelelő-e a tananyagmennyiség? 2. Nevelési-fejlesztési célok megvalósíthatók-e? 3. A fejlesztés várt eredményei teljesíthetők-e? 4. A tematikai egységek beazonosíthatóak-e? (Nem lehet elhagyni egyet sem, beépíteni igen.) 5. A tematikai egységek tudáselemei, követelményei beazonosíthatóak-e? 6. Az évfolyamokra tagolás megfelelő-e? 7. Választható elemek (pl. szerzők, művek) korrekten kezeltek-e? 8. Kiegészítő tartalmak nem lépik-e túl a szabad órakeretet (90+10%)?