GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK

Átírás

1 GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK Könyvvizsgálati kötelezettség Szt (2)(3)(4)(5) (3). nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 155 (5a)A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van. 1

2 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 37. (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. 2

3 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 39. (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Közbenső mérleg Szt. 21 (6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapraelkészített (1) (5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. 3

4 Új ptk. 3:174. [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. 3:201. [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. BESZÁMOLÓ PÉNZNEME Forint Deviza Ezer forintban Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni. Nincs számszaki áttérési feltétel Van számszaki áttérési feltétel 4

5 DOLLÁRBAN TÖRTÉNŐ BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS FELTÉTELEI 20. bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 20 (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített eurótól vagy USA dollártól eltérő devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza, feltéve, hogy a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%- ban az adott devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. 5

6 Használható az Európai Központi Bank által közzétett devizaárfolyam is átszámításra Szt. 60 (4)A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1) (2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladásiárfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. SZÁMVITELI POLITIKÁBAN VÁLASZTHATÓ ÁRFOLYAM Indoklás nélkül Indoklás mellett: MNB EKB Választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga csak devizavételi csak devizaeladási 6

7 MIKOR DEVIZÁS EGY ÜGYLET, MELY ESETBEN KELL DEVIZÁBAN KIÁLLÍTANI A SZÁMLÁT? a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel és mellette egy kötelezően használandó árfolyam a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel és mellette egy forint összeg a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel számla devizában, az áfa forintban is. ( Áfa. tv 172 ) AZ ÁFA ÖSSZEGÉNEK FORINTRA SZÁMÍTÁSA Kimenő számla esetén Bejövő számla esetén hagyományos belföldi egyenes adózású ügylet folyamatos teljesítésű ügylet előleg Belföldi partner által kiállított egyenes számla Közösségen belüli beszerzés esetén Belföldi fordított adózású, de devizás ügylet Termék import (Áfa tv. 81 ) 7

8 Áfa összegének átszámításához használt árfolyam Áfa tv. 80. (4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el. Alapértelmezés NAV-hoz bejelentés alapján Deviza eladási MNB EKB NAV-hoz bejelentés alapján MÉRLEG Eszközök Források Kötelezettség +X Eredmény -X MÉRLEG Eszközök Források Halasztott ráfordítások AIE +X Kötelezettség +X 8

9 MÉRLEG Eszközök Források Halasztott ráf. AIE -Y Eredmény -Y Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a vállalkozó, saját döntése alapján három egyenlő részletben is megszüntetheti. ( Szt (38) Mentesítés piaci árra való korrekció alól Tao.tv. 18 (3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot. Mentesítés transzfer dokumentáció készítés alól Tao.tv. 18 (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. 9

10 2004. ÉVI XXXIV. TÖRVÉNY A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKRÓL, FEJLŐDÉSÜK TÁMOGATÁSÁRÓL Foglalkoztatotti létszám Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg Mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb Maximum 2 millió euró Kisvállalkozás 50 főnél kevesebb Maximum 10 millió euró Középvállalkozás 250 főnél kevesebb Maximum 50 millió euró, vagy mfő 43 millió euró A szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet Tao.tv. 18. (1). b)növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Tao.tv. 18. a) csökkenti, feltéve, hogy aa)az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és ab)a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac)rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; 10

11 Az általunk könyvelt X vállalkozásnak beszámláz egy értékesítést Y kapcsolt vállalkozás 500 egységért, azonban ez a piacon csak 200 egység. A vállalkozásnál a beszerzés értéke: anyagköltség. Az eddig hatályos előírások alapján A vállalkozás a 29-es társasági adóbevallásában adózás előtti eredményt növelő tételként szerepeltetett 300 egységet. Ezt a 300 egységet itt anyagköltséget csökkentő tételként szerepeltetheti. A könyvelés alapdokumentuma a számla és a szokásos piaci ár levezetése lesz. 51 Anyagköltség 45 Szállítókötelezettség 500 Szt. 47 (10)Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja. Szt. 73. (4)Az értékesítés nettó árbevételét módosítja.. Szt. 78 (8).az elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja.. az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 18. -aalapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a. módosításaként nem szerepeltetné. 11

12 1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL Tao. tv. 4 31/b. E törvény alkalmazásában: személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély; Tao. tv E törvény alkalmazásában: külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; Tao. tv E törvény alkalmazásában: belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; 12

13 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Új ptk. 8:2. [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. A tulajdonos B -ben 40% és B tulajdonos C -ban 60%, akkor A közvetetten tulajdonos C -ben??????% A tulajdonos B -ben 60% és B tulajdonos C -ban 60%, akkor A közvetetten tulajdonos C -ben???????% A B C 13

14 Új ptk. 8:2. [Befolyás] (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Új ptk. 8:1. [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó:a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha-és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-és a nevelőszülő és a testvér; Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége Szt.tv. 11 (10)Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapjátkövető naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az (1) (3) bekezdés szerinti feltételekkel az üzleti év végeként megjelölt napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. Art. 33. (6).. a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg 14

15 Szakmai szervezetek, továbbképzés Szt (2a)E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: a)nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, b)az (1) bekezdés szerinti továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzett jövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, vagy c)olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény 3. r)pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető. IFRS regisztráció Szt. 10. (5)Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel. (6)Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki a)ifrs regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló. 15

16 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 4. (4) 3 lezárt üzleti év után térhet el 5. (3) Felújítás fogalma 10. (3) Értékvesztés fogalma 5 (12) Halasztott bevétel feloldás nem lehet egyéb bevétel 6 (3a) Aktív időbeli elhatárolás 6 (7a) Passzív időbeli elhatárolás 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 11 (3).. mérlegfordulónapjáravonatkozóan nem lehet átszámítani 11 (4) kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az átszámításhoz az Szt. 60. (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható. 11 (5).. hogy az ott felsorolt árfolyamok közül a mikrogazdálkodóamagyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja. 12. Átalakulási szabályok 16

17 E-útdíj elszámolása 36 Egyéb követelés 466 Előzetesen felszámított áfa 52 Igénybe vett szolgáltatás 45 Szállítótartozás 45 Szállítótartozás 36 Egyéb követelés előleg Előleg áfa Tényleges útszakaszra jutó díj Htv. 40/A. (1) b)a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a. Késedelmi kamat Új Ptk. 6:155. Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén] (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. 6:130. [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. 17

18 Behajtási költségátalány Új Ptk. 6:155. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónaka Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. 81. (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b)a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét; 77. (2)Az egyéb bevételek között kell elszámolni: b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét,. amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. 18

19 Üzleti évben jóváírt összeg 38 Pénzeszköz 96 Egyéb bevétel Befolyt összeg Üzleti évhez kapcsolódó, fordulónap és mérlegkészítés között befolyt összeg 39 Bevételek aktív időbeli elh. 96 Egyéb bevétel Befolyt összeg Üzleti évben fizetett összeg 86 Egyéb ráfordítás 38 Pénzeszköz Fizetett összeg Üzleti évhez kapcsolódó, fizetendő összeg 86 Egyéb ráfordítás 48 Passzív időbeli elhatárolás Fizetendő összeg Befizetett biztosítási tételek számviteli csoportosítása Szt. 16 (3) a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve alapján Szt. 3 (7) 3. alapján személyi jellegű egyéb kifizetések közé, amennyiben eredményt érint Szt. 29 (8). alapján egyéb követelés, amennyiben nem számolható el az eredmény terhére Költségként csak azt lehet elszámolni, ami a vállalkozásnál végleges vagyonvesztésnek minősül. 55. személyi jellegű egyéb kifizetés Nem minősül vagyonvesztésnek 36. egyéb követelés 19

20 Megnevezés 1.eset 2.eset 3.eset Szerződő Cég Cég Cég Biztosított Munkavállaló Munkavállaló Munkavállaló Kedvezményezett Magánszemély Cég Változhat Könyvelés T 55 / K 479 T 36 / K 479 T 36 / K 479 A cég pénzt von ki a biztosítótól: A, eset a szerződés szerint a szerződő ezt nem tudja megakadályozni, mert lemondott a jogairól. 36 Egyéb követelés 38 Pénzeszköz 38 Pénzeszköz 36 Egyéb követelés B, eset a szerződés szerint a szerződő meg tudná akadályozni, mert nem mondott le a jogairól. 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz kifizetés 38 Pénzeszköz 96 Egyéb bevétel 20

21 Régen: Teljes életre szóló biztosítás Kockázati biztosításnak nem minősülő határozatlan idejű kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás Rendszeres díj adómentes, ha... Nem kockázati, megtakarítási Kockázati biztosítás Nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke Minimálbér 30%-át meg nem haladóan fizetett díj adómentes Megtakarítási 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Teljes díj 55 Személyi jellegű egyéb 46 Költségvetési kötelezettség 56 Bérjárulékok 46 Költségvetési kötelezettség Szja EHO Szja tv. 70. (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. Szja tv Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél. 21

22 Kockázati.. 55 Személyi jellegű 38 Pénzeszköz Teljes díj egyéb 55 Személyi jellegű 46 Költségvetési Szja egyéb kötelezettség 56 Bérjárulékok 46 Költségvetési kötelezettség EHO Szja tv. 1.sz. mell. Az adómentes bevételekről 6.3. a kockázati biztosítás más személy által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj e melléklet más pontja szerint adómentes; Kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Teljes díj Szja tv. 1. sz. mell. Az adómentes bevételekről 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak (díjelőírások) együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét; 22

23 Iskolarendszerű képzés 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Tandíj 55 Személyi jellegű egyéb 46 Költségvetési kötelezettség 56 Bérjárulékok 46 Költségvetési EHO kötelezettség Szja tv. 71. (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. (6) E alkalmazásában h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Szja Nem iskolarendszerű képzés 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Tandíj Szja tv. 2a) Nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, 23

24 Nem iskolarendszerű képzés étkezése 55 Személyi jellegű egyéb 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Étkezés 46 Költségvetési kötelezettség 56 Bérjárulékok 46 Költségvetési kötelezettség Szja EHO Szja.tv. 70. (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; SAJÁT TŐKE 3:161. [A törzstőke és a törzsbetét fogalma és mértéke] (4) A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. (A Ptk. 3:161. -ához) 13. (2) Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat. 24

25 Tőkeemelés kívülről 1,2,3 Eszköz Kötelezettség Rendelkezésre bocsátott érték Kötelezettség Rendelkezésre bocsátott érték 3. Jegyzett, de még be nem 411 Jegyzett tőke Bejegyzett összeg Különbözet Tőkeemelés kívülről 1,2,3 Eszköz 3. Jegyzett, de még be nem Rendelkezésre bocsátott érték Új Ptk. 3:296. [A közgyűlési határozat]!!!!! nem taggyűlési!!!!! d) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát és egyéb jellemzőit, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét, székhelyét (lakóhelyét), a szolgáltatás időpontját; 3. Jegyzett, de még be nem 411 Jegyzett Tőke Bejegyzett összeg 25

26 Tőkére történő befizetés forintra átszámított összege eltér a bejegyzett összegtől Kevesebb a befizetett összeg Követelésként kell kimutatni a tulajdonosokkal szemben A tulajdonosok társasági szerződésben lerögzített kijelentése alapján tőketartalék Nagyobb a befizetett összeg Visszafizetésre kerül a tulajdonosok felé A tulajdonosok lemondanak róla: rendkívüli bevétel Tőkeemelés belülről 413 Eredménytartalék 411 Jegyzett tőke SZJA tv. 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:34.értékpapír:..továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész,.. SZJA tv.67. (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét..(3) A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. 26

27 Tőkeemelés belülről 413 Eredménytartalék 411 Jegyzett tőke :201. [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. Tőkeemelés kívülről 3. Taggal követelés szembeni 3. Jegyzett, de még be nem Jegyzett, de még be nem 47 Tagi kötelezettség Jegyzett tőke Taggal követelés szembeni Új. Ptk. 3:99. [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás] (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. 27

28 T Á J É K O Z T A T Ó Budapest, november 27. Tagi kölcsön és osztalék kifizetés elengedése Hogyan kell eljárni akkor, ha a végelszámolás alatt lévő társaságot tagi kölcsön vissza-, vagy osztalék kifizetési kötelezettség terheli? AZONBAN A TARTOZÁSNAK ILYEN MÓDON TÖRTÉNŐ RENDEZÉSÉRE NINCS LEHETŐSÉG T Á J É K O Z T A T Ó Budapest, január 28. Tagi kölcsön és osztalék kifizetés elengedése Hogyan kell eljárni akkor, ha a végelszámolás alatt lévő társaságot tagi kölcsön vissza-, vagy osztalék kifizetési kötelezettség terheli? lehetőséget adnak a követelés apport elszámolására A fentiekre tekintettel a november 27-én megjelent Tagi kölcsön és osztalék kifizetés elengedése című tájékoztató követelés apporttal kapcsolatos bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Tőkevédelmi előírások Új Ptk. 3:189. [A taggyűlés kötelező összehívása] (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; b)a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. (3) Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a)pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani. 28

29 A saját tőke átrendezése 411 Jegyzett tőke 412 Tőketartalék 411 Jegyzett tőke 413 Eredménytartalék Szt. tv. 37. (1) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, 36. (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, Tőkevédelmi előírások Új Ptk. 3:133. [Az átalakulás esetei és feltételei] (1) Gazdasági társaság más társasági formába tartozó gazdasági társasággá, egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át. (2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. 29

30 TŐKE HIÁNYÁNAK MEGOLDÁSA Pótbefizetés Tulajdonosok tőkepótlása ázsióval Tagi kölcsön apportálás ázsióval Értékelési tartalék növelése Mérleg szerinti eredmény növelése 38 Pénzeszköz 414 Lekötött tartalék Jóváírt összeg Új Ptk. 3:183. [A pótbefizetés] (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. (2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. (3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. (4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nem teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni. 30

31 Pótbefizetés Anyavállalat Veszteséges leányvállalat Döntés 413 / Pénzáramlás 414 / / / 38 Pénzáramlás vissza 38 / / (3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített fizetendő pótbefizetés összegét, (4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik. 3 Követelés 414 Lekötött tartalék Rendelkezésre bocsátott eszköz 47 Tagi kötelezettség 3 Követelés Kompenzálás Új Ptk. 3:183. [A pótbefizetés] A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Szt. 38 (4)????????elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik. 31

32 1,2, 3 Tőkeemelés kívülről ázsióval Eszköz 3. Jegyzett, de még be nem Rendelkezésre bocsátott érték 3. Jegyzett, de még be 411 Jegyzett tőke Bejegyzett nem összeg 3. Jegyzett, de még be 412 Tőketartalék Ázsió nem 36. (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, 3. Taggal követelés Tőkeemelés kívülről --- tagi kölcsön apport ázsióval szembeni 3. Jegyzett, de még be nem X Jegyzett, de még be nem Jegyzett, de még be nem 411 Jegyzett tőke Tőketartalék X Tagi kötelezettség 3. Taggal követelés szembeni X Új. Ptk. 3:99. [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás] (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. 32

33 ÉRRTÉKHELYESBÍTÉS- ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Szt tv. 59. (1) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét.. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit. (2) Az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben a könyvvizsgálat a 155. (3) bekezdése alapján nem kötelező, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. 1.7 Értékhelyesbítés 417 Értékelési tartalék különbözet 417 Értékelési tartalék 1.7 Értékhelyesbítés különbözet Szt. 58 (5) Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között,,értékhelyesbítés''-ként, a saját tőkén belül,,értékelési tartalék''-ként kimutatható. 33

34 1.7 Értékhelyesbítés 417 Értékelési tartalék különbözet 417 Értékelési tartalék 1.7 Értékhelyesbítés különbözet 39. (1) Értékelési tartalékként, és azon belül elkülönítetten kell kimutatni a) az 58. szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként, továbbá b) az 59/A 59/F. -ok szerinti valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként. Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető. Elengedett kötelezettség ( de nem osztalék) Kötelezettség 98 Rendkívüli bevétel X Nem csökkenthető az adózás előtti eredmény az összeggel, ezért 10% társasági adót kell rá fizetni!!!!!!!! 89 Eredményt terhel adó NAV-val szembeni 10% kötel. Eredményt növelő: Elengedett kötelezettség : X - TAO : 10% Elengedett kötelezettség 90%-a ( amennyiben a vállalkozásnak pozitív az adóalapja) 34

35 Itv. 11. (1) Az ajándékozási illeték tárgya: a) ingatlan ajándékozása, b) ingó ajándékozása, c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. az irányadó. (3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák. (4) Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni. 86 Egyéb ráfordítás NAV-val szembeni kötelezettség 18% Itv. 12. (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. Eredményt növelő: Elengedett kötelezettség : X Illeték : 18% Adózás előtti eredmény : 82% - TAO : 8,2% Elengedett kötelezettség 73,8 %-a ( amennyiben a vállalkozásnak pozitív az adóalapja) Itv. 17. (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: n) a 18. (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is- útján történő megszerzése; 35

36 Elengedett osztalék kötelezettség Kötelezettség 98 Rendkívüli bevétel Tao tv. 29/Q. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Itv. 17. (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése; X AZ ELENGEDETT OSZTALÉKKÖTELEZETTSÉG HATÁSA AZ EREDMÉNYRE Elengedett kötelezettség : X TAO : 0 Illeték : Elengedett kötelezettség 100%-a eredményt növelő. 36

37 MÉRLEG Eredmény -X MÉRLEG Kötelezettség +X Immateriális javak +X Eredménytartalék -X Lekötött tartalék +X Kötelezettség +X Alapítás-átszervezés aktivált értéke 11 Alapítás-átszervezés 45 Szállítótartozás számla szerint aktivált értéke 413 Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék számla szerint 25. (2) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. (3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos beruházásnak, felújításnak nem minősülő a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan az 51. szerinti közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak többek között a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek. 37

38 11 Alapítás-átszervezés aktivált értéke Alapítás-átszervezés aktivált értéke 58 Aktivált saját teljesítmény Kigyűjtés alapján 413 Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék Kigyűjtés alapján 25. (2) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. (3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos beruházásnak, felújításnak nem minősülő a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan az 51. szerinti közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak többek között a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 11 Kísérleti fejlesztés 45 Szállítótartozás számla szerint aktivált értéke 413 Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék számla szerint Szt. 25 (4) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült az 51. szerinti közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci várható piaci árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. 38

39 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 11 Kísérleti fejlesztés 58 Aktivált saját Kigyűjtés aktivált értéke teljesítmény alapján 413 Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék Kigyűjtés alapján 25. (5) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés a jövőben várhatóan megtérülő közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. MÉRLEG Eszközök Források Kötelezettség +X Eredmény -X MÉRLEG Eszközök Források Halasztott ráfordítások AIE +X Kötelezettség +X 39

40 MÉRLEG Eredmény -Y Céltartalék +Y Eredménytartalék -(X-Y) Lekötött tartalék +(X-Y) Halasztott ráf. AIE +X Kötelezettség +X SAJÁT TŐKE PROBLÉMA Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék 40

41 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt. 35 (7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt eltérő rendelkezés hiányában a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni. Alaptőkén ( törzstőkén) felüli vagyon Alaptőkén felüli vagyon = Alaptőkén, törzstőkén felüli vagyoni fedezet Jegyzett tőkén felül minden Jegyzett tőkén és lekötött tartalékon és értékelési tartalékon felül minden. Matematikailag arányosítás helyes Matematikailag helyes arányosítás nem 41

42 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 37. (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. Tőkekivonás Jegyzett tőke: Ft ( a tőkét Ft-ról eredménytartalékból emelték fel) Eredménytartalék: Ft Az egyik tulajdonos 40%-os tulajdoni hányadát kivonja. 411 Jegyzett tőke Taggal szembeni köt Ft 413 Eredménytartalék Taggal szembeni köt Ft 42

43 Tőkekivonás kifizetés Adómentes: Ft 40%-a = Ft Adóköteles: Ft Egyszerre kifizetésre kerül Pénzeszköz 10mi Szja - EHO 46- Szja Szja 47 kötelezettség Taggal szembeni köt. Taggal szembeni köt. Taggal szembeni köt EHO kötelezettség EHO Tőkekivonás kifizetés Taggal szembeni köt. 38 Pénzeszköz 10mi Szja - EHO Taggal szembeni köt Szja kötelezettség Ft 16%-a Taggal szembeni köt EHO kötelezettség Ft 14%-a, EHO tv. 3 (3) 7 A magánszemély az adóévben megszerzett 8 a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. ], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. ], c) 9 osztalék [Szja tv. 66. ], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. ], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. ], e) 10 ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény 9. (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj a és 39. (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). 43