:174. [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] 3:201. [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból]

Átírás

1 GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSA ÉS ZÁRÁSI TEENDŐK évi C. törvény a helyi adókról = Htv évi IV.törvény a gazdasági társaságokról = Gt évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről = Új Ptk évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról = Tao. tv évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról = Kkv. tv évi XCII. törvény az adózás rendjéről = Art. 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról = Mikro kr évi C. törvény a számvitelről = Szt.tv évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról = Áfa tv évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról = Szja tv évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról = EHO tv évi XCIII. törvény az illetékekről = Itv ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Könyvvizsgálati kötelezettség változása 3 Szt (2) Kötelező a könyvvizsgálat a (3) bekezdésben foglaltak kivételével minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. (3)Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 4 1

2 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt. 155 (4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és ha van a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Szt. 155 (5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja: a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, b) a takarékszövetkezet, c) a konszolidálásba bevont vállalkozás, d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, e) az a vállalkozó, amelyik a 4. (4) bekezdése szerint a megbízható és valós kép érdekében a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 155 (5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van. 7 Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség változása 8 2

3 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. 9 Kilépő tagra jutó saját tőke 10 Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján

4 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL ÉVI IV. TÖRVÉNY A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL Szt. 21 (6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1) (5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Gt.133. b, Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető OSZTALÉKELŐLEG ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Tehát, ha augusztus 1-jén osztalékelőleget kívánnak fizetni, akkor: augusztus 1-jére kell csinálni egy közbenső mérleget amit augusztus 1-jén auditálni kell amit augusztus 1-jén elfogadnak a tulajdonosok és ami alapján augusztus 1-jén megtörténik a kifizetés. 15 3:174. [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. 3:201. [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. 16 4

5 BESZÁMOLÓ PÉNZNEME Forint Deviza Beszámoló, könyvvezetés USA dollárban Ezer forintban Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni. Nincs számszaki áttérési feltétel Van számszaki áttérési feltétel ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 20. bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített eurótól vagy USA dollártól eltérő devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza, feltéve, hogy a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. 20 5

6 SZÁMVITELI POLITIKÁBAN VÁLASZTHATÓ ÁRFOLYAM Indoklás nélkül Indoklás mellett: Választható árfolyamok bővítése MNB EKB Választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga csak devizavételi csak devizaeladási ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt. 60 (4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1) (2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Szt. 60 (6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető

7 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL MIKOR DEVIZÁS EGY ÜGYLET, MELY ESETBEN KELL DEVIZÁBAN KIÁLLÍTANI A SZÁMLÁT? Szt. 60 (5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam is. a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel és mellette egy kötelezően használandó árfolyam a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel és mellette egy forint összeg a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL AZ ÁFA ÖSSZEGÉNEK FORINTRA SZÁMÍTÁSA Számla adattartalmára vonatkozó egyéb szabályok A számlán az áthárított adót [169. k) pontja] - a 80. szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával - forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. Kimenő számla esetén hagyományos belföldi egyenes adózású ügylet folyamatos teljesítésű ügylet előleg Bejövő számla esetén Belföldi partner által kiállított egyenes számla Közösségen belüli beszerzés esetén Belföldi fordított adózású, de devizás ügylet 27 Termék import 28 7

8 2007. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓRÓL 81. Termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték - ideértve a 74. (2) bekezdésében említett esetet is - megállapításánál kell alkalmazni. 29 Áfa összegének átszámításához használt árfolyam Áfa tv. 80. (4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el. Alapértelmezés NAV-hoz NAV-hoz bejelentés alapján bejelentés alapján Deviza eladási MNB EKB 30 MÉRLEG Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan Eszközök Források Kötelezettség +X Eredmény -X MÉRLEG 31 Eszközök Források Halasztott ráfordítások AIE +X Kötelezettség +X 32 8

9 MÉRLEG Eszközök Források Halasztott ráfordítások AIE -Y Eredmény -Y ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Átmeneti rendelkezések 177. (38) A 33. (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások december 31- ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás a 33. (4) bekezdése figyelembe vételével számított összegét a 33. (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti. 34 Az elhatárolás feltételei ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL vagy tárgyi vagy eszközhöz hiteltartozáshoz kapcsolódik kapcsolódik vagy vagyoni vagy értékű joghoz devizakötvénytartozáshoz kapcsolódik vagy kapcsolódik forgóeszközhöz kapcsolódik a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett 33. (2) a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan a 60. (2) bekezdésében foglaltakból következően keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség)

10 Szokásos piaci ár és alkalmazott ellenérték különbözete 37 Mentesítés piaci árra való korrekció alól Tao.tv.18 (3)Az(1)-(2)és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot. Mentesítés transzfer dokumentáció készítés alól Tao.tv. 18 (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket ÉVI XXXIV. TÖRVÉNY A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKRÓL, FEJLŐDÉSÜK TÁMOGATÁSÁRÓL ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL Foglalkoztatotti létszám Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg Mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb Maximum 2 millió euró Kisvállalkozás 50 főnél kevesebb Maximum 10 millió euró Középvállalkozás 250 főnél kevesebb Maximum 50 millió euró, vagy mfő 43 millió euró 39 Tao.tv. 18. (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét.. a 40 10

11 1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL Tao.tv. 18. (1). b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. 41 Tao.tv. 18. a) csökkenti, feltéve, hogy aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; 42 Az általunk könyvelt X vállalkozásnak beszámláz egy értékesítést Y kapcsolt vállalkozás 500 egységért, azonban ez a piacon csak 200 egység. A vállalkozásnál a beszerzés értéke: anyagköltség. Az eddig hatályos előírások alapján A vállalkozás a 29-es társasági adóbevallásában adózás előtti eredményt növelő tételként szerepeltetett 300 egységet. Ezt a 300 egységet itt anyagköltséget csökkentő tételként szerepeltetheti. A könyvelés alapdokumentuma a számla és a szokásos piaci ár levezetése lesz. 51 Anyagköltség 45 Szállítókötelezettség ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt. 47 (10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 18. -a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné

12 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt. 73. (4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 18. -a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné. Szt. 78 (8) A (3) (4), illetve a (6) bekezdés szerint jellegének megfelelően elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 18. -a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybe vétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL??? kapcsolt vállalkozások között??? kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)- c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; 48 12

13 KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL Az első kérdés, hogy kik között? Ki az a személy? Mi az a telephely? Milyen befolyás esetén kell kijelenteni, hogy kapcsolt? Mit jelent a többségi befolyás? De minek több, mint a fele? Csak közvetlenül vagy közvetett úton is elérhető a többségi befolyás? Tao. tv. 4 31/b. E törvény alkalmazásában: személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély; Tao. tv E törvény alkalmazásában: külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; Mit tegyünk a közeli hozzátartozók adataival? Ki minősül közeli hozzátartozónak? 49 Tao. tv E törvény alkalmazásában: belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; 50 KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS Az első kérdés, hogy kik között? Az első kérdés, hogy kik között? Ki az a személy? Mi az a telephely? Milyen befolyás esetén kell kijelenteni, hogy kapcsolt? Mit jelent a többségi befolyás? De minek több, mint a fele? Csak közvetlenül vagy közvetett úton is elérhető a többségi befolyás? Mit tegyünk a közeli hozzátartozók adataival? Ki minősül közeli hozzátartozónak? Ki az a személy? Mi az a telephely? Milyen befolyás esetén kell kijelenteni, hogy kapcsolt? Mit jelent a többségi befolyás? De minek több, mint a fele? Csak közvetlenül vagy közvetett úton is elérhető a többségi befolyás? Mit tegyünk a közeli hozzátartozók adataival? Ki minősül közeli hozzátartozónak?

14 KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS Az első kérdés, hogy kik között? Ki az a személy? Mi az a telephely? Milyen befolyás esetén kell kijelenteni, hogy kapcsolt? Mit jelent a többségi befolyás? De minek több, mint a fele? Csak közvetlenül vagy közvetett úton is elérhető a többségi befolyás? Mit tegyünk a közeli hozzátartozók adataival? Ki minősül közeli hozzátartozónak? ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Új ptk. 8:2. [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. 54 KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS Az első kérdés, hogy kik között? Ki az a személy? Mi az a telephely? Milyen befolyás esetén kell kijelenteni, hogy kapcsolt? Mit jelent a többségi befolyás? De minek több, mint a fele? Csak közvetlenül vagy közvetett úton is elérhető a többségi befolyás? Mit tegyünk a közeli hozzátartozók adataival? Ki minősül közeli hozzátartozónak? 55 A tulajdonos B -ben 40% és B tulajdonos C -ban 60%, akkor A közvetetten tulajdonos C -ben??????% A tulajdonos B -ben 60% és B tulajdonos C -ban 60%, akkor A közvetetten tulajdonos C -ben???????% A B C 56 14

15 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL KAPCSOLT VÁLLALKOZÁS Új ptk. 8:2. [Befolyás] (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. 57 Az első kérdés, hogy kik között? Ki az a személy? Mi az a telephely? Milyen befolyás esetén kell kijelenteni, hogy kapcsolt? Mit jelent a többségi befolyás? De minek több, mint a fele? Csak közvetlenül vagy közvetett úton is elérhető a többségi befolyás? Mit tegyünk a közeli hozzátartozók adataival? Ki minősül közeli hozzátartozónak? ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 8:1. [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége

16 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt.tv. 11 (10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az (1) (3) bekezdés szerinti feltételekkel az üzleti év végeként megjelölt napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. A 11. (10) bekezdése a 2013: CC. törvény ával megállapított szöveg (12) A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet ÉVI XCII. TÖRVÉNY AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL 33. (6).. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg Szakmai szervezetek, továbbképzés

17 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt (2a) E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: a) nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, b) az (1) bekezdés szerinti továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzett jövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adóvisszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, vagy c) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény 3. r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető. IFRS regisztráció ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Szt. 10. (5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel. (6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló. 67 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítők felmerült gyakorlati kérdései 68 17

18 398/2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES 398/2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRÓL BESZÁMOLÓRÓL 4. (4) A mikrogazdálkodó a (3) bekezdés d) f) pontja szerint rögzített választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. 5. (3) Az Szt. 3. (4) bekezdés 8. pontjától eltérően nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot /2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES 398/2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRÓL BESZÁMOLÓRÓL Mikro kr. 10. (3) Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, valamint az 5. (5) bekezdése szerinti, behajthatatlanná nem minősített, az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában a) több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében, b) több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében, c) több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. Mikro kr. 5. (5) Az Szt. 3. (4) bekezdés 10. pontja szerinti behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés is. 71 Mikro kr. 5 (12) Az Szt. 86. (5) bekezdésének második mondata szerinti halasztott bevételmegszüntetés nem alkalmazható. Szt.tv. 85 (5).. Amennyiben a halasztott bevételként kimutatott összeg jelentős és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja, a megszüntetést az ellentételezett költségnek, illetve ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is el lehet számolni

19 398/2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRÓL 6 (3a) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a (2) bekezdés szerinti kamatbevételek kivételével az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. 6 (7a) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a (2) bekezdés szerinti kamatráfordítások kivételével az olyan, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva merülnek fel. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak /2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRÓL 11 (3) Az Szt. 60. (2) bekezdésétől eltérően a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem lehet átszámítani /2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRÓL 398/2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRÓL 11 (4) A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség Szt. 60. (1) bekezdése szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az átszámításhoz az Szt. 60. (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható. 75 Mikro kr. 11 (5) Az Szt.-től eltérően azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték Magyarország hivatalos pénznemétől eltérő pénznemben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot kell alkalmazni azzal, hogy az ott felsorolt árfolyamok közül a mikrogazdálkodó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja

20 398/2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRÓL Mikro kr. 12. (1) A mikrogazdálkodó átalakulása, egyesülése, szétválása során az Szt. előírásait kell alkalmazni a (2) (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) A mikrogazdálkodó átalakulása, szétválása során a jogelőd gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. (3) Olyan beolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, a beolvasztó (jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani /2012. (XII. 20.) KORM. RENDELET A MIKROGAZDÁLKODÓI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRÓL Mikro kr. 12. (1) A mikrogazdálkodó átalakulása, egyesülése, szétválása során az Szt. előírásait kell alkalmazni a (2) (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (4) Olyan összeolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, és ha a) az összeolvadók (jogelődök) mindegyike mikrogazdálkodó, akkor a jogelőd gazdasági társaságok beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani, b) az összeolvadók (jogelődök) legalább egyike nem mikrogazdálkodó, akkor az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. (5) Ha a jogutód az átalakulást, egyesülést, szétválást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani Egyéb követelés 45 Szállítótartozás előleg E-útdíj elszámolása 466 Előzetesen felszámított áfa 45 Szállítótartozás Előleg áfa 52 Igénybe vett szolgáltatás 36 Egyéb követelés Tényleges útszakaszra jutó díj