Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Statisztika és Előrejelzési Intézeti Tanszék Német-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlődése és befolyásoló tényezőinek vizsgálata 1991 és 2008 között Készítette: Rádi Enikő Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MSc. Hallgató Konzulens: Dr. Varga Beatrix Tanszékvezető: Dr. Besenyei Lajos Miskolc 2010.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS A MAGYAR-NÉMET KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE Néhány történeti mérföldkő A rendszerváltás után napjainkig NÉMET-MAGYAR KERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE Német-magyar kereskedelem áruszerkezetének átalakulása A német-magyar működő tőke-áramlás szerepe a magyar gazdaságban Német működő tőke-beruházások, vállalatok Magyarországon AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR KÜLKERESKEDELEMRE NÉMET KORRELÁCIÓ- ÉS REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS Korrelációszámítás Lineáris korreláció Regresszióelemzés Magyar export Magyar import Magyar export Euró árfolyam Magyar export Fogyasztói árindex ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK ÁBRA-JEGYZÉK

3 1. BEVEZETÉS Rádi Enikő vagyok, a Miskolci Egyetem elsőéves Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzés hallgatója. A tudományos diákköri munkám témája a németmagyar kereskedelem fejlődése és annak befolyásoló tényezői. Célom megvizsgálni, hogyan fejlődött az elmúlt közel 20 évben hazánk kereskedelme Németországgal, illetve megvizsgálni a kereskedelmet befolyásoló tényezőket, milyen kapcsolat van közöttük. Kutatásom során számos ezzel foglalkozó témával találkoztam, ahol megvizsgálták a két állam közti kereskedelem fejlődési tendenciáit, de egyik sem fektetett nagy hangsúlyt arra, hogy vajon mik azok a tényezők, amelyek befolyásolják a két ország közötti kereskedelmet. Én a munkámban erre teszem a hangsúly, megvizsgálom a statisztika területen jól ismert SPSS (Statistical Package for the Sociel Sciences 1 ) szoftver segítségével a kereskedelemre ható tényezőket. Ezt korreláció- és regressziószámítással végzem. Tehát az első négy fejezetben arról írok, hogyan változott a vizsgált időszakban a német magyar kereskedelem, áruforgalom és milyen hatással volt erre az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. Az ötödik fejezetben pedig megvizsgálom, mik azok a tényezők, amelyek befolyásolják hazánk Németország felé irányuló kereskedelmét. 1 Jelentése: statisztikai programcsomag társadalomtudományok részére 3

4 2. A MAGYAR-NÉMET KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE 2.1. Néhány történeti mérföldkő Magyarország legnagyobb külkereskedelmi, beruházó, technológiaszállító és kooperációs partnere Németország. Ez a szerep már a rendszerváltás idejére kialakult, és azóta is meghatározó mindkét fél számára. Történelmileg, gazdaságilag is a magyar német (magyar bajor) kapcsolatok hatást gyakorolva Szent István és Gizella koráig és Henrik német-római császárig nyúlnak vissza. A kereskedelmet tekintve Nagy Lajos kora óra folyamatosan dokumentálható, adatokkal igazolható, hogy a magyar kivitel fő irányai Ausztria, Észak-Olaszország és Bajorország voltak. A magyar aranybányászat Európa összes aranytermeléséből mintegy nyolcvan százalékkal részesedett, és Magyarország Európa legnagyobb aranyexportőre volt. Mária Terézia vámrendeletével és merkantilista politikájával a magyar kivitel nagyobbik részét a Habsburg Birodalom tartományaiba terelte, de a legnagyobb külföldi partner a birodalom határain túl Bajorország volt. Az 1867-es kiegyezés után kibontakozó gazdasági fellendülés kihatott a magyarországi német vállalatalapításokra, és tartós fellendülést hozott a magyar német kereskedelemben is. Jelentősebb visszaesés az évi nagy bécsi tőzsdei és bankválság nyomán következett be, majd az 1890-es években az elhúzódó agrárválság nagyban sújtotta a magyar kivitelt. Az 1930-as évekre általában is jellemző, hogy a magyar kivitel több mint húsz százalékkal meghaladta a behozatalt. A második világháború után Európa kettészakadása, a vasfüggöny létesítése gazdaságilag is szétszakította Európát. Közép-Európa s benne Magyarország gazdasági munkamegosztását a Szovjetunió érdekei határozták meg a KGST keretében, amelynek országait a Szovjetunió döntően sugaras szerkezetben, bilaterálisan kapcsolta magához. Magyarországon az összes beruházásokban a tőkés importból származó gépek aránya a 1960-as években tíz százalék alatti volt, az 1970-es évek nagy részében százalékot tett ki, a legnagyobb nyugati gép- és berendezésszállító szerepét azonban már ekkor folyamatosan az NSZK töltötte be. A magyar gazdaság több alapproblémája nemcsak fennmaradt, de súlyosbodott is. Nem kellően hangsúlyozott alapvető tény, hogy Magyarország Nyugatról, az NSZK-ból is, folyamatosan sokkal kevesebb technikát, technológiát importált, mint nyersanyagot. 4

5 A magyar német kapcsolatokban fontos tendenciát jelzett, hogy az 1970-es évek eleje után a nemzeti jövedelem növekedési ütemét meghaladta a magyar külkereskedelem növekedési üteme. Ennél is gyorsabban nőtt a tőkés relációjú külkereskedelmünk, amelyhez viszonyítva az NSZK-val folytatott magyar kereskedelem még gyorsabb növekedési ütemet mutatott. Ez a tendencia majdnem két évtizeden át, a rendszerváltásig folyamatos maradt. Kelet nyugati viszonylatban fontos aszimmetriát mutatott, hogy az NSZK az as években a kelet nyugati kereskedelem százalékát bonyolította le, egyre meredekebben növekvő arány mellett, a kis KGST-országok együttes részesedése viszont mindössze öt-hat százalékot tett ki. Összefoglalva elmondható, hogy a magyar kereskedelmet, gazdasági helyzetét több száz évvel ezelőtt is már nagyban befolyásolta a német gazdasági helyzete. Ez a kapcsolat folyamatosan hullámzott, de a mai napig fontos szerepet játszik hazánk életében A rendszerváltás után napjainkig Az Európai Unió országai közül egyaránt Németország a legnagyobb mértékben érintett a Közép- és Kelet-Európával folytatott kapcsolatokban földrajzi fekvése, geopolitikai helyzete, a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok intenzitása, a politikai tényezők alapján. Németország újraegyesítésével alapvetően új korszak kezdődött az európai országok kereskedelmének viszonylatában, különösen a közép- és kelet-európai térség fejlődési útjában. Valamennyi közép-európai ország legnagyobb gazdasági, kereskedelmi és beruházó partnerévé Németország vált. A német újraegyesítés döntően befolyásolta az európai integrációt, Németország politikai és gazdasági szerepét, partnereihez való viszonyát, valamint egész nemzetközi szerepvállalását. Az újraegyesítés növelte Németország befolyását a nemzetközi gazdaságpolitikában. A népességgyarapodás mellett azonban az egy főre jutó gazdasági teljesítőképességben nagymértékben romlott az ország pozíciója. A keletnémet tartományok belépése a gazdaság problémáit és finanszírozási terheit növelte, a tőke és árualap növekvő részét egy időre külföldről belföldre, az új tartományokba kellett átirányítani. Mivel az egység megteremtése hatalmas terhekkel járt, s az ország pénzügyi erejét, finanszírozási képességét nagymértékben lekötötte. Ennek ellenére az 5

6 EU régi tagországaival folytatott kereskedelemben, az 1990-es évtizedben is jelentős német többlettel zárult, sőt a német áruexport növekedése 1994-től ismét felgyorsult. Németországnak e térség államaival fenntartott kereskedelmi, gazdasági együttműködési, tőkebefektetési kapcsolatai gyökeresen megváltoztak. A német gazdasági és valutaunió (1999.) létrejötte alapvetően kihatott Kelet-Közép-Európára. A német és a kelet-közép-európai költségszínvonal, főleg a bérköltség-színvonal különbsége növelte a nyugatnémet vállalatok érdekeltségét a betelepülésre Kelet- Közép Európába és a bérmunka, valamint a beszállítói kapcsolatok kiépítésére. Németország külkereskedelme a visegrádi országokkal (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország) dinamikusan nőtt, már az 1990-es évek első felétől kezdve. Ugyanakkor mind a négy ország fő exportját a német piacra koncentrálta. A magyar-német gazdasági kapcsolatokban a rendszerváltás, a piacgazdaságra való gyors átállás, a külkereskedelem szerkezeti átalakulása, Németországban újraegyesülése új korszak kezdete volt. Európa legnagyobb gazdasági partnerévé Németország vált. Az összeomlott hazai nagyvállalati termelés és a szétesett KGST-piac helyett Magyarország indította el először és a legnagyobb mértékben külkereskedelmének átrendezését és az európai integráció munkamegosztásába történő újra bekapcsolódását Német összexport Magyarország táblázat: Németország exportja Magyarországra (Millió euró) Német összimport Magyarország táblázat: Németország importja Magyarországról (Millió euró) A táblázatban foglaltak szerint elmondható, hogy Magyarország Németországba irányuló exportja 1990-ben 2294 millió eurót tett ki. Tíz év alatt a német irányú magyar export csaknem ötszörösére növekedett és 2000-ben 10,633 millió euró volt ben Magyarország Németországból 3099 millió euró értékben importált, így magyar oldalon 805 millió eurós hiány mutatkozott. Érdekes tény, hogy 2000 és 2008 között 6

7 időarányosan abszolút értékben a magyar kivitel csaknem ugyanakkora növekményt mutatott, mint a megelőző évtizedben, a magyar export német viszonylatban több mint hétmilliárd euróval nőtt, 2008-ra 17,758 millió euróra. A visegrádi országok közül Magyarország exportbővítése volt a legnagyobb mértékű, pontosan háromszoros. Az 1990-es évek második felében ezek az országok nagymértékben növelte Németországból származó importját. A magyar importbővítés volt a legnagyobb: német vonatkozásban 2,87-szeres. Az ezredforduló utáni időszakban a visegrádi országok lényegében fenntartották kereskedelmük dinamikáját Németországgal. Magyarország exportőri részesedése Németország összimportjában 1990-ben 0,78 százalék, 2000-ben 1,98 százalék, 2008-ban 1,77 százalék volt. A 18 éves időszak egészét tekintve Magyarország a mai napig jelentősen növelte részarányát egy nagyon igényes piacon. 7

8 3. NÉMET-MAGYAR KERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE 3.1. Német-magyar kereskedelem áruszerkezetének átalakulása A magyar német kereskedelem áruszerkezete 1990 óta eltelt majdnem két évtizedben alapvetően átalakult, a kiviteli és a behozatali oldalon egyaránt. A változások jól tükrözik a magyarországi termelési és exportpotenciál átalakulását és a fogyasztási szerkezet megváltozását. Az átalakulás fő tényezője azonban a Magyarországon működő német vállalatok inputja és outputja. Az 1990 és 2008 között Magyarország termelési szerkezete és exportstruktúrája több mint hetven százalékban átalakult. A jelenleg termelt és kivitt áruk hét tizede 1990-ben még nem is szerepelt a magyar palettán. A Magyarországról származó, de alapvetően a külföldi, esetünkben a német vállalatok által generált fejlődésről van szó. A Németországgal folytatott kereskedelem szerkezete árufőcsoportok szerint alapvetően átalakult az as időszakban. Az áruszerkezet átrendeződése már az 1990-es évek első felében jelentős mértékű volt, az átalakulás döntő korszakának viszont az 1995 és 2000 közötti időszak bizonyult, amikorra felfutott a Magyarországon letelepedett német vállalatok termelése és exportjuk is beérett. A Magyarországon működő német vállalatok jó része Németországból szerezte és szerzi be termelési inputját tovább feldolgozás, illetve összeszerelés céljából, így az import és az export ebben a vállalatcsoportban párhuzamosan növekedett, sőt a Magyarországon hozzáadott érték miatt az export értékének növekedése meghaladta az importét. A következő táblázatból láthatjuk, hogy a Németországba irányuló magyar kivitel áruszerkezeti változásainak fő tendenciái 1990 után a következők voltak: Élelmiszer, ital, dohány 19,84 13,86 3,40 2,83 3,1 Nyersanyagok 43,68* 42,79* 12,87 12,46 2,0 Energiahordozók 2,92 1,43 0,72 0,87 2,7 Feldolgozott termékek 21,22*** 27,93*** 23,24 23,92 25,5 Gépek és szállító eszközök 12,34** 13,99** 71,35 71,13 66,7 * nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek ** + egyéb beruházási javak *** fogyasztási iparcikkek 3. táblázat: A Németországba irányuló magyar export áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%) 8

9 1990-ben a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ital és dohány tették ki német relációban a magyar kivitel 1/5-ét. Ez az arány az ezredfordulóra 3,4 százalékra csökkent ben a német viszonylatú magyar export legnagyobb árufőcsoportját a nyersanyagok tették ki; 44 százalékos arányban szerepeltek, 2000-re arányuk 1/8-ra csökkent. A feldolgozott termékek aránya az as időszakban általában növekedési tendenciát mutatott (a termékek statisztikai besorolásának változásai miatt az adatok csak korlátozottan hasonlíthatók össze). Megállapítható, hogy 2008-ban a feldolgozott termékek tették ki a magyar kivitel több mint 1/4-ét. A legnagyobb változások egyértelműen a gépek, berendezések, szállítóeszközök árufőcsoportban következtek be, ezek 1990-ben még szerény; alig több mint 12 százalékos arányban szerepeltek a Németországba irányuló magyar szállításokban. Az ezredfordulón e termékcsoport részesedése meghaladta a magyar kivitel hetven százalékát. Arányuk azóta is magasabb a Németországba irányuló magyar kivitelben, mint az onnan származó magyar behozatalban, ami rendkívül érdekes jelenség. Ez alapvetően a magyarországi német vállalatokban folyó összeszerelő tevékenység hozzáadott értékével magyarázható. A Németországba menő magyar kivitel több mint egynegyedét a gépkocsiipar adja, a legnagyobb exportőr az Audi 2. A következő táblázatból láthatjuk, hogy a Németországból származó magyar import szerkezetének rendszerváltás utáni átalakulása szintén döntő jelentőségű: Élelmiszer, ital, dohány 1,97 2,67 1,23 3,49 4,1 Nyersanyagok 59,8* 45,94* 0,74 0,79 1,1 Energiahordozók 0,00 0,00 0,27 1,73 2,1 Feldolgozott termékek 11,19*** 25,70*** 36,93 32,82 32,9 Gépek és szállítóeszközök * nyersanyagok, félkész termékek és alkatrészek ** + egyéb beruházási javak *** fogyasztási iparcikkek 26,90** 25,69** 60,81 61,17 59,8 4. táblázat: A Németországból érkező magyar import áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%) A legszembetűnőbb, alapvető tény, hogy a rendszerváltásig, sőt még 1990-ben is a sokat emlegetett német technika importja helyett a Németországból származó magyar 2 Oline interneten: Letöltve:

10 behozatalban a nyersanyagok domináltak, behozatalunk hatvan százalékát tették ki. Több mint két és félszer annyi nyersanyagot importáltunk értékben Németországból, mint berendezést. A feldolgozott termékek, fogyasztási iparcikkek 1990-ben a behozatalban 11 százalékkal szerepeltek. A gépek, berendezések, szállítóeszközök részesedése a magyar importban alig több mint egynegyednyi volt (27 százalék). Az importszerkezet átalakulása is megkezdődött az 1990-es évek első felében, de az alapvető változások az exporthoz hasonlóan az importban is az évtized második felében mentek végbe re a fejlődés nyomán alapvetően átrendeződött szerkezet lényegében kialakult ben a gépek, berendezések, szállítóeszközök aránya a Németországból jövő magyar importban már meghaladta a hatvan százalékot és azóta a fejlődés alapvető iránya az e termékcsoporton belüli átrendeződés, minőségi fejlődés, korszerűsödés. A feldolgozott termékek részaránya 2000-ben 37 százalékra emelkedett és azóta is az egyharmad körüli arányt éri el. A nyersanyagok korábbi domináns aránya a magyar importban 2000-re 0,7 százalékra csökkent. Összegezve elmondható, hogy a vizsgált időszakban a magyar-német kereskedelem áruszerkezete a világgazdasághoz igazodva folyamatosan változott A német-magyar működő tőke-áramlás szerepe a magyar gazdaságban Németország az 1980-as évek végén vezető szerepre tett szert Magyarország külkereskedelmében és működő tőke importjában. Hazánk a nyugat- európai viszonylatú külkereskedelmének az 1990-es években több mint felét, a as időszakban csaknem a felét Németországgal bonyolították le. A német működő tőke-kivitel fontos jellemzője, hogy szoros kapcsolatban van az áruexport földrajzi és szerkezeti megoszlásával, ami igazolja, hogy a német beruházók egyik fő szempontja az exportpiacok biztosítása, az értékesítési lehetőségek kiszélesítése. A piacszerzés és piacbiztosítás fontosságát jelzi, hogy a német működő tőke-beruházások állományában az 1990-es évek közepétől napjainkig hatvan százalék fölötti a szolgáltató ágazatok részesedése, másrészt a beruházások növekvő aránya a kereskedelemben valósult meg, így mindkét terület az export előmozdításának fontos eszközévé vált. A visegrádi országokba, köztük Magyarországra irányuló működő tőkeberuházások másik alapvető indítéka a belföldi fajlagos termelési költségek csökkentése, az olcsóbb input biztosítása, a kedvező előállítási költségszínvonalú, visegrádi országokból származó beszállítások révén. 10

11 Magyarországon a Matáv privatizációjában a Deutsche Telekom vett részt, a Siemens a híradástechnikában jár az élen, az Audi Győrben létesítette egyik legkorszerűbb motorgyárát, a Hungária Biztosító több mint kétharmadát pedig az Allianz vásárolta meg. Az ezredfordulótól 2007-ig az összes magyarországi beruházások körülbelül húsz százalékát a külföldi tulajdonú vállalatok bonyolították le, amelyen belül a német működő tőke aránya kezdetben csaknem harminc százalék, az utóbbi években egynegyed körüli, alatti volt Német működő tőke-beruházások, vállalatok Magyarországon Az 1980-as évek végén a német (és az osztrák) tőke dominálta a magyarországi közvetlen beruházásokat végén 37 millió eurónyi német működő tőke-állomány volt Magyarországon ban és még inkább 1994-ben nagymértékben javult a német befektetők relatív helyzete, így 1994 végéig a Magyarországon befektetett külföldi működő tőke-állomány megközelítőleg 25 százaléka Németországból származott. A német működő tőke-befektetések növekedése Magyarországon az 1990-es években és a os időszakban is gyors ütemet mutatott, az állomány a friss beruházások révén és az itt megtermelt profitok újrabefektetése révén gyorsan nőtt és 1995 között a német tőkeállomány Magyarországon 136 millió euróról 1771 millióra ugrott, s 2000-re már 7187 millió eurót tett ki és 2005 között az állomány újra megkétszereződött; 14,060 millió euróra, majd 2006-ra újabb 2,5 milliárd euró növekedéssel elérte a 16,499 millió eurót. 11

12 1. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon 2. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint 12

13 Az oszlopdiagramról leolvasható, hogy a német tőkebefektetések Magyarországon növekvő tendenciát mutatnak. A kördiagramról leolvasható a befektetett tőke százalékos megoszlása. Láthatjuk, hogy az autógyártással kapcsolatos befektetés a legnagyobb mértékű (29 %). Jelenleg mintegy nyolcezer német érdekeltségű vállalat működik Magyarországon, ezek közül a legnagyobb befektetők a következők: Audi Hungária autó, motorgyártás, K+F kapacitás; Daimler autógyártás; Siemens hírközlés; E.ON Kraftwerke villamos energia-termelés, energetika; RWE villamosenergia-termelés, energetika; Bosch szereléstechnika; LuK járműalkatrészek. Az 1990-es években a Magyarországon megjelenő német működő-beruházások fő motívumai az alábbiak voltak: 1. az értékesítés előmozdítása, biztosítása a közvetlen piaci jelenlét révén; 2. Magyarország, mint ugródeszka a kelet-közép-európai piaci expanzióhoz; 3. a termelési költségelőny lehetőségeinek kiaknázása; 4. a belföldi gyártóval történő együttműködésből származó előnyök; 5. adóelőnyök; 6. a konkurens vállalatok sikereinek követése; és 7. a beruházás támogatások előnyeinek kihasználása. E motívumok mellett kisebb arányban ugyan egyéb motívumok is szerepeltek a befektetéseknél: 1. a szigorú német környezetvédelmi előírások kikerülése; 2. infrastrukturális okok; 3. a termékek életciklusának meghosszabbítása; 4. az importkorlátozások kikerülése és 5. szállításiköltség-szempontok. A felsorolt motívumok rendszerint nem egyedül, hanem több meglévő indíték együttes hatásaként ösztönözték a német vállalatokat a magyarországi beruházásokra. A kereskedőcégeket és a szolgáltatóvállalatokat elsősorban a piacszerzés vonzotta, a termelő vállalatoknál a fajlagos költségcsökkentés szempontja játszott nagyobb szerepet. Ez együttesen sajnos azt is mutatja, hogy a magyar munkaerő minősége korántsem akkora vonzerő. A német, illetve a német magyar vállalatok között részegység-termelő, bérmunkát végző, összeszerelő, de komplex ipari termelő és szolgáltató cégeket egyaránt találunk. A vállalatoknak a magyar gazdasági környezetre gyakorolt hatása esetenként eltérő. Összességében általános vonás, hogy a németországi és magyarországi fajlagos költségszínvonal és benne a bérszínvonal különbségét aknázza ki. 13

14 4. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR KÜLKERESKEDELEMRE NÉMET Az Európai Unióhoz történt csatlakozás sokrétű hatásairól különböző szempontok szerint gazdag szakirodalmi elemzések állnak rendelkezésre. A magyar német gazdasági kapcsolatok szempontjából most arra a fejlődésre koncentrálok, hogy miként alakult a magyar export és import német viszonylatban az EU-csatlakozás előtt és után. Magyarország Németországba irányuló exportja 2000 és 2004 között 1,26- szorosára, 2004 és 2008 között 1,31-szeresére nőtt. Magyarország importja Németországból ugyanezen időszakokban 1,24, illetve 1,37-szeresére bővült. Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az EU csatlakozás előtt és után ( és a as időszak összehasonlítása) Export Import (%) (%) (%) (%) Magyarország táblázat: Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az EU csatlakozás előtt és után Megjegyzendő, hogy az unióhoz történt társulás hatására, az Európamegállapodások végrehajtása nyomán 2001 végére a társult országok és az EU között a külkereskedelem liberalizálása az ipari termékekre gyakorlatilag teljesen megvalósult, így már 2002 után nem kellett kereskedelmi korlátozásokkal számolni az ipari termékek forgalmában. A már 2001 végétől kiteljesedett ipari szabadkereskedelem a fő tényezője annak, hogy a évi uniós csatlakozás az újonnan belépett országok számára nem hozott újabb lényegi áttörést, de fontos impulzust adott a kapcsolatok további fejlődésének. Az EU-csatlakozás pozitív hatását német viszonylatban az exportnövelésben Magyarország aknázta ki. A korábbi időszak jelentős dinamikája tovább nőtt. Az EUtagság a Németországból származó import bővülését is tovább dinamizálta. Magyarország a korábbi időszakhoz képest gyorsabban növelte Németországból származó behozatalát. Magyarország 2000 és 2004 között 1,24-szeresére, 2004 és 2008 között viszont 1,37-szeresére növelte importját a német relációból. A fejlődés leginkább döntő tényezői azonban a humán tőke fejlesztése, minőségének alakítása, kínálati struktúrájának összhangba hozása a kereslet 14

15 szerkezetével, a munkaerő-potenciál átalakításába és fejlesztésébe történő ésszerű beruházások, a foglalkoztatás feltételeinek, költségeinek és magasabb hasznának biztosítása a nagyobb hozzáadott érték révén mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára. Korábban a tőkevonzás általános feltételei álltak előtérben, jelenleg a jövő megalapozásában a humán erőforrással kapcsolatos komplex stratégia kidolgozása és sürgős megvalósítása áll. Ezen egyaránt múlik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a nemzetközi versenypozíciók sürgetően szükséges javítása. Összefoglalva elmondható, hogy hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozásának eseménye valóban hatással volt a Németországgal folytatott kereskedelmének, hiszen bemutattam, hogy mind az export, mind az import oldaláról is nagyobb mértékű növekedés következett be a csatlakozást követően, mint ahogy a csatlakozás előtti növekvő tendencia mutatja. 15

16 5. KORRELÁCIÓ- ÉS REGRESSZIÓSZÁMÍTÁS A változók közötti összefüggés szorosságát, a kapcsolat erősségét, intenzitását korreláció-, míg az összefüggés jellegét regresszió számítással lehet meghatározni. SPSS 3 rendszerrel fogom megvizsgálni, hogy a magyar exportot hogyan befolyásolja a magyar import német viszonylatban, euró éves árfolyama, reálbérindex (%), fogyasztói árindex (%), GDP növekedési ráta (%) és a munkanélküliségi ráta (%). Ebben a fejezetben bemutatom a befolyásoló tényezők közti korrelációszámítást illetve a regresszióelemzést Korrelációszámítás A korrelációszámítás a változók közötti lineáris kapcsolat szorosságának és irányának leírására szolgál. A bemutatandó korrelációelemzésnél metrikus változókkal dolgozok. A következő részben a lineáris korrelációt mutatom be, mivel ezt használtam fel elemzésemhez Lineáris korreláció Ennél a korrelációszámításnál két változó közötti kapcsolatot vizsgálunk. A lineáris korrelációs (vagy Pearson féle) együttható jele: r. Az r értéke -1 és +1 között mozoghat. A korrelációs együttható abszolút értéke a kapcsolat szorosságát, előjele a kapcsolat irányát mutatja. Minél erősebb két változó között a kapcsolat, a korrelációs együttható abszolút értéke annál közelebb esik az 1- hez. Ha az r=0, a vizsgált két változó kapcsolatát korrelálatlannak (de nem függetlennek) nevezzük. Csak annyit mondhatunk, hogy a két változó között nincs lineáris kapcsolat (más típusú kapcsolat ugyanis fennállhat). Az r jellemzőbb értékeit a következő táblázatban foglaltam össze. r étéke Kapcsolat iránya (előjele) és erőssége r = 1 Tökéletes pozitív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat) 0,7 r < 1 Erős pozitív kapcsolat 3 SPSS Statistics a világ vezető asztali adatelemző szoftvercsaládja. 16

17 0,3 r < 0,7 Közepes pozitív kapcsolat 0 < r < 0,3 Gyenge pozitív kapcsolat r = 0 Nincs lineáris kapcsolat -0,3 < r < 0 Gyenge negatív kapcsolat -0,7 < r -0,3 Közepes negatív kapcsolat -1 < r -0,7 Erős negatív kapcsolat r = 1 Tökéletes negatív kapcsolat (függvényszerű lineáris kapcsolat) 6. táblázat: A korrelációs együttható lehetséges értékei A kapcsolat előjele/iránya nem a függő és független változó irányát jelenti, ugyanis korrelációelemzés esetén nem határozható meg, hogy melyik a függő és melyik a független változó, azaz az ok-okozati kapcsolat nem értelmezhető. A kapcsolat erősségének megállapításához (korrelációméréshez) tovább kell számolni. Válasszuk az Analyze/Correlate/Bivariate menüpontot. Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Magyar import német viszonylatban (milliárd USD) Reálbér index(%) Pearson Correlation Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Correlations Magyar import német viszonylatban (milliárd USD) 17 Reálbér index(%) GDP növekedési ráta (%) Euró éves árfolyam Fogyasztói árindex (%) Munkanélküli ségi ráta (%) 1,997 **,228,203,608 ** -,666 ** -,434 Sig. (2-tailed),000,363,420,007,003,072 N Pearson Correlation,997 ** 1,208,167,585 * -,638 ** -,413 Sig. (2-tailed),000,407,508,011,004,089 N Pearson Correlation GDP növekedési ráta (%) Pearson Correlation Euró éves árfolyam Fogyasztói árindex (%) Munkanélküliségi ráta (%),228,208 1,519 *,617 ** -,707 ** -,745 ** Sig. (2-tailed),363,407,027,006,001,000 N ,203,167,519 * 1,731 ** -,715 ** -,463 Sig. (2-tailed),420,508,027,001,001,053 N Pearson Correlation,608 **,585 *,617 **,731 ** 1 -,870 ** -,844 ** Sig. (2-tailed),007,011,006,001,000,000 N Pearson Correlation -,666 ** -,638 ** -,707 ** -,715 ** -,870 ** 1,771 ** Sig. (2-tailed),003,004,001,001,000,000 N Pearson Correlation -,434 -,413 -,745 ** -,463 -,844 **,771 ** 1 Sig. (2-tailed),072,089,000,053,000,000 N **. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).

18 A korrelációs tábláról a következő információkat olvashatjuk le: N = 18, tehát az összes elemet elemeztem. A változók önmagával vett korrelációja (átló) a definíciónak megfelelően 1. A kapcsolati táblázat mindig szimmetrikus, így csak az átló alatti cellákat értelmezzük. A magyar export és a magyar import korrelációs együtthatója 0,997. Ez erős pozitív kapcsolatot jelent. E módszer alapján a többi érték is megfigyelhető. Fontos megemlíteni, hogy ez az érték negatív a fogyasztói árindex és a munkanélküliségi ráta esetében, bármelyik kapcsolatukat is nézzük. A táblázat alatti mondatból kiderül, hogy a korreláció legalább 1 illetve 5 %-os szignifikanciaszint mellett elfogadható. Ez látható a cellában olvasható szignifikanciaszintből (Sig.) is, amely a legtöbb esetben 0,05 alatti vagy a környéki. De vannak kivételek: a magyar export és import nincs szignifikáns kapcsolatban a reálbér indexel és a GDP növekedési rátával. A korrelációszámítás során nem teszünk különbséget függő (eredmény) és független (magyarázó) változó között, a változókat szimmetrikusan kezeljük. Továbbá nem szabad a két változó közötti korrelációból ok-okozati összefüggésre következtetni. Természetesen elképzelhető, hogy ok-okozati viszony áll fenn, azonban az is lehetséges, hogy a két korrelált változó egy harmadik, közös októl függ. Ennek feltárásához nyújt segítséget a parciális korreláció Regresszióelemzés A regresszióelemzés olyan eljárás, melynek során egy metrikus függő és egy vagy több metrikus független változó közötti összefüggést elemezzük. A regressziószámítás során ugyancsak a változók közötti kapcsolat meglétére, irányára és tendenciájára keressük a választ. Ebben a fejezetben elemzem azok tényezők közötti kapcsolatát, ahol szignifikáns kapcsolatot állapítottam meg a fejezetben. Ezek a következők: magyar export magyar import, magyar export euró éves árfolyam, magyar export és fogyasztói árindex. 18

19 Magyar export Magyar import A korrelációszámítás résznél a magyar export és magyar import között erős, pozitív irányú kapcsolatot találtunk (0,997 a korrelációs együttható értéke). Most egy független metrikus változó (magyar import) hatását vizsgálom meg egy függő metrikus változóra (magyar export). A magyar import függvényében szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között lineárisnak feltételezem, s ezt az illeszkedésvizsgálatot az SPSS Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm. ANOVA Sum of Squares df Mean Square F Sig. Regression , , ,301,000 Residual 9431, ,485 Total , The independent variable is Magyar import német viszonylatban (milliárd USD). Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért az import valóban befolyásolja az exportot. Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 Linear, , ,000-74,963 1,315 19

20 A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges (Observed) értékeit mutatja. Az illeszkedés tökéletes, a linearitás teljes mértékben megfigyelhető. A függvény a következő: Y export = b0 + b1 Yexport = -74, ,315 X import Magyar export Euró árfolyam A korrelációszámítás résznél a magyar export és euró árfolyam között közepesen erős, pozitív irányú kapcsolatot találtunk (0,608 a korrelációs együttható értéke). Most egy független metrikus változó (euró árfolyam) hatását vizsgálom meg egy függő metrikus változóra (magyar export). Az euró éves árfolyamának függvényében szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között lineárisnak feltételezem, s ezt az illeszkedésvizsgálatot az SPSS Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm. 20

21 ANOVA Sum of Squares df Mean Square F Sig. Regression , ,239 9,382,007 Residual , ,621 Total , The independent variable is Euró éves árfolyam. Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért az euró éves árfolyama valóban befolyásolja az exportot. Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 Linear,370 9, ,007 23,878 3,231 The independent variable is Euró éves árfolyam. 21

22 A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges (Observed) értékeit mutatja. Az illeszkedés nem tökéletes, láthatjuk, hogy nem lineáris a kapott függvény, így nem beszélhetünk lineáris függvényről. Erre magyarázatot a Model Summary and Parameter Estimates című táblázatban találunk, hiszen látható, hogy a vizsgált változó, az euró árfolyam csak 37%-ban befolyásolja a magyar export alakulását. A kapott függvény a következő: Y export = b0 + b1 Y export = 23,878+ 3,231 X árfolyam Mivel nagyon alacsony százalékban befolyásolja az euró árfolyam a kereskedelmet, ezért úgy gondolom szükséges még egy kísérletet tenni, hátha találok újabb magyarázatot a kapott eredményre. A következőkben megvizsgáltam, hogy a magyar export és az évek ( ) között milyen kapcsolat van. Ehhez újabb változót, az éveket töltöttem fel a rendszerbe, hogy összevethessen azokat. 22

23 Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 Linear,811 68, , ,911 55,736 The independent variable is évek. Az évek és a magyar export kapcsolatára azért van szükség, hogy láthassuk, az export sem tökéletesen illeszkedik a lineáris függvényre. Tehát láthatjuk például az 1997 és 2002 körüli időszakban az export alig változott, 2004 környékén megugrott és egyre nagyobb volumenű lett az export német viszonylatban. Ezt a már említett Európai Unióhoz való csatlakozással tudnám ismét összefüggésbe hozni. 23

24 Magyar export Fogyasztói árindex A korrelációszámítás résznél a magyar export és fogyasztói árindex között közepesen erős, negatív irányú kapcsolatot találtunk (-0,666 a korrelációs együttható értéke). Most a független metrikus változó (fogyasztói árindex) hatását vizsgálom meg egy függő metrikus változóra (magyar export). A fogyasztói árindex függvényében szeretném meghatározni a magyar exportot, a kapcsolatot a két változó között lineárisnak feltételezem, és ezt az illeszkedésvizsgálatot szintén az SPSS Analyze/Regression/Curve Estimation menüpontjával ellenőrzöm. ANOVA Sum of Squares df Mean Square F Sig. Regression , ,642 12,750,003 Residual , ,784 Total , The independent variable is Fogyasztói árindex (%). Az ANOVA-táblában leolvashatjuk az F-próba szignifikanciáját is, amely a kapcsolati meglétét igazolja (Sig. < 0,05). Ezen kívül leolvashatjuk, hogy a t-próbánál a meredekséget meghatározó változó szignifikanciája kisebb 5 százaléknál, s ezért a fogyasztói árindexvalóban befolyásolja az exportot. Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 Linear,443 12, , ,414-23,359 The independent variable is Fogyasztói árindex (%). 24

25 A függvény ábrája a függő változó (magyar export) becsült és tényleges (Observed) értékeit mutatja. Ebben az esetben is látható, hogy a kapott függvény nem lineáris. Láthatjuk, hogy csak 44,3 %-ban befolyásolja a fogyasztói árindex a magyar export alakulását, ezért nem lett lineáris a függvény. A függvény a következő: Y export = b0 + b1 Y export = 3361,414-23,359 X fogysztói árindex Ebben az esetben egy újabb vizsgálatot végeztem, megnéztem több függvény is, melyik az, amelyik a legjobban közelít a kapott értékekhez. 25

26 Model Summary and Parameter Estimates Dependent Variable:Magyar export német viszonylatban (milliárd USD) Model Summary Parameter Estimates Equation R Square F df1 df2 Sig. Constant b1 b2 b3 Linear,443 12, , ,414-23,359 Logarithmic,457 13, , , ,618 Inverse,470 14, , , ,912 Quadratic,529 8, , , ,861 1,192 Cubic,529 8, , , ,861 1,192,000 Power,567 20, ,000 7,862E10-3,936 Exponential,551 19, , ,734 -,033 The independent variable is Fogyasztói árindex (%). Láthatjuk a függvénygrafikonokon, hogy egyik függvény sem illeszkedik tökéletesen a fogyasztói árindex alakulásához. Ezt megfigyelhetjük a táblázatból is, hiszen a 26

27 mindegyik körülbelül 50-55%-ban befolyásolja a magyar export alakulását. A legjobban illeszkedő függvény, a Power is csupán 56,7%-os befolyást mutat. Láthatjuk tehát ebben a fejezetben, hogy szignifikáns kapcsolatot fedezhetünk fel a magyar export és import német viszonylatban, ha a fogyasztói árindexet és euró éves árfolyamát megvizsgáljuk. Kiderült, bár szignifikáns kapcsolatokról beszélünk, mégis az euró árfolyam változás és a fogyasztói árindex alacsony százalékban van hatással a kereskedelem változására. Fontosnak tartom a többi változó vizsgálatát is, hiszen kiderült, hogy a reálbér index, ill. a GDP növekedési ráta változása nem befolyásolja hazánk kereskedelmét Németországgal. Megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatom eredményesnek bizonyult, bár a megállapításaim nem pontosak, további vizsgálatokra szorul. Ehhez meg kell vizsgálni Németország oldaláról is a kereskedelmet Magyarországgal, hogy tényleges, adatokat kaphassunk. 27

28 6. ÖSSZEFOGLALÁS A évi tudományos diákköri munkám a német-magyar kereskedelmi kapcsolatairól szól, amelyben az as időt vizsgáltam. Magyarország legnagyobb külkereskedelmi, beruházó, technológiaszállító és kooperációs partnere Németország. Ez a szerep már a rendszerváltás idejére kialakult, és azóta is meghatározó mindkét fél számára. A magyar német kereskedelem áruszerkezete 1990 óta eltelt majdnem két évtizedben alapvetően átalakult, a kiviteli és a behozatali oldalon egyaránt. Az áruszerkezet átrendeződése már az 1990-es évek első felében jelentős mértékű volt, az átalakulás döntő korszakának viszont az 1995 és 2000 közötti időszak bizonyult, amikorra felfutott a Magyarországon letelepedett német vállalatok termelése és exportjuk is beérett. Az áruszerkezet változását a következő fejezetben vizsgálom. A magyar német kereskedelmi kapcsolatok szempontjából fontos megemlíteni, hogy pozitívan alakult a magyar export és import német viszonylatban az EUcsatlakozás. Emellett bemutatom, a es nemzetközi pénzügyi válság hatásai rendkívül súlyosan érintették Németországot, amely kihatott az Európa országainak gazdasági helyzetére, beleértve Magyarország kereskedelmére is. Utolsó fejezetemben megvizsgáltam, hogy különböző tényezők hogyan befolyásolták a magyar külkereskedelmet Németországgal a vizsgált időszakban. Vizsgáltam az EURÓ/ECU árfolyamot, fogyasztói árindexet, reálbér indexet, GDP növekedési rátáját, illetve a munkanélküliségi rátát. Vizsgálatom során megállapítottam, hogy szoros korreláció fedezhető fel a magyar export és magyar import között, export és fogyasztói árindex, illetve az export és az euró árfolyamváltozása között, annak ellenére, hogy a fogyasztói árindex és az euró árfolyam változása nem nagy arányban befolyásolja a kereskedelmet. Összefoglalva el lehet mondani, hogy vizsgálatom nem teljeskörű, hogy pontosabb eredményeket kapjunk, további vizsgálatokra szorul. Továbbiakban több befolyásoló tényező megvizsgálását is igényelné a témaköröm, illetve meg kellene vizsgálni Németország oldaláról is ezeket a tényezőket. Ennek összehasonlítása megadná a tényleges német-magyar kereskedelmi helyzetét, fejlődését a vizsgált időintervallumon belül. 28

29 7. IRODALOMJEGYZÉK SAJTOS LÁSZLÓ MITEV ARIEL: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapes. Alinea Kiadó A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYSZÖVETSÉGE. BERLIN, NÉMETORSZÁG. Online interneten: Letöltve: KŐRÖSI ISTVÁN: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve ( ) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle No. 3., NÉMET-MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI KAMARA. Online interneten: Letöltve:

30 8. ÁBRA-JEGYZÉK 1. táblázat: Németország exportja Magyarországra (Millió euró) Forrás: Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve ( ) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle No. 3., táblázat: Németország importja Magyarországról (Millió euró) Forrás: Kőrösi István: A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve ( ) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva. Külügyi Szemle No. 3., táblázat: A Németországba irányuló magyar export áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%) Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyvek, KSH, 1990, 1995, 2000, 2005 és KSH, táblázat: A Németországból érkező magyar import áruszerkezete árufőcsoportok szerint (%) Forrás: Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyvek, KSH, 1990, 1995, 2000, 2005 és KSH, táblázat: Magyarország Németországgal folytatott kereskedelmének növekedése az EU csatlakozás előtt és után Forrás: Statistisches Bundesamt, Genesis-Online Datenbank, Wiesbaden, diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon Forrás: Bundesbank, Online interneten: 2. diagram: Német tőkebefektetések Magyarországon gazdasági ágazatok szerint Forrás: Bundesbank, Online interneten: 30