KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2009/12 Budapest

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Internet: (telefon), (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR DECEMBER...5 Összefoglalás...5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS...13 Mezőgazdaság...13 Ipar...15 Építőipar...20 Lakásépítés...21 Energia...22 Külkereskedelem...23 Kiskereskedelem...26 Turizmus, vendéglátás...28 Szállítás...30 Közúti közlekedési balesetek...32 Fogyasztói árak...32 Foglalkoztatottság, keresetek...34 Államháztartás, központi költségvetés...38 Népmozgalom...41 Bűnözés...42 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK...45 Közvetlen külföldi tőkebefektetések...45 TÁBLÁZATOK...51 FÜGGELÉK...91

4

5 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR DECEMBER Összefoglalás A világgazdasági válság hatására a globális GDP volumene 2008-ban a megelőző évieknél több mint 2 százalékponttal kisebb ütemben, 3%-kal bővült, 2009-ben pedig 0,8%-kal csökkent. A fejlett gazdaságok esetében 2009-ben 3,2%-os GDP-csökkenés, a fejlődő és felzárkózó országokban ugyanakkor továbbra is növekedés (2,1%) volt tapasztalható ben a gazdasági válság az Egyesült Államokat kisebb mértékben sújtotta, mint az európai integrációt: az észak-amerikai ország bruttó hazai terméke 2,4%-kal, az uniósnál 1,7 százalékponttal kisebb mértékben esett vissza. Az Európai Unióhoz hasonlóan a recesszió technikai értelemben legalábbis az Egyesült Államokban is az év harmadik negyedévében ért véget, s 2009 utolsó negyedévében már 1,4%-os növekedés következett be az egy negyedévvel korábbi szinthez képest. Japánban 2009-ben a GDP 5%-kal esett vissza, azok után, hogy már 2008-ban is 1,2%-os csökkenés volt tapasztalható. A 2009-ben a világ országai közül már legnagyobb termékexportot lebonyolító Kínának a bruttó hazai terméke ezzel szemben közel 9%-kal nőtt, mindössze egy százalékponttal kisebb ütemben, mint 2008 során. Magyarország közvetlen nemzetközi környezetének, az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes gazdasági teljesítménye 2009-ben 4,1%- kal esett vissza. A legnagyobb csökkenés a második negyedévben következett be (5,0%), az év utolsó három hónapjában nagyrészt a viszonyítás alapjául szolgáló alacsony bázisra visszavezethetően ennél kisebb, 2,3%-os mérséklődés volt megfigyelhető. A megelőző negyedévhez viszonyított indexek az év második felében már a gazdasági teljesítmény bővülését jelzik, bár annak mértéke egyelőre igen szerény (a harmadik negyedévben 0,3%-os, az utolsóban pedig 0,1%-os). Lengyelország kivételével valamennyi tagállamban csökkent a GDP volumene, a nagy tagállamok közül a visszaesés mértéke Franciaországban 2,2%-os volt, Nagy-Britanniában, Németországban és a

6 6 A KSH JELENTI 2009/12 már 2008-ban is visszaeséssel jellemezhető Olaszországban pedig 4,7 5,0% közötti. % A GDP változása az előző év azonos negyedévéhez képest (szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek) Egyesült Államok Magyarország EU-27 Adatforrás: Eurostat 1. ábra A külső dekonjunktúra enyhülése hazánk gazdasági teljesítményében is érzékelhető, ugyanakkor a válság reálgazdasági hatásai elnyújtottabbnak mutatkoznak. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy Magyarországot a gazdasági válság a belső egyensúlyjavítás időszakában érte, s a nemzetközi konjunktúrától nagymértékben függő magyar gazdaságban az enyhülés jelei némi fáziskéséssel jelentkeznek. A világgazdasági recesszióval párhuzamosan a magyar gazdaság teljesítménye is visszaesett. A bruttó hazai termék (GDP) éves összehasonlításban 2008 negyedik negyedéve óta folyamatosan csökkent, I III. negyedév átlagában 7,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint a GDP 2009 IV. negyedévében 4,0%-kal csökkent. A visszaesés mérséklődésében az előző év IV. negyedév alacsony bázisa mellett a reálgazdasági folyamatokban mutatkozó némi élénkülés is szerepet játszik. Ennek jelei a korlátozott információs bázisra épülő GDP-adatokban is megmutatkoznak: a 2008 IV. negyedéve óta jellemző 1,2 2,3%-os előző negyedévhez mért visszaesés a IV. negyedévben 0,4%-ra csökkent egészét tekintve a gazdaság teljesítménye az előző évi 0,6%-os bővülés után 6,3%-kal (naptárhatástól megtisztítva 6,2%-kal) csökkent. A bruttó hazai termék változásának részletes bontású, utolsó negyedéves és éves adatai még nem ismertek. Jelenleg a GDP-t alakító

7 ÖSSZEFOGLALÁS 7 hatások megismeréséhez az I III. negyedévi részletes GDP-adatok mellett az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget. A felhasználás oldaláról a hazai kereslet változása nagymértékben befolyásolja a gazdasági teljesítmény alakulását. Magyarországon számos európai országtól eltérően nem került sor keresletélénkítő intézkedésekre. A visszafogott bérkiáramlás és a viszonylag jelentős fogyasztóiár-emelkedés éves szinten a reálbér több mint 2%-os csökkenését eredményezte, s csökkent a nyugdíjak és több más szociális juttatás reálértéke is, azaz a belső kereslet számottevően visszaesett. A folyamatot erősítették a hitelpiacon kialakuló bizonytalanságok. A háztartások fogyasztási kiadása változatlan áron számolva a rendelkezésre álló első háromnegyed évi adatok szerint mintegy 8%-kal, a GDP-nél nagyobb mértékben csökkent. Elmaradt a múlt évitől a természetbeni társadalmi juttatások mennyisége is, így kilenc hónap alatt a háztartások végső fogyasztása 7%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a fogyasztás már harmadik éve csökken, jóval nagyobb mértékben, mint az előző években (2007-ben 1,6, 2008-ban 0,6%) volt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás éven belül fokozódó visszaesést mutatott, kilenc hónap átlagában 5,7%-kal volt kevesebb a megelőző évinél. A bruttó állóeszköz-felhalmozás döntő részét kitevő beruházások volumene a legfrissebb adatok alapján 2009 IV. negyedévében 11%-kal, az év egészében 8,6%-kal csökkent ben az ágazatok túlnyomó többségében visszaesett a beruházási kereslet, a vállalkozások csak a legszükségesebb beruházásokat hajtották végre, egyrészt a finanszírozási kínálat megváltozása, másrészt a külső és belső kereslet visszaszorulása miatt. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar fejlesztései 15,2%- kal csökkentek, az ingatlanügyletek beruházásainak volumene főként a lakásépítések második félévi erőteljes visszaesésének következtében 5,4%-kal elmaradt az előző évitől. Emelkedtek ugyanakkor a szállítás, raktározás ág fejlesztései (8,3%-kal), aminek hátterében elsősorban az útés autópálya-építések, valamint a vasút- és metróberuházások állnak. A termelés oldaláról vizsgálva a globális recesszió fő exportpiacaink felvevőképességének visszaesése révén jelentős negatív hatást gyakorolt a külpiacilag érzékeny területekre. A hazai ipar az év folyamán kétszámjegyű visszaesést szenvedett el, bár az év második felében, főként a bázishatás és a nemzetközi gazdaság lassú élénkülése következtében, már némi enyhülés mutatkozott. Az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaságban az előző évi jelentős bővülés után visszaesett a teljesítmény, s a jellemzően állami megrendelésű építések bővülése

8 8 A KSH JELENTI 2009/12 ellenére ugyancsak csökkent az építőipar termelése is. A nemzetgazdaság szolgáltató ágazataira vonatkozó részlegesen rendelkezésre álló IV. negyedéves adatok további, esetenként fokozódó csökkenést mutatnak. A részletes ágazati statisztikák szerint 2009-ben az ipari termelés volumene 17,7%-kal elmaradt az előző évitől, ezen belül az első két negyedévben még közel 23%-kal, a harmadikban 18, az utolsó negyedévben 6,8%-kal esett vissza. A hazai eladások szintje 12,6%-kal, a külpiaci értékesítéseké 18,7%-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. A gazdasági válság a feldolgozóipart érintette leginkább, éves szinten 18,4%- kal csökkent teljesítménye. Az energiaipar kibocsátása 11%-kal volt kevesebb, mint az előző évben, elsősorban a gazdasági válsággal összefüggő mérsékeltebb termelői energiaigény miatt. A termelésben kis súlyt képviselő bányászat kibocsátása ugyancsak 11%-kal csökkent. Az első félév folyamán a legnagyobb visszaesést (24,1%) a termelés mintegy héttizedét előállító, exportorientált nagyvállalatok szenvedték el, ugyanakkor teljesítményük a II. félév folyamán egyre mérsékeltebb ütemben csökkent, sőt, kibocsátásuk decemberben már 8,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist. Az egy főre jutó bruttó termelés éves szinten 7,1%-kal csökkent. Az ipar összes rendelésállománya december végén 13%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az új decemberi rendelések volumene azonban 7%-kal nőtt. Az ipari termelői árak 2009-ben 4,9%-kal emelkedtek, aminek hátterében a belföldi értékesítés árainak 1,3%-os és az exportárak 7,4%-os emelkedése áll. Az építőiparban folytatódott a 2006 óta tartó csökkenő tendencia, az ágazat termelése 2009-ben 4,3%-kal csökkent. A két építményfőcsoport teljesítménye 2009-ben is eltérően alakult, az épületek építésének volumene 12,6%-kal csökkent, míg az egyéb építmények építésének volumene elsősorban az út- és autópálya-építések, közmű- és távvezeték-építések, vasútfelújítások, valamint a 4-es metró munkálatai következtében 6,2%-kal nőtt. A vállalkozások év végi szerződésállománya az év közben megkötött nagy értékű szerződések révén 23,5%-kal meghaladta az előző évit. Az építőipar termelői árai 2009-ben 3,1%-kal emelkedtek. A lakásépítésben is megmutatkoztak a gazdasági válság jelei ben 32 ezer lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, ami mintegy 4 ezer lakással, 11%-kal kevesebb az előző évinél. A mezőgazdaság teljesítményét a gazdasági visszaesés mellett jelentősen befolyásolják a természeti tényezők is. Nagyrészt ezzel

9 ÖSSZEFOGLALÁS 9 magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelés volumene az utóbbi években erősen ingadozott: a évi 11%-os visszaesést 2008-ban 28%-os növekedés követette, míg 2009-ben előzetes adatok szerint 10%-kal csökkent a bruttó termelés. A évi magas bázishoz képest a növényi termékek termelése 14%-kal visszaesett, főként a gabonafélék 20%-os terméskiesése miatt. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása a korábbi évekhez hasonlóan kismértékben, 2%-kal tovább csökkent. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje a évi 2,7%-os csökkenés után 2009-ben további 9,5%-kal esett vissza. A háztartások fogyasztásának alakulásával szoros kapcsolatban álló részinformációk a IV. negyedévben továbbra is csökkenést mutatnak. A kiskereskedelemben eladott áruk volumene 2009-ben 5,4%-kal (naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,2%-kal) maradt el az előző évitől, a visszaesés a II. félévben fokozódott. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma az átlagosnál kisebb mértékben, 3,9%-kal mérséklődött, a főként iparcikk jellegűeké átlagosan 9%-kal esett vissza, míg az üzemanyagok forgalma lényegében stagnált. A vendéglátás forgalma a évinél nagyobb mértékben, 7,1%-kal csökkent. A visszaesés hátterében a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának erőteljes, 8,4%-os csökkenése áll, a munkahelyi forgalomban 2,1%-os bővülés volt. A kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben 7 millió külföldi és hazai vendég 18,3 millió éjszakát töltött el. A vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8%-kal elmaradt a évi szinttől. A mérséklődés a külföldi vendégek körében volt erősebb, akik 10%-kal töltöttek nálunk kevesebb éjszakát, a belföldi vendégek forgalma 7%-kal lett kevesebb. A szállodák szobafoglaltsága 43% volt, ami 5,5 százalékponttal elmarad az előző évben mérttől ben mind az áruk, mind a személyek szállítása csökkent. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény 6%-kal maradt el a megelőző évitől. Valamennyi szállítási ágazatban megfigyelhető volt a mérséklődés, a legnagyobb mértékű, több mint 20%-os a teljesítményből 15%-kal részesedő vasútnál. A helyközi személyszállítás utaskilométerteljesítménye 5%-kal csökkent. A mérséklődés legfontosabb tényezőit az autóbuszt igénybe vevők számának visszaesése, valamint a légi szállítás átlagos távolságának csökkenése jelentette. A helyi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye folytatva a korábbi évek csökkenő tendenciáját 6%-kal mérséklődött ben 76 ezer személygépkocsit

10 10 A KSH JELENTI 2009/12 helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, 57%-kal kevesebbet, mint 2008-ban. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma az utóbbi két évben összesen 13%-kal csökkent. Ezalatt a kimenetelük is kedvezőbbé vált: a halálos balesetek száma harmadával, a súlyos sérüléseseké ötödével mérséklődött. Az utóbbi két év alatt legjelentősebben a balesetben meghaltak száma változott. A évi 1232 halálesettel szemben 2009-ben 822 következett be. A 2009-es év külkereskedelmi termékforgalmának alakulását döntően a gazdasági világválság határozta meg. A január és október közötti hónapokban folytatódott az export és import dinamikájának 2008 végén megkezdődött kétszámjegyű csökkenése, melynek üteme részben a bázishatás miatt 2009 novemberétől a forgalom mindkét irányában enyhült. A január decemberi időszak egészében euróban kifejezett adatok alapján az export értéke 19%-kal, az importé 25%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg decemberben 375 millió, az év egészében pedig 4570 millió eurós aktívumot mutatott, szemben a január decemberi 319 milliós passzívummal. Az év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 3,1%-kal, az importban pedig 1,8%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,3%-kal javult ben a éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 3 millió 751 ezer fő volt, ami 98 ezerrel, 2,5%-kal kevesebb az előző évinél. A foglalkoztatási arány egy év alatt 1,3 százalékponttal 55,4%-ra mérséklődött. A munkanélküliek létszáma ugyanabban a korosztályban 420 ezer főt tett ki, ami 92 ezerrel (28%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,9%-ról 10,1%-ra emelkedett ben a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2 millió 661 ezer fő állt alkalmazásban, ez az egy évvel korábbihoz képest 3,7%-os (101 ezres) csökkenést jelent. A költségvetésben 748 ezer fő dolgozott a tavalyi évben, és számuk 26 ezer fővel (3,6%-kal) emelkedett, aminek hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámának 2009 II. negyedéve óta tartó dinamikus növekedése áll ben átlagosan 61 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatási formában, ami duplája a évinek. A költségvetési szférában alkalmazásban állók száma 2004 óta folyamatosan csökken, ez a folyamat a tavalyi évben is folytatódott. A közmunkások nélküli adatok

11 ÖSSZEFOGLALÁS 11 szerint a költségvetésben 4 ezer fős (0,6%-os) csökkenés következett be. A versenyszférában 6,7%-kal csökkent a létszám ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a számviteli nyilvántartások alapján 200 ezer forint volt, ami fél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset 124 ezer forintot tett ki, ez nominálisan 1,7%-kal magasabb a évinél. (2008-ban a bruttó kereset 7,5%-kal, a nettó 7,0%-kal emelkedett.) Ezen belül a versenyszférában 4,4%-os növekedés, a költségvetésben pedig 4,5%-os csökkenés következett be. (Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a nettó keresetek 3,0%-kal mérséklődtek a közszférában.) A visszaesés hátterében döntően a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása áll. A keresetek reálértéke a évi 0,8%-os emelkedés után 2009-ben 2,4%-kal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül a versenyszférát 0,2%-os növekedés, a költségvetés területét pedig 8,3%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 6,9%-os) csökkenés jellemezte végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 27,7 billió forintot, a tizenkét hónappal korábbinál 8%-kal többet tett ki. A tartozások értéke 2009-ben nem változott, az év végén ugyanúgy 10,4 billió forint volt, mint egy évvel korábban. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 17,2 billió forint volt, 13%-kal több, mint 2008 végén. A bruttó pénzügyi vagyon közel 2,1 billió forintos növekedésének mintegy kétharmada az átértékelődéseknek tulajdonítható, a fennmaradó rész pedig a tranzakcióknak. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke 2009 végén 6,5 billió forintot tett ki, 1,4%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A felvett hitelek értéke az év valamennyi negyedévében elmaradt a visszafizetettekétől. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján 2009-ben 925 milliárd forint volt, 14 milliárd forinttal több, mint 2008-ban. Az alrendszerek közül a legnagyobb változás a központi költségvetés egyenlegét jellemezte, de a javulás összege (133 milliárd forint) elmaradt a másik két alapban együttesen bekövetkezett romlásétól. Mind a társadalombiztosítás, mind az elkülönített állami pénzalapok egyenlegének romlása a gazdasági válság hatásaival, mindenekelőtt a foglalkoztatottság csökkenésével és a munkanélküliség emelkedésével függ össze. A megelőző két év gyorsabb inflációs üteme után 2009-ben a fogyasztói árak átlagosan 4,2%-kal emelkedtek. Az I. félévi 3,3%-os

12 12 A KSH JELENTI 2009/12 növekedést a II. félévben az adóintézkedések hatására 5,1%-os emelkedés követte. Éves szinten továbbra is az átlagosnál nagyobb drágulás jellemezte a háztartási energiát, valamint a szeszes italokat, dohányárukat és a szolgáltatásokat. Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január december 1. tábla Megnevezés 2008 január november 2009 december január december Ipari indexek Termelés 100,0 81,0 R 101,0 82,3 Értékesítés belföldre 99,4 87,1 R 90,1 87,4 Értékesítés exportra 100,1 79,8 R 105,4 81,3 Létszám 100,2 88,3 90,6 88,5 Termelékenység 98,5 91,6 R 112,4 92,9 Építőipari termelés indexe 95,0 96,0 93,8 95,7 Mezőgazdasági értékesítés indexe 101,5 101,3 83,6 99,7 Kiskereskedelmi forgalom indexe 98,4 94,8 93,1 94,6 Behozatal értéke, millió euró R értékindexe 106,6 73,2 98,7 74,8 Kivitel értéke, millió euró R értékindexe 106,3 79,6 108,8 81,3 Árindexek Ipari termelői árak 105,0 105,2 101,3 104,9 Ipari belföldi értékesítési árak 111,6 101,4 100,7 101,3 Mezőgazdasági termelői árak 97,3 89,8 98,4 90,5 Behozatali forintárak 102,1 101,8.... Kiviteli forintárak 100,4 103,1.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index 100,1 96,2 98,1 96,3 Munkanélküliségi ráta a, % 7, ,1 Bruttó átlagkereset, ezer forint 198,7 197,9 220,5 199,8 nominális index 107,5 100,5 100,0 100,5 Nettó átlagkereset, ezer forint 122,0 123,0 135,7 124,1 nominális index 107,0 101,6 102,5 101,7 a A éves népességen belül. 2.) január Megnevezés január Fogyasztóiár-indexek 106,1 104,2 106,4 Államháztartás egyenlege, milliárd forint R 31 Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok R 23

13 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés volumene az utóbbi években erősen ingadozott, a évi 11%-os visszaesést 2008-ban 28%-os, az évtized során mért második legnagyobb növekedés követte, míg 2009-ben előzetes adatok szerint 10%-kal csökkent a bruttó termelés. A évi magas bázishoz képest a növényi termékek termelése 14%-kal visszaesett, főként a gabonafélék 20%-os terméskiesése miatt. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása a korábbi évekhez hasonlóan kismértékben, 2%-kal tovább csökkent. A tavaszi szárazság és az ország egy részét sújtó aszály a szántóföldi növénytermesztés hozamait visszavetette ben az előző évinél kisebb területen 13,5 millió tonna gabona termett, ami 20%-kal kevesebb volt a évi rekordtermésnél, és a évek átlagától is elmaradt 8,6%-kal. A kalászos gabonák összes termésmennyisége 6 millió tonna volt, alig háromnegyede az egy évvel korábbinak. A kalászosok közül búzából 4,4, árpából 1 millió tonnát takarítottak be. Kukoricából 7,5 millió tonna termett, ami 1,4 millió tonnával (15%-kal) maradt el az előző évi rekordterméstől, a évek átlagánál azonban alig volt kevesebb. Az ipari növények közül az elmúlt két évben a cukorrépa betakarított területe jelentősen, mintegy kétharmadával csökkent az EU cukortermelést szabályozó reformja következtében ben ugyan nőtt a betakarított termés mennyisége, de a 692 ezer tonnás termés így is alig harmada volt a megelőző öt év átlagának. Az olajos növények közül napraforgóból 1,3 millió tonna termett, 14%-kal kevesebb, mint 2008-ban. A repce betakarított területe a évek átlagához képest 55%-kal nőtt, míg 581 ezer tonnás termésmennyisége az előző öt év átlagához viszonyítva több mint 40%-kal emelkedett.

14 14 A KSH JELENTI 2009/12 Burgonyából 541 ezer tonna termett, egyötöddel kevesebb, mint egy évvel korábban. A december 1-jei összeírás adatai szerint az állatállomány a tyúkfélék és a kacsa kivételével az egy évvel korábbival közel azonos szinten maradt vagy csökkent. 2. tábla Decemberi állatállomány (ezer darab) Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Ebből: tyúkfélék liba kacsa pulyka A szarvasmarha- és a juhállomány a gazdasági szervezeteknél egyaránt fogyott (9, illetve 15 ezerrel), az egyéni gazdaságok 8, illetve 2 ezerrel tartottak többet, mint egy évvel korábban. A sertések száma az egyéni gazdaságoknál az előző évhez hasonlóan 12%-kal csökkent, a gazdasági szervezetekre az állomány szinten tartása volt jellemző ben a mezőgazdasági termékek értékesítése összességében a megelőző év szintjén maradt. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása a évinél kisebb mértékben, 6,9%-kal nőtt. Ezen belül gabonafélékből 16%-kal többet, zöldségfélékből és gyümölcsből 11, illetve 3%-kal kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Az állattenyésztés aránya a felvásárlásban 2008-ban még meghaladta az 50%-ot, tavaly ez 39%-ra mérséklődött. Ezen belül a nagyobb súllyal bíró élő állatok értékesítése 9, az állati termékeké 11%-kal maradt el a megelőző évitől, amely együtt 10%-os csökkenést eredményezett. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje az előző évi 2,7%-os csökkenés után 2009-ben további 9,5%-kal esett vissza. A rendkívül magas bázishoz képest 2008-ban 14%-kal mérséklődött a növényi termékek ára, melyet 2009-ben újabb 13%-os áresés követett. Ezen belül a gabonafélék és az ipari növények ára 14 14%-kal csökkent, az előzőé az egy évvel korábbi alacsony, az utóbbié magas bázishoz képest. A zöldségek árszintje 6,9, a gyümölcsöké a évi nagyarányú csökkenés után 19%-kal

15 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 15 volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Nagyobb ingadozásoktól mentesen alakult az élő állatok és állati termékek ára az év folyamán, január decemberben összességében 4,6%-kal fizettek kevesebbet a termelőknek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az élő állatok árszintje az előző évihez hasonlóan alakult, közülük a vágómarha ára 8,3, a vágósertésé 4,4%-kal emelkedett, a vágóbaromfié 5,6%-kal csökkent. Az állati termékek árszínvonala a tej árának 20%-ot is meghaladó csökkenése következtében 15%-kal esett vissza. A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2008-ban 15%-kal emelkedett, 2009-ben viszont a termelői áraknál kisebb mértékben, 5,8%-kal mérséklődött. A évi drágulást okozó műtrágyák és takarmányok ára 2009-ben 11, illetve 18%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ipar A nemzetközi konjunktúra változásaira érzékenyen reagáló ipari tevékenység a gazdaságilag fejlett térségekben már 2008 folyamán lanyhult, az év második felében gyorsuló ütemben csökkent ben az Európai Unió ipari termelése az előzetes adatok szerint 14%-kal maradt el az alacsony előző évi szinttől. (Az Egyesült Államokban valamivel kisebb, Japánban kissé nagyobb volt a visszaesés.) Az unión belül a legnagyobb csökkenés Észtország ( 26%) és Finnország ( 21%) iparát jellemezte. A hazai 17 18%-os visszaeséshez hasonlót még további 5 ország adatai mutatnak, köztük Németországé, Olaszországé, Svédországé is. A legkisebb termeléscsökkenést Írországban ( 2,5%), Lengyelországban ( 3,8%) és Romániában ( 5,5%) mérték.

16 16 A KSH JELENTI 2009/12 A hazai ipar teljesítményét 2009-ben alapvetően a gazdasági válság határozta meg. Az ipari termelés az ágazat konjunktúraérzékenysége miatt lényegében együtt mozog az unió teljes iparával, különbség inkább a változások mértékében figyelhető meg. 2. ábra % I. n.év Az ipari termelés változása (az előző év azonos negyedévéhez képest) II. n. év III. n. év IV. n. év I. n. év Magyarország EU-27 II. n. év III. n. év IV. n. év Az unió gazdaságába erősen integrálódott exportvezérelt magyar ipar a gazdasági válság mélypontjáig, az első félév végéig erőteljesebben, közel 23%-kal, a harmadik negyedévben 18, az utolsó negyedévben döntően az alacsony bázis hatására 6,8%-kal csökkent. A termelés második félévre jellemző enyhülő visszaesése decemberre az újra bővülő exportértékesítések következtében növekedésbe (1,0%) váltott. Éves szinten a termelés 17,7%-kal csökkent, az értékesítési irányok közül a hazai eladások szintje 12,6%-kal, a külpiaci értékesítéseké 18,7%-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. A gazdasági válság a feldolgozóipart érintette leginkább, éves szinten 18,4%-kal csökkent teljesítménye. Az energiaipar kibocsátása 11%-kal volt kevesebb, mint az előző évben, elsősorban a gazdasági válsággal összefüggő mérsékeltebb termelői energiaigény miatt. A termelésben kis súlyt képviselő bányászat kibocsátása ugyancsak 11%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül egy alágban regisztráltak termelésnövekedést (egyéb feldolgozóipar, 1,6%). A legnagyobb csökkenést a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában mérték, az ágazat termelési volumene 38,8%-kal maradt el az előző évitől, ami mindkét értékesítési irány eladásainak nagy mértékű csökkenéséből adódott. Az ipari termelés közel egyötödét adó, főként exportra termelő járműgyártás

17 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 17 éves szinten 29,2%-kal csökkent, kivitelének hasonló arányú elmaradása jelentős tényezője volt az összes ipari export visszaesésének. A másik nagy és szintén exportorientált gépipari alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 14,6%-kal csökkent. Termékeinek 95%-át külpiacokon értékesíti, így teljesítményének alakulását meghatározta az exportértékesítés 14%-os csökkenése. Az ipari termelés egynyolcadát adó élelmiszeriparban csekély mértékben, 2,1%-kal maradt el a termelés az előző évitől, ami a belföldi értékesítés kisebb mértékű csökkenéséből és a kis súlyú külpiaci értékesítés 4,7%-os növekedéséből adódott. A kőolajfeldolgozás és a vegyi anyag, termék gyártása az átlagosnál valamivel kisebb mértékben csökkent. A gyógyszergyártás gyakorlatilag elérte az előző évi szintet, mert a korábbi csökkenés után a belföldi értékesítés az utóbbi hónapokban jelentős mértékben nőtt, éves szinten 9,1%-kal, miközben a külpiaci értékesítés is emelkedett valamelyest. Ugyanakkor a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásának teljesítménye nagymértékben, 23%-kal csökkent. A kisebb súlyt képviselő ágazatok közül a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása is az átlagnál nagyobb mértékben (23,4%-kal) csökkent. 3. ábra % Gyógyszergyártás Néhány ipari ágazat termelésének és létszámának alakulása, 2009 (előző év = 100) Élelmiszeripar Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Fa-, papír-, és nyomdaipar Termelés volumene Számítógép, elektr., opt. termék gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Textil- és bőripar Alkalmazásban állók száma Járműgyártás Kohászat, fémfeldolgozás

18 18 A KSH JELENTI 2009/12 A létszám-kategóriák alapján képzett vállalatcsoportok szerint a termelés visszaesésének meghatározója a teljes kibocsátás héttizedét adó nagyvállalatok átlaggal egyező mértékű ( 17,7%) termeléscsökkenése volt. A közepes nagyságú vállalkozások teljesítménye az átlagosnál 1,1 százalékponttal nagyobb mértékben, a kisvállalkozásoké az átlagnál ugyanennyivel kisebb mértékben csökkent. A visszaesés második félévi mérséklődése legjobban a nagyvállalatok termelésében volt érzékelhető, de érvényesült a közepes méretűekében is, míg a 4 49 fős kisvállalkozásoknál erősödött a termeléscsökkenés. 3. tábla A vállalatcsoportok termelésének változása létszám-kategóriánként, 2009 (2008 azonos időszakához képest) % Létszám-kategóriák I. félév II. félév év 5 49 fő 15,0 18,1 16, fő 21,0 16,4 18,8 250 fő és afelett 24,1 10,5 17,7 Összesen 22,5 12,5 17, ben az iparban (víz- és hulladékgazdálkodás nélkül) 636 ezren álltak alkalmazásban, 11,2%-kal (csaknem 91 ezerrel) kevesebben, mint egy évvel korábban. Az energiaiparban kisebb mértékben (3,6%-kal), a feldolgozóiparban és a csekély súlyú bányászatban az átlaghoz hasonló mértékben csökkent az alkalmazásban állók száma. A feldolgozóiparon belül a legnagyobb létszámcsökkenést a járműipar (22%-os), valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (17%-os) szenvedte el. A termelés alakulásával összefüggésben legkevésbé a gyógyszergyártást, kokszgyártás, kőolaj-feldolgozást (2,2 2,4%-os), valamint az élelmiszeripart (5%-os) érintette a létszámcsökkenés. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 7,1%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A termelékenység az élelmiszeriparban, a gyógyszergyártásban és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben nőtt, a többi ágazatban csökkent. Az ipari termelés volumene a hét régió egyikében sem érte el az előző évi szintet. A legkisebb elmaradás Észak-Alföldön (7,4%-os), a legnagyobb Közép-Dunántúlon (25,6%-os) volt.

19 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra Milliárd Ft Az ipar termelése területi egységek szerint, 2009 % Közép- Közép- Magyarország Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország 0 Bruttó termelési érték, milliárd Ft Termelés volumenindexe, előző év =100 Decemberben a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7%-kal növekedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. (2009. decemberben 37%-kal csökkent az új rendelések volumene.) Az alacsony bázishoz mért emelkedés az új exportrendelések közel 8, az új belföldi rendelések 3%-os növekedéséből adódott. Az év végi összes rendelésállomány 13%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari termelői árak decemberben 1,3%-kal, ezen belül a hazai eladások árai 0,7%-kal, az exportértékesítési árak 1,7%-kal emelkedtek, 2009-ben átlagosan 4,9%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban (2008-ban 5%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet). A termelői árak emelkedése főként az exportértékesítési árszint 7,4%-os növekedésének következménye, a belföldi értékesítés árak szerényebb mértékben, 1,3%-kal emelkedtek. Az ipari termelői árak az év első felében 7,2%-kal, a második félévben ennél kisebb mértékben, 2,6%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az ütem csökkenéséhez mindkét értékesítési irány hozzájárult. A belföldi értékesítési árak a kereslet csökkenése ellenére az első félévben nőttek, átlagosan 3,5%-kal, a második félévben átlagosan 0,9%-kal csökkentek. Az árak alakulását jelentős részben az energiaipar, a kohászat, fémfeldolgozás, valamint az élelmiszeripar árainak hasonló irányú alakulása határozta meg. A három ágazat együttesen a belföldi értékesítés háromötöd részét bonyolítja le. Egész évben árcsökkenés jellemezte a textil- és bőripart, az év nagy részében szintén csökkenés figyelhető meg a vegyi anyag, termék gyártásában, valamint a kokszgyártás,

20 20 A KSH JELENTI 2009/12 kőolaj-feldolgozásban, azonban ez utóbbiakban decemberben jelentős, 10%-ot meghaladó áremelkedés történt. A többi ágazat árai meghaladták a megelőző évi szintet. A legnagyobb áremelkedés a kis súlyt képviselő víztermelés, -kezelés, -ellátásban volt (7,9%). Az exportértékesítési árak 7,4%-os növekedése kizárólag a forint szinte egész évben tartó gyengülésének következménye. Az év első felében a forintárak 9,8%-kal voltak magasabbak az előző évinél, a második félévben átlagosan 5%-kal. Legnagyobb áremelkedés éves szinten a kisebb súlyt képviselő gyógyszergyártásban (12,2%), valamint a nagyobb súlyú villamos berendezés gyártásában (11,5%) volt. Az exportértékesítés több mint háromötödét három alágazat bonyolítja le. Mindhárom ágazatban az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek az árak: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (8,5%), a járműgyártásban (7,6%) és a gép, gépi berendezés gyártásában (8,6%). Az ipari exportban az ágazatok közül háromban csökkentek az árak: a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, a vegyi anyag, termék gyártásában, valamint az energiaiparban. Az Európai Unió (EU-27) ipari termelői árai éves szinten átlagosan 3,7%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, ami nagyobb részt a belföldi árak csökkenéséből adódott. A dinamika alakulását az év folyamán elsősorban az energiatermelő ágazatok árai befolyásolták, amelyek márciusban 5,6, júliusban 19, decemberben 2,6%-kal voltak alacsonyabbak az előző évinél. Az adatot közlő 26 ország közül 22-ben csökkentek az árak, Magyarország mellett Lengyelországban, Romániában és Svédországban emelkedtek. Építőipar Az építőipar bruttó termelése tavaly már negyedik éve csökkent. A évi nagyobb (14%) visszaesés után az utóbbi két évben teljesítménye kisebb mértékben, 2009-ben 4,3%-kal maradt el az előző évitől. Az éven belül az I. félévben szerényebb, a II. félévben nagyobb mértékben csökkent a termelés. A legnagyobb visszaesés a IV. negyedévet jellemezte (ezen belül novemberben 14,2%-os, decemberben 6,2%-os). Az általános gazdasági visszaesésnél szerényebb mértékű évi csökkenés abból adódott, hogy az építményfőcsoportok közül az egyéb építmények építése a évi 3,3%-os emelkedés után 6,2%-kal nőtt,

21 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 21 ami elsősorban út- és autópálya-építések, közmű- és távvezeték-építések, vasútfelújítások, valamint a 4-es metró munkáinak eredménye. Ugyanakkor a nagyobb súlyt képviselő, épületeken végzett munkák volumene ban 9,5 9,5%-kal csökkent, amit 2009-ben még nagyobb ütemű, 12,6%-os visszaesés követett. A több éve tartó negatív folyamat hátterében elsősorban a lakásépítések, a kereskedelmi- és irodaépületépítés csökkenése állt decemberében az építőipari szervezetek 16%-kal kevesebb új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban. Az évközben megkötött nagy értékű szerződések következtében az év végi szerződésállomány 23,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipar termelői árai 2009-ben negyedévenként csökkenő ütemben emelkedtek, éves szinten átlagosan 3,1%-kal, ezen belül a IV. negyedévben 1,6%-kal. Az ágazatok között sem az évközi dinamikában, sem az éves áremelkedésben nem volt jelentős különbség. Az Európai Unió (EU-27) részben becsült építőipari termelése munkanappal kiigazított indexek szerint 2009-ben átlagosan 8,3%-kal csökkent. Az építménycsoportok közül, a hazai folyamatokhoz hasonlóan, az épületek építése esetében a csökkenés meghaladta a 10%-ot, ugyanakkor az egyéb építmények esetében kisebb növekedés volt tapasztalható. Lakásépítés A kiadott új építési engedélyek számának csökkenésében már az első félévben megmutatkoztak a gazdasági válság jelei, valamint ezzel összefüggésben a hitelpiaci feltételek változásai. A második félévben ez a hatás erősödött, mintegy felére csökkent a kiadott engedélyek száma, így éves szinten 35%-kal esett vissza ben 32 ezer lakás épült, ami mintegy 4 ezer lakással, 11%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az év első felében az épített lakások száma 16%-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában, ez elsősorban az előző évi alacsony bázisnak volt köszönhető. Az év második felében a használatba vett lakások száma egynegyedével csökkent 2008 azonos időszakához képest, (részben ugyancsak az ezúttal magas bázis következtében). Az épített lakások száma Budapesten közel egytizeddel nőtt, míg a többi településtípusban elmaradt az előző évitől. Az országos

22 22 A KSH JELENTI 2009/12 lakásépítésnek egyharmadára a fővárosban került sor. A régiók közül Dél- Dunántúlon csaknem ugyanannyi lakás épült, mint tavaly, a többi régióban nem érte el a tavalyi szintet az építkezések száma. A legnagyobb visszaesést az Észak-Alföldön mérték (39%-kal). Legkevésbé a budapesti építkezéseknek köszönhetően Közép-Magyarországon esett vissza a lakásépítés (1%-kal). A kiadott építési engedélyek száma egyik régióban sem érte el az előző évit. Építtetői csoportok szerint a természetes személyek által épített lakások száma csökkent legnagyobb mértékben, közel egyötödével. A vállalkozások által épített lakások száma 3%-kal csökkent, a kisszámú önkormányzati építkezés másfélszeresére nőtt, és az így épített 176 lakásból 166 Budapesten épült. A lakossági házilagos kivitelezéssel készült lakások száma kétötödével esett vissza, az építőipari főtevékenységet folytató kivitelezők lakásépítése ennél lényegesen kisebb mértékben (6%-kal) csökkent, és a használatba vett lakások négyötöde így épült. Az elkészült lakások átlagos alapterülete 2009-ben 89 m 2 volt, ami 1 m 2 -rel kevesebb az előző évinél. Az üdülőépítések száma negyedik éve csökken, 2009-ben 29%-kal esett vissza 2008-hoz képest, és átlagos alapterületük nagyobb volt a korábbinál (82 m 2 ). Az üdülőépítési szándék is visszaesett, 21%-kal kevesebb építési engedélyt kértek 2009-ben az előző évhez képest ben 4140 megszűnt lakást regisztráltak, ami egytizeddel több az előző évinél. Ezen belül Budapesten másfélszer több lakás szűnt meg, mint 2008-ban, és azok több mint fele önkormányzati tulajdonban volt. A megszűnt lakások átlagos alapterülete a korábbinál kisebb (64 m 2 ) volt. Energia 2009-ben előzetes adatok szerint 1040 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 86,3 PJ-lal, 7,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az energiafelhasználást alapvetően két tényező ellentétes irányú változása alakította. Egyrészt az előző évinél kedvezőtlenebb időjárás miatti fűtésiigény-növekedés, másrészt és meghatározóan a gazdasági (mindenekelőtt az ipari) teljesítmény jelentős visszaesése. A gazdaság relatív energiaigényessége a GDP 6,3%-os csökkenése mellett 1,5%-kal mérséklődött.

23 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra PJ Az energiafelhasználás alakulása Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Az energiaigény fedezésére szolgáló forráson belül 38% hazai termelésből, 62% behozatalból származott. Termelésből 1,9%-kal több állt rendelkezésre, mint 2008-ban. A nagyobb részarányt képviselő energiaforrások közül a kőolaj termelése 8,3%-kal, a széné 8,2%-kal csökkent, míg a földgázé 1,0%-kal, az atomerőművi villamos energiáé 4,1%-kal nőtt. Növekedés jellemezte a szerény mennyiséget szolgáltató megújuló energiaforrásokat: a tűzifa előállítása 29%-kal, az egyéb megújuló energiaforrásoké 10,0%-kal nőtt. Az energiahordozó-behozatal fűtőérték alapján számolva 15,4%-kal csökkent, ezen belül az import közel felét kitevő kőolaj és kőolajtermékek behozatala 13,5%-kal, a 45%-os részarányt képviselő földgázé 15,6%-kal lett kevesebb. A nettó import villamos energia mennyisége 42%-kal nőtt. Külkereskedelem A 2009-es év külkereskedelmi termékforgalmának alakulását döntően a gazdasági világválság határozta meg. A január és október közötti hónapokban folytatódott az export és import dinamikájának 2008 végén megkezdődött kétszámjegyű csökkenése novemberében a forgalom mindkét irányában mérséklődött a visszaesés, amiben jelentős szerep jutott a bázishatásnak. Decemberre az első becslés szerint az import

24 24 A KSH JELENTI 2009/12 euróban kifejezett értékének csökkenése 1,3%-ra lassult, az exporté pedig 8,8%-os növekedésbe váltott át. A január decemberi időszak egészében szintén euróban kifejezett adatok alapján az export értéke 19%-kal, az importé 25%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg decemberben 375 millió, az év egészében pedig 4570 millió eurós aktívumot mutatott, szemben a január decemberi 319 milliós passzívummal. 6. ábra A külkereskedelmi forgalom egyenlege negyedévenként Millió euró I. II. III. IV I. II. III. IV. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közötti forgalma 2009 január decemberében 2181 milliárd eurót tett ki, folyó áron 19%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívüli exportja 16%-kal, importja 23%-kal csökkent. Mérlegük 106 milliárd eurós hiányt mutatott, ami 153 milliárd euróval kevesebb, mint az előző évben. A részletesen feldolgozott első tizenegy havi adatok alapján Magyarország január novemberi exportjának közel nyolctizedét, importjának pedig mintegy héttizedét bonyolította le az unión (EU-27) belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export értéke euróban mérve 19%-kal, az importé 26%-kal csökkent. A válság mindkét uniós országcsoporttal való külkereskedelmünkre kihatott. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 18%-kal, az import pedig 27%-kal csökkent az év első tizenegy hónapjában, részesedésük az összes forgalmon belül meghaladta az 50%-ot. Az új tagállamok esetében az általános irányzattól eltérően a kivitel csökkent nagyobb mértékben, 24%-kal, a behozatal 22%-kal esett vissza, részesedésük a teljes exporton belül

25 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 25 20%, az importon belül 16% volt. A külkereskedelmi mérleg mindkét országcsoport esetében jelentős aktívumot mutatott, különbség a változás előjelében mutatkozott. A régi tagállamokkal bonyolított forgalom külkereskedelmi mérlege az előző év aktívumát növelve 5613 millió eurós többletet mutatott, míg az új tagállamok esetében a többlet (3005 millió euró) kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban mindkét irányban nagyobb csökkenés mutatkozott, mint az uniós országok esetében: az export 24%-kal, az import 28%-kal esett vissza. Ezen reláció külkereskedelmi mérlege 4423 millió eurós passzívummal zárt, 2575 millió euróval kevesebbel, mint egy évvel korábban. A csökkenés az EU-n kívüli európai országok és az ázsiai országok forgalmából származott, melyek külkereskedelmi mérlege 942 millió eurós aktívumot, illetve 6116 milliós passzívumot mutatott, mindkét országcsoportban jelentős egyenlegjavulást eredményezve január novemberében a kivitel volumene 13%-kal, a behozatalé 19%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az árufőcsoportokat tekintve a forgalomban jelentős súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök esetében az átlagosnál nagyobb volt a visszaesés: a kivitel volumene 16%-kal, a behozatalé pedig ezt meghaladva 21%-kal csökkent. Ezen belül a közúti járművek exportja közel kétharmadára, importja pedig közel a felére esett vissza, míg az egyik legjelentősebb árucsoport, a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kereskedelme a tárgyidőszak egészét tekintve alig változott. A feldolgozott termékek kivitele a vizsgált időszakban 10%-kal, behozatala 17%-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez mérten. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb, mintegy 40%-os visszaesés a vas és acél esetében következett be, szemben a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékekkel, melyek export- és importvolumenében 2009 január novemberében kismértékű növekedés mutatkozott. Az energiahordozók importjának volumene forintárszínvonaluk 11%-os csökkenése mellett 20%-kal, a jóval kisebb értékű exporté pedig 22%-kal csökkent. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene szinte nem változott, míg az import volumenében 6,7%-os csökkenés következett be. A kivitelben a legnagyobb arányt képviselő gabona és gabonakészítmények exportja a július óta tartó folyamatos csökkenés ellenére az első tizenegy hónapban még meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ugyanezen termékcsoport importja viszont 11%-kal kevesebb volt annál. A

26 26 A KSH JELENTI 2009/12 volumen szempontjából szintén lényeges árufőcsoportok közül az élő állat, valamint a hús és húskészítmények forgalma a kereskedelem mindkét irányában meghaladta az egy évvel korábban mértet, míg zöldségféléből és gyümölcsből kevesebbet importáltak, mint az előző év azonos időszakában. Az év első tizenegy hónapjában a külkereskedelmi forgalom devizaárai mintegy 10%-kal csökkentek, a forint a főbb devizákhoz képest 13%-kal gyengült. Ennek eredményeként a forintban mért árszínvonal az exportban 3,1%-kal, az importban pedig 1,8%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,3%-kal javult, elsősorban az EU-n kívüli forgalom áralakulása révén. 4. tábla A külkereskedelmi forgalom forintárindexei, január november (előző év azonos időszaka = 100,0) (%) Országcsoport Behozatal Kivitel Európai Unió (EU-27) 103,3 103,3 Ebből: EU ,7 104,5 új tagállamok 98,4 99,9 EU-n kívüli országok 98,6 102,5 Összesen 101,8 103,1 Kiskereskedelem A keresetek reálértékének évi csökkenése visszavetette a lakosság keresletét, ami többek között a kiskereskedelmi forgalomban és a vendéglátásban is megmutatkozik. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő kiskereskedelem 2009-ben 7279 milliárd forint értékű árut forgalmazott, ez folyó áron 279 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az éves eladásoknak ebben az évben is az időarányosnál jóval nagyobb, több mint egytized része az utolsó hónapban realizálódott. A kiskereskedelmi forgalom 2007 óta mérséklődik, 2009-ben éves szinten 5,4%-kal kisebb volt, mint 2008-ban. A visszaesés mind kiigazított, mind kiigazítatlan adatok szerint erősebb volt az előző évinél, és az utolsó negyedévi forgalom tekintetében volt a legszámottevőbb. (Naptárhatástól megtisztított adatok szerint a csökkenés 2009 decemberében 7,4, az év egészében 5,2% volt.)

27 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 27 A forgalom volumenének mérséklődése az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,1% volt. Közülük az eladások több mint kilenctizedét koncentráló vegyes termékkörű üzletekben (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) 4,3%-kal lett kisebb az értékesítés. A sokkal kisebb forgalmú élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai az előző évi csekély emelkedés után 1%-kal mérséklődtek. A kiskereskedelmi forgalom 15%-át adó bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelemben, illetve az eladásokhoz csekély mértékben hozzájáruló iparcikk-üzleteknél mutatkozott a legnagyobb ütemű, 14, illetve 16%-os visszaesés. Kisebb 4,1, illetve 6,3% volt a csökkenés a 2008-ban még kismértékben növekvő textil-, ruházati és lábbeliüzleteknél, illetve a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-forgalmazóknál. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem az előző évi enyhe emelkedés után kismértékű csökkenést mutatott. Az üzemanyag-kiskereskedelem, amely a teljes kiskereskedelmi forgalomnak 15%- át adja, az előző évhez hasonlóan lényegében stagnált. Az Európai Unió tagállamainak (EU-27) összesített kiskereskedelmi forgalmára az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai 2009-ben 1,7%-os mérséklődést jeleznek, ezen belül decemberben 1%-kal volt kevesebb a forgalom, mint egy évvel korábban. Éves szinten emelkedést 5 tagállam kiskereskedelme tudott kimutatni, közülük a lengyelországi ütem volt viszonylag magas bázishoz képest a legmagasabb, 4,3%. A visszaesés 2008-hoz hasonlóan Lettországban volt a legszámottevőbb, 28%. A kiskereskedelmi forgalom változása az unió néhány országában az előző évhez képest 7. ábra Lettország Litvánia Észtország Szlovénia Szlovákia Magyarország Spanyolország Ausztria Lengyelország %

28 28 A KSH JELENTI 2009/12 Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek évi hazai forgalma 681 milliárd forintot tett ki. A 2006 közepén kezdődött csökkenés üteme 2009-ben igen jelentős, 41% volt. Turizmus, vendéglátás Előzetes adatok szerint a külföldi látogatók a 2009-ben 40,6 millió alkalommal lépték át a magyar határt, ami az egy évvel korábbi stagnálás után mérsékelt, 3%-os emelkedést mutat. A magyarok 16,9 millió alkalommal utaztak külföldre, ami a évi 1%-os emelkedés után 3%- os forgalomcsökkenést jelentett. A külföldiek magyarországi fogyasztása folyó áron 10%-kal volt magasabb, mint 2008-ban, míg a külföldre utazó magyarok 6%-kal költöttek többet; a bevételi többlet 429 milliárd forintot tett ki. A korábbi évekhez hasonlóan a külföldi látogatók több mint háromnegyede csak egy napra utazik Magyarországra. Részben ezzel magyarázható, hogy a külföldieknek évek óta lassan mérséklődő hányada, alig egytizede száll meg kereskedelmi vagy magánszálláshelyeken. A külföldi vendégek 9 millió éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben, ami 10%-kal maradt el az előző évitől augusztusától folyamatosan kevesebb vendégéjszakát vettek igénybe, mint a megelőző év azonos időszakában, a visszaesés alacsony bázishoz képest februárban és márciusban volt a leginkább érezhető. A külföldivendég-forgalom nyolctizedét fogadó szállodákban 9%-kal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak az előző évhez képest, és minden kategóriában visszaesés következett be. A forgalom csökkenése az egyés háromcsillagos kategóriákat érintette leginkább, itt 24, illetve 18%-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a vendégek, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldivendég-éjszakák 77%-át az Európai Unió (EU-27) állampolgárai vették igénybe, ami az előző évnél kissé magasabb arány. A vendégéjszakák száma alapján vett öt fő küldőország (Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország) közül Ausztria polgárai 5%-kal több, Olaszországéi ugyanannyi éjszakát vettek igénybe, mint az előző évben; a visszaesés a másik három országnál 8 22% volt. Számottevően emelkedett viszont a a Tehergépjármű-vezetők nélkül.