VÁLTOZÁSOK AZ ÁGAZATOK HELYZETÉBEN A VÁLSÁG TÜKRÉBEN. Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége október 25.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLTOZÁSOK AZ ÁGAZATOK HELYZETÉBEN A VÁLSÁG TÜKRÉBEN. Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. www.mszosz.hu. 2010. október 25."

Átírás

1 Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége VÁLTOZÁSOK AZ ÁGAZATOK HELYZETÉBEN A VÁLSÁG TÜKRÉBEN október 25. Az első változatot megtárgyalta az MSZOSZ Elnöksége 2010.április 13-i ülésén

2 2 Általános helyzetkép Magyarország gazdasági növekedése hosszú időn keresztül jóval meghaladta a fejlettebb országokét. Ennek köszönhetően az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) tekintetében felzárkózás ment végbe; a mutató 2008-ra vásárlóerő-paritáson (PPP) elérte az uniós átlag 64,9 százalékát. Ugyanakkor az országnak hosszú utat kell még megtennie ahhoz, hogy utolérje a fejlettebb gazdaságokat, vagy akár az EU szegénységi küszöbének tartott 75 százalékot. (1. tábla) Az uniós csatlakozás felgyorsította a gazdaság növekedését az új tagországokban. Sajátos volt a helyzete Magyarországnak, ahol ezt a kezdeti impulzust a 2006-os stabilizációs csomag megszorításai gyakorlatilag közömbösítették, sőt a korábbi növekedési lendületet is kioltották. Magyarországon, ahol a kezdeti gyors növekedési ütem már 2007-re jelentősen lelassult, az egy főre jutó GDP gyakorlatilag stagnált, szemben a többi kilenc dinamikusan felzárkózó országgal, ahol viszont épp ebben az időben gyorsult meg a felzárkózás. A folyamat eredményeként a magyar GDP uniós átlaghoz viszonyított értéke, amely a kezdetben a csatlakozó országok közti rangsort nézve a negyedik legjobb volt Cyprus, Szlovénia és Csehország után, 2009-re már csak az ötödik-hatodik volt a csoportban (holtversenyben Észtországgal). Szlovákia 2006-ban előzött bennünket. A válság a legsúlyosabban a korábban szárnyaló balti országokban éreztette hatását, mindhárom országban rendkívül súlyos, kétszámjegyű recesszióra került sor. A 2010-es év már a kilábalás éve lehet a legtöbb új tagállam számára, a legnagyobb visszaesést elszenvedő országokban azonban csak ezután várható növekedés. Összességében elmondható, hogy azok az új tagállamok vészelik át kisebb veszteségekkel a válságot, amelyekre magas, de nem túlfűtött növekedés volt jellemző az elmúlt években. Ez a megállapítás nemcsak az új tagországokra, de a régiekre is igaz, hiszen a válság a legsúlyosabban Írországot érintette az Unióban, amely a 2007-es 147,2 %-ról 128,0 %-ra esett vissza. A es adatok szerint pozícióját jelentősen javította az átlaghoz mérten Luxemburg, Finnország és Hollandia. A visszaesés mélypontját az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is 2009 második negyedéve jelentette. Ugyanakkor a válságenyhítő intézkedések hatására az év második felében már némi növekedést mutattak a GDP változását számszerűsítő indexek re az Európai Unió nagy tagállamai közül Németország egy főre jutó GDP-je 15,7 %-kal, Nagy- Britanniáé 16,1 %- kal, Franciaországé 7,2 %-kal haladta meg az uniós átlagot. Az írek a visszaesés ellenére még mindig tartják Luxemburg után a második helyüket a rangsorban. Olaszországban az ezredfordulón még 16,8 %-kal magasabb volt az egy főre jutó GDP az átlagosnál, 2009-ben ugyanakkor csak 1,7 %-kal haladta meg azt. Belgiumban is 10 százalékpontnyi volt a visszaesés. Az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országok közül továbbra is Cyprus és Szlovénia gazdasága a legfejlettebb, az uniós átlag 98,3-87,3 %-ával, ezt követi Csehország és Szlovákia 80,1 illetve 71,2 % -kal. Magyarország az uniós átlag 62,7 % -ával a térség ötödikhatodik legfejlettebb országa.

3 3 Mivel az export a legtöbb új tagállam esetében a GDP és a növekedés meghatározó komponense volt, érdekes következtetésre ad lehetőséget, ha megvizsgáljuk ezen országokban hogyan alakult az export és a GDP aránya. A 2008-as Eurostat adatok alapján az EU27 átlagában az export az Unió össztermékének mintegy 41 százalékát tette ki, az új tagállamok többsége azonban jóval nyitottabb gazdaság az átlagnál. Csak Lengyelország és Románia export/gdp adata alacsonyabb az EU-átlagnál (39 illetve 31 %), miközben Lettország adata 42, Litvániáé 59, Bulgáriáé 62, Szlovéniáé 68, Észtországé 75, Csehországé 77, Magyarországé 82, Szlovákiáé pedig 83 százalék. Németország jelenti a legfontosabb exportpiacot a visegrádi országok és Szlovénia számára, és Románia és Bulgária számára is a második helyen áll. Tekintve a rendkívül magas export-gdp arányt és Németországnak a növekedésben meghatározó szerepét, a német gazdaság visszaesése leginkább Szlovákiát, Magyarországot, Csehországot és Szlovéniát tette sebezhetővé. A válság induló évében, ban egyedül Magyarországnak és Csehországnak volt pozitív a külkereskedelmi mérleg egyenlege (haladta meg az export az importot). Az export szerkezete az új tagállamoknál lényegesen eltért az EU régi tagállamai exportjának a szerkezetétől. Az Európai Bizottság egy tanulmányában az exporttermékek négy csoportját különbözteti meg évi adatokból számolva: nyersanyag-intenzív, munka-intenzív, tőke-intenzív és K+F-intenzív exporttermékek. (2-3. tábla, 4-5. ábra) Az adatsor igen nagy eltéréseket mutat az egyes Közép- és Kelet-európai országok. Ma, amikor divat a magyar teljesítményeket mélyen alulértékelni, szembetűnően pozitív képet mutat a magyar export szerkezete. El kell ismerni, hogy ez jórészt az exportban meghatározó szerepet játszó külföldi ezen belül is a multinacionális - tőkének köszönhető. Magyarország exportjának 65 százaléka tartozik a K+F-intenzív körbe, 16 százaléka tőke-intenzív, 10 százaléka munka-intenzív és 9 százaléka nyersanyag-intenzív. Az új tagállamok közül második legmagasabb K+F-intenzív export aránya Csehországnak volt (45 %), amit Szlovénia (39 %), Szlovákia (36 %) és Lengyelország (35 %) követett sokkal elmaradva. A legmagasabb tőke-intenzív arányt Szlovákiánál láthatjuk (36 %), amit Szlovénia (32 %) és Csehország (29 %) követett. A munkaintenzitást képviselő árucsoport exportjában Románia volt az első helyen (32 %), amit Lettország (26 %) és Bulgária (25 %) követett. A nyersanyag-intenzív áruk exportjánál pedig Litvánia (44 %), Lettország (26 %) és Észtország (32 %) volt a sor. Ebből a meglepő adatsorból Magyarország vonatkozásában két tanulság is levonható. Azon túl, hogy az export tevékenységünk nem várt fejlettségét mutatja, egyben a sérülékenységünket is, hiszen ez a kép egyértelműen multiknak köszönhető. A munkavállalók nagyobb részét foglalkoztató hazai ipar ahol a K+F mutatóink bizony igen alacsonyak a köztudottnál is jobban háttérbe szorult. Magyarországon egyes területeken magas színvonalú kutatási kapacitások épültek ki, és születtek kimagasló tudományos eredmények az európai átlagnál jóval alacsonyabb ráfordítások ellenére. Néhány régióban és ágazatban még ígéretes együttműködések is kialakultak a kutatóbázisok és a vállalkozások. A jelenség sajnos nem általános. Inkább azt kell mondanunk, hogy a gyenge innovációs képesség az, amely a gazdaság szereplőinek többsége számára versenyképességi hátrányt jelent, illetve gátolja azt, hogy a hazai, döntően közepes- és kisvállalkozások kihasználhassák a technológiai haladás és a globalizáció előnyeit. A kutatás-fejlesztés ráfordításai 2008-ban folyó áron 8,4 %-kal haladták meg az előző évi szintet. Ezzel együtt a K+F tevékenységre fordított kiadások GDP-hez mért aránya csak 1 %- ot tett ki. Ez az Unióban átlagosan 1,9 % volt, ami még mindig több mint 1 %- kal elmaradt a re vonatkozó lisszaboni célkitűzéstől. Magyarországon a K+F ráfordítások forrásai tovább nőtt a vállalkozások által finanszírozott hányad (48,3 %), és 2008-ban először

4 4 megelőzte az állami költségvetést (41,8%). Az utóbbi években a kísérleti fejlesztésre az átlagosnál többet fordítottak, míg az alapkutatás részaránya csökkenő tendenciát mutatott. Nőtt a vállalati kutató-fejlesztő helyek száma, és a kutatásban, fejlesztésben dolgozók tényleges létszáma is ben évek óta először újra nőtt Magyarországon a szabadalmi bejelentések száma, annak ellenére, hogy a globális gazdasági válság hatására az összes nemzetközi bejelentések száma csökkent. Összesen 821 nemzeti úton tett szabadalmi bejelentés történt, 6,3%-kal több az előző évinél. A legtöbb bejelentés a gépelemek, a műszerek és a gyógyszeripar, illetve biotechnológia területén történt. A használati mintaoltalmi bejelentések száma szintén nőtt, míg a formatervezési mintaoltalmi bejelentéseké kevesebb volt, mint 2008-ban ban a magyar gazdaság túljutni látszott a stabilizációs csomag okozta visszaesésen, az egyensúly helyreállításával a befektetők bizalma helyreállt. A GDP negyedévről negyedévre gyorsuló ütemben nőtt ismét, amikor szeptember-októberében a kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság elérte hazánkat. Nyitott, egyoldalúan exportorentált gazdaságunkra a exportpiacainkon tapasztalható fogyasztáscsökkenés fokozottan negatívan hatott ben az Európai Unió egészében 4,1 %- kal esett vissza a gazdasági teljesítménye. Az előzetes adatok szerint 2009-es év egészében a magyar gazdaság teljesítménye 6,3 %-kal volt alacsonyabb az előző évinél. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 14,4 %-kal, a szolgáltatásoké pedig 2,3 %-kal esett vissza. Éves szinten az árutermelő ágazatok -4,1, a szolgáltatások pedig -1,3 százalékponttal járultak hozzá a GDP visszaeséséhez, míg a maradék-0,9 százalékpontot a termékadók és szolgáltatások egyenlegének változása magyarázza. A végső fogyasztás 5,7 %-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 6,7 %-os csökkenést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,5 %-kal zsugorodott. A belföldi felhasználás nagy mértékben, 11,5 %-kal esett vissza, így -11,4 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az export 9,1 %-os, míg az import 15,4 %-os csökkenést mutatott. Éves szinten 2009-ben kiemelkedően magas kiviteli többlet keletkezett, ami +5,1 százalékponttal mérsékelte a GDP csökkenését. A belföldi felhasználási tételek közül mind a végső fogyasztás, mind a bruttó felhalmozás számottevően visszaesett. A vállalkozások első lépése a válságra minden esetben a kiadások csökkentése volt, ezen belül jellemzően külső szolgáltatások leépítésére, és a belső költségek racionalizálására került sor. Elhalasztották a tervezett beruházásokat, nem emelték, esetenként csökkentették is a dolgozók bérét, elbocsátották a csökkent tevékenység mellett nélkülözhető munkaerőt. A gazdasági teljesítmény alakulását a hazai kereslet visszaesése nagymértékben befolyásolta a felhasználás oldaláról. Számos európai országtól eltérően Magyarországon nem került sor keresletélénkítő intézkedésekre. A visszafogott bérkiáramlás és a viszonylag jelentős fogyasztóiár-emelkedés éves szinten a reálbér több mint 2 %-os csökkenését eredményezte. Csökkent a nyugdíjak és a szociális juttatások reálértéke is. A belső kereslet számottevően visszaesett. A folyamatot erősítették a hitelpiacon kialakuló bizonytalanságok. A háztartások fogyasztási kiadása a GDP-nél nagyobb mértékben csökkent. Elmaradt a múlt évitől a természetbeni társadalmi juttatások mennyisége is, így a háztartások végső fogyasztása 7,6 %- kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a fogyasztás már harmadik éve csökken, jóval nagyobb mértékben, mint az előző években (2007-ben 1,6, 2008-ban 0,6 %) volt. A közösségi fogyasztás az előző két évi mérséklődést követően 2009-ben némileg (1 %-kal) emelkedett. Így az összes végső fogyasztás, amely a belföldi felhasználás nyolctizedét képviseli, 5,7 %-kal volt alacsonyabb az előző évinél. (6-7. tábla)

5 5 A bruttó állóeszköz-felhalmozás éven belül fokozódó visszaesést mutatott, kilenc hónap átlagában 5,7 %-kal, az utolsó negyedévben pedig 8,1 %-kal volt alacsonyabb a megelőző évinél, éves szinten 6,5 %-kal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás döntő részét kitevő beruházások volumene a legfrissebb adatok alapján 2009 IV. negyedévében 11 %-kal, az év egészében 8,6 %-kal csökkent ben az ágazatok túlnyomó többségében visszaesett a beruházási kereslet, a vállalkozások csak a legszükségesebb beruházásokat hajtották végre, egyrészt a finanszírozási kínálat megváltozása, másrészt a külső és belső kereslet visszaszorulása miatt. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar fejlesztései 15,2 %- kal csökkentek, az ingatlanügyletek beruházásainak volumene főként a lakásépítések második félévi erőteljes visszaesésének következtében 5,4 %-kal elmaradt az előző évitől. Emelkedtek ugyanakkor a szállítás, raktározás ág fejlesztései (8,3 %-kal), aminek hátterében elsősorban az út és autópálya-építések, valamint a vasút- és metróberuházások állnak. A termelés oldaláról vizsgálva a globális recesszió fő exportpiacaink felvevőképességének visszaesése révén jelentős negatív hatást gyakorolt a külpiacilag érzékeny területekre. A hazai ipar az év folyamán kétszámjegyű visszaesést szenvedett el, bár az év második felében, főként a bázishatás és a nemzetközi gazdaság lassú élénkülése következtében, már némi enyhülés mutatkozott. Az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaságban az előző évi jelentős bővülés után visszaesett a teljesítmény, s a jellemzően állami megrendelésű építések bővülése ellenére ugyancsak csökkent az építőipar termelése is. A nemzetgazdaság szolgáltató ágazataira vonatkozó részlegesen rendelkezésre álló IV. negyedéves adatok további, esetenként fokozódó csökkenést mutatnak. A első félévét tekintve 0,5 %-kal bővült a GDP (az I. negyedévi stagnálás után a II. negyedévben 1 %-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest). A növekedést továbbra is a külkereskedelem élénkülése alapozta meg, a termékek és szolgáltatások kivitele volumenben 14,9 %-kal, behozatala 13,5 %-kal emelkedett. A belföldi felhasználás csökkenése ugyanakkor tovább folytatódott I. félévéhez képest 4,2 %-kal mérséklődött A háztartások végső fogyasztása 4,2 %-kal mérséklődött, a közösségi fogyasztás közel ugyanilyen mértékben nőtt, és mivel a lakossági fogyasztás súlya sokkal nagyobb, a végső fogyasztás összességében 3,1 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A bruttó állóeszköz-felhalmozás - folytatva a csökkenő tendenciát - az idei év első félévében 4,0 %-kal csökkent. A nagyobb beruházó nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar beruházásai a félév átlagában 4,7 %-kal csökkentek, de ezen belül a II. negyedévben már ugyanekkora mértékben emelkedés volt, a járműiparban történt jelentős fejlesztések következtében. A szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek beruházásai szintén csökkentek, a félév átlagában 5,3 %-kal, illetve 15,8 %-kal. A kisebb értékű beruházást megvalósító ágazatok többségében mérséklődés volt megfigyelhető, de az oktatásban, illetve egy-egy nagyberuházás által a víz- és hulladékgazdálkodás, pénzügyi szolgáltatás, a művészet és szabadidő ágazatokban jelentős bővülés következett be. A gazdaság egészében tapasztalható bővülést a termelés (kibocsátás) oldaláról az ipar (ezen belül is leginkább a feldolgozóipar) javuló konjunkturális helyzete határozta meg: az ágazat hozzáadott értéke 6,9 %-kal emelkedett 2009 I. félévéhez képest (ezen belül az exportorientált feldolgozóiparban ennél nagyobb, 8,3 %-os növekedés mutatkozott). Az előző negyedévekhez hasonlóan a bruttó hazai termék növekedését a mezőgazdaság és az építőipar fogta vissza. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,4 %-kal mérséklődött az első félévben az előző év hasonló időszakához képest. A kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

6 6 ágazat teljesítménye a visszafogott belső kereslet következtében tovább csökkent, a félév átlagában 3,8 %-os visszaesés mutatkozik. Ipar A hazai ipar teljesítményét 2009-ben alapvetően a gazdasági válság határozta meg. A magyar ipar és azon belül a feldolgozóipar exportorientáltsága kiemelkedő mértékű. Az ipar értékesítésének mintegy kétharmada közvetlenül, további mintegy 10%-a pedig közvetve, a beszállítókon keresztül jut exportra. Az EU gazdaságába erősen integrálódott, exportvezérelt magyar ipar az ágazat konjunktúraérzékenysége miatt lényegében együtt mozog az unió teljes iparával 1, különbség inkább a változások mértékében figyelhető meg. Az ipari termelés a gazdasági válság mélypontjáig, az első félév végéig erőteljesebben, közel 23 %-kal, a harmadik negyedévben 18, az utolsó negyedévben - döntően az alacsony bázis hatására - 6,8 %-kal csökkent. A termelés második félévre jellemző enyhülő visszaesése decemberre - az újra bővülő exportértékesítések következtében - növekedésre (1,0 %) váltott. Éves szinten a termelés 17,7 %-kal csökkent, az értékesítési irányok közül a hazai eladások szintje 12,6 %-kal, a külpiaci értékesítéseké 18,7 %-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. A gazdasági válság a feldolgozóipart érintette leginkább, éves szinten 18,4 %-kal csökkent teljesítménye. Az energiaipar kibocsátása 11 %-kal volt kevesebb, mint az előző évben, elsősorban a gazdasági válsággal összefüggő mérsékeltebb termelői energiaigény miatt. A bányászat kibocsátása ugyancsak 11 %-kal csökkent. Az első félév folyamán a legnagyobb visszaesést (24,1 %) a termelés mintegy héttizedét előállító, exportorientált nagyvállalatok szenvedték el, ugyanakkor teljesítményük a II. félév folyamán egyre mérsékeltebb ütemben csökkent, sőt kibocsátásuk decemberben már 8,6 %-kal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist. A feldolgozóiparon belül egy alágazatban regisztráltak termelés- növekedést (egyéb feldolgozóipar, 1,6 %). A legnagyobb csökkenést a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában mérték, az ágazat termelési volumene 38,8 %-kal maradt el az előző évitől, ami mindkét értékesítési irány eladásainak nagy mértékű csökkenéséből adódott. A válság legnagyobb vesztese az eddigi növekedési motor, a gépipar. Az ipari termelés közel egyötödét adó, főként exportra termelő járműgyártás éves szinten 29,2 %-kal csökkent, kivitelének hasonló arányú elmaradása jelentős tényezője volt az összes ipari export visszaesésének. A másik nagy és szintén exportorientált gépipari alágazat, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 14,6 %-kal csökkent. Termékeinek 95 %-át kül- piacokon értékesíti, így teljesítményének alakulását meghatározta az exportértékesítés 14 %-os csökkenése. Az ipari termelés egynyolcadát adó élelmiszeriparban csekély mértékben, 2,1 %-kal maradt el a termelés az előző évitől, ami a belföldi értékesítés kisebb mértékű csökkenéséből és a kis súlyú külpiaci értékesítés 4,7 %-os növekedéséből adódott. A kőolajfeldolgozás és a vegyi anyag, termék gyártása az átlagosnál valamivel kisebb mértékben csökkent. A gyógyszergyártás gyakorlatilag elérte az előző évi szintet, mert a korábbi csökkenés után a belföldi értékesítés az utóbbi hónapokban jelentős mértékben, éves szinten 9,1 %-kal nőtt, miközben a külpiaci értékesítés is emelkedett valamelyest. Ugyanakkor a 1 A nemzetközi konjunktúra változásaira érzékenyen reagáló ipari tevékenység a gazdaságilag fejlett térségekben már 2008 folyamán lanyhult, az év második felében gyorsuló ütemben csökkent ben az Európai Unió ipari termelése az előzetes adatok szerint 14 %-kal maradt el az alacsony előző évi szinttől.

7 7 gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásának teljesítménye nagymértékben, 23 %- kal csökkent. A textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása az átlagnál is nagyobb mértékben (23,4 %-kal) csökkent első hét hónapjában az ipar bruttó kibocsátása év 9 %-kal nőtt. Ezen belül júliusban a május-júniusra jellemző kétszámjegyű dinamikánál kisebb mértékű, 9 %-os volt a bővülés. Az ipari termelés motorja változatlanul a külpiaci értékesítés jelentős bővülése volt, a belföldi értékesítés január-júliusban két hónapot kivéve, nem érte el az előző év azonos időszakit. Az ipar ágazatai közül a feldolgozóipar kibocsátása több mint egytizedével bővült az év első hét hónapjában, míg az energiaipar termelése gyakorlatilag stagnált (99,5 %), a kis súlyú bányászaté azonban 30 %-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A feldolgozóipari alágazatok jelentős részében nőtt a termelés január-júliusban a tavaly ilyenkorihoz képest. Az átlagot meghaladó növekedés következett be a gépipari alágazatok közül a járműgyártásban (20,1 %) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (17,4 %). Jelentős növekedés tapasztalható a fa-, papír-, nyomdaiparban (18,1 %), a vegyi anyag, termék gyártásában (16,6 %), valamint a kohászat, fémfeldolgozási termék gyártásában (12,7 %) is. Néhány helyen azonban továbbra sem éri el a termelés az előző év szintjét: a feldolgozóipar harmadik legnagyobb területén az élelmiszeriparban 3, a textil- és bőriparban 7,7, az egyéb feldolgozóiparban pedig 5,8 %-kal elmaradt a termelés volumene az egy évvel korábbitól. Az ipari termelés növekedését nagyban befolyásoló külpiaci értékesítés mind a feldolgozóiparban (15,5 %), mind a kisebb súlyú energiaiparban (24,4 %) jelentős mértékben nőtt az év első hét hónapjában a január- júliusi időszakhoz képest. A feldolgozóipar túlnyomó részében jelentős növekedés volt tapasztalható. A belföldi értékesítésben az év első hét hónapjában három területen figyelhető meg kétszámjegyű növekedés: a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (28,4 %) a vegyi anyag, termék gyártásában (16,7 %), valamint a fa-, papír-, és nyomdaiparban (10,5 %). A textil- és bőriparban, valamint a kohászat, fémfeldolgozási termékek esetében a tavaly ilyenkori szint körül alakult az értékesítés, a többi alágazat hazai értékesítése nem érte el az előző évi szintet. Az elmúlt két évben a létszám-kategóriák alapján képzett vállalatcsoportok szerint a termelés visszaesésének meghatározója a teljes kibocsátás héttizedét adó nagyvállalatok átlaggal egyező mértékű (-17,7 %) termeléscsökkenése volt. A közepes nagyságú vállalkozások teljesítménye az átlagosnál 1,1 százalékponttal nagyobb mértékben, a kisvállalkozásoké az átlagnál ugyan- ennyivel kisebb mértékben csökkent. A visszaesés mérséklődése illetve a növekedés beindulása elsőként a nagyvállalatok termelésében volt érzékelhető, lassabban és kisebb mértékben a közepes méretűeknél, míg a 4-49 fős kisvállalkozásoknál folytatódott a termeléscsökkenés. Az egy főre jutó bruttó termelés (az ipar termelékenysége) 2009-ben 7,1 %-kal csökkent. A termelékenység az élelmiszer- iparban, a gyógyszergyártásban és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben nőtt, a többi ágazatban csökkent első hét hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében - az alkalmazásban állók létszámának csökkenése mellett - 14,1 %-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Az ipar összes rendelésállománya december végén 13 %-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az új decemberi rendelések volumene azonban 7 %-kal nőtt, ami az exportrendelések közel 8, és a belföldi rendelések 3 %-os növekedéséből adódott. Ez év júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentős mértékben, 29,5 %-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami az új külpiaci megrendelések jelentős, az új

8 8 belföldi megrendelések kisebb mértékű élénkülésének köszönhető. Az új rendelések bővülése révén a július végi összes rendelésállomány gyakorlatilag már elérte az egy évvel korábbit (99,6 %). Az ipari termelői árak 2009-ben 4,9 %-kal emelkedtek, aminek hátterében a belföldi értékesítés árainak 1,3 %-os és az exportárak 7,4 %-os emelkedése áll. A belföldi értékesítési árak alakulását jelentős részben az energiaipar, a kohászat, fémfeldolgozás, valamint az élelmiszeripar árainak hasonló irányú alakulása határozta meg. A három ágazat együttesen a belföldi értékesítés háromötöd részét bonyolítja le. Egész évben árcsökkenés jellemezte a textil- és bőripart, az év nagy részében szintén csökkenés figyelhető meg a vegyi anyag, termék gyártásában, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, azonban ez utóbbiakban decemberben jelentős, 10 %-ot meghaladó áremelkedés történt. A többi ágazat árai meghaladták a megelőző évi szintet. A legnagyobb áremelkedés a kis súlyt képviselő víztermelés, -kezelés, -ellátásban volt (7,9 %). Az exportértékesítési árak 7,4 %-os növekedése kizárólag a forint szinte egész évben tartó gyengülésének következménye. Az év első felében a forintárak 9,8 %-kal voltak magasabbak az előző évinél, a második félévben átlagosan 5 %-kal. Legnagyobb áremelkedés éves szinten a kisebb súlyt képviselő gyógyszergyártásban (12,2 %), valamint a nagyobb súlyú villamos berendezés gyártásában (11,5 %) volt. Az export- értékesítés több mint háromötödét három alágazat bonyolítja le. Mindhárom ágazatban az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek az árak: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (8,5 %), a jármű- gyártásban (7,6 %) és a gép, gépi berendezés gyártásában (8,6 %). Az ipari exportban az ágazatok közül háromban csökkentek az árak: a koksz- gyártás, kőolaj-feldolgozásban, a vegyi anyag, termék gyártásában, valamint az energiaiparban első hét hónapjában az ipari termelői árak 2%-kal nőttek, a belföldi értékesítés árainak növekedése (5,2 %) és az exportértékesítési árak - a forint árfolyamának változásával összefüggő - csökkenése (1 %) következtében. Építőipar Az építőiparban folytatódott a 2006 óta tartó csökkenő tendencia. A évi nagyobb (14 %) visszaesés után az utóbbi két évben teljesítménye kisebb mértékben, 2009-ben 4,3 %-kal maradt el az előző évitől. Az épületek építésének volumene 12,6 %-kal csökkent, míg az egyéb építmények építésének volumene - elsősorban az út- és autópálya-építések, közmű- és táv- vezeték-építések, vasútfelújítások, valamint a 4-es metró munkálatai következtében - 6,2 %-kal nőtt. A vállalkozások év végi szerződésállománya az év közben megkötött nagy értékű szerződések révén 23,5 %-kal meghaladta az előző évit. Az építőipar termelése az év első hét hónapjában 12,3 %-kal esett vissza. Január-július átlagában az épületek építése 10,2 %-kal, míg az egyéb építmények építése 14,7 %-kal csökkent. A július végi szerződésállomány 4 %- kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami az épületek építésére kötött szerződések csökkenéséből és az egyéb építményekre kötöttek növekedéséből adódik. Az építőipar termelői árai 2009-ben 3,1 %-kal emelkedtek. Az épületeken végzett munkák volumene visszaesésének több éve tartó negatív folyamata hátterében elsősorban a lakásépítések, a kereskedelmi- és irodaépület- építés csökkenése állt. A lakásépítésben is megmutatkoztak a gazdasági válság jelei ben 32 ezer lakás épült, ami mintegy 4 ezer lakással, 11 %-kal kevesebb az előző évinél. Az országos lakásépítésnek egyharmadára a

9 9 fővárosban került sor. Az épített lakások száma Budapesten közel egytizeddel nőtt, míg a többi településtípusban elmaradt az előző évitől. Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljesítményét a gazdasági visszaesés mellett jelentősen befolyásolják a természeti tényezők is. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelés volumene az utóbbi években erősen ingadozott, a évi 11 %-os visszaesést 2008-ban 28%-os, az évtized során mért második legnagyobb növekedés követte, míg 2009-ben 17,5 %- kal csökkent a teljesítménye. A évi magas bázishoz képest a növényi termékek termelése 14 %-kal visszaesett, főként a gabonafélék 20 %-os terméskiesése miatt. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása a korábbi évekhez hasonlóan kismértékben, 2 %-kal tovább csökkent. A tavaszi szárazság és az ország egy részét sújtó aszály a szántóföldi növénytermesztés hozamait visszavetette ben az előző évinél kisebb területen 13,5 millió tonna gabona termett, ami 20 %-kal kevesebb volt a évi rekordtermésnél, és a évek átlagától is elmaradt 8,6 %-kal. A mezőgazdaság I. félévi teljesítménye a bruttó hozzáadott érték alapján, elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt, 9,9 %-kal tovább mérséklődött ben 1,5 millió hektárról, az előző évinél 11 %-kal kisebb területről takarítottak be kalászos gabonát. A búza és az őszi árpa termésátlagai a múlt évinél és a megelőző öt év átlagánál is alacsonyabbak voltak, a többi kalászos átlagai a tavalyihoz képest már kissé emelkedtek. A betakarított termés mennyisége 5,3 millió tonna; 12 %-kal kevesebb a évinél, és 19 %-kal elmarad a évek átlagától is. A kalászos gabona közel háromnegyedét kitevő búza termésmennyisége a tavalyihoz képest 15, a megelőző öt év átlagához mérten 20 %-kal volt alacsonyabb. Árpából 9,2 %-kal takarítottak be kevesebbet, mint egy évvel korábban ben a mezőgazdasági termékek értékesítése összességében a megelőző év szintjén maradt. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje az előző évi 2,7 %-os csökkenés után 2009-ben további 9,5 %-kal esett vissza. A rendkívül magas bázishoz képest 2008-ban 14 %- kal mérséklődött a növényi termékek ára, melyet 2009-ben újabb 13 %-os áresés követett. Nagyobb ingadozásoktól mentesen alakult az élő állatok és állati termékek ára az év folyamán, január-decemberben összességében 4,6 %-kal fizettek kevesebbet a termelőknek, mint egy évvel korábban. Ezen belül az élő állatok árszintje az előző évihez hasonlóan alakult, míg az állati termékek árszínvonala a tej árának 20 %-ot is meghaladó csökkenése következtében 15 %-kal esett vissza. A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2008-ban 15 %-kal emelkedett, 2009-ben viszont a termelői áraknál kisebb mértékben, 5,8 %-kal mérséklődött. Kiskereskedelem

10 10 A keresetek reálértékének évi csökkenése visszavetette a lakosság keresletét, ami többek a kiskereskedelmi forgalomban és a vendéglátásban is megmutatkozik. Bár az első félévben még úgy tűnt, hogy a kiskereskedelmi vállalkozások tömeges bedőléséről szól majd az 2009-es év, a második félévben világossá vált, hogy az ágazat a vártnál stabilabb lábakon áll. Az első félévben még 41 százalékkal több kiskereskedelmi céget számoltak föl, mint egy évvel korábban, a másodikban viszont már kevesebbet, mint 2008 hasonló időszakában. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő kiskereskedelem ben 7279 milliárd forint értékű árut forgalmazott, ez folyó áron 279 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az éves eladásoknak ebben az évben is az időarányosnál jóval nagyobb, több mint egytized része az utolsó hónapban realizálódott. A kiskereskedelmi forgalom 2007 óta mérséklődik, 2009-ben éves szinten 5,4 %-kal kisebb volt, mint 2008-ban. A visszaesés mind kiigazított, mind kiigazítatlan adatok szerint erősebb volt az előző évinél, és az utolsó negyedévi forgalom tekintetében volt a legszámottevőbb. (Naptárhatástól megtisztított adatok szerint a csökkenés 2009 decemberében 7,4, az év egészében 5,2 % volt.) Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma az átlagosnál kisebb mértékben, 4,1 %-kal mérséklődött, a főként iparcikk jellegűeké átlagosan 9 %-kal esett vissza, míg az üzemanyagok forgalma lényegében stagnált. Az eladások több mint kilenctizedét koncentráló vegyes termékkörű üzletekben (hipermarketek, szupermarketek, vegyesboltok) 4,3 %-kal lett kisebb az értékesítés. A sokkal kisebb forgalmú élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai az előző évi csekély emelkedés után 1 %-kal mérséklődtek. A legnagyobb ütemű, 14, illetve 16 %-os visszaesés a kiskereskedelmi forgalom 15 %-át adó bútor-, háztartásicikk-, építő- anyag-kiskereskedelemben, illetve az eladásokhoz csekély mértékben hozzájáruló iparcikk-üzleteknél mutatkozott. Kisebb volt a csökkenés a 2008-ban még kismértékben növekvő textil-, ruházati és lábbeliüzleteknél, illetve a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-forgalmazóknál (4,1, illetve 6,3 %). A gyógyszer-, gyógyászati termék-, illatszer-kiskereskedelem az előző évi enyhe emelkedés után kismértékű csökkenést mutatott. A hosszú visszaesés után először idén júliusban mutatott némi növekedést a kiskereskedelmi forgalom, aminek hátterében az alacsony bázis (a 2009 júliusában bekövetkezett áfa változások miatti forgalomcsökkenés) állt. Júliusban tovább nőtt a forgalom 1,2 %-kal, aminek következtében január júliusban a csökkenés üteme összességében 3,7 %-ra mérséklődött (naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,8 %-ra). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmen belül az élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem forgalma júliusban 5,2 %-kal, január júliusban 2,6 %-kal emelkedett. A nem élelmiszertermékek esetében is a júliusi 2,4 %-os növekedésnek köszönhetően mérséklődött a visszaesés. (2009-ben itt volt a legnagyobb a forgalom visszaesése: júliusban 12 %.) A nem élelmiszertermékek esetében idén júliusban csaknem minden tevékenységcsoportban növekedést mértek, egyedül a forgalom csekély hányadát adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma csökkent júliusban az előző év azonos időszakához képest. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma júliusban 1,6 %-kal, évkezdettől 8 %-kal csökkent. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai júliusban 5,7 %-kal nőttek, így január júliusban 22 %-ra mérséklődött a csökkenés. (2009 júliusában felével zuhant a forgalom.)

11 11 Turizmus, vendéglátás A vendéglátás forgalma a évinél nagyobb mértékben, 7,1 %-kal csökkent. A visszaesés hátterében a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának erőteljes, 8,4 %-os csökkenése áll, a munkahelyi forgalomban 2,1 %-os bővülés volt. A külföldi látogatók 2009-ben 40,6 millió alkalommal lépték át a magyar határt, ami az egy évvel korábbi stagnálás után mérsékelt, 3 %-os emelkedést mutat. A magyarok 16,9 millió alkalommal utaztak külföldre, ami a évi 1 %-os emelkedés után 3 %- os forgalomcsökkenést jelentett. A külföldiek magyarországi fogyasztása folyó áron 10%-kal volt magasabb, mint 2008-ban, míg a külföldre utazó magyarok 6 %-kal költöttek többet; a bevételi többlet 429 milliárd forintot tett ki. A külföldivendég-forgalom nyolctizedét fogadó szállodákban 9 %-kal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak az előző évhez képest, és minden kategóriában visszaesés következett be. A forgalom csökkenése az egy- és háromcsillagos kategóriákat érintette leginkább, itt 24, illetve 18 %-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a vendégek, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldivendég-éjszakák 77 %-át az Európai Unió (EU-27) állampolgárai vették igénybe, ami az előző évnél kissé magasabb arány. A belföldi vendégek vendégéjszakáinak száma 9,3 milliót tett ki, 7 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ifjúsági szállók, üdülőházak és kempingek 1-6 %-os forgalomnövekedésről számoltak be, a többi szállástípusban kevesebb vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban. A szállodák 8 %-os forgalomcsökkenésének hátterében a három alsó kategória erőteljesen mérséklődő forgalma áll, a négycsillagos egységek enyhe, az ötcsillagos egységek számottevő emelkedést regisztráltak. A belföldi turizmus alakulását erőteljesen befolyásolja az üdülési csekkek forgalma: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyek 2009-ben 25,4 milliárd forint értékben váltottak be csekket, ami az egy évvel azelőtti szintnél folyó áron 5 %-kal több. Összességében a kereskedelmi szálláshelyeken 2009-ben 7 millió külföldi és hazai vendég 18,3 millió éjszakát töltött el. A vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 8 %-kal elmaradt a évi szinttől. A mérséklődés a külföldi vendégek körében volt erősebb, akik 10 %-kal töltöttek nálunk kevesebb éjszakát, a belföldi vendégek forgalma 7 %-kal lett kevesebb. A szállodák szobafoglaltsága 43 % volt, ami 5,5 százalékponttal elmarad az előző évben mérttől. A kereskedelmi szálláshelyek bevételei 222,2 milliárd forintot tettek ki. Ez folyó áron 10 %- kal kevesebb, mint 2008-ban volt, miközben a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiár-indexe 102 % volt. A bevételek 57 %-át a szállásdíj-bevételek tették ki. Ezek 60 %-a származott a külföldi, 40 %-a a belföldi vendégek forgalmából, ami jelentősen eltér a külföldi- és belföldivendég-éjszakák %-os megoszlásától. Az eltérés a külföldi vendégek által igénybe vett szállástípusok jellemzően magasabb kategóriájával és átlagárával függ össze. A vendéglátóhelyek eladási forgalma - a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt - összesen 682 milliárd forintot tett ki 2009-ben, ennek 86 %-a a kereskedelmi (ezen belül 9,8 % a szálláshelyi), 14 %-a a munkahelyi forgalomban keletkezett. A 2008-ban mért 4,8 %-os forgalomcsökkenés után 2009-ben 7,1 %-kal maradt el a forgalom az egy évvel korábbitól. Ezen belül a kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 8,4 %-kal csökkent,

12 12 a munkahelyi forgalomé 2,1 %-kal nőtt egy év alatt. A vendéglátóhelyek forgalma minden hónapban elmaradt az előző év azonos időszakitól, a visszaesés üteme az év második felében kisebb volt január júliusában a kereskedelmi szálláshelyeken 4 millió vendég 10,5 millió vendégéjszakát vett igénybe. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma 1 % alatti mértékben emelkedett az egy évvel azelőtti alacsony bázishoz képest. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben, amiben a évi bázis hatása is szerepet játszott. Júliusban a férőhelyek száma összességében lényegében nem változott 2009 júliusához képest, ezen belül a szállodai kapacitások a válság ellenére bővültek, amivel párhuzamosan a szállodai szobafoglaltság javult. A kedvező folyamatok ellenére a szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron stagnált, amiben az átlagárak mérséklődő szintje révén a szállásdíjbevételek markáns, 6 %-os csökkenésének döntő szerepe volt. A vendéglátóhelyek bevétele az első hét hónapban 389 Mrd forint volt, reálértékben az előző évi azonos időszaki alacsony bázisnál 3,1 %-kal kevesebb. A működő kereskedelmi szálláshelyek közül augusztusban 2150 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év első nyolc hónapjában 13,2 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ami az összes bevétel 8,5, illetve a belföldi szállásdíjak 38 %-ával volt egyenértékű. Augusztusban a szálláshelyeken beváltott üdülési csekk aránya elérte a belföldiektől származó szállásdíjbevétel 45 %-át. Szállítás 2009-ben mind az áruk, mind a személyek szállítása csökkent. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény 6 %-kal maradt el a megelőző évitől. Valamennyi szállítási ágazatban megfigyelhető volt a mérséklődés, a legnagyobb mértékű, több mint 20 %-os a teljesítményből 15 %-kal részesedő vasútnál. A vasúti szállítási alágazat teljesítménycsökkenése a nemzetközi viszonylatban erőteljesebb volt, mint a belföldiben. A teljes áruszállítási teljesítmény héttizedét jelentő közúti szállítás esetében 1,3 %-os mérséklődés volt megfigyelhető, ami a belföldi szállítások visszaesése miatt következett be. A évi teljesítmény tizedét jelentő csővezetékes, valamint 4 %-át kitevő belvízi szállítás esetében 7, illetve 19 %-os csökkenés volt tapasztalható első félévében az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5 %-kal nőtt, miközben a szállított áruk tömege 7 %-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A változás egyfelől a vasúti (6 %), a csővezetékes (10 %) és a belvízi (26 %) szállítás növekedésének, másfelől a közúti szállítás 12 %-os csökkenésének az eredője. Az árutömeg 70 %-át közúton, 17 %-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban e két alágazat részesedése még meghatározóbb (együttesen 95 %) a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5 %-kal emelkedett. A közúti áruszállítás 12 %-os volumencsökkenése a belföldi szállítás visszaesésének a következménye. A vasúti áruszállítás volumene 6 %-kal, árutonnakilométerben mért teljesítménye jelentősen, 20 %-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A belvízi

13 13 áruforgalom volumene 26 %-kal, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 32 %-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, s ezzel kezdi megközelíteni a válság előtti szintet. A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér összes áruforgalma 31,4 ezer tonna volt, 29 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A helyközi személyszállítás utaskilométer- teljesítménye 5 %-kal csökkent a évihez képest. A mérséklődés legfontosabb tényezőit az autóbuszt igénybe vevők számának visszaesése, valamint a légi szállítás átlagos távolságának csökkenése jelentette. A vasúti közlekedés esetében tavaly is mérséklődés volt megfigyelhető; mértéke (3,2 %) 2009-ben ugyanakkor kisebb volt az átlagosnál. A helyi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye - folytatva a korábbi évek csökkenő tendenciáját 6 %-kal mérséklődött. Ezzel tovább folytatódott, sőt erőteljesebbé vált az évek óta tartó csökkenő tendencia. Az autóbuszokon történő szállítási teljesítmény több mint felét a fővárosban regisztrálták, ahol az országos átlagnál kisebb teljesítménycsökkenés következett be. A többi szállítóeszköz (villamos; metró, földalatti; trolibusz) esetében 3-4 %-os teljesítménymérséklődés volt megfigyelhető ben a helyközi személyszállításban az utasforgalom és az utaskilométerben mért teljesítmény lényegében az elmúlt évihez hasonló nagyságrendet ért el. A belföldi távolsági személyszállítás terén a szállított utasok számát tekintve az autóbuszforgalom súlya a meghatározó: 79 %. A nemzetközi szállításban 55 %-os részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, az autóbusz 22%-os, a vasút 23 %-os hányadot képvisel ben az áruszállításhoz hasonlóan megnyílt a vasúti pálya az országon kívüli személyszállító vasúttársaságok előtt is. A külföldi vasúttársaságok az első félévben még nem éltek ezzel a lehetőséggel. Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma stagnált, 3,6 millió fő volt ben 76 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, 57 %-kal kevesebbet, mint 2008-ban. Tavaly a forgalomba helyezett személygépkocsik 83 %- a volt új, amely 5 százalékponttal alacsonyabb a évinél. A személygépkocsi-állomány átlagéletkora tavaly év végén 10,8 év volt, 0,4 évvel magasabb, mint 2008 végén ben a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik csaknem 30 ezres száma 36 %-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest, illetve valamivel kevesebb mint egyharmada a válságot megelőző 2008 I. félévinek június 30- án a közúti gépjárművek állománya 3,7 millió volt, ebből 3,0 millió személygépkocsi első féléve során a hazánkban forgalomban lévő személygépjárművek száma tovább csökkent, az autóbuszok (1 %), motorkerékpárok (7 %), tehergépkocsik (1 %), vontatók (3 %) számának emelkedése következtében azonban a gépjárműállomány valamelyest 0,3 %-kal emelkedett. Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsiké 11, az autóbuszoké 13 év. Külkereskedelem A külkereskedelmi termékforgalom részletes évi adatai az export és az import egyaránt jelentős visszaesését mutatják: a gazdasági világválság hatására a január decemberi időszakban a kivitelben 12 %-os, a behozatalban pedig 17 %-os volumencsökkenés következett be. Az időszakon belül az év első kilenc hónapjában a forgalom mindkét irányában erőteljesebb volt a volumencsökkenés mértéke, amely októberben az előző évi alacsony bázis hatására lassult, majd novemberben kismértékű növekedésbe váltott át. A

14 14 volumenbővülés mértéke decemberben az export esetén már 15 %, az importnál pedig 6,6 %- os volt, amelynek alakulásában szintén jelentős szerepet játszott a bázishatás. Magyarország exportjának közel nyolctizedét, importjának pedig mintegy héttizedét bonyolította le az unión (EU-27) belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export értéke euróban mérve 19 %-kal, az importé 26 %-kal csökkent. A régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 18 %-kal, az import pedig 27 %-kal csökkent az év első tizenegy hónapjában, részesedésük az összes forgalmon belül meghaladta az 50 %-ot. Az új tagállamok esetében - az általános irányzattól eltérően - a kivitel csökkent nagyobb mértékben, 24 %-kal, a behozatal 22 %-kal esett vissza, részesedésük a teljes exporton belül 20 %, az importon belül 16 % volt. A külkereskedelmi mérleg mindkét országcsoport esetében jelentős aktívumot mutatott, különbség a változás előjelében mutatkozott. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban mindkét irányban nagyobb csökkenés mutatkozott, mint az uniós országok esetében: az export 24 %-kal, az import 28 %- kal esett vissza. Az árufőcsoportokat tekintve a forgalomban jelentős súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök esetében az átlagosnál nagyobb volt a visszaesés: a kivitel volumene 16 %- kal, a behozatalé pedig ezt meghaladva 21 %-kal csökkent. Ezen belül a közúti járművek exportja közel kétharmadára, importja pedig közel a felére esett vissza, míg az egyik legjelentősebb árucsoport, a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kereskedelme a tárgyidőszak egészét tekintve alig változott. A feldolgozott termékek kivitele a vizsgált időszakban 10 %-kal, behozatala 17 %-kal csökkent az egy évvel korábbi szinthez mérten. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb, mintegy 40 %-os visszaesés a vas és acél esetében következett be, szemben a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékekkel, melyek export- és importvolumenében 2009 januárnovemberében kismértékű növekedés mutatkozott. Az energiahordozók importjának volumene forintár-színvonaluk 11 %-os csökkenése mellett - 20%-kal, a jóval kisebb értékű exporté pedig 22 %-kal csökkent. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene szinte nem változott, míg az import volumenében 6,7 %-os csökkenés következett be. A kivitelben a legnagyobb arányt képviselő gabona és gabona- készítmények exportja a július óta tartó folyamatos csökkenés ellenére az első tizenegy hónapban még meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ugyanezen termékcsoport importja viszont 11 %-kal kevesebb volt annál. A volumen szempontjából szintén lényeges árufőcsoportok közül az élő állat, valamint a hús és húskészítmények forgalma a kereskedelem mindkét irányában meghaladta az egy évvel korábban mértet, míg zöldségféléből és gyümölcsből kevesebbet importáltak, mint az előző év azonos időszakában január decemberében a külkereskedelmi forgalom devizaárai mintegy 10 %-kal csökkentek, a forint a főbb devizákhoz képest 13 %-kal gyengült, ezen belül az euróhoz mérten 12 %, a dollárhoz viszonyítva pedig 18 % volt a leértékelődés mértéke.. Ennek eredményeként a forintban mért árszínvonal az exportban 3,0 %-kal, az importban pedig 1,2 %-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,8 %-kal javult, elsősorban az EU-n kívüli forgalom áralakulása révén. A külkereskedelmi termékforgalomban júliusában az első becslés szerint a kivitel euróértéke 18 %-kal, a behozatalé 21 %-kal volt több, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg 241 millió euró aktívumot ért el, az egyenleg 87 millió euróval kevesebb az előző év júliusinál. A január júliusi időszak egészében 21 %-os volt az export és

15 15 18 %-os az import euróértékének növekedése. A héthavi külkereskedelmi mérleg 3101 millió eurós többletet mutatott, amely 1182 millió eurós növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január júniusban az exportban 4,3 %-kal, az importban 4,4 %-kal csökkent, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. A forint a főbb devizákhoz képest egy év alatt 6,3 %-kal erősödött, ezen belül a dollárhoz viszonyított felértékelődés 6,0 %-os, az euróhoz képest 6,4 %-os volt júliusában a gépek és szállítóeszközök volumene az exportban 21, az importban 18 %- kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A behozatal több mint felét, a kivitel kétötödét kitevő 3 árucsoport az általános rendeltetésű ipari gép; villamos gép, villamos készülék és műszer, valamint a közúti jármű - mindkét irányú kereskedelmét 20 %-ot meghaladó volumenbővülés jellemezte a jármű- és járműalkatrészipar élénkülése miatt. A feldolgozott termékek kivitelének volumene 13, a behozatalé 11 %-os növekedést ért el. A legjelentősebb részarányt képviselő árucsoport, a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek volumenbővülése mindkét forgalmi irányban meghaladta a 10 %-ot. A gyógyszerbehozatalban a régi tagországok, míg a kivitelben az új tagországok és az EU-n kívüli európai országok súlya meghatározó. A műanyagalapanyag-kereskedelem kétszámjegyű volumenbővülése a híradás-technikai megrendelésekkel függ össze. A szakmai, tudományos ellenőrző műszer exportforgalma január óta dinamikus növekedést mutat az autóipar megemelkedett alkatrészigényének köszönhetően. Fogyasztói árak A megelőző két év gyorsabb, 8,0 illetve 6,1 %-os inflációs üteme után 2009-ben a fogyasztói árak átlagosan 4,2 %-kal emelkedtek. Az I. félévi 3,3 %-os növekedést a II. félévben - az adóintézkedések hatására - 5,1%-os emelkedés követte. Az éves áremelkedést közel felerészben az adókulcsok emelése magyarázza (a változatlan adótartalmú árindex 2,3 %-os növekedést mutatott). Az áremelkedés ellen hatott viszont a világgazdasági válság és a mezőgazdasági termelői árak csökkenése (amelyek 9,5 %-kal maradtak el az egy évvel korábbitól.) A nyugdíjasok fogyasztását jellemző árindex az év folyamán a lakosság egészét jellemzőnél gyorsabban, 4,9 %-kal emelkedett. A fogyasztói árak közül a leggyorsabban, 8,2 %-os ütemben a háztartási energia árai nőttek. A villamos energia árai a kiadási főcsoport átlagát megközelítően, a gázárak azt némileg meghaladva növekedtek. Jelentősen, 7,5 illetve 4,6 %-kal emelkedtek még a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások árai. Az utóbbi főcsoportban például a hulladék-elszállítás közel 13 %-kal, a vízellátás 10 %-kal drágult. A fogyasztói árak átlagához hasonló mértékben (annál 0,2 százalékponttal gyorsabban) emelkedtek az élelmiszerárak. Ezen belül csökkent a tej, egyes sajtféleségek, péksütemények, gyümölcsök átlagára, míg az átlagnál nagyobb mértékben drágult például a sertéshús, a rizs. Az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint a ruházkodási cikkek ára a fogyasztói árak átlagánál kevésbé (1,1, illetve 0,5 %-kal) nőtt augusztusában a júliusi 4,0 %-kal szemben 3,7 %-kal, szeptemberben pedig 3,8 %-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az első kilenc hónapban átlagosan 5,1 %-kal (az első nyolc hónapban 5,2 %-kal) voltak magasabbak az árak, mint az előző év

16 16 azonos időszakában. Augusztusban a változatlan adótartalmú árindex 3,2%-kal nőtt, vagyis a fogyasztóiár-emelkedésnek nem egészen egyhetedét magyarázzák az (év eleji) adóemelések. Az első nyolc hónapban a leginkább (közel 10 %-os mértékben) az ún. egyéb cikkek, üzemanyagok és a szeszes italok, dohányáruk fogyasztói ára nőtt. 5 6 %-kal nőttek a szolgáltatások és a háztartási energia árai, 1 2 %-kal a tartós fogyasztási cikkeké és az élelmiszereké. A ruházkodási cikkek ára kismértékben (0,4 %-kal) csökkent. Foglalkoztatottság, keresetek Az ágazatok létszámalakulása többéves idősorai jól mutatják az elmúlt időszakban lezajlott szerkezetváltás munkaerőpiaci következményeit. Az óta eltelt 17 év alatt a legnagyobb mértékű létszámcsökkenése a bányászatban ment végbe. Az ágazat létszáma kevesebb mint egytizedére zsugorodott (9,4 %). A csökkenés az időszak elején ment végbe, óta a bányászat nincs benne az első három legnagyobb visszaesést mutató ágazat. A második legnagyobb létszámcsökkenés a mezőgazdaságban ment végbe, 2009-ben 1992-höz képest a korábbi létszámnak csak a 26,6 %-a dolgozott az ágazatban után a mezőgazdaság is kisebb mértékű létszámcsökkenésen ment csak át, és itt is elmondható, hogy nincs benne az első három legnagyobb visszaesést mutató ágazat. A harmadik legnagyobb létszámvesztést szenvedő ágazat textil-, bőr- és lábbeli gyártás volt, ahol 30,4 százalékára esett vissza a foglalkoztatás, itt azonban után is folytatódott leépülés, nézve a leggyorsabb létszámfogyás ebben az alágazatban volt (41,1 %-ra), de is dobogós helyen állt a negatív rangsorban (68,4 %-ra). A 2002-es év utáni időszak szerkezetváltása létszámában a vegyipart és a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység alágazatokat sújtotta. Az utóbbi években gyorsult fel a leépülés az egyéb közösségi és személyi szolgáltatások területén. A létszámcsökkenés mögött meghúzódó okok nemcsak az ágazat leépülése áll, sok esetben a technika-technológia fejlődése gyorsult olyan mértékben fel, hogy tömegesen szorította ki a munkavállalókat. (17. tábla) A óta eltelt években létszámbővülést mutató ágazatok az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (200,9 %), az egyéb nemfém ásványi termék gyártása (159,7 %) valamint a máshova nem sorolt feldolgozóipar (158,6 %). Az egyéb nemfém ásványi termék gyártása növekedése az utóbbi időszakban gyorsult fel igazán, és mind a (224,8 %) mind pedig a es éveket nézve (268,6 %) a leggyorsabb létszámbővülést mutatja. A 2002-től eltelt éveket vizsgálva mindvégig a második leggyorsabb létszámnövelést a máshova nem sorolt feldolgozóiparnál látjuk ( ,7 illetve ,1 %). További dinamikusan bővülő ágazat még a pénzügyi tevékenység ( ,7 %-ra, %), valamint a villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás ( ,9 %-ra, ,4 %). Az ágazatokon illetve alágazatokon belüli létszámmozgások nagy belső különbségeket mutathatnak, ha szakágazati szintig visszavinnénk az összehasonlító elemzést. Az ellenkező irányban, tehát a három klasszikus nagy ágazatcsoportot nézve (mezőgazdaságipar-szolgáltatások) pedig alapvetően a szolgáltatások térnyerése látható a foglalkoztatásban. Az ipar a nagy belső eltérések erdőjeként a szolgáltatásokhoz mérten összességében visszaesést mutat, és egyértelműen a legnagyobb a csökkenés a mezőgazdaságban. Ez a tendencia az európai és a világtendenciának is megfelel, és a jövőben várhatóan a

17 17 szolgáltatások tovább bővülnek az iparhoz képest arányaiban. Mivel a foglalkoztatás Magyarországon rendkívül alacsony, mindez nem zárja ki azt, hogy a kisebb növekedési potenciálnál, vagyis az ipar egyes területein is további komoly bővülés lehetséges ben a globális gazdasági válság a munkaerőpiacot is negatívan érintette: a foglalkoztatottak száma és aránya jelentősen csökkent, miközben a munkanélkülieké számottevő mértékben emelkedett. Az uniós országok viszonylatában hazánk relatív munkaerő-piaci pozíciója lényegében nem változott, mivel a tagállamok többségében hasonló folyamatok következtek be ben a éves népességen belül a foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 751 ezer fő volt, 98 ezerrel (2,5 %-kal) kevesebb, mint 2008-ban. A foglalkoztatási arány egy év alatt 1,3 százalékponttal, 55,4 %-ra csökkent, ami megegyezik a tíz évvel korábbival. A nemek közül a férfiak munkaerő-piaci helyzetét jobban érintette a válság, mivel az jellemzően a férfi munkaerőt alkalmazó ágazatokat (feldolgozóipar, építőipar) sújtotta. Ez megmutatkozott abban, hogy a nőkhöz képest nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottságuk és nőtt a munkanélküliségük. Egy év alatt a férfiak foglalkoztatási aránya 1,9 százalékponttal, 61,1 %-ra, a nőké 0,7 százalékponttal, 49,9 %-ra mérséklődött ben 2 millió 661 ezren álltak alkalmazásban, 101 ezer fővel (3,7 %-kal) kevesebben, mint 2008-ban. A versenyszféra létszáma 1 millió 822 ezer főt tett ki, ez 131 ezres (6,7 %-os) csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A költségvetésben 748 ezer fő dolgozott a tavalyi évben, és számuk 26 ezer fővel (3,6 %-kal) emelkedett, aminek hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámának II. negyedéve óta tartó - dinamikus növekedése áll ben átlagosan 61 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatási formában, ami duplája a évinek. 2 A közigazgatásban került elszámolásra a közmunkások közel kilenctizede, akik zömmel fizikai tevékenységet végeztek. Statisztikai idesorolásukkal ezáltal költségvetési szféra fizikai-szellemi aránya is megváltozott, a fizikai állomány növekedése ennek tudható be. A költségvetési szférában alkalmazásban állók száma 2004 óta folyamatosan csökken, ez a folyamat a tavalyi évben is folytatódott. A közmunkások nélküli adatok szerint a költségvetésben 4 ezer fős (0,6 %-os) csökkenés következett be folyamán a 2 A közmunkaprogram révén a közmunkások száma 2009 áprilisa óta jelentős mértékben emelkedett. A területi bontásból kiderül, hogy a rendelkezésre álló júniusi adatok szerint a közmunkások száma a két északi régióban volt a legmagasabb, Észak-Magyarországon 20 ezer fő, míg Észak-Alföldön közel 24 ezer fő. Ezen kívül Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön is meghaladta a 10 ezer főt. A többi régióban ennél jóval kevesebb (3 5 ezer) a közmunkások létszáma. A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg emelkedik ki, mivel ezen a két területen foglalkoztatják az összes közmunkás egyharmadát. Ezzel szemben Budapesten, Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megyében fő tartozott ebbe a kategóriába. A többi megyében a közmunkások száma főt tett ki. A közfoglalkoztatási formában dolgozók egyrészt az önkormányzatok által előírt feladatok ellátásában vesznek részt, másrészt a közmunkások munkája az erdészetekben, az idegenforgalomban, a nemzeti parkok területén, az egészségügyben, a közutak és vasutak mentén, illetve egyéb módokon hasznosul. A foglalkoztatás költsége a költségvetésben e célra elkülönített előirányzatból finanszírozható pályázati eljárás alapján kerül kiosztásra ben az Út a munkához program költségvetése 97 milliárd forint. 3 A költségvetési intézmények dolgozóinak túlnyomó része három fő ágazatban található: közigazgatás, oktatás és egészségügy 2009-ben a legtöbben a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén álltak alkalmazásban (293,5 ezer fő), ezt követi az oktatás (256,5 ezer fő), majd a humán-egészségügyi, szociális ellátás (213,3 ezer fő). A három nagy csoporton kívül a költségvetési intézményekben alkalmazásban állók közé további közel 52 ezer fő tartozott, amely csoport összefoglaló neve: alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység, szerencsejáték, fogadás ben a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 11,7 %-os, a humán-egészségügyi, szociális

18 18 köztisztviselők létszámát (közel 3 ezer fős) emelkedés jellemezte, miközben a közalkalmazotti státuszban lévőké (több mint 9 ezerrel) alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nonprofit szférában 91 ezren álltak alkalmazásban, ami a korábbi évek erőteljes növekedésének megtorpanását mutatja, mivel az előző évhez képest kismértékben (4,1 %-kal) emelkedett az itt dolgozók létszáma. A fizikai foglalkozásúak létszáma a versenyszférában elmaradt az egy évvel korábbitól, míg a költségvetésben jelentősen emelkedett. (Ez a közfoglalkoztatási formában dolgozók növekvő számával van összefüggésben, mivel alkalmazásuk túlnyomórészt fizikai munkakörben történik.) A szellemi foglalkozásúak száma mind a versenyszférában, mind a költségvetésben elmaradt a évitől ben a legnagyobb létszámveszteséget a nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar szenvedte el. Emellett a kereskedelem, gépjárműjavítás területén és az építőiparban is jelentősen mérséklődött a foglalkoztatotti létszám. Ezzel szemben az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén, valamint a közigazgatásban nőtt érzékelhető mértékben a foglalkoztatottak száma. (A közszférában bekövetkezett létszámnövekedés hátterében a közmunkások növekvő száma áll, ami az Út a munkához" program keretében valósult meg.) Amíg korábban a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya stabil, bár alacsony szintű volt, addig 2009-ben jelentősebben, 31 ezer fővel növekedett számuk, arányuk pedig 4,3 %-ról 5,2 %-ra emelkedett, amiben szerepet játszott a rövidített munkaidő bevezetése. (Az EU-27 átlaga 18% volt.) Összességében több mint 200 ezer dolgozót foglalkoztatnak részmunkaidőben. Szintén a gazdasági válság okozta bizonytalan gazdasági kilátásokkal függ össze, hogy a munkáltatók növekvő arányban kötnek határozott idejű szerződést a munkavállalókkal. Ilyen formában dolgozott a éves alkalmazottak 8,4 %-a (az uniós átlag 13 %). Számuk az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és 2009-ben 277 ezer főt tett ki. Az üzembezárások, létszámleépítések a munkanélküliség növekedését eredményezték. A munkanélküliek száma - a éves népességen belül - átlagosan 420 ezer főt tett ki, 92 ezerrel (27,8 %-kal) többet, mint 2008-ban. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,9 %-ról 10,1%-ra emelkedett, ami 1995 óta a legmagasabb érték. Míg a foglalkoztatottak száma és aránya az év folyamán csak kissé változott, a munkanélküliség év közben is nőtt, a ráta pedig a IV. negyedévben 10,5 %-ra emelkedett. A munkanélküliség növekedése mindkét nem esetében erősen éreztette hatását, bár a férfiak körében ez jellemzőbb volt. Egy év alatt a nők munkanélküliségi rátája 1,7 százalékponttal, 9,8 %-ra emelkedett, míg a férfiaké 2,6 százalékponttal 10,3 %-ra ben az összes korcsoportot növekvő munkanélküliség jellemezte. Közülük leginkább a éves fiatalok helyzete a kedvezőtlen. Számuk és arányuk egy év alatt jelentős mértékben nőtt ben a munkanélküli fiatalok száma 79 ezer főt tett ki, munkanélküliségi rátájuk pedig egy év alatt 19,9 %-ról 26,5 %-ra emelkedett ben megváltozott a munkanélküliek álláskeresésének időtartam szerinti összetétele ben emelkedett az újonnan munkanélkülivé váltak aránya, míg a tartósan, legalább egy éve állást keresőké 48,4 %-ról 43,0 %-ra csökkent. Mindeközben a munkakeresés átlagos időtartama két hónappal, 16,5 hónapra rövidült. ellátásnál pedig 1,8 %-os létszámbővülést, az oktatásban pedig 1,2 %-os létszámcsökkenést mutat a KSH statisztikája.

19 19 A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma ben - a havi adatok átlaga alapján ezer fő volt, 27 %-kal több mint az előző évben ben a regionális mutatószámok jelentősen módosultak, bár a régiók egymáshoz viszonyított sorrendje nem változott. A legnagyobb változás a közép- és a nyugat-dunántúli régióban következett be, mivel a válság által leginkább érintett ipar foglalkoztatási súlya itt a legjelentősebb. Ebben a két régióban csökkent jelentős mértékben a foglalkoztatás szintje, és nőtt a munkanélküliség által érintettek aránya. A éves népességen belül a középmagyarországi régiót jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (61,6 %) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (6,7 %). Ezzel szemben Észak-Alföldön dolgozott a legkevesebb ember, arányuk 48,1 %, illetve Észak-Magyarországon voltak a legtöbben munka nélkül, rátájuk 15,3 %. Összességében a foglalkoztatási arány Dél- Dunántúlt kivéve valamennyi régióban csökkent, míg a munkanélküliség szintje mindenhol emelkedett január augusztusban a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 687 ezer fő volt. Az 5 főt vagy ennél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál január augusztusban 1 millió 815 ezren dolgoztak, 1,1 %-kal kevesebben, mint 2009 első nyolc hónapjában, de május hónaptól a létszám már meghaladta az előző év azonos időszakit. A költségvetési szférában az alkalmazottak létszáma 771 ezer fő volt, ami a közfoglalkoztatás bővülése miatt 4,1 %-os növekedést jelentett. A közfoglalkoztatás nélküli 685 ezer fős létszám 0,3 %-kal volt kevesebb, mint az előző év első nyolc hónapjában. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma 0,9 %-kal emelkedett. A második negyedévéves munkaerő-felmérés adatai szerint a teljes foglalkoztatotti kör létszáma (melybe beletartoznak a kisszervezeteknél foglalkoztatottak, az egyéni vállalkozók és a segítő családtagok is) már csak 18 ezer fővel, 0,5 %-kal maradt el az előző év azonos időszaki létszámtól. Az első négy hónapban láthatóan beindult az alkalmazásban állók számának növekedése, majd a májusi stagnálást június hónapban ismét növekedés követte. Ez a folyamat mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúakra jellemző volt, de a gazdasági válság által jobban érintett, nagyobb létszámveszteséget elszenvedő fizikai állománycsoportnál dinamikusabb növekedés mutatható ki. Több mint másfél év után először néhány, korábban jelentős létszámleépítésre kényszerülő nemzetgazdasági ágban az alkalmazottak száma meghaladta az előző év azonos időszakának adatát (feldolgozóipar, kereskedelem, gépjárműjavítás) II. negyedévében az üres álláshelyek száma 27,6 ezer (aránya 1 %) volt, ebből a versenyszférában 17,5 ezer, a költségvetési intézményeknél 9,2 ezer, a nonprofit szervezeteknél 1 ezer volt a betöltésre váró álláshely. Ezen felül a fegyveres szerveknél mintegy 6,1 ezer állás állt rendelkezésre. A nemzetgazdaság munkaerő-kereslete 22,7 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet, de 7,1 %-kal volt kevesebb, mint az előző negyedévben, és 29,1 %-kal maradt el a két évvel korábbi időszaktól. A nemzetgazdaság munkaerő-keresletének alakulását elsősorban a piaci hatásoknak jobban kitett versenyszférában jelentkező igények befolyásolják. A költségvetésben betöltésre váró álláshelyek száma viszonylag stabil 9 és 12 ezer mozog bár a 2010 II. negyedévében mért 9,2 ezer az utóbbi öt év legalacsonyabb kereslete. A vállalkozásoknál az üres álláshelyek száma 51,9 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 3,9 %-kal elmaradt az előző negyedévtől, és a két évvel korábbi időszakhoz képest ennél is jóval nagyobb, 35,9 %-os volt a csökkenés. A versenyszféra munkaerő-keresletének növekedésében mind az első, mind a második negyedévben a húzóterületet a feldolgozóipar, azon belül is a gépipar jelentette. Itt a második

20 20 negyedévben csaknem kétszeresen múlta felül az üres álláshelyek száma az egy évvel korábbi időszakot. Az első negyedévben még lendületesen bővülő építőipar kereslete a második negyedévben egyharmadára esett vissza, és 26,7 %-kal maradt el 2009 azonos időszakától. Nem érte el az egy évvel ezelőtti keresleti szintet a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak, ezzel szemben a többi nemzetgazdasági ágé felülmúlta azt. Az 1992-ig visszavezetett ágazati bruttó kereseti adatok a létszámhoz hasonlóan a bérnél is nagy különbségeket mutatnak. Az eltelt évek során a leggyorsabban a vegyiparban (1234,1 %), a szállítás, raktározás, posta távközlés (1023,2 %), valamint a pénzügyi tevékenység (1008,7 %) területén nőttek a bruttó ágazati kereseti átlagok. Ha csak a 2002-től illetve tól 2009-ig tartó időszakot nézzük, akkor a rangsor elejére bejön a vegyipar (219,3 % ill. 158,5 %) után a máshova nem sorolt feldolgozóipar (207,8 % ill. 157,2 %), amit a szállítás, raktározás, posta távközlés (184,2 % ill. 130,8 %) követ. A pénzügyi tevékenység átlagkeresete ekkor már lassuló mértékben növekedett, sőt a es időszakot nézve a növekedési rangsor végére került. (18. tábla) A leglassúbb bérnövekedési adatokat az es időszakot tekintve a textil, bőr és lábbeligyártás (752,9 %), az élelmiszer-, ital- dohánytermék gyártása (750,7 %), valamint a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói és nyomdai tevékenység (712,6 %) alágazatok mutatták. A 2002-től 2009-ig terjedő években ettől eltérően két kiugróan vesztes terület volt, az élelmiszer-, ital- dohánytermék gyártása (146,1 %) és mellette a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (139,8 %) után pedig a sor végén a villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás (106,2 %), az egészségügyi, szociális ellátás (106,2 %), a pénzügyi tevékenység (105,9 %) valamint az oktatás (102 %) álltak. A létszám és a kereseti folyamatokat együttesen nézve azt láthatjuk, hogy a legnagyobb vesztes a textil, bőr és lábbeligyártás, ahol foglalkoztatás visszaesése a keresetek csökkenésével egyidőben ment végbe. Nem sokkal lemaradva ugyanez zajlott le a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói és nyomdai tevékenységnél valamint az élelmiszer-, italdohánytermék gyártásánál is. A fejlődőben levő ágazatok pedig egyértelműen kirajzolódik nyertes, vagyis a máshova nem sorolt feldolgozóipar fejlődése, amit az átmeneti csökkenés ellenére a pénzügyi tevékenység követ. A máshova nem sorolt feldolgozóipar mind a foglalkoztatás bővülésében, mind az átlagkereset növekedésében a legjobb eredményt hozta. A pénzügyi tevékenységnél pedig az átmeneti visszaesés a pénzügyi és gazdasági válság miatt következett be. Azon ágazatok közül, ahol a bérnövekedés létszámcsökkenés mellett zajlott le, a vegyipart kell kiemelni. Növekvő foglalkoztatás bérveszteség mellett pedig legjellemzőbben a villamosenergia-, gáz-, hő és vízellátásban zajlott le a vizsgált időszakban ben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete - a számviteli nyilvántartások alapján ezer forint volt, ami fél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset 124 ezer forintot tett ki, ez nominálisan 1,7 %-kal magasabb a évinél. (2008-ban a bruttó kereset 7,5 %-kal, a nettó 7,0%-kal emelkedett.) Ezen belül a versenyszférában 4,4 %-os növekedés, a költségvetésben pedig 4,5 %-os csökkenés következett be. (Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a nettó keresetek 3,0 %-kal mérséklődtek a közszférában.) A visszaesés hátterében döntően a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása áll.

21 21 A vállalkozásoknál dolgozók keresetalakulásában szerepet játszott az energiaipar, az egyéb feldolgozóipar, a gyógyszergyártás, a bányászat, kőfejtés és a szállítás, raktározás 6-8 %-os - a versenyszféra átlagát jelentősen meghaladó - nettó béremelkedése, illetve a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozásúak arányának összlétszámon belüli növekedése. (A válsággal összefüggő létszámleépítések döntően a fizikai munkakörben dolgozókat sújtották.) 2009-ben a nettó keresetek változását a személyi jövedelemadó július 1-jei - január 1-jéig visszamenőleges hatályú - módosítása jelentősen befolyásolta I. félévében 1,0 %-os nettó keresetnövekedés következett be, míg az év második felét 2,5 %-os emelkedés jellemezte. A havi nettó bérek növekedési üteme az adójogszabályok változása következtében meghaladta a bruttó átlagkeresetek emelkedését. A havi átlagos munkajövedelem forintot tett ki, ami 1,0 %-kal volt magasabb, mint az előző évben. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (jubileumi jutalom, étkezési térítés, lakhatási támogatás, munkába járással kapcsolatos költségtérítések) a munkajövedelem 6,1 %-át tették ki, ami fél százalékponttal meghaladta a évit ben egyedül a közép-magyarországi régióban nőtt érzékelhetően - a nemzetgazdaság átlagát meghaladóan - a nettó kereset (2,2 %), a másik hat területet stagnálás vagy az átlagot el nem érő növekedés jellemezte ben is a közép-magyarországi régióban volt a legmagasabb a nettó kereset, forint, ami 16 %-kal magasabb a nemzetgazdaság átlagánál. A legalacsonyabb nettó bér továbbra is a két alföldi régiót jellemezte, ez ezer forint volt, ami %-kal maradt el az országos átlagtól. A keresetek reálértékében a évi 0,8 %-os emelkedés után, tavaly 2,4 %-os csökkenés következett be, amire együttesen gyakorolt hatást a nettó keresetek - a korábbi évekhez képest - alacsonyabb növekedési üteme, valamint a fogyasztói árakat érintő júliusi adóintézkedések. A versenyszférában a reálkereset 0,2 %-kal meghaladta a évit, míg a költségvetés területén 8,3 %-os visszaesés következett be. (Egy évvel korábban a versenyszférát 1,5 %-os emelkedés, a költségvetést pedig 0,2 %-os mérséklődés jellemezte.) 2010 I. félévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál Ft, a költségvetési szektorban pedig Ft. A költségvetési szféra kereseteit jellemzően torzítja a 2010 első felében már több mint 64 ezer fős teljes munkaidős közfoglalkoztatotti réteg minimálbérhez közeli átlagkeresete. Őket figyelmen kívül hagyva Ft volt a közszférában a bruttó átlagkereset. Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlag kereset 3,0 %-kal nőtt az időszak alatt, ezen belül a költségvetési szektorban gyakorlatilag változatlan maradt, míg a vállalkozásoknál 4,4 %-os volt az emelkedés. A vállalkozások 2010 első negyedévi keresetindexei stagnálást, illetve kismértékű növekedést mutattak, a második negyedévben azonban ismét csökkent a rendszeres keresetek dinamikája, míg a bruttó keresetek május havi erős visszaesését június hónapban mérsékelt emelkedés követte. A bruttó és a rendszeres keresetek dinamikája i különbséget a pénzügyi, biztosítási tevékenység előző évtől eltérő ütemű prémium-, jutalomkifizetései okozták január júniusban a versenyszférában a fizikai foglalkozásúak átlagosan havi bruttó Ft-ot, a szellemiek Ft-ot kerestek, a növekedési ütem pedig 5,0, illetve 3,5%, a két állománycsoporté együttesen 4,4% volt. A fizikai foglalkozásúak keresetének alakulását egyrészről a minimálbér és a szakmunkás bérminimum januári 2,8, illetve 2,9 %-os emeléséről hozott központi intézkedések, illetve

22 22 ennél nagyobb mértékben az egy főre jutó teljesített munkaórák előző év azonos időszakához viszonyított növekedése befolyásolta. A vállalkozások bérdinamikáját az I. negyedévben gyorsította a teljesített órák számának előző évhez képest történő emelkedése, míg a II. negyedév végére ennek már nem volt jelentősége, a teljesített órák száma a munkanapváltozásnak megfelelően alakult. A második negyedévben a fizikai foglalkozásúak számának szellemi foglalkozásúaknál dinamikusabb emelkedése következményeként a bruttó átlagkereset indexét az összetételhatás 0,2 %-kal rontotta. A költségvetési intézményeknél dolgozók havi keresetalakulását sajátosan befolyásolta a 13. havi juttatást felváltó kereset-kiegészítéssel, valamint az eseti juttatásokkal kapcsolatos központi intézkedések sorozata. Ezek közül a 2010 I. félévének költségvetési bérfolyamatait a január június maximum Ft/fő/hó, és a januártól megszűnő keresetkiegészítés helyett január és március hónapokban 340 ezer Ft bruttó fizetésig automatikusan elszámolt Ft/fő/hó juttatás kifizetése befolyásolta. A fenti intézkedések eredményeként mind a bruttó keresetek, mind a nem rendszeres kifizetések indexének alakulása nagymértékben eltért egymástól a két negyedévben. A I. negyedévi 6,5 %-os bruttó keresetemelkedést a II. negyedévben ugyanekkora mértékű csökkenés követte, ezen belül a nem rendszeres juttatások az I. negyedévben csaknem a kétszeresére emelkedtek, míg a II. negyedévben 60%-kal estek vissza. A két negyedév átlagában, a közszférában a bruttó átlagkeresetek lényegében a I. félévi szintjén maradtak (99,9 %), míg a nem rendszeres kifizetések 9,9 %-os növekedést mutattak. A csak a minimálbért, vagy alig afölött kereső közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak létszáma I. félévben 88 %-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, ami a költségvetés bérdinamikáját lassította. A közfoglalkoztatás torzító hatását kiszűrve a költségvetési szférában a bruttó átlagkereset 3 %-kal, a rendszeres keresetek pedig a bérautomatizmusnak köszönhetően 1,7 %-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A évi költségvetési munkaügyi adatok a közfoglalkoztatás bővülésén kívül az új szakfeladat-rend bevezetésére visszavezethető torzító hatást is tartalmaznak. Ez utóbbi a költségvetés összesen adatait nem, csak az ágazati bontás szerinti adatokat befolyásolja. Az összehasonlítást megnehezítő tényezők kiszűrésével számított bruttó átlagkereset növekedése a legmagasabb átlagkeresetű ( Ft/fő/hó) közigazgatásban 1,8 %-kal, míg a legalacsonyabb átlagkereset jellemezte humán-egészségügyi, szociális ellátás területén ( Ft/fő/hó) 3,1 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nem rendszeres juttatásokat is hasonló tendenciák jellemezték, a közigazgatásban volt a legalacsonyabb a dinamika, 103,8%-os és legmagasabb az egy főre jutó nem rendszeres kifizetés, Ft. A humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legmagasabb 138,3 %-os az index, és a legkevesebb az egy főre jutó nem rendszeres juttatás összege, Ft. Összességében a rendszeres keresetek 1,7 %-kal haladták meg a I. félévit, a közigazgatás és oktatás területén az átlag körüli volt a növekedés (1,5, 1,7 %), míg a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 0,1 %-os volt a csökkenés I. félévében a kereseten felüli egyéb munkajövedelem egy főre jutó összege nemzetgazdasági szinten átlagosan Ft-ot tett ki, amely csaknem megegyezett a 2009 I. félévivel. Az egyéb munkajövedelmek körébe tartozó juttatások nagy részére kedvező adózási szabályok vonatkoztak, ezért az összes munkajövedelmen belüli arányuk folyamatosan nőtt: 2009 I IV. negyedévében már átlagosan 6,1 %-ot ért el ben azonban a béren kívüli jövedelmek adózási kedvezményei szigorodtak (bár egyes tételek esetében még így is kedvezőbb maradt, mint a béreké), és az I. negyedévben úgy tűnt, hogy az intézkedések miatt csökkenni fognak az ilyen jellegű juttatások, de az I. negyedévi 7,6 %-os csökkenést a II.

23 23 negyedévben 5,8 %-os növekedés követte, és a munkajövedelmen belüli arányuk az I. negyedévi 5,1 %-ról a II. negyedévben 6,8 %-ra nőtt. Az egy teljes munkaidős foglalkoztatottra jutó összes munkajövedelem összege Ft volt I. félévben, ami 2,8 %-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában január augusztusban a bruttó átlagkeresetek 2,5 %-kal, a nettó átlagkeresetek 8,5 %-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkereset (a fogyasztóiár-index 5,2 %-os növekedése mellett) döntően a személyijövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően, 3,1 %-kal emelkedett. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké Ft, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók esetében Ft. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,5 %- kal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 4,2 %-kal nőttek, a költségvetés területén pedig az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt 1,0 %-kal elmaradtak az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt ( Ft), ezt követte az információ és kommunikáció ( Ft) és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ( Ft). Legkevesebbet a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ( Ft), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ( Ft) ágakban dolgozók kerestek átlagosan. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset Ft (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké Ft, a szellemi foglalkozásúaké Ft) volt, átlagosan 8,5 %-kal magasabb az előző évinél. A Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 2,3 %-kal haladta meg az előző év január augusztusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0 %-nak felelt meg. Összefoglaló - Mi várható? A kormányváltás előtt az európai konjunktúra a kezdődő kilábalás jeleit mutatta, a magyar gazdaság iránti nemzetközi bizalom a kedvezően alakuló külső és belső egyensúlynak köszönhetően jelentősen javult, a forint viszonylag erős és stabil volt, a jegybanki alapkamat folyamatosan csökkent, a költségvetési hiányt a piacról, javuló feltételek mellett lehetett finanszírozni, s a magyar üzleti és fogyasztói várakozások már egy éve emelkedtek. Az új kormány azonban nem erre épített: konfrontatív, a görög válság okozta európai pénzügyi helyzettel nem számoló, irreális költségvetési lazításra törekvő magatartása a szándékolt mozgástér-bővítés helyett annak beszűkülését okozta. (Az új kormányzaton kívül mindenki úgy tudta illetve azt valószínűsítette, hogy az államháztartási hiány radikális emelése a nemzetközi szervezetek - EU, IMF - számára láthatóan elfogadhatatlan. Kutatók, szakértők egyaránt az első megszellőztetett hírek után azonnal jelezték, hogy a nyíltan konfrontatív gazdaságpolitika nem szerencsés az ország szempontjából. Azóta a kormány eljutott oda, hogy nyilatkozatai szerint eleget kíván tenni az EU-tagságból, az érvényes konvergenciaprogramból adódó kötelezettségének, s 2010-ben 3,8 %-ra, 2011-ben pedig 3 % alá csökkenti az államháztartás hiányát. Ez jelentős, de a piacok által valójában várt (sőt elvárt) fordulat. A

24 24 gazdaságpolitika iránti (piaci, intézményi és európai) bizalom azonban csak fokozatosan állhat helyre. A jelenlegi bizalmatlanságnak három fő oka van. 1. A reális gazdaságpolitikai koncepció hiánya. Kiderült, hogy (miközben a kormánynak határozott elképzelése volt a jogállami hatalommegosztás villámgyors lebontására) a kormányzati pozícióból hirdetett gazdaságpolitikai koncepció azonos maradt az ellenzéki szerepben hirdetett álmokkal. Ráadásul - amint a 29 pontos program rögtönzöttsége, majd az ahhoz való, technikai részletekben is érthetetlenül merev ragaszkodás is mutatta - még a "B"-terv is hiányzott. A konkrét szakmai kérdések tömegében bizonytalanság, a napvilágra kerülő elgondolások kiérleletlensége, ugyanakkor a valódi szakmai véleménycsere elkerülése látszik. A beígért adócsökkentés helyett eddig adóemelés történt, ahogyan csökkent az adó, az nem segíti, ahol meg emelkedett, ott erőteljesen fékezi a növekedést. 2. Állandó visszaesési veszély a fiskális alkoholizmusba. Bár a magyar gazdaság re előrebecsülhető folyó egyensúlyi adatai nagyon kedvezőek, az EU-ban és nemzetközi pénzvilágban még elevenen él a os magyar "fiskális alkoholizmus" emléke, amelyre a jelenlegi kormány nagyon is hajlamosnak látszik. Úgy tűnik, hogy a kormány csak kényszeredetten tett ígéretet a hiány szerződésben vállalt csökkentésére. A költségvetés kiadási oldalán megtett érdemi reformok nélkül nem lehet adót is csökkenteni és hiányt is leszorítani! A nemzetközi szervezetek, hitelminősítő intézetek pedig nem buták, hogy a látszatintézkedéseknek felüljenek. 3. Az EU intézmények kölcsönös kompromisszumokon alapuló politikai kultúrájától eltérő, konfrontatív magatartás. Ez tükröződik például a nyilvánvalóan alkotmánysértő (pl. visszamenőleges hatályú) jogalkotásban, az érdekegyeztetés kiiktatásában, az európai intézményekkel való pusztán formális egyeztetésekben. Mindez - ráadásul egy nem nagy, nem euróövezeti tagállam esetében - alkalmassá teszi Magyarországot a példastatuálásra. A görög válság után valószínűleg más megközelítéssel sem lett volna mód a évi hiánycélok (különösen érdemi) növelésére. Ez a magatartás azonban a korábbinál rosszabb pénzügyi helyzetbe hozta Magyarországot. Mindez az árfolyamokon, a kamatfelárakon és a kockázati prémiumokon keresztül közvetlenül, politikai üzenetével pedig közvetve rontja a gazdasági szereplők többségének helyzetét. (Miközben a választások előtt a mostani kormány többek a növekvő bizalom hatására csökkenő kamatkiadásokat jelölte meg mozgástere bővítése egyik fő forrásának!) Az adócsökkentés eddigi lépései a kisadók esetében gesztusjellegűek, egyes esetekben - például a pálinkafőzésnél versenytorzítóak, más esetekben mint a cselédtörvény adóelkerülést legalizálják, növelik a fekete gazdaságot. A társasági adó - kkv-kra hivatkozó, de nyilvánvalóan a nagyoknak előnyös - csökkentése nem ösztönöz befektetésre és fejlesztésre. A bankok külön adóztatása túlzott, likviditásuk és hitelezési képességük szűkítését, esetenként tőkevesztést okoz, ami nemcsak a cégek és a lakosság hitelfelvételét, de a lejáró állampapírok megújítását is megnehezítheti. Az új kormány megalakulása óta meggyengült forint jelentősen rontotta a hitelfelvevők helyzetét. Eközben a devizahiteleseken való segítés érdekében az elmúlt hónapokban többféle ötlet is napvilágot látott. Ezek azonban csökkentették az adósok fizetési hajlandóságát, teljességgel hiányoztak hozzájuk a források. Az október végén elfogadott intézkedések érdemben nem javítanak a már nehéz helyzetbe került adósok helyzetén. Esetükben csak olyan megoldás látszik megvalósíthatónak, amely kizárólag szélsőséges esetekben segít, s a

25 25 hitelfelvevő és a bank is veszít az állami segítség igénybevételén. Ilyen terv körvonalaiban sem látszik azonban. A hiteladósoknak általában a pénzpiaci bizalom helyreállításával, a kockázati felárak csökkentésével, ehhez hiteles reformokat is megvalósító gazdaságpolitikával lehet a legtöbbet segíteni. A kormány a hiány csökkentése érdekében el is kötelezte magát új strukturális reformok beindítása mellett. Ezek területe - hol vállal konfliktusokat a kormány -, s tartalma még ismeretlen. Eközben azonban gesztusjelleggel már a nyáron hozzáfogott az előző kormányok egyes reformjellegű lépéseinek - szárnyvonalak és kisposták bezárása, patikaliberalizáció, stb. - visszavonásához. A meglevő és jól-rosszul, de működő struktúrákba történő alkalmi belenyúlásoknak kiszámíthatatlan következményei lehetnek (pl. egészségügy). A kormány szerint a monetáris politikának alacsony kamatokkal és nem szokványos módszerekkel - például az MFB új kötvényeinek megvásárlásával - kellene élénkítenie a gazdaságot. Ennek érdekében nyílt nyomást gyakorolnak az MNB vezetőire, ami ellentétes az EU elveivel. Valójában azonban éppen az ország iránt lecsökkent bizalom, s ennek pénzpiaci következményei vezettek oda, hogy a Monetáris Tanács leállította a kamatcsökkentési folyamatot. A kormány alacsonyabb kamatot szeretne, de tényleges magatartása egyértelműen kamatemelő volt! A GKI azt feltételezi, hogy a kormány lényegében teljesíteni fogja a évi 3 % alatti hiánycélt. A gyakorlatban kétféle karakterű költségvetési politika képzelhető el. Az első esetben a kormány mély strukturális reformokba és ezek egy része révén kiadáscsökkentésbe kezd; mindenekelőtt a közigazgatás, az önkormányzati rendszer és a támogatások, transzferek, állami vállalatok terén. Egy ilyen program tartósan megalapozhatja az adócsökkentést (beleértve a pénzintézeti különadó későbbi kivezetését is), s esetleg teret nyithat némi monetáris lazításhoz. A második esetben a kormány tartózkodik a megtakarítással is járó reformoktól. Egy ilyen megoldás kevesebb politikai konfliktussal jár, ugyanakkor jóval hátrányosabb az adócsökkentés, a hosszabb távú fejlődés szempontjából. Egyenlőre ez utóbbi megvalósulása látszik valószínűbbnek. Jövőre az államháztartási hiány kb. 1 százalékpontos javulásának fedezetét a GDP várhatóan 2,5 %-os növekedése önmagában megteremti, de komoly adócsökkentés esetén a 3 % alatti deficitcél elérése jelentős kihívás. Az ország piaci forrásból, illetve tartalékok terhére való finanszírozása 2011-ben megoldható, de drágább és kockázatosabb, mint az IMF védőernyője esetén, hacsak nem sikerül a bizalmat más módszerekkel - valódi strukturális reformok elindításával, ERM-2 rendszerbe való belépéssel, hiteles évi euró-csatlakozási program elfogadásával - jelentősen növelni. Az államadósság 2011-ben az idei 80 % körüli értékről %-ra mérséklődhet. Ez kedvezőbb lesz az EU átlagánál, mely ráadásul 2011-ben még növekvő. A folyó fizetési és tőkemérlegben a fejlesztési célú európai uniós források emelkedése következtében a évihez hasonló, 2,6 milliárd euró többlet várható. Régiós összehasonlításban - a balti államoktól eltekintve - egyedül Magyarország nem szorul nettó külső finanszírozásra. Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága a végi 52 milliárdról, 2011 végére 46,5 milliárd euróra csökkenhet (ez utóbbi a GDP 44 %-a). Egyenlőre még nem látható, hogy mire akarja használni a kormány azt a 2800 Mrd forintos mozgásteret, amihez a magánnyugdíj-pénztárak államosításával juthat. A évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak. A külső kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A pénzügyi, finanszírozási feltételek romlanak. A növekedés a évi 1 % után továbbra is szerény ütemű, export- és beruházás-orientált lesz. Az EU-források bővülnek, azonban az állami döntéshozatal lelassul. A hazai gazdasági szereplők ugyan a korábbinál

26 26 sokkal optimistábbak, a válságot túlélő cégek pénzügyi helyzete stabilizálódik, de az elkerülhetetlen költségvetési szigor az állam eszköztárát, a túlzott méretű pénzintézeti különadó és a romló hitelportfolió a bankok hitelezési aktivitását korlátozza. A fogyasztói kereslet szinte stagnál, az üzleti beruházások főleg néhány exportorientált céghez kapcsolódóak. Mindebből 2011 egészére 2,5 % körüli növekedés adódik. Az exportvezérelt ipar 2011-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. Az idei 8,5 %-nál valamivel lassúbb, 7 %-os növekedésben továbbra is az export szerepe lesz a meghatározó, a belföldi értékesítés inkább csak a II. félévben, s főleg az export beszállítói láncokban nőhet. os időjárás esetén a mezőgazdaság az idei visszaeséshez hasonló mértékben tudja növelni kibocsátását. Az építőipari termelés sokévi csökkenés után 4 % körüli ütemben növekszik. Az ingatlanszektor stagnál. A évi 30 ezer felettii és évi 20 ezer után 2011-ben ezer lakás épül. A kiskereskedelmi forgalom az idei 3 %-os csökkenés után 1 % körüli mértékben emelkedik, de a hiteligényes, drágább tartós fogyasztási cikkeké inkább csak stagnál. A hírközlési tevékenységet végző cégek egy főre jutó átlagos árbevétele 2011 végéig nem nő. A szállításban és az idegenforgalomban továbbra is a külföldi kereslet lesz a dinamikusabb, de 2011-ben a belföldi sem csökken tovább. A pénzügyi szektorra kivetett adó illetve az un. válságadók nem a biztonság javítására, hanem pusztán folyó finanszírozásra elmennek. Azok terheit kisebb-nagyobb mértékben át fogják hárítani az ügyfelekre, a lakosságra. Ennek ellenőrzése ugyanis szinte lehetetlen. A romló nyereségesség és a nemteljesítő hitelek arányának további emelkedése rontja a bankok tőkehelyzetét. A gazdasági növekedés beindulásával élénkülő hitelkereslet gyorsan a bankok hitelezési képességeinek (és az adó miatt: szándékainak) korlátjába ütközhet. A válságadók következtében több pénzintézet illetve vállalkozás esetén a külföldi tulajdonosok tőkeemelésére lehet szükség, ami a kedvezőtlen magyarországi nyereségesség és a bizonytalan szabályozási környezet miatt elmaradhat ben az Új Széchenyi Terv révén fokozódhat a 2010-ben lefékezett EU források beruházás-élénkítő hatása. Az üzleti beruházások számára a Széchenyi beruházási kártya némi forrásbővülés hozhat. Az EU forrásokból megvalósuló vállalati beruházásokhoz újabb állami források (hitel, garancia) áll a vállalkozások rendelkezésére. A külföldi beruházások (főleg a Mercedes, de az Audi és a GM Opel) hatására meghaladják az ideit, így a feldolgozóipari beruházások bővülése 10 %-ra gyorsulhat, s összességében 4 %-os beruházás élénkülés várható (az idei 3 %-os visszaesés után). A keresetek évi várható alakulása nem teremti meg fogyasztásbővülés várt hátterét. A beterjesztett egykulcsos Szja csak a kimagaslóan magas jövedelmeknél hagy ott elkölthető plusz jövedelmet. A munkavállalók több mint 90 százaléka veszít vagy csak nem jár jól ettől a változástól. A családinak nevezett adózás, a kimagaslóan magas többgyermekes adókedvezmény valóban jelentős jövedelmet hagy a családoknál. A minimálbér és az átlag alatti, körüli bérek emelésének a vállalkozások teherviselő képessége szab határt. A közszférában a béremelés várhatóan változatlan bruttó bértömeg mellett valósul meg. A nyugdíjak csak az inflációt követik. Egyenlőre semmi olyan intézkedés nem körvonalazódik, aminek következtében a foglalkoztatás bővülne. Mivel a hiteltörlesztés terhei az idei átlaghoz képest emelkednek, a lakossági fogyasztás csak igen kis mértékben emelkedik. Növekszik viszont a lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere), ezt a növekvő hiteltörlesztés mellett a hitelekhez való nehezebb hozzájutás és a bizonytalan jövő miatti takarékosság magyarázza. Az infláció 2011-ben lassan mérséklődik, az idei 4,8 %-ról (és az év végi 4 %-ról) 2011 végére 3,5 % alá csökkenhet, éves átlagban pedig 3,5 % lehet. Mérséklő hatású a továbbra is

27 27 szűkös vásárlóerő, az éves átlagban erősödő forint, az átlagos mezőgazdasági termés esetén kedvezőbb élelmiszerár. Ugyanakkor a őszi önkormányzati választások miatt elhalasztott energia-áremelés, a helyi önkormányzatok választások előtti visszafogott közüzemi és közlekedésidíj-emelése jövőre inflációs nyomást fejt ki. Ezt fokozza, hogy az infrastrukturális fejlesztések okozta költségnövekménynek is meg kell jelennie a közüzemi díjakban. Az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló költségvetés illetve konvergencia-program esetén lassan erősödni kezdhet a forint iránti bizalom. Az állampapírok hozama kissé csökkenhet. A pénzpiaci befektetők óvatossága, a korábban vártnál magasabb infláció és az emelkedő nemzetközi kamatkörnyezet miatt a jegybanki alapkamat legjobb esetben is csak minimálisan csökkenhet október 25. Összeállította: Hanti Erzsébet

28 28 Felhasznált irodalom: A KSH és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) honlapján megtalálható adatbázisok, Az új EU-tagállamok és a tagjelöltek helyzete a válságban (Szerk.: Novák Tamás és Wisniewski Anna), MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009, A válság hatása a munkaerőpiacra, KSH, Budapest, április,. A válság hatása néhány kiemelt gazdasági tevékenységre (Szerk.: Szalavetz Andrea), MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2009, Európai Bizottság, Five Years of an Enlarged EU Economic Achievements and Challenges European Economy 1/ Eurostat adatbázisa, Gazdasági válság a vállalatok mindennapjaiban Országos és megyei körkép 2009 első féléve után gazdasági kamarai felmérések tapasztalatai, 2009 Gazdasági iránytű / szeptember 16. GKI Legfrissebb prognózisai, szeptember 29. és október Jelentés a magyar gazdaságról, GKI, Budapest, április, Magyarország, 2009, KSH, Budapest, Makrogazdaság, , KSH, Budapest, Mélyponton a magyar gazdaság, HVG2009. augusztus 23. Stabilizáció és kibontakozási esélyek Összefoglaló - Ecostat műhely, Szalavetz Andrea: A szolgáltatási szektor és a gazdasági fejlődés Közgazdasági Szemle, LV. évf., június ( o.) Szanyi Miklós: Válságelemzés, MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 194. sz., január

29 29 TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK

30 30 Egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson az EU 27-hez viszonyítva, tábla EU ,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 EU ,9 105,0 105,0 104,7 104,5 104,4 104,3 104,1 104,0 103,8 103,6 103,2 103,4 EU ,5 115,4 115,3 115,2 114,6 114,1 113,5 112,9 112,9 112,2 111,6 110,4 110,2 Euro area 115,5 115,6 115,5 114,7 113,6 112,7 111,5 110,6 110,7 110,1 109,6 108,8 108,1 Belgium 125,6 122,9 123,0 125,7 123,7 125,4 123,1 120,7 119,6 117,3 115,2 115,1 115,3 Bulgaria 26,4 26,9 26,9 28,3 29,8 31,7 33,7 34,6 36,4 38,0 40,0 43,0 : Czech Republic 72,9 70,4 69,5 68,1 70,2 70,2 73,1 75,1 76,0 76,8 79,6 80,1 80,1 Denmark 133,1 131,9 130,8 131,4 127,8 128,3 123,6 125,3 123,6 123,6 120,8 119,9 117,4 Germany 124,3 122,4 122,1 118,3 116,7 115,1 116,3 116,1 116,9 116,0 115,6 114,7 115,7 Estonia 41,9 42,5 42,5 45,0 46,5 49,8 54,3 57,1 61,3 65,8 69,6 67,3 62,7 Ireland 114,6 121,1 125,8 130,9 132,3 138,0 140,4 141,9 143,6 145,1 147,2 133,9 128,0 Greece 84,5 83,3 82,7 83,8 86,4 90,2 92,3 93,5 91,6 92,4 92,0 92,8 92,8 Sain 93,3 95,3 96,3 96,9 98,0 100,5 100,5 100,9 101,8 104,2 104,8 102,4 103,8 France 114,6 115,0 114,7 115,2 115,7 115,6 111,5 109,7 110,7 108,4 108,0 107,6 107,2 Italy 119,0 119,7 117,5 116,8 117,7 111,7 110,1 106,5 104,9 103,8 103,2 101,6 101,7 Cyprus 85,8 86,7 87,3 88,5 90,9 89,3 88,5 90,3 90,7 90,3 93,2 95,6 98,3 Latvia 34,6 35,6 36,0 36,6 38,9 41,0 43,3 45,6 48,4 51,5 55,6 57,0 48,3 Lithuania 38,6 40,4 38,9 39,3 41,4 43,9 49,0 50,2 52,9 55,3 59,2 62,2 53,0 Luxembourg 214,5 217,4 237,3 244,5 233,8 240,0 247,1 252,5 254,7 270,0 274,4 278,5 269,9 Hungary 53,1 54,5 54,7 55,5 59,1 61,5 62,5 63,1 63,1 62,9 62,0 64,9 62,7 Malta 80,5 80,5 81,0 83,2 77,8 79,5 77,9 77,0 78,2 77,2 76,8 76,9 78,0 Netherlands 127,0 128,6 130,8 134,0 133,3 133,2 128,8 129,0 130,7 130,8 132,4 133,9 130,1 Austria 131,3 131,6 131,2 130,9 124,7 125,9 126,4 126,7 124,4 124,9 123,2 123,9 122,0 Poland 46,7 47,8 48,5 48,2 47,5 48,3 48,6 50,7 51,1 51,9 54,4 56,6 60,6 Portugal 76,1 76,6 78,2 80,6 80,3 79,5 78,8 77,0 79,1 78,5 78,0 78,5 78,4 Romania : : 26,2 26,2 27,8 29,3 31,3 34,1 35,1 38,4 41,6 47,8 45,3 Slovenia 77,7 78,6 80,6 79,6 79,8 82,0 83,2 86,2 87,6 87,3 88,4 91,2 87,3 Slovakia 51,3 52,1 50,5 50,3 52,5 54,1 55,3 56,7 60,0 63,3 67,6 72,1 71,2 Finland 110,3 113,8 114,6 116,8 115,2 114,6 112,0 115,7 114,2 113,9 117,6 117,1 110,6 Sweden 123,4 122,4 125,3 127,2 122,2 122,0 123,6 126,3 121,8 122,8 124,8 122,3 120,3 United Kingdom 118,2 117,6 117,8 118,8 119,7 120,5 121,2 123,5 121,8 120,3 116,8 115,9 116,1 Iceland 137,5 140,4 139,0 131,4 131,8 129,8 125,0 130,9 130,2 123,2 121,6 120,7 119,9 Norway 147,4 138,3 144,7 164,4 161,1 154,6 155,8 164,1 176,0 183,1 178,4 188,8 175,8 Switzerland 150,6 149,3 146,3 144,5 140,4 140,5 136,5 135,0 133,3 135,4 140,4 141,0 143,6 Croatia 52,0 51,7 49,5 49,2 50,0 52,2 53,8 55,8 56,4 57,0 60,0 62,5 : Macedonia : : : 26,7 25,3 25,4 25,5 26,7 28,4 30,4 31,6 33,5. Turkey 32,5 43,2 39,7 41,9 37,4 36,1 35,6 39,6 42,2 44,3 44,4 45,4 : United States 160,9 160,7 162,6 160,7 156,6 154,1 155,8 156,7 158,7 154,0 151,2 146,6 146,2 Japan 127,9 120,9 117,7 116,8 113,6 111,7 111,5 112,9 112,9 109,7 108,8 : : Forrás: Eurostat adatbázisa, (Letöltve: ) %

31 31 Az export megoszlása tényezőintenzitás alapján 2. tábla %/összes Nyersanyagintenzív Munkaintenzív Tőkeintenzív K+F-intenzív BG CZ EE LV LT HU PL RO SI SK NMS OMS World Forrás: Európai Bizottság, 2009, Five Years of an Enlarged EU Economic Achievements and Challenges. European Economy 1/ Az ipari export megoszlása technológia intenzitás szerint, tábla Alacsony technológiai szintű termékek Alsó közép technológiai szintű termékek Felső közép technológiai szintű termékek Magas technológiai szintű termékek ICT termékek BG CZ EE LV LT HU PL RO SI SK NMS OMS World Forrás: Európai Bizottság, 2009, Five Years of an Enlarged EU Economic Achievements and Challenges. European Economy 1/ %

32 32 4. ábra Foglalkoztatás a magas technológiai szintű ipari és a tudás-igényes, magas technológiai szintű szolgáltatási ágazatokban Forrás: Európai Bizottság, 2009, Five Years of an Enlarged EU Economic Achievements and Challenges. European Economy 1/ Magas technológiai szintet képviselő áruk exportjának alakulása 5. ábra Forrás: Európai Bizottság, 2009, Five Years of an Enlarged EU Economic Achievements and Challenges. European Economy 1/2009.

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04 2015/49 2015. június 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7 2014/102 2014. szeptember 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4 2014/66 2014. június 27. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2008/12 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1219 6754 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről. Tartalom 2015. június Jelentés az építőipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2 2. Az építőipar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/140. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/ december 18.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/140. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/ december 18. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/10 2014/140 2014. december 18. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Tartalom Jelentés az ipar 2013. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az ipar helye a nemzetközi gazdasági környezetben)...2

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2011. január-december Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 212/3 Központi Statisztikai Hivatal 212. december Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai GAZDASÁGELEMZÉS A FAGOSZ XXX. FAIPARI ÉS FAKERESKEDELMI KONFERENCIÁÁRA, 26. ÁPRILIS 2-26. A gazdaság fontosabb mutatószámai 23. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom Jelentés az ipar 2014. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az ipar helye a nemzetgazdaságban...3

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára 211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/58. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 2015. II. negyedév

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/58. Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 2015. II. negyedév 15/5 STATISZTIKAI TÜKÖR VIII. évfolyam 17. szám 1. február. 15. augusztus. www.ksh.hu Szállítási teljesítmények, közúti közlekedési balesetek, 15. II. A tartalomból Bevezető...1 A szállítási ágazat árbevétel-

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június

A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június A fafeldolgozó és bútoripar helyzete 2012. január-június Jelen tanulmányban az ágazati adatok az új TEÁOR 08 osztályozásnak megfelel en szerepelnek. Fontosnak tartom, a jobb áttekinthet ség és adatértelmezés

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17.

Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Közzététel: 2015. január 30. Következik: 2015. február 4. Kiskereskedelem (első becslés) 2014. december Sorszám: 17. Nem változtak az ipari termelői árak decemberben (Ipari termelői árak, 2014. december,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2011/12 Tájékoztatjuk tisztelt olvasóinkat, hogy A KSH jelenti publikálási formája a 2012. évi 1. számtól kezdődően megváltozik. A negyedévet

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben