KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/6 Budapest

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Internet: (telefon), (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR JÚNIUS...5 Összefoglalás...5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS...13 Ipar...13 Energia...16 Építőipar...17 Lakásépítés...17 Külkereskedelem...19 Kiskereskedelem...22 Turizmus, vendéglátás...24 Fogyasztói árak...26 Foglalkoztatottság, keresetek...28 Államháztartás, központi költségvetés...35 Népmozgalom...37 Közúti közlekedési balesetek...38 Bűnözés...39 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK...41 A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok a XXI. század elején...41 TÁBLÁZATOK...49 FÜGGELÉK...91

4

5 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR JÚNIUS Összefoglalás A világgazdaságban a globális válság okozta dekonjunktúra 2009 közepén érte el a mélypontját. A múlt év második felében kezdődött lassú javulás idén az I. félévben folytatódott. A szerény gazdasági növekedés tendenciája a három gazdasági nagyhatalomra az Európai Unióra, az Egyesült Államokra és Japánra egyaránt jellemző volt, azonban különböző mértékben: sorrendben 1,1, 2,8, illetve 3,2%-kal bővült a GDP a félév átlagában. (Vásárlóerő-paritáson számolva ez a három gazdasági térség adja a globális gazdasági teljesítmény közel felét.) A rendelkezésre álló legfrissebb, előzetes adatok szerint 2010 II. negyedévében az Európai Unió (EU-27) bruttó hazai terméke (GDP) 1,7%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, folytatva az előző negyedévben kezdődött növekedést. Ilyen mértékű emelkedés az elmúlt két évben nem volt. A bővülés motorja az EU-27 legnagyobb gazdasága, Németország volt, teljesítménye 3,7%-kal haladta meg a tavaly ilyenkorit. A nagyobb nemzetgazdaságok közül a francia és a brit is jelentősen hozzájárultak a növekedéshez, emellett számottevő emelkedés következett be Szlovákiában (4,9%), Svédországban (3,6%) és Észtországban (3,5%). A 19 adatot közlő ország közül mindössze 5 számolt be mérséklődő bruttó hazai termékről. A súlyos problémákkal küzdő Görögország teljesítménye a konjunktúrajelző, előző negyedévhez viszonyított index szerint is folyamatos csökkenést mutat április júniusban az Európai Unió legfontosabb külkereskedelmi partnere, az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 3,2%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A háztartások fogyasztási kiadásai és a bruttó belföldi beruházások az egy évvel ezelőtti mélypont óta a legnagyobb bővülést érték el 1,6%-kal, illetve 23,9%-kal. Szintén egy év után először romlott a külkereskedelem egyenlege az import kivitelnél 2 százalékponttal gyorsabb növekedése következtében. Az előzetes adatközlés alapján 2010 II. negyedévében Japán bruttó hazai terméke 2009 II. negyedévéhez mérten 1,9%-kal bővült.

6 6 A KSH JELENTI 2010/6 A GDP volumenének változása az előző év azonos negyedévéhez képest % (szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek) I. II. III. IV.2007.I. II. III. IV.2008.I. II. III. IV.2009.I. II. III. IV.2010.I. II. Adatforrás: Eurostat. EU-27 Magyarország Egyesült Államok 1. ábra Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat korlátozott információs bázisra épülő közös gyorsbecslése szerint 2010 II. negyedévében 1,0%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. (A szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint az emelkedés 0,1%-os volt.) Ezzel a teljesítménnyel az EU-27 tagállama között a középmezőny végén helyezkedünk el. A bővülés az egy évvel korábbi 7,5%-os csökkenéshez képest következett be. Az első negyedévi 0,1% és a második negyedévi 1,0%-os növekedés az I. félév átlagában 0,5%-os emelkedést eredményezett. Az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján a január márciusi 0,6%-os növekedést a II. negyedévben stagnálás követte. A GDP első közlése (gyorsbecslése) idején a bruttó hazai terméket alakító hatások megismeréséhez az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget. Az ipari termelés 2010 első félévében 9%-kal haladta meg az egy évvel korábbi alacsony bázist. Az időszakon belül a két negyedévben határozott élénkülés figyelhető meg. Az ipari termelés növekedésének oka a külső kereslet élénkülése: az I. félévben az exporteladások 17%-kal emelkedtek, míg a hazai eladások szintje 5,1%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A nagyobb ágazatok közül amelyek együttesen csaknem felét képviselik

7 ÖSSZEFOGLALÁS 7 a termelésnek az ipari átlagnál nagyobb mértékben nőtt a termelés a járműgyártásban (23%-kal), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (18%-kal), a kohászat, fémfeldolgozásban (11%-kal) és a vegyi anyag, termék gyártásában (19%-kal). A termelés növekedése ez ideig nem vezetett az ipari foglalkoztatás bővüléséhez. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai szerint 2010 I. félévében a termelés növekedése a létszám 5,1%-os csökkenése mellett ment végbe. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 15,3%-kal nőtt. Az új rendelések volumene júniusban több mint egynegyedével meghaladta az egy évvel korábbit, de ez sem volt elegendő a válság okozta csökkenés pótlására, így a június végi összes rendelésállomány 9,7%-kal elmaradt az előző évi bázistól. Az ipar belföldi értékesítési árai az év első felében a tavaly ilyenkorinál valamelyest nagyobb ütemben, 4,4%-kal nőttek. Az exportértékesítési árak az első hat hónap átlagában 2,4%-kal csökkentek. Összességében az ipari termelői árak január júniusban 0,9%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az évek óta csökkenő építőipari termelés volumene az év első felében 13,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az épületek építése 12,4, az egyéb építmények építése 15,5%-kal csökkent. Előbbi nagyrészt a lakásépítések jelentős mértékű visszaesésének, utóbbi az útépítéssel foglalkozó szervezetek mintegy egyharmados termeléscsökkenésének következménye. Júniusban az építőipari szervezetek 4,2%-kal több új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, a félév végi szerződésállomány 6%-kal nőtt. Az építőipari termelői árak az első félévben 0,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma harmadával, a kiadott építési engedélyeké kétötödével csökkent az előző év azonos időszakához képest első félévében a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 5%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakában regisztráltat. A növekedés alacsony bázishoz képest következett be, miután egy évvel korábban 12%-os csökkenés volt megfigyelhető. A teljesítmény növekedése a szállítási távolság meghosszabbodásának a következménye, miután a szállított áruk tömege kizárólag a közúti szállítás keretében továbbított tömeg visszaesésének következményeként 7%-kal mérséklődött. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye lényegében változatlan maradt a I. félévi szinthez képest. Ezen belül a nemzetközi szállítások esetében 3%-os

8 8 A KSH JELENTI 2010/6 bővülés, a belföldiek vonatkozásában pedig 2%-os mérséklődés volt tapasztalható. Tovább folytatódott ugyanakkor a helyi személyszállítás szerepének mérséklődése: utaskilométerben mért adatok alapján a teljesítmény több mint 7%-kal maradt el a első féléves szinttől. Valamennyi szállítási mód teljesítménye csökkent, a legnagyobb mértékben a teljes forgalom hattizedét jelentő autóbuszos szállításoké első félévében 30 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, ami az egy évvel korábbihoz képest 36, a két évvel azelőttihez viszonyítva pedig 68%-kal kevesebb. A nemzetgazdaság energiafelhasználása 2,5%-kal nőtt az első félévben az egy évvel korábbihoz képest. Az energiafelhasználás viszonylag jelentős emelkedését egyrészt a fűtési igénynek az előző évinél kedvezőtlenebb időjárás miatti növekedése, másrészt a gazdasági, elsősorban az ipari teljesítmény élénkülése alakította. Folytatódott a kiskereskedelmi forgalom 2007 második negyedéve óta tartó csökkenése. Kiigazítás nélküli adatok alapján júniusban 4,1%-kal, az első félévben 4,7%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban (a naptárhatástól megtisztított indexek 4,6 és 4,7%-os csökkenést jeleznek). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű termékek eladása 3,8, a nem élelmiszer jellegű termékeké 3,9%-kal lett kevesebb, az üzemanyagforgalom volumene az első félévben 9,3%-kal csökkent az előző évhez képest. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész eladásokban továbbra is visszaesés tapasztalható, bár ennek üteme mérséklődik: 2010 első félévében 26,2%-os, ezen belül júniusban 10,6%-os volt a csökkenés első felében 17 millió külföldi látogató a érkezett hazánkba, 4,6%-kal kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. A külföldre látogató magyarok száma 7,4 milliót tett ki, ami 5,2%-kal volt alacsonyabb az előző évinél. A beutazó látogatóforgalomnak a kiutazókéhoz képest alacsonyabb ütemű mérséklődésének és az utazók gyenge forintárfolyam által befolyásolt kiadásainak eredőjeként az utasforgalmi egyenleg 88 milliárd forinttal javult. Az első hat hónapban a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek éjszakáinak száma 2,4%-kal több, a belföldiek forgalma 0,5%-kal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Összességében enyhe, 1%-os bővülés következett be egy év alatt. A szállodák a Tehergépjármű-vezetők nélkül.

9 ÖSSZEFOGLALÁS 9 szobafoglaltsága 40,4% volt az első hat hónapban átlagosan, az egy évvel korábbinál 1 százalékponttal magasabb. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 99,7 milliárd forint bevételt könyveltek el az első hat hónapban, ami folyó áron 1,5%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az ország összes vendéglátóhelyének a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt 320,3 milliárd forint bevétele volt. A forgalom volumene 3,9%-kal maradt el a 2009 első félévében mérttől. Ezen belül a kereskedelmi vendéglátás forgalma 6,5%-kal csökkent, a munkahelyi vendéglátásé viszont 10%-kal nőtt, amit befolyásolt a meleg étkezési utalványok használatának terjedése. A világgazdasági konjunktúra élénkülése hazánk külkereskedelmi termékforgalmában is megmutatkozik: az első félévben folyó áron, euróban számított adatok szerint a kivitel értéke 20%-kal, a behozatalé 17%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi mérleg már a múlt év első felében is jelentős, 1,7 milliárd eurós kiviteli többletet mutatott. Ez a behozatal és a kivitel dinamikájából adódóan idén az első hat hónapban több mint egy milliárd euróval tovább nőtt, és meghaladta a 2,8 milliárd eurót. Az aktívum növekedése az uniós országok viszonylatában következett be, az unión kívüli forgalmat enyhén növekvő passzívum jellemezte első öt hónapjában az export volumene 17%-kal, az importé pedig 15%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az importban 6,4%-kal, az exportban 6,1%-kal alacsonyabb volt, a cserearány 0,3%-kal javult. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján január júliusban 998 milliárd forint volt, mintegy 180 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 1013 milliárd forintos deficitje 310 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei több mint 4,5 billió forintot, kiadásai pedig közel 5,6 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek 1,6%-kal csökkentek, a kiadások viszont 4,4%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 47 milliárd forintos deficit 86 milliárd forinttal kevesebb a január júliusihoz képest, míg az

10 10 A KSH JELENTI 2010/6 elkülönített állami pénzalapok 62 milliárd forintos szufficitje 41 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A éves népességen belül a foglalkoztatottak száma az első félévben 3 millió 718 ezer fő volt, 0,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal, 54,9%-ra csökkent. A munkanélküliek száma 486 ezer fő volt, 20,7%-kal (83 ezerrel) több, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta 1,9 százalékponttal, 11,6%-ra emelkedett. Az intézményi létszámstatisztika szerint 2010 I. félévében 2 millió 671 ezren álltak alkalmazásban, 0,2%-kal (közel 5 ezer fővel) többen, mint egy évvel korábban. Az enyhe növekedés hátterében döntően a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése, valamint a vállalkozások területén ez év II. negyedévében tapasztalt kismértékű létszámemelkedés húzódik meg. Az év első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete 3,0%-kal, a nettó 9,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül mind a versenyszférában, mind a költségvetésben hasonló mértékű nettó keresetnövekedés következett be I. félévében a nettó keresetek változását döntően a személyijövedelemadó-szabályok módosítása, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi eseti keresetkiegészítésének januári és márciusi (bruttó ezer forintos) kifizetése befolyásolta. A keresetek reálértéke a fogyasztói árak 5,7%-os emelkedését figyelembe véve 3,7%-kal nőtt június végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 27,5 billió forint volt, a tizenkét hónappal korábbinál 8%-kal több. A tartozások értéke 11,3 billió forint volt, ami 9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 16,2 billió forintot tett ki, 8%-kal többet, mint június végén. A nettó pénzügyi vagyon 1,2 billió forintos növekedése teljes egészében a finanszírozási képesség javulásával magyarázható; az átértékelődések valamelyest (97 milliárd forinttal) csökkentőleg hatottak az állományra. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke június végén 7,3 billió forint volt, 12%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés az átértékelődésekkel magyarázható, azaz azzal, hogy a forint gyengébb volt idén június végén, mint egy évvel korábban. Mérséklően hatott ugyanakkor az állomány értékére, hogy tovább folytatódott az a 2009 első negyedévétől érvényesülő tendencia, amely szerint az újonnan felvett hitelek értéke elmarad a visszafizetettekétől. A különbség az elmúlt egy évben 445

11 ÖSSZEFOGLALÁS 11 milliárd forint volt, ennek közel héttizede az idei első féléves folyamatok eredményeként keletkezett. A fogyasztói árak növekedési üteme júliusban 4,0%-ra lassult, aminek hátterében elsősorban a 2009 közepétől érvényesített adómértékváltozások bázisból való kikerülése áll. Az első héthavi áremelkedés 5,4%- os volt, 1,8 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben (10% felett) az egyéb cikkek, üzemanyagok és a szeszes italok, dohányáruk drágultak, de átlagon felül, illetve azzal egyezően emelkedtek a háztartási energia (6,0%) és a szolgáltatások (5,4%) árai is. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára 2% alatti mértékben emelkedett, a ruházkodásért az első hét hónap átlagában kevesebbet kellett fizetni, mint tavaly ilyenkor.

12 12 A KSH JELENTI 2010/6 Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január június Megnevezés 2009 január május 2010 június 1. tábla január június Ipari indexek Termelés 82,2 R 107,7 R 115,2 109,0 Értékesítés belföldre 87,5 R 94,3 R 98,5 94,9 Értékesítés exportra 81,2 R 115,4 R 121,8 116,6 Létszám 88,5 93,9 R 100,6 94,9 Termelékenység 92,8 R 115,1 R 115,1 115,3 Építőipari termelés indexe 95,7 88,1 R 80,3 86,2 Mezőgazdasági értékesítés indexe 99,7 89,1 82,0 87,9 Kiskereskedelmi forgalom indexe 94,7 95,2 95,9 95,3 Behozatal értéke, millió euró R értékindexe 75,3 116,4 119,8 117,0 Kivitel értéke, millió euró R értékindexe 81,1 119,1 123,2 119,8 Árindexek Ipari termelői árak 104,9 99,7 106,9 100,9 Ipari belföldi értékesítési árak 101,3 103,4 109,2 104,4 Mezőgazdasági termelői árak 90,5 99,4 99,4 100,2 Behozatali forintárak 101,2 93,6.... Kiviteli forintárak 103,0 93,9.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index 96,3 99,7 102,8 100,2 Munkanélküliségi ráta a, % 10, ,2 b Bruttó átlagkereset, ezer forint 199,8 204,3 202,8 204,1 nominális index 100,6 R 103,4 100,5 103,0 Nettó átlagkereset, ezer forint 124,1 133,5 132,6 133,4 nominális index 101,8 R 110,0 107,5 109,6 a A éves népességen belül. b április június. 2.) január július Megnevezés 2009 január június július január július Fogyasztóiár-indexek 104,2 105,7 104,0 105,4 Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

13 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Ipar A nemzetgazdasági ágak közül az ipar teljesítménye számottevően nőtt, elsősorban az exportértékesítésnek köszönhetően. A nemzetközi konjunktúra élénkülése az Európai Unió tagországainak ipari termelésében is megmutatkozik: munkanappal kiigazított adatok szerint az év első felében átlagosan 6,3%-kal nőtt a kibocsátás. A rendelkezésre álló előzetes adatok alapján három ország kivételével (Görögország, Ciprus és Bulgária) mindenütt nőtt az ipar teljesítménye, legnagyobb mértékben (23%-kal) Szlovákiában. Magyarországon az év első felében az ipari termelés volumene 9%-kal haladta meg a múlt év igen alacsony bázisát. Ezen belül az exportértékesítés 16,6%-kal növekedett, míg a hazai értékesítés 5,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbi alacsony szinttől. Júniusban az ipar kibocsátása 15,2%-kal haladta meg a tavaly ilyenkorit, az exportértékesítés 21,8%-os növekedésének köszönhetően. A belföldi értékesítés ugyanakkor 1,5%-kal csökkent. 2. ábra Volumenváltozás, % Az ipari termelés változása és trendje Trend, % január január január 40 A termelés volumenének változása az előző év azonos időszakához képest, % Trend, 2005 havi átlag = 100

14 14 A KSH JELENTI 2010/6 Az ágazatok közül az első félévben a feldolgozóipar több mint egytizeddel bővítette termelését, az energiaipar kibocsátása gyakorlatilag stagnált (99,5%), a kis súlyú bányászat termelése pedig mintegy egyharmadával csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A feldolgozóipari alágak túlnyomó részében nőtt a termelés, mintegy felében az átlagnál nagyobb mértékben. A jelentős súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 17,8%-kal nőtt, ezen belül júniusban 35,7%-kal, a szintén jelentős arányt képviselő járműgyártás volumene több mint egyötödével (22,6%) bővült az év első felében (tavaly ilyenkor mintegy 40%-os visszaesés következett be). Nőtt a termelés a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában is (11,3%), az alág kibocsátása tavaly ilyenkor több mint kétötödével maradt el az egy évvel korábbitól. Számottevő termelésbővülést regisztráltak a fa-, papír- és nyomdaiparban is (17,6%) az év első felében. A vegyipari ágazatok közül jelentősen nőtt a termelés a vegyi anyag, termék gyártásában (19,1%), ezen belül júniusban 31,4%-kal. A feldolgozóipar alágai közül a jelentős súlyt képviselő élelmiszeripar termelése nem érte el az előző év szintjét (96,6%) az év első felében. A kis súlyú textil- és bőripar termelése 8,5%-kal maradt el a tavalyitól a vizsgált időszakban. A belföldi értékesítés a legtöbb alágban csökkent. Meghatározó a csaknem kétharmad részt képviselő két alág az energiaipar és az élelmiszeripar 5 6% körüli visszaesése. Növekedés négy alágban történt, közülük jelentős a számítógép, elektronikai, optikai (24,8%) és a vegyi anyag, termék gyártásában (17,8%). A külpiaci értékesítés csaknem minden alágban nőtt. Az exportértékesítés több mint háromötödét képviselő gépipar 18,5%-kal növelte eladásait, ezen belül a legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása az átlaghoz hasonló, a járműgyártás azt meghaladó mértékben (23,2%). Ugyancsak nagy mértékben, 20 30% között emelkedett a fa-, papír- és nyomdaipar, a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás és a vegyi anyag, termék gyártás kivitelének volumene. Nem érte el a tavalyi szintet a textil- és bőripar kivitele. Az ipari termelés bővülése az év első felében a termelői árak növekedése mellett ment végbe. Az árak az év első felében 0,9%-kal emelkedtek, ami a belföldi viszonylatban bekövetkezett 4,4%-os emelkedésből és az exportárak 2,4%-os csökkenéséből adódott.

15 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 15 A belföldi értékesítési árak februárban elérték, az összes többi hónapban meghaladták az egy évvel korábbiakat. A növekedési ütem az utóbbi hónapokban gyorsult, május júniusban már 9,1 9,2% volt. Az ütem gyorsulása elsősorban az energiaipar, emellett néhány feldolgozóipari alág (vegyi anyag, termék gyártása; kohászat, fémfeldolgozás) áralakulásának következménye. A kiviteli forintárak I. félévi csökkenése a forint erősödésével függ össze, bár az időszak végén a helyzet már megváltozott, júniusban a forint gyengült, az exportárak 4,7%-kal emelkedtek. Az árfolyamváltozás ellenére az első hat hónapban jelentős forintár-emelkedést ért el a kőolajfeldolgozás (39%) és a vegyi anyag, termék gyártása (13%). A létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül az év első felében a nagyvállalkozások termelése 11,1, a közepes méretű vállalkozásoké 8,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a bővülés forrását az exportértékesítés jelentette. A kisvállalkozások teljesítménye ugyanakkor 1,9%-kal elmaradt az előző évitől, főként a belföldi értékesítés csökkenése következtében. A termelés növekedése ezideig nem vezetett az ipari foglalkoztatás bővüléséhez. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai szerint 2010 I. félévében a termelés növekedése a létszám 5,1%-os csökkenése mellett ment végbe. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 15,3%-kal nőtt. (Tavaly ilyenkor 13,8%-kal csökkent.) A nagyvállalatok létszáma 9,3, a kisvállalkozásoké 2,3%-kal csökkent, ugyanakkor a közepes vállalkozások létszáma 0,6%-kal nőtt 2009 I. félévéhez viszonyítva. Az ipari termelés volumene január júniusban minden régióban meghaladta az egy évvel korábbit. A legnagyobb növekedést Észak- Magyarországon regisztrálták (16,8%), de az átlagosnál nagyobb növekedést mértek még három régióban. Viszonylag szerény növekedés jellemezte Észak-Alföldet (6,4%), valamint Dél-Alföldet és Közép-Dunántúl térségét (4,6-4,5%). Júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése több mint egynegyedével emelkedett a tavaly ilyenkorihoz viszonyítva, ami mindkét értékesítési irány jelentős rendelésbővülésének eredménye. Az új rendelések jelentős növekedése sem volt elegendő a válság okozta csökkenés pótlására, ezért a június végi összes rendelésállomány 9,7%-kal elmaradt az előző év bázisától.

16 16 A KSH JELENTI 2010/6 Energia 2010 első hat hónapjában az energiafelhasználást jelentősen befolyásolta az előző évinél hidegebb időjárás miatti fokozottabb fűtési igény, valamint a feldolgozóipar egyes ágazatainak növekvő energiaigénye. Ennek eredményeképpen 523 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 13 PJ-lal, 2,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdaság relatív energiaigényessége a GDP 0,5%-os emelkedése mellett 2,0%-kal nőtt. 3. ábra PJ 125 Energiafelhasználás az I. félévben Január Február Március Április Május Június Az energiaigény fedezésére szolgáló forráson belül 36% hazai termelésből, 64% behozatalból származott, s mind a termelt, mind az importált energia mennyisége meghaladta az előző évi szintet. Termelésből 2,4%-kal több állt rendelkezésre, mint tavaly az I. félévben. A nagyobb részarányt képviselő energiaforrások közül a szén termelése stagnált, a kőolajé 4,3%-kal, a földgázé 1,7%-kal, az atomerőművi villamos energiáé 1,1%-kal csökkent. Növekedés a szerény mennyiséget szolgáltató megújuló energiaforrásokat jellemezte: a tűzifa előállítása 24%-kal, az egyéb energiaforrásoké 33%-kal emelkedett. Az energiahordozók behozatala fűtőérték alapján számolva 36%-kal nőtt, ezen belül az import jelentős részét (46%) kitevő földgáz behozatala közel a duplájára, a széné másfélszeresére, a 45%-os részarányt képviselő kőolaj és

17 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 17 kőolajtermékek importja 7,9%-kal lett több. Az import villamos energia mennyisége 4,3%-kal csökkent. Az energia kivitele 34%-kal volt több, mint a múlt év január júniusában, mennyisége a belföldi felhasználás 12%-ának felelt meg. A termelés és a jelentős import növekedése nemcsak a nagyobb igények kielégítését biztosította, hanem lehetővé tette a készletek növelését 8,0 PJ-lal. (Tavaly ilyenkor 66 PJ-lal csökkentek a készletek.) Építőipar Az évek óta csökkenő építőipari termelés volumene az év első felében 13,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól (tavaly ilyenkor 1,7%-kal csökkent a termelés). Az épületek építése 12,4%, az egyéb építmények építése 15,5%-kal csökkent. Előbbi nagyrészt a lakásépítések jelentős mértékű visszaesésének, utóbbi az útépítéssel foglalkozó szervezetek mintegy egyharmados termeléscsökkenésének következménye. Júniusban 4,2%-kal több új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, épületépítésre csökkent, egyéb építményekre nőtt a kereslet. A félév végi szerződésállomány 6%-kal emelkedett, az egyéb építmények állománynövekedésének köszönhetően. Az építőipar termelői árai kisebb mértékben emelkedtek, mint egy évvel korábban. Tavaly január júniusban 4,2%-os áremelkedést mértek, idén ebben az időszakban 0,7%-kal nőttek az árak. Lakásépítés 2008-ban a folyósított lakáscélú hitelek összege még közel 23%-kal nőtt az előző évhez képest, a következő évben azonban jelentősen, több mint háromötödével esett vissza, és a lakásépítésre folyósított összeg is több mint kétötödével kevesebb volt ben a túlzott eladósodás további elkerülése érdekében a hitelezési feltételek szigorodtak. A devizahitelek felvétele helyett nagyobb teret nyertek a piaci kamatozású forinthitelek. A pénzügyi lehetőségek szűkülésével 2010 első félévében csökkent a lakásépítés is. Az első negyedévben negyedével, a második negyedévben azonban már mintegy kétötödével kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel

18 18 A KSH JELENTI 2010/6 korábban. Összességében az év első felében 8700 lakás épült, egyharmadával kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg a használatba vett lakások száma 2009 első félévében nőtt az előző évihez képest, addig az új építési engedélyek száma már a múlt év első félévében jelentősen visszaesett ben az új építési engedélyek száma tovább csökkent, több mint kétötödével kevesebbet adtak ki, mint egy évvel korábban. 4.ábra Ezer db 25 A lakásépítés alakulása az első félévben Használatba vett lakások Kiadott új építési engedélyek Az épített lakások száma minden településtípusban és régióban csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A régiók közül legnagyobb visszaesést az alföldi régiók szenvedték el, ahol megközelítőleg felével kevesebb lakás épült 2009 első félévéhez képest. Az átlagosnál kisebb volt a visszaesés Észak-Magyarországon és Közép- Dunántúlon, az előbbi régióban 18, utóbbiban 20%-kal kevesebb lakás épült. A lakosság számához viszonyítva továbbra is Észak-Magyarországon épült a legkevesebb lakás.

19 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 19 Használatba vett lakások régiónként 2.tábla Régió I. félév Darab I. félév = 100,0 Tízezer lakosra jut I. félév I. félév Közép-Magyarország ,9 24,1 16,2 Közép-Dunántúl ,3 8,3 6,6 Nyugat-Dunántúl ,3 14,4 9,6 Dél-Dunántúl ,0 8,4 5,7 Észak-Magyarország ,1 4,4 3,7 Észak-Alföld ,6 8,7 4,2 Dél-Alföld ,3 7,8 4,5 Összesen ,4 13,0 8,7 A használatba vett lakásoknak valamivel több mint felét természetes személyek, másik felét vállalkozások építették. Az önkormányzatok által épített lakások száma tovább csökkent, az első félévben 14 db lakást vettek használatba, ebből 11 darabot községekben építettek. Az épített lakások számának csökkenése mellett a saját használatra szánt lakások részaránya nőtt az első félévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ugyanakkor az értékesítésre épített lakások aránya kissé csökkent. Az elkészült lakások jelentős hányadát, több mint négyötödét építőipari főtevékenységet folytató kivitelezők építették, és 2010 első félévében az előző évihez képest arányuk nőtt, míg a nem építőipari főtevékenységű kivitelezők és a lakossági házilagos kivitelezéssel épült lakások részaránya jelentősen csökkent ezen időszak alatt. A nagy (100 m 2 feletti) lakások részaránya nőtt az év első felében a tavaly ilyenkorihoz képest, míg a 60 m 2 alatti lakásoké csökkent, így az átadásra került lakások átlagos alapterülete mintegy 3 m 2 -rel 92 m 2 -re nőtt. Az év első felében 943 lakás szűnt meg, közel felével kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Külkereskedelem 2010 júniusában az első becslés szerint az export euróban kifejezett értéke 23%-kal, az importé 20%-kal növekedett az előző év azonos hónapjának alacsony bázisértékéhez képest. A külkereskedelmi mérleg 567 millió euró aktívumot mutatott, ami 240 millió eurós növekedést

20 20 A KSH JELENTI 2010/6 jelent 2009 júniusához mérten. A január júniusi időszak egészében szintén euróban kifejezett adatok alapján az export értéke 20%-kal, az importé 17%-kal volt több, mint egy évvel korábban, melyben szintén szerepe volt a bázishatásnak. A külkereskedelmi mérleg 2812 millió eurós többletet mutatott, ami az egyenleg 1083 millió eurós javulását jelenti az előző év azonos időszaki értékhez képest. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közti forgalma 2010 január júniusában 1228 milliárd eurót tett ki, folyó áron 14%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívüli exportja 20%-kal, importja 19%-kal növekedett, értékük 630 milliárd, illetve 703 milliárd euró volt. Mérlegük 73 milliárd eurós hiányt mutatott, ami 5,6 milliárd euróval volt több, mint az előző év azonos időszakában. A részletesen feldolgozott első öthavi adatok alapján Magyarország január májusi exportjának közel nyolctizedét, importjának pedig mintegy héttizedét bonyolította le az unión (EU-27) belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export értéke 18%-kal, az import értéke 15%-kal növekedett. A külkereskedelmi forgalom növekedése a régi és az új tagállamokat egyaránt érintette. A teljes termékexport hattizedét felvevő, valamint az import 54%-át adó régi tagállamok esetében az export 17%-kal, az import 16%-kal emelkedett, az új tagállamok esetében 18%, illetve 14% volt a növekedés mértéke. A külkereskedelmi mérleg mindkét országcsoport esetében aktívumot mutatott a vizsgált időszakban. A régi tagállamok esetében a külkereskedelmi mérleg az előző év aktívumát 594 millió euróval növelve 2857 millió eurós többletet mutatott, az új tagállamokkal folytatott forgalom aktívuma 1557 millió euró volt, 370 millióval több az egy évvel korábbi értéknél. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban mindkét irányban nagyobb volt a bővülés mértéke, mint az uniós országok esetében: az ezen országokba irányuló export 25%-kal, az onnan származó import 19%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. E reláció passzívuma az előző évi 2048 millió euróról 2168 millió euróra emelkedett január májusában a kivitel volumene 17%-kal, a behozatalé 15%-kal növekedett az előző év azonos időszakának alacsony bázisszintjéhez képest. A kivitel és a behozatal emelkedéséhez szinte valamennyi árufőcsoport hozzájárult, de különösen nagy szerep jutott az export több mint hattizedét, az importnak pedig a felét adó gépeknek és szállítóeszközöknek, ahol az év első öt hónapjában az átlagosnál

21 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 21 nagyobb, az export esetében 21%-os, az importnál pedig 18%-os növekedés következett be. A főcsoporton belül a legnagyobb forgalomnövekedés a villamos gép, készülék és műszer, valamint a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék esetében következett be. A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumennövekedése az első öt hónapban átlag alatti mértékű volt: az export 14%- kal, az import 11%-kal bővült. Az árufőcsoporton belül az importnövekmény mögött nagyrészt a színesfémek behozatalának bővülése áll, az exportvolumen növekedése a gépjárműiparnak szállított szakmai, tudományos és ellenőrző műszerek termékcsoportnak köszönhető. Az energiahordozók importja és jóval kisebb értékű exportja egyaránt átlag feletti mértékben, sorrendben 19%-kal, illetve 17%-kal növekedett. Ezen belül a természetes és mesterséges gázok importvolumene a bázisidőszakinál alacsonyabb árak mellett közel másfélszeresére nőtt, míg a kőolaj és kőolajtermékek esetében stagnálás, a villamosenergiabehozatal esetében pedig mintegy 25%-os csökkenés következett be. A többi árufőcsoportétól eltérően az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 0,7%-kal, az importjuké 3,1%-kal csökkent. A kivitelben a legnagyobb volumencsökkenést a tavalyi gyengébb termés következtében a gabona és gabonakészítményeknél mérték, az importvolumen csökkenésének oka a hús és húskészítmények forgalmának fokozatos visszaesésében keresendő. A nyersanyagok árufőcsoport kivitele az év első öt hónapjában 8,8%-kal, a behozatala 29%-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az év első öt hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 6,1%-kal, az importban 6,4%-kal csökkent, a cserearány 0,3%-kal javult. A forint a főbb devizákhoz képest a tavaly ilyenkorival összehasonlítva mintegy 8%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz képest 7,7%, a dollárhoz viszonyítva pedig 9,8% volt a felértékelődés mértéke. A két legnagyobb árufőcsoport közül a gépek esetében az export- és importárak egyaránt valamivel több mint 7%-kal csökkentek, a feldolgozott termékek az export esetében 3,8%-kal, az importéban pedig 4,8%-kal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban.

22 22 A KSH JELENTI 2010/6 Kiskereskedelem A kiskereskedelmi forgalom csökkenése 2010 második negyedévében folytatódott, ennek üteme kissé mérséklődött. A forgalom a kiigazítás nélküli adatok alapján májusban 4,7, júniusban 4,1%-kal, az első félévben 4,7%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. (A naptárhatástól megtisztított indexek júniusban 4,6, az első félévben 4,7%-os csökkenést jeleznek). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű termékek és a nem élelmiszer jellegű termékek forgalmában közel azonos, 3,8 és 3,9%-os visszaesés tapasztalható első félévében az összforgalom legnagyobb részét adó élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladási volumene 4,4%-kal csökkent 2009 hasonló időszakához képest. Az élelmiszer-, ital- és dohányáru-kiskereskedelem forgalma viszont tovább nőtt, júniusban 3,8%-kal, az első félévben pedig 2,1%-kal. A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységeken belül a forgalom csekély hányadát (3,3%) adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma esett vissza a legnagyobb mértékben, 14,5%-kal. A nagyobb súlyt képviselő bútor-, háztartásicikk-, építőanyagkiskereskedelem, valamint a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem adatai is csökkenést mutatnak, az első félévben 7,5, illetve 3,8%-kal mérséklődtek az eladások. Az utóbbi tevékenységcsoport eladásai 2009 áprilisa óta idén júniusban először 5,5%-os növekedést értek el. A könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem, valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem eladásai 2010 első félévében 2,1, illetve 0,2%-os növekedést mutattak. (Előbbi tevékenységcsoportban ötödik, utóbbi esetében negyedik hónapja tart a szerény mértékű bővülés.) Az üzemanyag-forgalom volumene az első félévben 9,3%-kal júniusban 8,1%-kal mérséklődött az előző évhez képest. Ennek egyik oka, hogy a járműüzemanyagok fogyasztói ára a tavalyi év első félévéhez képest mintegy negyedével emelkedett.

23 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra % Az üzemanyag-kiskereskedelem ár- és volumenindexei (előző év azonos időszaka=100) január július január július január július január július január július Volumenindex Árindex A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészeladásokban továbbra is visszaesés tapasztalható, bár ennek üteme enyhül: 2010 első félévében 26,2%-os, ezen belül júniusban 10,6%-os volt a csökkenés. Az Európai Unióban 2010 első félévében az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene ingadozott: januárban és áprilisban kismértékben csökkent (1,5 és 1,2%-kal), februárban stagnált, míg márciusban és májusban növekedett (1,6 és 0,5%-kal). Az előzetes adatok szerint júniusban 0,5%-kal növekedett a forgalom: a legnagyobb mértékben Belgiumban (4,1%-kal) és Romániában (4,3%-kal) nőtt, a legnagyobb csökkenést Litvániában (8,7%-os) és Bulgáriában (6,8%-os) mérték.

24 24 A KSH JELENTI 2010/6 Turizmus, vendéglátás A év első felének turisztikai folyamatait különböző, a szokásostól eltérő gazdasági és természeti körülmények befolyásolták. A szabadidős célú utazások számában, amelyeket 2009-ben visszavetett a gazdasági válság, 2010 január júniusában az alacsony bázishoz képest némi növekedés következett be, az üzleti utazások száma ugyanakkor tovább csökkent. A lakossági utazásokat befolyásolta az üdülési csekkek rendelkezésre állása is: ezek forgalma folyó áron nem változott. A tavaszi izlandi vulkánkitörés miatti légtérzár, a tavaszi és nyár eleji hűvösebb időjárás, valamint az árvizek ugyanakkor hátrányosan érintették a forgalmat első felében 17 millió külföldi látogató b érkezett hazánkba, 4,6%-kal kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. A látogatók 76%-a (egy évvel korábban még 79%-a) csak egy napra érkezett. A több napra érkezők átlagosan 6,7 napot tartózkodtak Magyarországon, valamivel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A külföldre látogató magyarok száma 7,4 milliót tett ki, ami 5,2%-kal volt alacsonyabb az előző évi szintnél. A magyarok 69%-a nem éjszakázott külföldön. A több napra utazók átlagosan 10,4 napot töltöttek határainkon kívül, ami csaknem 2 nappal elmarad az egy évvel korábbi értéktől. Az utasforgalmi kiadások alakulásában ugyanakkor mindez kedvező irányú elmozdulást jelentett: az idegenforgalmi bevétel (export) 16, a kiadás (import) viszont 104 milliárd forinttal lett kevesebb, az egyenleg tehát 88 milliárd forinttal javult. A beutazó forgalmat ösztönözte, a magyarok külföldre irányuló utazásaira viszont csökkentőleg hatott a gyenge forint első hat hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken 1,4 millió külföldi vendég 3,9 millió éjszakát töltött el. A vendégek száma 6,1, az éjszakák száma 2,4%-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom közel kilenctizedét fogadó szállodák az átlagosnál nagyobb mértékű, 6,1%-os bővülést regisztráltak a vendégéjszakák számában, a javulás teljes egészében a magasabb kategóriájú egységekben bekövetkezett árcsökkentéssel is összefüggő keresletnövekedés eredménye volt. Az egy három csillagos egységekben folytatódott a forgalom szűkülése. b Tehergépjármű-vezetők nélkül.

25 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 25 Az Európai Unió országaiból érkezett külföldi vendégek által eltöltött 2,8 millió éjszaka 0,8%-os mérséklődést jelent az egy évvel azelőtti szinthez képest. Jelentős küldőországaink közül a Németországból és az Egyesült Királyságból érkezett turisták vendégéjszakáinak csökkenését az osztrák forgalom mérsékelt és az olasz és az amerikai forgalom erősebb bővülése ellensúlyozta. A kereskedelmi szálláshelyekre 1,6 millió belföldi vendég érkezett, az általuk eltöltött éjszakák száma 3,7 millió volt. A vendégek száma 3, a vendégéjszakáké 0,5%-kal tovább mérséklődött. A belföldi forgalom kétharmadát elkönyvelő szállodák a vendégéjszakák száma alapján az átlagnál kedvezőbb forgalomalakulást mutattak ki, 3,2%-kal nőtt az itt eltöltött éjszakák száma. Emelkedés a négy- és ötcsillagos, valamint a kétcsillagos egységekben mutatkozott, a háromcsillagos egységekben stagnáláshoz közeli volt a helyzet, az egycsillagos kategória forgalma tovább zuhant. A részarányukat tekintve kevéssé jelentős üdülőházaktól eltekintve minden egyéb szállástípusban kevesebb vendégéjszakát vettek igénybe a vendégek, mint 2009 első felében. Az üdülési csekket bevezetése óta egyre bővülő körben fogadták el a kereskedelmi szálláshelyek és egyéb szolgáltatók ben ez a tendencia megfordulni látszik, az elfogadóhelyek száma májusban az előző évi szinthez képest a kereskedelmi szálláshelyek körében 2041-ről 2029 egységre mérséklődött. A kereskedelmi szálláshelyeken beváltott csekkek összege 6,5 milliárd forintot tett ki az év első felében, ami folyó áron 278 millió forinttal kevesebb, a belföldi szállásdíjbevételekhez viszonyított aránya kismértékben csökkent, 36%-ról 33%-ra. Összességében a kereskedelmi szálláshelyeken enyhe a vendégek számában 1, a vendégéjszakákéban 0,9%-os bővülés következett be egy év alatt. A szállodák szobafoglaltsága 40,4% volt az első hat hónapban átlagosan, az egy évvel korábbinál 1 százalékponttal magasabb. A jelentősebb érdeklődésre számot tartó területegységeink közül az első félévben a forgalom egyharmadát lebonyolító Budapesten 5,1%-kal nőtt a vendégéjszakák száma, a vendégéjszakák 17%-át regisztráló balatoni szálláshelyeken ellenben 6,2%-os hanyatlást mértek. Jóllehet az összes forgalom csekély hányadát fogadják a Dél-Dunántúlon, a baranyai megyeszékhely ez évi kiemelt szerepe okán érdemes jelezni, hogy az Európa Kulturális Főváros címet viselő Pécsett a vendégéjszakák száma 29%-kal bővült. Ebben nagy szerepe volt az erősödő külföldi forgalomnak. Összehasonlításképpen: Essenben, amely ugyanezen cím viselésére

26 26 A KSH JELENTI 2010/6 jogosult Péccsel és Isztambullal párhuzamosan, január júniusban 19%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma, ezen belül a külföldieké 22%-kal. A két kontinensen fekvő török nagyvárosba 9%-kal több külföldi látogató érkezett ebben az időszakban. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 99,7 milliárd forint bevételt könyveltek el az első hat hónapban, ami folyó áron 1,5%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A bruttó szállásdíjbevételek 52,8 milliárd forintot tettek ki, a vendéglátásból származó bevételek 24,7 milliárd forintot, a gyógy- és wellness szolgáltatásokból befolyó bevételeket is magában foglaló egyéb árbevétel kategória 22,1 milliárdot ért el. Bár a külföldi forgalom nőtt, miközben a belföldi csökkent, a szállásdíjak változása ezt nem tükrözte: a külföldi szállásdíj-bevételek nagysága 7,7, a belföldieké 7,2%-kal csökkent. Ebben az árfolyamváltozások, valamint a külföldi vendégek túlnyomó része által választott szállodai szálláshelyek bruttó átlagárának erőteljes mérséklődése játszottak szerepet. Az ország összes vendéglátóhelyének a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt 2010 január júniusában 320,3 milliárd forint bevétele volt. Az eladási forgalom 82%-a a kereskedelmi vendéglátásban, 18%-a a munkahelyi vendéglátásban keletkezett. A forgalom volumene 3,9%-kal maradt el a 2009 első félévében mérttől. Ezen belül a kereskedelmi vendéglátás forgalma 6,5%-kal csökkent, a munkahelyi vendéglátásé viszont 10%-kal nőtt. Fogyasztói árak A fogyasztói árak emelkedését a múlt év júliusától jelentősen gyorsították a második félévtől bevezetett fogyasztási és jövedéki adóemelések. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy tavaly az I. félévben 3,3%-kal, a II. félévben viszont 5,1%-kal, ez év első hat hónapjában pedig 5,7%-kal nőtt az árszínvonal. Az említett adóemelések hatása idén júliustól már a bázisban is megjelenik, így az áremelkedés üteme a júniusi 5,3%-ról júliusban 4,0%-ra mérséklődött. A júliusi csökkenő inflációs ráta még csak viszonylag kis mértékben érintette a halmozott, január júliusi mutatót. Az év első hét hónapjában a fogyasztói árak 5,4%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit, az I. félévi 5,7%-kal szemben.

27 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 27 A fogyasztói árak változása január júliusban (változás az előző év azonos időszakához képest) Árufőcsoport Élelmiszerek 5,3 1,8 Szeszes italok, dohányáruk 6,1 10,3 Ruházkodási cikkek 0,2 0,3 Tartós fogyasztási cikkek 1,0 1,9 Háztartási energia, fűtés 10,9 6,0 Egyéb cikkek, üzemanyagok 2,0 10,6 Szolgáltatások 3,8 5,4 Összesen 3,6 5,4 (%) 3. tábla Júliusban a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek ára csökkent (1,7, illetve 2,2%-kal), a többi árucsoporté nőtt. A ruházkodási termékek ármérséklődése szinte minden termékre kiterjedt. A korábban mutatkozó tendenciákhoz képest az élelmiszerek áremelkedése gyorsult (az előző havi 1,1%-ról 2,8%-ra), az élvezeti cikkeké ezzel szemben lassult (10,2%-ról 6,7%-ra). A gyorsulás feltehetően összefüggött a természeti csapások által okozott mezőgazdasági terméskieséssel, ezt támasztja alá az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) több mint 27%-os áremelkedése, míg a lassulás fő oka az lehetett, hogy júliusban került be a bázisidőszakba a tavaly második félévi adóemelés miatti magasabb ár. A leginkább változatlanul a háztartási energia drágult, az emelkedés mértéke 9,4% volt. A vezetékes gáz 13%-kal, az elektromos energia 12%-kal lett drágább. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a számlázás sajátosságából adódóan a többi cikkcsoporttól eltérően az árindexben még benne van a tavaly júliusi áfakulcsemelés áthúzódó hatása. Az egyéb cikkek, üzemanyagok csoport árai 6,5%-kal, ezen belül a járműüzemanyagoké 16%-kal emelkedtek. A szolgáltatások díja 3,0%-kal lett magasabb. A fogyasztási szerkezet sajátossága elsősorban a magas élelmiszerhányad oda vezetett, hogy tavaly november óta a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe alacsonyabb volt, mint az egész lakosságé. Idén júliusban azonban ismét a nyugdíjasok árindexe lett a magasabb, 104,2%. Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában a január júliusi áremelkedés mértéke az egy évvel azelőttihez viszonyítva 1,9% volt. Hazánk harmonizált fogyasztóiár-indexe 105,2%, az unióban a legmagasabb. Lettországban és Írországban az első hét hónap átlagában

28 28 A KSH JELENTI 2010/6 csökkentek az árak, további tizennégy tagországban az áremelkedés üteme 2 százalék alatti, a fennmaradó 10 országban 2 és 4,9 százalék közötti volt. Foglalkoztatottság, keresetek 2010 II. negyedévében a munkaerőpiacon az alacsony összehasonlítási alap (bázis) nem változtatta meg az éves folyamatokat: a foglalkoztatottság továbbra is mérséklődött, a munkanélküliség pedig emelkedett, azonban a korábbiaknál jóval kisebb mértékben, miközben az előző hónapok átlagához képest javuló tendencia érvényesült. A foglalkoztatottak számának és arányának az előző év azonos időszakához viszonyított csökkenése 2007 év végén, 2008 elején bontakozott ki, és ennek a folyamatnak a csúcspontja 2009 III. negyedévében volt. Ezt követően jelentősen mérséklődött a visszaesés II. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a éves népességen belül 3 millió 748 ezer főt tett ki, ez 17 ezer fővel (0,5%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenés a férfiak számának 39 ezer fős mérséklődéséből adódott, miközben a nőket 22 ezer fős létszámnövekedés jellemezte. (A globális válság elsősorban a férfi munkaerőt alkalmazó ágazatokat feldolgozóipar, építőipar sújtotta, így munkaerő-piaci pozíciójuk kedvezőtlenebb a nőkénél.) A korcsoportok közül a foglalkoztatottak száma a 35 39, az és a évesek körében emelkedett, miközben a többit stagnálás, valamint kisebb vagy nagyobb mértékű csökkenés jellemezte. A mérséklődés leginkább a éveseket érintette. A évesekre számított foglalkoztatási arány 0,3 százalékponttal, 55,3%-ra csökkent II. negyedévében a foglalkoztatottak száma az I. negyedévhez képest 60 ezerrel (1,6%-kal) nőtt, amiben szerepet játszott a szezonalitás is.

29 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra Ezer fő A éves foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának változása (az előző év azonos időszakához képest) I. III I. III I. III I. II. Foglalkoztatottak Munkanélküliek A munkanélküliek számának és arányának nagyarányú növekedése a világgazdasági válság okozta gyárbezárási és elbocsátási hullám egyik következménye. Az emelkedés 2009 III. negyedévében volt a legnagyobb mértékű. Azóta ez a tendencia számottevően mérséklődött II. negyedévében a éves népességen belül a munkanélküliek száma átlagosan 473 ezer főt tett ki, 18%-kal (72 ezerrel) többet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal 11,2%-ra emelkedett. A munkanélküliség növekedése mindkét nem esetében megfigyelhető volt. A férfiak munkanélküliségi rátája 11,8%-ra, a nőké pedig 10,5%-ra nőtt. A munkanélküliek száma április június időszakában az év I. negyedévéhez képest 25 ezerrel (közel 5%-kal) csökkent. A munkanélküliek száma és aránya valamennyi korcsoportban meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül a éves fiatalok helyzete a legkedvezőtlenebb, körükben a munkanélküliségi ráta 26,7%-ot tett ki, ami 1,7 százalékponttal magasabb volt a II. negyedévinél. A legjobb munkavállalási korú, évesek 10,4%-os munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma II. negyedév végén átlagosan 546 ezer fő volt, ez közel három és fél ezerrel, 0,6%-kal több, mint az előző évben, míg az

30 30 A KSH JELENTI 2010/6 előző hónaphoz képest bekövetkezett csökkenés meghaladta a 10 ezer főt. A pályakezdő fiatalok 46 ezres létszáma 6,6%-kal, míg a diplomás nyilvántartott álláskeresők közel 29 ezres száma 25%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az összlétszám közel felét kitevő szakképzetlenek körében kismértékű csökkenés következett be, akárcsak a nyilvántartásba belépők (60 ezres) létszámában II. negyedévében a múlt év II. negyedévéhez képest a munkaerő-felmérés adatai szerint c a regionális mutatószámok módosultak, és ez megmutatkozott a régiók egymáshoz viszonyított munkaerő-piaci pozíciójában is. A legalacsonyabb és a legmagasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező régiók közötti különbség egy év alatt 1,2 százalékponttal, 10,9 százalékpontra csökkent, míg a munkanélküliségi ráta esetében ennél nagyobb mérséklődés következett be (8,9-ről 7,1 százalékpontra). A foglalkoztatottak száma és aránya Dél-Dunántúlon és a két alföldi régióban igen alacsony szintről emelkedett, a többit csökkenést jellemezte. Ez egyben azt is jelentette, hogy az ország fejlettebb területeit ebben az időszakban jobban sújtotta a globális válság okozta visszaesés a foglalkoztatottságban. A munkanélküliség kedvezőtlenebbé válása kisebb vagy nagyobb mértékben valamennyi régiót érintette, leginkább Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl területét. 4. tábla A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta adott év II. negyedévében (a éves népességen belül) (%) Régiók Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta Közép-Magyarország 55,1 53,8 6,1 8,9 Közép-Dunántúl 51,9 50,2 8,4 10,4 Nyugat-Dunántúl 52,8 51,9 8,2 9,5 Dél-Dunántúl 46,0 47,6 11,1 11,8 Észak-Magyarország 43,0 42,9 15,0 16,0 Észak-Alföld 43,3 44,0 13,8 14,3 Dél-Alföld 46,8 48,2 10,1 10,3 Ország összesen 49,4 49,2 9,6 11,1 c A éves népességen belül.