KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL"

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2009/3 Budapest

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika osztályvezető Internet: (telefon), (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR-MÁRCIUS...5 Összefoglalás...5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS...13 Ipar...13 Energia...17 Építőipar...19 Lakásépítés...20 Külkereskedelem...21 Kiskereskedelem...23 Turizmus, vendéglátás...24 Fogyasztói árak...27 Foglalkoztatottság, keresetek...28 Államháztartás, központi költségvetés...32 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK...35 Biogazdálkodás...35 TÁBLÁZATOK...41 FÜGGELÉK...81

4

5 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR-MÁRCIUS Összefoglalás Az elmúlt ötven évben 1975, 1980 és 1992 után 2008 végén negyedszerre került a világgazdaság olyan recesszióba, amely során a világ fejlett térségeit egyidejűleg jellemezte a gazdasági teljesítmény visszaesése. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke 2009 első negyedévében 2,6%-kal mérséklődött az egy évvel korábbi szinthez képest, ami meghaladja a megelőző negyedévben tapasztalt csökkenés mértékét (0,8%). Az USA-ban az építési jellegű magánberuházások, valamint a külgazdasági helyzet alakulása mindenekelőtt az áruimport volumenének 19%-os visszaesése a recesszió mélyülését jelzik, bár a háztartások fogyasztási kiadása az első negyedévben valamivel kisebb mértékben csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest, mint 2008 utolsó negyedévében. A munkanélküliségi ráta (8,5%) márciusra negyedszázados rekordszintre emelkedett. Az Egyesült Államok mindezek ellenére továbbra is jobban teljesít, mint az Európai Unió: GDP-je 2008 első felében nagyobb mértékben bővült, az utóbbi két negyedévben pedig kisebb mértékben esett vissza, mint az európai integrációé. Az Európai Unió (EU-27) gazdasági teljesítménye 2009 első negyedévében a megelőző év azonos időszakához viszonyítva előzetes, részben becsült adatok szerint 4,4%-kal csökkent, 2008 utolsó negyedévéhez képest pedig 2,5%-os volt a mérséklődés üteme. Ezek az adatok a recesszió mélyülését jelzik. A nagy tagállamok közül Németország és Olaszország első negyedéves GDP-je az uniós átlagnál nagyobb mértékben csökkent (6,9, illetve 5,9%-kal) az egy évvel korábbihoz képest, míg Nagy-Britanniáé és Franciaországé attól elmaradóan (4,1, illetve 3,2%-kal). A tagállamok közül a legjelentősebb, 11 és 19% közötti visszaesés a balti államokban következett be. A kereslet visszaesése következtében csökkenő uniós gazdasági teljesítmény az

6 6 A KSH JELENTI 2009/3 infláció mérséklődésével járt együtt. Kedvezőtlen hatásai ugyanakkor többek között az ipari termelés, a külkereskedelmi forgalom, valamint a munkanélküliség alakulásában mutatkoztak meg: a márciusi, szezonálisan kiigazított ipari termelés február óta a legalacsonyabb volt, a külkereskedelmi termékforgalom első negyedéves euróértéke 20%-kal maradt el a tavaly január márciusitól, míg az állás nélkül lévő uniós polgárok márciusi száma (20,2 millió fő) 4,1 millióval lett több az egy évvel korábbihoz képest. (Márciusban a legmagasabb munkanélküliség Spanyolországot jellemezte, ahol a munkanélküliségi ráta egy év alatt 9,5%-ról 17,4%-ra emelkedett.) A válság a fejlődő és feltörekvő államok növekedési ütemét is visszavetette. Kína bruttó hazai terméke 6,1%-kal nőtt az első negyedévben, szemben a évi 9,0%-kal. A külpiaci kereslet visszaesése a világ második legnagyobb termékexportőre által lebonyolított külkereskedelmi forgalomra is jelentős hatást gyakorolt: a január-márciusi, dollárban számított kereskedelem értéke negyedével lett kisebb az egy évvel korábbihoz képest. (2008-ban 18%-os növekedés volt tapasztalható.) A GDP növekedése az előző év azonos negyedévéhez képest % (szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek) Egyesült Államok Magyarország EU ábra Adatforrás: Eurostat. A KSH és az Ecostat korlátozott információs bázisra épülő közös gyorsbecslése szerint 2009 első negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 6,4%-kal csökkent, az előző negyedévinél közel 4 százalékponttal nagyobb mértékben. A naptári hatást figyelembe véve a

7 ÖSSZEFOGLALÁS 7 gazdaság I. negyedévi teljesítményének szintje 5,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző negyedévhez viszonyított szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint 2008 II. negyedéve óta folyamatosan és gyorsuló ütemben mérséklődik a bruttó hazai termék előállítása, az I. negyedévben a csökkenés mértéke 2,3% volt. A GDP első közlése (gyorsbecslése) idején a bruttó hazai terméket alakító hatások megismeréséhez az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget. Az ipari termelés 2009 első két hónapjában több mint negyedével esett vissza, márciusban azonban a csökkenés üteme 16%-ra mérséklődött. (Ennek értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a munkanapok hatását is kiszűrő adatok ennél 4 százalékponttal nagyobb visszaesést mutatnak, valamint azt, hogy a kisebb mértékű csökkenésben az előző év márciusának alacsonyabb bázisa is szerepet játszott.) Az ütemváltozás az exportértékesítési dinamika alakulásával magyarázható, a belföldi értékesítés mind márciusban, mind az I. negyedév átlagában azonosan alakult ( 6,9%). Az első negyedév egészében az ipar bruttó termelése 22%-kal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ami továbbra is elsősorban az exportkereslet visszaszorulásának következménye. Az első negyedévben a feldolgozóipar egyik alága sem érte el az egy évvel korábbi szintet. A nagyobb ágazatok közül amelyek együttesen több mint felét képviselik a termelésnek az ipari átlagnál nagyobb mértékben csökkent a termelés a járműgyártásban (39%-kal), a kohászat, fémfeldolgozásban (38%-kal), a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban (30%-kal) és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (23%-kal). Az iparban alkalmazásban állók számának 8,3%-os csökkenése mellett az egy alkalmazásban állóra jutó termelés 16%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az új rendelések volumene márciusban az év első két hónapjára jellemzőnél kisebb mértékben, 15%-kal csökkent, a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállománya 19%-kal alacsonyabb volt a március véginél. Az ipar belföldi értékesítési árai az év első három hónapjában a tavaly ilyenkorinál lényegesen kisebb ütemben, 4,9%-kal nőttek. Az exportértékesítési árak a forint gyengüléséből adódóan gyorsuló ütemben, az első három hónap átlagában 9,7%-kal emelkedtek. Összességében az ipari termelői árak márciusban 9,1%-kal, január márciusban 7,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az építőipar termelésében a 2006 óta tartó csökkenő tendencia után a tavalyi év utolsó hónapjaiban növekedés volt tapasztalható első két

8 8 A KSH JELENTI 2009/3 hónapjában a növekedés megtorpant, de márciusban az ágazat termelése ismét 3,5%-kal emelkedett. Az első negyedév átlagában 4,1%-os csökkenés következett be, ami lényegesen kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában (18%). A két építménycsoport termelése ellentétesen alakult, míg az épületeké 7,9%-kal csökkent, addig az egyéb építményeké 2,8%-kal nőtt. Az épületek építésére kötött új szerződések volumene közel negyedével csökkent, míg az egyéb építményeké 40%-kal emelkedett. A március végi szerződésállomány 4,2%-kal meghaladta az előző évi szintet. Az építőipari termelői árak az első negyedévben 4,8%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma 15%-kal emelkedett, a kiadott építési engedélyeké pedig 7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala a tavaly ilyenkori 37%-os emelkedéssel szemben idén január márciusban 29%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A növényi termékek ára a múlt évi kiemelkedő terméseredmények következtében 39%-kal, az élő állatok és állati termékeké ennél jóval szerényebb mértékben, 4,5%-kal mérséklődött első negyedévében a nemzetgazdaság megelőző év azonos időszakához viszonyított szállítási teljesítménye mérséklődött, s a csökkenés mértéke meghaladja a korábbiakban tapasztaltat. Az áruszállítás árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 11%-os visszaesést mutat a január márciusi időszakhoz képest. Valamennyi szállítási mód teljesítménye csökkent, a legnagyobb mértékben, mintegy negyedével a vasúté. A helyközi és a helyi személyszállítás utaskilométerben kifejezett teljesítménye egyaránt 5 6%-kal mérséklődött első negyedévében kevesebb mint 26 ezer személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba, ami 44%-kal marad el az egy évvel korábbitól. A nemzetgazdaság energiafelhasználása 8%-kal csökkent az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami mögött elsősorban a gazdasági teljesítmény visszaesése áll. Folytatódott a kiskereskedelmi forgalom 2007 második negyedéve óta tartó csökkenése, üteme pedig enyhén gyorsult. A forgalom volumene márciusban 5,5%-kal, január márciusban 4,6%-kal (a naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,6, illetve 3,2%-kal) volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az első háromhavi mérséklődés az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,3, míg a nem élelmiszertermékeket árusító kiskereskedelmi egységek forgalmában 7,4%

9 ÖSSZEFOGLALÁS 9 volt. Az üzemanyag-forgalom 0,9%-kal emelkedett. A kiskereskedelmen kívül megfigyelt gépjármű- és járműalkatrész-forgalom a vásárlóerő szűkülésével és a hitelfeltételek megváltozásával is összefüggésben az egy évvel korábbinak háromnegyedére esett vissza első negyedévében 7,9 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, 5%-kal több, mint 2008 azonos időszakában. A külföldre látogató magyarok száma 3,6 milliót tett ki, ami 3%-kal elmaradt az előző évi szinttől. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma egy-egy hónapnyi mérsékelt növekedéstől eltekintve 2008 januárja óta folyamatosan csökken. Az év első három hónapjában mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában 14%-os csökkenés következett be, a külföldi forgalomban nagyobb mértékű volt a visszaesés. A szállodák szobafoglaltsága 34% volt az első három hónapban, az egy évvel korábbinál 5,6 százalékponttal alacsonyabb. A kereskedelmi szálláshelyek bevétele folyó áron 12%-kal (reálértéken 16%-kal) kevesebb volt az egy évvel azelőttinél. Az ország összes vendéglátóhelyének a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt 2009 első negyedévében 144 milliárd forint bevétele volt. A forgalom volumene 6,9%-kal maradt el a 2008 első negyedévében mérttől. A külkereskedelmi termékforgalom elmúlt évet jellemző fokozatosan mérséklődő bővülését, illetve a IV. negyedévben kezdődött csökkenését ez évben nagymértékű visszaesés követte. Az első negyedévben folyó áron, euróban számított adatok szerint a kivitel értéke 26%-kal, a behozatalé ennél nagyobb mértékben 29%-kal csökkent 2008 első negyedévéhez képest. Ezen belül márciusban mindkét oldalon mérséklődött a visszaesés üteme. A kivitel visszaesését meghaladó importcsökkenés következtében a külkereskedelmi mérleg egy évvel korábbi 282 millió eurós aktívuma 609 millió euróra nőtt első két hónapjában az export volumene 27%-kal, az importé pedig 28%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz mérten. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az importban 6,4%-kal, az exportban 6,0%-kal magasabb volt, aminek következtében a cserearány kismértékben romlott. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján a január áprilisi időszakban 604 milliárd forint volt, 82 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az egyenlegromlás legfontosabb tényezőjét a társadalombiztosítási alrendszer jelentette,

10 10 A KSH JELENTI 2009/3 amelynek 94 milliárd forintot kitevő kiadási többlete 68 milliárddal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Az elkülönített állami pénzalapok esetében is romlás volt tapasztalható: az egyenleg 31 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé, bár még így is 24 milliárdos aktívumot mutat. A központi költségvetés egyenlege ezzel szemben javult, az 535 milliárd forintot kitevő deficit 17 milliárddal kevesebb a január áprilisihoz képest. Ez utóbbi alrendszer esetében a bevételek és a kiadások is elmaradtak valamelyest az egy évvel korábbitól. A világgazdaságban bekövetkezett negatív folyamatok 2009 I. negyedévében éreztették hatásukat a hazai munkaerő-piaci tendenciákban is. A éves népességen belül a foglalkoztatottak száma az első negyedévben 3 millió 736 ezer fő volt, 2,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal 55,1%-ra csökkent. A munkanélküliek száma 403 ezer fő volt, 21%-kal (70 ezerrel) több, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal 9,7%-ra emelkedett. Az intézményi létszámstatisztika szerint 2009 I. negyedévében 2 millió 672 ezren álltak alkalmazásban, 94 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférában 4,6%-os, a költségvetésben 0,7%-os létszámcsökkenés következett be. Az év első három hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete a számviteli nyilvántartások alapján 0,3%-kal, a nettóé 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában 3,4%-kal emelkedett a nettó bér, miközben a költségvetés területén 7,3%-os csökkenés következett be, aminek hátterében döntően a 13. havi juttatás kifizetésének változása áll. A keresetek reálértéke a fogyasztói árak 3,0%-os emelkedését figyelembe véve 2,7%-kal csökkent március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 26,0 billió forint, a tizenkét hónappal korábbinál 5%-kal több volt. A tartozások ugyanennyi idő alatt 28%-kal emelkedtek, értékük 11,1 billió forint volt. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 14,8 billió forintot tett ki, 7%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kötelezettségek oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke elérte a 7,5 billió forintot március végén, másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. A 2,4 billió forintos növekedés több mint háromötöde az árfolyamváltozások hatásait számszerűsítő átértékelődéseknek, a fennmaradó rész pedig a pénzügyi műveleteknek tulajdonítható első negyedévében a háztartások által felvett devizahitelek összege

11 ÖSSZEFOGLALÁS 11 alacsonyabb volt a visszafizetettekénél (47 milliárd forinttal), amelyre több mint egy évtizede nem volt példa. A fogyasztói árak növekedésének üteme a tavalyi év folyamán szinte folyamatosan mérséklődött. Ez a tendencia 2009 első három hónapjában is folytatódott, áprilisban azonban a növekedés a márciusit meghaladó ütemű, 3,4%-os volt. Az első négy hónapban átlagosan 3,1%-kal emelkedett a fogyasztói árak színvonala az egy évvel korábbihoz képest. Továbbra is a háztartási energia drágult a leginkább, 13%-kal, de átlagot meghaladóan nőtt az élelmiszerek, az élvezeti cikkek és a szolgáltatások ára is. Három főcsoport termékeiért ugyanakkor átlagosan kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban (tartós fogyasztási cikkek, ruházkodási termékek, egyéb cikkek, üzemanyagok) I. negyedévében 15%-kal kevesebb személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, mint az előző év hasonló időszakában. A halálos balesetek száma 13%-kal, az ittasan okozott baleseteké 6%-kal csökkent. A balesetek 13%-ának hátterében állt alkohol. A több mint 4 és fél ezer balesetet szenvedett személy közül 170-en vesztették életüket. A meghalt személygépkocsi-vezetők 60, az áldozatul esett elől ülő utasok 35, a hátul ülő utasok 83%-a nem használta a biztonsági övet. A balesetek során meghaltak 47%-a vétlen áldozat volt. A balesetek 91%-a a járművezetők hibájából történt, leggyakrabban nem megfelelően választották meg a sebességet. Az autópályákon közlekedők 15%-kal kevesebb balesetet okoztak, mint egy évvel korábban.

12 12 A KSH JELENTI 2009/3 Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január március 1. tábla 2008 január február 2009 március január március Ipari indexek Termelés 100,0 74,2 84,4 77,7 Értékesítés belföldre 99,4 93,0 93,1 93,1 Értékesítés exportra 100,1 69,6 81,8 73,8 Létszám 100,2 92,6 89,7 91,7 Termelékenység 98,5 79,8 94,0 84,5 Építőipari termelés indexe 93,7 90,3 103,5 95,9 Mezőgazdasági értékesítés indexe 101,5 120,2 111,3 117,2 Kiskereskedelmi forgalom indexe 98,4 95,9 94,5 95,4 Behozatal értéke, millió euró értékindexe 105,6 69,0 76,6 71,5 Kivitel értéke, millió euró értékindexe 105,6 69,6 81,8 73,7 Árindexek Ipari termelői árak 105,0 107,1 109,1 107,7 Ipari belföldi értékesítési árak 111,6 105,0 104,6 104,9 Mezőgazdasági termelői árak 97,0 71,6 73,2 71,3 Behozatali forintárak 102,1 106,4.... Kiviteli forintárak 100,4 106,0.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index 100,1 97,0 95,3 96,6 Munkanélküliségi ráta a, % 7, ,7 Bruttó átlagkereset, ezer forint 198,7 193,2 201,3 195,8 nominális index 107,5 98,5 104,3 100,3 Nettó átlagkereset, ezer forint 122,0 119,3 123,3 120,6 nominális index 106,8 98,7 103,3 100,2 a A éves népességen belül. 2.) január április 2008 január március 2009 április január április Fogyasztóiár-indexek 106,1 103,0 103,4 103,1 Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

13 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Ipar Az ipari termelés a mintegy féléve tartó, december óta nagymértékű visszaesése márciusban mérséklődött. A januári 23 és a februári 29%-os csökkenés után márciusban 15,6%-kal volt kevesebb a termelés volumene (munkanappal kiigazított adatok szerint 19,6%-kal), mint egy évvel korábban. Márciusban a bányászatban 8%-kal nőtt, az energiaiparban 4,0%-kal csökkent a termelés, a feldolgozóipar két ágazatában növekedés volt: az élelmiszeriparban 4,4%, az egyéb feldolgozóiparban 5,9%-os, a többiben az első kéthavinál kisebb mértékű visszaesés következett be. A csökkenés mértéke továbbra is nagyon differenciált, kirívó a kohászatban (36%), csekély a kokszgyártás, kőolajfeldolgozásban (1,8%) és a gyógyszergyártásban (3,2%). Az év első három hónapjában 22,3%-kal csökkent a termelés volumene, ami továbbra is az exportkereslet visszaszorulásából adódott. Az első negyedévben a feldolgozóipar egyik alága sem érte el az egy évvel korábbi szintet. A nagyobb ágazatok közül amelyek együttesen több mint felét képviselik a termelésnek az ipari átlagnál nagyobb mértékben csökkent a termelés a járműgyártásban (39%-kal), a kohászat, fémfeldolgozásban (38%-kal), a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban (30%-kal), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (23%-kal). Öt másik ágazatban az átlagnál kisebb csökkenés volt tapasztalható. a Az ipar összesenre közölt információk valamennyi ipari vállalkozás adatait tartalmazzák, részben teljes körű (49 fő felett), részben reprezentatív megfigyelés (5-49 fő között), részben egyéb adatforrás alapján készült becslések (5 fő alatt) összegzéseként. Az ágazati, szakágazati, vállalatnagyság szerinti, területi és termelékenységi adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.

14 14 A KSH JELENTI 2009/3 2. ábra % jan. Az ipari termelés és értékesítés változása (az előző év azonos időszakához képest) júl jan. Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés Az ipari exportértékesítés volumene márciusban 18, az év első három hónapjában 26%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. Január márciusban a főként exportra termelő ágazatok közül a számítógépek, elektronikai, optikai termékek külpiaci értékesítése 23, a járműgyártásé 38%-kal csökkent. A kereslet jelentős mértékben visszaesett a kohászat, fémfeldolgozás exportértékesítésében is (40%). Növekedés az élelmiszeriparban (5,6%), valamint az egyéb feldolgozóiparban (3,6%) volt tapasztalható. Az ipar belföldi értékesítése mind márciusban, mind az első három hónapban 6,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az elsősorban belföldre termelő ágazatok közül a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás hazai értékesítési volumene gyakorlatilag stagnált (+0,2%), az élelmiszeriparé 3,8%-kal csökkent, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásé 19%-kal nőtt az első negyedévben. Az ágazatok közül emelkedés volt még a bányászatban (17%), valamint a gyógyszergyártásban (8,8%). A többi ágazatban egy kivételével az ipari átlagnál jobban csökkent a hazai értékesítés volumene és többségükben a márciusi mérséklődés enyhébb volt az első kéthavinál. A létszám-kategóriák alapján képzett vállalatcsoportok közül az első negyedévben a 250 főt és annál többet foglalkoztató vállalkozások termelése esett vissza legnagyobb mértékben, 24%-kal. Ezt a csökkenést alapvetően az exporteladásaik 27%-os visszaesése eredményezte, de belföldi értékesítésük szintén mérséklődött, 6,0%-kal. Az főt foglalkoztató (közepes méretű) vállalatok termelése 18%-kal, az 5 49 főt foglalkoztató kisvállalkozásoké pedig 15%-kal maradt el az előző év

15 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 15 azonos időszakától. Mindkét létszám-kategóriában a külpiaci értékesítés visszaesése volt a nagyobb mértékű (20%). A kisvállalkozások esetében a belföldi értékesítés is közel 12%-kal, a közepes méretű vállalkozásoké viszont alig (2,3%-kal) csökkent. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első három hónapjában 8,3%-os létszámcsökkenés volt regisztrálható, ami a termelés visszaesésénél lényegesen kisebb mértékű, így a termelékenység 15,5%- kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az év első három hónapjában nőtt a termelékenység a kis súlyú bányászatban (24%), valamint az energiaiparban (0,5%). A feldolgozóipari ágazatok közül az élelmiszeriparban 2,9%-os növekedés következett be, a többi feldolgozóipari ágazatban pedig kisebb hatékonysággal termeltek, mint az előző év azonos időszakában első negyedévében az ipari termelés egyik régióban sem érte el az előző évi szintet. Az utóbbi tíz évben dinamikusan bővülő Közép- Dunántúl ipari telepein következett be a legnagyobb visszaesés (33%). Az egy évvel ezelőtt legnagyobb mértékű termelésbővülést elérő Közép- Magyarországon 13%-kal csökkent a bruttó termelés volumene. A márciusi termeléscsökkenés a Dél-Dunántúlon kissé nagyobb, az összes többi régióban kisebb volt az előző kéthavinál. 2. tábla Az ipari termelés alakulása területi egységek szerint (előző év azonos időszaka = 100,0) Régió I. negyedév a I. negyedév Közép-Magyarország 110,2 87,0 Közép-Dunántúl 109,1 67,1 Nyugat-Dunántúl 104,6 70,4 Dél-Dunántúl 104,7 86,7 Észak-Magyarország 99,0 77,1 Észak-Alföld 108,5 87,0 Dél-Alföld 97,6 90,5 a 2003-as TEÁOR szerinti adat, korlátozottan összehasonlítható márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése az előző kéthavi 28 35%-os csökkenés után 15%-kal maradt el az előző év azonos időszakától, ez mindkét értékesítési irány hasonló mértékű visszaeséséből adódott. Az összes rendelésállomány 19%-kal alacsonyabb volt a márciusinál, ami a belföldi rendelésállomány

16 16 A KSH JELENTI 2009/3 7,4%-os növekedésének és az exportrendelések 22%-os csökkenésének a következménye. Az Európai Unió (EU-27) ipari termelése munkanaptényezővel korrigált indexek szerint az év első negyedévében 18%-kal csökkent a tavaly ilyenkorihoz képest. Az adatot közlő 22 tagország mindegyikében elmaradt a termelés volumene a 2008 első negyedévétől. A nagy ipari országok közül Németországban 20, Franciaországban 16, Olaszországban 21, Nagy-Britanniában pedig 13%-kal esett vissza a termelés volumene. A legnagyobb mértékű (29%) csökkenés Észtországban volt. A hazai ipari termelői árak január márciusban a tavaly ilyenkori 4,8%-os növekedés után 7,7%-kal haladták meg az előző év azonos időszak szintjét, ezen belül márciusban 9,1%-kal emelkedtek. A termelői árak gyorsuló ütemű emelkedése főként az exportértékesítési forintárak 9,7%-os növekedésének következménye (ami 2008-ban 0,7%-os volt). A belföldi értékesítési árak emelkedése ugyanakkor a 2008 első negyedévi közel 11%-ról kevesebb mint felére mérséklődött. 3. ábra % Az ipari termelői árak változása (előző év azonos időszaka = 100) jan júl. Ipari termelői árak Ipar belföldi értékesítési árai Ipar exportértékesítési árai jan. Az ipar belföldi értékesítési árai az év első három hónapjában 4,9%- kal emelkedtek. A nagyobb ágazatok közül nőttek az energiaipar (11,1%), a kohászat, fémfeldolgozás (9,6%), a járműgyártás (6,7%), a gumi-, műanyag- és építőanyagipar (3,9%) és az élelmiszeripar (2,5%) árai. Ezen ágazatok együttes aránya a belföldi értékesítés közel háromnegyedét képviseli. Ugyanakkor négy ágazatban (a textiliparban, valamint a vegyipari

17 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 17 ágazatok közül háromban) az árak nem érték el az előző év azonos időszak színvonalát. A többi ágazatban egy kivétellel átlag alatt emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az exportértékesítési árak január márciusban a forint gyengülésével összefüggésben gyorsuló ütemben emelkedtek: januárban 6,9, februárban 10, márciusban 12,2%-kal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari export több mint felét adó és nagyrészt külpiacra termelő két ágazat, a számítógép, elektronikai, optikai termékek, valamint a járműgyártás árai az I. negyedévben 11,9, illetve 8,7%-kal nőttek. Az átlagnál nagyobb mértékben emelkedtek az árak a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban (három hónap átlagában 12,1%), a kohászat, fémfeldolgozásban (15,1%), valamint a villamos berendezés gyártásában (12,4%). A legnagyobb mértékben, 21%-kal a gyógyszergyártás exportárai emelkedtek. Két ágazatban tavaly december óta csökkennek az árak, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban évkezdettől 17,6, a vegyi anyag, termék gyártásában 8,1%-kal. Az Európai Unió (EU-27) ipari termelői árai az első negyedévben 0,6%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül januárban 0,3%-kal emelkedtek, februárban és márciusban 0,4%-kal, illetve 1,6%-kal csökkentek. Az adatot közlő 23 tagország közül az utóbbi három hónapban 11 országban csökkentek az árak, leginkább Litvániában, közel 11%-kal. A többi országban 0,3 és 7,7% közötti emelkedés volt megfigyelhető. A legnagyobb mértékű árnövekedés a forint gyengülésével összefüggő exportár-emelkedés következtében Magyarországon volt. Energia Az energia felhasználását az év elején jelentősen befolyásolja az időjárástól függő fűtési igény. Ezért az I. negyedévi változások rendszerint jóval nagyobbak, mint az év egészére vonatkozóak. Idén az I. negyedévi átlaghőmérséklet (3,0 C) közel 2 C-kal alacsonyabb volt a tavalyinál, ami növelte az energiaigényt. Ugyanakkor a gazdaság I. negyedévi teljesítménye jelentősen csökkent, és ebben döntő szerepe volt az átlagosnál nagyobb energiaigényű ipari teljesítmény visszaesésének. Mindez együttesen fejeződik ki abban, hogy az ország energiaigényessége ebben az időszakban is szerény mértékben csökkent.

18 18 A KSH JELENTI 2009/ első három hónapjában 315,0 petajoule (PJ) energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 27,5 PJ-lal, 8,0%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. (Tavaly ilyenkor 6,9%-kal nőtt a felhasználás.) A gazdaság relatív energiaigényessége a GDP 6,4%-os csökkenése mellett 1,7%-kal mérséklődött. Az energiaigény fedezésére szolgáló forráson belül a korábbinál nagyobb hányad, 42% hazai termelésből származott, 58% behozatalból. Termelésből 1,7%-kal több állt rendelkezésre, mint tavaly az I. negyedévben. A legtöbb energiaféle termelése növekedett, a földgázé 10,8%-kal, a kőolajé 3,9%-kal, míg a szén termelése csökkent, és a legnagyobb súlyt képviselő atomerőművi villamos energiáé is elmaradt valamelyest (0,4%-kal) az előző évitől. Növekedés jellemezte a megújuló energiaforrásokat is: a szélerőművi villamos energia termelése négyszeresére nőtt, az egyéb energiaforrásoké 5,7%-kal, a tűzifa előállítása 2,9%-kal emelkedett. Az energiahordozó-behozatal 32%- kal csökkent, ezen belül a nagy mennyiségben importált energiahordozók közül a földgáz behozatala elsősorban az orosz szállítások januári kéthetes szünetelése miatt 54%-kal, a széné 48%-kal, a kőolaj és kőolajtermékeké 4,6%-kal lett kevesebb. 4. ábra PJ Energiafelhasználás Január Február Március Az I. negyedév folyamán 32,2 PJ energiát exportáltak. A termelésből és behozatalból rendelkezésre álló mennyiséget a felhasználás biztosításához 82,5 PJ-lal a készletekből egészítették ki.

19 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 19 Építőipar Az építőipari termelés a 2006 óta tartó csökkenő tendencia után a múlt év utolsó hónapjaiban meghaladta az egy évvel azelőtti szintet. Ez az épületek építésén kívüli építőipari munkálatoknak (utak, közművek, egyéb műtárgyak építésének) volt köszönhető. A folyamat idén az első két hónapban megtorpant, az ágazat termelése 11%-kal csökkent, de márciusban ismét 3,5%-os növekedés mutatkozott. Összességében az első negyedévi teljesítmény a január márciusi 17,5%-os csökkenés után 4,1%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. A két építménycsoport termelése ellentétesen alakult, míg az épületeké 7,9%-kal csökkent, addig az egyéb építményeké 2,8%-kal nőtt. Az év első két hónapjában mindkét építményfőcsoportban kisebb volt a termelés, márciusban az épületek építése minimálisan (0,5%) csökkent, ugyanakkor az egyéb építményeké 9,3%-kal nőtt. 5. ábra 40 % Az építőipari termelés változása építményfőcsoportok szerint (előző év azonos időszakához viszonyítva) márc júl. Termelés Épületek Egyéb építmények jan. Márciusban 1,9%-kal több új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, ami az épületekre kötött szerződések 23%-os csökkenéséből, valamint az egyéb építményekre kötöttek 40%-os emelkedéséből adódik. A negyedév végi szerződésállomány 4,2%-kal meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét, ezen belül az épületek negyedév végi szerződésállománya 13%-kal csökkent, míg az egyéb építményeké 22%- kal nőtt.

20 20 A KSH JELENTI 2009/3 Az építőipar termelői árai az év első három hónapjában, az előző évinél mérsékeltebben, 4,8%-kal, az előző negyedévhez képest 1,1%-kal emelkedtek. Lakásépítés Az év első három hónapjában nőtt a lakásépítés, ugyanakkor az I. negyedév folyamán kiadott új lakásépítési engedélyek száma 7%-kal csökkent. Ebben a negyedévben 6600 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, ami közel 15%-kal több, mint 2008 első negyedévében volt. A növekedés elsősorban a vállalkozói, értékesítésre szánt lakásépítés területén volt igen gyors ütemű. Az elkészült lakások számának növekedése minden településtípusban megfigyelhető volt. Budapesten és az 50 ezer főnél kevesebb lakost számláló városokban a használatba vett lakások száma erőteljesebben növekedett, mint a megyei jogú városokban és a községekben. Tízezer lakosra számítva Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon épült több lakás, mint az országban átlagosan. 6. ábra Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld Tízezer lakosra jutó lakásépítés az I. negyedévben Közép-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Országos átlag A lakások 53%-át természetes személyek építették, ami 6,4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A többit vállalkozások készítették, amelyek 25%-kal építettek több lakást, mint 2008 első negyedévében. A helyi önkormányzatoknál nem épült lakás ebben az

21 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 21 időszakban. Értékesítésre 29%-kal, saját használatra pedig 4%-kal több lakás épült. A bérbeadásra szánt lakások száma 38 db volt, ami az összes épített lakás 0,6%-át adja. A lakossági, házilagos kivitelezéssel építkezők száma tovább szűkült, 26%-kal kevesebb lakás épült ilyen módon, mint egy évvel korábban. Az építőipari főtevékenységet végző kivitelezők ugyanakkor 34%-kal több lakást adtak át, ami az épített lakások 83%-a. Az új lakások átlagos nagysága 1 m 2 -rel csökkent, így 90,6 m 2, ami főként a Budapesten épült lakások 3,4 m 2 -es átlagos alapterület-csökkenéséből adódik. Az év első negyedévében 854 lakás szűnt meg, 19%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A megszűnést előidéző leggyakoribb ok az avulás, valamint az új lakás építése. A megszűnt lakások átlagos nagysága 73 m 2 volt ebben az időszakban. Külkereskedelem 2009 márciusában folytatódott a külkereskedelmi termékforgalom hónapok óta tartó nagymértékű visszaesése. Az első becslés szerint a kivitel értéke 5173, a behozatalé 4680 millió eurót tett ki, sorrendben 18%- kal, illetve 23%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. A forgalomcsökkenés mellett a külkereskedelmi mérleg a tavaly márciusi szintén jelentős 214 millió eurós aktívumnál is magasabb, 493 millió eurós többlettel zárt. A január márciusi időszak egészét tekintve a kivitel euróban kifejezett értéke 26%-kal, a behozatalé ennél valamivel nagyobb mértékben, 28%-kal csökkent, a külkereskedelmi mérleg egy évvel korábbi 282 milliós aktívuma a vizsgált időszakban 609 millió euróra növekedett. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közti forgalma 2009 január márciusában 538 milliárd eurót tett ki, folyó áron 23%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívüli exportja, valamint importja egyaránt 20%-kal csökkent, értékük 254 milliárd, illetve 302 milliárd euró volt. Mérlegük 48 milliárd eurós hiányt mutatott, ami 15 milliárd euróval kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok szerint Magyarország január februári exportjának 81%-át, importjának pedig 67%-át bonyolította le az unión belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export euróértéke 27%-kal, az importé még ennél is nagyobb mértékben, 31%-kal csökkent. A termékforgalom

22 22 A KSH JELENTI 2009/3 kétszámjegyű visszaesése mind a régi, mind az új tagállamok viszonylatát érintette. Az összes termékforgalom mindkét irányban több mint felét adó régi tagállamokba irányuló export 27%-kal, az import 32%-kal maradt el az egy évvel korábban mérttől, az új tagállamok esetében a visszaesés mértéke 28, illetve 27% volt. A külkereskedelmi mérleg mindkét országcsoport esetében többlettel zárt, eltérés csak az egyenleg változásában volt megfigyelhető. A régi tagállamok külkereskedelmi mérlege a tavalyi 629 millió eurós aktívumról 790 millió euróra nőtt, míg az új tagállamok egy évvel azelőtti 685 milliós többlete 2009 első két hónapjában 473 millió euróra mérséklődött. Az uniós forgalom kéthavi mérlege ennek megfelelően 1263 millió eurós többletet mutatott. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló magyar kivitel esetében lényegesen erőteljesebb visszaesés mutatkozott, mint az uniós országok esetében. Az export 41%-kal, az import ennél 10 százalékponttal kisebb mértékben csökkent, a külkereskedelmi mérleg passzívuma 1147 millió euróra mérséklődött. A passzívum csökkenésének legfőbb oka az volt, hogy a gépipari import értékének jelentős visszaesése miatt az ázsiai országokkal folytatott külkereskedelmünk hiánya 374 millió euróval csökkent. Ezzel szemben az EU-n kívüli európai országokkal folytatott termékkereskedelem mérlege az előző év azonos időszaki 23 millió eurós aktívumról 68 millió eurós passzívumba fordult, melynek fő oka a gépipari exportértéknek az importot lényegesen meghaladó mértékű csökkenése volt január februárjában a kivitel volumene 27%-kal, a behozatalé ennél egy százalékponttal nagyobb mértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A volumen visszaesésének fő oka a forgalom mindkét irányában a gépek és szállítóeszközök kereskedelmében keresendő, melyek kiviteli volumene 33%-kal, a behozatalé pedig 34%-kal maradt alatta az előző év azonos időszakában mértnek. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb mértékű volumencsökkenés a közúti jármű, valamint gépjárműmotor kivitelében és behozatalában, a híradás-technikai termékeken belül pedig a mobiltelefon-kivitel esetében mutatkozott. A feldolgozott termékek kivitelének csökkenése szintén valamivel a behozatalé alatt maradt: az árufőcsoport egészét nézve az export volumencsökkenése 19%-os, az importé 21%-os volt az év első két hónapjában. A csökkenés elsősorban a vas és acél, a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek, valamint a vegyipari termékek forgalmának átlagot meghaladó mértékű visszaesésével függ össze, míg a

23 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 23 gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek exportja és importja továbbra is kétszámjegyű növekedést mutatott. Az energiahordozók importjának és a jóval kisebb jelentőségű exportjának volumene egyaránt 28%-kal csökkent. Az import csökkenése döntően a januári gázszállítások elmaradásának következménye, de kőolajból is kisebb mennyiség érkezett hazánkba, mint egy évvel korábban. A forgalom mindkét oldalán kis tételt képviselő nyersanyagok kiviteli volumene 23%-kal, a behozatali 35%-kal csökkent január februárjában is folytatódott az élelmiszerek, italok, dohánytermékek 2008 szeptemberétől tartó exportvolumen bővülése: ezen termékcsoportból 5,8%-kal többet exportált hazánk, mint egy évvel korábban, míg a behozatali volumen 9,0%-kal csökkent. Az export növekedésének legfőbb tényezője a februári gabonakivitel 50%-os bővülése volt, az import csökkenése pedig a zöldség- és gyümölcsforgalom átlagot meghaladó visszaesésének következménye. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az importban 6,4%-kal, az exportban 6,0%-kal volt magasabb 2009 első két hónapjában, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány kismértékben romlott. Ezen belül a két legnagyobb árufőcsoport közül a gépek import- és exportárszintje 7, illetve 9%-kal, a feldolgozott termékeké pedig 4, illetve 5%-kal növekedett. A külkereskedelmi forgalomban kisebb súlyú termékfőcsoportok közül az élelmiszerek, italok, dohány és az energiahordozók esetében 10%-ot meghaladó importár-növekedés az exportárak csökkenésével párosult, a nyersanyagok kiviteli és behozatali árai sorrendben 5 7%-kal emelkedtek. Kiskereskedelem A kiskereskedelmi eladások volumene 2009 márciusában a 2007 második negyedévében kezdődött tendencia folytatásaként tovább csökkent, valamivel nagyobb mértékben, mint január februárban. A kiigazítás nélküli adatok alapján márciusban 5,5, január márciusban 4,6%- kal volt kisebb a forgalom reálértéken, mint egy évvel korábban. A naptárhatástól megtisztított adatok 3,6, illetve 3,2%-os csökkenésről tanúskodnak. A kiskereskedelmen belül mindkét fő tevékenységcsoport esetében kisebb lett a forgalom volumene, a nem élelmiszertermékek eladásai nagyobb mértékben estek vissza.

24 24 A KSH JELENTI 2009/3 Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalmának több mint kilenctizedét adó élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladási volumene 4,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma az első három hónapban 1,8%-kal maradt el a múlt évitől. A nem élelmiszertermékeket árusító kiskereskedelmi egységek forgalmában az egy évvel korábbinál lényegesen nagyobb mértékű visszaesés következett be. Ezen belül a forgalom legnagyobb részét adó bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-, valamint az iparcikküzletek forgalma csökkent leginkább, 13%-kal; a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikküzletek forgalma 4,5%-kal mérséklődött, a textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelmi üzletek, továbbá a gyógyszer-, gyógyászaticikk-, illatszerüzletek 1,2, illetve 0,6%-os enyhe csökkenést könyveltek el. A 2009 januárja óta szintén a kiskereskedelemhez sorolt üzemanyagforgalom volumene 0,9%-kal emelkedett (némileg nagyobb mértékben, mint az előző év azonos időszakában). A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészforgalom visszaesésének mértéke 26%-os volt, míg az előző év azonos időszakában a forgalom lényegében stagnált. Az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai szerint 2009 márciusában a kiskereskedelmi forgalom volumene az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 3,1%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A rendelkezésre álló adatok alapján forgalomnövekedést Nagy- Britanniában, Ausztriában és Belgiumban (0,8 2,1%) mértek, míg a legnagyobb visszaesést a balti országokban (17 27%) figyelték meg. Turizmus, vendéglátás 2009 első negyedévében 7,9 millió külföldi látogató b érkezett hazánkba, 5%-kal több, mint 2008 azonos időszakában. Tíz látogatóból nyolc egy napra érkezett. A több napra érkezők átlagosan 6,6 napot tartózkodtak Magyarországon, kismértékben többet, mint egy évvel korábban. A külföldre látogató magyarok száma 3,6 milliót tett ki, ami 3%- kal volt kevesebb az előző évi szintnél. A magyarok 65%-a nem éjszakázott külföldön. A több napra utazók átlagosan 10,7 napot töltöttek b Tehergépjármű-vezetők nélkül.

25 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 25 határainkon kívül, ami kevéssel szintén meghaladja az egy évvel korábbi értéket. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az év első három hónapjában az egész évesnek valamivel több mint egytizedét teszi ki január márciusában a kereskedelmi szálláshelyeken 458 ezer külföldi vendég 1,2 millió éjszakát töltött el. A vendégek száma 19, az éjszakák száma 17%-kal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom kilenctizedét fogadó szállodák az átlagosnak megfelelő csökkenést regisztráltak, a visszaesés a négycsillagos egységekben volt a legkisebb (13%), az egycsillagos kategóriában a legnagyobb (29%). A rendre kiemelkedő foglaltsági szintet elérő gyógyszállodák forgalma is csökkent, de valamivel mérsékeltebben, 6%-kal. Az Európai Unió országaiból érkezett külföldi vendégek által eltöltött 913 ezer éjszaka 16%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Jelentős küldőországaink közül a Németországból érkezett vendégek 17, a britek 35, a románok 12%-kal kevesebb éjszakát vettek igénybe, míg az osztrák és olasz vendégek 1 2%-kal több vendégéjszakát fizettek ki, mint 2008 első negyedévében. Az Egyesült Államokból érkezett turisták vendégéjszakáinak száma hattizede volt az egy évvel azelőttinek. A kereskedelmi szálláshelyekre 622 ezer belföldi vendég érkezett, az általuk eltöltött éjszakák száma megközelítette az 1,4 milliót. A vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 12%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. A belföldi forgalom több mint háromnegyedét elkönyvelő szállodák a vendégéjszakák száma alapján az átlagos szintnek megfelelő, 12%-os visszaesést regisztráltak. A részarányukat tekintve kevéssé jelentős turistaszállóktól eltekintve minden egyéb szállástípusban kevesebb éjszakát vettek igénybe a vendégek, mint 2008 első három hónapjában. A szállodákon belül némileg heterogénebb a kép, mint a külföldi vendégek forgalmát tekintve: az ötcsillagos egységek növelni is tudták forgalmukat, a két- és négycsillagos házakban stagnált vagy alig csökkent a vendégéjszakák száma, az egycsillagos egységek viszont négytizedénél is kevesebb éjszakát könyvelhettek el, mint egy évvel korábban. Összességében mind a vendégek, mind a vendégéjszakák számában 14%-os csökkenés következett be egy év alatt. A szállodák szobafoglaltsága 34% volt az első három hónapban átlagosan, az egy évvel korábbinál 5,6 százalékponttal alacsonyabb.

26 26 A KSH JELENTI 2009/3 7. ábra A szállodák forgalmának és bruttó szállásdíjbevételének változása I. negyedév, I. negyedévéhez képest % Szálloda összesen Külföldi forgalom Ötcsillagos Négycsillagos Háromcsillagos Kétcsillagos Egycsillagos % Szálloda összesen Belföldi forgalom Ötcsillagos Négycsillagos Háromcsillagos Kétcsillagos Egycsillagos Vendég Vendégéjszaka Bruttó szállásdíjbevétel A kereskedelmi szálláshelyek összesen 39,8 milliárd forint bevételt könyveltek el az első három hónapban, ami 16%-os reálérték-csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A bruttó szállásdíjbevételek 21,3 milliárd forintot tettek ki, a vendéglátásból származó bevételek 11,5 milliárd forintot, a 2009-ben már a gyógy- és wellness szolgáltatásokból befolyó bevételeket is magában foglaló egyéb árbevétel kategória 7,0 milliárdot ért el. Az ország összes vendéglátóhelyének a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt 2009 első negyedévében 144 milliárd forint bevétele volt. A forgalom volumene 6,9%-kal maradt el a 2008 első negyedévitől. Az eladási forgalom 83%-át adó kereskedelmi vendéglátás forgalma 8,5%-kal csökkent, a forgalom 17%-át regisztráló munkahelyi vendéglátásé 2%-kal emelkedett.

27 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 27 Fogyasztói árak Áprilisban megtört az a múlt év augusztusától érvényesülő tendencia, hogy a fogyasztóiár-emelkedés éves üteme hónapról hónapra csökken. A márciusi 2,9%-os áremelkedést 3,4%-os követte. Az áprilisi ütemnövekedésben szerepe volt a szolgáltatások terén bekövetkezett gyorsuló áremelkedésnek (pl. a szemétszállítás 11,0, a vízdíj 8,1, a csatornadíj 7,9%-kal drágult), továbbá a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási javak 0,5%-os drágulásának. Emellett az egyéb cikkek, üzemanyagok ára az előző havinál kisebb mértékben, 1,8%-kal csökkent. A nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe továbbra is az átlagosnál magasabb, 4,8%-os ütemben nőtt. 8. ábra A fogyasztói árak növekedése az egy évvel azelőttihez képest % jan. júl jan. júl jan. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árak színvonala 3,1%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. (Egy évvel ezelőtt 6,8%-os növekedést mért a statisztika.) Az egyéb cikkek, üzemanyagok árszínvonala 3,0%-kal alacsonyabb volt a tavaly január áprilisinál, aminek fő tényezője a járműüzemanyagok árcsökkenése volt. Két további fogyasztási főcsoport (a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek) árszínvonala csekély mértékben alatta maradt az egy évvel azelőttinek. A szolgáltatások árai az átlaghoz közeli mértékben, azt kissé meghaladva, 3,3%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek, amelyek ára a múlt év hasonló időszakában 12,6%-kal nőtt, az idén 4,7%-kal, a szeszes italok, dohányáruk a tavalyihoz hasonló mértékben, 5,4%-kal drágultak. A legnagyobb mértékben, 13%-kal a háztartási energia ára emelkedett, ami a múlt évi ütem kétszerese.

28 28 A KSH JELENTI 2009/3 Az Európai Unió harmonizált módszertana szerint mérve áprilisban a magyarországi áremelkedés 3,2%-os volt. Az unió átlagában ugyanekkor az árnövekedés 1,2%-osra mérséklődött. A mienknél gyorsabb volt a drágulás üteme Romániában (6,5%), Lettországban és Litvániában (5,9 5,9%), Lengyelországban (4,3%), Máltán (4,0%) és Bulgáriában (3,8%). Előfordult a tavaly áprilisinál alacsonyabb árszínvonal is. Írországban, Portugáliában, Luxemburgban és Spanyolországban 0,2 0,7%-kal csökkentek a fogyasztói árak, míg a többi 16 tagországban a magyarországinál lassúbb ütemben nőttek. Foglalkoztatottság, keresetek A világgazdaságban bekövetkezett negatív folyamatok 2009 I. negyedévében a hazai munkaerő-piaci tendenciákban is éreztették hatásukat január márciusában mind az előző negyedévhez képest, mind a múlt év I. negyedévéhez viszonyítva számottevően csökkent a foglalkoztatottak száma és aránya, miközben a munkanélkülieké jelentős mértékben nőtt. Ezen belül a férfiak munkaerő-piaci pozíciója gyengült nagyobb mértékben. 9. ábra Foglalkoztatási ráta, % I. A főbb munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon (a éves népességen belül) III I. III I. III I Munkanélküliségi ráta, % Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta A foglalkoztatottak átlagos létszáma a éves népességen belül 81 ezerrel (2,1%-kal) csökkent az egy évvel korábbihoz képest, így 3 millió 736 ezer főt tett ki 2009 január márciusában. (2008. IV. negyedévéhez

29 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 29 képest a foglalkoztatottak száma 115 ezerrel csökkent.) Ezen belül a férfiak száma 59 ezerrel, a nőké 23 ezerrel lett kevesebb. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 55,1%-ra csökkent. A éves korcsoportok mindegyikében kisebb vagy nagyobb mértékben csökkent a foglalkoztatottak aránya, miközben az évesek esetében enyhén emelkedett. A legkedvezőtlenebb helyzetben a éves fiatalok vannak, körükben 26 ezerrel (11%-kal) mérséklődött a foglalkoztatottak száma I. negyedévében a éves népességen belül a munkanélküliek száma átlagosan 403 ezer főt tett ki, 21%-kal (70 ezerrel) többet, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés az utóbbi hónapokban számottevően gyorsult, az előző negyedévhez viszonyítva meghaladta a 66 ezret. A munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal 9,7%-ra emelkedett. Ezen belül a férfiak munkanélküliségi rátája 10,0%-ra, a nőké 9,4%-ra nőtt. A munkanélküliek számában és arányában bekövetkező növekedés valamennyi korcsoportot érintette. Ezen belül a fiatalok évesek helyzete romlott jelentős mértékben, a munkaerőpiacon megjelenők közül minden negyedik állásnélküli, ami azt jelenti, hogy körükben 5 százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi ráta. A évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak esetében is számottevően nőtt a munkanélküliségi ráta, egy év alatt 1,6 százalékponttal, 8,9%-ra. A munkanélküliek 75%-a ebből a korosztályból került ki. Az idősebbek évesek munkanélküliségét alacsony színvonal jellemezte, és körükben is az átlagot meghaladó mértékű növekedés következett be. 10. ábra % A munkanélküliségi ráta alakulása I I I I I I évesek évesek

30 30 A KSH JELENTI 2009/3 A munkanélküliek 42,5%-a tartósan munkanélküli, azaz egy éve vagy annál régebben keresett állást, ami a nagyszámú új belépőnek köszönhetően 2,9 százalékponttal alacsonyabb, mint 2008 I. negyedévében volt. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma I. negyedév végén 564 ezer fő volt, 102 ezerrel (22,0%-kal) több, mint egy évvel korábban. A növekedés túlnyomó része itt is az utolsó negyedévben következett be. A nyilvántartott álláskeresők száma leginkább az összlétszám több mint felét kitevő szakképzetlenek körében nőtt. Emellett a 25 évesnél fiatalabbak és a nyilvántartásba belépők száma is jelentősen emelkedett I. negyedévében a múlt év I. negyedévéhez képest a munkaerőfelmérés adatai szerint c a régiók munkaerő-piaci helyzetében fennálló területi különbségek tovább mélyültek. A foglalkoztatottság egyedül Dél- Dunántúlon nőtt, a többi régióban a foglalkoztatási ráta 0,7 2,1 százalékponttal csökkent. A munkanélküliség szintje valamennyi régióban emelkedett, leginkább Észak-Alföldön. Továbbra is Közép-Magyarország volt a legkedvezőbb helyzetben, mivel itt a legmagasabb a foglalkoztatási arány és a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. A területi különbségek növekedését jelzi, hogy egy év alatt a legkisebb és legnagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező régió közötti eltérés 8,8 százalékpontról 9,9-re nőtt. A rendelkezésre álló legfrissebb, márciusi az Eurostat által közölt, havi d adatok szerint az Európai Unió 27 tagországában átlagosan 8,3%-ot tett ki a munkanélküliségi ráta. Spanyolországot, Lettországot és Litvániát az unió átlagát jelentősen meghaladó mutató jellemezte, miközben Hollandiában és Ausztriában a munkanélküliségi ráta jelentősen elmaradt az EU-27 átlagától. A harmonizált munkanélküliségi ráta Magyarországon 9,2% volt 2009 márciusában I. negyedévében 2 millió 672 ezren álltak alkalmazásban e, 3,4%- kal (94 ezerrel) kevesebben, mint egy évvel korábban. A versenyszférában és a költségvetés területén egyaránt csökkent az alkalmazásban állók létszáma. A versenyszférában nagyobb, 4,6%-os visszaesés következett be, jelentős részben az ipar 60 ezres létszámcsökkenése miatt. A c A éves népességen belül. d Az Eurostat által publikált News release szerint, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta, mely eltérhet a munkaerő-felmérés alapján közölttől. e A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetés és a társadalombiztosítás intézményeiben, valamint a nonprofit szervezeteknél.

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar, lakásépítés... 5 Turizmus...

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3 Központi Statisztikai Hivatal 2011. december Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 3 Építőipar, lakásépítés... 4 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2011-ben

A magyar vegyipar* 2011-ben A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/6 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1219 6754 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A magyar vegyipar* 2010-ben

A magyar vegyipar* 2010-ben A magyar vegyipar* 2010-ben Nemzetközi gazdasági folyamatok Míg a gazdasági válság kibontakozásával a 2009. év a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a növekedés megindulását mutatják.

Részletesebben

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal Jelentés az építőipar 2011. évi teljesítményéről 2012. április Tartalom Az építőipar fejlődése az elmúlt években...2 Az építőipar teljesítménye 2011-ben...2 Az építőipar helyzete

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január 2013/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 23. szám 2013. március 27. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 2013. január A tartalomból 1 Nemzetközi és hazai gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2011/3 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2011 ISSN 1219 6754 Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2008/12 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1219 6754 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/ január 27.

STATISZTIKAI TÜKÖR. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/ január 27. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. január 27. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...2 Társadalmi és jövedelmi folyamatok...3 Hazai és nemzetközi makrogazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/49. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04. 2015. június 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2015/04 2015/49 2015. június 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Gazdasági szervezetek... 2 Beruházás... 3 Ipar... 4 Építőipar... 5 Lakásépítés... 6

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A KSH jelenti I. negyedév

A KSH jelenti I. negyedév A KSH jelenti 2016. I. negyedév KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2016. I. negyedév Budapest, 2016 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISSN 1219 6754 A kézirat lezárásának

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, január július

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, január július 2013/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI évfolyam 75. szám szeptember 26. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, január július A tartalomból 1 Hazai és nemzetközi makrogazdasági

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.

Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004. Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, január

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, január 212/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V évfolyam 2. szám 212. március 29. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, év, 212. január Magyarország bruttó hazai terméke 211-ben az éven

Részletesebben

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

Jelentés a beruházások évi alakulásáról Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a beruházások 2011. évi alakulásáról 2012. április Tartalom Összefoglalás...2 Gazdasági környezet...2 Nemzetközi kitekintés...2 Beruházások, 2001 2011...2 Beruházások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév

Szolgáltatási kibocsátási árak, IV. negyedév 213/28 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 28. szám 213. április 19. Szolgáltatási kibocsátási árak, 212. IV. negyedév A tartalomból 1 Bevezető 1 Összegzés 2 H Szállítás,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2011/8 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2011 ISSN 1219 6754 Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/3 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Beruházás...4 Építőipar...4 Lakásépítés...5 Idegenforgalom...6

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, január április

A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, január április 2012/47 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V évfolyam 47. szám június 28. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, január április 2012 első negyedévében hazánk kiigazítás nélkül számított

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/102. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7. 2014. szeptember 26. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/7 2014/102 2014. szeptember 26. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Beruházás...4 Építőipar...4 Lakásépítés...5 Idegenforgalom...6

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/140. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/ december 18.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/140. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/ december 18. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/10 2014/140 2014. december 18. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/66. A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4. 2014. június 27. STATISZTIKAI TÜKÖR A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2014/4 2014/66 2014. június 27. Tartalom Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...1 Ágazati teljesítmények...3 Társadalmi és

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés az építőipar évi teljesítményéről. Tartalom 2016. június Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. Az építőipar helye a nemzetgazdaságban...2 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/11 Tisztelt Felhasználóink! Felmérést végzünk A KSH jelenti című kiadványunk olvasóinak körében, azzal a céllal, hogy összegyűjtsük

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2003. január 1-től a KSH az 1992. évi havi átlagokhoz történő hasonlításról áttért a 2000. évi havi átlaghoz történő viszonyításra. Az ipar egészét tekintve 2001. januártól

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

A KSH jelenti I II. negyedév

A KSH jelenti I II. negyedév A KSH jelenti 2016. I II. negyedév KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2016. I II. negyedév Budapest, 2016 Központi Statisztikai Hivatal, 2016 ISSN 1219 6754 A kézirat lezárásának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16.

2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR január 16. 2015/02 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 16. Szolgáltatási kibocsátási árak, 2014. III. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág...1 J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben