Minőségirányítás. Az ISO 9000 szabványcsaládra épített minőségirányítási rendszer. 4. Előadás

Átírás

1 Minőségirányítás Az ISO 9000 szabványcsaládra épített minőségirányítási rendszer 4. lőadás

2 Miért kell minőségirányítási rendszer? URÓPAI válasz : Mert: - a MINŐSÉGHZ vezető egyetlen út a minőségirányítási rendszer bevezetése és működtetése - ez az GYTLN lehetőség kifogástalan, egyenletes minőségű termék, szolgáltatás kibocsátására.

3 A minőségirányítási rendszer nézőpontjai: Hagyományos Modern a termelékenység és minőség egymásnak ellentmondó rendszercélok a minőség = megfelelés az előírásoknak, szabványoknak a minőséget a nem megfelelés foka alapján mérik a minőséget az erős minőségellenőrzés segítségével kívánják elérni néhány hiba (selejt) megengedett, ha a termék eléri a szabványminimum szintjét a minőség egy önálló funkció, amely a termelés ellenőrzésére koncentrál termelékenység és nyereség csak minőségfejlesztés révén érhető el minőség = a felhasználók igényeinek való megfelelés minőséget a folyamatos folyamat és termék-javítás-fejlesztés és a felhasználók elégedettsége alapján mérik a minőséget a termékdizájn határozza meg és hatékony szabályozással kívánják elérni a hibákat folyamatszabályozási technikákkal kívánják megelőzni a minőség szerves része a termékéletciklus valamennyi fázisára

4 A minőségirányítási rendszer nézőpontjai: Hagyományos a dolgozókat hibáztatják a rossz minőségért a beszállítókkal a kapcsolat rövidtávú és költségorientált százalékban mérik a hibát ha nincs semmi baj, akkor ne nyúlj hozzá passzív befolyásolási módszerek Modern a menedzsment felelős a minőségért a beszállítókkal a hosszútávú és minőségorientált milliomod részben mérik ( pph ) a hibát ( ppm - ppb, ppt! ) javításfejlesztés ( PDCA,TQM, CQI-CIP ) öntevékeny minőségteamek győzelem- vereség stratégia győzelem-győzelem stratégia

5 A rendszer bevezetésének indokai : Belső Külső a versenyképesség, a nemzetközi sikeresség érdekében a keményedő piaci versenyfeltételek miatt(kínálati piac) a mai szerződéses követelmények kielégíthetősége érdekében a vevők egyre erősödő minőségtudata (tudása) miatt a termékfelelősségi kockázat csökkentése érdekében a hibamegelőzés érdekében a vevők egyre erősödő minőségtudata (tudása) miatt a termékfelelősségi igény erőteljes növekedése miatt a minőségköltségek miatt csökkentése

6 ISO 9001:2008 MSZ N ISO 9001:2009 z a szabvány negyedik kiadása. Nemzetközi kiadás dátuma: Magyar kiadás: január nnek a kiadásnak a célja: A szöveg egyes pontjait világossá, könnyebben értelmezhetővé tegyék. Növeljék a kompatibilitást az ISO es szabvánnyal. 6

7 Jellemzői: általános minőségbiztosítás helyett minőségirányítás kizárás lehetősége összhang az ISO gyel felső vezetés szerepének kihangsúlyozása vevőközpontúság folyamatorientáció folyamatos fejlődés követelménye

8 Mire jó?: Az ISO 9001 rendszerrel rendelkező cég működése szabályozottabbá válik, hatékonysága nő A minőségbiztosítás révén a folyamatok átláthatóvá vállnak, a beosztottak munkája nyomon követhetővé válik A minőségbiztosítási, minőségirányítás csökkenti a selejtet, a hibás szolgáltatás arányát Az átláthatóságból adódóan csökken a raktári, ráfordítási veszteség Az ISO 9001 segítségével a feladatokhoz kapcsolódó felelőségek egyértelművé válnak

9 A SZABVÁNY CÉLJA zt a nemzetközi szabványt belső vagy külső felek, beleértve a tanúsító testületeket, annak értékelésére használhatják, hogy képes-e a szervezet teljesíteni a vevő, a jogszabályok és a szervezet saját követelményeit.

10 A MSZ N ISO 9001:2009 szabvány alapelvei: 1. Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell jelen és jövőbeli vevőik szükségleteit, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait.

11 A vevő elégedettsége A vevő elvárásai Korábbi tapasztalatok lragadtatott Hűséges vevő Kommunikáció A vevő igényei A vevő összehasonlítja a tapasztalatot az elvárással Különleges szükségletek Másoktól szerzett értesülések Termék vagy szolgáltatás Tömegkommunikációban kialakított imázs 1 2 n Panaszkodik a vevő? i A vevő esetleg visszajön légedett a vevő? lveszett vevő Mások szóbeli értesítése

12 2. Vezetés A vezetők gondoskodnak a szervezet céljainak és igazgatásának egységéről. Olyan belső környezetet hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vesznek a szervezet céljainak elérésében.

13 A MSZ N ISO 9001:2009 szabvány alapelvei: 3. A munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten az emberek jelentik, és az ő teljes mértékű bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

14 A stratégiai térkép (egy egyén szintjén) Pénzügyi nézőpont Vevői nézőpont Külső elismertség Vezetői elismertség Éves szabad rendelkezésű jövedelem Munkatársi elismertség Minőségi családi kapcsolatok Minőségi baráti kapcsolatok A célok és oksági összefüggések konzisztens rendszere Működési folyamatok nézőpontja Kitűnő egészségi állapot Szabad rendelkezésű idő Rekreáció Személyi konfliktusok magas szintű menedzsmentje Publikálás Részvétel tanfolyamokon, konferenciákon Tanulás és fejlődés nézőpontja Meghívások a munkahelyi kulcs projektekbe Megvalósulatlan álmok

15 A MSZ N ISO 9001:2009 szabvány alapelvei: 4. Folyamatszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.

16 Az ISO 9000 szabványcsalád: Folyamatmodell É R D K L T F L K L V Á R Á S O K Minőségügyi rendszer folyamatos fejlesztése rőforrás - gazdálkodás Bemenet A vezetőség felelőssége Termék - vagy/és szolgáltatás előállítás Mérés, elemzés, fejlesztés KimenetTermék/ szolgáltatás L É G D T T S É G É R D K L T F L K

17 A MSZ N ISO 9001:2009 szabvány alapelvei: 6. Folyamatos fejlesztés A szervezet működésének átfogó, folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.

18 A MSZ N ISO 9001:2009 szabvány alapelvei: 7. Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak.

19 A MSZ N ISO 9001:2009 szabvány alapelvei: 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal A szervezet és (be)szállítói kölcsönösen függnek egymástól, és egy kölcsönösen előnyös kapcsolat fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.

20 A SZABVÁNY FLÉPÍTÉS lőszó Bevezetés 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozások 3. Kifejezések és meghatározások 4. A minőségirányítási rendszer 5. A vezetőség felelőssége 6. rőforrás gazdálkodás 7. A termék előállítása 8. Mérés, elemzés és fejlesztés

21 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RNDSZR Dokumentációra vonatkozó követelmények Folyamatok definiálása, sorrendjük, kapcsolataik és kölcsönhatásaik meghatározása

22 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RNDSZR Dokumentációra vonatkozó követelmények Belső dokumentumok kezelése Külső dokumentumok kezelése Feljegyzések kezelése - iratkezelés Feljegyzések kezelése elektronikus adatok

23 A VZTŐSÉG FLLŐSÉGI KÖR lkötelezettség Vevőközpontúság Minőségpolitika Vezetőségi átvizsgálás Tervezés (minőségcélok!) Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció

24 GAZDÁLKODÁS AZ RŐFORRÁSOKKAL rőforrások biztosítása Munkakörnyezet mberi erőforrások Infrastruktúra

25 A TRMÉK LŐÁLLÍTÁSA Termék előállítás megtervezése Vevővel kapcsolatos folyamatok Tervezés és fejlesztés Beszerzés Szolgáltatás nyújtása A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése (Szabályozás Azonosítás és nyomon követhetőség Vevő tulajdona Termék megóvása)

26 MÉRÉS, LMZÉS, FJLSZTÉS Megrendelők megelégedettsége Belső audit Szolgáltatás és folyamatok figyelemmel kísérése Nem megfelelő szolgáltatás kezelése Adatelemzések Helyesbítő tevékenységek Megelőző tevékenységek

27 A megvalósítás legfontosabb feltételei: A felső vezetés egyértelmű elkötelezettsége. Az alkalmazottak teljes körének bevonása.

28 A megvalósítás lépései lőkészítés A minőségirányítási rendszer dokumentumainak elkészítése és beillesztése a folyamatokba. A dokumentumoknak megfelelő működés megkezdése. A minőségirányítási rendszer előauditja Tanúsító audit

29 Alapelvek Írd le, amit csinálsz és csináld úgy! A fő szabály: a józan ész. A minőségügy nem a fegyelmezés és jutalmazás eszköze. Örülünk minden hibának. A mindenséggel mérd magad. Senki sem maradhat ki. A papírfelhasználás nem növekedhet!

30 A minőségügyi célok meghatározása és kihirdetése a felső vezetőség feladata. megszervezése, segítségnyújtás a végrehajtásban a min. vezető feladata. végrehajtása a szervezet összes munkatársára vonatkozik. támogassák a szervezet céljait! segítsék a kitűzött minőségpolitika megvalósulását! irányuljanak a MIR rendszerben aktuálisan meglévő legnagyobb hiányosságok kiküszöbölésére! teljesülése legyen mérhető (vagy maguk a célok, vagy a hozzájuk kapcsolódó intézkedések által)!

31 A TANÚSÍTÁSI LJÁRÁS MINŐSÍTŐ AUDIT PRÓBAMŰKÖDÉS LŐAUDIT DOKUMNTÁCIÓ FLÜLVIZSGÁLAT

32 Jogi követelmények kiterjesztése jogszabályi és egyéb szabályozó követelmények az egész szövegben Magyarázat: Az eddigi jogszabályi (regulatory) követelmények kiegészülnek jogszabályi és egyéb szabályozó (statutory and regulatory) követelményekké. zzel kiterjeszti annak értelmezését is. (Pl. érthető alatta a törvényi és annak hatósági végrehajtása is.) z az egész szabványban végigvonul, és egységesen így szerepel! 32

33 Kockázat megjelenése a szabványban 0.1. Általános rész A szervezet minőségirányítási rendszerének megtervezésére és bevezetésére hatással van(nak): a) a szervezet környezete, ennek a környezetnek a változásai, az ezzel a környezettel kapcsolatos kockázatok, Magyarázat: A kockázat szó első használata a ben. 33

34 Termék értelmezés kiterjesztése 1.1. Általános rész 1. MGJGYZÉS: bben a nemzetközi szabványban a "termék" kifejezés csak a) a vevőnek szánt vagy az általa igényelt termékre, b) termék-előállító folyamatokból származó bármely tervezett kimenetre alkalmazzák. Magyarázat: A szabvány eddig csak a végtermékre vonatkozott, mostantól a beszerzett és a félkész termékekre is. 34

35 6. rőforrás gazdálkodás 6.1. Általános rész 6.2. mberi erőforrások Személyzet kialakítása Oktatás, minősítés 6.3. Infrastruktúra 6.4. Munkakörnyezet

36 6. rőforrás gazdálkodás 6.5. Információ 6.6. Beszállítók és partnerek 6.7. Természeti erőforrások 6.8. Pénzügyek

37 7. Folyamatirányítás 7.1. Általános követelmények 7.2. Vevővel kapcsolatos folyamatok Vevői követelmények meghatározása Vevői követelmények átvizsgálása A szervezeti adottságok átvizsgálása meghatározott igények kielégítésére Kapcsolattartás az ügyfelekkel, a vevővel

38 7. Folyamatirányítás 7.3. Tervezés és fejlesztés Általános követelmények A tervezés és fejlesztés bemenő adatai A tervezés és fejlesztés kimenő adatai A tervezés és fejlesztés átvizsgálása A tervezés és fejlesztés igazolása A tervezés és fejlesztés érvényesítése A módosítások kezelése

39 7. Folyamatirányítás 7.4. Beszerzés A beszerzés szabályozása Beszállítók értékelési rendszere Beszerzési információk A beszerzett termék és /vagy szolgáltatás igazoló ellenőrzése

40 7. Folyamatirányítás 7.5 Termelési és szolgáltatási műveletek A működés szabályozása Azonosítás és nyomonkövethetőség A vevő tulajdonát képező javak Árukezelés, csomagolás, raktározás, állagvédelem és kiszállítás A folyamatok érvényesítő ellenőrzése 7.6 llenőrző, mérő- vizsgáló és figyelőeszközök kezelése

41 Az ISO 9000 szabványcsalád: Folyamatmodell É R D K L T F L K L V Á R Á S O K Minőségügyi rendszer folyamatos fejlesztése rőforrás - gazdálkodás Bemenet A vezetőség felelőssége Termék - vagy/és szolgáltatás előállítás Mérés, elemzés, fejlesztés KimenetTermék/ szolgáltatás L É G D T T S É G É R D K L T F L K

42 8. Mérés, elemzés és javítás 8.1 Általános követelmények 8.2 llenőrzés, mérés, és figyelés A rendszer teljesítményének mérése és figyelése A vevők/ügyfelek elégedettségének mérése és figyelése

43 8. Mérés, elemzés és javítás Belső audit

44 Belső audit 8. Mérés, elemzés és javítás

45 8. Mérés, elemzés és javítás A folyamatok mérése és figyelése A termék és/vagy szolgáltatás mérése és figyelése Megvalósítás önellenőrzés szúrópróba szerű ellenőrzés laboratóriumi mérés végellenőrzés

46 8. Mérés, elemzés és javítás 8.3 A nemmegfelelőség kezelése Általános követelmények A nemmegfelelőség átvizsgálása és rendelkezés a továbbiakról

47 8. Mérés, elemzés és javítás 8.4 Adatok elemzése 8.5 Minőségügyi rendszer fejlesztése Általános követelmények Helyesbítő tevékenység Megelőzési tevékenység