Beszámoló az Az ítélkezési folyamat eredményességének elősegítése című projekt eredményeiről

Átírás

1 Beszámoló az Az ítélkezési folyamat eredményességének elősegítése című projekt eredményeiről Indokoltság: Az ítélkezés folyamatában tevékenykedő bírók leterheltsége magas. A megnövekedett munkamennyiség miatt a feladatok elosztása a bírák és a leírók (titkárnők) nem optimális. A rendelkezésre álló segédanyagok nem rendezettek, változó jellemzi a döntéseket, a jogelméletet különbözőképpen értékelik. Szükséges lenne, s sokban segítené a döntéshozatali munkát, ha a jó gyakorlatokat, példákat közzétennék. Az ítélkezés hatékonyságát segítené az is, ha az ítélőtáblai ítélkezési gyakorlatot hatékonyan lehetne közvetíteni az alsóbb bíróságok felé. Fejlesztési cél: A pályázat célja a jelenlegi magas szintű és minőségű munka fenntartása, továbbfejlesztése. Emellett egyenlő munkaterhelést kívánunk biztosítani a bírák és az igazságügyi alkalmazottak között valamint a munkához szükséges szakmai feltételek javításával (konzultáció, jogirodalom, joggyakorlat, belső-külső anyagok) terjesztésével hatékonyabban tudjuk közvetíteni az alsóbb bíróságok felé a követendő ítélkezési gyakorlatot is. Felkészülés a dömping ügyek kezelésére. Az ítélkezési folyamat fejlesztése. Az ítélkezési folyamat fejlesztésére vonatkozó javaslat készítése döntés előkészítés céljából. 1/25

2 Vezetői összefoglaló Az ítélkezési folyamat rendkívül összetett és több elemből áll. Kimagasló fontossággal bír mind a polgári, mind a büntető területeken. Ezért a fejlesztésére több lépésből álló, csapatmunkán alapuló, más területeket is bevonó folyamatot terveztünk. A folyamat fejlesztése során megtett lépések 1. Folyamat átvilágítása, értékelése: A polgári és büntető területeken tevékenykedő bírók vettek részt a folyamat jelenlegi állapotának felmérésében. 2. Fejlesztési projekt indítása: megtörtént a fejlesztő csapat kiválasztása, a folyamat fejlesztéséhez szükséges kompetenciák vizsgálatával. 3. Kiválasztott folyamat felmérése, elemzése: Több folyamatábra is készült, mivel az ítélkezés sok lépésből álló folyamat. Megtörtént a folyamatábra véglegesítése és a mérési pontok meghatározása. 4. Kiválasztott folyamat fejlesztése: A folyamat fejlesztése érdekében új folyamatábrára dolgoztunk ki javaslatot, amelynek elfogadása esetén jobban felkészülhetünk a dömping ügyek fogadására. 5. Folyamatok állandó követése, monitorozása: A javító intézkedések bevezetését követően az elkészült, felelősségi köröket is tartalmazó projektterv segítségével nyomon tudjuk követni a javaslatok megvalósítását, s mérni tudjuk az elért eredményeket is. A folyamat fejélesztésére a következő javító lépéseket és intézkedéseket dolgoztuk ki: Új folyamatábra készítése azon lépések megjelölésével, amelyek lehetővé teszik a dömping ügyek hatékonyabb kezelését. Az új folyamatábra és a hozzá csatolt magyarázat az 1. számú mellékletben található, mivel az a pályázat határideje előtt már elkészült. Dokumentáció összeállítása szükség esetén a következőkről: o Elsőfokú határozatról o Fellebbezésről o Fellebbezési ellenkérelemről 2/25

3 Az új ítélkezési folyamat leírása (1. számú melléklet) a javaslatok elfogadása érdekében (döntés előkészítése) A folyamat lépései 1. lépés: Folyamat teljesítményt jellemző mutatószám megállapítása A kiválasztott, fejlesztendő folyamatokkal kapcsolatos indikátorok meghatározásánál figyelembe vettük az Útmutató által ajánlott főbb mutatócsoportokat: Átfutási idő Minőségi problémák Költség Figyelembe vett hatékonysági elemek: Eredményesség, gazdaságosság Hatásosság Biztonság Fejlődés 3/25

4 A kiválasztott folyamatokra vonatkozóan a követező mutatószámokat dolgoztuk ki (ajánlás): Folyamat megnevezés e Az ítélkezési folyamat eredményess égének növelése A folyamat terjedelme (első és utolsó tevékenység megnevezése) Első lépés: Beérkezett iratok, utóiratok iktatása, átadása a kollégium vezetőjének Utolsó lépés: Határozat egy példányának megküldése a kollégium vezetőjének Folyamathoz kapcsolódó mutatószámok (2 vagy 3) 1. Átfutási idő: Az ítélkezési folyamat első és utolsó lépése között eltelt idő (ciklusidő) 2. A folyamat fejlesztése során kidolgozott és átadott jó gyakorlatok száma Előzetes célérték (kívánt mutató) nap db 4/25

5 2. lépés: Folyamatfejlesztési csapat összeállítása Ebben a lépésben megtörtént a folyamatfelelősök kijelölése, a projekt felelősségek meghatározása. Alcsoportvezető: Dr. Kemenes István Csoporttagok: Dr. Sefta Márta Dr. Cserháti Ágota Dr. Dobler László Dr. Gaálné Dr. Jobbágy Ildikó 5/25

6 Nyitott bíróságok tapasztalatainak feldolgozása Felelősség mátrix Lépés Dr. Kemenes István Dr. Sefta Márta Dr. Cserháti Ágota Dr. Dobler László Dr. Gaálné Dr. Jobbágy Ildikó Folyamatok RA C C C átvilágítása C Fejlesztési RA C C C C projekt indítása Kiválasztott RA C C C C folyamat felmérése Indikátorok RA C C C C kidolgozása Folyamat RA C C C C állandó követése, monitorozása Magyarázat: R (Responsible, Felelős): A tevékenység végrehajtásáért, az eredményért felelős szerepkör; A (Accountable/Approver, Számon kérhető/jóváhagyó): A feladat végrehajtása kapcsán végső felelősséget vállaló vezetői szerepkör. Egy folyamatlépéshez csak egy A szerepkör tartozhat; C (Consulted, Bevonandó): A tevékenység végrehajtásában közreműködő szerepkör; I (Informed, Tájékoztatandó): A tevékenység végrehajtásáról a tájékoztatást megkapó szerepkör. 6/25

7 3. Folyamatfejlesztési terv készítése A folyamatfejlesztési terv elkészítése során elsősorban a fejlesztést kiváltó okokat, majd a problémákat elemeztük. Ezután pontosan definiáltuk az előforduló hibákat, tisztáztuk a fejlesztendő folyamat első és utolsó lépését. Az eredményeket a következő táblázat segítségével összegeztük: Szervezeti környezet A folyamat fejlesztése a következő stratégiai célokhoz kötődik: a bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek, az emberi erőforrások optimális elosztása, hasznosítása, a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége, Projekt terjedelmen belül Első és utolsó tevékenység megjelölése Első tevékenység: Beérkezett iratok, utóiratok iktatása, átadása a kollégium vezetőjének Utolsó tevékenység: A határozatok egy példányának megküldése a kollégium vezetőjének Probléma meghatározása Mik jelenleg a problémák, tapasztalatok az ítélkezési folyamattal kapcsolatban? Kiváltó tényezők felsorolása, alapprobléma összefoglalása. Célmeghatározás Az ítélkezési folyamat fejlesztése, munkamegosztás javítása, folyamat fejlesztése Projekt terjedelmen kívül Folyamaton kívül eső elemek: Folyamatoptimalizálás, teljesítménymenedzsment, CAF önértékelési rendszer. Megoldás generáló csapat Alcsoportvezető: Dr. Kemenes István Csoporttagok: Dr. Sefta Márta Dr. Cserháti Ágota Dr. Dobler László Dr. Gaálné Dr. Jobbágy Ildikó 7/25

8 4. Folyamatábra készítése: A folyamat jelenlegi állapotát leíró ábra A folyamatábra elkészítésé műhelyfoglalkozás keretében történt a fejlesztő csapat részvételével. Meghatároztuk a folyamat egyes lépéseit, az egyes lépések során keletkező dokumentumokat. Az egyes lépésekhez meghatároztuk a felelősöket is. Az elkészült folyamatábra a következőképpen néz ki: 8/25

9 Dátum: Készítette: Szegedi Ítélőtábla Ítélkezési folyamat eredményességének javítása március 19. Dr. Gaálné Dr Jobbágy Ildikó Dokumentumok Folyamatábra Felelős Elsőfokú ügyirat Beérkezett iratok, utóiratok iktatása, átadása a kollégium vezetőjének Irodavezető Ügy szignálása a kollégiumi vezető által a tanácsokra, az ügy átadása a tanácselnöknek Kollégiumvezető (Polgári) A tanácsokra kiszignált ügyek intézése Fellebezés Fellebezés kiadása észrevételre Hiánypótlás Tárgyalás kitűzése. Előadó bíró kijelölése Érdemi intézés tárgyaláson kívül Az ügy nyilvántartásba tétele Az ügyiratok kezelése, nyilvántartásból a tanácshoz juttatása Irodavezető Az ügyiratok áttekintése, felkészülés a tanácselnök, előadó bíró által az ügy tárgyalására Az ügy érdemi megvitatása a tanács 3 tagjának részvételével, esetleg megbízott résztvevőkkel, előadó bíró Lehetséges döntések kialakítása Tárgyalási jegyzőkönyv Nyilvános tárgyalás Halasztás Tárgyalás berekesztése Zárt tanácskozáson döntés meghozatala "Kisítélet" Határozat nyilvános kihirdetése Másodfokú határozat Határozat írásba foglalása, előadó bíró i feljegyzés i feljegyzés készítése Anonimizált határozat Meghozott határozat anonimizálása, közzététele Másodfokú határozat Másodfokú határozat Iratok visszaküldése első fokú bíróságnak A határozat egy példányának megküldése a kollégium vezetőjének, Irodavezető 9/25

10 Szegedi Ítélőtábla Büntető ügyszak Dátum: április 4. Készítette: Dr. Sefta Márta, Dr. Cserháti Ágota Dokumentumok Folyamatábra Felelős Elsőfokú irat Beérkezett iratok, utóiratok iktatása Irodavezető Ügy szignálása a kollégiumi vezető által a tanácsokra (automatikus), az ügy átadása a tanácselnöknek Kollégiumvezető A tanácsokra kiszignált ügyek intézési irányának meghatározása Fellebezés elintézésének előkészítése (Be 358. (1) bek.) Kitűzés (előadó bíró kijelölése) Be 358. (3) bek Bizonyítás végett már a tárgyalás előtt szakvélemény beszerzése Nyilvános ülés Be 361. (1) bek. Tanácsülés Tárgyalás Ügy iratainak áttanulmányozása, előadó bíró Előzetes tanácskozás a tanács tagjainak részvételével Tanács 3 tagja Lehetséges döntések kialakítása Tanács 3 tagja Tárgyalás Nyilvános ülés Tanácsülés Jegyzőkönyv Bizonyítás felvétele válik szükségessé, tárgyalásra utalja Be 363. (2) bek. Vádlott, védő, ügyész, és aki fellebbezett kérheti nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését Be 360. (4) bek. Jegyzőkönyvvezető Érdemi határozat Döntéshozatal Tanácsülés Kitűzött határnapon érdemi határozat Másodfokú határozat Zárt tanácskozás Tanács 3 tagja i feljegyzés Határozat kihirdetése Határozat írásbafoglalása, előadó bíró i feljegyzés i feljegyzés készítése Másodfokú határozat Első és másodfokú irat Határozat anonimizálása Iratok visszaküldése az első fokú bíróságnak Előadó bíró, bírósági titkár Irodavezető Határozat kihirdetése: Az ügy bonyolultsága, a határozat nagy terjedelme vagy más fontos okól a tárgyalás a határozat meghozatalára és kihirdetésére 8, kivételesen 15 napra 10/25

11 Megjegyzések, érvényes törvények a Büntető ügyszak folyamatábrájához Folyamat lépése: Az ügy szignálása a kollégiumvezető által a tanácsokra o A Kollégiumvezető az arányos ügyelosztás és munkateher érdekében alkalmanként eltér az automatikus szignálástól Folyamat lépése: Kitűzés (előadó bíró kijelölése) o Be 358. (2) bek. A az ügy érkezésétől számított 60 napon belül, a lehető legközelebbi határnapra Folyamat lépése: Határozat írásba foglalása o Be 260. (4) bek. Kihirdetéstől számított 30 napon belül, ha hosszabb indokolást igényel 60 napon belül Be évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 5. lépés: Jelenlegi folyamatteljesítmény meghatározása: Mérési terv készítése A mérési terv elkészítése során a következő szempontokat vettük figyelembe: Milyen módszerekkel mérjük, illetve gyűjtjük az adatokat; Mi a mérés pontos terjedelme; Ki végzi az adatgyűjtést és mi az adatforrás; Az adatgyűjtés mintaszámának meghatározása; Az adatgyűjtés tervezett kezdete és vége, helyszíne, érintettjei; Milyen gyakorisággal érdemes mérni a folyamat teljesítményt. A szempontok figyelembevételével a következő mérési tervet készítettük: 11/25

12 6. lépés: A veszteségek feltárása, problémaelemzés A veszteségek leírása, a problémák azonosítása során a következő szempontokat vettük figyelembe: a probléma rövid leírását, az érintett folyamatlépést (folyamatlépéseket); a probléma típusát (IT eszköz, humán, eljárás, stb.); a probléma fontosságát jellemző adatot; egyéb jellemző információkat. 12/25

13 Probléma- és prioritáslista Problémák (fejlesztési lehetőség) rövid leírása Érintett folyamatlépés Probléma fontossága Probléma súlyossága Összes pontszám Fontossági sorrend Ha egy bizonyos ügytípusból 1. lépés nagyobb mennyiségű, dömpingszerű érkezés várható (például devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogviták) ez intézményen belüli előzetes felkészülést igényel. Fontos az időszerű felkészülés az adott tanács elé került ügyben, a megoldandó jogi 1.lépés probléma lényegének mihamarabbi feltárása, az ügy munkaigényességének felmérése, már az ügyirat első bemutatásakor. Az ügy kitűzött tárgyalási 1.lépés határnap előtti bemutatása és a tárgyalás között elegendő idő álljon rendelkezésre a tanács számára a gondos, szakszerű felkészülésre. Magyarázat: A fontossági sorrend felállításához a következő értékeket vettük figyelembe: Fontosság: 1 pont: nem fontos, 2 pont: átlagos súlyú, 3. pont: nagyon fontos és sürgős 13/25

14 Súlyosság: 1 pont: Csak kis mértékben okozza a folyamat lassúságát, 2 pont: Közepesen hat a folyamatra, 3 pont: Nagyon nagy hatással van a folyamatra Veszteségek feltárása, problémaelemzés: Probléma és a gyökér-okok meghatározása: Halszálka diagram Első lépésként az ábra bal oldalán feltüntettük az okozatot, azaz azt a hibát, amelyet korábbi lépéseink során azonosítottunk. Ezek után meghatároztuk az eljárásokra (módszer), dokumentumokra, emberekre és rendszerekre visszavezethető okokat és azok gyökér-okait. Az ábra elkészítésével pontos képet kaptunk arról, mely okok játszanak szerepet abban, hogy elemzendő folyamatunk nem teljesítő képes. 14/25

15 Folyamat fejlesztés Az ítélkezési folyamat eredményességének elősegítése Halszálka diagram Az ügy súlyához mérten megfelelő idő a tárgyalásra való gondos, szakszerű felkészülésre Eljárások Folyamatos egyeztetés szükséges az eltérő döntések kiküszöbölésére Dömpingügyek : folyamatos egyeztetés a tanácsok és a kollégium vezetők között Az ügyek nehézségi foka jelentősen eltérhet, ezért indokolt, hogy a tanácselnök súlyozza az ügy nehézségét Dokumentumok Háttéranyag folyamatos rendezésre szorul Szükség szerint legyen fénymásolati dokumentáció a fellebbezésekről) illetve fellebbezési ellenkérelemről (ellenkérelmekről) Ha dömpingszerű ügyérkezés van, akkor a törvényszékekről időszakosan bíró felrendelésével lehet megoldani az ügyintézést Több tárgyi feltétel kellene: nyomtató Szakkönyvek, kommentárok nagyobb számban való biztosítása lenne szükséges Emberek Eszközök 15/25

16 7. lépés: Fejlesztési feladatok kidolgozása, értékelése A probléma elemzése során meghatározott okok megszüntetése érdekében, és a folyamat optimalizálásáért optimalizálási javaslatot fogalmaztunk meg, amelyet a következő táblázatban foglaltunk össze: Ssz. Probléma Megoldási javaslat 1. Ha egy bizonyos ügytípusból A kollégiumvezető előzetesen nagyobb mennyiségű, tájékoztatja a probléma dömpingszerű érkezés várható jellegéről, nagyságrendjéről a (például devizaalapú tanácselnököket, akik tanácson kölcsönszerződésekkel belül az előadó bírókkal kapcsolatos jogviták) ez konzultálnak. Háttéranyag intézményen belüli előzetes gyűjtése, az adott ügytípushoz, felkészülést igényel. a várható jogi problémák feltérképezése és megoldása érdekében, megoldási javaslatok elkészítése céljából. Lényeges, hogy a tanácsok egymás közt is folyamatosan egyeztessenek, eltérő döntések elkerülése érdekében. Esetleg kollégiumi ülés tartása is felmerülhet 2. Fontos az időszerű felkészülés az Nehezebb megítélésű ügy adott tanács elé került ügyben, a kiszignálásakor a megoldandó jogi probléma lényegének mihamarabbi feltárása, az ügy munkaigényességének felmérése, már az ügyirat első bemutatásakor. kollégiumvezető rövid informális egyeztetést tart a tanácselnökökkel, az ügy kiszignálása után pedig a tanácselnök már előzetesen tájékoztatja a kijelölt előadó bírót a kiemelt nehézségi fokú ügyről, a megoldásra váró feladatokról. Már a folyamat ezen szakaszában fel kell mérnie a tanácselnöknek és a kijelölt előadó bírónak azt, 16/25

17 3. Az ügy kitűzött tárgyalási határnap előtti bemutatása és a tárgyalás között elegendő idő álljon rendelkezésre a tanács számára a gondos, szakszerű felkészülésre. 4. A tárgyalást közvetlenül megelőző érdemi ügymegvitatás legyen hatékony, célirányos. A résztvevők vegyék számba az ügy hogy a kitűzött tárgyalási napot megelőzően mennyivel korábban kell az aktát bekérni, mekkora az ügyre való felkészülés időszükséglete. tanácselnök és az előadó bíró számára a könnyebb ügykezelés érdekében hasznos, ha az elsőfokú ítéletről, fellebbezésről (fellebbezésekről), illetve fellebbezési ellenkérelemről (ellenkérelmekről) fénymásolati dokumentáció összeállítás készül. Fontos, hogy a tanács tagjai, elsősorban a tanácselnök és az előadó bíró ne csak a tárgyalást közvetlenül megelőző tanácskozásban tekintsék át a felmerült jogi problémákat, hanem előzetes informális egyeztetéseket is folyamatosan tartsanak. Kölcsönösen tájékoztassák egymást az ügy megismerése során felmerülő problémákról. Elsődlegesen az eljárásjogi kérdéseket érdemes ilyen módon tisztázni. Egyes részkérdések megvitatásában, rövid előzetes megbeszélés keretében a tanácselnök a szavazó bírót is bevonhatja, különösen, ha tudomása van arról, hogy a kolléga már találkozott hasonló jogkérdéssel. Az előadó bírónak a felkészülési időszakban széleskörű háttéranyaggyűjtést kell végeznie (jogszabályok, bírói 17/25

18 megoldásának összes lehetőségét és a tanács minél jobban készüljön fel a tárgyaláson várható esetleges új bejelentésekre, tárgyaláson felmerülő új körülményekre. 5. A határozat írásba foglalása legyen időszerű és hibamentes, tartalmilag teljeskörű. gyakorlat felmérése, szükséges anyagok kinyomtatása és egy teljeskörű háttér-dokumentáció összeállítása az előadó bíró feladata). A tanácselnök mérlegelésétől függően a tanácskozást megelőzően a kollégiumvezető véleményét is hasznos kikérni, illetőleg a kollégiumvezető a nehezebb megítélésű ügyekben előzetes tájékoztatás nyomán meghívható a tanácskozásra. Az előadó bíró és a tanácselnök több, esetenként eltérő szempontú ellenőrző javítást is végezzen el az írásba foglalt határozat tervezeten, szükség esetén azt mutassák be a kollégiumvezetőnek, illetőleg a szavazó bírónak kiegészítési, pontosító javaslatok céljából (legyen minél több szűrő a hibák, elírások kiküszöbölésére). 8. Döntés előkészítés: javaslatok vezetői jóváhagyatása A fejlesztési javaslatokat középvezetői és felsővezetői szinten elemeztük, támogatás, jóváhagyás érdekében. A jóváhagyott megoldási és fejlesztési javaslatokat a következő táblázat tartalmazza: Ssz. Probléma Megoldási javaslat Jóváhagyás Igen/nem 1. Ha egy bizonyos A kollégiumvezető ügytípusból nagyobb előzetesen tájékoztatja a mennyiségű, probléma jellegéről, dömpingszerű érkezés nagyságrendjéről a várható (például tanácselnököket, akik devizaalapú tanácson belül az előadó kölcsönszerződésekkel bírókkal konzultálnak. 18/25

19 kapcsolatos jogviták) ez intézményen belüli előzetes felkészülést igényel. 2. Fontos az időszerű felkészülés az adott tanács elé került ügyben, a megoldandó jogi probléma lényegének mihamarabbi feltárása, az ügy munkaigényességének felmérése, már az ügyirat első bemutatásakor. 3. Az ügy kitűzött tárgyalási határnap előtti bemutatása és a tárgyalás között elegendő Háttéranyag gyűjtése, az adott ügytípushoz, a várható jogi problémák feltérképezése és megoldása érdekében, megoldási javaslatok elkészítése céljából. Lényeges, hogy a tanácsok egymás közt is folyamatosan egyeztessenek, eltérő döntések elkerülése érdekében. Esetleg kollégiumi ülés tartása is felmerülhet Nehezebb megítélésű ügy kiszignálásakor a kollégiumvezető rövid informális egyeztetést tart a tanácselnökökkel, az ügy kiszignálása után pedig a tanácselnök már előzetesen tájékoztatja a kijelölt előadó bírót a kiemelt nehézségi fokú ügyről, a megoldásra váró feladatokról. Már a folyamat ezen szakaszában fel kell mérnie a tanácselnöknek és a kijelölt előadó bírónak azt, hogy a kitűzött tárgyalási napot megelőzően mennyivel korábban kell az aktát bekérni, mekkora az ügyre való felkészülés időszükséglete. és az előadó bíró számára a könnyebb ügykezelés érdekében hasznos, ha az elsőfokú 19/25

20 idő álljon rendelkezésre a tanács számára a gondos, szakszerű felkészülésre. 4. A tárgyalást közvetlenül megelőző érdemi ügymegvitatás legyen hatékony, célirányos. A ítéletről, fellebbezésről (fellebbezésekről), illetve fellebbezési ellenkérelemről (ellenkérelmekről) fénymásolati dokumentáció összeállítás készül. Fontos, hogy a tanács tagjai, elsősorban a tanácselnök és az előadó bíró ne csak a tárgyalást közvetlenül megelőző tanácskozásban tekintsék át a felmerült jogi problémákat, hanem előzetes informális egyeztetéseket is folyamatosan tartsanak. Kölcsönösen tájékoztassák egymást az ügy megismerése során felmerülő problémákról. Elsődlegesen az eljárásjogi kérdéseket érdemes ilyen módon tisztázni. Egyes részkérdések megvitatásában, rövid előzetes megbeszélés keretében a tanácselnök a szavazó bírót is bevonhatja, különösen, ha tudomása van arról, hogy a kolléga már találkozott hasonló jogkérdéssel. Az előadó bírónak a felkészülési időszakban széleskörű háttéranyaggyűjtést kell 20/25

21 résztvevők vegyék számba az ügy megoldásának összes lehetőségét és a tanács minél jobban készüljön fel a tárgyaláson várható esetleges új bejelentésekre, tárgyaláson felmerülő új körülményekre. 5. A határozat írásba foglalása legyen időszerű és hibamentes, tartalmilag teljeskörű. végeznie (jogszabályok, bírói gyakorlat felmérése, szükséges anyagok kinyomtatása és egy teljeskörű háttérdokumentáció összeállítása az előadó bíró feladata). A tanácselnök mérlegelésétől függően a tanácskozást megelőzően a kollégiumvezető véleményét is hasznos kikérni, illetőleg a kollégiumvezető a nehezebb megítélésű ügyekben előzetes tájékoztatás nyomán meghívható a tanácskozásra. Az előadó bíró és a tanácselnök több, esetenként eltérő szempontú ellenőrző javítást is végezzen el az írásba foglalt határozat tervezeten, szükség esetén azt mutassák be a kollégiumvezetőnek, illetőleg a szavazó bírónak kiegészítési, pontosító javaslatok céljából (legyen minél több szűrő a hibák, elírások kiküszöbölésére). 21/25

22 9. Fejlesztési javaslatok bevezetése: Bevezetési terv 22/25

23 23/25

24 10. Az optimalizált folyamat visszamérése: Mérési terv Folyamat megnevezése: Ítélkezési folyamat optimalizálása A folyamat célértéke A folyamat mutatószámai (alsó és felső tűréshatár) Folyamatért felelős neve Mérési terv: Optimalizált folyamat mérésére: Jövő Mérésért felelős személy neve Mérés helyszíne Mérés időpontja (időszaka) Mérés módja Mérés gyakorisága Egy konkrét időpontban (hóvégi) pertartam mérés Most mérendő KV Statisztikus SZIT november 30. Statisztikai adatok által Egyszeri Felkészülés hatékonysága Változó, előadó bíró Statisztikus SZIT január december 31. Helybenhbagyás számának mérése Folyamatos 1 db új folyamatábra 1 db 1 db új folyamatleírás 1 db Alcsoportvezető Kollégiumvezető Alcsoportvezető Kollégiumvezető SZIT SZIT március március március március 30. A dokumentum megléte A dokumentum megléte Egyszeri Egyszeri Vezetői tájékoztató készítése a fejlesztésről Folyamatfejlesztési terv rövid összefoglalása Alkalmazott módszertan rövid bemutatása Fejlesztés egyes lépéseinek és eredményeinek rövid ismertetése Folyamat jelenlegi és jövő állapotának bemutatása Jövőben várható teljesítmény számszerűsítése Teljes körűen bevezetendő feladatok: Az új folyamatábra elkészült, a folyamat fejlesztésére kidolgozott írásos javaslat az 1. számú mellékletben található. Mellékletek: 1. számú melléklet: Új folyamatábra, javaslatok az ítélkezési folyamat javítására 24/25

25 Az optimalizált folyamatot a javító intézkedések bevezetése után is állandóan nyomon kell követni. A PDCA ciklus segítségével követni kell az egyes lépések bevezetését, a hatékonyság alakulását. Be kell avatkozni, ha egy lépés nem hozza meg a megfelelő eredményt. Az optimalizált folyamat mutatóit állandóan mérni kell, a mérési eredményeket össze kell hasonlítani a célértékekkel. A folyamat fejlesztése után dokumentálni kell az elért eredményeket, s a fejlesztési munkában résztvevőket folyamatosan tájékoztatni kell az eredményekről. 11. Folyamat állandó követése, monitorozása A folyamat követése a jelentésben szereplő projektterv utolsó lépéseinek ellenőrzése keretében történik. 25/25