Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács május 26-i ülésén meghozott határozatai Határozatok tára:

Átírás

1 Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanács május 26-i ülésén meghozott határozatai Határozatok tára: 19/2009. (V.26.) KT. sz. határozat az Állam- és Jogtudományi Kar évi beszámolójáról 20/2009. (V.26.) KT. sz. határozat az Állam- és Jogtudományi Kar évi költségvetéséről 21/2009. (V.26.) KT. sz. határozat a Hallgatói Követelményrendszer Kari Különös rész módosításáról 22/2009. (V.26.) KT. sz. határozat a politológia alapképzési szak és a politikatudomány mesterképzési szak mintatantervének módosításáról 1

2 Egyes érdemi határozatok, bejelentések és hozzászólások: Király Miklós napirend előtt bejelentette, hogy Dr. Szakács István ny. egyetemi docens, volt tanszékvezető és dékánhelyettes május 18-án elhunyt. A Kari Tanács néma fölállással adózott emlékének. Király Miklós dékán előterjesztésére a Kari Tanács a kiküldött napirendet nyílt szavazással egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. Ezt követően jelezte, hogy a Kari Tanács ülését követően sor kerül a Kar dékán melletti másik szenátusi képviselőjének megválasztására. 1) A Kari Tanács Király Miklós dékán és Szabóné Krupa Ágnes osztályvezető előterjesztésére kérdés, észrevétel nélkül 22 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az Állam- és Jogtudományi Kar évi beszámolóját. 2) A Kari Tanács Király Miklós dékán és Szabóné Krupa Ágnes osztályvezető előterjesztésére és szóbeli kiegészítéseivel (1. sz. melléklet), Steiger Judit 1 és Vass János 2 kérdéseivel, Szabóné Krupa Ágnes válaszaival az Állam- és Jogtudományi Kar évi költségvetését 19 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodással elfogadta. 3) A Kari Tanács Földi András dékánhelyettes előterjesztésére, Rácz Lajos, Németh Ágnes és Berkes Ákos hozzászólásával 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással jóváhagyta a Hallgatói követelményrendszer módosítására vonatkozó előterjesztést azzal, hogy az írásbeli vizsga szervezésével kapcsolatosan felmerült szabályozási problémák, illetve véleménykülönbségek miatt a HKR 241. (3) bekezdésének módosításától és egy új (4) bekezdés beiktatására irányuló javaslatától az előterjesztő elállt. (2. sz. melléklet) 4) A Kari Tanács Földi András dékánhelyettes előterjesztésére Mezey Barna hozzászólásával 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással jóváhagyta a politológia BA és a politikatudomány MA mintatanterv módosítását. (3. sz. melléklet) Az előterjesztés jogász tanterv módosítását tartalmazó III. részét az előterjesztő átdolgozásra visszavonta. 5) A Kari Tanács Király Miklós dékán előterjesztésére, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán igazgató kiegészítésével a Bibó István Szakkollégium tevékenységéről szóló éves beszámolót kérdés, észrevétel nélkül tudomásul vette. 6) Az egyebek napirendi pont keretében Király Miklós dékán bejelentette, hogy a Szenátus elfogadta az angol nyelvű European Business Law és az Építési jogi szakokleveles mérnök szakirányú továbbképzési szakok indítási kérelmét, 1 Steiger Judit a strukturális felülvizsgálat tartalmára vonatkozóan tett föl kérdést, illetve jelezte, hogy a Kar bevételei között 2009-től már megjelenik a Kuncz Ödön Jogi Tudásközpont bevétele is. Emellett hiányolta, hogy a költségvetéshez nem készült kockázatelemzés. 2 Vass János szintén a strukturális változtatások szükségességére kérdezett rá, illetve a költségvetés egyes részletes adatait illetően kért magyarázatot, kiegészítést. 2

3 tájékoztatást adott arról, hogy az épület környékén folyó építési munkálatok ütemezéséről információt kértünk a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságtól, egyben kérte a kollégák türelmét a munkák ideje alatt, meghívott mindenkit a május 28-án megrendezésre kerülő Economic Crisis and Global Governance című nemzetközi konferenciára, bejelentette, hogy a Kari Tanács következő, a tanév során utolsó ülése június 16- án lesz. Budapest, május 26. Dr. Király Miklós dékán a Kari Tanács elnöke dr. Kovács Norbert kari titkár 3

4 1. sz. melléklet KONSZOLIDÁCIÓS folyamat ismertetése (Szabóné Krupa Ágnes szóbeli kiegészítése) Mellékletben bemutattuk, miként alakultak a kar gazdálkodási keretének elemei a három esztendő alatt ban valódi pénzügyi konszolidáció zajlott a karnál, amely a könyvelt veszteség kezelésére irányult úgy, hogy a tárgyévi kereteken belül nullszaldót várt el az egyetem vezetése. Alapul vehetnénk a évi tényleges kiadásokat, amelyből 75 millió forint veszteséggel ellentételezett kifizetés volt. Ebben az esetben az összehasonlíthatóság érdekében - a ban megvalósult 5 %-os béremelés kiadását korrekcióként kell kezelnünk. A gazdálkodási szabadság szűkítését jelenti, hogy ez tartósan, évente 39 millió forintot tesz ki járulékkal együtt. TÉNY kiadási főösszeg millió forint TÉNY kiadási főösszeg millió forint TÉNY kiadási főösszeg BÉREMELÉS NÉLKÜL (39 MFt) millió forint TERV kiadási főösszeg BÉREMELÉS NÉLKÜL (39 MFt) millió forint A évi tervben nem szerepel a 13. havi fizetést új formája, ami év közben a kiadásokat és bevételek is növeli, s nagyjából az előző évi szinten várható a teljesítés. A évi kiadási lehetőségeket a konszolidációs években nem tudtuk és nem tudjuk elérni. Jóllehet a saját bevétel 2006-ban ( eft) 589 millió 2007-ben ( eft) 640 millió 2008-ban ( eft) 630 millió volt, s nagyjából ennyit terveztünk idén is. A kiadások évenkénti összehasonlítása és a saját bevétel értékelése után joggal állíthatjuk, hogy az egyetemi elvonások terhe alatt roskadozó kar önkonszolidációt hajtott végre még akkor is, ha a évi veszteségek rendezéséhez központi alapjuttatás is társult kiadási főösszeg % kiadási főösszeg % kiadási főösszeg BÉREMELÉS NÉLKÜL (39 MFt) % kiadási főösszeg BÉREMELÉS NÉLKÜL (39 MFt) % saját bevétel % saját bevétel % saját bevétel % saját bevétel % Sommásan jellemezve a két lezárt és a most folyó esztendőt úgy találom, hogy 2007-ben nyomorgott a kar 2008-at éppen túléltük, bravúros szakmai teljesítmény és feszes gazdálkodás mellett 4

5 2009-ben a tervezett kiadások magasabbak a évi ténynél, de nem érik el a 2006-os kiadások összegét, miközben a saját bevételek emelkedtek. A válság hatásai pénzügyi tekintetben még nem ismertek. KONSZOLIDÁCIÓS ÖSSZEFOGLALÓ: 1. A 2007-ben a kar kezdeményezésére indult kétoldalú tárgyalások nem vezettek eredményre, hiszen nem sikerült érvényt szerezni annak a kérésünknek, hogy az egyetemi központi elvonások megállapítása során az előzetesen egyeztetett, indokolt kiadások szintjéből induljon ki a tervezés, figyelembe véve a rendkívül kockázatos saját bevételek várható összegét is. 2. Bár a saját bevételek növekedtek a 2006-os szinthez képest, a további emelkedés helyett stagnálás vagy csökkenés valószínű. A szintentartás kockázata ma jóval magasabb, mint korábban. 3. A kiadási főösszeg 2006-hoz képest (béremelést is figyelembe véve 50 millióval csökkent. Ez a csökkenés egyértelműen a gazdálkodási mozgástér szűkítését jelenti. 4. Szabad maradványunk nincsen, tartalékolni sem áll módunkban, ezért a kitettség óriási. 5. A jelenlegi képzési struktúra és az ehhez jól felépített szervezeti keretek felülvizsgálata nélkül nem teremthető pénzügyi mozgástér. A fenntartható működés fejlesztéstátalakítást igényel, amely befektetéssel járna. Budapest, május 26. Dr. Király Miklós s.k. dékán 5

6 2. sz. melléklet A 21/2009. (V.26.) KT. sz. határozat a Hallgatói Követelményrendszer Kari Különös rész módosításáról Az ELTE SZMSZ II. kötetét képező Hallgatói Követelményrendszer (HKR) Állam- és Jogtudományi Karra vonatkozó szabályainak egy része jelenleg hatályos formájában nem felel meg az újabban indított szakok, elsősorban az igazságügyi igazgatási és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szak sajátosságainak. Emellett a Tanulmányi Hivatal napi gyakorlata, munkatapasztalatai fényében további szabályok módosítása iránt is igény merült fel a Karra vonatkozó különös részi fejezet tekintetében. Végül a HKR szövegében megmutatkozó szerkezeti és terminológiai következetlenségek kiküszöbölése a gyakorlati szükségszerűségektől függetlenül is több ponton revíziót tesz szükségessé. Az alábbi előterjesztés több hónapos előkészítő munka eredményeként született, amelynek keretében az oktatási dékánhelyettes a Tanulmányi Hivatal vezetőjével és számos munkatársával, valamint a Hallgatói Önkormányzat képviselőivel is számos alkalommal konzultált. Az előterjesztés a HKR rendszere szerint előrehaladva ismerteti az egyes szakaszok módosított szövegére tett javaslatokat akként, hogy az eredeti szövegből törlésre kerülő szövegrészek áthúzott, a beiktatni javasolt szövegrészek pedig vastag dőlt betűs szedéssel kaptak kiemelést. A módosítási javaslatokat szakaszonként rövid indokolás egészíti ki. A jelen előterjesztés szövegébe nem vettük fel a modulrendszerről szóló, a HKR-be beiktatni javasolt 228/A-228/E. -ok szövegét, mert utóbbit a Kari Tanács február 17-i ülésén hozott 6/2009. (II. 17.) KT. sz. határozatával már jóváhagyta. KÜLÖNÖS RÉSZ AZ EGYES KAROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK XIV. FEJEZET AZ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 217. (1) A Szabályzat hatálya az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogász nappali, másoddiplomás esti és levelező, politológus nappali, illetve munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (társadalombiztosítási szakirány) levelező illetve, valamint igazságügyi igazgatási levelező képzésben résztvevő hallgatókra, továbbá az alapképzési feladatok megvalósításában foglalkoztatottakra terjed ki. Az új képzésekre tekintettel a szabályzat hatályának kiterjesztése szükséges. ÁTVÉTEL BELFÖLDI EGYETEMRŐL 219. (1) Belföldi egyetem azon hallgatója vehető át, a) aki az átvételi kérelemmel érintett képzésre meghatározott alappanel követelményeit már teljesítette a mintatanterv szerint az első és a második szemeszterben előirányzott kötelező 6

7 kurzusokat eredményesen teljesítette (a Tanulmányi Bizottság szemeszterenként két vizsga erejéig e követelménytől eltekinthet); ( ) c) aki nappali tagozatonra való átvételi kérelem esetén az utolsó két félév mindegyikében legalább 27 kreditpontot gyűjtött és 4,51-es (jeles) tanulmányi eredményt ért el, esti vagy levelező tagozatonra való átvételi kérelem esetén pedig az utolsó két félév mindegyikében legalább 20 kreditpontot gyűjtött és 3,51-es (jó) tanulmányi eredményt ért el; A c) pont szövegében az esti és levelező tagozat meghatározásánál a két szó kimaradt. A jobb tanulmányi eredmény megkövetelése nem a korábbi nappali tagozatos tanulmányokra vonatkoztatva indokolt, hanem a Kar nappali tagozatára való átvételt kérelmező hallgatók vonatkozásában. A panelrendszer párhuzamos revíziója miatt is szükséges az (1) bek. szövegének módosítása. ÁTVÉTELLEL KAPCSOLATOS HATÁRIDŐK 221. (1) Az átvételre vonatkozó kérelmet a dékánnak címezve az illetékes Tanulmányi Bizottsághoz az átvétel félévét megelőző vizsgaidőszak első napjáig, a félév eredményes lezárását igazoló leckekönyvet pedig a vizsgaidőszak utolsó napjáig kell benyújtani. Átvétel esetén az elismertetni kívánt korábbi tanulmányokra vonatkozó kérelmeket kari tanszéki ajánlásokkal a regisztrációs hét végéig be véleménnyel a Tanulmányi Hivatal által meghatározott időpontig kell benyújtani. A HKR-nek a március 23-i szenátusi ülésen módosított 54. -ára tekintettel a jelen bekezdés szövegének módosítása is szükségessé vált. AZ OKTATÁS RENDJE 227. (1) Az oktatási időszak első hetében (regisztrációs hét) a levelező tagozat kivételével nincs oktatás. A tanszékvezetőnek (intézetigazgatónak) gondoskodnia kell arról, hogy az adott félévben a tanszék oktatási feladatait ellátó oktatók a regisztrációs héten időszakban legalább két alkalommal, előre meghatározott és a tanszéki hirdetőtáblán a szorgalmi időszakot megelőző egy héttel már közzétett időpontban, 2-2 óra időtartamban a hallgatók rendelkezésére álljanak. A regisztrációs héten időszakban a tanszékek legalább napi négyórányi időtartamban félfogadási időt tartanak. Szükség esetén a hivatalos félfogadási időt meg kell hosszabbítani. Ld. a hoz fűzött indokolást. (6) Amennyiben a hallgató valamelyik kurzus felvételét elmulasztotta a társfeltételi viszonyban álló kurzusok (előadás, szeminárium illetve gyakorlat) esetében az egyik kurzust nem vette fel, a szorgalmi időszak harmadik hetében a kurzusfelvétel lezárulta után 7

8 következő héten a Tanulmányi Hivatal előadójánál, külön térítés ellenében, kezdeményezheti a hiányzó annak felvételét. A szöveg módosítása a fentiek mellett azért is szükséges, mert szükségtelen korlátozást tartalmaz a társfeltételre való utalás. ad 64. AZ OKTATÁS RENDJE 229. Számonkérési / értékelési formák: a) aláírás: kreditpont megszerzésével nem járó foglalkozás teljesítésének igazolása b) gyakorlati jegy: a tantervben meghatározott kötelező kurzusok ötfokozatú számonkérési formája c) beszámoló: a tantervben meghatározott kurzusokat lezáró, szóbeli vagy írásbeli teljesítéshez kötött, ötfokozatú értékeléssel minősített számonkérési forma d) szeminárium jegy: a szemináriumokon nyújtott teljesítmény ötfokozatú értékelési formája e) kollokvium: egy vagy két félév anyagából tett ötfokozatú érdemjeggyel minősített szóbeli vagy írásbeli vizsga f) alapvizsga: legalább két féléves kurzus ismereteit, nem szigorlati formában számonkérő ötfokozatú érdemjeggyel minősítő szóbeli vizsga g) szigorlat: legalább két féléves tárgy ismereteit ötfokozatú érdemjeggyel minősítő szóbeli vizsga. Az alkalmazható értékelési formák között nem szerepel a gyakorlati jegy, holott a 234. szól a gyakorlati jegyről is mint az alternatív és fakultatív kurzusok értékelési formájáról. A 229. felsorolását ki kell egészíteni a gyakorlati jeggyel, amely b) pontként illeszkedhet a felsorolásba, a következő pontok jelzése ennek megfelelően módosul. A ban a gyakorlati jegy definícióját a tantervben meghatározott kötelező kurzusokkal kell bővíteni. [Hatályát vesztette.] 230. A 230. teljes szövege a kontextushoz képest téves helyen szerepel (lex fugitiva), amelyet indokolt áthelyezni a ba. A sikertelen vizsga meghatározása és szabályozása tematikailag ugyanis nem az oktatás rendje címszó, vagyis nem a kurzustípusok és számonkérési formák közé tartozik, hanem az általános rész tematikáját is figyelembe véve a vizsgáztatás szabályainál kell szerepelnie, a ban. 8

9 [Hatályát vesztette.] 231. A kurzusismétlés meghatározása és szabályozása tematikailag nem ide tartozik (lex fugitiva). Helyesen és az általános rész tematikáját is figyelembe véve a vizsgáztatás rendje, illetve a sikertelen vizsga után kell szerepelnie, egy új, 246/A. -ban A nyelvi képzés az esti és levelezőképzésnek nem része, a nyelvismeret megszerzéséről a hallgatóknak maguknak kell gondoskodniuk. [Hatályát vesztette.] A szabályozás nem értelmezhető, a Kar egyik képzésének sem része a nyelvi képzés (a jogi latin nyelv oktatása a 15/2006. OM rendelet alapján a jogászképzés 7.1. számú tantárgycsoportjába, az alapozó szakmai ismeretek körébe tartozik). ad 66. VÁLASZTHATÓ KURZUSOK ÉRTÉKELÉSE 234. (1) Alternatív és fakultatív kurzusok, valamint a tantervben meghatározott kötelező kurzusok ismeretellenőrzési / értékelési formája gyakorlati jegy vagy beszámoló. A félév értékelése ötfokozatú jeggyel történik. Ld. a hoz fűzött indokolást (1) Az évfolyamdolgozat bármely félévben benyújtható, de legkorábban az alappanel a tanterv által az első két szemeszterre előírt kurzusok eredményes teljesítése után, legkésőbb a szakdolgozati témajóváhagyással megegyező félévben. A panelrendszer párhuzamos revíziója miatt szükséges a szöveg módosítása. (10) A tantervi követelmények szerint a másoddiplomás jogász esti tagozaton, valamint munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási és igazságügyi igazgatási munkaügyi a társadalombiztosítási szakon A tantervi követelmények szerint meghatározott szakokon évfolyamdolgozat írása nem kötelező. A képzések elnevezése értelemzavaró, és a jelenlegi állapotoknak nem is felel meg. 9

10 241. Ad 70. (1) Az írásbeli vizsgáról és a számonkérés feltételeiről a hallgatókat a kurzus félévi első óráján is tájékoztatni kell. Az oktatási időszakot lezáró írásbeli vizsgáról való előzetesen ki nem mentett távolmaradás következményeit a tanszékvezető állapítja meg, s erről a vizsgaidőpontok megállapításával vizsgák meghirdetésével egyidejűleg tájékoztatja a hallgatókat. (2) Az írásbeli vizsgaidőpontok egyenletes és összehangolt meghatározásához a tanulmányi vezetőhelyettes az oktatási dékánhelyettes a vizsgaidőszakot megelőző hatodik hétig konzultációs testületet értekezletet köteles összehívni. A testület tagjai Az értekezletre meg kell hívni az érintett tanszékek és a Hallgatói Önkormányzat képviselőit, valamint a Tanulmányi Hivatal vezetője által kijelölt előadókat és a kari terembeosztásáért felelős munkatársat. A vizsgaszervezés gyakorlati tapasztalatai indokolják a változtatásokat (1) Vizsgára - a megismételt vizsga kivételével - legkésőbb egy héttel a vizsgaidőszak kezdete előtt kell jelentkezni. Ezt követően vizsgára csak a vizsgahalasztás szabályai szerint lehet jelentkezni. (4) (3) A Kar vizsgajelentkezésre három hetet (a vizsgaidőszak kezdete előtti negyedik, harmadik és második hetet) biztosít. a vizsgajelentkezést a vizsgaidőszak kezdete előtti 4. héttől teszi lehetővé. (5) (4) A hallgató legkésőbb a vizsga megkezdése előtt 24 órával jogosult a vizsgára való jelentkezését visszavonni, illetve új vizsgaidőpontra jelentkezni (vizsgahalasztás), ha másik vizsgaalkalmon van szabad hely. Amennyiben a vizsgát megelőző nap nem munkanap, akkor a megelőző utolsó munkanap 9.00 órájáig jogosult változtatni a vizsgajelentkezésén. (1) bekezdéshez: jelen vizsgajelentkezési rendszerben nem értelmezhető, ezért törlése indokolt. (4) bekezdéshez: a vizsgajelentkezés megnyitásától a hallgató bármikor jelentkezhet, illetve átjelentkezhet vizsgára. (5) bekezdéshez: a HKR általános része, a 71. (5) bek. a hallgatónak 36 órás időközzel biztosítja a jelentkezés visszavonását, ugyanakkor nem különböztet munkanap és munkaszüneti nap között. Ehhez képest a kari szabályozás munkanapok esetében 12 óra kedvezményt jelent ugyan a hallgató számára, másfelől viszont a munkaszüneti napok kizárása rendes esetben 72 órás időközt eredményez, amely a HKR 71. (5) bek.-ben meghatározott időköz kétszerese. A hatályos megoldás a tanszéki munkaidő-gazdálkodás szempontját részesíti előnyben, amellyel azonban szemben áll az általános szabály és a vizsgát halasztani kívánó hallgató érdeke. E szempontok alapján indokolt a kari szabály hatályon kívül helyezése az általános szabály alkalmazása. A bekezdések számozása megfelelően módosul. 10

11 A VIZSGÁZTATÁS RENDJE 244. (2) A szóbeli vizsgák - ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat védését is az Egyetem hallgatói számára nyilvánosak. [Hatályát vesztette.] (6) A vizsgáztató tanszék írásbeli vizsga nyolc napon belül esetén legkésőbb a vizsga napját követő hatodik munkanapon 14 óráig köteles a vizsga eredményét a hallgatók számára elérhetővé tenni. (2) bekezdéshez: Ez a bekezdés egyrészt szükségtelen ismétlése a 72. (6) bek.-ének, másrészt attól két ponton nehezen indokolható irányokban eltér: csak az Egyetem hallgatóit említi (az oktatókat nem) a nyilvánosság jogát gyakorolható személyekként, másrészt nem utal a helyszín szabta keretekre. (6) bekezdéshez: A 8 napos határidő számítása nem teljesen egyértelmű, indokolt a szöveg pontosítása ad VIZSGÁRA BOCSÁTÁS 246. (1) A vizsgára bocsátás feltétele: a) amennyiben a kurzushoz kreditpont megszerzését lehetővé tevő kötelező szeminárium kapcsolódik, annak eredményes teljesítése, b) amennyiben a kurzushoz kreditpontttal kreditponttal nem járó kötelező gyakorlat kapcsolódik, annak teljesítése (aláírás megszerzése). (2) Ha vizsga írásbeli és szóbeli vizsga kombinációjából áll, a tanszék, illetve a vizsgáztató oktató dönt arról, hogy elégtelen írásbeli vizsgát követően a hallgató vizsgára bocsátható-e. Ennek feltételeiről a félév elején a hallgatókat tájékoztatni kell. Alapvizsga, szigorlat esetén, ha az írásbeli vizsga elégtelen, szóbeli vizsga nem engedélyezhető a hallgató szóbeli vizsgára nem bocsátható. (3) Oktatási időszakot lezáró írásbeli vizsgát a tanszékvezető írhat elő, ha a tanterv azt lehetővé teszi, ha a hallgatók egyéb vizsgakötelezettségének teljesítését nem akadályozza és a tiltott segédeszközök használatának megakadályozása biztosítható. (4) Sikertelen írásbeli vizsga szóban és írásban egyaránt javítható. Második sikertelen írásbeli vizsga csak szóban javítható. (5) Sikertelennek minősül a vizsga, ha a hallgató a vizsgát megkísérelte, de a vizsgán támasztott követelményeknek nem felelt meg. Minden sikertelen vizsga eggyel csökkenti az adott kurzus teljesítésére összesen rendelkezésre álló hatszori vizsga lehetőségét. (6) Sikertelen vizsga megismétlése esetében az új érdemjegyet (minősítést) a vizsgáztató a leckekönyvben az elégtelen érdemjegy alá írja. Ha jogszabály vagy szabályzat - ösztöndíj és egyéb vonatkozásokban - másként nem rendelkezik, a továbbiakban csak a kijavított, új érdemjegyet kell figyelembe venni. 11

12 (7) Sikertelen szóbeli vizsga esetén a hallgató első ízben kérheti, hogy első utóvizsgáját másik oktató előtt ismételje meg, s ha a rendelkezésre álló vizsgáztatásra jogosultak száma ezt lehetővé teszi, kérését teljesíteni kell. (8) A második megismételt vizsgát a 244. (5) bek. szerinti esetben, valamint ezen a körön kívül akkor is, ha a hallgató ezt kéri, kéttagú bizottság előtt kell letenni. A hallgató köteles jelezni, hogy második megismételt vizsgára jelentkezik. (5) (9) A tanszékvezető a szorgalmi időszak végén közli a hallgatókkal a vizsgadolgozatokba való betekintés módját és idejét. Minden írásbeli dolgozat megtekintését biztosítani kell. (6) (10) Az írásbeli kollokvium meghirdetése esetén a tanszék köteles a vizsgaidőszak kezdete előtt egy hónappal a hallgatók tudomására hozni a sikertelen vizsgák javítására rendelkezésre álló szóbeli és írásbeli vizsganapok időpontjait. (7) (11) Minden eredménytelen vizsga eggyel csökkenti az adott kurzus teljesítésére összesen rendelkezésre álló hatszori vizsga lehetőségét. Ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból a vizsgahalasztás kivételével legfeljebb háromszor lehet vizsgára jelentkezni. Minden eredménytelen sikertelen vizsga eggyel csökkenti a háromszori vizsgajelentkezés lehetőségét. (8) (12) A kimentés szabályait a tanszékvezető állapítja meg, és a vizsgaidőpontok meghatározásával egyidejűleg a hallgatók tudomására hozza. A 246. szövege kiegészítésre kerül jelenleg a ban szereplő szabályok ide történő helyezése folytán. A (11) bekezdésben is keverednek a sikertelen eredménytelen vizsga fogalmai (vö. 71. ) A (11) bekezdés az érvénytelen vizsgáról rendelkezik, míg a sikertelen vizsgával kapcsolatos szövegrész az (5) bekezdésbe kerül át. A bekezdések számozása megfelelően módosul. 246/A. Javaslat: (1) Amennyiben a hallgató az általa felvett kötelező és alternatív kurzushoz tartozó kreditet nem szerzi meg, ismétlésre kerül sor. Kurzusismétlés esetén ismételten eleget kell tenni a kurzusra előírt teljes tanulmányi kötelezettségnek. Az ismétlés a tanszék által meghirdetett időpontban lehetséges. (2) Amennyiben ismétlésre kerül sor, a hallgató mindaddig nem veheti fel a kurzus teljesítéséhez, mint előfeltételhez kötött további kurzusokat, míg eredményesen le nem zárja az ismételt kurzust. A tanszékek által oktatott kurzusokhoz meghatározott, s a tanterv részét képező előfeltételeket a tanulmányi tájékoztatóban a kurzusfelvétel időpontjáig közzé kell tenni. (3) A (2) bekezdés rendelkezéseivel szemben történő kurzusfelvétel és a kurzussal kapcsolatos tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése érvénytelen. Az indokolást ld. a nál. 12

13 247. (14) Az ERASMUS program keretében külföldi tanulmányokat folytató hallgatókra a kar Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Európai Bizottság intézményi szerződése alapján az ERASMUS-program keretében a nyugat-európai egyetemeken tanuló magyar diákok tanulmányainak elismeréséről szóló a Kar külön szabályzata vonatkozik. A (14) bekezdéshez: A kari Erasmus szabályzat revíziója folyamatban van, ezzel összefüggésben várhatóan annak címe is megváltozik. SZAKMAI GYAKORLAT 249/A. (1) A nappali és levelező képzésben résztvevő joghallgatók számára a szakmai gyakorlat időtartama hat hét (240 óra). (2) A szakmai gyakorlat a Kar által meghirdetett vagy a hallgató által egyénileg választott igazságügyi, közigazgatási, politikai és gazdasági jellegű, a szakmai gyakorlatot felügyelő oktató egyetértésével, illetve engedélyével megállapított szakmai munkahelyen, instruktor irányításával teljesíthető. (3) A szakmai gyakorlat teljesítésére hallgatókat fogadó, a Karral együttműködő intézmények (a továbbiakban: meghirdetett helyek) listáját a szakmai gyakorlatot felügyelő oktató október 31-ig a Tanulmányi Hivatal hirdetőtábláján közzéteszi. (4) A szakmai gyakorlatra jelentkezni a Tanulmányi Hivatalban, az e célra rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával lehet. A formanyomtatványon fel kell tüntetni a szakmai gyakorlat időpontját, a munkahely és azon jogterület megnevezését, ahol a szakmai gyakorlatra jelentkező tevékenykedni fog, az intézmény befogadó nyilatkozatát, az instruktor nevét és aláírását. (5) A nappali képzésben résztvevő hallgatók esetében a szakmai gyakorlatra jelentkezés határideje november 30. (6) A meghirdetett helyekre történő túljelentkezés esetén a besorolás a tanulmányi eredményeket figyelembe véve történik. (7) A jelentkezési határidő elmulasztása esetén a hallgató - egyéb határidőhöz kötött feladat késedelmes teljesítése címén - köteles külön eljárási díjat fizetni. (8) A szakmai gyakorlatot felügyelő oktató a Tanulmányi Hivatal hirdetőtábláján legkésőbb december 31-ig közzéteszi a meghirdetett munkahelyekre jelentkező hallgatók szakmai gyakorlatának pontos helyét. (9) A nappali képzésben résztvevő hallgatók esetében a szakmai gyakorlat időpontja a tizedik szemeszter első hat hete, a levelező képzésben résztvevő hallgatók esetében az ajánlott tanrend szerinti negyedik szemeszter végétől a záróvizsga-időszak kezdetéig terjedő időszak. (10) A szakmai gyakorlat idején a hallgatóra a szakmai gyakorlat teljesítésére szolgáló munkahely munkaidőre vonatkozó előírásai irányadók. A szakmai gyakorlat tartalmi kérdéseit, a munka végzésének feltételeit és körülményeit, valamint a munka jellegét a szakmai gyakorlat lebonyolítását biztosító munkahely, illetve az instruktor határozza meg, aki értékeli a hallgató szakmai gyakorlat keretében végzett munkáját, és igazolja a szakmai gyakorlat teljesítését. Az értékelés tartalmazza a szakmai gyakorlat letöltésének igazolását, a 13

14 hallgató munkájának részletes leírását, írásos értékelését és a minősítést ( kiválóan megfelelt, megfelelt és nem felelt meg lehet.) (11) A szakmai gyakorlat idejére a hallgatót külön díjazás nem illeti meg. (12) A szakmai gyakorlat teljesítéséről szóló igazolást a hallgatónak regisztrálás céljából a szakmai gyakorlat teljesítését követően, március 31-ig a Tanulmányi Hivatalban be kell mutatnia. A szakmai gyakorlat teljesítésének tényét és minősítését a leckekönyvbe be kell jegyezni. (13) A dékán a szakmai gyakorlat ellenőrzésére és irányítására, a szakmai gyakorlattal kapcsolatos kérelmek elbírálására a Kar teljes munkaidős közalkalmazott oktatóját kéri fel. A szakmai gyakorlatot felügyelő oktató rendszeres kapcsolatot tart a szakmai gyakorlat teljesítésére munkahelyeket biztosító intézményekkel. A szakmai gyakorlatot felügyelő oktató munkáját az oktatási dékánhelyettes elvi irányítása mellett végzi. A szakmai gyakorlatot felügyelő oktató döntésével szemben az oktatási dékánhelyetteshez lehet fellebbezni. (14) A hallgató nem bocsátható záróvizsgára és szakdolgozatát sem védheti meg, ha a szakmai gyakorlatot nem teljesítette. (15) A szakmai gyakorlat alóli felmentésről külön kérelem alapján a szakmai gyakorlatot felügyelő oktató dönt. A felmentéshez hitelt érdemlően igazolni kell, hogy a hallgató a szakmai gyakorlat időtartamának és követelményeinek megfelelő munkát végzett. Az igazolásnak tartalmaznia kell a szakmai gyakorlat letöltésére szolgáló munkahely megnevezését, az instruktor nevét, a végzett munka részletes leírását, értékelését és a minősítést. (16) Igazságügyi igazgatási BA szakon a 40 órás kötelező szakmai gyakorlat az ajánlott tanrend szerinti negyedik szemeszter végétől a záróvizsga-időszak kezdetéig teljesíthető bíróságon, ügyészségen, közjegyzői irodában. A képzés szakmai vezetője egyéni kérelemre indokolt esetben a szakmai gyakorlat az imént megjelöltektől eltérő helyen történő teljesítésére is adhat engedélyt. A kérelmet a Jogi Továbbképző Intézet illetékes szakreferensénél kell benyújtani. Egyéb tekintetben a jelen fenti bekezdései az igazságügyi igazgatási BA szak hallgatóra nézve is megfelelően alkalmazandóak. (17) Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, valamint a politológia BA szakon a 40 órás kötelező szakmai gyakorlat az ajánlott tanrend szerinti negyedik szemeszter végétől a záróvizsga-időszak kezdetéig teljesíthető a képzés szakmai vezetője által jóváhagyott munkahelyen. Egyéb tekintetben a jelen fenti bekezdései a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA szak hallgatóra nézve is megfelelően alkalmazandóak. (18) Az Erasmus szakmai gyakorlatra a kari Erasmus szabályzat rendelkezései irányadóak. A szakmai gyakorlatra nézve a HKR XIV. fejezet nem tartalmaz külön szabályozást. Ennek pótlása céljából a javasoljuk, hogy a HKR egészüljön ki a fenti szövegű 249/A. -szal, amely a jelenlegi gyakorlatot tükrözi. SZAKDOLGOZAT 250. (2) A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, az igazságügyi igazgatási, valamint a politológia szakon a tanszékvezetőnek a szakdolgozattal kapcsolatos összes jogkörét a választott témakörnek megfelelő kurzus szakmai vezetője gyakorolja. 14

15 ( ) (4) (A mesterképzésben résztvevő hallgató a szakdolgozat leadása előtt legalább hat hónappal köteles a konzulens tanárnak a szakdolgozat rövid vázlatát bemutatni.) (5) (4) A jogász szakon a minimálisan 2,5 ív ( betűhely - kb. 50 oldal) terjedelmű szakdolgozatot a hallgató január negyedik hetének szerdájáig január 25-ig, illetve szeptember 15-ig köteles egy példányban bekötve beadni a kar Tanulmányi Hivatalába. (5) A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, az igazságügyi igazgatási, valamint a politológia BA szakon a minimálisan 2 ív ( betűhely - kb. 40 oldal) terjedelmű szakdolgozatot a hallgató január 25-ig, illetve szeptember 15-ig köteles egy példányban bekötve beadni a kar Tanulmányi Hivatalába. (6) A politológia egyetemi és a politikatudományi mesterszak, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási és igazságügyi igazgatási szak hallgatói a minimálisan 2 ív ( betűhely - kb. 40 oldal) terjedelmű szakdolgozatot legkésőbb a záróvizsga-időszak kezdete előtt három hónappal kötelesek egy példányban bekötve beadni a kar Tanulmányi Hivatalába. (7) A politológus képzés szakdolgozatait a Politikatudományi Intézetben kell leadni. ( ) [A bekezdések számozása megfelelően módosul] (14) A politológus munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási képzésben a szakdolgozat védés a záróvizsga része. (15) A szakdolgozatot minden szakon egy példányban, hagyományos formában bekötve (fekete műbőr vagy művászon kötésben, a keménytáblán aranyozott SZAKDOLGOZAT felirattal és a szakdolgozó nevének feltüntetésével) kell benyújtani. A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA szak hallgatói kötelesek egy második szakdolgozati példányt is benyújtani, amelynek nem kell bekötöttnek lennie, amennyiben benyújtható spirálfűzött formában is. A tanszékek a szakdolgozat benyújtását a fentieken túlmenően elektronikus dokumentum formájában is kérhetik. A gyakorlati igények folytán, különösen az új alapképzési szakokon felmerült kívánalmakra tekintettel szükséges a szabályok megváltoztatása. ad 81. ZÁRÓVIZSGA 252. (1) A hallgató (jelölt) a képesítési követelmények által előírt és a szabályzat ban meghatározott tantárgyakból záróvizsgát tesz. [Hatályát vesztette.] Indokolás A szabály formális, gyakorlati jelentőség nélküli utalószabály. ZÁRÓVIZSGATÁRGYAK 253. (1) Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a jogász záróvizsgatárgyak: Alkotmányjog, Közigazgatási jog, Büntetőjog, Polgári jog, Jog- és állambölcselet (2) Politológia alapképzés záróvizsgatárgyak: 15

16 Politológiai alapfogalmak, Nemzetközi és összehasonlító politika, Politikaelmélet és története (3) Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szak alapképzés záróvizsgatárgyak: Balesetbiztosítás, Egészségbiztosítási ellátások rendszere, Nyugellátások rendszere, Társadalombiztosítás alapjai, Szociális jog. (4) Igazságügyi igazgatási szak alapképzés záróvizsgatárgyak: Alkotmányjog, Közigazgatási jog, Büntetőjog, Polgári jog. [Hatályát vesztette.] A HKR Különös Része a többi kar esetében nem sorolja fel a záróvizsga tárgyakat, ez a tantervben szabályozandó kérdés. ZÁRÓVIZSGA-IDŐSZAK 255. (2) A jogász záróvizsga-időszak tartama legalább kilenc tizenegy hét. Kezdőnapját a dékán jelöli ki, zárónapja a vizsgaidőszak utolsó napja. a) a tavaszi vizsgaidőszakban: június 20, b) a téli vizsgaidőszakban: január 31. (3) Politológia egyetemi képzésben a záróvizsga-időszak a következő: a) június 1-től június 30-ig (tavaszi) (5) A munkaügyi és társadalombiztosítási főiskolai illetve igazságügyi igazgatási képzésben a rendes záróvizsga-időszak minden év szeptember 15-től október 15-ig tart. [A további bekezdések számozása megfelelően módosul.] A gyakorlati igények folytán, különösen az új alapképzési szakokon felmerült kívánalmakra tekintettel szükséges a szabályok megváltoztatása, rugalmasabbá tétele. ZÁRÓVIZSGÁRA JELENTKEZÉS 256. (1) A jogász záróvizsgára jelentkezés határideje a tavaszi záróvizsga-időszak esetében január 31., a téli vizsgaidőszak esetében augusztus 31 a regisztrációs időszak utolsó napja. (2) A politológus záróvizsgára jelentkezés határideje a tavaszi záróvizsga-időszakra február 15., a téli vizsgaidőszak esetében szeptember 15. [A bekezdések számozása megfelelően módosul.] (4) A jogász záróvizsga-beosztását a tavaszi vizsgaidőszak esetében március 1-ig, a téli vizsgaidőszak esetében október 1-ig a záróvizsga-időszak kezdete előtt 1 hónappal korábban hozza nyilvánosságra a Tanulmányi Hivatal. A naptári dátum szerinti, a jelentkezésre nyitva álló határidő szűkebb meghatározása indokolatlan, a záróvizsgára jelentkezés a regisztrációhoz hasonló tanulmányi cselekmény, így dogmatikailag is indokolt a határidő a regisztrációs időszak végéig való bővítése. A regisztrációs hét mellett az időszak megnevezés beiktatása az újabb szenátusi határozatokra figyelemmel szükséges. 16

17 ad (1) Jogász Záróvizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki valamennyi tanulmányi kötelezettségét teljesítette, a szak képesítési követelményében előírt kreditpontokat összegyűjtötte, leckekönyvét lezárásra benyújtotta és szakdolgozatát eredményesen megvédte (vagy amennyiben a szakdolgozat védése a záróvizsga keretében történik, szakdolgozati konzultációs aláírással rendelkezik). és nyilatkozik, hogy nem áll büntetőeljárás alatt. (2) Politológus záróvizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki valamennyi évfolyamvizsgakötelezettségét teljesítette, a szak képesítési követelményében előírt kreditpontokat összegyűjtötte, leckekönyvét lezárásra benyújtotta és szakdolgozati konzultációs aláírással rendelkezik. (3) Munkaügyi és társadalombiztosítási illetve igazságügyi igazgatási záróvizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki valamennyi vizsga-kötelezettségét teljesítette, a szak képesítési követelményében előírt kreditpontokat összegyűjtötte, leckekönyvét lezárásra benyújtotta, szakdolgozatát eredményesen megvédte; és nyilatkozik, hogy nem áll büntetőeljárás alatt. A hatályos szabályozás szükségtelen ismétléseket tartalmaz, és a gyakorlati igényeknek sem felel meg. FELKÉSZÜLÉSI IDŐ A ZÁRÓVIZSGÁRA 258. (2) A jogász záróvizsgára történő első jelentkezésnél biztosítani kell a hallgató számára, hogy a záróvizsga-időszakon belül a polgári jog és alkotmányjog-közigazgatási jog záróvizsgája előtt legalább húsz nap felkészülési időt vehessen igénybe. A hallgató kérésére ettől el lehet térni. Az eltérés engedélyezhetősége a két záróvizsga speciális nehézségére tekintettel nem indokolt. ZÁRÓVIZSGA LEBONYOLÍTÁSA 259. (2) Jogász záróvizsga esetén az alkotmányjogi és közigazgatási jogi Összevont záróvizsgatárgyakként történő lebonyolítása esetén az említett tárgyakat külön jeggyel kell értékelni. (3) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. (4) A sikeres záróvizsga nem javítható. (5) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalommal tehet ismételt záróvizsgát, ahány tantárgyból a záróvizsga áll, egy tantárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. 17

18 (5) A vizsgán meg nem jelent hallgató csak a következő záróvizsga-időszakban kérhet újabb vizsgalehetőséget. (2) bekezdéshez: Az új alapképzési szakokon is vannak összevont záróvizsgák, ezért szükséges a szabály általánosabb megfogalmazása. (4) bekezdéshez: Ezt a szabályt tartalmi idetartozása miatt a ból ide indokolt áthelyezni. (5) bekezdéshez: E bekezdés szövege tartalmi-szerkesztési okokból áthelyezendő a ba. ad (1) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalommal tehet ismételt záróvizsgát, ahány tantárgyból a záróvizsga áll, egy tantárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. (2) Ha a jelölt kimerítette az ismételt záróvizsgák kereteit, kérelmére - a kari tanács elnökségének állásfoglalása alapján - a dékán kivételesen újabb záróvizsgát engedélyezhet, a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 15 %-ával megegyező összegű regisztrációs díj megfizetésére kötelezve a jelöltet. A regisztrációs díj összege költségtérítéses hallgatók esetében az adott képzésen, az adott időszak egy féléves legalacsonyabb költségtérítésével egyenlő. Ld. az előző -hoz fűzött indokolást Az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók kötelesek részt venni a záróvizsgáztatásban. A záróvizsgabizottság elnöke a szakterület elismert külső szakembere, illetőleg a felsőoktatási intézmény tanára vagy docense lehet. A bizottság tagja kivételesen adjunktus is lehet. A 261. második mondata a HKR 83. (1) bek.-ben foglalt szabálytól ( A záróvizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, professor emeritus, egyetemi docens, főiskolai tanár, főiskolai docens lehet. ) eltérően egyfelől lehetővé teszi, hogy a záróvizsga-bizottság elnöke külső szakember is legyen, ugyanakkor a professor emeritust nem sorolja fel. (Nem említi a 261. hatályos szövege a főiskolai tanárt és főiskolai docenst sem, ez azonban adekvát azzal a ténykörülménnyel, hogy e kategóriákba sorolt oktatója a Karnak sohasem volt). A 261. utolsó mondatából az az elvi követelmény olvasható ki, miszerint a záróvizsgabizottságok egyetemi oktató tagjainak általában egyetemi tanároknak vagy egyetemi docenseknek kellene lenniük. Ugyanakkor sem a hatályos Ftv., sem a HKR Általános Része nem írja elő, hogy a záróvizsga-bizottság egyetemi oktató tagjának főszabályszerűen legalább egyetemi docensnek kellene lennie. Az Ftv. 60. (5) bek. szerint a záróvizsga- 18

19 bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen A HKR fent említett szakaszai is csak a záróvizsga-bizottság elnökére nézve írnak elő hasonló minimumot. Természetesen ideális lenne az, hogy a záróvizsga-bizottságokban kizárólag magasan kvalifikált oktatók, szakemberek vennének részt, ennek minden alkalommal való biztosítása azonban egyfelől nem reális, másfelől a hatályos szabály nem számol azzal, hogy több tanársegéd rendelkezik PhD fokozattal. A hatályos szabály ezen aggályokon túlmenően kicsit sérelmesen is hangzik az adjunktusokra nézve A jogász diploma (oklevél) eredményét a záróvizsga eredményéből, valamint a szigorlatok és az alapvizsgák eredményeinek érdemjegyeinek egyszerű számtani átlagából számított átlag határozza meg adja. A záróvizsga eredmény a záróvizsgán elért érdemjegyek és a szakdolgozat osztályzatának egyszerű számtani átlaga. Az átlagszámítás szabályozása szövegezési szempontból pontosításra szorult (1) A doktorrá avatásra a záróvizsga-időszak sikeres befejezésének sorrendjében, a Dékán által megjelölt időpontban kerül sor. (3) A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, az igazságügyi igazgatási, valamint a politológus képzésben az oklevél ünnepélyes átadására a záróvizsgák sikeres letételét követően, évente egyszer, a záróvizsga-időszak befejezése után a Dékán által megjelölt időpontban kerül sor. (5) Az oklevél ünnepélyes átadásáról távolmaradó főszakos politológus hallgató oklevelét a Politikatudomány Intézetben veheti át. (6) Az társadalombiztosítási, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, valamint igazságügyi igazgatási képzésben az oklevél ünnepélyes átadásáról távolmaradó hallgató oklevelét a Tanulmányi Hivatal vezetőjétől veheti át A sikeres záróvizsga nem javítható. [Hatályát vesztette.] Ld. a nál. TÁMOGATÁSI FORMÁK TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ 269. (5) Az ösztöndíjfizetés alapjául az átlag csak akkor szolgálhat, ha legalább 16 kreditet eredményesen teljesített a hallgató. Erasmus ösztöndíjjal külföldön lévő hallgatók esetében ez kredit. 19

20 A 248. (7) szerint Az Erasmus program keretében külföldi tanulmányokat folytató hallgató ösztöndíjának alapjául a tanulmányi átlageredmény akkor is beleszámít, ha a hallgató az adott félévben legalább 12 kreditpont értékű kurzus tanulmányi és vizsgakötelezettségét teljesítette a karon. A két eltérő, az ösztöndíj alapjául szolgáló minimális kreditpont meghatározás elírás, a helyes szabályozás mindkét szöveghelyen a 12 kredit. JEGYZET-ELŐÁLLÍTÁS VALAMINT ELEKTRONIKUS TANKÖNYVEK, TANANYAGOK ÉS A FELKÉSZÜLÉSHEZ SZÜKSÉGES ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK BESZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁS 274. (2) ( ) A keret felhasználásáról a fogyatékos hallgatók kari koordinátorának javaslata alapján, a Kar Hallgatói Önkormányzatának véleménye figyelembe vételével és jóváhagyásával egyetértésével a Kar oktatási dékánhelyettese dönt. Ellentmondásos, hogy a kari HÖK-öt a fogyatékosügyi keret felhasználását illetően egyfelől véleménynyilvánítási, másfelől jóváhagyási jog illesse meg. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS 276. (1) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatót a szabályzat ban meghatározott díjfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint terheli. A hivatkozott 178. a kézbesítés szabályairól szól. A helyes hivatkozás a ra utal, amely a költségtérítéssel összefüggő szabályokat tartalmazza. A KÖLTSÉGTÉRÍTÉS BEFIZETÉSÉNEK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI 278. (4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott kérelmek leadási határideje a szorgalmi időszak első napja. A kérelmet az oktatási dékánhelyettesnek címezve, a Tanulmányi Hivatalban személyesen kell leadni. (5) A dékán a költségtérítés összegét méltányossági alapon nem csökkentheti. (6) Az iratkozás érvényességének intézménybe beiratkozó hallgató érvényes iratkozásának, és ezzel együtt hallgatói jogviszonya létrejöttének visszaható hatállyal érvényesülő bontó feltétele az első szemeszterre kiszabott költségtérítés adott határidőre történő befizetése ének igazolása. Az iratkozást követő első tanévet szemeszterkihagyással kezdő hallgatóknak költségtérítést be kell fizetniük, amely összeg az első aktív szemeszterben jóváírásra kerül. (7) A rektor az Ftv. 76. (1) bek. g) pontja által biztosított jogkörét az Állam- és Jogtudományi Kar dékánjára ruházza át. A dékán a szabályzat 131. (6) bekezdésében meghatározott felszólítás eredménytelensége esetén az ugyanezen szakasz (7) bekezdésében 20

21 foglaltak alkalmazása mellett 14 napos határidő kitűzésével ismét felhívja elmaradt költségtérítésének befizetésére, ennek sikertelensége esetén megszünteti fizetési hátralék miatt az érintett hallgató hallgatói jogviszonyát. (8) A (2) bekezdés alapján fizetési haladékot kapott, és a módosított határidőt elmulasztó hallgatóra a (7) bekezdésben szabályozott 14 napos befizetési határidő vonatkozik, amelynek ismételt elmulasztása esetén a Kar dékánja megszünteti hallgatói jogviszonyát. (4) bekezdéshez: Sokszor problémát okoz a kérelmek tartalom szerinti elbírálása, különösen, amikor a hallgató részletfizetést kér a költségtérítésre, ami a szabályzat alapján nem lehetséges. A kérelmek hiányosan, indokolás, illetve csatolt dokumentumok nélkül érkeznek. Az ben vagy postán feladott kérelmek esetében a hiánypótlásra való felhívás, vagy a kérelem tárgyának módosítása olyan késedelemmel járhat, ami a beadási határidő elmulasztását vonja maga után. (6) bekezdéshez: A hallgató nem igazolja a költségtérítés befizetését. A befizetés nem az iratkozásnak feltétele (a befizetést megelőzi a beiratkozás), hanem az érvényesség feltétele. A tanulmányaikat rögtön kihagyással kezdő hallgatók fizetési kötelezettségéről és annak beszámításáról a HKR nem rendelkezett. (8) bekezdéshez: A fizetési haladékot kapott hallgatók módosított határidejének elmulasztásáról a HKR nem rendelkezett. Indokolt lenne, ha ezekre a hallgatókra már csak az elbocsátás előtti 14 napos haladék vonatkozna FINANSZÍROZÁSI FORMA MEGVÁLTOZTATÁSA (2) A szeptember 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók költségtérítéses képzésből, a nappali tagozaton, kérelem alapján abban az esetben kerülhetnek át az államilag támogatott keretbe az abból való tényleges lemorzsolódás erejéig, ha a hallgató kreditrendszerű képzésben az előző két félévben összesen legalább 40 kredit értékű kurzust teljesített, és félévenként legalább 4,00-es átlagot elért, nem kreditrendszerű képzésben félévenként legalább 4,00-es átlagot teljesített. Szerkesztéselvi okokból javasolt a cím beillesztése a 279. élére. A (2) bekezdésben a hallgatói jogviszony létesítésének időpontjára való utalás szükségtelen, az Ftv. átsorolással kapcsolatos szabályozásából tévesen került ide. A finanszírozási forma megváltoztatására az iratkozás idejétől függetlenül van lehetőség (3) A Tanulmányi Bizottság átruházott hatáskörében jár el a tanulmányi vezetőhelyettes az oktatási dékánhelyettes - illetve eseti felkérése alapján a Tanulmányi Hivatal vezetője - a következő esetekben: a) hallgatói ügyekben hozandó dékáni döntés előtti véleménynyilvánítás; b) szakdolgozat témájának egy hónapon túli késedelmes leadásának engedélyezése; c) hallgató törlése saját kérésére a hallgatói névsorból; d) előterjesztés a záróvizsga bizottság tagjainak megbízására. 21

22 (4) A Tanulmányi Bizottság átruházott hatáskörében jár el a Tanulmányi Hivatal vezetője a következő esetekben: a) hallgatói ügyekben hozandó dékáni döntés előtti vélemény-nyilvánítás, b) díjfizetési kötelezettség megállapítása, c) a fizetendő díjak összegének megállapítása, d) vendéghallgató számára tantárgyfelvétel engedélyezése, e) vendéghallgató számára az elismert képzési tényekről és eredményekről igazolás kiállítása, f) hallgató törlése saját kérésére a hallgatói névsorból, g) leckekönyv pótlása iránti kérelem elbírálása, h) a záróvizsga-időpontok meghatározása, i) előterjesztés a záróvizsga bizottság tagjainak megbízására a) díjfizetési kötelezettség megállapítása, b) a fizetendő díjak összegének megállapítása, c) vendéghallgató számára tantárgyfelvétel engedélyezése, d) vendéghallgató számára az elismert képzési tényekről és eredményekről igazolás kiállítása, e) leckekönyv pótlása iránti kérelem elbírálása, f) a záróvizsga-időpontok meghatározása. A kontextus alapján a tanulmányi vezetőhelyettesen az oktatási dékánhelyettes értendő. A dékánhelyettes e bek. alapján átruházott (egyetlen) hatásköre kiegészítendő a jelenleg a (4) bek.-ben szereplő egyes további (összesen három) hatáskörökkel, amelyeket eseti felkérés alapján a Tanulmányi Hivatal vezetője továbbra is gyakorolhat. * * * A HKR 3. sz. mellékletében a mesterképzési szakon tanulmányokat folytató hallgatók átsorolásával összefüggésben kialakított hallgatói csoportok jegyzékébe beiktatandó szöveg: ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARON Képzési ág szerint (politikatudomány) Budapest, május 26. Dr. Király Miklós s.k. dékán 22

23 22/2009. (V.26.) KT. sz. határozat a politológia alapképzési szak és a politikatudomány mesterképzési szak mintatantervének módosításáról Politológia BA képzés mintatanterve 2009/2010. tanévtől (felmenő rendszerben) 3. sz. melléklet Kurzus kódja P2-EAP1. P2-TFIL1. Első szemeszter Kurzus Forma óra/hét Kredit Ismeretellenőrz és Európai alkotmány és Előadás 2 3 Kollokvium parlamentarizmustörténet Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék Társadalomfilozófia Előadás 2 2 Kollokvium Filozófia Tanszék Előfeltétel P21-KGT1. Közgazdaságtan Közgazdaságtan Tanszék P2-MP1. Magyar politika ( ) Bihari Mihály P2-POLA1. A politikatudomány alapjai Bihari Mihály P2- A politikatudomány alapjai POLASz.10. szeminárium Szemináriumvezetők P2-MMT1. P2-PJSz1. P2-TJB1. P2-ALT1. P2-ALT2. Előadás 1 2 Kollokvium Előadás 2 4 Kollokvium Előadás 2 4 Kollokvium Kötelező szemináriu m 2 2 Gyakorlati jegy (5) A mai magyar társadalom Bőhm Antal Előadás 2 2 Kollokvium Politikai és jogszociológia Előadás 2 3 Kollokvium Jogszociológia Tanszék Társadalom- és jogelméleti Előadás 2 3 Kollokvium bevezetés Pokol Béla Alternatív előadás Alternatív 2 2 Gyakorlati jegy Választható. előadás (5) Alternatív előadás Alternatív 2 2 Gyakorlati jegy Választható. előadás (5) Optimális óraszám összesen Társfeltétel: POLA1. Második szemeszter Kurzus kódja Kurzus Forma óra/hét Kred it Ismeretellenőrzés Előfeltétel P2-EAP2. Európai alkotmány- és Előadás 2 3 Kollokvium EAP1. parlamentarizmustörténet Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék P2-TFIL2. Társadalomfilozófia Előadás 2 3 Kollokvium TFIL1. Filozófia Tanszék P21-KGT2. Közgazdaságtan Előadás 2 3 Kollokvium KGT1. Közgazdaságtan Tanszék P2-MP2. Magyar politika ( ) Bihari Mihály Előadás 2 4 Kollokvium MP1. 23

24 P2-POLA2. A politikatudomány alapjai Bihari Mihály P2- A politikatudomány alapjai POLASz.20 szeminárium Szemináriumvezetők P2-MMT2. P2-PJSz2. P2-TJB2. A mai magyar társadalom Bőhm Antal Politikai és jogszociológia Jogszociológia Tanszék Társadalom- és jogelméleti bevezetés Pokol Béla Előadás 2 4 Kollokvium POLA1. Kötelező szemináriu m 2 2 Gyakorlati jegy (5) Társfeltétel: POLA2. Előadás 2 2 Kollokvium MMT1. Előadás 2 3 Kollokvium PJSZ1. Előadás 2 3 Kollokvium TJB1. P2-PMPT P2-AJ1. Politikai mozgalmak, politikai tiltakozás, civil társadalom Szabó Máté Előadás 2 3 Kollokvium MMT1. Alkotmányjog Előadás 2 3 Kollokvium POLA1. Alkotmányjogi Tanszék Optimális óraszám összesen Kurzus kódja P2-AJ2. P2-PKM1. P2-EPG1. P2-MPT1. P2-MPR1. P2-ÖP1. P2-EUI. P2-NJP1. P2-ALT3. P2-ALT4. Harmadik szemeszter Kurzus Forma óra/hét Kred Ismeretellenőrzés Előfeltétel it Alkotmányjog Előadás 2 3 Kollokvium AJ1. Alkotmányjogi Tanszék A politológiai kutatás Kötelező 2 2 Gyakorlati jegy (5) módszertana szemináriu KGT2. Sugatagi Gábor m Egyetemes politikai gondolkodás Előadás. 2 4 Kollokvium története TFIL2. Szabó Máté A magyar parlamentarizmus Előadás 2 3 Kollokvium története EAP2. Boros Zsuzsanna A magyar politikai rendszer Előadás 2 4 Kollokvium Körösényi András MP2. Összehasonlító politika Előadás 2 4 Kollokvium Navracsics Tibor POLA2. Európai integráció története Előadás 2 3 Kollokvium Arató Krisztina EAP2. Nemzetközi jog politológusoknak Nemzetközi Jogi Tanszék Alternatív előadás Választható Előadás 2 2 Kollokvium AJ1. Alternatív előadás Alternatív előadás Alternatív előadás Választható Optimális óraszám összesen Gyakorlati jegy (5) 1-6 szemeszter 2 2 Gyakorlati jegy (5) 1-6 szemeszter 24