Fiatal és tapasztalt/döntéshozó generáció közti szakadék szűkítése. A Magyar Doktorandusz Közösség

Átírás

1 Fiatal és tapasztalt/döntéshozó generáció közti szakadék szűkítése Az Európai Unió Erasmus+ program támogatásával ( HU02-KA ), A Magyar Doktorandusz Közösség 2011 augusztusában a magyarországi, valamint a határon túli, Kárpát-medencei magyar doktoranduszszervezetek kezdeményezésére megalakult a Magyar Doktorandusz Közösség (MDK). A magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai, romániai és vajdasági, határon túli magyar PhD hallgatók érdekképviseletét ellátó szervezetek együttműködési szándékukat fejezték ki annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében élő magyar doktoranduszok szakmai együttműködését, közéleti szerepvállalását elősegítsék. Az együttműködéssel létrejött egy aktív Kárpát-medencei magyar doktoranduszhálózat, melynek elsődleges célja, hogy elősegítse a hazai és külföldi, illetőleg európai uniós tapasztalatok felhasználásával a doktoranduszok által végzett kutatások színvonalának emelését, valamint a határon túli doktorandusz- és fiatal kutatói szervezetek közös érdekérvényesítését. Mondd el a véleményed! Fiatal és tapasztalt/döntéshozó generáció közti szakadék szűkítése Annak érdekében, hogy a Magyar Doktorandusz Közösség eleget tegyen célkitűzéseinek, 2015 szeptemberében a Doktoranduszok Országos Egyesülete segítségével pályázatot nyújtottunk be az Erasmus+ KA3 kategóriájában, melynek célja a strukturált párbeszéd előmozdítása a fiatalok és az ifjúság területén tevékenykedő döntéshozók között. A benyújtott pályázat a Fiatal és tapasztalt/döntéshozó generáció közti szakadék szűkítése címet viseli, és 2015 decemberében az Erasmus+ program támogatásban részesítette. A sikeres pályázatnak köszönhetően a magyarországi Doktoranduszok Országos Egyesülete, a felvidéki TéKa, valamint az erdélyi RODOSZ hivatalosan is megkezdhette a

2 program megvalósítását a vajdasági VMDOK és a kárpátaljai Momentum Doctorandus támogatásával és segítségével. A pályázatban vállaltaknak megfelelően a megvalósítás 3 prioritást ölel fel. I. prioritás online kérdőívvel felmértük a magyarországi, erdélyi és felvidéki, II. III. év közötti fiatalok véleményét az oktatásról, a tanulás utáni érvényesülésről, az őket érintő elsődleges problémákról, valamint a számukra legrelevánsabb kulcskompetenciákról, melyeket fontosnak tartanak az érvényesüléshez; prioritás a megkérdezett fiatalok bevonásával megoldási stratégiát dolgoztunk ki a fiatalokat érintő problémákra, elsősorban az oktatással és a munkaerő-piaci érvényesüléssel kapcsolatos helyzetre; prioritás a megoldási stratégiát 3 nemzetközi találkozó keretein belül ismertettük a döntéshozókkal, valamint szakmai párbeszédet kezdeményeztünk a fiatal és a tapasztalt generáció közt. A projekt mindhárom fázisa a fiatal generáció aktív bevonásával történt, és közös munkával valósítottuk meg a pályázat egyes fázisait. A projekt I. fázisában, a kérdőívek kitöltésében összesen 469 fiatal vett részt, valamint kiderült, hogy a fiatalok a legsúlyosabb problémának a következőt tartják: - munkanélküliség, - pénztelenség, - kiszámíthatatlan jövő, bizonytalan jövőkép. További fontos probléma még az értéknélküliség, az elvándorlás, a növekvő társadalmi egyenlőtlenség, valamint az idegen nyelvek (Erdély és Felvidék esetében az államnyelv) nem megfelelő ismerete. Emellett a megkérdezettek úgy vélik, az egyetemi képzés nem nyújt egyenlő mértékben elméleti és gyakorlati képzést, sok esetben a hallgatók az elméleti képzés túlsúlyát emelték ki a gyakorlat rovására. A projekt II. fázisában létrehoztunk egy globális felsőoktatási problématérképet, melyet eljuttattunk azokhoz a diákokhoz, akik jelezték, részt szeretnének venni a találkozón a döntéshozókkal. A projekt második fázisába közel 70 fiatalt vontunk be, mely során megszületett egy felsőoktatási problématérkép, továbbá elkezdtük kidolgozni azt a megoldási stratégiát, melyek bemutatásra kerültek a nemzetközi találkozók során.

3 Mondd el a véleményed Budapest, május 4 7, MTA Domus Vendégház Az első nemzetközi találkozóra május 4-e és 7-e között került sor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Domus Vendégházában. Már a rendezvény előtt világossá vált számunkra, hogy a döntéshozó generáció támogatja kezdeményezésünket, hisz a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkársága és az MTA Domus Vendégház biztosította a rendezvényhelyszínt, és segített a rendezvény sikeres lebonyolításában. A 4 napos rendezvény nemcsak azért volt különleges, mert először került sor a fiatal generáció és döntéshozók találkozójára, hanem azért is, mert az Előttem az utódom mini konferencia keretén belül a tapasztalt generáció véleményét is kikérhettük a fiatalokat jelenleg érintő kérdésekkel kapcsolatban. Ez azért is lényeges, mert így mind a fiatal, mind a tapasztalt generáció (döntéshozók) szemszögéből meg tudtuk vizsgálni a fiatalokat érintő problémákat. A konferencia során dr. Bitay Enikő (Erdélyi Múzeum Egyesület, az MTA külső tagja), prof. Csizmadia Imre (University of Toronto), prof. Kontra Miklós (Károli Gáspár Egyetem Bölcsésztudományi Kar), dr. Menyhárt József (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Középeurópai Tanulmányok Kara), valamint dr. Rágyanszki Anita (Miskolci Egyetem) is megosztotta velünk véleményét és tapasztalatait.

4 A konferencián tapasztaltaknak, továbbá a megoldási stratégiának köszönhetően másnap prof. Bauer Győzővel (Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet), dr. Gonda Tiborral (Pécsi Tudományegyetem Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet), dr. prof. Korhecz Tamással (Jogász, Egyetemi tanár) és Zsigmond Csillával (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) tárgyaltuk meg a fiatalokat érintő problémákat, és az általuk javasolt megoldáscsomagot. Olyan témákat vitattunk meg, mint a szakmai gyakorlatok hiánya, az elméleti és gyakorlati képzés közti egyensúly hiánya, a kompetenciák fejlesztése, minőségbiztosítás, ösztöndíjrendszerek, csereprogramok, ALUMNI rendszerek, kapcsolatkialakítás a versenyszférával, valamint a fiatalok motivációjának elősegítése. A rendezvény további hozománya, hogy a fiatalok személyes és kommunikációs kompetenciái is jelentősen fejlődtek, és nyitottak a további együttműködésre a döntéshozó generációval. A rendezvény során és azt követően a következő eredmények születtek: - a résztvevő hallgatók felvették a kapcsolatot a felsőoktatási intézményekkel (Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Selye János Egyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem), és jelezték, hogy a minőségi szakmai gyakorlatok érdekében tárgyalni szeretnének a döntéshozókkal. Dr. Gonda Tibor jelezte, az ügy előmozdítása érdekében felveszi a kapcsolatot a Pécsi Tudományegyetemmel, és elősegíti a probléma megoldását. - a hallgatók felismerték, hogy az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a további boldoguláshoz és érvényesüléshez, ezért keresni fogják a lehetőségeket a probléma megoldására. Prof. Bauer Győző jelezte, hogy Szlovákiában az államnyelv nem megfelelő ismeretén is dolgozni kell, azonban ez hosszadalmas folyamat. - az egyetemi karrierirodák és központok sok esetben megreformálásra szorulnak, a döntéshozók várják a konkrét javaslatokat. - a fiatalok belátták, hogy a generációjuk hozzáállásán változtatni kell, és a tapasztalt generáció is látja ezen problémákat, valamint a tudományos utánpótlás kinevelése is égető kérdés. Mondd el a véleményed Kolozsvár, november 3 6., Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem A második nemzetközi találkozóra november 3-a és 6-a között került sor Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának épületében. A Magyar Doktorandusz Közösség hálával tartozik dr. Tonk Márton dékán úrnak, hogy lehetővé tette itt számunka az erdélyi nemzetközi találkozó megvalósítását.

5 A májusi, budapesti rendezvényhez hasonlóan Kolozsváron is egy lelkes, fiatalokból álló csapat jött össze, akik aktívan és örömmel vettek részt a közös munkában. Külön öröm számunkra, hogy a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, valamint az Országos Magyar Diákszövetség képviselői is részt vettek a közös munkában. A nemzetközi találkozó során a döntéshozó generációt dr. Bitay Enikő (Erdélyi Múzeum Egyesület főtitkára, az MTA külső tagja), dr. Soós Anna (Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor helyettese, a Magyar Tagozat vezetője, egyetemi docens), dr. Veres Valér (Babes- Bolyai Tudományegyetem, habilitált egyetemi docens, oktatáspolitikai szakértő) és dr. Balog Adalbert (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar, egyetemi tanár, kari kancellár) képviselték. A találkozó során arra kerestük a választ, hogyan is növelhető a diákok idegen nyelvi kompetenciája, továbbá létrehozhatók-e karrierirodák az egyetemeken, a versenyszféra és az egyetemek/diákok közti szorosabb kapcsolat hogyan mozdítható elő. Megfogalmazódott az az igény, hogy szükséges szakmai workshopok megszervezése az egyetemi városokban, ahol találkozik a kereslet és kínálat.

6 A találkozó során elhangzott legfontosabb problémák és javaslatok: - államnyelv nem megfelelő ismerete megoldásként az javasoltuk, hogy legyen az egyetemi tantárgyak között szakszeminárium, mely elsősorban Szlovákiában és Romániában nagyon fontos. Azt a visszajelzést kaptuk, amennyiben kellően magas lesz az érdeklődés (legalább 10 diák), úgy a Selye János Egyetemen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a döntéshozók megfontolják az államnyelven történő szemináriumok megvalósítását. - Választható idegen nyelvek alacsony repertoárja az angol és német nyelv mellé a francia, spanyol és olasz nyelvkurzusok felvétele a választható tantárgyak közé. Amennyiben kellően magas lesz az érdeklődők száma, úgy az egyetemek megfontolják ezt a lehetőséget. - Karrier központok működésének elősegítése az egyetemek (ahol szükséges), elősegítik az információk akadálymentes áramlását, továbbá elérhetővé teszik a pályázati lehetőségek minél szélesebb körben történő terjesztését. Mondd el a véleményed Komárom, Szlovákia, február , CSEMADOK Ház A harmadik, záró találkozóra között került sor Komáromban, a CSEMADOK Házban. A budapesti és kolozsvári rendezvényekhez hasonlóan a komáromi rendezvény során is aktívan bekapcsolódtak a fiatalok a megoldási stratégia kidolgozásában. Külön öröm számunkra, hogy a fiatalokat képviselő szervezetek mellett elismert szakemberek is biztosítottak minket arról, hogy kezdeményezésünk hasznos, megállja a helyét, és támogatnak minket a továbbiakban is. A felvidéki találkozón olyan témákat sikerült megvitatnunk, mint az anyanyelvi oktatás szükségessége és a tanulmányi lehetőségek kiterjesztése, az egyetemek, diákok és munkaerőpiac közti kommunikációs csatornák megnyitása, a szakmai gyakorlatok lehetőségének bővítése, továbbá a fiatal generáció motivációjának elősegítése. A tanácskozás és kerekasztal-beszélgetés során Harsányi Ilona (Balassi Intézet), András Hanga (Ifjúsági szakértő, Stratégia a Fiatalokért), dr. Szarka László (docens, Selye János Egyetem), Stubendek László (Komárom polgármestere), Kiss Róbert (komáromi esperes, püspöki helynök) és Matus Tibor (Szövetség a Közös Célokért) osztotta meg velünk véleményét a fiatalokat érintő problémák kapcsán.

7 A találkozó során elhangzott legfontosabb problémák és javaslatok: - karrierközpont létrehozása a Selye János Egyetemen. A döntéshozók látnak potenciált a kezdeményezésben. A 2017/2018-as tanév második felében egy karriernap és workshop megrendezésére kerülhet sor, mely lehetőséget biztosít a résztvevőknek a munkalehetőségek megismerésére és találkozásra a potenciális munkáltatókkal. - idegen nyelvi és államnyelvi ismeretek elősegítése az előző találkozókhoz hasonlóan, amennyiben kellő számú érdeklődő jelzi ezt a szándékot, az egyetemek lehetővé

8 teszik az idegen nyelven és államnyelven tartott szemináriumok beépítését a választható tantárgyak közé. - A felvehető és szabadon választható tantárgyak repertoárjának szélesítése. A döntéshozók szerint ez egy hosszadalmas folyamat, akár éveket is igénybe vehet, de nyitottak a tárgyalásra, és amennyiben megfelelően alá tudják támasztani az igényeket a fiatalok, úgy elkezdődhet a megvalósítás. Az eredményeket összevetve a Fiatal és tapasztalt/döntéshozó generáció közti szakadék szűkítése címet viselő, Európai Unió Erasmus+ Projekt által támogatott, HU02-KA számú pályázatunk sikerrel zárult, ugyanis: - az I. prioritás során létrehozott kérdőívet a vállalt 300 fiatal helyett 469 fiatal töltötte ki - közel 70 hallgató kapcsolódott bele a megoldási stratégia kidolgozásába - megszületett a problémákra felvetett megoldási stratégia, melyet 3 nemzetközi találkozó során ismertettünk a döntéshozókkal. A legrelevánsabb problémák, melyekre megoldást javasoltunk: o Karrierközpontok létrehozása azokon az egyetemeken, melyeken nem léteznek, valamint a már létező karrierközpontok működésének megreformálása, sikeres működésének elősegítése (hatékonyabb kommunikáció az egyetem, hallgatói önkormányzatok, doktorandusz önkormányzatok és a hallgatók között, pályaorientációs részleg létrehozása, pályázati részleg létrehozása) o Egyetemi workshopok szervezése, mely lehetőséget nyújt a hallgatók és a potenciális munkáltatók találkozására o Egyetemi szakmai gyakorlatok rendszerének megreformálása, működésének elősegítése o Idegen nyelvek és államnyelv (Szlovákiában és Romániában) tanulási lehetőségeinek kiterjesztése