A TÁJ T J FOGALMA, RENDSZERE

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TÁJ T J FOGALMA, RENDSZERE"

Sarolta Szalainé
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A TÁJ T J FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS RENDSZERE

2 A TÁJFOGALOM T KEZDETEI BIBLIA LANDSCHAFT német geográfusok EGY FÖLDFELSZÍNI EGYSÉG ÖSSZTULAJDONSÁGAINAK MEGJELENÉSE (A. Humboldt 1807) A tájfogalom t csírája

3 A TÁJ T J MINT A KLASSZIKUS FÖLDRAJZI KUTATÁSOK TÁRGYA A tájkutatt jkutatás s hagyományos irányzatai a FÖLDRAJZI TÁJT fogalma körül k l bontakoztak ki.

4 A német n geográfi fiában 2 irányzat: Az egyedi vonások hangsúlyoz lyozása A táj t j a térbeli t hierarchia egyik sajátos, megjelenésében egységes ges szintje (A. Hettner) minden táj t önálló individuum, egyénis niség.. g.. (Bulla B.)

5 A A táj t j valamilyen földrajzi f típus t térbeli megtestesülése, se, amelynek lényege egy uralkodó jelenségben vagy jelenségcsoportban ragadható meg. (V. de la Blache) A természeti és a társadalmi jelenségek nem választhatók el egymástól.

6 HARMADIK FELFOGÁS (Hard,, G. 1970) Kritizálja az előzőeket. eket. Nem tudják összhangba hozni a táj t tudományos és s hétkh tköznapi fogalmát.

7 Intenzív v kutatások 1930 után Táj j alkotóelemeinek csoportosítása sa Táj j térbeli t szerkezetének megállap llapítása Tájak közötti k hierarchia vizsgálata Tájak közötti, k nem szerkezetből adódó kapcsolatok feltárása Tájtípusok, tájrendszer t feláll llítása

8 A tájfogalom t különbk nböző meghatároz rozásai hasonló Egységess gesség Komplexitás Kölcsönhatás elemekből épülnek fel. Egyediség Méret Hierarchia Területis letiség Használat Természetess szetesség Emberi hatások stb.

9 A 60-as évekre egyetért rtés A táj t j a földfelszf ldfelszín n (geoszféra) része, r amely alakja, külsk lső megjelenése jelenségeinek, folyamatainak kölcsk lcsönhatásai, valamint a fekvéséből l adódó külső és s belső kapcsolatok révén r n egy konkrét t földrajzi f helyen jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező térbeli egységet get alkot, határai természetesek ill. az emberi tevékenys kenység által némileg n módosultak. m dosultak. (Bastian,, O Schreiber,, K. F.)

10 A tájft jföldrajz feladata ekkor a geofaktorok vertikális integráci ciója

11 A fogalom kettősége megmarad REÁLIS-IDEÁLIS TÁJ (Passarge, S.) TÉRBELI-VIZUÁLIS EGYSÉG (Troll, C.)

12 Az új j fogalmak a táj t j lényegl nyegét t a tájfunkciókban kban ragadják k meg

13 AMERIKAI EGYESÜLT 1925 C. O. Sauer landscape Társadalmi vonásokkal egész szítette ki R. Hartshorne (1939) a fogalomban nincs benne a területi vonatkozás ÁLLAMOK

14 HAZAI TÁJKUTATT JKUTATÁS Német hatás!!! Amerikai hatás Száva va-kováts Endre (1965) tájvita csak esztétikai tikai jelleg Szovjet hatás Sz. O. Kalesznyik N. A. Szolncev - Szolncev-elv :

15 A tájalkott jalkotó tényezők, köztk ztük k a kulcsszerepet betölt ltő földkéreg és s az atmoszféra, valamint a víz, v növényzet nyzet és s az állatvilág g a különböző területegys letegységeken geken belül szorosan egymásra épülnek.

16 A MAGYAR TÁJKUTATT JKUTATÁS KEZDETEI

17 XIX. század zad Fényes Elek Hunfalvy János A A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása sa ( ) Egyetemes földrajzf ldrajz ( )

18 XX. Század zad A tájkutatt jkutatás s jelentősége nőn Teleki Pál A földrajzi f gondolat törtt rténete Lóczy Lajos Cholnoky Jenő -természetföldrajzi tájfelosztás Princz Gyula Magyarország g tájrajzat jrajza Kádár László A magyar nép n p tájszemlt jszemlélete lete és Magyarország g tájneveit jnevei Mesterséges tájnévadások pl. Zemplénihegység Első tájbeosztások

19 II. világh gháború után Bulla B. Mendöl T. A KárpK rpát- medence földrajzaf ldrajza Trianon előtti beosztás Pécsi M. Sárfalvy B. Magyarország g földrajzaf ldrajza új beosztás Marosi S.

20 MODERN TÁJBEOSZTT JBEOSZTÁS Magyarország g Nemzeti Atlasza (1989)

21 Magyarország g kistájainak katasztere Marosi-Somogyi (1990) Pannon Enciklopédia dia (1997) Hevesi A. Hajdú- Moharos J. 21 nagytáj Népi elnevezések (Bakonyerd( Bakonyerdő, Mátraerdő stb.)

22 A A természet védelmv delméről (1996/LIII. sz.) törvt rvény jogi kategória A táj t j a földfelszf ldfelszín n térben t lehatárolhat rolható,, jellegzetes felépítésű és s sajátoss tosságú része, a rár jellemző természeti értékekkel és rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel geivel együtt, ahol kölcsk lcsönhatásban találhat lhatók k a természeti erők és s a mesterséges (ember által létrehozott) l környezeti k elemek.

23 2 TÁJKUTATT JKUTATÁSI IRÁNYZAT Az 1970-es évektől az agrárgazdasági szempontú tájértékelés erősödött meg (Góczán L.; Lóczy D.; Tózsa I.; Ádám L.; Szabó J.; Kertész Á. ; ; Lovász Gy.). A tájváltozásokra, a területhasználat változásaira összpontosít, az antropogén hatást emeli ki, és a hagyományos földrajzi módszerek mellett időnként a történettudomány eszközeit is felhasználja (Frisnyák S.; Rakonczai J.; Gyuricza L.; Keveiné Bárány I.; Konkolyné Gyúró É.; Gábris Gy.; Miczek Gy.; Dobos A.).

24 Miért e sok bonyodalom a TÁJ körül??? Szakkifejezések Hétköznapi szavak táj zavart kelt köznyelvi jelentés s beszűrődik Értelmező kéziszótár (1972): Földrajza, növényzete stb. alapján egységes v. összefüggő (kisebb) terület. Pl. A Duna tája, A körülöttünk látható természet. Környék, tájék. Pl. A világ minden táján. Valakinek a háza tája. A test vmely meghatározott része, szerv környéke. Pl. a has tája

25 Itt születtem én ezen a tájon, Az Alföldi szép nagy rónaságon. (Petőfi S. Szülőföldemen, 1848)

27 - Meghatározott földterület - a föld megjelenése ahogyan észleljük Terjedelme nem esik egybe a táj t j topográfiai határaival

28 A TÁJKUTATT JKUTATÁS S IRÁNYZATAI 1. Ökológiai szemléletm letmód Németország A. Haeckel (1866) 1939 TájökolT kológia C. Troll: A táj különböző méretű elemei mintázatot alkotnak, amely mögött szigorú természeti törvényszerűségek húzódnak meg. 2 féle f megközel zelítést egyesít: Földrajz térbeli egymásmellettiség HORIZONTÁLIS megközelítés Biológia egymásra épülés VERTIKÁLIS megközelítés

29 2. Hazai tájértt rtékelési irányzatok 1. Talajtérk rképezésre épülő tájértékelés II. József J kataszteri felmérés s (1786) 1. Aranykoronaérték a föld minőségét általánosan elfogadott mutatóval jelzi.

30 2. Kreybig-féle talajismereti térképezés ökológia szemlélet 3. Mezőgazdasági termőhely értékelés 70-es évek Termőhelyi értékszám 4. Magyarország agroökológiai potenciálja

31 5. Természetf szetföldrajzi tájértt rtékelés 1. Tájökológiai elemzés tájtényezők elemzése 2. Tájszintézis termőhelytípusok megállapítása 3. Tájfeltárás Lehetséges földhasználat Ökológiai értékelés stabilitás, terhelhetőség

32 3. Értékelés s a tájrendezt jrendezésben A tájrendezt jrendezés s folyamatában, a táj t értéknövelő átalakításakor ökológiai közgazdaságigi műszaki esztétikai tikai szempontok érvényesülnek.

33 Szakaszai (Csemez Attila) 1. A cél c l megfogalmazása 2. Tervezés koncepció kialakítása Tájvizsgálat (analízis) Tájértékelés s (tájdiagn jdiagnózis) 3. A terv megvalósítása sa 4. Ellenőrz rzés, fenntartás

34 H. Kiemstedt (1967) ökológiai alkalmasság meghatároz rozására ra irányul nyuló tájértékelés s bevezetése a tájrendezésbe. MAGYARORSZÁG -Csemez A. -Csima P. -Mőcsény M. Az értékelés szakaszában különböző szempontok szerint rangsorolják Az egyes tájhasználati konfliktusokat.

Hasonló dokumentumok

BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE

A TÁJ T BEOSZTÁSA SA ÉS RENDSZERE Tudomány nyágak szerinti beosztás eltérések!!! Természetf szetföldrajz Növényföldrajz Talajtan Vízrajz Meteorológia Agroökol kológia Erdőgazd gazdálkodás Általános területi