A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI FELADATAI. Velence, december 5.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI FELADATAI. Velence, 2008. december 5."

Anna Veres
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI CIÓS FELADATAI Dr. Bóday B PálP ügyvezető elnök Országos Humánpolitikai Egyesület Velence, december 5.

2 A SZTRÁJKR JKRÓL A dolgozók k körében k felzúdul dulást kelthet, ha nem megfelelőek ek a munkakörülm lmények vagy a munkarend, esetleg nagyobb létszl tszámleépítést jelentenek be. A sztrájk leggyakoribb oka mégis m a bérekkel és s a bérjellegb rjellegű juttatásokkal való elégedetlens gedetlenség. g.

3 SZTRÁJKOK MAGYARORSZÁGON GON Magyarországon gon nemzetközi zi összehasonlításban sban nem nagy a sztrájkok száma. Az utóbbi időben a tömegkommunikációban hangsúlyos szerephez jutottak a sztrájkok. Ezek a munkabeszüntet ntetések elsősorban sorban olyan munkáltat ltatóknál l játszj tszódtak le, amelyek közszolgk zszolgáltatói i feladatokat látnak l el (pl. MÁV, M BKV). Ezért tevékenys kenységük k (vagy éppen annak elmaradása) közfigyelemre k számíthat.

Ezek a munkabeszüntet ntetések elsősorban sorban olyan munkáltat ltatóknál l játszj tszódtak le, amelyek

4 SZTRÁJK ÉS S KOMMUNIKÁCI CIÓ A sztrájk egyfajta válsv lsághelyzet az adott szervezetben és a (köz)szolg z)szolgáltatásokat igényl nylők számára is A válsv lsághelyzet hatásának csökkent kkentése külső és belső kommunikáci ció segíts tségével

z)szolgáltatásokat igényl nylők számára is A válsv

5 A SZTRÁJKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK A konfliktusok kezelése Tárgyalástechnika Válság, válsv lságkezelés, válságkommunikáció

6 A KOMMUNIKÁCI CIÓ ESZKÖZ Z A MUNKÁLTAT LTATÓ SZÁMÁRA Jól l alkalmazva csökkentheti a sztrájk kialakulásának veszély lyét t (akár r el is kerülheti) (ha mégsem m tudja megakadályozni) csökkentheti a következmk vetkezmények negatív v hatásait

lyét t (akár r el is kerülheti) (ha mégsem m tudja

7 A KOMMUNIKÁCI CIÓ HATÉKONY KONY- SÁGA A SZERVEZETBEN A szervezeten belüli li működés m s egyik kulcskérd rdése a kommunikáci ció hatékonys konysága az egymással alá-, fölé- vagy mellérendelts rendeltségi viszonyban dolgozó munkatársak milyen eredményess nyességgel adják át egymásnak a különbk nböző informáci ciókat.

egymással alá-, fölé- vagy mellérendelts rendeltségi viszonyban dolgozó

8 MI BEFOLYÁSOLJA A KOMMU- NIKÁCI CIÓ HATÉKONYS KONYSÁGÁT? A kommunikáci ció hatékonys konysága mindenekelőtt attól l függ, f hogy milyen mennyiségű informáci ció áramlik az egyes informáci ciós s csatornákon, on, milyen torzítással sal jutnak el az informáci ciók k a rendeltetési helyükre, valamint tartalmilag és s formailag tekintettel vane az informáci ció azokra, akiknek szól.

informáci ció áramlik az egyes informáci ciós s csatornákon, on, milyen torzítással sal jutnak

9 A KOMMUNIKÁCI CIÓ LÉNYEGE Nem az a fontos, hogy elmondjam, hanem az, hogy megértsenek rtsenek.

10 A KOMMUNIKÁCI CIÓ TERÜLETEI a kommunikáci ció szereplői a kommunikáci ció csatornái a kommunikáci ció időzítése a verbális lis- és s a non-verb verbális kommunikáci ció kapcsolata az átadandó informáci ció tartalmi és s formai elemei kommunikáci ciós s technikák a kommunikáci ció hatékonys konysága

verbális kommunikáci ció kapcsolata az átadandó informáci ció tartalmi és

11 A MEGGYŐZŐ KOMMUNIKÁCI CIÓ a befogadó közeg ismerete az informáci ció optimális mennyiségének nek kiválaszt lasztása sa az informáci ció tagolása (hangsúlyos kezdés és befejezés, időnk nként nt ismétl tlés), az üzenet strukturálása sa (logikus érvrendszer feláll llítása, kettős érvelés s az előny nyök és s hátrh trányok bemutatására), pozitív v megerősítés s a hallgatóság g irány nyába, minél l több t különbk nböző kommunikáci ciós s csatorna felhasználása sa (hangzó és s képi k informáci ciók együttes használata).

érvrendszer feláll llítása, kettős érvelés s az előny nyök és s hátrh trányok bemutatására), pozitív v megerősítés s a

12 A KONFLIKTUSOKRÓL A konfliktus formája Instrumentális konfliktusok Szocio-emocion emocionális konfliktusok Tárgyalási konfliktusok Hatalmi konfliktusok Belső konfliktusok Hatékony viselkedés Problémaazonos maazonosítás és elemzés, eredményes tárgyalási és döntéshozatali technikák Mindkét t oldal beleélő képességének, empáti tiás s készsk szségének javítása, nyílt kommunikáci ció Kulturált tárgyalt rgyalás A pozíci ciók, tevékenys kenységi körök k egyértelm rtelmű meghatároz rozása Önismeret Eredmény Megoldás Megért rtés Kompromisszum Termékeny munkavégz gzés A belső harmónia és s a hatékonys konyság fokozódása

képességének, empáti tiás s készsk szségének javítása, nyílt kommunikáci ció Kulturált tárgyalt rgyalás A pozíci ciók, tevékenys kenységi körök k

13 A KONFLIKTUSOK KEZELÉSE 1. Én n győzök, te veszítesz tesz 2. Te győzöl, én n veszítek. tek. 3. A kölcsk lcsönös s igény ny-kielégítés s elve ennek a célja c a probléma KÖZÖS K megoldása

14 ÖNÉRVÉNYESÍTÉS ASSZERTIVITÁS Megadó, szubmisszív (passzív) viselkedés Agresszív v viselkedés Önérvényesítés s (asszertivit( asszertivitás) Az asszertív kommunikáci ció technikáia ia A meghallgatás s készsk szsége A konfrontáci ció készsége A megelőző én-üzenetek Az önfeltáró én-üzenet Felmászunk a létrl trán

asszertív kommunikáci ció technikáia ia A meghallgatás s készsk szsége A

15 TÁRGYALÁSTECHNIKA

16 TÁRGYALÁSI TÍPUSOKT Versengő tárgyalás Együttm ttműködő tárgyalás

17 A TÁRGYALT RGYALÁS S FELTÉTELEI TELEI Hatalom és s befolyásol solási si képessk pesség Tudás, szakértelem, felkész szültség Legitimitás A másik m fél f l szüks kségleteinek, helyzetének, lehetőségeinek ismerete Informáci ció Idő A tárgyalt rgyalás s határideje A felkész szülésre sre rendelkezésre álló idő A tárgyalt rgyalás s konkrét t ideje

kségleteinek, helyzetének, lehetőségeinek ismerete Informáci ció Idő A tárgyalt

18 FELKÉSZ SZÜLÉS S A TÁRGYALÁSRA Tartalmi kérdk rdések Tárgyalástechnika Felkész szülés s rendkívüli eseményekre A tárgyalt rgyalás s helyszíne, körülmk lményei

19 A TÁRGYALT RGYALÁS S FOLYAMATA Barátkozás Felvezetés Vita A A vita lezárása sa Tárgyalásvezetés

20 VÁLSÁG, VÁLSÁGKEZELÉS, VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ

21 VÁLSÁG, VÁLSV LSÁGKEZELÉS A válsv lság g kialakulásának folyamata Felkész szülés s a válsv lságra A szervezet felkész szítése se a válsv lságra A válsv lságstáb A válsv lságkezelési tervek

22 VÁLSÁGKEZELÉS, VÁLSÁGKOMMUNIKÁCÓ A válsv lság, a válsv lságkezelés és s a válságkommunikáció viszonya Az összhang kérdk rdése A válsv lsággal érintettség és s a kommunikáci cióval érintettség g viszonya A szinkronkülönbs nbség g kérdk rdése Az időbelis beliség g kérdk rdése A célcsoportok c körülhatk lhatárolása és szegmentálása sa

23 VÁLSÁGKEZELÉS, VÁLSÁGKOMMUNIKÁCÓ Az érintettek viselkedése válsv lság- helyzetben, közvk zvélemény kialakulása Közelítés s a tömeglt meglélektan lektan felől Közelítés s az egyén n viselkedése felől Közelítés s a szervezet felől A válsv lságkommunikációval elérend rendő célok A célok c hierarchiája A hitelesség g kérdk rdése

24 VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ A válsv lságkommunikáció és s a médiam Csatorna- és s eszközv zválasztásoksok A média m magatartása a válsághelyzetben Nyilvános szereplők k a válsághelyzetben Ki nyilatkozzon?

25 VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ néhány ny jótanács Hallgasd végig v a kérdk rdést, mielőtt válaszolsz! v Használd a mindennapi nyelvet, kerüld a szakzsargont! Figyelj viselkedésedre, sedre, mutasd, hogy nyugodt vagy! Légy L előzékeny, fogékony, közvetlen, k nyitott, kedves és s igazságos gos ha szüks kséges sajnálkoz lkozó és s aggódó.. Ha kell, védekezz! v Értsd meg a riporter foglalkozását és s helyzetét. t. Próbálj úgy bánni b a riporterrel, mint aki partnered, vagy szövets vetségesed. Az igazságot got mondd, a teljes igazságot! got!

26 VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ néhány ny jótanács Nézz a riporter szemébe, ha válaszolsz. v Ha tudod a nevét, azon szólítsd! Használd a válsv lságkommunikációs s tervet! Tájékoztasd az alkalmazottakat a válsv lság részleteiről, l, lehet, hogy a média m nem keresi a hivatalos megnyilatkozót! t! Ne légy l gyáva! Ha aggódsz, vagy sajnálkozol, ne gondold, hogy remegned kell megalázkod zkodásodban! Ne találgass! lgass! Vagy tudod a dolgot, vagy nem! Ne félj f túlst lságosan, ha nem tudsz pontosan idézni (hacsak az nem jelent meg már m írásban)!

27 VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓ néhány ny jótanács Ne legyen kedvenc médiumod! m Állandóan egy újságot vagy televízi ziót t kedvelni rossz üzlet. Ez később visszaüthet! Ne szakítsd meg a hirdetést, csak azért mert a riporter nem közremk zreműködő!! A hirdetés s célja c egyébk bként nem az újság g megsegítése. se. Ne ragaszkodj egy törtt rténethez, ha az már m megváltozott, de légy l következetes! k A média m megérti, ha a dolgok változnak. v Ne ess abba a hibába, ba, hogy megjósolod a jövőt! j Ne viselj napszemüveget és s ne rágj r rágógumit! r gumit!

28 A VÁLSV LSÁGKOMMUNIKÁCIÓS TERV ELKÉSZ SZÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI Mikor kell, hogy életbe lépjen? l Melyek a kommunikáci ciós s célok? c Kikből áll a válsv lságstáb, ki a vezetője, ki a szóviv vivő? Melyek a külön k n kezelendő célcsoportok? Mi a megfogalmazott üzenetek tartalma? Melyek a kommunikáci ció lépései? Melyek az igénybe vehető nyilvánoss nossági csatornák? (címjegyz mjegyzék!) Ki, miről l tájékoztat, t nyilatkozik? Milyen egyeztetési folyamatokat, külsk lső kapcsolatokat kell figyelembe venni? (címjegyz mjegyzék!)

29 KÉRDÉSEK, AMELYEKRE FEL KELL KÉSZK SZÜLNI Mi törtt rtént? Kiket és s mennyiben érint? Mi a kivált ltó ok? Ki, vagy mi a felelős? Mit tesz a szervezet a válsv lság g gyors elhárításának érdekében? Mit tesz a szervezet, hogy a kivált ltó okokat is megszüntesse? Van-e, lehet-e e még m g nagyobb, mögöttes m probléma? Tudja-e e a szervezet a folyamatokat ellenőrizni? Mennyi ideig tart a folyamat? Voltak-e e figyelmeztető jelek? Kárigénnyel kihez fordulhatnak a válsv lsággal érintettek?

30 FELKÉSZ SZÜLÉS S A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSOLATOS FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA Rendszerezett ismeretek Készségfejlesztő tréningek Gyakorlat

Hasonló dokumentumok

Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz

Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz A módszerek, válságkezelési megoldások a munkáltatói oldalon 2010. március 23 Az egészs szség g fogalma Az egészs szség g olyan állapot,