BEVEZETÉS - A TÁJ MINT RENDSZER TERMÉSZETFÖLDRAJZI ALAPJAI A TÁJ FOGALMA, RENDSZERE, TÁJTÍPUSOK A TÁJ ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA TÁJALAKÍTÁS A

Átírás

1 TÁJRENDEZÉS IV. év KÖRNYEZETMÉRNÖK K SZAK

2 A FÉLÉV F V BEOSZTÁSA SA BEVEZETÉS - A TÁJ MINT RENDSZER TERMÉSZETFÖLDRAJZI ALAPJAI A TÁJ FOGALMA, RENDSZERE, TÁJTÍPUSOK A TÁJ ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA TÁJALAKÍTÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK TÁJGAZDÁLKODÁS TÁJTERVEZÉS TÁJVÉDELEM, A TÁJVÉDELEM JOGSZABÁLYI ESZKÖZEI

3 ZH: A JEGYSZERZÉS S MÓDJAM előad adások anyagai Kötelező irodalom Csemez A.: TájtervezT jtervezés- Tájrendezés. Mezőgazda Kiadó,, Bp Csima P.-Kincses K.: Tájrehabilitáció (egyetemi jegyzet). Kertészeti és Élelmiszeripai Egyetem Bp Konkolyné Gyúró É.: KörnyezettervezK rnyezettervezés. Mezőgazda Kiadó.. Bp Csorba P.: TájökolT kológia (egyetemi jegyzet). Db

4 TANULMÁNY NY elkész szítése se (tájhaszn jhasználati konfliktus) KISELŐAD ADÁS S megtartása

5 BEVEZETÉS A TÁJ T J MINT RENDSZER TERMÉSZETF SZETFÖLDRAJZI ALAPJAI

6 A TÁJ: T EGY FÖLDFELSZF LDFELSZÍNI EGYSÉG ÖSSZTULAJDONSÁGAINAK MEGJELENÉSE SE (A. Humboldt 1807) Térbeliség!!!!!!!!!! Összetettség!!!!!!!!!!

7 minden táj t j tájalkott jalkotó tényezők (szerkezet, domborzat, éghajlat, hidrológiai hálózat, természetes növénytakaró) és s az ember tájalkotó, kultúrateremtő tevékenységének természetes együttese, szintézise zise. Földrajzi területegység, amelyhez hasonló van a Földön, de teljesen azonos soha. Tehát t minden táj t önálló individuum, egyénis niség. g. (Bulla B )

8 GEOSZFÉRÁK LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA RA ATMOSZFÉRA PEDOSZFÉRA BIOSZFÉRA TÁRSADALMI SZFÉRA

9 AZ ÉLŐ FÖLD RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA BIOSZFÉRA PEDOSZFÉRA LITOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI

10 A A világ g különleges k és s bonyolult akárcsak egy pók p k hálója. h Ha megérinted egy fonalát t remegése végigfut v az összes többi szálon. Mi nemcsak megérintj rintjük k a hálót, hanem bele is szakítunk. tunk. Gerald Durell

11 A TÁRSADALMAST RSADALMASÍTOTT FÖLD F HOMOMORF RENDSZERMODELLJE VISSZASUGÁRZOTT ENERGIA VILÁGŰR A NAPSUGÁRZÁS ENERGIÁJA ATMOSZFÉRA HIDROSZFÉRA EMBER BIOSZFÉRA LITOSZFÉRA PEDOSZFÉRA A FÖLD BELSŐ SZFÉRÁI

12 A FÖLDRAJZI F KÖRNYEZET K TAGOLÓDÁSA ÉS S INTEGRÁLT GYAKORLATI CÉLÚC KUTATÁSA

13

14 A FÖLDFELSZF LDFELSZÍN N DINAMIKAI RENDSZERE

15 geomorfológia gia FORMA FÖLDFELSZÍN ANYAG FOLYAMAT geológia gia műszaki tudományok

16 Analizálás: Formát geomorfológia, gia, Anyagot geológia, gia, Folyamatot - a műszaki m tudományok vizsgálj lják. Szintetizálás: geomorfológia gia A DOMBORZAT A TÁJ T J EGY NAGYON FONTOS ELEME!!!!!

17 MILYEN FOLYAMATOK FORMÁLJ LJÁK K A DOMBORZATOT? Endogén Exogén Antropogén

18 GEOMORFODINAMIKAI FŐRENDSZER

19 A felszín n domborzata: Extraterresztikus energiával működő exogén és Intraterresztikus energiával működőm endogén erők gravitáci ciós s térben t megvalósul suló kölcsönhatásaként fejlődik.

20 I. Endogén n folyamatok Intraterresztikus energiabevitel alakítja (radioaktivitás) BELSŐ FOLYAMATOK

21

22 BIZONYÍTÉKOK Radiometrikus kormeghatározás-óceán szétterülésének elmélete (Hess 1962) A magmás eredetű ásványok és kőzetek kora kellő pontossággal meghatározhatóvá vált. Az óceáni hátságoktól a peremterületek felé haladva egyre idősebbnek kell lennie az óceánaljzat korának.

23 Oceanológiai kutatások Paleomágneses mérések

24 Szeizmológiai eredmények

25 Geológiai, őslénytani kutatások

26 KÖZELEDŐ KŐZETLEMEZEK

27

28 TÁVOLODÓ KŐZETLEMEZEK

29 ELCSÚSZ SZÓ KŐZETLEMEZEK

30

31

32

33 I. Endogén n folyamatok Kialakul az elsődleges domborzat.

34 II. Exogén folyamatok Extraterresztikus energiabevitel alakítja (napenergia) KÜLSŐ FOLYAMATOK

35 JELLEGE: Hatékonyságuk függ a felszínt felépítő kőzettől. Gravitációs térben működik. Eredményük általában - nivellálódás.

36 TÍPUSAI: 1. Gravitáci ció hatására közvetlenül, l, száll llító közeg nélkn lkül l lejátsz tszódó folyamatok TÖMEGMOZGÁS

37 Szállítóközeggel: 2. Sz 1. Levegő EOLIKUS FOLYAMATOK 2. Víz: 2. Jég GLACIÁLIS LIS FOLYAMAT 3. Cseppfolyós s víz v ERÓZI ZIÓ 1. Meghatározott pályp lyán FLUVIÁLIS LIS 2. Oldó hatás s révén r KARSZTOS FOLYAMAT

38 3. Sz Szél által mozgatott víz: LITORÁLIS LIS FOLYAMAT 4. Cseppfolyós s víz v és jég: PERIGLACIÁLIS LIS FOLYAMAT.

39 5. Biogeomorfológiai giai folyamatok

40 ÁLTALÁNOS FORMAKÉPZ PZŐ NEGATÍV V FORMÁK MECHANIZMUS DENUDÁCI CIÓ -víz EXARÁCI CIÓ - jég ABRÁZI ZIÓ hullámz mzás POZITÍV V FORMÁK Kipreparálódás Akkumuláci ció

41 A relief változv ltozása lehet: Gyors (pl. homokmozgás) Lassú (pl. kéreg k folyamatok)

42 A domborzat alakja, változv ltozása, stabilitása sa fontos szerepet játszik: Ember g-i g i tevékenys kenysége Népesség g elhelyezkedése Területhaszn lethasználat-gazdas gazdaságosság (munka, energaifelhasználás,, haszon)- pl. korábban gumipitypang, gyapot termelés s stb. CÉL: A domborzat minél l részletesebb r vizsgálata.

43 Domborzat alakrajzi minősítése: se: Legáltal ltalánosabb Legrégebbi gebbi (Neumann, 1858) korábban leíró jelleg Ma alkalmazott geomorfológia gia Célja a felszínform nformák, anyagok és folyamatok minél l teljesebb körűk kvantitatív v jellemzése és értékelése.

44 A domborzat elemzése: Statikus térképről l is meghatározhat rozható Általában statikusnak tekintik. Kiszámíthat tható környezeti adottság Dinamikus Vulkanizmus, mederváltoz ltozások, tömegmozgások.

45 III. ANTROPOGÉN FELSZÍNFORM NFORMÁLÓ FOLYAMATOK Agrogén domborzat Technogén domborzat

46 Hatására: Negatív v formák felszín n tagolása Felszín elegyengetése Anyagfelhalmozás