BEVEZETÉS AZ ÉPÍTÉSZETBE HELY ÉS TÉR HELY ÉS TÉR A HELY A HELY A HELY

Átírás

1 BEVEZETÉS AZ ÉPÍTÉSZETBE HELY ÉS TÉR DE. MŰSZAKI KAR, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK PROF. PUHL ANTAL DLA HABIL 2., a tér et nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, ha csak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható és alakja körzővel és vonalzóval megrajzolható. A tér mindig geometriai ábra. mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint ez az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van. (Hamvas Béla) : valamely természetes tereptárgy vagy mesterséges létesítmény, összefoglaló néven objektum alapján definiáljuk. et a tér egy adott részeként értelmezzük, amelyet tehát egy adott objektum elfoglal. A tér: az összes hely gyűjtőfogalma Magyarul gyakran cseréljük a tér és a hely szavakat: Kossuth tér, játszótér valójában egy helyek A német precízebb: Goethe Platz Platz= hely, Raum= tér Ludwig Wittgenstein szerint az összes filozófia probléma a helytelen nyelvhasználatból adódik. Hosszú évekig egy olyan nyelv kialakításán fáradozott, mely a világ struktúráját pontosan leképzi. Az antik ember határozottan elválasztotta magát a környezettől, a természettől, a geobotanikus Ortega y Gasset ( ) kozmosztól Paul Cézanne: Mont Saint Victoire, 1902 HELY ÉS TÉR A térkép megkísérli a helyet és a teret egzaktul egy nevezőre hozni, olyan egyezményes jelekkel, ahogy a hangjegy egzaktul leírja a zenét. A térkép mindenesetre a civilizáció három legnagyobb alkotása közül az egyik, mert geometrizálni tudja a helyet és arculattá tudja tenni az ábrát. De a térkép csak tájékoztat, nem avat be. csak adott és konkrét szemléletességében teljesen hely. A térkép minden természeti mozzanatot ábrázolni tud, de a géniuszt nem. nem fényképezhető, mert ami a fényképen marad, nem a hely, csak annak térképe. (Hamvas Béla) nek nemcsak fizikája, hanem metafizikája is van és nemcsak látvány, hanem géniusz. Ezért nem határozható meg, csak lerajzolható, mert nem kiszámítható, mert arc. A terek fogalmak, a helyek nevek. Minden világrésznek, tengernek, országnak, hegységnek, tónak, folyónak, szorosnak, síkságnak van neve. Ilyen a francia Provence, az olasz Campagna, az afrikai Szahara, a lüneburgi puszta, Bánát, Sárrét, Szerémség, Mezőség. Nem megye, nem közigazgatási terület. Határait senki sem ismeri. Senki sem tudja, hol végződik az Alföld és hol kezdődik a Felvidék. (Hamvas Béla) Waldseemüller térkép, 1507 Afrikai Szahara 1

2 Feltételek Az emberiséget mindig is foglalkoztatta a környezetének megismerése. Megismerni azt a környezetet, ahol vagyunk, eljutni valahová, amely környezet korábban nem volt ismert. Felismerni, hogy egy adott helyről milyen módon juthatunk el egy másik helyre. a 15. század közepétől lassú fejlődés indult a népesség jelentős növekedése, kevés a hely élelmiszerhiány 1453 törökök elfoglalták Bizáncot, elzárták a Földközi-tengeren az európai kereskedők útját 1492-ben megtörtént az arabok kiűzése az Ibériai félszigetről. A felgyülemlett spanyol és portugál erőt le kellett vezetni. Marco Polo utazásai (~1200): kialakult a mesés kelet képzete Marco Polo Lascaux Barlang, Franciaország, Dordogne Az iránytű fölfedezése A könyvnyomtatás felfedezése Nikolaus Kopernikus Csillagász Heliocentrikus világkép Kína, ie. 2000, déli irányt jelző szekér 12. század, Flavio Gioja, az un. elhajló iránytű Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 Johannes Guttenberg, soros Biblia, Toscanelli-féle térkép: a Föld gömb alakú (1474) A tűzfegyverek korszerűsödnek A karavellák megjelenése Németországban (Augsburgban) 1340-ben állították fel az első lőporgyárat. háromárbocos kereskedelmi hajó farkormánnyal cca m hosszúak A Földközi tengeren átívelő kereskedelmi utak a kultúra és a tudás útvonalai is voltak egyúttal. A firenzei forint vált a nemzetközi kereskedelem de facto pénzévé Firenze az európai bankszakma fővárosává vált. Genova, Pisa és Velence erős hadiflottát épített 2

3 Évezredeknek kellett azonban eltelnie, amíg felismerték, a Föld felszínén valaminek a helyét megadni egy adattal nem lehet. Csak a középkorban vált ismertté a koordinátarendszer fogalma Descartes révén. Ő fektette le akoordinátageometria alapjait, amely amodern helymeghatározás tudományában alapvető szerepet játszik. A tudományok kialakulásával egy időben még az ókorban felismerték, hogy a hely ilyen módon történő megállapítása nem metrikus. Jellemezni kell valahogyan, meg kell tudni mondani, hogy például két város milyen távol van egymástól. Ez vezetett azoknak a mértékegységeknek a kialakulásához, amelyek kötődtekahely meghatározásához. Méter:asarkkörésaz egyenlítőtávolságánaktízmilliomodrészét A méter 1983-ban elfogadott meghatározása a következő: az a távolság, amit a ffény vákuumban megtesz a másodperc 1/ adrészealatt.(BayZoltán) A toscanai mértékegységek és a méterpistoiában, Olaszország, a tartományi önkormányzat épületén A platina-iridium ötvözet első kísérleti öntése 1874 májusában a párizsi Műszaki Főiskola öntödéjében. Értekezés a módszerről mű függelékeként közöltgeometria A tér Mi a tér? Ha ilyen átfogó kérdést teszünk föl, nehezen fogunk egyértelmű definíciót találni. Hamarabb tudunk közelebb kerülni a lényeghez, hogyha azt kérdezzük, hogyan gondolkodtak eddig a térről. Mikor keletkeztek ezek az elképzelések, s ezekhogyan és miért változnak. MarkusSchorer Michel Foucault azt mondja: úgy látom, hogy a tér körül manapság jóval több izgatott sürgésforgás tapasztalható, mint az idő vonatkozásában; az idő alighanem csupán a térben megoszló elemek elrendeződésének egyik lehetséges módja. Az építészek természetesen már régóta foglalkoztak az építészeti tér problematikájával, de azt igazán filozófiai síkon, vagyis egy nagyobb rendszerbe beágyazva többek között Heidegger, BollnowésNorberg-Scultzvizsgálta meg. Az NGC 1232 jelű spirálgalaxis. Az absztrakt és a megél tér Az absztrakt tér homogén. Tagolatlan és minden irányban végtelen. Nincsenek kitüntetett pontjai és kitüntetett irányai. Egyik pontja vagy iránya sem jelent viszonyítási irányt vagy pontot a másikhoz képest, tehát nincsenek természetes koordinátái. Amegélt(konkrét) térnekvanegy kitüntetett középpontja, ez maga a térben lévő ember. Van egy tengelyrendszere, amit az ember testhelyzete jelöl ki. Ehhez képest vannak irányok (elöl, hátul, stb.) A megélt tér elsőre zárt, véges térként jelenik, és csak későbbi tapasztalásokkal tágul ki végtelen távolságba. Az absztrakt térrel a filozófia, a matematika és a fizika foglalkozik, mígamegélttérrel többekközötta pszichológia, a szociológia, az antropológia és az építészet is foglalkozik, tehát inkább az alkalmazott humán tudományok. Ezért beszélünk a megélt térrel kapcsolatban például társadalmi térről, szociális térről, vagy éppen kulturális térről, illetve építészeti térről. OttoFriedrich Bollnow TÉR A TÉR Arelatív és az abszolút tér Arelatív és az abszolút tér történeti áttekintése / Ókor Platón, Kr.e A létező, és a valamivé válás kategóriái nem elegendőek a dolgok leírására. Kell egy újabb fogalom, amiben a minden lesz. Ez a fogalom a létezés és a valamivé válás mellett a tér Timaos A relatív tér a testek világának tárolási minősége. Ezesetben atér testek nélkül elképzelhetetlen. Az abszolút tér, mint konténer, minden testtel rendelkező objektum tárolója. Ebben az esetben egy testtel rendelkező objektum nem képzelhető el másként, mint a térben. A tér ebbenaz esetben egy, atestek fölé rendelt realitás. E kétféle térfogalom együttesen tartalmaz filozófiai és természettudományos aspektusokat, hiszen a matematika és a fizika csak Newton után vált le afilozófiáról. Arisztotelész, Kr.e Arisztotelész szerint egy kisebb teret egy nagyobb tér foglalhat magába, aztán egy még nagyobb, és így tovább, ami aztán elvezet a mindent magába foglaló térhez, vagyis az abszolút térhez, mint konténerhez. Szerinte a tér különbözikasaját változó tartalmától. Vojnich Erzsébet festményei 3

4 Arelatív és az abszolút tér történeti áttekintése / Ókor Arelatív és az abszolút tér történeti áttekintése / Középkor Teophrastos, Kr.e Arisztotelész tanítványa, eljut a relatív tér fogalmához, mikor is azt mondja, hogy a térnek önmagában semmiféle realitása sincs, hanem csak a testek közti viszony rendje, mely azok kölcsönös helyzetét rögzíti. A tér tehát nem más, mint a testek közti viszonyok szisztémája. Johannes ScotusEriugena ( ) Minden térbeli viszonyt relatív módon kell látni, mégpedig a néző szemszögéből. Ezzel megszabja a térszemléletnek azt az irányát, mely Einsteinhez vezet San Antimo, Montalcino Todi Arelatív és az abszolút tér történeti áttekintése / Reneszánsz Arelatív és az abszolút tér történeti áttekintése / Felvilágosodás Giordano Bruno A reneszánsz filozófiában az abszolút térszemlélettel szemben a relatív térszemlélet erősödik föl. Mindkét szemléletnél közös viszont az ókorral szemben - a természettudományos ismeretek bővülésével- a tér végtelenig való kiterjesztése. Giordano Bruno abból indul ki, hogy a tér akkor is marad, ha minden testet eltávolítunk belőle, vagyis a tér a dolgoktól független egzisztencia. Ugyanakkor Nikolas van Kues elméletének középpontjába a világ, mint viszonyok rendszere kerül. Nála például a világ elveszti végtelenségét, s azt, mint keretet tételezi. Isaac Newton ( ) Newton nem a kozmoszból, mint egy zárt rendszerből indul ki, hanem egy nyitott végtelen térből. Naprendszerek nagy számáról beszél. Így nála Isten már nem a téren kívül helyezkedik el, hanem a térben van. Az abszolút tér kivonja magát a megismerés alól, ahhoz a relatív tér megismerésével tudunk közelebb kerülni. Ő volt az első, aki szembeállította a relatív és az abszolút teret, és úgy jellemezte őket, hogy a relatív tér a valós és a köznapi, míg az abszolút tér látszólagos és matematikai. A relatív tér az abszolút tér része. A relatív térben nem lehet a mozgásokat leírni, mert azmagais mozog. Filippo Brunelleschi Santa Maria del Fiore kupolája Firenze, 1472 Gian Lorenzo Bernini PiazzaNavona Fontana dei Tritoni, 1642 Arelatív és az abszolút tér történeti áttekintése / Felvilágosodás Arelatív és az abszolút tér történeti áttekintése / Felvilágosodás Gottfried Wilhelm Leibniz ( ) Immanuel Kant ( ) Atér és az idő is lényegi realitást jelent. A tér az egymásmellettiség rendje, az idő az egymásutániság rendje. A tér nem más, mint a helyeknek az összessége. A térelképzelés kialakításához nagyjából a következő módon jutunk. Az ember megfigyeli, hogy különböző dolgok egyidőben léteznek, s együttlétükben bizonyosrendet talál, és kapcsolatuk mértéke többé-kevésbé egyszerű. Ez a kölcsönös helyzetük, vagy távolságuk. Leibnizt idézi M. Schorer, in: Raume, Orte, Grenzen, (ford.: Puhl) Frankfurt am Máin, Suhrkamp Verlag, o. Francesco Borromini San Ivo della Sapienza, Róma, 1655 Első műveiben a relatív térfelfogás mellett teszi le a voksot. A tiszta ész kritikájában már azt mondja azt nem tudnánk elképzelni, hogytér nincs, de aztigen, hogy nincsenek benne tárgyak. Étienne-Luis Boullée Newton Kenotaph,

5 Az absztrakt tér A relatív és az abszolút tér történeti áttekintése / XX. század Albert Einstein ( ) nincs abszolút tér és abszolút idő, ezekrelatívak, melyet a megfigyelő vonatkoztatásirendszere szab meg. Einstein túllép az euklideszi geometrián (mely a teret három dimenzióban írja le, ahol ezek a dimenziók egymással derékszöget zárnak be. A teret nem választja el az időtől, a teret, mint tér-időt strukturálja. Einstein bírálja az abszolút tér konténer elméletét mert szerint e tér és benne lévő dolgok áthatják egymást, nem elválasztható mennyiségek. Akonkrét(megélt) tér A térélmény a mozgás, az idő és a lelki állapot által strukturált folyamat. Az absztrakt tér, mint tudományos megfogalmazás és a megélt tér, mint köznapi tapasztalat Einstein óta kerületek közelebb egymáshoz. Einstein volt az, aki az absztrakt térfelfogásokon belül a relatív teret állította az abszolút térrel szembe. A relatív tér viszont már viszonyokat és nézőpontokatfeltételez. Amegélt téraz a mindennapi tapasztalat,mely szerinta térélményamozgás,az idő ésa lelki állapot által strukturált folyamat. A mindennapi megélt tér heterogén, a viszonyok vonatkoztatási pontja az ember, a dolgok origója, az, ahol áll, s van egy tengelyrendszer, amit az ember testhelyzete jelöl ki. Avízszintes síkota földfelszíne, a függőlegesta felegyenesedett ember. A megélt tér tehát az egyénre van vonatkoztatva. Erich Mendelsohn Einstein torony Potsdam (D), 1921 Maurice (Pico) Picauld, Nikolsaka a táncos az Akropoliszon, 1930 Az, hogy a tér milyen erős összefüggésben van a benne élő emberekkel, azt mutatja, hogy nem csak a benne élő emberek számára más és más, hanem az egyén számára is változó, a felfogásától és a hangulatától függően. (Dürkheim) Otto Friedrich Bollnow ( ) Amegélt tér nem értéksemleges. A megélt teret nem akarjuk az embertől elvonatkoztatni Amegélttérbenaz emberszámáraminden helynek jelentése van. Ezért van az, hogyha a megélt teret akarjuk leírni nem a természettudományokhoz, hanem a szellemtudományokhoz fordulunk. Claude Monet : A londoni Parlament,1904, 1908 Toscana Peru, Cuzco Graf Dürkheim( ) A tér érzékelése alapvetően kétféle tapasztalatból áll össze: egy kognitív, vagyis megismerő tapasztalatból, illetve egy érzelmi tapasztalatból. Gráf Dürkheim ezért a mindennapi, általunk használt konkrét tér fogalmát tovább finomítja, és beszél megélt térről és átélt térről. Valójában e két kategória ugyanannak a térnek, ahol mi létezünk, s ahol létezésünket artikuláljuk kétféle megismerési, érzékelési módja. Szerinte a megélt teret, mint fizikai adottságot lehet felfogni, míg az átélt teret pszichológiailag lehet fölfogni. Ez aztjelenti, hogya térmegélésea térfizikai befogadását jelenti, míg átélése a lelki befogadását. Henri Lefebvre ( ) Az elgondolt tér, mely a tér reprezentációs fogalmához tartozik, és a valójában az építészeti tervezést, a fenti fogalomról való diskurzust jelenti Az érzékelt tér: a térbeli gyakorlat tere, a megkonstruált teret jelenti, melyért az építészek, a várostervezők, atudósok felelősek. A megélt tér: a reprezentáció tere, melyben a társadalmi élet zajlik, s melyben ez ember artikulálja önmagát. A megélt tér a társadalomi élet látszó és rejtett dimenzióihoz is kapcsolódik.. Az érzékelt tér, melyért az építészek a felelősek A sienai dóm könyvtára 5

6 Akonkrét(megélt) tér/fizikaiérzékelés Helmut Newton ( ) A tér fizikai befogadás (a megélt tér) valószínűleg minden ember számár egy forma. Ez az objektív megismerés is eltérhet nüánszokban egymástól a fiziológiai adottságaink függvényében, hiszen más-más a testfelépítésünk, másmás az érzékszerveink működése. Általában mégis nagyon hasonlóan tapasztaljuk ateret. Mozgás, látás, tapintás, ízlelés, szaglás Georg Simmel( ) Georg Símmel szociológus a Soziologie (Szociológia, 1908) címűkönyvében foglalkozika térkitöltéssel, amit a tér minőségi mutatójának gondol. Amennyiben emberek egymástól elszigetelten élnek, úgy csak a saját helyüket töltik ki. A köztük lévő tér kitöltetlen, üres, vagyis semmi. Mikor viszont két ember kölcsönhatásba lép, ez a köztes tér kitöltötté válik. A köztes tér minőségét az határozza meg, hogy milyen kölcsönhatások keletkezhetnek benne. Giorgio Chirico: Archeológusok, 1968 Edmund Husserl ( ) Ernst Cassirer( ) Edmund Husserl alapozza meg a tér fenomenológiáját 1907-ben. Abból indul ki, hogy a térbeliség benyomása egy mozgás közbeni érzékeléssorozat eredménye, tehát összefügg saját testmozgásunk tudatával.. Husserl élményterének van idődimenziója ez a tér éppen, hogy nem megszűnt idő. A fenomenológiai tér úgy lép elénk, mint az emberkörnyezete. ErnstCassireraztvizsgálja, hogykülönböző kultúrák hogyan fejeződnek ki akülönböző térbeli viszonyokban. A tér a kultúra terméke, s ezért nincs egy általában vett, tipikus rögzített térszemlélet, hanem, a tér a meghatározott tartalmát és a sajátos sorsát az értelmi rendből nyeri. Aszerint, hogy mitikus, esztétikus vagy elméleti rendként lesz kigondolva, változik a tér formája, és ez a változás nem csak egyedi és alárendelt vonatkozásokatérint, hanem az egészre, alényegi struktúrájára is kiterjed. ErnstCassirer:Mitikus,esztétikaiésteoretikusterek Edgar Degas: A sztár, 1876 GastonBachelard ( ) Gaston Bachelard francia filozófus a La poétique de l espace (A tér poétikája, 1956) című művében azt mondja, hogy a térnek mindig az emlékek kölcsönöznek időbeliséget. A tér ezernyi méhsejtben tárolja az időt. Erre való Az emlékek mozdulatlanok, és annál maradandóbbak, minél inkább térhez kötöttek. Martin Heidegger ( ) Martin Heidegger a tér tulajdonságát egy négyességben határozzameg: melynek elemei: a Föld, az Ég, a halandók és az istenek. Az ember nem csak egyszerűen lakozik, hanem ebben anégyességben él. Közös tőből származó Raum (tér) és räumen (teret, irtást vágni az erdőben) szavakból következtet arra, hogy a tér nem egy eleve létező dolog, hanem azt az ember saját tevékenységével hozzalétre. Giorgio Chirico: PiazzaItalia,

7 M. Merleau-Ponty ( ) Maurice Merleau-Ponty határozza meg pontosabban a fenomenológiai teret. A fizika homogén matematikai terétől eltérően, amelyben egy pont sincs a másikkal szemben kitüntetve, a fenomenológia tere egy kitüntetett pontból konstruált tér, abból a középpontból, amelyben testünk található. A megélt tér nem homogén, nem értéksemleges O.Friedrich Bollnow ( ) A megélt tér nem értéksemleges. Értékei az emberre vannak vonatkoztatva. Az emberi életviszonyoknak éppúgy ösztönzője, mint akadályozója. A megélt teret nem akarjuk az embertől elvonatkoztatni, mert a megélt teret és az embert nem lehet egymástól elválasztani. Vagyis a megélt tér az, ami a konkrét emberi élet számára megnyílik. Nem nehéz elképzelni, hogy az ember számára egy ázsiai vagy afrikai falu egy turistaúton nem tud azember számáramegélt térré válni. Helmuth Newton a Vogue számára készített fotó, 1967 Michel Foucault ( ) Michel Foucault azt állítja, hogy a tér érzékelésében minden érzékszerv részt vesz, és ezek rehabilitációjára törekszik. A több érzék egyidejű valóságos ingerek együttműködését szinergiának nevezzük. Mamártöbb építész kísérletezik azzal, hogy műveiben a látás mellett a hallásnak, a tapintásnak és aszaglásnak is ingereket teremtsen. Michel Foucault ( ) Peter Zumtohr a graubündeni Valsban a gyógyfürdőjében, illetve a hannoveri EXPO 2000 svájci pavilonjában amit Klangkörpernek (hangzó test) nevezett kísérletezett ezzel. Azt mondja, hogy az anyagok önmagukban véve nem poétikusak, egy építészeti mű összefüggésében költői minőségre tehetnek szert..az anyagok érzékelhetősége, szaga és akusztikai hatása, egy olyan nyelv elemei, amelyről nem mondhatunk le. Művein és írásain keresztül kerül előtérbe az építészeti tér atmoszféra teremtő fontossága. Maurice (Pico) Picauld, Nikolsaka a táncos az Akropoliszon, 1930 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Ez az anyag non-profit oktatási céllal jött létre és a DE MK ÉpítészmérnökTanszékoktatásirendszereszámárakészült. Kizárólag az oktatás, illetve tudományos kutatás céljára használható, szigorúan non-profit jelleggel. Terjesztése bármely formában, más célra való használata szerzői jogokatsért! Fotók és szövegek forrása: Web Gallery of Art, Wikipédia, WikiArt,Sulinet-tudásbázis, Markus Schorer: Raume, Orte, Grenzen, (ford.: Puhl) Frankfurt am Main, Suhrkamp Verlag, André Leroi- Gourhan: A tér szimbolikus domesztikálása In: Raumtheorie, Szerk.: Jörg Dünne, Stephan Günzel (ford.: Puhl) Frankfurt am Main, Suhrkamp, Michel Foucolt: Eltérő terek, in: Nyelv a végtelenhez- Tanulmányok előadások, beszélgetések, Debrecen, Latin betűk, Otto Friedrich Bollnow: Mensch und Raum, Stuttgart, HamvasBéla: Azötgéniusz, Életünk,1989 PROF. PUHL ANTAL DLA HABIL 2000.SZENTENDRE, ANYGAL UTCA 3. Cernavoda, Gondolkodó nő, i.e