NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ELLENŐRZŐ TESTÜLET

Átírás

1 NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ELLENŐRZŐ TESTÜLET 2016.évi tevékenységét bemutató Jelentés és Beszámoló* 2017 Január *A beszámolót a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző testület március 3-án tartott ülésén elfogadta. I. A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület működésének törvényi háttere A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző testület az évi XXXIX. törvény alapján létrehozott testület, mely a Nyugdíjbiztosítási Alap forrásainak a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett, illetve a költségvetés által átvállalt járulékoknak, hozzájárulásoknak és egyéb befizetéseknek hatékony felhasználását a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében ellenőrzi. A NYET 11 delegált tagból áll, melynek összetételét a törvény szabályozza. - három fő a Kormány által kerül kinevezésre - három fő a munkavállalói érdekképviseleti szervek részéről - három fő a munkáltatói oldalról - két tagjára az Idősek Tanácsa tesz javaslatot. A Testület javasolt tagjait az Országgyűlés elnöke kéri fel, hagyja jóvá és írja alá a kinevezésről szóló dokumentumokat. A megbízás az Országgyűlés elnöke, vagy az általa megbízott alelnöke előtt tett fogadalommal kezdődik és három évre szól. A tagok egy alkalommal ismételten felkérhetőek. A Testület munkáját a tagok által megválasztott Elnök irányítja, összehívja a Testület üléseit és vezeti, továbbá ellátja a Testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A tevékenység a tagok által elfogadott ügyrend és az évenként aktuális, szintén a tagok által meghatározott munkaterv szerint történik. Az üléseken a döntéshozataloknál 7 fő jelenléte szükséges a határozatképességhez, ennek megléte esetén a szótöbbség dönt. A Testület szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik, ahol tanácskozási joggal részt vesz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, illetve az általa kijelölt személy. A törvény a Testület ellenőrző jellegű feladatköreként határozza meg: - Az Alap zárszámadására vonatkozó törvény tervezetének véleményezését, - A biztosítási ág helyzetének és működési feltételeinek értékelését, 1

2 - Az Alap kezelésével és felhasználásával összefüggő kérdésekben vizsgálatok, illetőleg ellenőrzés kezdeményezését. A Testület tevékenységéről évente köteles beszámolni az Országgyűlés illetékes Bizottságának (Népjóléti Bizottság) és tájékoztatást adni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak. A Testület jelen Beszámolójával kíván eleget tenni ezen kötelezettségének, számot adva a évben végzett munkájáról. II. A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület évi tevékenysége A Testület évi munkája során alapvetően azokra a kérdésekre koncentrált, amelyek a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi egyensúlyát, működőképességét hivatottak biztosítani június 16-án Dr. Agg Géza (a munkavállalói oldal képviseletében) kinevezésével teljes létszámmal (11 fő) dolgozik a testület. A Testület munkaterve: - A Testület minden év első hónapjában elkészíti éves munkatervét, amelyben felsorolásra kerülnek a legfontosabb feladatok, a testületi ülések tervezett rendje ben is az ülések és a tématárgyalások a Testület által jóváhagyott munkaterv szerint történt. Természetesen, ha szükségszerű volt, új témák beiktatására is sor került évben a testületi ülések keretében megtárgyalt témák a munkaterv szerint alakultak, 6 testületi ülés keretében 17 napirendi pont tárgyalására került sor. A Testület a napirendi pontokat mindannyiszor megvitatta és mivel lényeges probléma egy alkalommal sem merült fel, azokat egységesen ellenszavazat nélkül minden alkalommal elfogadta. Ez a tény jelzi, hogy az ülések, illetve azok napirendi pontjainak szakmai előkészítése megalapozott és az azokat előadó szervezetek (ONYF, NGM, ÁSZ, EMMI) alapos és mindenre kiterjedő, felkészült munkát végeztek a törvényi szabályozások figyelembe vételével és betartásával. A Nyugdíjbiztosítási Alap évi költségvetésének elfogadását követően a Testület folyamatosan figyelemmel kísérte az Alap pénzügyi bevételeinek és kiadásainak alakulását. A Testület rendszeres beszámolót kért az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (továbbiakban ONYF) az Alap pénzügyi bevételeinek és kiadásainak pontos helyzetéről és értékelte azt negyedévenként. Vizsgálata kiterjedt az ONYF működésére, illetve a nyugdíjrendszerre, különös tekintettel a vonatkozó törvények betartásával megtörtént nyugdíj kifizetésekre. 2

3 A Testület negyedévente részletes beszámolót kapott a Főigazgatóság, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi helyzetéről. Ezek részletes ismertetése helyett a Nyugdíjbiztosítási Alap évi költségvetésének előzetes teljesítéséről - az egyes részjelentések összegezése ként - az alábbiakban adunk tájékoztatást, a Főigazgatóságtól kapott beszámoló alapján. A Nyugdíjbiztosítási Alap évi költségvetésének előzetes teljesítéséről A tájékoztató a kincstári pénzforgalmi adatszolgáltatás alapján készült, így a következőkben szereplő adatok előzetesnek tekintendők. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi C. törvény (a továbbiakban költségvetési törvény) a Nyugdíjbiztosítási Alap évi bevételi és kiadási főösszegét egyaránt ,3 millió forintban, 0 egyenleggel határozta meg. A évi költségvetési törvény végrehajtásáról rendelkező évi CXXII. (zárszámadási) törvény 15. alapján, az Országgyűlés döntése szerint az Ny. Alap évi kiadási előirányzata Egyéb befizetések címen 4 560,1 millió forinttal megemelkedett. Az Ny. Alap évi költségvetése alakulásában fontos szerepet játszik, hogy a Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része a költségvetési törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak alapján az előző évi 85,46 %-os mértékről két ütemben lecsökkent. Az eredeti költségvetési törvény alapján ezen mérték 79,43 %-ra csökkent, majd évközben a költségvetési törvény módosításáról szóló évi LXXVI. törvény szerint a július 1-jét követően megfizetett összeg 74,30 %-a illeti meg az Ny. Alapot. (Így az Ny. Alapot I. félévben megillető 79,43 %-os rész a 27 %-os adómérték figyelembevételével az adóalap 21,4 %-ának, a II. félévi mérték pedig az adóalap 20,1 %-ának felel meg. A bázis évi mérték 23,1 % volt.) További meghatározó tényező, hogy a költségvetési törvény 55. -ában foglaltak szerint, januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 3

4 62. (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 1,6 %-os fogyasztói árnövekedést kellett figyelembe venni. Változás történt az Ny. Alap költségvetésének címrendjében is az előző évhez képest évben az Öregségi nyugdíj részét képezi a költségvetési törvényben a címen, Nők korhatár alatti nyugellátása megnevezéssel szereplő előirányzat, amely a évi költségvetésben a címen, Szolgálatfüggő nyugellátás megnevezéssel szerepelt. Ezzel összefüggésben, a címen Korhatár felettiek öregségi nyugdíja megnevezéssel szereplő előirányzat tartalmilag megfelel a évi költségvetésben címen, Öregségi nyugdíj megnevezéssel szerepelő előirányzatnak. A bázissal való reális összehasonlíthatóság érdekében az 1. számú melléklet képező táblázatában a évi teljesítés is a évi címrendnek megfelelően került megbontásra. A bevezetőben ismertettek alapján a következőkben szereplő adatok előzetesnek tekintendők. Bevételek Az Ny. Alap évi bevételeinek összege: 3 091,5 milliárd forint, amely 32,2 milliárd forinttal, 1,1 %-kal magasabb az előirányzatnál, és 7,3 milliárd forinttal, 0,2 %-kal meghaladja a bázisévi teljesítést. A bevételek legnagyobb hányadát (99,6 %-át) a Szociális hozzájárulási adó és a járulékbevételek, hozzájárulások, valamint késedelmi pótlék és bírság együttes 3 079,5 milliárd forint összegű teljesítése teszi ki. A jelzett összeg 24,7 milliárd forinttal, 0,8 %-kal meghaladja az előirányzat értékét, és 3,6 milliárd forinttal, 0,1 %-kal több a bázisidőszaki teljesítésnél. Ezen belül meghatározó jelentőségű a NAV-on keresztül érkező szociális hozzájárulási adó és a biztosítotti nyugdíjjárulék bevételek együttes 3 055,4 milliárd forint összege, amely 24,8 milliárd forinttal, 0,8 %-kal magasabb a tervezett értéknél, és 3,5 milliárd forint összegű, 0,1 %-os növekedést mutat az előző évi teljesítéshez képest. A szociális hozzájárulási adó és a nyugdíjjárulék bevételek teljesítése a következő részletezés szerint alakult. A Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető részének teljesítése 2 018,5 milliárd forint, amely az előirányzatnál 3,8 milliárd forinttal, 0,2 %-kal magasabb, és 68,6 milliárd forinttal, 3,3 %-kal elmaradt a bázisidőszaki teljesítéstől. Ez utóbbinak oka a bevezetőben már említett szociális hozzájárulási adó megoszlási arányának módosítása. A Biztosítotti nyugdíjjárulék összege 1 036,9 milliárd forint, amely 21,1 milliárd forinttal, 2,1 %-kal magasabb a tervezettnél, és 72,1 milliárd forinttal, 7,5 %-kal több az előző évi értéknél. 4

5 Az Egyéb járulékok és hozzájárulások összege ,0 millió forint, amely összességében 15,6 %-kal magasabb az előirányzott összegnél, és 994,5 millió forinttal, 7,1 %-kal magasabb a bázisidőszaki értéknél. Az Egyéb járulékok és hozzájárulások egyes jogcímeinek teljesítése a következők szerint alakult. - A Megállapodás alapján fizetők járulékainak 836,4 millió forintos összege 279,2 millió forinttal, 25,0 %-kal elmarad az előirányzattól, és 59,1 millió forinttal, 6,6 %-kal kevesebb a bázisévi teljesítésnél. E járulékok megfizetése az évi LXXX. törvény a alapján történik, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából, mértéke 34 %. E járulékbevétel évről évre csökkenő tendenciát mutat, összefüggésben azzal, hogy több megállapodás szűnik meg, mint amennyi új megkötésre kerül. - Az Egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher Ny. Alapot megillető része ,6 millió forint összegben teljesült, amely 2 304,8 millió forinttal, 19,4 %-kal meghaladja az előirányzat értékét, és 1 053,6 millió forinttal, 8,0 %-kal magasabb a bázisidőszaki teljesítésnél. A évi LXXV. törvény 8. (2) bekezdése alapján e közteher munkavállalónként, a munkaviszony minden naptári napjára a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 500 forint, az alkalmi munka eseteiben 1000 forint, a filmipari statiszta alkalmi foglalkoztatása esetén pedig 3000 forint összegben terheli a foglalkoztatót. Ebből az adóhatóság 91,8 %-ot az Ny. Alapnak, 1,4 %-ot az E. Alapnak, 6,8 %-ot, az NFA-nak utal át (13. (2) bek.). A Késedelmi pótlék, bírság összege 9 121,8 millió forint, amely az előirányzat 81,0 %-át teszi ki, így 2 144,1 millió forinttal, 19 %-kal kevesebb a tervezett értéknél, és 904,8 millió forinttal, 9,0 %-kal alatta marad a évi teljesítésnek. A NAV késedelmi pótlék és bírság számlájára befolyt összegből a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető összeget január 1-jétől kezdődően a NAV számolja ki. A számítás alapja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok évi költségvetéséről szóló évi LXXXIV. törvény 13. számú mellékletében szereplő képlet. A nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek teljesítése 5 384,2 millió forint, amely az éves előirányzatnak több mint duplája, azt 2 844,2 millió forinttal meghaladja és 421,5 millió forinttal, 8,5 %-kal magasabb a bázisidőszaki értéknél. Az itt kimutatott bevételek jelentős részét az Ny. Alapot megillető a tárgyévet megelőző évhez kapcsolódó jogalap nélküli, illetve visszaérkezett ellátások megtérülései, és a magán-nyugdíjpénztárak átutalásai teszi ki évben Vagyongazdálkodás jogcímén az előirányzatot (1,0 millió forintot) lényegesen meghaladó 11,3 millió forint bevétele képződött az Ny. Alapnak, mely az MNV Zrt. kezelésében lévő járuléktartozás fejében átvett vagyon hasznosításából származik. 5

6 A működési célú bevételek összege 4 422,3 millió forint, amely meghaladja (126,2 %-kal) az előirányzatot. A tervezetthez képest a többletbevételt alapvetően a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjához nyújtott támogatás, a prémiumévek programmal és a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos kifizetések megtérítése, valamint az egyéb működési célú átvett pénzeszközök tervezetthez képesti túlteljesülése okozza. Kiadások Az előzetes adatok alapján az Ny. Alap évi kiadásainak összege: 3 077,4 milliárd forint, amely 18,2 milliárd forinttal, 0,6 %-kal magasabb az eredeti törvényi előirányzatnál, az előző évhez képest pedig 2,3 milliárd forint összegű, 0,1 %-os csökkenést mutat. A bázis évhez viszonyított alacsonyabb összeg döntően a évi alacsonyabb befizetési kötelezettség és a Nyugellátások évi növekedésének eredőjéből alakult ki. A kiadások döntő hányada (99,3 %-a) a nyugellátások teljesítése, melyek összege a visszaérkezett ellátások figyelembevételével 3 054,5 milliárd forint. A teljesítés 0,4 %-kal magasabb a tervezettnél, így 12,9 milliárd forinttal több annak összegénél, és 66,8 milliárd forinttal, 2,2 %-kal magasabb a bázisidőszaki értéknél. A nyugellátások egyes jogcímeinek előzetes teljesítése a következők szerint alakult: - A Korhatár felettiek öregségi nyugdíjára fordított 2 477,5 milliárd forint összege 4,3 milliárd forinttal, 0,2 %-kal magasabb az előirányzott értéknél, és 46,2 milliárd forinttal, 1,9 %-kal magasabb a bázisévi teljesítésnél. - A Nők korhatár alatti nyugellátása 205,1 milliárd forint összegben teljesült, amely 9,6 milliárd forinttal, 4,9 %-kal több a tervezett értéknél, és 22,4 milliárd forinttal, 12,2 %-kal meghaladja az előző évi teljesítést. - Az Árvaellátásra fordított 32,5 milliárd forint 1,9 milliárd forinttal, 5,5 %-kal elmarad az előirányzati értéktől, és 2,0 milliárd forinttal, 5,8 %-kal alacsonyabb a évi teljesítésnél is. - Az Özvegyi nyugellátás 337,0 milliárd forint összegben teljesült, amely 1,1 milliárd forinttal, 0,3 %-kal alacsonyabb a tervezett értéknél, és 1,6 milliárd forinttal, 0,5 %-kal marad el az előző évi teljesítéstől. - Az Egyszeri segély kincstári jelentésben megjelenő összege 527,3 millió forint, mely a decemberi kifizetéseket még nem tartalmazza. 6

7 A évi létszámadatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a nyugellátásban részesülők létszáma alacsonyabb az előző évi létszámnál. Ennek legfontosabb oka a korhatár-emelési folyamat. Emiatt 2015 II. félévében nem volt a nyugdíjkorhatárt aktuálisan betöltött személy, a csökkenés áthúzódó hatása pedig az előző év azonos időszakához viszonyított arányt is mérsékli. Emellett tovább folytatódott a hozzátartozói főellátások létszámának demográfiai és jogszerzési okok miatti visszaesése is. Mindezt csak részben ellensúlyozta a 40 év jogosultsági idő alapján, nők részére megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíjas létszám változatlanul magas dinamikája. A évi átlagos ellátásokat vizsgálva emelkedés tapasztalható, melyet két tényező okoz. Egyrészt a januári 1,6 %-os nyugdíjemelés, másrészt az ellátások belső összetételének átalakulása. Ez utóbbi folyamat legfontosabb eleme, hogy a viszonylag alacsony összegű hozzátartozói főellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás) létszáma meredeken csökkent. Így az állományban megnő a jóval magasabb átlagos összegű öregségi nyugdíjak részaránya. Tovább növeli az ellátási átlagot az állományba belépettek és kikerültek ellátásának különbsége (az ún. cserélődés). Nagyrészt ezek eredményeként (illetve egyéb kisebb jelentőségű folyamatok hatására) az egy főre jutó ellátás emelkedett. A Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásainak összege 5 700,0 millió forint, amely az éves előirányzat 86,5 %-át teszi ki, így 891,1 millió forinttal, 13,5 %-kal kevesebb az előirányzatnál, és 450,4 millió forinttal, 8,6 %-kal magasabb a bázisévi teljesítésnél. A teljesített összegből 4 228,9 millió forint a postaköltség kiadása, és 1 471,1 millió forint az egyéb kiadások összege. A bázishoz képest döntően az Egyéb kiadások növekedtek jelentősen, az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi CXII. törvény, és a végrehajtására kiadott 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet alapján teljesített Nyugdíjtranszfer növekedéséhez kapcsolódóan. Vagyongazdálkodás jogcímén az Ny. Alapnak 2016-ban nem merült fel kiadása. Költségvetési befizetések címén az Ny. Alap 4 560,1 millió forint összeget teljesített december hóban. Ezen összeg a bevezetőben említetteknek megfelelően a évi zárszámadási törvény szerinti többlet alapján számított befizetési kötelezettség. (A költségvetési törvény 33. (4) bekezdése szerinti a I-XI. 7

8 havi tény adatok alapján befizetési kötelezettség elrendelésére nem került sort, tekintettel arra, hogy Alap akkor még negatív egyenleget mutatott.) A működésre fordított kiadások ,4 millió forint, amely 1 686,0 millió forinttal, 15,3 %-kal meghaladja az előirányzatot, és 820,2 millió forinttal 6,9 %-kal több a bázis évi teljesítésnél. Az előirányzat fölötti teljesítés az előző évi előirányzatmaradvány felhasználásából ered. Összességében az előzetes adatok alapján a bevételek összege 32,2 milliárd forinttal, 1,1 %-kal, a kiadásoké pedig 18,2 milliárd forinttal, 0,6 %-kal magasabb az előirányzatnál, így az Ny. Alap a MÁK pénzforgalmi adatai alapján számított egyenlege: ,9 millió forint többlet, amely ,9 millió forint bevételi és ,9 millió forint kiadási főösszeg mellett valósult meg. A testület áprilisi ülésén tárgyalta a nyugdíjrendszer (ONYF) működésének aktuális kérdéseit, mely az ellátó rendszer és a szolgáltatás fenntarthatóságára is kiterjedt, illetve az állampolgárok jogosultságainak megismerése, ellenőrzése, kiegészítése áttekinthető és elérhető legyen. A nyugdíjrendszer működésének aktuális kérdései áprilisában a nyugdíjrendszer főbb aktuális folyamatai a következők. 1. Ellátórendszer Az ellátórendszer jelenlegi, 2012-ben kialakított szerkezete az elkövetkező időszakra biztosítja a rendszer fenntarthatóságát, finanszírozhatóságát, az ellátások biztonságos kifizetését. A megállapított nyugdíjak reálértékének megőrzése garantált. Az ehhez szükséges legfontosabb változások a következők voltak: a magánnyugdíj pénztári rendszer átalakítása, az egypilléres kötelező rendszer kialakítása; a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, évekre 65 éves korhatár elérése; a hivatalos nyugdíjkorhatár tényleges elérése érdekében a korhatár alatti nyugdíjrendszerek átalakítása, a Nyugdíjbiztosítási Alap profiltisztítása. A fő célkitűzés: aktív korban a munkajövedelem biztosítsa a megélhetést; a finanszírozásban jelentős szerepet játszó szociális hozzájárulási adó megosztási arányának a kiadási szükségletekhez igazodó évenkénti igazítása. 8

9 Az intézkedések stabilizáló hatása következtében jelenleg nincs napirenden az ellátórendszer megváltoztatása, átalakítása. Nincs szükség a jogosultság semmilyen korlátozására, de a finanszírozási biztonságát akár már rövidtávon veszélyeztető javaslatok (pl. 40 év jogosultsági idő alapján járó ellátás alkotmányossági problémát is felvető kiterjesztése a férfiakra) támogatása sem lehetséges. 2. Szolgáltatási rendszerek fejlesztése, működés Alapvető fontosságú, hogy a biztosítottak széles körű információval rendelkezzenek a nyugdíjrendszerben összegyűjtött jogosultságaikról. Ennek révén időskori ellátásaik várható összege pontosabban határozható meg, így aktív korban jobb munkavállalási döntések születhetnek; a jogszerzés folyamatos monitorozása a jövőbeni ellátások pontosabb előrejelzését teszi lehetővé, ami a jövőbeni állami kötelezettségek meghatározása szempontjából alapvető fontosságú; a jogosultság-nyilvántartási rendszerek fejlesztése hozzájárul a megállapítási folyamat felgyorsításához, gördülékennyé tételéhez. A megfelelő tájékoztatás érdekében, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság jelentős fejlesztéseket hajtott végre. A jogosultsági előzménnyel kapcsolatos adatok jelentős részét rögzítették a nyilvántartási rendszerben, előtérbe helyezve a nyugdíjkorhatárt rövidebb időn belül elérő korosztályokat. Megkezdődött az adategyeztetési folyamat, mely már az aktív korban lehetőséget biztosít a jogosultsági adatok megismerésére, ellenőrzésére, kiegészítésére. Az ben született korosztályokat követően a fiatalabb korosztályok hivatalból kiértesítésére kerül sor. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság társadalombiztosítási egyéni számla rendszerében valamennyi biztosított folyamatosan tájékozódhat a jövedelméből levont nyugdíjjárulék összegéről. Folyamatban van az egyes szolgáltatási elemek (jogosultság nyilvántartása, megállapítás, folyósítás) korszerűsítése, mely az intézményi átalakulást követően új lendületet kaphat. Az eljárások egyszerűsítése (a felesleges bürokrácia leépítése) mellett fontos elem a technikai korszerűsítés, a szolgáltatások elérésének megkönnyítése az informatikai lehetőségek kihasználásával. 9

10 Kihelyezett ülés A Testület kihelyezett ülés keretében látogatást tett a Nógrád Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályán. A látogatás alkalmával tájékoztatást kaptak a nyugdíjbiztosítási igazgatást érintő egyes faladatokról, az elmúlt évek változásairól, aktualitásokról. A kirendeltségen minden területre kiterjedő, pontos, szakmailag megalapozott, precíz adatokkal alátámasztott tájékoztatást kaptak. A főosztály munkájának megtekintését az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság segítségével sikerült megvalósítani. A pontos áttekinthetőségért néhány adat a hivatal felépítéséről: január 01-vel létrejöttek a kormányhivatalok, ezen belül a szakigazgatási szervek. A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szerkezeti felépítése: Nyugellátási Főosztály: - Igényelbírálási Osztály Salgótarján - Igényelbírálási és Adategyeztetési Osztály Salgótarján - Igényelbírálási Osztály Balassagyarmat Hatósági, Nyugdíj-nyilvántartási és Ellenőrzési Főosztály: - Jogi, Igazgatási Osztály - Ellenőrzési Osztály - Nyilvántartási Osztály - Nyugdíjbiztosítási Alap Területi Elszámolási Osztálya A szakmai irányítási jogkört az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság látja el. A munkáltatói jogkört a kormányhivatal kormánymegbízottjai gyakorolták július 01-től kivált új szakigazgatási szerv, a Rehabilitációs Szakigazgatás Szerv. A főosztály szerkezeti felépítése: A főosztály szervezetileg hat osztályra tagolódik, melyek a következők: Családtámogatási Osztály, Egészségbiztosítási Osztály 1., Egészségbiztosítási Osztály 2., Nyilvántartási és Ellenőrzési Osztály, Nyugdíj-megállapítási és Adategyeztetési Osztály, Rehabilitációs Ellátási és Szakértő Osztály. Nyugdíjbiztosítási feladatok - saját jogú és hozzátartozói nyugellátások iránti igény elbírálása; - biztosításban töltött időszak nyilvántartása, igazolása; - nyugdíjbiztosítási ellenőrzési feladatok ellátása; - megállapodás kötése szolgálati időre; - méltányossági kérelmek intézése; - Nyugdíjbiztosítási Alap kezelése. 10

11 Megyei adatok A megye lakosainak száma: fő, ebből nő fő, férfi fő. Ellátásban (nyugdíj, járadék, ellátás, egyéb járandóság) részesülők száma: fő Ellátás összegének átlaga megyei szinten: ,- Ft Országos átlag: ,- Ft Népességen belüli aránya: 29 % Öregségi nyugellátásban részesülők száma: fő Ellátás összegének átlaga megyei szinten: ,- Ft Népességen belüli aránya: 22,1 % Benyújtott nyugdíjigények száma évben 4585 db. Nők kedvezményes nyugdíja nők 40 A nők számára ez a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség január 01-jétől került bevezetésre. Legfontosabb jellemzői: - az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően jogosulttá válik az ellátásra az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. - A jogosultsági idő azonban nem azonos a szolgálati idővel. A 40 év jogosultsági idő alapján megállapított nyugdíjak száma Nógrád megyében évben 627 db. Adategyeztetési eljárás A szolgálati idő számítását január 01-től felváltotta az adategyeztetési eljárás. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 96/B-96/E. - a értelmében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek adategyeztetési eljárás lefolytatását kezdik meg, mellyel először az és között született biztosítottak részére hivatalból induló eljárás keretében történik a kiértesítések megküldése. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, vagy volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásába bejelentett adatokat hatósági eljárás keretében egyezteti. Az eljárás az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelmére és hivatalból indulhat. Mint korábban a szolgálati idő számítását, az ügyfél az adategyeztetési eljárás lefolytatását naptári évenként egy alkalommal kérelmezheti. Az között született korosztály adategyeztetési kiértesítése Nógrád megyében mindkét működési helyen befejeződött évben. A hivatalból indított adategyeztetési ügyek száma 7771 db, Salgótarjánban 4763 db, Balassagyarmat 3008 db január 01-től az között született korosztály kiértesítését indítja meg az ágazat. Az egyeztetési eljárás az Egyeztetési Eljárást Támogató Ügyviteli Rendszerben (EETÜR) elektronikus formában, papírmentesen történik. Méltányosság jogintézménye Kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető annak, akinél: - a nyugellátás és rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a ,- Ft-ot, - 3 évente lehetséges. Egyszeri segély engedélyezhető: - nyugellátásban részesülő személynek, 11

12 - havi jövedelme nem haladja meg a ,- Ft-ot, ha közeli hozzátartozóval él, vagy ,- Ft-ot, ha egyedül él, - évente egyszer engedélyezhető. A kérelmeket formanyomtatványon, vagy elektronikus úton is be lehet nyújtani. Nyugdíjbiztosítási Alap kezelése Kiemelt feladatok: Megállapodás; Mulasztási bírság; Megtérítéses ellátás; Jogalap nélkül felvett ellátások; Perköltség; Késedelmi pótlék. Összes követelésállomány augusztus 31-én: ,- Ft Megtérülés január-augusztus hónapokban: ,- Ft Ügyfélszolgálat működése A pénteki nap kivételével minden nap 8-12 óráig, szerdán 8-16 óráig várják az ügyfeleket. A nyugellátási területen minden ügyintéző napi váltásban látja el az ügyfélszolgálati tevékenységet. Kommunikáció Értekezletek - Az ONYF Főigazgatója minden hónap első hétfőjén összehívja a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályok vezetőit és témától függően az osztályvezetőket. - Kormánymegbízott az aktualitásoktól függően hívja össze a főosztályvezetőket. - A főosztályon a főosztályvezető 6 osztályvezető részvételével minden hónapban tart vezetői értekezletet. - Oktatások (jogszabályváltozások) - Vezetői tréning megtartására került sor. Az ONYF által szervezett Szent Kristóf ünnepség keretében minden évben kitüntetések adományozására kerül sor. Ebben az évben egy fő Plakett kitűntetésben részesült. Idősek Világnapja alkalmából kibővített ügyfélszolgálat működik. Támogató informatikai háttér változásai Központi nyomtatás Központi Érkeztető Rendszer (KÉR) Nyugdíjágazati Érkeztető Rendszer (NYÉR) Govsys iktató rendszer Novell GroupWise levelező rendszer 12

13 Testület állásfoglalása: A Testület rendszeres évi munkája során alapvetően azokra a kérdésekre koncentrált, amelyek a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi egyensúlyát, működőképességét hivatottak biztosítani. Rendszeresen beszámolót kért az ONYF főigazgatójától az Alap pénzügyi bevételeinek és kiadásainak pontos helyzetéről és azt negyedévenként értékelte. A vizsgálat kiterjedt az ONYF működésére, illetve a nyugdíjrendszerre, különös tekintettel a vonatkozó törvények betartásával megtörtént nyugdíj kifizetésekre. A Testület ezeket a napirendi pontokat mindannyiszor megvitatta és egységes közös álláspontot alakított ki, majd azokat ellenszavazat nélkül minden alkalommal elfogadta. Összességében megállapítható, hogy ezen a területen probléma soha nem merült fel, tehát ez a nyugdíjrendszer a fennálló törvények alapján működőképes. Ezen álláspont kialakítása során figyelemmel volt a Testület arra a rendkívül fontos körülményre, hogy az éves gazdálkodáshoz kapcsolódó aktuális kérdések mellett a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatósága, fenntarthatósága biztosítható-e, a jogszabályok a tisztánlátást, az átláthatóságot, ellenőrizhetőséget segítik-e elő. A Testület álláspontja szerint a nyugdíjrendszer stabil, kiszámítható és finanszírozható, az ellátások kifizetése garantált. A Testület megállapította, hogy az Alapkezelő munkája példaértékű. Tevékenységét a szabályozottság, az ellenőrizhetőség, a szakmaiság, az ügyfél-centrikusság és a költségtakarékosság jellemezte. A Nyugdíjbiztosítási Alap évi költségvetési beszámolója a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal és határidőre elkészült. A testület tényadatokkal alátámasztott pozitív véleményét az Állami Számvevőszék Nyugdíjbiztosítási Alapot érintő ellenőrzései is megerősíttették. A Testület köszönetét fejezi ki az ONYF (NGM, ÁSZ, NAV, EMMI) munkájáért, az általuk készített előterjesztésekért, jelentésekért. Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 13