Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR A költségvetési tervek és teljesítésének összehasonlító elemzése egy konkrét önkormányzat esetében Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Pödör Sándorné Európai Uniós Projekttervező és finanszírozási szak

3

4 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezető Az államháztartás rendszere Szabályozási környezet A helyi önkormányzatok feladatai Önkormányzati forrásszabályozás Zalaegerszeg város rövid bemutatása Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által ellátandó feladatok köre Költségvetés tervezése, jogszabályi rendszere Költségvetés jogszabályi rendszere Költségvetés tervezése Bevételek tervezése Kiadások tervezése Költségvetés készítésének folyamata Költségvetés szerkezeti rendje Előirányzat-módosítás Bevételek Kiadások teljesülése alakulása Bevételek Kiadások teljesülése, alakulása Pénzmaradvány alakulása: Az önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete Költségvetés egyensúlya Összegzés Szakirodalom-jegyzék Jogszabály-mutató Táblázatok és ábrák jegyzéke Mellékletek-jegyzéke

5 1. Bevezető Szakdolgozatom témájaként a költségvetési tervek, és teljesítésének összehasonlító elemzését választottam egy konkrét önkormányzat esetében. Az általam választott önkormányzat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri hivatala. Témaválasztásomban alapvetően két szempont befolyásolt: egy szakmai és egy személyes. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában dolgozom, szakmai munkám során többször kapcsolatba kerültem a költségvetés egyes területének előirányzatával és annak teljesítésével. Ezen túlmenően a mindennapi élet során is szembesülök az önkormányzat gazdálkodásával a város területén végzett felújítások és beruházások valamint szolgáltatások tekintetében. A helyi önkormányzatok vonatkozásában alapjogszabálynak tekintendő a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, amely meghatározza az önkormányzatok jogait, feladatait, szabályozza az önkormányzatok vagyonát, bevételét, gazdálkodását és intézkedik a tervezésre, a számvitelre és az információszolgáltatásra vonatkozó feladatokról is. Az önkormányzatok költségvetésének összeállításának a részletes szabályait évi XXXVIII. az államháztartási törvény (továbbiakban Áht.) míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. Az Áht. belül önálló fejezet foglalkozik a helyi önkormányzatok költségvetésével. A költségvetés az önkormányzat pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja egymással szembe. A helyi önkormányzatok költségvetésében - bár csökkenő mértékben - még mindig meghatározó szerepe van az államtól különböző jogcímeken kapott támogatások arányának. A dolgozatomban szeretnék átfogó képet kapni városom önkormányzatának gazdálkodásáról. Az előre megtervezett feladatait sikerül-e az adott ütemben teljesítenie. A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó bevételei az általam vizsgált időszakban mutatnak-e változásokat. A dolgozatomban az irodalmi áttekintést követve egy konkrét önkormányzat gazdálkodását mutatom be. Az elemzés alapjául a év adatai szolgálnak, abból is kiemelve a 2008 évi beszámoló terv és tényadatait. 3

6 2. Az államháztartás rendszere Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) szerint: Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az államháztartást négy alrendszer alkotja: a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései. Az államháztartás körébe tartozó állami feladatot az állam részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látja el, vagy ellátásának a pénzügyi fedezetét részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve biztosítja. Az önkormányzatok az államháztartás helyi alrendszereként -döntő és egyben speciális szerepet töltenek be az állam politikai, társadalmi, gazdasági és szervezeti életében. Az egész társadalom szempontjából is alapvető feladatok megoldása hárul az önkormányzatokra, ami a gazdasági életben megnyilvánuló munkamegosztás következménye. Az önkormányzatok tervezési, gazdálkodási feladatait törvények és kormányrendeletek szabályozzák. Ezek közül is kiemelkedő az önkormányzati törvény, a költségvetési törvény, az államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek. A közszolgáltatási feladatellátás jogi kereteit ágazati jogszabályok biztosítják, így például a szociális, közoktatási, egészségügyi törvények és ezek végrehajtási rendeletei. Az államháztartás alrendszerét képező önkormányzatok e jogszabályokban előírtak betartásával tudnak eleget tenni közszolgáltató feladatuknak és az ezzel kapcsolatos tervezési, gazdálkodási és információszolgáltatási kötelezettségüknek. 4

7 3. Szabályozási környezet Az Országgyűlés követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Charta alapkövetelményeit elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzat útján önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját. A helyi önállóságot anyagilag szervezetileg jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s közmegelégedésre hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban:ötv.) 77.. (1) bekezdése értelmében az önkormányzat közszolgáltatást nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal látja el. Az önkormányzati hivatal feladatát, szervezetét és létszámát az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában, valamint ügyrendjében határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a gazdálkodással összefüggő feladatokat, így a pénzgazdálkodás, kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjét. Az ügyrend a költségvetési szerv egyes szervezeti egységeinek konkrét feladat- és hatáskörét, a munkaköri leírást, elhatárolást, annak munkamegosztását és felelősségrendszerét határozza meg A helyi önkormányzatok feladatai Az Alkotmány és az Ötv. rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok alapjogait tekintve egyenlők, de feladat- és hatásköreik a lakosságszámtól és a település típustól függően egymástól eltérnek. Az Ötv. L. (5) bekezdése szerint helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg, és ezzel egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja a hatáskör ellátásához szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. Az 5

8 önkormányzatokhoz és szervezeteihez jogszabályok mintegy 3700 feladat- és hatáskört telepített. Ide olyan közszolgáltatások sorolhatók, melyek alapvetők a helyi közösségek számára és az Ötv. szerint kötelező az ellátásukról való gondoskodás. A főbb területek a teljesség igénye nélkül: - az egészséges ivóvízellátás, - az óvodai nevelés, - az általános iskolai oktatás, nevelés, - az egészségügyi- és a szociális alapellátás, - közvilágítás, - a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról való gondoskodás, - a nemzeti- és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása. A települési önkormányzatok feladatai még, a pénzügyi források és önkormányzati hatáskörű döntéstől függően: településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, csatornázás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, a közterület fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és településtisztaság, helyi tűzvédelem, közbiztonság helyi feladatai, közreműködik a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatásban, gondoskodik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról, közösségi tér biztosítása, sport, művészet, tudomány, közművelődés támogatása, egészséges életmód közösségi feltételeinek a megteremtése. 6

9 A helyi önkormányzat továbbá önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. A fakultatív feladatok kétfélék lehetnek. Egyrészt olyan teendők, amelyek nem tartoznak egyetlen szerv hatáskörébe sem, másrészt felvállalhat más önkormányzattól feladat- és hatásköröket. Az Ötv. előírja, hogy az önkéntes feladatvállalás nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását. Az önkéntes feladatvállalás lehetővé teszi, hogy a helyi közösségek a helyi sajátosságok figyelembevételével, gazdasági lehetőségeik függvényében nem csak a törvény által kötelezően előírt közszolgáltatásaikat lássák el, hanem az igényeknek megfelelő helyi ellátást biztosítsanak olyan tevékenységek felvállalásával, melyek nem tartoznak a feladat- és hatáskörükbe. 3.2 Önkormányzati forrásszabályozás A helyi önkormányzatok (forrás)szabályozásán a különböző törvényekben és rendeletekben megfogalmazott szabályok összességét értjük, amelyek közvetlenül, vagy közvetve meghatározzák az önkormányzatok és intézményeik által ellátandó feladatokhoz szükséges állami (központi költségvetésből származó) és helyi források nagyságát, összetételét, önkormányzatonkénti allokációját, mindezek tervezésének, realizálásának módját és feltételeit. Az Alkotmány és az alkotmányerejű Önkormányzati törvény megalkotásával megszületett egy sajátos magyar modell, mind a feladat ellátás, mind a bevételi oldal struktúráját tekintve. Az évtől érvényben lévő forrásorientált önkormányzati gazdálkodás lényege: az egyes önkormányzatoknál a kiadások nagyságát a bevételek elemei szabályozzák. A feladatok ellátásához a pénzügyi feltételeket a központi források mellett a saját és egyéb bevételek együttesen teremetik meg. Fontos alapelve a szabályozásnak, hogy a saját bevételeik felhasználásában az önkormányzatoknak nagyfokú az önállósága. A kiadások összetételét az önkormányzati testület határozza meg saját célkitűzései alapján, törvényes előírások, kötelezettségek, az előző évek döntései figyelembevételével. A bevételek és kiadások egyensúlyba hozása az önkormányzatoktól nagyon komoly interaktív munkát igényel. Az egyensúly megteremthető a kiadások visszafogásával, a feladatok racionálisabb szervezésével, illetőleg a helyi bevételek mindenek előtt a helyi adók növelésével és hitel felvételével. A forrásorientált szabályozásban tehát a helyi önkormányzatok közszolgáltatási kiadási lehetőségét az általuk realizált központi költségvetési, valamint helyi források nagysága 7

10 határozza meg. Magyarországon az úgynevezett vegyes finanszírozási rendszer vált elfogadottá. Ez látszott összhangba hozni a széles felelősségű és igen elaprózódott helyi önkormányzatok feladatait, valamint forrásait. Így valósulhatott meg, hogy a szabályozás egyfelől - ösztönözzön a bevételi lehetőségek kiaknázására, a vagyonhasznosításra, a vállalkozásokra, - teremtsen kapcsolatot az adófizető polgár és az önkormányzatok gazdálkodása között, - hozzon minden önkormányzatot olyan anyagi helyzetbe, hogy alapvető közszolgáltatási feladatait elláthassa. A vegyes forrásorientált szabályozás jellemzői még: - az önkormányzat függetlensége érdekében törvény szabályozza, hogy alanyi jogon mi jár neki, - az Országgyűlés közvetlenül állapítja meg az állami (normatív) hozzájárulásokat, - az önhibájukon kívül működni képtelen önkormányzatok kiegészítő támogatást kapnak, törvényben szabályozott paraméterek s nem egyedi elbírálás- alapján, - kiemelt célok megvalósításához a központi költségvetés célzott támogatást ad. 8

11 4. Zalaegerszeg város rövid bemutatása Zalaegerszeg Zala megye székhelye, megyei jogú város. Mérete alapján Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. Területe: 99,98 négyzetkilométer, népessége: fő. A Zalaegerszegi Kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. A várost említő első feljegyzések 1247-ből származnak, amelyek szerint a vízben és fában gazdag vidék évezredek óta lakott hely volt. Szerepe Kanizsa eleste után, az 1600-as években nőtt meg igazán, amikor is fokozatosan Zala vármegye központja lett. Megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető ben a közelben feltárt kőolajmezőnek köszönhetően beindult a térség iparosodása. Az 1960-as években elkezdődött a tömeges lakásépítés és a közművesítés is. Jelenlegi gazdasági szerkezetét tekintve a városra az élelmiszeripari, olajipari, kereskedelmi és egyéb szolgáltató vállalkozások és nagycégek, valamint a pénzintézetek dominanciája a jellemző. A vállalkozások, gazdasági társaságok jelentős export-forgalmat bonyolítanak le. A gazdasági társaságok többsége egészben vagy részben külföldi érdekeltségű, megvalósítva ezzel a térség fejlődésében fontos szerepet játszó külföldi tőkebevonást. Zalaegerszeg iskolaváros, közel két tucatnyi általános és középiskolája mellett, Pénzügyi és Számviteli, Egészségügyi Főiskola és Budapesti Műszaki Egyetem kihelyezett kara is várja a tanulni kívánó diákokat. Kulturális életében fontos szerepet játszik a Hevesi Sándor Színház, a Nyári Színház, a Zalaegerszegi Bábszínház, a Városi Hangverseny és Kiállító Terem, a Göcseji Múzeum, valamint az országban elsőként megnyitott Falumúzeum. A város további fejlődésében fontos stratégiai cél az idegenforgalom fejlesztése. Ennek érdekében számos stratégiai terv készült - öko-, és vadaspark létesítése valamint a kerékpárútfejlesztés. Turisztikai látványosságok sorát csodálhatják meg a Zalaegerszegre látogatók, hisz a település egyike a legszebb, legvirágosabb és legzöldebb városoknak. A bazitai tetőn áll a 95 m magas TV-torony, amelyből szép kilátás nyílik a városra és a zalai dombokra. Kikapcsolódást nyújt a Gébárti Szabadidőközpont területén létesített tóstrand, a kemping és üdülőfalu, termál és élményfürdő valamint, az AquaCity élmény és csúszdapark. Túrázási lehetőségeket rejt az Alsóerdő, az Azáleás-völgy, a Parkerdő és a Csácsbozsoki arborétum. A város kapcsolatai: Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatai egész Európát behálózzák, baráti kapcsolatot tart fenn Varkaussal (Finnország), Goriziával (Olaszország), 9

12 Dobriccsal (Bulgária), Klagenfurttal (Ausztria), Kusellel (Németország), Marosvásárhellyel (Románia), Szurguttal (Oroszország), Lendvával (Szlovénia), Varazsddal (Horvátország) és Herszonnal (Ukrajna). 4.1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által ellátandó feladatok köre Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város ügyeit, gyakorolja az önkormányzati jogokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. A Hivatal az alapító okiratban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott, társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályokon alapuló állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi, az alapító általános felügyelete mellett. Az önkormányzat feladatai kétféleképpen csoportosíthatók. Az önkormányzat egyes feladatait törvény írja elő, mint kötelezően ellátandó feladatot (ezeket a bevezető részben felsoroltam), mellette önként vállalt feladatokat is elláthat. Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező, illetve önként vállalt feladataik ellátásáról, illetve azok forrásairól egységes költségvetésükből gondoskodnak. A kötelezően ellátandó feladatokhoz az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben határozza meg a pénzügyi feltételeket a központi adókból átengedett rész mértékének meghatározásával, illetve a normatív állami hozzájárulások és egyéb támogatások formájában. Az önkormányzat csak olyan önként vállalt feladatot vállalhat, amit a jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe ill., amely nem veszélyezteti a kötelező feladatok és hatáskörök ellátását. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város tekintetében az önként vállalt feladatok közé tartozik: helyi lap kiadása, -televíziós műsorszolgáltatás, -színház és bábszínház működtetése, -sport feladatok, -középfokú oktatás egy része, -fürdő és strandszolgáltatás stb. 10

13 Az önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 35 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 25 önállóan gazdálkodott, valamint a feladatok ellátásában részt vett tíz 75%-on felüli önkormányzati tulajdonú gazdasági társasága, továbbá hét közalapítványa. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elsősorban az önkormányzat szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási feladatainak ellátásával foglalkoznak. 11

14 5. Költségvetés tervezése, jogszabályi rendszere 5.1. Költségvetés jogszabályi rendszere A részletes éves költségvetés összeállításánál figyelembe kell venni a Magyar Köztársaság tárgyévre vonatkozó költségvetéséről szóló törvényt, az elfogadott gazdasági programot, a testület által elfogadott koncepciót és a koncepció elfogadása után hozott következő évre vonatkozó költségvetési határozatait. A költségvetés kötelezően betartandó szerkezetére, annak tartalmára az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtásával kapcsolatos rendeletek tartalmaznak előírásokat. A helyi önkormányzatok vonatkozásában alapjogszabálynak tekintendő a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, amely meghatározza az önkormányzatok jogait, feladatait, szabályozza az önkormányzatok vagyonát, bevételét, gazdálkodását és intézkedik a tervezésre, a számvitelre és az információszolgáltatásra vonatkozó feladatokról is. Az önkormányzat költségvetésével, mint az államháztartás egyik alrendszerével kapcsolatos szabályozásokat az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény tartalmazza, melynek adott költségvetési évre vonatkozó előírásait az éves költségvetési törvényben rögzítik. E törvények alapján foglalhatók össze az önkormányzatokkal kapcsolatos helyi feladatok, különös tekintettel a költségvetés elkészítésére. 5.2 Költségvetés tervezése A költségvetés az önkormányzat pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja egymással szembe. Az éves költségvetés a hosszabb távra, jellemzően egy választási ciklusra szóló gazdasági program, a területfejlesztési, területrendezési, a településfejlesztési és településrendezési tervek, a foglalkoztatásra, a jövedelmekre kidolgozott tervek, valamint a gördülő tervezés keretében három évre megtervezett költségvetés adott költségvetési évre lebontott része. A bevételek között a finanszírozási műveleteket is meg kell tervezni, így a költségvetés formailag egyensúlyban van. A működés, gazdálkodás feltételrendszerének kiszámíthatósága, a feladatok ellátásának szervezése alapvetően igényli a szakmailag megalapozott, jól előkészített költségvetést. Késleltetheti a feladatok elkezdését, illetve lassíthatja a megvalósítását, ha a költségvetési rendelet nem tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. Az önkormányzat költségvetés rendelete magában foglalja a helyi önkormányzat és költségvetési szervei költségvetését, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat és 12

15 költségvetési szervei költségvetését elkülönítetten és összevontan is. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatban rögzíti bevételeit és kiadásait. A határozatot változatlan tartalommal illeszti be a helyi önkormányzat saját költségvetésébe. A helyi kisebbségi önkormányzat önállóan felel költségvetési határozatáért és annak végrehajtásáért. A tervezés első lépése a költségvetési koncepció kidolgozása. A költségvetési koncepció szerkezeti felépítésére vonatkozóan nincs konkrét jogszabályi előírás, de támpontot jelent ehhez az államháztartás működési rendjére vonatkozó kormányrendelet, a koncepció tartalmával szemben támasztott követelmények. Ezeket figyelembe véve a költségvetési koncepció tervezete a következő szerkezetben készülhet: A/ Szöveges rész - a költségvetés makrogazdasági összefüggései, a helyi önkormányzatok szabályozásának elvei, - az önkormányzat gazdasági programjának aktuális célkitűzései, feladatai, - ágazati célok megfogalmazása, - önkormányzati szintű bevételi és kiadási keretszámok, - a felújítási és a felhalmozási kiadások aránya, - az adósságszolgálati kötelezettség, - határozati javaslat B/ Számszaki rész - kimutatás az önkormányzat bevételeiről, jogcímenkénti részletezettséggel, - kimutatás az önkormányzat bevételeiről, ágazati részletezettséggel, - a költségvetés mérlege, - létszámadatok. A koncepció a rendelkezésre álló központi információk, valamint a helyben képződő bevételek és az önkormányzat kötelezettségeinek teljes körű számbavételével kell összeállítani. Ebben a tervezési szakaszban kell áttekinteni a következő évre vonatkozó szakmai feladatokat, jogszabályi változásból eredő új feladatok finanszírozását. Az előkészítés szakaszában elvégzett számítások, elemzések, valamint forráslehetőségek alapján rangsorolni kell a feladatokat, a megvalósításukhoz szükséges pénzeszközök nagyságát, ütemezését. Lényeges a koncepció készítésénél, hogy kimutatásra kerüljön a működési és folyamatban lévő fejlesztési, felújítási kiadások finanszírozásán felül mutatkozó szabad 13

16 forráslehetőség, esetleges forráshiány összege, lehetséges változatok elkészítése a feladatok megvalósítására. A költségvetési koncepciót a képviselőtestület vitatja meg, figyelemmel az önkormányzati bizottságok véleményeire. A koncepció elfogadásával meghatározza a tervezési munka további lépeit, előírhatja a kiadások csökkentésének mértékét és módját, új forráslehetőségek keresését, feladatok más formában történő ellátást és egyéb egyeztetési feladatokat. A működési és fejlesztési folyamatok tartós, több évre vonatkozó jellege és a költségvetés egy évre történő készítése közötti ellentmondást kívánja feloldani a több évre szóló költségvetési tervezés kötelezettsége. Az Áht. előírja, hogy a helyi önkormányzatoknak a költségvetési rendeletükben a tervév adatai mellett a következő két év adatait is be kell mutatni, ez a gördülő tervezés. A szabályozásból egyértelműen nem következik, hogy a gördülő tervezést a koncepció készítésénél is alkalmazni kell, célszerű azonban egyes tervezett feladatok bemutatása során a több éves kihatással számolni, így lehet teljes képet adni a várható kiadásokról. Példaként említhető a tanévhez kapcsolódó kiadások bemutatása, ami két gazdasági évet érint, a több évre ütemezett beruházások, felújítások forrásigénye, a befejezést követően jelentkező működtetés költségigénye. Következő lépés a költségvetési rendeletet megalkotása, melynek szerkezetére, tartalmára az Áht. és a végrehajtásával kapcsolatos rendeletek központi előírásokat tartalmaznak. A rendelet kötelező tartalma: az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként, a működési-, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve, a felújítási előirányzatok célonként, a felhalmozási kiadások feladatonként, az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint elkülönítve a céltartalék és az általános tartalék, a többéves hatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban, elkülönítetten, de azonos szerkezetben tartalmazza a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését, a bevételek között szerepeltetni kell a tervezett hitelfelvételeket. amennyiben az önkormányzat megfelel az ún. önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása feltételrendszerének, a reálisan számított ÖNHIKI-s 14

17 támogatási igénynek megfelelő összeget technikailag forrás kiegészítő hitelként lehet tervezni, a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban. az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről (havi) előirányzatfelhasználási ütemtervet, elkülönítetten az európai uniós források felhasználásával megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait, költségvetési szervenként az engedélyezett létszámkeretet Bevételek tervezése A bevételek tervezése a költségvetés készítés alapja az önkormányzatok pénzügyi szabályozó rendszerének forrásorientált jellegéből adódóan, először a bevételeket kell meghatározni és csak utána lehet dönteni az ellátandó feladatok módjáról, mértékéről. Az önkormányzat bevételei két nagy csoportra oszthatók, egyik a központi költségvetési kapcsolatokból származó különböző bevételek, másik a saját bevételek. I. Központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek A. Normatív állami hozzájárulások 1.) A népesség számhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások tervezése a fajlagos összegek ismeretében 2.) Feladatmutatókhoz kötött normatív hozzájárulások számbavétele. A támogatás meghatározásához el kell végezni a mutatószámok felmérését, mely az önkormányzati intézmények statisztikai adatszolgáltatásán, továbbá a szakmai feladatok irányítóinak tervezett irányszámain alapul. Ilyen adat például: óvodások, általános iskolai tanulók tárgyévi tény és a következő évi becsült gyereklétszáma, étkezők száma, stb. A mutatószámok és a feladatmutatóhoz kapcsolódó fajlagos hozzájárulás szorzata adja e bevételi körhöz tartozó tervezhető előirányzatot. 15

18 B. Normatív kötött támogatások közé tartoznak az egyes közoktatási feladatok, a jövedelempótló támogatások, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás. Ezekről a támogatásokról év végén a költségvetési beszámolóban el kell számolni. A kötött felhasználású normatív állami hozzájárulások jogcímeinek növekedése, és egyre nagyobb aránya a finanszírozásban ellent mond az önkormányzati önállóságnak, növeli a központi célok érdekében a központi beavatkozást a gazdálkodásba. E források igénylése, elszámolása, a hozzá kapcsolódó adminisztráció lényegesen megnöveli a költségeket mind helyi, mind a központi irányítás szintjén. C. Központosított támogatások 1.) működési kiadásokhoz és 2.) fejlesztési kiadásokhoz lehet igényelni. Azon feladatok ellátásának finanszírozására, melyekhez az önkormányzatoknak más forrás nem áll rendelkezésre, központosított előirányzatokat igényelhetnek. E támogatási forma azért központosított, mert a költségvetés tervezés időszakában a felhasználók köre vagy az igénybevétel feltételei még nem ismertek. A központosított előirányzatok egy része igénylés vagy elszámolás alapján megilleti az önkormányzatokat, másik része pályázat útján nyerhető el. Az igénybevétel feltételeit alapvetően az éves költségvetési törvény szabályozza, a jogcímek köre is változhat az egyes években. Központosított támogatás eredeti előirányzatként történő tervezése nem jellemző, az évközi előirányzat módosítások során növeli az önkormányzatok bevételeit. D. Fejlesztés célú támogatások közé tartozik: - céltámogatás, - címzett támogatás, - helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása (HÖF) Az önkormányzatok azon költségigényes beruházásaikhoz, amelyeket az állam preferál, pályázati úton nyerhetnek támogatást. A cél és a címzett támogatási rendszerben közös, hogy az Országgyűlés által meghatározott célokra, pályázat útján lehet igényelni ezeket. A címzett támogatás esetén a támogatás lehet a projekt értékének 100%-a, az igénylésnek nincs felső költségkorlátja, míg a céltámogatások esetében a törvényben rögzített fejlesztési célokhoz lehet pályázni. E támogatás elnyerésének számos feltétele van, azonban ezek teljesülése 16

19 esetén a céltámogatás alanyi jogon jár. A pályázat elnyerésének legfontosabb feltétele, hogy az igénylő önkormányzat rendelkezzen szükséges önrésszel. E. Átengedett (megosztott) bevételek közé tartozik: 1.) a személyi jövedelemadó helyben maradó része 2.) a személyi jövedelemadó kiegészítés 3.) a gépjárműadó (önkormányzati rész 100 %) 4.) termőföld bérbeadása (önkormányzati rész 100 %) Az állami feladatok egy részét az önkormányzatok látják el, ezért indokolt, hogy a személyi jövedelemadó bevétel költségvetési törvényben meghatározott hányada a helyi önkormányzatokat illesse meg, az átengedés arányát az Országgyűlés az éves költségvetési törvényekben határozza meg. A magánszemélyek jövedelemadójának az önkormányzatokat megillető rész az elmúlt években eltérő adatokat mutat ben még az állandó lakóhely szerint adózók által bevallott SZJA teljes összegében az önkormányzatoké volt, az átengedés mértéke 1991-ben már 50 %-ra mérséklődött óta az önkormányzatokat együttesen az SZJA 40 %-a illeti meg. A személyi jövedelemadó helyben maradó része is csökkent az utóbbi években, ben még 30 % maradt helyben, szabad felhasználásra, ez az arány között 5 %, 2003-tól 10 %, majd évtől 8 % lett. Az egyenes arány után fennmaradó rész differenciálta, feltételekhez kötötten kerül az önkormányzatokhoz, az utóbbi években ezt teremt forrást a jövedelemkülönbség mérsékléséhez is. A beszedett gépjárműadó 50%-a illette meg az önkormányzatokat 2002-ig, 2003-tól pedig annak 100%-a helyben marad. Nem adóbevétel, de itt kell megemlíteni, hogy a kiszabott és befolyt környezetvédelmi bírság 30%-a az illetékes önkormányzatot illeti meg. F. Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök tervezése nehézkes, mert a költségvetés készítés időszakában még nem állnak rendelkezésre az egészségügyi ellátás működtetésének finanszírozásához a végleges keretszámok. Ebben az esetben csak az előző évi keretszám alapján reálisan kalkulált támogatási előirányzattal lehet számolni. A háziorvosi és a védőnői szolgálat, valamint az orvosi ügyelet tartozik e finanszírozási körbe. 17

20 II. Saját bevételek A saját bevételek az önkormányzat rendeltetésszerű működtetéséhez kapcsolódnak. Az önkormányzati feladatok ellátásában jelentős szerepe van a saját bevételeknek, amelyek egy része állandó jellegű forrást biztosít, míg a másik része az önkormányzat döntésétől függően vethető ki és szedhető be. Lehetnek saját döntéseik eredményeként befolyt bevétel, vagy jogszabály által meghatározott források. Főbb csoportjai: - helyi adó kivetéséből származó bevétel (építményadó, telekadó, iparűzési adó, idegenforgalmi adó) - intézményi bevételek, különféle térítési díjak, - bármely szervezettől bármely feladatra (kötelezően, vagy önként vállalt feladatra) támogatásértékű bevételek, - az államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz működési illetve felhalmozási célra, - környezetvédelmi és építési bírság kivetéséből származó bevétel külön törvényben meghatározott hányada, - a vadászati jog értékesítéséből befolyt bevétel - szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamatbevétel - bérleti díj, lízingdíj - elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből - eladásból származó bevételek, - vállalkozási tevékenység folytatásából származó bevétel, továbbá vagyon hasznosításából származó nyereség, osztalék, bérleti díj. A helyi adók tervezésénél figyelembe kell venni a helyi adókról szóló törvényt és ennek évenkénti változását, az adóalanyok terhelhetőségét, és a kedvezmények és mentességek alakulását. Az intézményi bevételek tervezésénél fontos az előző időszak tényadatainak ismerete, valamint a költségvetési évet megelőző év várható teljesítési adatainak figyelembe vétele. A térítési díjbevételek közvetlen érdekeltséget teremtenek az önkormányzat és a területén élő közösség között. A díjak megállapításánál kettős szempont érvényesül: az egyik a 18