4.1. Az integrált termékfejlesztés és előállítás (IT) módszertana

Átírás

1 4. INTEGRÁLT TERMÉKFEJLESZTÉS A termékekkel szemben támasztott növekvő követelmények, az egyre rövidebbé váló fejlesztési idő és a termékek, valamint az előállításukhoz szükséges folyamatok összetettsége szükségessé teszi a különböző területeken tevékenykedő szakemberek együttműködését és az ezt elősegítő egységes, módszertan. Kidolgozását és alkalmazását. A termékelőállítás minden területe kiterjedő, azt integráló módszertan az integrált termékfejlesztés és előállítás (IT), amely a termék és a vállalat sajátosságainak megfelelően konkretizálható és alkalmazható, a termék teljes életpályáját átfogja és minden követelményre kiterjed, minden tevékenység régi területen alkalmazható és tevékenységspecifikusan fejleszthető, könnyen elsajátítható és didaktikailag megfelelő, egyes elemei algoritmizálhatók és számítógéppel támogathatók, a rendelkezésre álló időtől és a szükséges ráfordítástól függően rugalmasan alkalmazható Az integrált termékfejlesztés és előállítás (IT) módszertana Az integrált termékfejlesztés és előállítás fogalma magában foglalja a termékelőállítási folyamatban résztvevő részrendszerek működése során felmerülő összes problémát és ezek megoldási lehetőségeit. A termékelőállítási folyamat tárgy, cél és tevékenységrendszereit és a közöttük lévő kapcsolatokat a ábra tünteti fel ábra Az integrált termékelőállítás tárgy, -cél-, és tevékenység rendszerei [1].

2 A termék tárgyrendszer megadja a termék összes fizikai, műszaki tulajdonságát és a megoldási lehetőségeket, azok fizikai, kialakítási és anyagi jellemzőivel együtt. A termelési tárgyrendszer magában foglalja a termékfejlesztés és tervezés során elképzelt termék anyagi megvalósításához szükséges, a termékkel szoros kölcsönhatásban álló gyártási folyamat sajátosságait, és megoldási lehetőségeit. Az egyén cél- és tevékenységrendszere tartalmazza a termékelőállítási folyamatban résztvevő emberek motivációt, kívánságait, képességeit, ismereteit és kompetenciáját, amelyek tevékenységüket befolyásolják, meghatározzák. A fejlesztés és konstrukciós tervezés cél- és tevékenységrendszere magában foglalja a fejlesztés tartalmi, szervezési és módszertani kérdéseit. Az X cél- és tevékenységrendszerek a termékelőálítási folyamat további részrendszereinek pld. gyártás, szerelés, ellenőrzés értékesítés stb. problémáit és a problémák megoldási lehetőségeit, módszereit, eszközeit tartalmazza. A vásárló cél- és tevékenységrendszere a termékelőállítási folyamatban közvetve, vagy közvetlenül résztvevő fogyasztó szerepét szimbolizálja. A vásárlói problémákat, elvárásokat egy sikeres termékké transzformáló termékelőállítási folyamat középpontjában a részrendszerek közös halmazonként megjelenő integrált termékfejlesztés és előállítás áll Az integrált termékfejlesztés és előállítás elemei Az integrált termékfejlesztés és előállítás módszertana öt, a termékelőállítás bármely területén alkalmazható elemre épül ( ábra) ábra Az integrált termékfejlesztés és előállítás módszertani elemei [1].

3 A DMDE-hurok, amely a másodpercek alatt ösztönösen lezajló gondolkodási folyamatot a Döntés - Művelet - Döntés- Eredmény mozzanatokból álló szabályozókörként adja meg. A DMDE hurkokból felépülő, többszörös visszacsatolásokat tartalmazó tevékenységciklusok, a probléma megoldási stratégiákkal együtt képezik a folyamattervek alapját. A projekteket, nagyobb feladatokat fázisokra, munkalépésekre tagoló folyamattervek lehetővé teszik a módszeres, céltudatos problémamegoldást, a folyamat szervezését, irányítását, ellenőrzését, az idő és kapacitás tervezését. Az egyes részfeladatok megoldását a termékfejlesztés több területén alkalmazható invariáns és speciális módszereit tartalmazó módszerbázis támogatja. Az integrált termékfejlesztés és előállítás módszertanának egyik lényeges jellemzője az egyes területek együttműködésének szervezése csoportmunka, megfelelő szervezeti felépítés és hatékony projekt menedzsment formájában. Az egyes módszertani elemek alkalmazása a megoldandó probléma jellegétől és nagyságától függ. A módszertani elemek megfelelő párosítása és időbeli ütemezése lehetővé teszi a termékelőállítási folyamat korábbi soros munkaszakaszainak és tevékenységeinek párhuzamosítását és Simultaneaus Engineering megvalósítását ( ábra) ábra A termékelőállítás folyamata, a) soros, b) soros és párhuzamos munkaszakaszok esetén Az integrált termékfejlesztés és előállítás módszereinek alkalmazása Az integrált termékfejlesztés és előállítás módszerei közül egyes elemeit a termékelőállítás minden részterületén alkalmazzák ( ábra).

4 Elem Konstrukció Gyártás Értékesítés 1) DMDE-hurok 2) Tevékenységciklusok 3) Stratégiák, pl. - lényegestől a lényegtelenig Állandóan alkalmazható 4) Módszerek - feladat pontosításához - feladat struktúrálásához feladat újszerűsége szerint termékhez: követelményjegyzék/ koncepció/ főterv/ kidolgozás jellemzők, kérdésjegyzékek funkció modellezés új/illesztett/variatív konstrukció? ABC-analízis? a gyártási dokumentációhoz: követelmények/koncepció/tec hnológiai utasítások kérdésgyűjtemény értékesítési rendszerhez: követelmények/koncepció/terv /részletes terv konkurencia elemz., portfólio analízis?? - megoldáskereséshez - tulajdonságelemzéshez, pl. - számítás - szimuláció, - vizsgálat, próba - értékeléshez 5) Folyamatterv 6) Szervezési módszerek Kreatív módszerek módszeres eljárások, pl. morfológiai? mátrix pl. szilárdság pl. kinematika pl. szgk. futáspróba pl. forgácsolási idő pl. átfutási idő pl. szerelési próba Használati érték analízis Projektmenedzsment? pl. logisztikai adat, pl.? pl. próba értékesítés Szervezet és folyamat felépítés, projektmenedzsment, csoportmunka, határidő- és kapacitástervezés ábra Az integrált termékfejlesztés és előállítás módszertani elemeinek alkalmazási lehetőségei Általánosan alkalmazott elemek a DMDE-hurok, a folyamat ciklusok, a folyamattervek és az utóbbiakkal szoros összefüggésben az objektumok (termékek) és folyamatok (fejlesztés, tervezés, gyártás, szerelés stb.) struktúrálása. A ábra a konstrukciós tervezés példáján keresztül szemlélteti a probléma jellegétől és kompexitásától függően végrehajtott munkaszakaszok részobjektumok szerinti struktúrálását.

5 ábra A feladat struktúrálás probléma függő részletességű alkalmazása A folyamatok és objektumok feladattól függő felosztása lehetővé teszi a részfeladatok részben egyidejű megoldását és ezzel az átfutási idő csökkentését ( ábra) ábra Az integrált termék- és szereléstervezés folyamatterve [2]

6 4.2. A módszer bevezetése Az integrált termékfejlesztés és előállítás módszerei általános jellegükből adódóan nem alkalmazhatóak közvetlenül minden tevékenységi területen és minden objektumra. Hatékony alkalmazásuk érdekében az eljárást illeszteni kell a vállalat sajátosságaihoz és az előállított termékekhez. A módszer bevezetése előtt meg kell győzni a vezetőket a módosítások szükségességéről és megnyerni a munkatársakat a módszerek alkalmazására (4.2.1.ábra). Ezt követően célszerű a módszert egy kísérleti projekt keretében a vállalati adottságoknak és termékeknek megfelelően kidolgozni és kipróbálni. a.) 1 A javítás szükségességének kimutatása - célkitűzés - 2 A vezetők és munkatársak meggyőzése Kísérleti projekt - interdiszciplináris csoport létrehozása - követelmények - projekt változatok - projekt kiválasztás - 4 Bevezetési intézkedések - végrehajtás - oktatás - szervezés - 5 Bevezetés - a bevezetés folyamatterve - ellenőrzés ábra Az integrált termékfejlesztés és előállítás kidolgozásának, bevezetésének és alkalmazásának folyamatterve a) a bevezetés lépései b) a módszer kidolgozása és alkalmazása A kísérleti projekt eredményétől függően el kell végezni a szükséges módosításokat és ki kell dolgozni a bevezetéshez szükséges intézkedéseket. A módszer bevezetése és alkalmazása azonban csak akkor lehet sikeres, ha a bevezetéssel foglalkozó és a módszereket alkalmazó személyek alkalmasak és megfelelő motivációval rendelkeznek. Az alkalmasságnak fontos eleme az elvonatkoztatási képesség, mivel az egyes módszerek mindig absztraktabbak, mint az alkalmazás során felmerülő konkrét tevékenységek. A másik fontos tényező a motiváció, mivel a módszer gazdasági hatásai előre nehezen becsülhetők, ezért fontos a vezetők és a munkatársak meggyőzése, szakmai motivációja, a kísérleti projekt sikere, a megfelelő munkahelyi szakmakultúra kialakítása és a továbbképzés. b.) 3.1 A termékelőállítás elemzése - folyamatok, dokumentumok - termékprogram - felhasznált módszerek, eszközök - hiányosságok, gyenge pontok 3.2 Megbízás végrehajtásának struktúrája - előírt paraméterek - szabványos folyamat - dokumentumok - módszerek, szakmai információk 3.3 A módszer felépítése és illesztése - szabványosított eljárások - dokumentumok, eredmények - módszerek a különböző tevékenységekhez 3.4 A módszer tesztelése - -

7 4.3. A módszer alkalmazása a konstrukció tervezésben Az integrált termékfejlesztés és előállítás gyakorlati megvalósítása megkívánja az egyes módszerek tevékenységi területekhez való illesztését és konkretizálását. Ennek során figyelembe kell venni egyrészt a termék újszerűségét, azaz a konstrukció fajtáját, másrészt a fejlesztés és tervezés elsődleges szempontjait és követelményeit. A termékfejlesztés során az elsődleges követelmény mindig a műszaki funkció teljesítése. A műszaki funkció szempontú tervezésre számos, az irodalomban megtalálható, többnyire a soros tevékenységekre épülő folyamattervet fejlesztették ki. [3], [4], [ 5], [6], [7]. Ezek az elmélet és a gyakorlati tervezői tevékenység között helyet foglaló folyamattervek azonban többnyire túl általánosak és nem veszik figyelembe a konstrukció fajtáját, azaz azt, hogy a kifejlesztett termék új, illesztett, vagy variációs konstrukció. Az integrált termékfejlesztés elveinek alkalmazásával és a fenti szempontok figyelembevételével módosított terméksemleges konstrukciós tervezési folyamatterveket a és ábrák mutatják be. A ábrán feltüntetett új konstrukció termék semleges tervezési folyamatterve a VDI 2221-ben közölt [7] folyamattervbe hasonlóan elsősorban a soros munkaszakaszokat és lépéseket tartalmazza, de a fő hangsúlyt a gyakorlatnak megfelelően nem a koncepcióképzésre, hanem a megtervezési szakaszra helyezi. A koncepcióképzés az igényeknek megfelelően a ábra szerint további munkalépésekre és tevékenységekre bontható, amelyekhez azonban a koncepcióképzés tervezéselméletben szokásos fogalmainak és munkamódszereinek a következetes alkalmazására van szükség ( ábra).

8 ábra Új konstrukció tervezésének folyamatterve (FC-folyamatciklus)

9 ábra Illesztet és variatív konstrukció tervezésének folyamatterve

10 ábra A koncepcióképzés folyamatterve A tervezői gyakorlat már számos esetben bizonyította, hogy az ismertetett folyamattervek alapján viszonylag rövid idő alatt igen jó eredmények érhetők el, azonban a 100%-os eredményekről csak a funkcióteljesítés és gyárthatóság követelményeinek elsődleges szemelőtt tartása mellett mégis le kell mondania a termékfejlesztőknek és tervezőknek. A több szempontból optimális termékek létrehozása érdekében ezért mindig szükség van a termékek áttervezésére és a funkció teljesítés mellett egy több szempontú, kompromisszumos tervezési folyamat kialakítására. ( ábra).

11 ábra A koncepcióképzés fogalmai ábra Tetszőleges követelményekhez (DfX) illesztett tervezés folyamatterve

12 A ábra a tervezési áttervezési követelményekhez rugalmasan illeszthető folyamattervet mutat be. A tervezési folyamat különböző szempontú konkretizálásához a szakirodalom számos irányelvet tartalmaz (4.3.6.ábra), amelyek alkalmazásának mindegyike feltételezi az integrált terméktervezés invariáns elemeinek, a pld. a csoportos szellemi alkotó technikák, az értékelési módszerek stb. a következetes alkalmazását, feladathoz való illesztéseit és továbbfejlesztését. Kialakítási irányelv Hőtágulás Ergonómia Gyártás Teherbírás Karbantartási Költség Korrózió Kúszás és relaxáció Szerelés Szabvány Kockázat Biztonság Tribológia Környezet Kopás Anyagválasztás Irodalom Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz,) Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz) Konstruiren ergonomiegerechter Erzeugnisse, (VDI-Richtlinie 2242) Lehrbuch der Ergonomie, (Schmidtke, H.) Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz) Handbuch der Fertigungstechnik, (Spur, G.; Stöferle, T.) Kerbspannungslehre, (Neuber, H.) Konstruktionslehre für den Maschinenbau, (Koller, R.) Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz,) Kostengünstig Konstruieren, (Ehrlenspiel, K.) Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz) Korrosionschutzgerechte Konstruieren, (Dechma) Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz) Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz) Konstruktionslehre für den Maschinenbau, (Koller, R.) Montagegerechtes Konstruieren, (Gairola, A.) Montagegerechtes Konstruieren, (Andreasen et al.) Montage und Demontage, (VDI Berichte 999) Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz) Einführung in die DIN-Normen, (Klein, M.) Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz) Sicherheitsgerechtes Gestalten technischer Erzeugnisse, (DIN VDE 1 000) Konstruieren sicherheitsgerechter Produkte, (VDI-Richtlinien 2224) Qualität und Zuverlässgkeit technischer Systeme, (Birolini ) Zuverlässigkeit im Maschinenbau (Bertsche; Lechner ) Tribologie Handbuch - Reibung und Verschleiß, (Czichos, H., Habig, K.-H.) Konstruktionslehre, (Pahl/Beitz) Umwelt und Recyclinggerechte Produktentwicklung, (Brinkmann, T. et al.) Recyclinggerechtes Konstruieren, (Weege, R.-D.) Konstruieren recyclinggerechter technischer Produkte, (VDI-Richtlinie 2243) Verschleiß und Härte von Werkstoffen, (Habig, K.-H.) Werkstoff und verfahrensgerecht Konstruieren, Bode, K.-H.) Konstruktionslehre für den Maschinenbau, (Koller, R.) ábra Kialakítási irányelvek (DfX)

13 4.4. Jellegzetes alkotástechnikai módszerek Ismeretes, hogy az alkotó gondolkodás csoportmunkában jelentős eredményeket hozhat. Ezek az eredmények, előnyök a következőkésppen foglalhatók össze: A résztvevők kölcsönösen erősítik egymásban a céltudatos törekvést annak a közös feladatatnak az elvégzésére, amelyet a kollektíva maga elé tűzött. Lehetővé válik a feladat sokoldalú és kritikusabb átgondolása. Mindenki bátran kezdeményez. Kialakul a versengés és kölcsönös segítségnyújtás légköre. Valamely kérdés kollektív megoldása serkentőleg hat új problémák felvetésére. A kollektív gondolkodás az egyénivel szemben gyorsan kiveti magából a hibákat és tévedéseket. A következőkben vázlatosan bemutatjuk az innovációs folyamattá szervezhető módszereket. Ezek főbb típusai a következők: - brainstorming típusú eljárások, - kauzális típusú eljárások, - a megoldáskeresés intenzitását fokozó egyéb eljárások. Az eljárások közös tevékenységei: a gondolatok feltárása, megbeszélése, jellemzése és rangsorolása A brainstorming típusú eljárások Ez a csoportmunka a résztvevők között láncreakciószerűen beinduló asszociációkon alapul. Jellemzők a kötetlenség és szabályozottság. Kötetlenség a gondolatok feltárásában, szabályozottság a lépések egymásutániságában. Ismertebb módszerek: a brainstroming, a 635 módszer, a Philips 66, a szinetika, a Delphi módszer és a Nominal Groupe Technique (NGT), amely a magyarországi gyakorlatban Névleges Csoportmunka Módszer (röviden: NCM)-ként került be. A brainstorming A módszer lényege: A csoport tagjaiból meghatározott és táblára írt kérdésre kötetlen formában válaszokat kérnek. A megbeszélés perces időtartama alatt bárki, bármilyen gondolatot tömören elmondhat, a részletes kifejtés igénye nélkül. Az elhangzott gondolatokat a faliívre írják, rendszerezik és értékelik. A brainstormingcsoport létszáma 6-20 fő között optimális. A módszer különösen heterogén szakmai összetételű csoportnál eredményes. A gyakorlati alkalmazás szabályai: - a gondolatokat feltáró szakaszban a kritikai észrevételek tilosak, - a résztvevők gondolatainak szabad csapongását elő kell mozdítani, - a cél a gondolatok mennyiségi fokozása, - a gondolatfeltárási szakaszt el kel választani az értékelési szakasztól, - a szóbeli gondolatokra nem vonatkozik a szerzői jogvédelem. A csoportmunka célja egymás öteleteinek felhasználása és továbbfejlesztése. Előny, hogy igen rövid idő alatt adott témában viszonylag nagyszámú információt lehet nyerni. Az öteletek és megoldások értékelése igen egyszerű.

14 Hátrány, hogy a résztvevők nem minden esetben adnak véleményt, vannak akik egyáltalán nem szólalnak meg az értekezleten, mivel úgy érzik, hogy nem biztosított a személytelenség követelménye. A 635 módszer Ez a brainstorming továbbfejlesztése. A módszer lényege, hogy 6 fős csoport 3 gondolatot 5-ször továbbfejleszt. A probléma bemutatása és elemzése után a résztvevők 3 gondolatot felírnak egy munkalapra. Néhány perc után azt mindenki továbbadja a szomszédjának. A szomszéd a munkalapra írt 3 gondolatot továbbfejleszti, vagy azokat 3-mal kiegészíti. A munka addig tart, amíg minden munkalapon 5 x 3 gondolat van. A gondolatok egymást "gerjesztik", lényeges a gondolatok nagy száma, a gondolatokat megbeszélés alapján jellemezni kell. Előnyök: - a csoport a gondolatokat szisztematikusan továbbfejleszti, - a fejlesztési folyamat - mivel írásos - követhető, a gondolat kitalálója, amennyiben szükséges, akkor azonosítható, - szinte nem kell a csoportmunkát vezetni. A Philips 66 módszer Ez is a brainstorming továbbfejlesztése. Lényege, hogy több 6 fős munkacsoport 6 perces megbeszélést folytat adott probléma megfogalmazására. A résztvevők a feltárt gondolatokat összegyűjtik és értékelik. A kiértékelt gondolatokat minden csoport ismerteti a többi csoporttal. Ezután az előzőekhez képest eltérő összetételben új csoportok alakulnak, ezek a gondolatokat célszerűen továbbfejlesztik. Előnye a 635 módszerhez képest, hogy a csoportok közötti kommunikáció fokozza a kreativitást és növeli az aszszociációt. A szinektika A szinektika csak bizonyos mértékig rokon a brainstorminggal. A brainstormingnál sok gondolat feltárása a jellemző, a szinektikánál "teljesen új" gondolat keresése a cél. Lényege, hogy a résztvevők elidegenedjenek a problémától, majd arra törekedjenek, hogy analógiák segítségével egy teljesen új gondolattal ismét eljussanak az eredeti probléma megoldásához. Az analógiák keresése spontán módon történik. Ezek további felhasználása már szisztematikus gondolkodást igénylő feladat. A szinektika alkalmazásának lépései: 1. a problémák megfogalmazása, 2. a problémák elemzése, 3. a hagyományostól való elidegenedés hasonlatok és analógiák segítségével, 4. az analógiák és hasonlatok elemzése, 5. az analógiák és hasonlatok adott problémákra történő visszavezetése, 6. az összehasonlításból adódó ötletek feltárása, 7. a felhasználható ötelek kiválasztása és továbbfejlesztése, 8. a lehetséges megoldás körvonalainak kialakítása. A módszer igen nagy előnye, hogy új megoldási utakat keres.

15 A Delphi módszer A módszer lényege: A munka résztvevői kérdőíveket kapnak, amelyeket megválaszolnak és visszaküldenek. Feldolgozásuk után újabb kérdőív készül, amit ismét szétküldenek, az erre kapott válaszok újabb kérdőívet eredményeznek. Általában háromszoros, négyszeres visszacsatolással érik el a kívánt célt. A gyakorlati alkalmazás szabályai: - a témakör jól körülhatárolt legyen, - a megfelelő szakembereket kérjék fel a munkára, a válaszadásra, - a kérdőív gondosan előkészített legyen, - a kérdőívek többszöri feldolgozását szakemberek végezzék. Előnyök: egyfelől a név nélküli válaszadással minimálisra csökkenthető az adott válaszok miatt fellépő feszélyezettség, másfelől a többszöri visszacsatolás lehetőséget nyújt a gondolatok továbbfejlesztésére. Az NCM A módszer lényege: a csoport tagjai, akik esetleg korábban egyáltalán nem is találkoztak, összeülnek az adott probléma megoldása céljából. Első lépésként a csoport valamennyi tagja egymás jelenlétében, de egymástól függetlenül munkalapra leírja véleményét, ötleteit. Ezután a csoport minden egyes tagja tömören elmondja véleményét, ötleteit, amelyet a csoport vezetője felír a csoport előtt jól látható táblára függesztett ívre. Harmadik lépésként a feljegyzett ötletek, vélemények megbeszélése következik. Végül a csoport tagjai rangsorolják az adott egyéni minősítéseket a teljes csoportvélemény, illetve a döntés kialakítása céljából. Az NCM lépései és előnyei: 1. lépés: az elgondolások szótlan leírása. Előnyök: - megfelelő időt biztosít a gondolkodáshoz, - elősegíti az elmélyült és komoly munkát azzal, hogy a résztvevők látják egymást komolyan dolgozni, - elkerülhető a gondolkodás megzavarása, - elkerülhető egyetlen elgondolás túl korai előtérbe kerülése, - kiküszöböli a magasabb státusú vagy agresszív egyének dominanciáját, - fenntartja a problémaorientáltságot. 2. lépés: az elgondolások feljegyzése faliívre, körbejáró módon. Előnyök: - az elgondolások előterjesztésének egyenlő lehetőséget ad, - segíti az elgondolások személytől való elválasztását, - írásos feljegyzést és útmutatást ad, növeli a csoport képességét, hogy nagyobb számú elgondolással, ötlettel tudjon foglalkozni, - elkerüli a gondolatok elsikkadását, - feltárja a lényeges pontokat, - elősegíti a rákapcsolódást.

16 3. lépés: az elgondolások sorrendben való megbeszélése. Előnyök: elkerülhető, hogy indokolatlanul egy elgondolásra vagy elgondoláscsoportra irányuljon - a megbeszélés, - segít a félreértések kiküszöbölésében, - lehetőséget nyújt az elgondolások mögött meglévő logika kifejtésére, - módot nyújt valamennyi résztvevő számára, hogy érvelés nélkül is ellentmondhasson. 4. lépés: előszavazás az elgondolások fontosságáról. Előnyök: - a csoportkényszer az írásbeli egyéni véleményalkotással kiküszöbölődik, - az értékelés pontossága a rangsorolással, vagy pontozással nő, - az egyéni szavazatok eloszlása rávilágít a további tisztázást, vagy megbeszélést igénylő elgondolásokra. 5. lépés: az előszavazás eredményeinek megbeszélése. Előnyök: - a csoport tagjainak még egy utolsó lehetőséget nyújt álláspontjuk tisztázásra, - biztosítja, hogy a szavazatok valóban a megítélések különbözőségét tükrözzék, s nem a különböző informáltságot vagy félreértést. 6. lépés: a végső szavazás. Előnyök: - a csoport értékelésének pontos aggregálása és a hibák csökkentése, - az értekezlet lezárása A kauzális eljárások A kauzális módszer lényegében okokat kereső eljárás. A brainstorminggal ellentétben a gondolkodás logikai szabályozását követeli meg. Lényege, hogy az ok-okozati összefüggések szisztematikus keresésére irányul. Visszatérő kérdése a "miért?", amelyre módszeresen keresi a válaszokat. a) A funkcióelemzés módszere A módszer adott cél elérését szolgáló funkciókat keres. Funkciókon általánosságban működést, feladatot, hatáskört, tevékenységet, rendeltetést ért. A funkciók feltárása után azok között gráfszerű hierarchiát épít fel. Fontos, hogy az összfunkciót felépítő főfunkciókat megfelelő alapossággal fogalmazzuk meg. Ezt követően feltárjuk a mellékfunkciókat, amelyeket a funkciófára "áganként" helyezünk. A funkciófa elkészítése szigorú gondolkodási logikát feltételez. A morfológiai mátrix

17 Ez a módszer a célelérés összes lehetséges útját kereső eljárás. Lényege, hogy a problémát felbontja paraméterekre, s a paraméterek logikai összekapcsolásából adódnak a megoldások. A sikeres alkalmazás alapvető feltétele a paraméterek precíz megfogalmazása. A paraméterek megfelelő kombinációiból ún. morfológiai sémák, azaz táblázatok, valójában mátrixok rajzolhatók. A mátrixok tényezőinek megfelelő összetartozásából lehet a megoldási változatokat felépíteni. Lényegében minden lehetőséget így lehet ábrázolni. A lehetetlen kombinációk a módszerrel kiszűrhetők. A döntési táblázatok módszere A döntési táblázatokkal, az adott problémát leíró feltétel kombinációk segítségével kereshetők meg a cselekvési, döntési lehetőségek. Lényege, hogy feltárja a problémát jellemző - lehetőleg egymástól független - feltételéket. A feltételek 2n (ahol n = a feltételek száma) számú kombinációjára kell megvizsgálni a cselekvési, döntési alternatívákat. A táblázat megfelelő algoritmus szerinti egyszerűsítésével minimális elemszámú táblázathoz juthatunk el. A döntési táblázatok elősegítik az akció-reakció elvén felépülő logikus gondolkodást A megoldáskeresés intenzitását fokozó egyéb eljárások Mind a brainstroming, mind a kauzális módszerek alkalmazásának hatékonyságát növelni lehet egyéb gondolatébresztő, serkentő technikák segítségével. A továbbiakban néhány ilyen technikát említünk meg. a) A céltudatos kérdezés (strukturált kérdéslista) módszere A feltárt gondolatok továbbfejlesztését szolgálja, ha megadott kérdésekre keressük a válaszokat. A kérdések hatására újabb értékes gondolatok születnek, amelyek a probléma megközelítését komplexebbé tehetik. Ez jó alapot nyújt az ötletek szabályozottabb formájú elemzéséhez és továbbfejlesztéséhez. b) A negáció avagy a céltudatos kétkedés módszere A módszer lényege, hogy a javaslatokat, az ötleteket módszeresen tagadja, elveti. A szisztematikusan kételkedés oda vezet, hogy az ötletet végül is elfogadják vagy elvetik. A siker akkor teljes, ha a körülmények súlya alatt teljesen új megoldások születnek. A divergens gondolkodás módszere A módszer a probléma megoldását különféle szélsőséges, nem szokásos helyzetekből közelíti meg. A gondolatokra a rendezetlenség a jellemző. A gondolatok szertelensége, szétfutása széles alapot teremthet a megfelelő megoldási változat kialakításához.

18 A konvergens gondolkodás módszere Lényegében a divergens gondolkodással ellentétes irányú módszer. A célhelyzetet veszi alapul és ebből visszafelé (retrográd módon) haladva igyekszik minden megoldási utat megvizsgálni. A 4. fejezetben felhasznált irodalom [1] Ehrlenspiel, K.: Integrierte Produktentwicklung. München, Hanser, [2] Wach, I.I.: Problemspezifische Hilfsmittel für die integrierte Produkterstellung. München, Hanser, [3] Pahl, G. - Beitz, W.: A géptervezés elmélete és gyakorlata. Budapest, Műszaki könyvkiadó, [4] Roth, K.-H.: Tervezés katalógussal. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, [5] Rozenburg, N.F.M - Eekels, J.: Product Design: Fundamentals and Methods. Christer - New York - Brisbane - Toronto - Singapore - Wiley & Sons, [6] Linde, H. - Hill, B.: Erfolgreich erfinden. Darmstadt, Hoppenstedt Technik Verlag, [7] VDI-Richtlinie Düsseldorf, VDI [8] Erdős, Gy.: Innovációmenedzsment, Budapest, Távközlési Kiadó, [9] Koller, R.: Konstruktionslehre für den Maschinenbau. 2. Aufl. Berlin, Springer, 1985.