kórbonctana Legfontosabbak a gyulladások a kemény agy- és gerincvelıburok gyulladása agy- és s gerincvelıburkok gyulladása pachymeningitis

Átírás

1 Agy- és s gerincvelıburkok A központi k idegrendszer kórbonctana Legfontosabbak a ok a kemény agy- és gerincvelıburok a pachymeningitis a lágy agy- és gerincvelıburkok a leptomeningitis l. cerebralis, l. spinalis, l. cerebrospinalis ependymitis encephalitis ventricularis chorioiditis A lágy l agy- és s gerincvelıburkok a a pókhálóburok és a belsı lágy agy- és gerincvelıburok egyszerre zajló át jelenti arachnoidea és pia mater Kórokozók: baktériumok, vírusok, mikrogombák, paraziták Formái: Savós lágy agy- és gerincvelıburok leptomeningitis serosa Savós-fibrines lágy agy- és gerincvelıburok leptomeningitis sero-fibrinosa Fibrines-gennyes lágy agy- és gerincvelıburok leptomeningitis fibrino-purulenta Gennyes lágy agy- és gerincvelıburok leptomeningitis purulenta Lymphocytás lágy agy- és gerincvelıburok leptomeningitis lymphocytaria Idült lágy agy- és gerincvelıburok leptomeningitis chronica A lágy l agy- és s gerincvelıburkok a A os folyamat a subarachnoidealis résekbıl a központi idegrendszerbe térı ereket kísérı perivascularis terekre (Virchow-Robin-résre) és ezen keresztül a központi idegrendszer állományára meningoencephalitis a liquorkeringés révén az agykamrákra encephalitis ventricularis et ependymitis továbbá a plexus chorioideusra is könnyen ráterjedhetnek chorioiditis 1

2 Agy- és s gerincvelıburkok a Encephalitis ventricularis anatipestifer betegség libában, kacsában és más madárfajokban a streptococcus-szeptikaemia elhúzódó esetei lezajlott (túlélt) streptococcus-vérfertızés után libában a Mycoplasma gallisepticum mycoplasmaemiával járó esetei tyúkban az arizonosis pulykában Az agy- és s gerincvelı vérkeringési zavarai Bıvérőség Kevésvérőség Vérzések Vizenyı különféle vérkeringési zavarokat oedema kísérhet pangásos bıvérőség, thrombosis, embolia Thrombosis Embolia Agyvelıvizeny vizenyı Az oedema a vérér-agyvelı gát mőködészavara miatt alakul ki a vérér-agyvelı gát mőködészavarának okai: különbözı eredető oxigénhiány glükózhiány fertızı betegség endogén és exogén toxikus ártalom baktériumok és mikrogombák toxinjai nehézfémek, konyhasó okozta mérgezés továbbá B1- és E-vitamin-hiány esetén is Az ödéma részben a sejtekben fordul elı leginkább az astrocytákban (intracellularis oedema) a neuropilben állományvizenyı és a mesenchymalis részben is a vérerek körül perivascularis oedema Agyvelıvizeny vizenyı Az oedema a neuropilben részben pericellulárisan részben az állomány elemei közti hézagokban alakul ki. a szövettani metszetben szitaszerően lyuggatottnak látszik status cribrosus s. spongiosus A vizenyıt gyakran elhalás (malacia) követi oedemanecrosis A vizenyı lehet körülirt és diffúz a diffúz vizenyıt a lágyagyburkok oedemája is kísérheti a vizenyı miatt a neurocytákban, idegrostokban elfajulás alakul ki, késıbb a gliasejtek megszaporodhatnak a vizenyı miatt az agyvelıben növekedik a nyomás Makroszkóposan: az oedemás agyvelı metszéslapja nedvdús és fénylı 2

3 Agy- és s gerincvelı regresszív Az idegsejtek regresszív ásai Az idegrostok regresszív ásai a tengelyszál (az axon) regresszív ása a myelinhüvely regresszív ásai A gliasejtek regresszív ásai funkciózavar, elfajulás, elhalás astrocyták, oligodendrocyták, (oligocyták), microgliasejtek (microgliocyták) a gliasejtek szerepe a regresszív ások reparációjában Neuropil regresszív ásai elhalás, malacia Kórokok: Nem fertızı mechanikai behatások, vérkeringési zavarok, toxikus anyagok Fertızı: baktériumok, vírusok, mikrogombák, véglények az idegsejtekben vagy csak funkciózavar vagy morfológiai ás is kialakul Az idegsejtek regresszív a neuroplasma ása perikaryonban neuritben is a Nissl-rögök (a ribosomák) feloldódása (tigrolysis) vagy összecsapódása A regresszív ások vagy primer módon közvetlenül a kóroki tényezı hatására vagy szekunder módon a kórok által okozott vérkeringési és egyéb zavarok következtében jönnek létre Az idegsejtek regresszív reverzibilis regresszív ások funkciózavar zavaros duzzadás vakuólás-hydropicus elfajulás stb. korlátozott mértékben gyógyulhatnak irreverzibilis regresszív ások súlyos fokú vakuólás-hydropicus elfajulás stb. nem gyógyulnak az idegsejtek elhalnak Az idegrostok regresszív a központi idegrendszeren belüli idegrostok tengelyfonálból (tengelyszálból, axonból) és myelinhüvelybıl állnak a tengelyfonál kevésbé érzékeny a kóroki behatásokra ezért elıször leginkább a myelinhüvely károsodik a tengelyszál (tengelyfonál) pusztulása vagy az idegsejt elhalása következtében alakul ki vagy a kórok közvetlenül a tengelyszálra hat a tengelyszál pusztulása mindig myelinhüvelyelhalással is jár az elhalt tengelyfonál a központi idegrendszerben regenerálódik A myelinhüvely regresszív Fejlıdési rendellenességek myelinhüvely-agenesia hypomyelogenesis dysmyelogenesis demyelinisatio (myelinhüvely-szétesés) a már kialakult myelinhüvely károsodása, elhalása primer, amikor a kórok közvetlenül a myelinhüvelyre hat szekunder, amikor elıször az oligodendrocyták károsodnak és a myelinhüvely csak másodlagosan a myelinhüvely szétesésekor zsírtermészető anyagok válnak szabaddá kezdetben Marchi-féle krómozmium-festéssel mutathatunk ki feketén festıdı anyagként késıbb már a neutrális zsírok festésére használt festékkel is kimutathatjuk pl. szudánvörös stb. az elpusztult myelinhüvely regenerációja csak korlátozott mértékben lehetséges 3

4 A gliasejtek szerepe a regresszív ltozások reparáci ciójában a gliasejtek bizonyos ingerek hatására egyéb reakcióra is képesek a regresszív ások mellett fagocitózisra, burjánzásra, vándorlásra stb. ezekben a reakciókban az egyes gliasejt-típusok eltérı módon és mértékben vesznek részt reszorpcióra, remotióra minden típusú gliasejt képes az elhalt idegsejtek, a myelinhüvely, a tengelyszál eltávolítására eltérı mértékben a legkifejezettebb fagocitáló képessége a microgliocytáknak van fagocitózis révén kerülnek eltávolításra az elhalt idegsejtek, és a myelinhüvely-részletek is A gliasejtek szerepe a regresszív v ltozások reparáci ciójában az elhalt idegsejtek környezetében a gliasejtek megszaporodnak és a sejt anyagát fagocitálják neurocytophagia a megszaporodott gliasejtek ezeken a helyeken gliás csomókat hoznak létre az elhalt idegsejt anyagának eltávolítása után annak helyét elsısorban a rostos astrocyták töltik ki gliaheg" A gliasejtek szerepe a regresszív ltozások reparáci ciójában az elpusztult myelinhüvely eltávolításakor az elpusztult myelinhüvely anyagát a microgliocyták fagocitálják a beágyazott szövettani metszetekben a microgliocyták megnagyobbodnak, világos üregekkel teltek szemcsés gliasejt a kioldódott zsírtermészető anyagok miatt cytoplasmájuk rácsszerővé válik Neuropil regresszív v elhalás (malacia) a központi idegrendszer alapállománya, a neuropil mikroszkópos és makroszkópos mérető területen elhalhat az elhalás általában lágyulásos jellegő, így a neve: malacia a neuropil elhalása általában vérkeringési zavarok hatására közvetlenül alakul ki embolia, thrombosis, egyéb eredető érelzáródás ilyenkor infarctus képzıdik az infarctus területén az idegrendszer állománya kissé merevebb, mint a környezete, de néhány nap múlva a terület a lipidek szétesése révén ellágyul encephalo-, myelomalacia máskor a kórok elıször körülírt területen vizenyıt alakít ki és az állomány elhalására csak ezután kerül sor ami lehet pl. vérkeringési zavar is oedemanecrosis ha az állat túléli a kialakult elhalást, környezetében reszorpciós folyamat kezdıdik - areaktív malaciás góc Regresszív v ltozásokkal járój kórképek az agy- és s gerincvelıben Vitaminhiány okozta regresszív ások Nyomelemek hiánya okozta regresszív ások Mangánhiány csirkékben a Purkinje-sejtekben degeneráció következménye ataxia Egyéb anyagok hiánya okozta regresszív ások Ivóvízhiány a NaCl koncentráció emelkedése miatt konyhasómérgezés Toxikus anyagok okozta regresszív ások Vitaminhiány ny okozta regresszív ltozások az agy- és s gerincvelıben A-hypo- és -avitaminózis B1-vitamin- (az aneurin- v. tiamin-) hiány kialakulhat primer módon amikor a tiamin hiányzik a takarmányból és létrejöhet szekunder módon is az utóbbi esetben a takarmányban vagy az emésztıcsatornában tiamint bontó enzim (tiamináz) fordul elı tyúkokban B1-vitamin-hiány következtében az agyvelıben az idegsejtek magjaiban az adeno-5-foszfatáz mennyisége megemelkedik és emiatt a sejtek teljesítménye csökken a vestibulo-oculomotoricus magvakban és a Purkinjesejtekben degeneráció és környezetükben vérzések fordulhatnak elı E-vitamin hiány 4

5 E-vitamin hiány önálló kórképként csirkében, kispulykában, kiskacsában alakul ki Az ások lényege: vérkeringési zavar Alapja a kis vérerek körül helyezıdı membrana limitans gliae károsodása és a vérerek falának hyalinos elfajulása vérplazma lép ki a Virchow-Robin-résbe a környezı neuropil állományába és a lágy agyvelıburkokba az oedemát diapedesises vérzések idegsejtelhalás hyalinthrombus-képzıdés kísérheti az érintett terület(ek) elhal(nak) E-vitamin hiány a kórkép neve: encephalomalacia az ások súlypontja a kisagyvelıben van de az agyvelı más területein is találkozhatunk ásokkal a megduzzadt kisagyvelıben a lágy agyvelıburkok vizenyısek, csillognak, a haránt gyrusaik ellapulnak vérzés esetén elmosódott határú, szürkésvörös területek láthatók a kisagyvelı állományában enyhébb esetekben az ások csak kórszövettani vizsgálattal vehetık észre a bántalom ritkán elsıdleges gyakrabban másodlagos E-vitamin-hiány az utóbbi esetben a takarmányban sok a telítetlen zsírsav, amely kedvez a peroxidképzıdésnek és ennek hatására a vitamin tönkremegy E-vitamin hiány madarakban E-vitaminnal, illetve szelénnel több bántalom befolyásolható: csontvázizom-elfajulás zúzógyomorizom-elfajulás szívizomelfajulás a csirkék exsudativ diathesise Toxikus anyagok okozta regresszív ltozások az agy- és s gerincvelıben Baktériumtoxinok Botulizmus a szájon át felvett botulinus-toxin madarakban is a kolinerg idegvégzıdésekben a neuromuscularis synapsisokban, és a nyúltagyvelı motoros centrumaiban irreverzibilis módon gátolja az acetil-kolin felszabadulását botulizmus esetén nem mutatható ki morfológiai ás a központi idegrendszerben még kórszövettani vizsgálattal sem a mérgezés kacsában, fácánban és több vadmadár fajban ismert Növényi eredető toxinok Coniinmérgezés Coniin (a foltos bürök /Conium maculatum/ alkaloidja) libában a harántcsíkos izmok érzı és motoros idegvégzıdéseit bénítja a központi idegrendszerben a szívizomzat ritmuszavarai miatt vérzések Mycotoxinok Nehézfémek ólom, Gyógyszerek Egyéb vegyi anyagok 5

6 Baktériumtoxinok okozta regresszív ltozások az agy- és s gerincvelıben Botulinus-toxin a kórok a Clostridium botulinum által termelt toxin amely nagy melegben (pl. nyári, nyárvégi idıszakban), fehérjében (pl. rothadó növényzetben) gazdag, alacsony vízállású, álló vizekben, anaerob körülmények között exotoxint termel, amely a vízbe kerül a madarak az ilyen tavak, elzárt folyóágak vizét fogyasztva vagy annak iszapjában keresgélve botulinus-toxin termelés történik még rothadó állati hullákban is vagy botulizmusban elhullott társaik lágy részeit elfogyasztó légyálcák felvételével jutnak a botulinus-toxinhoz Botulizmus során gátolt az ingerületvezetés az izmok petyhüdt bénulása jön létre klinikailag az izmok bénulása hátulról elırefelé terjed ún. felszálló bénulás a madarak a légzıizmok bénulása miatt megfulladnak Mycotoxinok okozta regresszív ltozások az agy- és s gerincvelıben anyarozs-mérgezés (ergotizmus) ergot alkaloida okozta mérgezés az anyarozs (a Claviceps purpurea) által kiváltott összetett kórkép neve az ergotizmus a központi idegrendszeri ások: gócos idegsejt-degeneráció demyelinisatio és gliosis aflatoxicosis (aflatoxin) az aflatoxin elsısorban májkárosító a központi idegrendszeri ás ennek a következménye szekunder (hepatogen) encephalopathia kifejezett oedema Nehézf zfémek okozta regresszív ltozások az agy- és s gerincvelıben Ólommérgezés ólomtartalmú, vagy a felületükön ólomtartalmú porral szennyezett növények elfogyasztása leggyakrabban ólomfeldolgozó üzemek környékén vagy forgalmas utak mentén termett, vagy termesztett ólomtartalmú tárgyak lenyelése után ritkán ólomtartalmú söréttel meglıtt, de életben maradt állatokban (madarakban) az ólom az agyvelıben kumulálódik az axonokban és a neuropilben perivascularis oedema gócos malacia a malaciás gócok a nagyagyvelı mélyebb rétegeiben reaktív gliasejt-proliferáció kíséretében találhatók demyelinisatio agyvelıduzzanat és az intracranialis nyomás fokozódása Regresszív v ltozások az agy- és gerincvelıben Gyógyszerek okozta regresszív ások Nitrofurantoin Nitrofurantoin-mérgezés libában észlelnek idegsejtelhalást Tiamutin tiamutin-toxicosis a Purkinje-sejtekben és a corpus striatum állományában gócos idegsejt-degenerációt és elhalást Egyéb anyagok okozta regresszív ások Konyhasó konyhasó-mérgezés agyvelıvizenyı Etilén-glikol Etilén-glikol-mérgezés az agyvelı vérereinek falában kalcium-oxalát kristályok rakódnak le 6

7 Agy- és s gerincvelı Kórokozók: baktériumok, vírusok, mikrogombák és egyes paraziták Fertızıdés hematogén úton a bacteriaemia (mycoplasmaemia), a szeptikaemia és a viraemia során közvetlen ráterjedéssel juthatnak el a központi idegrendszerbe a közvetlen ráterjedés során a koponyacsontokban, az orrcsontok melléköbleiben zajló ok területeirıl juthat kórokozó a központi idegrendszerbe a központi idegrendszer a liquor közvetítésével is fertızıdhet az agyvelıbe a gerinccsatorna felıl is juthat kórokozó a kórokozók gyakran a lágy agyburkokban hoznak létre elıször ásokat és a folyamat innen terjed rá az agy- és gerincvelıre meningoencephalomyelitis Agy- és s gerincvelı a kórokozók hatására létrejövı a központi idegrendszerben is összetett jelenség a kórokozó hatására közvetlenül vagy közvetett módon az idegszövet (az idegsejtek és a gliasejtek) károsodnak az idegsejtekben a mőködészavarok és/vagy különféle elfajulás, elhalás jön létre. Agy- és s gerincvelı Regresszív ások idegsejt és gliasejt károsodás dentrit és neurit károsodás ingerületvezetési zavarok, elhalás a myelinhüvelyeikben elfajulás, elhalás, szétesés (demyelinisatio) a kapillárisokban kapilláris-endothelsejt-károsodás, -aktiválódás, kapillárisfalhyalinosis Vérkeringési zavar aktív bıvérőség thrombosis Exsudatív-infiltratív jelenségek savós beszőrıdés heterophil granulocyta-, erythrocyta- és lymphocytadiapedesis perivascularis sejtes beszőrıdés a kapillárisok körüli Virchow-Robin-résbe és innen a neuropilbe savó lép ki Késıbb proliferatív jelenség: az adventitialis sejtek burjánzása Agy- és s gerincvelı a kapillárisok körüli adventitialis sejtek (a pericyták) is aktiválódnak, osztódnak és belılük histiocyta típusú makrofágok képzıdnek melyek a vérér körüli sejtes beszőrıdést súlyosbítják a sejt- és szövetpusztulást követı reszorpcióban és remotióban a gliasejteknek megkülönböztetett szerepük van Agy- és s gerincvelı A formái: savós-fibrines lympho-histiocytás vérzéses esetleg gennyes-eves jellegő phlegmonéval vagy tályogképzıdéssel járó de ismert az elhalásos és a granulomaképzıdéssel járó forma is A fennállásának ideje szerint heveny, félheveny és idült fordul elı A a központi idegrendszerben lehet körülírt (gócos) multiplex gócos és lehet kiterjedt (diffúz) is 7

8 Agy- és s gerincvelı a makroszkópos vizsgálatok során az agy- és a gerincvelıben zajló t az esetek jelentıs részében nem lehet észrevenni a ra legfeljebb a nagyobb elhalásos gócok képzıdése, vagy tályogok kialakulása hívja fel a figyelmet az agy- és gerincvelı- diagnosztizálásában a kórszövettani vizsgálatot nem nélkülözhetjük attól függıen, hogy a központi idegrendszer mely területén alakulnak ki a részletjelenségei, beszélünk agyvelıról (encephalitisrıl) gerincvelı ról (myelitisrıl) Agy- és s gerincvelı ha a diffúz csak a szürkeállományt érinti polioencephalitis, poliomyelitis esetleg polioencephalomyelitis névvel jelöljük máskor csak a fehérállomány érintett ilyenkor leukoencephalitis, leukomyelitis, leukoencephalomyelitis megjelölést használjuk a szürke- és a fehérállomány együttes os jelenségei polio- et leukoencephalitis (panencephalitis) polio- et leukomyelitis (panmyelitis) nevet kapták nem egyszer polio- et leukoencephalomyelitis-szel találkozunk Baktériumok okozta agy- és gerincvelı általában egy-egy kórkép/betegség részletjelenségei melyek egy része igen kifejezett idegrendszeri tünetekben nyilvánulnak meg míg más része csupán boncolási mellékletként kerül megfigyelésre szövettani vizsgálat során a baktérium okozta önálló agy- és/vagy gerincvelı- madarakban ritka Baktériumok okozta agy- és gerincvelı a baktériumok agyvelıbe jutása gyakran a vérfertızés részeként fagocytosisos metastasis baktérium-embolus révén thromboemboliás hematogén áttétképzıdéssel vagy rhinogén esetleg direkt ráterjedéssel a baktériumok okozta agy- és gerincvelıok, gyakran a lágy agyvelıburkok ával együtt kerülnek észlelésre leptomeningitis bacteritica Baktériumok okozta agy- és gerincvelı Thromboemboliás meningoencephalitis Salmonella arizonae okozta agyvelı Listeriák okozta agyvelı Chlamydophila psittaci okozta agyvelı Mycoplasmák okozta gennyes agy- és gerincvelı Thromboemboliás meningoencephalitis gennyes vasculitis és thrombusképzıdés elsısorban a lágyagyburkok vérereiben és a lágyagyburkokból az agyvelıbe térı erekben szeptikus infarctusok képzıdnek a lágy agyvelıburkokban és az agyvelı állományában kisebb (pontszerő) és kissé nagyobb vérzéses malaciás gócok formájában elszórtan a kis vérerek többségét thrombusok töltik ki és a vérereket kísérı Virchow-Robin-résben sejtes beszőrıdés alakul ki elsısorban heterophil granulocyták, ritkábban histio-lymphocyták a heterophil granulocyták gyakorta a környezı neuropilt is beszőrik A malaciás területek esetenként már a makroszkópos vizsgálat során is felismerhetık sárgásszürke-szürkésvörös színükrıl és lágy állományukról máskor csak a szövettani vizsgálat során láthatók 8

9 Thromboemboliás meningoencephalitis A malaciás területeken a kórokozók mellett heterophil granulocytákat és aktiválódott microgliocytákat figyelhetünk meg szeptikus infarctus a lágy agyvelıburkokban zajló hoz nagyobb mennyiségő fibrines izzadmány kilépése is társulhat, amely sokszor már a makroszkópos vizsgálat során is látható Tyúkokban az enterococcosis során kialakuló endocarditis thromboulcerosából leváló embolusok által elzárt kis vérerekbıl kiindulóan alakul ki Mycoplasmák k okozta gennyes agy- és gerincvelı-gyullad különféle mycoplasma-fajok különféle madárfajokban mycoplasmaemiát okoznak a központi idegrendszer ekkor fertızıdik Legtöbbször csirkében, pulykában, libában elsısorban a fiatal életkorban alakul ki gennyes agy- és gerincvelı- legnagyobb jelentısége a Mycoplasma gallisepticum okozta gennyes agy- és gerincvelı- nak van Mycoplasmák k okozta gennyes agy- és gerincvelı-gyullad Mycoplasma gallisepticum okozta gennyes agy- és gerincvelı- meningitis, encephalitis ventricularis encephalomyelitis csirkében, tyúkban, pulykában az ást gyakran a lágyagyburkok vagy az agyvelıkamra valamint a canalis centralis gennyes a vezeti be az agy- és gerincvelı állománya a vérerek révén azok mentén fertızıdik 9

10 Vírusok okozta agy- és s gerincvelı- DNS-vírusok Marek-betegség a mosuszkacsák saját parvovírus okozta megbetegedése A betegség a Mozgásszervek, csontvázizom fejezetben a vírusok okozta vázizomelfajulás alcím alatt található RNS-vírusok A csirkék fertızı agy- és gerincvelı-a A pulyka meningoencephalitise Nyugat nílusi láz Madárinfluenza Baromfipestis Avian bornavírus okozta agyvelı Marek-betegs betegség a kórokozó a Herpesviridae család, Alphaherpesvirinae alcsalád, Mardivirus genusába tartozó gallid herpesvirus 2 GaHV-2, Marek-vírus betegségnek a korai, lappangó stádiumában perivascularis lymphocytás beszőrıdés és gliás gócok alakulnak ki a viraemia során az agyvelıben elvétve leginkább a kisagyvelı fehérállományában ezek a proliferatív folyamatok nem fejlıdnek daganattá valószínő, hogy a vírus közvetlen hatására kialakuló ról van szó a betegségnek az átmeneti bénulással járó kórformája esetén is megfigyelhetı az agyvelıben diszkrét perivascularis beszőrıdés A mosuszkacsák saját parvovírus rus okozta megbetegedése A kórokozó az idegrendszerben is szaporodik körülírt idegsejtelhalás neuronocytophagia amit lymphocytás agy- és gerincvelı követ nem gennyes Klinikailag görcsök, fej oldaltartás, opistotonus A csirkék k fertızı agy- és s gerincvelı- a avian encephalomyelitis, epidemic tremor a kórokozó az enterovírusok közé tartozik avian encephalomyelitis-like virus, AEV a vírusfertızés vertikálisan, germinatív úton és horizontálisan, per os is lehetséges Kórfejlıdés: ha a kórokozót szájon át veszik fel az állatok a vírus elıször a bélhámsejtekben szaporodik majd viraemia alakul ki és az agy- és gerincvelıbe jutott vírusok az idegsejtekben szaporodnak tovább A csirkék k fertızı agy- és s gerincvelı- a emiatt az agyvelı különbözı területein az agy alapi részén a nyúltagyvelıben a kisagyvelıben a gerincvelı nyaki- és ágyéki szakaszában idegsejtelhalás gócos gliosis és perivascularis lympho-histiocytás infiltráció jön létre 10

11 A csirkék k fertızı agy- és gerincvelı-gyullad a a bántalom során esetenként centrális vakság vagy/és uveitis is kialakulhat A csirkék k fertızı agy- és s gerincvelı- a a viraemia során a vírus különféle szervekbe jut mirigyes gyomor propriájába szívizomzatba hasnyálmirigy interstitiumába ezekben a szervekben gócos lymphocytás infiltráció alakul ki a beteg állatokban a fej és a nyak remegése, reszketés mutatkozik innen kapta az epidemic tremor nevet késıbb teljes ataxia alakul ki Vírusok okozta agy- és s gerincvelı- A pulyka meningoencephalitise Kórokozó: Flaviviridae család, Flavivirus genus, önálló vírus a betegség során kialakuló viraemia testszerte vérzésekkel jár és gyakran a szív- és a mellizomzatban gócos izomsejt-elfajulás és -elhalás alakul ki az agyvelıben és a lágy agyburkokban lymphocytás nem gennyes (meningoencephalitis) jön létre Nyugat nílusi láz a kórokozó a Flaviviridae család, Flavivirus genusába tartozó West Nile virus a betegség iránt több állatfaj és az ember is fogékony (zoonosis) a szervezetbe jutott vírus viraemiát okoz a központi idegrendszerben néhány idegsejtben elfajulás, elhalás lymphocytás nem gennyes Madárinfluenza okozta agy- és s gerincvelı-gyullad Kórokozók: az Orthomyxoviridae családba tartozó, A-típusú influenzavírusok gyakran H7-es és H5-ös hemagglutinint, valamint az N1 és N2- neuramidázt tartalmazó törzsek Érzékenység: a vírus a tyúkot, a kacsát, a libát, a mosuszkacsát, a pulykát, a fácánt, vadmadárfajokat is megbetegíti Fertızıdés: a kórokozót per os, vagy aerogén úton veheti fel az állat a bántalom során szinte minden szervrendszer megbetegszik elsısorban az emésztı-, légzı- és a nemi szervek 11

12 Madárinfluenza okozta agy- és s gerincvelı-gyullad a központi idegrendszerben változó súlyosságban, változó számban fordulnak elı ások Elváltozások a vérér endothelsejtjeiben degeneráció karyorrhexis plazmakilépés a vérerekbıl diapedesises vérzések Kórszövettan: a perivascularis lymphocytás és histiocytás beszőrıdés és a vérér körüli gócos gliosis késıbb társul a kórképhez a os ások mind a szürke-, mind a fehérállományban ezen kívül gócos elhalás és diffúz gliasejt-aktiválódás is megfigyelhetı az idegsejtek elfajulása, elhalása csak késıbb alakul ki, amit neuronophagia követ sejtes beszőrıdés esetenként subarachnoidealisan, és a plexus chorioideusban is kialakulhat Baromfipestis okozta agy- és s gerincvelı-gyullad newcastle disease (ND) lásd Emésztıszervek fejezet, Bél alfejezet (Vékonybél) Kórfejlıdés: a vírus a bejutás helyén a lymphoid képletekben szaporodik el majd viraemia következik és így jut a központi idegrendszerbe is a velogén vírustörzsek heveny viraemiával járó bántalmakat hoznak létre velogen-viscerotrop és velogen-pneumotrop vagy túlnyomórészt enterális vagy túlnyomórészt légzıszervi és idegrendszeri ásokkal járó betegségformát pneumoencephalitis a természetes mezogén vírustörzsek csak a fiatal csirkéket betegítik meg, szintén viraemiát okozva a vakcinában lévı mezogén vírustörzsek növendék állatokban oltási reakciókat (légzıszervi és/vagy idegrendszeri bántalmat) okozhatnak Baromfipestis okozta agy- és s gerincvelı-gyullad az idegrendszerben a velogén vírustörzsek okozta mindkét kórformájában változó számban és súlyosságban kialakul: a vérerek endothelsejtjeiben regresszív ások maghártya-hyperchromatosis, karyorrhexis és -pycnosis a kis vérerek falában hyalinos elfajulás és üregükben thrombusképzıdés idegsejtek elhalása, neuronophagia, gliás gócok a vérerek körül mind a szürke-, mind a fehérállományban igen kifejezett lymphocytás (és histiocytás) és plazmasejtes beszőrıdés alakul ki az idegsejtek károsodása és elhalása sokszor igen kifejezett, amit késıbb gliás gócok képzıdése követ malaciás gócok is elıfordulhatnak és környezetükben gliasejtburjánzás jelentkezik panencephalitis a galambot a velogén vírustörzsek és ezen kívül egy másik önálló baromfipestis vírustörzs is megbetegíti Baromfipestis okozta agy- és s gerincvelı-gyullad a gerincvelıben mindkét állományban találunk az agyvelıben észleltekhez hasonló ásokat az ások súlypontja fıleg az ágyék-keresztcsonti szakaszon, a ventrális szarvakban van itt a nagy motoros idegsejtek károsodása a gliás gócok és a perivasculáris sejtes beszőrıdése tőnik szembe a os jelenségek a spinalis ganglionokban és a perifériás idegek kezdeti szakaszaiban is kialakulnak a mezogén vírustörzsekkel való vakcinázás után oltási reakcióként kialakuló idegrendszeri megbetegedés során is leginkább a gerincvelı ágyéki- keresztcsonti szakaszán továbbá a ganglionokban és a perifériás ideggyökökben találunk a fentiekhez hasonló t 12