Az immunszervek kórbonctana

Átírás

1 Immunszervek kórbonctanak Az immunszervek kórbonctana Csontvelı A csirkék (a tyúk) vérzéses betegsége haemorrhagiás szindróma Fertızı (vírusos) csirkeanaemia Magzatmirigy (thymus) Fabricius-tömlı Lép Egyéb immunszervek A tyúk k vérzv rzéses betegsége ge kórok: tenuazon-sav- és alternariatoxicosis a tenuazon-sav az Alternaria ssp. egyik anyagcsereterméke tenuazon-savat- és alternariatoxinokat leggyakrabban az Alternaria longipes termeli az Alternaria ssp. más anyagcseretermékei: alternariol alternariol methyl-észter altertoxin A tenuazon-sav- és alternaria toxinok hatása vérérfal-károsodás csontvelıkárosodás nem termelıdnek többek között vérlemezkék sem a kórképet sikerült kiváltani klórtetracyclin és chloramphenicol (Chlorocid) több napon át történı adásával is fehér leghorn fajtában A tyúk k vérzv rzéses betegsége ge heveny kórforma Vérzések a váz-, és a szívizomzatban a mirigyesgyomorban a máj állományában és a bır alatti kötıszövetben Fertızı (vírusos) csirkeanaemia Kórokozó: csirkeanaemia-vírus (CAV) Circoviridae család, Gyrovirus nemzetség nm, nem burkos, circularis, egyszálú DNS a vírus csak a tyúkra nézve patogén Gallus domesticus a vírussal való fertızıdés: vertikális (tojás útján) a vírussal a tojásban fertızıdött néhány csirke fertızötten/betegen kikel horizontális (a bélsár szerepe jelentıs) Fertızı (vírusos) csirkeanaemia Fogékonyság: minden korú állat fogékony a csirkék az elsı héten a legfogékonyabbak a fogékonyság az 1-3 hét között még kifejezett ezt követıen az életkor elırehaladtával a fogékonyság egyre csökken a csirkék fertızıdnek, de a betegség klinikai tünetekben nem jelentkezik korral járó rezisztencia nincs! a fogékonyságban az állat immunállapotának lényeges szerepe van immunszuppresszált állatban a fogékonyság ideje kitolódik! 1

2 Fertızı (vírusos) csirkeanaemia Kórfejlıdés: kísérleti körülmények között az elsı szövettani elváltozások a fertızés után 8 nappal észlelhetık az elsı klinikai tünetek a fertızés napja után figyelhetık meg az elhullások a napon kezdıdnek gyakorlati esetekben a klinikai tünetek megjelenése a hétre is kitolódhat függ az állatok immunológiai állapotától Fertızı (vírusos) csirkeanaemia Kórfejlıdés: (folyt.) a szervezetbe került vírus a csontvelıben a haemopoetikusıssejteket a thymusban a thymusıssejteket támadja meg a fertızött sejtek a fertızés után 6-8 nap múlva apoptosis következtében elpusztulnak a csontvelı bántalmazottsága miatt: anaemia (panmyelophtisis) thymus (és Fabricius-tömlı) sorvadás T- (és B-) sejtes immunszuppresszió Fertızı (vírusos) csirkeanaemia klinikai tünetek az immunszuppresszió olyan mértékő lehet, mintha az állatok fertızı bursitisen estek volna át!!! kórbonctani elváltozások. atrophia csontvelı, thymus, Fabricius-tömlı, lép a máj zsíros elfajulása testszerte vérzések (viraemiás szakaszban) mirigyes gyomor nyálkahártyájában, a bır alatti és az izmok közötti kötıszövetben anaemia jelei a vér világospiros, hígan folyó, az izmok viaszsárgák Fertızı (vírusos) csirkeanaemia Veszteségek közvetlen elhullások másodlagos fertızések miatti elhullások megjelenik/-het az immunszuppresszív állapotra jellemzı fertızöttség Indexbetegség (pl. cryptosporidiosis) a beteg állatok fejlıdése megtorpan az állomány szétnı megemelkedik az elhullás gyakoriak lesznek a másodlagos fertızések baktériumos banális baktériumok okozta vérfertızés gangrénás dermatitis stb. vírusos sejtzárványos hepatitis átoltható (vírusos) mirigyesgyomor-gyulladás Felvételek: Dr. Dobos-Kovács Mihály Felvételek: Dr. Dobos-Kovács Mihály 2

3 A Fabricius-töml mlı kórbonctana Fertızı bursitis gumboroi betegség infectious bursal disease (IBD) rendkívül ragályos vírusos fertızı betegség Circovírus-fertızés Fertızı bursitis kórokozó: Birnaviridae család, Birnavirus genus infectious bursal disease virus (IBDV) 60 nm átmérıjő, enveloppal nem rendelkezı, dupla szálú RNS-vírus 1-es és 2-es szerotípusa ismert az 1-es szerotípus patogén a csirkére a 2-es szerotípust pulykából izolálták, és csirkére avirulens Az 1-es szerotípusú vírus változatai klasszikus virulens vírustörzs (vibdv) nálunk a 70-es évek közepétıl fordul elı nagyvirulenciájú vírustörzs (vvibdv) új, 1990-tıl nálunk is elıfordul ezeken kívül vannak szubklinikai vírustörzsek variáns törzsek csökkentett virulenciájú vírustörzsek Fertızı bursitis Patogenezis: a vírussal szemben a csirkék 4 hónapos korukig fogékonyak legfogékonyabb idıszak: 3-6 hét Fertızıdés horizontalisan, per os a vírus célszerve: a Fabricius-tömlı célsejtjei: a folliculusok dentritikus (dajka-)- sejtjei a betegség során a Fabricius-tömlıben dajkasejtek hiányában a kompetenciájukat elnyert és transzformálódó B-lymphocyták elpusztulnak és kiürülnek lymphoklasia és lymphocyta depletio Fertızı bursitis a vírust a csirkék szájon át veszik fel /orofecalis típusú fertızıdés/ a bélcsatornában, majd a májban szaporodik, viraemia /célszerve a Fabricius-tömlı/ 3

4 Fertızı bursitis Emiatt elsıdlegesen: a humorális immunkapacitás (immunválasz-adás) károsodik másodlagosan: a csontvelı károsodása miatt a T-sejtes immunválasz-adás képessége is alászáll a betegség kártétele: a viraemia miatt elhullás a túlélt állatokban elsıdlegesen a humorális immunválasz majd a sejtes immunválasz károsodik immunhiányos állapot jön létre kórbonctani elváltozások: kórformától függıek klasszikus (hagyományos) vírustörzs okozta kórképek nagy virulenciájú vírustörzs okozta bántalmak szubklinikai vírustörzs okozta bántalom variáns vírustörzsek okozta betegség csökkentett virulenciájú vakcinavírusok kártétele életkortól függıek 3 hetes életkor alatti csirkék betegsége 3. hét után kialakuló betegségforma Fertızı bursitis klasszikus (hagyományos) vírustörzs (vbdv) okozta kórképek klasszikus kórkép (savós bursitis), immunszuppresszió az elhullási arány 15-20% Felvételek: Dr. Dobos-Kovács Mihály Fertızı bursitis nagy virulenciájú vírustörzs (vvbdv) okozta bántalmak vérzéses-elhalásos bursitis kifejezett immunszuppresszió magas (30-50%-os) elhullási arány 4

5 Circovirus-fert fertızés Kórokozó: circovírus aprók (15-20 nm), nem burkosak egyszálú DNS-ük a két végén összekapcsolódik, kört képez (circo ) Elıfordulás: galambban libában a betegség lényege: a fertızött (beteg) állatok a fejlıdésben elmaradnak egészséges társaiktól tollasodásuk (tollváltásuk) zavart szenved lesoványodnak végül elerıtlenednek és még felállni sem tudnak galambok nem tudnak repülni Felvételek: Dr. Dobos-Kovács Mihály Circovirus-fert fertızés a circovirusok a beteg állat sok szervébıl kimutathatók pl. lép, máj, Fabricius-tömlı, csontvelı a Fabricius-tömlıben a vírusok a nyiroktüszık reticulumsejtjeiben, a cytoplasmában szabálytalan alakú, terjedelmes (ún. botrioid-) zárványokat képeznek ezekben a zárványokban a vírusok vagy örvényszerő formációkban, vagy sorokba rendezıdve, parakristályos szerkezetet mutatva, esetleg szabálytalan elrendezıdésben fordulnak elı Circovirus-fert fertızés a vírusok egy-egy állatban huzamosabb ideig (hetekighónapokig) jelen lehetnek élethosszig tartó fertızöttség? a folyamatos vírus-jelenlét és -szaporodás miatt áll le az állatok fejıdése és lesz zavart a tollasodásuk immunrendszer károsodása miatt a beteg állatok védekezıkészsége csökken a terhelt állományokban elıforduló más betegségek a megszokottnál nagyobb veszteségeket okoznak nem ritkák a halmozott kórképek sem (több betegség egyidejő elıfordulása) a legnagyobb veszteség: a felnevelt beteg libák továbbtartásra tömésre való alkalmatlansága 5

6 Szeptikaemiával járój kórképek általános patológi giája A lép l p kórbonctanak Szeptikaemiával járó kórképek általános patológiája Pasteurella multocida Borrelia anserina Salmonella gallinarum (S. pullorum) Salmonella enteritidis, S. typhimurium, S. anatum Salmonella arizonae Campylobacter jejuni Riemerella anatipestifer E. coli baktérium Streptococcus ssp. Staphylococcus ssp. Enterococcusok Erysipelothrix rhusiopathiae Pseudomonas aeruginosa Listeria monocytogenes stb. Szeptikaemiával járój kórképek általános patológi giája A baktériumok egy része minden madárfajban, más része csak bizonyos madárfajokban okoz vérfertızést A baktériumok egy része minden életkorban okoz szeptikaemiát A baktériumok egy része elsısorban fiatal korban okoz szeptikaemiát, de idısebb korban nem A baktériumok egy csoportja fiatal korban nem, csak növendék és felnıtt korban okoz vérfertızést Szeptikaemiával járój kórképek általános patológi giája A szeptikaemia lehet gyorsan lezajló lehet elhúzódó (lassabban lezajló) és lehet idült A kórokozó vagy obligát patogén vagy fakultatívan patogén ebbe az utóbbi esetben a kórokozó csak a hajlamosító körülmények egyidejő fennállása mellett okoz megbetegedést a hajlamosító körülmények lehetnek részben specifikusak (pl. valamely más baktérium és/vagy vírus okozta betegség okozta ellenálló-képesség csökkenés) részben nem specifikusak (a megkívánttól negatív irányban eltérı tartási és takarmányozási körülmények okozta stresszorok káros hatása) Szeptikaemiával járój kórképek általános patológi giája A szeptikaemiák bonclelete: heveny lépgyulladás heveny savós májgyulladás heveny hurutos vékony- és vakbélgyulladás nem egy esetben, csak heveny hurutos duodenitis a testüregi savóshártyák és a savóshártyazsákok heveny savós- fibrines gyulladása az elızıeken túlmenıen a májban és a lépben tőszúrásnyi-gombostőfejnyi és nagyobb gyulladásos gócok a bélben egyes esetekben proliferatív gyulladás is elıfordulhat a szeptikaemiák egy részében fıként növendék és felnıtt madarakban a máj és a lép állományában, a szív külsı hártyája alatt diapedesises vérzések éles határú tőszúrásnyi vagy szétfolyó általánosságban elmondható, hogy fiatal madarakban a szeptikaemia során a vérzéses jelleg nem jellemzı kórokozótól függıen a szeptikaemia során elıfordulhat savós-fibrines ízület- és ínhüvelygyulladás savós-fibrines-gennyes lágyagyburok-gyulladás belsı szemgyulladás Szeptikaemiával járój kórképek általános patológi giája Colibacillosis Streptococcosis Staphylococcosis Enterococcosis Sertésorbánc Pseudomonas aeruginosa okozta szeptikaemia Listeriosis 6

7 Colibacillosis madárpatogén Escherichia coli baktériumok okozta megbetegedések (kórformák) közös neve E. coli baktériumok rövid pálcika alakúak, Gram-negatívok nem spórásak, csillósok fakultatívan patogének ill. saprophyták bizonyos törzseik a normál bélflóra tagjai (Enterobacteriaceae) sok törzsük ismert O somatikus antigének (173) meghatározóak bizonyos kórképekben egyes O szomatikus antigénekkel rendelkezı törzsek vesznek részt (O1, O2, O35, O78) K burokantigének (80) H csillóantigének (56) F pilusantigének (18) az antigének szabadon kombinálódnak Colibacillosis az E. coli baktériumok patogenitását bizonyos virulencia faktorok is befolyásolják madarakban pl. aerobactinek, colicinek termelése bizonyos fimbriák hordozása K1, K80 antigén jelenléte komplement elleni rezisztencia meghatározott külsı membránproteinek stb. az E. coli baktériumok esetében a patogenitásban lényeges szerepet játszik. a megtámadott szervezet állapota az életkor a fertızési kapu is Colibacillosis E. coli baktériumok fertızési kapui embriók fertızıdése transzovariális, tojáshéjra tapadt kórokozók a fejlıdı embrió és magzat vérfertızés miatt elpusztul/elhal esetleg beteg, kelésgyenge állatként kikel vagy a kikelt csirke, csökkent vitalitású lesz! fázékonyak, tolluk borzolt, étvágytalanok sokat isznak, szánalmasan csipognak, sok húgysavat ürítenek inhalációs fertızés keltetıgépben, rossz higiénéjő istállókban fıleg ha a nyálkahártya fogékonyságát vírusok, mycoplasmák jelenléte növeli bırsérülések cellulitis, általános fertızés per os fiatal kor, masszív fertızés, nagy inváziós készség Colibacillosis kórképek köldökgyulladás (omphalitis) E. coli baktériumok okozta köldökgyulladás szeptikaemia bacteriaemia E. coli baktériumok okozta vérfertızés szervi elváltozások is pericarditis, peritonitis, salpingitis synovitis, arthritis, osteomyelitis, panophtalmitis légzıszervi betegség chronic respiratory disease, CRD duzzadt-fej (swollen head) bır alatti kötıszövet gyulladása (cellulitis) coli-granulomatosis E. coli baktériumok okozta vérfertv rfertızés coli-szeptikaemia Házityúkban minden életkorban kialakulhat embriótól-felnıttig Madarakban primer - alapbántalom nélkül kialakuló fıleg fiatal csirkékben másodlagos - elızetes alapbántalom teremti meg a feltételeket immunszuppresszív állapotot elıidézı ágensek, betegségek Formái: köldökfertızés eredményeként emésztıcsıbıl kiindulóan a bél nyálkahártya fellazulásával járó betegségek esetén dysbacteriosis, amit vérfertızés követhet légutakból kiindulóan napos korban aerogén fertızés esetén (primer) egyes légzıszervi betegségek esetén a légutakban kialakuló elváltozások területérıl egyéb helyekrıl (pl. bırsérülésbıl) kiindulóan E. coli baktériumok okozta vérfertv rfertızés Kórbonctani elváltozások: 1-2 hetes állatokban: heveny szeptikus lépgyulladás heveny savós májgyulladás elhalásos gócokkal, esetleg zöldes elszínezıdéssel heveny fibrines szívburok- és hashártyagyulladás heveny bélhurut savós-fibrines légzsákgyulladás savós-fibrines salpingitis savós-fibrines-gennyes ízületgyulladás savós-fibrines belsı szemgyulladás 7

8 E. coli baktériumok okozta vérfertv rfertızés Kórfejlıdés: növendék csirkékben: vagy virulens E. coli baktériumtörzs okoz vérfertızést vagy szövıdményként alakul ki szeptikaemia tojótyúkokban: a legfontosabb hajlamosító ok maga a tojástermelés az istálló mikroklímájának romlása mycotoxin-tartalmú takarmány etetése légúti vírusfertızés, mycoplasma-fertızés stb. Kórbonctani elváltozások: életkor szerint változóak növendék állatokban: lásd a fiatal egyedeknél elıforduló elváltozásokat ezen kívül foltokban kialakuló cellulitis tojótyúkokban: + foltokban cellulitis E. coli baktériumok okozta légzıszervi betegség embrióban/magzatban: E. coli baktériumok okozta önálló savós-fibrines tracheitis és bronchitis, valamint légzsákgyulladás E. coli baktériumok okozta légzıszervi betegség Kórfejlıdés növendék csirkékben: savós-fibrines légzsákgyulladás ha önállóan E. coli baktérium okozta: légzsákbetegségnek (air sac disease) mondják napos kori inhalációs fertızés: szintén önálló légúti folyamatok kis- és növendék csirkék esetében: általában másodlagos az E. coli baktériumok szerepe a folyamat jellegét megváltoztatják és az elváltozásokat súlyosbítják elızetesen légúti vírusok, mycoplasmák által károsított légúti nyálkahártyákon 8

9 E. coli baktériumok okozta duzzadt-fej fej-betegség a légutak nyálkahártyájában különféle kórokozók telepedhetnek meg herpesvírus, coronavírus, metapneumovírus, adenovírus stb. mycoplasmák, ornithobactériumok, bordetellák, pasteurellák stb. a felsı légutak nyálkahártyájában is orr és melléköblei a károsodott nyálkahártyákban/on az E. coli baktérium is megtelepedhet. Coli-granulomatosis Hjärre-disease a granulomák elıfordulhatnak máj állományában bél falában gyakran a vakbélben mesenteriumban légzsákok falában a lépben: nem!!! Felvétel: Dr. Balka Gyula Streptococcosis Elıfordulás: tyúkban a streptococcusok okozta kórképek ritkán fordulnak elı libában, kacsában, pulykában fiatal és idısebb korban is kórokozók: Lancefield-C-csoportba tartozó baktériumok Str. zooepidemicus (korábban Str. gallinarum) más Sreptococcusok (Str. bovis, Str. dysgalactiae stb.) a kórokozók fakultatívan patogének a kórokozók egy része: saprophyta fertızıdés: per os aerogen hosszú ideig akár tünetmentes baktériumhordozás alakul ki 9

10 Streptococcosis A kórokozók széles körben elterjedtek elıfordulnak a madarak száj-garatüregében emésztıcsatorna más szakaszaiban légutakban nemi utakban tojásban kórformák: helyi folyamat bacteriaemia szeptikaemia Streptococcosis a streptococcosis patológiája: helyi folyamat köldökfertızés-köldökgyulladás tolltüszıgyulladás bırgyulladás bélgyulladás petevezetı-gyulladás gyakori a vegyes (Staphylococcus sp., E. coli) fertızés bacteriaemia cellulitis csontvelıgyulladás ízület- és ínhüvelygyulladás endocarditis thromboulcerosa szeptikaemia fiatal csirkében immunszuppreszált idısebb állatokban Streptococcosis vérfertızéses forma heveny vérfertızéses alak heveny szeptikus lépgyulladás heveny savós májgyulladás elhalásos gócokkal heveny bélhurut savós-fibrines perihepatitis leptomeningitis Streptococcosis vérfertızéses forma elhúzódó vérfertızéses alak idült forma a heveny alaknál is láthatókon kívül savós-fibrines-gennyes izület- és ínhüvelygyulladás gennyes-elhalásos osteomyelitis savós-fibrines-gennyes salpingitis savós-fibrines pericarditis elhalásos myocarditis (multiplex gócos) endocarditis thromboulcerosa Staphylococcosis kórokozók: a Staphylococcus-genusba kb faj tartozik ubiquiter baktériumok Staphylococcus aureus 5 biotípusa (A, B, C, D, E) ismert St. epidermidis St. gallinarum St. hyicus stb. gram-pozitív coccus alakúak a kórokozó törzsek általában koaguláz-pozitívak gennyes folyamatokat okoznak 10

11 Staphylococcosis A kórokozó baktériumok megtalálhatók a környezetben mindenütt az állatokban a bırön a nyálkahártyákon a légutakban, az emésztıcsatornában, a nemi szervekben stb. járványtan: egészséges állományokban ritkán okoz betegséget csak genetikailag érzékeny vonalakban ellenálló-képességükben csökkent állományokban többféle formában fordul elı: a fertızıdés módjától az állatok korától az ellenálló-képességet gyengítı tényezık intenzitásától függıen Staphylococcosis Immunszuppresszív állapotért felelıs betegségek csirkeállományokban: fertızı bursitis fertızı /vírusos/ csirkeanaemia Marek-betegség reticuloendotheliosis reovírus-fertızöttség stb. betegségre hajlamosít még: zsúfolt tartás levegıtlenség magas páratartalom gyakori sebzések Staphylococcosis fertızıdés módjai: tojáson át köldöknyíláson át belélegzés útján bırsebzések per os elıfordulás: házityúkban, pulykában csirkekorban növendék korban felnıtt korban libában fiatal korban Staphylococcosis a streptococcosis patológiája: a szervezetbe kerül kórokozó okozhat helyi folyamatot bırgyulladás bélgyulladás? légutak gyulladása? bacteriaemiát Bacteriaemia bárhonnan kiindulhat: a csontállomány gennyes gyulladása gennyes csontvelı-gyulladás gennyes-elhalásos íngyulladás az ínhüvelyek és a nyálkatömlık gennyes gyulladása!!! gennyes ízületgyulladás a sinus infraorbitalis gennyes gyulladása belsı gennyes szemgyulladás májban, tüdıben gennyes tályogok stb. szeptikaemiát Staphylococcosis szeptikaemia: fiatal korban tojáson belül köldökfertızés, sziktömlıgyulladás növendék- és felnıtt korban is immunszuppresszív állapotban és társfertızések egyidejő elıfordulásakor szeptikaemia kórbonctana: lásd általános rész a májban mikrotályogok képzıdése a májban, a lépben thrombusképzıdés és következményes infarktusok 11

12 Enterococcosis madarakban kórokozók: a korábban a Lancefield-D-csoportba tartozó baktériumok Enterococcus fecalis, E. fecium, E. durans, E. avium, E hirae a baktériumok a normális bélflóra tagjai Kórformák: a csirkeembriókban/magzatokban a tojáshéj pórusain át a tojásba került kórokozó végzetes szeptikaemiát okoz a kikelı csirkékben kelésgyengeséget és szeptikaemiát Enterococcosis madarakban az aerogén úton és per os fertızıdött csirkékben és a bırön át fertızıdött tyúkokban szeptikaemia a per os fertızıdött csirkékben és tyúkokban bacteriaemia és a bacteriaemia következtében endocarditis thromboulcerosa a per os fertızıdött növendék pulykákban májgranulomák csirkékben ezen kívül az E. fecalis (E. faecium) okoz amyloid arthritist Enterococcosis madarakban kórformák: bacteriaemia endocarditis ízület- és ínhüvelygyulladás amyloid-arthropathia (csirkében) vérfertızéssel járó esetekben csirkében a vérfertızés általános jelein kívül ophtalmitis különleges kórforma: barna tollú tojóállományokban a felnevelés során és növendék korban ízület-amyloidosis Sertésorb sorbánc madarakban kórokozó: a Laktobacillaceae családba tartozó Erysipelothrix rhusiopathiae (E. insidiosa) jellemzıi: gram-pozitív baktérium 0,8-2,5 µm hosszú, 0,2-0,4 µm széles finom pálcika alakúak hosszú fonalakban is látható a bántalomban megbetegedı gazdasági madárfajok: pulyka, csirke, kacsa, liba, mosusz kacsa fertızıdés: más állatfajoktól (sertés, ember) saját állatfajtól közvetítı közeg: gyakorta iszap a kórokozó felvétele: szájon át Sertésorb sorbánc madarakban A betegség kialakulásához hajlamosító tényezık szükségesek pulykában: nyári nagy meleg zsúfolt tartás tojásrakás megindulása bakokban a veszekedés libában: tolltépés tolltépés utáni megázás, megfázás hideg idı A bántalom kórformái: heveny vérfertızés elhúzódó vérfertızés lezajlott vérfertızések utáni állapot 12

13 Sertésorb sorbánc madarakban kórbonctan: heveny vérfertızés heveny szeptikus (hyperaemiás) lépgyulladás heveny savós májgyulladás testszerte 1-2 vérzés enyhe savós-fibrines hashártyagyulladás elhúzódó vérfertızés kórbonctani elváltozások a heveny vérfertızésnél megfigyelteken túl a májban apró elhalásos gócok kifejezettebb savós-fibrines hashártyagyulladás savós-fibrines ízület- és ínhüvelygyulladás lezajlott vérfertızések utáni állapot endocarditis thromboulcerosa sajtos-fibrines ízület- és ínhüvelygyulladás Pseudomonas aeruginosa okozta szeptikaemia A kórokozó jelen van a keltetıkben és az állattartó telepen is a megbontott vakcinákat, eszközöket kontaminálja a keltetıi tömegoltások során sok madár fertızıdik A kórokozó kezdetben a beadás helyén szaporodik el helyi gyulladás (savós-vérzéses-elhalásos) majd szeptikaemia alakul ki Kórbonctan a helyi folyamatokon túlmenıen a bır alatti kötıszövetben vérzések heveny szeptikus (hyperaemiás) lépgyulladás a savóshártyák savós-fibrines gyulladása a májban savós gyulladás és multiplex elhalásos gócok a tarsometatarsalis, a talpi ízületekben és környéki ínhüvelyekben savós-fibrines-gennyes gyulladás savós-fibrines leptomeningitis az idısebb madarakban ezen kívül savós-fibrines-gennyes kötıhártya-gyulladás is Pseudomonas aeruginosa okozta szeptikaemia Listeriosis Késıbb adunk hozzá anyagot! 13