Élısködık okozta vékonybélgyulladások. fertızıdés: per os terjedés: elıfordulás:

Átírás

1 Vékonybél-gyulladások madarakban Takarmányozási okokra visszavezethetı vékonybélgyulladások A belek kórbonctanak A vékonyv kony-,, vak- és s remesebél kórbonctana Baktériumok okozta vékonybélgyulladások Bélbeli elváltozásokkal is járó baktériumos betegségek Vírusok okozta vékonybél-gyulladások Bélbeli elváltozásokkal is járó vírusos betegségek Élısködık okozta vékonybélgyulladások Vékonybélbeli elváltoz ltozásokkal is járój vírusos betegségek gek Pulyka haemorrhagiás enteritise adenovírus enteritis Baromfipestis Kacsapestis A pulyka haemorrhagiás enteritise kórokozó: nm átmérıjő adenovírus fertızıdés: per os terjedés: horizontálisan fertızött állatok, állományok bélsarával vertikális terjedés nem egyértelmő elıfordulás: 4-11 hetes állományokban A pulyka haemorrhagiás enteritise kórfejlıdés: a vírus a bélbeli nyirokképletekben szaporodik (a bélhámsejtekben is kimutatták) majd viraemia alakul ki igen kifejezett immunszuppresszió! kórbonctan: a belekben véres tartalom a fiatal állományok több egyedében a vékonybél nyálkahártyája duzzadt, haragos-vörös, felületes elhalás, fibrines álhártya-képzıdés üregében emésztetlen tartalom a lép kezdetben megnagyobbodik reticulumsejtes hyperplasia a reticulumsejtek magjában zárványok, bennük adenovírusok késıbb a lép állománya sorvad az elsıdleges nyirokszervek (thymus, Fabricius-tömlı) is sorvadnak i 1

2 Baromfipestis (Newcastle betegsé kórokozó: Paramyxoviridae család, Paramyxovirinae alcsalád Avulavirus genus tagja, Paramyxovírus-1 (PMV-1) a vírusnak különbözı törzsei vannak: virulens (velogen) középvirulens (mesogen) kevésbé virulens (lentogen) patogenitással nem rendelkezı (apatogén) a vírustörzsek különbözı affanitásúak: egy része az emésztıcsatorna iránt - viscerotrop más része a légutak iránt - pneumotrop Baromfipestis (Newcastle betegsé a velogen vírusváltozatok végzetes viraemiát okoznak minden életkorú állatban a mesogen vírusváltozatok fiatal csirkékben: akár viraemiával járó megbetegedést és légzıszervi bántalmat növendék és felnıtt állatokban: idegrendszeri bántalmat a lentogen vírusváltozatok az apatogen vírusváltozatok oltóanyag készítés Baromfipestis (Newcastle betegsé fertızıdés (állományon belül): belélegzéssel (cseppfertızéssel) kötıhártyán át per os kórfejlıdés: fertızıdés.. a vírus a bemeneti kapu nyálkahártyájában elszaporodik majd viraemia alakul ki a vírus minden szervben eljut, és.. 2

3 Baromfipestis (Newcastle betegsé A baromfipestis velogen-pneumotrop betegségform gformája a velogen-viscerotrop betegségforma viraemia bélbeli elváltozások idegrendszeri elváltozások velogen-pneumotrop betegségforma viraemia légzıszervi elváltozások idegrendszeri elváltozások kötıhártya-gyulladás orrhurut a bırfüggelékek cyanotikusak a torok- és szemtájék ödémás vérzések testszerte bélbeli elváltozások légúti elváltozások agy- és gerincvelıi elváltozások A magános és csoportos nyiroktüszıkben vérzéses gyulladás Vérzések a nyálkahártyában Mélyre terjedı elhalásos gyulladás (diphteroid pörk képzıdés) 3

4 Baromfipestis velogen-pneumotrop betegségform gformája kötıhártya-gyulladás a bırfüggelékek cyanotikusak a torok- és szemtájék ödémás testszerte vérzések légúti elváltozások agy- és gerincvelıbeli elváltozások bélbeli elváltozások: - Baromfipestis (Newcastle betegsé a velogen-viscerotrop és a velogenpneumotrop betegségformában közös a tojócsı mőködészavara Baromfipestis (Newcastle betegsé a mezogén törzsek régebben, oltóanyag-termelésre használták manapság is elıfordulnak egyes területeken Elváltozások fiatal csirkékben: akár viraemiával járó megbetegedés és légzıszervi bántalom növendék és felnıtt állatokban: idegrendszeri bántalom felnıtt állatokban: tojáshozam csökkenés 4

5 Baromfipestis (Newcastle betegsé bejelentési kötelezettség alá tartozik!!!! közegészségügy: a vírus iránt, az ember is fogékony laboratóriumi fertızés conjunctivitis, szemhéjödéma, könnyezés, viraemia, láz, gyengeség vakcinázások során az ember ne lélegezze be a vakcinaködöt kórokozó: - Orthomyxoviridae család - Influenzavirus genus - A-típusú influenzavírusok 5

6 kórokozó: különbözı HA (haemagglutinin) és NA (neuraminidáz) szubtípusai HA szubtípus (H1-15) NA szubtípus (N1-N9) Formái: apatogén vírusváltozat Apatogenic Avian Influenza, AAI alacsony virulenciájú vírusváltozat Low Pathogenic Avian Influenza, LPAI mérsékelt virulenciájú vírusváltozatok Middle Pathogenic Avian Influenza, MPAI nagy virulenciájú vírusváltozat High Pathogenic Avian Influenza, HPAI kórokozó: az influenzavírusok labilis, változékony vírusok gyakoriak a mutációk madarakban: bármely HA-szubtípus elıfordulhat gyakori a H5, H7 HA-szubtípus H5N1 (pandemiát okozott között) fertızıdés: közvetlen érintkezéssel, nyállal légúti váladékokkal, aerogén úton vírussal fertızött ivóvízzel és takarmánnyal, p.o. fertızıdés: a vírust legtöbbször vándor vadmadarak terjesztik sokszor földrészek között is gyakori vírusterjesztık a vad-kacsafajok amelyek akár tünetmentesek is lehetnek ezek fertızik természetes vizeinket, és. más madarak is lehetnek vírusterjesztık lényege: viraemiával járó kórkép általános lázas állapottal Elváltozások: légzıszervi emésztıcsı nemi szervi Idegrendszeri kötıhártya-gyulladás, könnyezés fejduzzanat cyanotikus bırképletek testszerte vérzések (t.k. a bırben is) 6

7 testszerte oedema - gyakran csak a fejen, a fejfüggelékeken és nyaktájékon az emésztıcsatornában vérzések a mirigyesgyomorban, a bélben a nyiroktüszıkben vérzéses gyulladás a légutakban heveny gyulladás vérzésekkel és váladékképzıdéssel 7

8 központi idegrendszerben: vérzéses agy-gerincvelı-gyulladás (szöv.) testszerte vérzések a bırben is testszerte oedema gyakran csak a fejen, a fejfüggelékeken és nyaktájékon az emésztıcsatornában vérzések a mirigyesgyomorban, a bélben a nyiroktüszıkben vérzéses gyulladás a légutakban heveny gyulladás vérzésekkel és váladékképzıdéssel központi idegrendszerben vérzéses agy-gerincvelı-gyulladás (szöv.) kórjelzés: laboratóriumi vizsgálat közegészségügyi vonatkozások: az emberi influenzát is A típusú influenzavírusok okozzák H1N H2N2 szingapúri törzs, ázsiai influenza H3N2 hongkongi influenza Kacsapestis szinonim elnevezései: kacsapestis (duck plaque) kacsa vírus enteritis kórokozó: Alfaherpesvirinae alcsalád Herpesvírus, duck enteritis virus (DEV) a bántalom kórokozójával szemben fogékony kacsa, liba, hattyú, mosuszkacsa a kórokozó terjedése: a beteg és a betegségen átesett, vírusürítı állatok terjesztik a vírushordozás és ürítés, élethosszig tart a vadon élı madarak vándorlásával távoli területekre is elkerül a vírus fertızıdés: kontakt úton ún. ragályfogó tárgyak révén fertızést közvetítı közeg lehet a víz is Kacsapestis kórfejlıdés: a szervezetbe került vírus a bejutás helyén a nyiroktüszıkben, a macrophagokban szaporodik majd viraemia alakul ki a vírus minden szervbe eljut máj, nyálkahártyák, immunszervek stb. testszerte vérzések bır alatti kötıszövetben ödéma 8

9 Kacsapestis a nyelıcsıben és a cloacában némelykor a phallusban is elıbb heveny gyulladás majd a nyálkahártya elhalásos gyulladása kórszövettani vizsgálat a májban elhalásos gócok és sejtmagzárványok a nyelıcsıben, a cloacában a nyálkahártyasejtekben szintén magzárványok EM-vizsgálattal a magzárványokban nm nagyságú herpesvírus-particulumok Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség! Kacsapestis bélben álhártyás (kruppos) gyulladás a bélbeli csoportos nyiroktüszıkben vérzéseselhalásos gyulladás Kórbonctani elváltozás: dystrophiába hajló májgyulladás 9

10 Bélbeli elváltoz ltozásokkal is járój vírusos betegségek gek Derzsy-betegség enterális formája Kis- és növendéklibák vérzéses veseés bélgyulladása Kacsahepatitis Vakbél l kórbonctanak Ún. sajtos vakbélgyulladás Minden madárfajban Bármely életkorban kialakulhat Ha a vakbélben savós-fibrines-(krupposdiphteroid) gyulladás alakul ki Az idıközben atoniássá vakbél üregében, a gyulladásos izzadmány felszaporodik Besőrősödik A pulyka fertızı vakbél- és májgyulladása (histomoniasis) A liba ún. sajtos vakbélgyullad lgyulladása Oka: vakbél-atrophia durva rostú takarmány paratyphus intestinális (enterális) spirochaetosis i A liba ún. sajtos vakbélgyullad lgyulladása tartósan érvényesülı hatások szöveti bomlástermékek endotoxinok ehhez a kórképhez társuló amyloidosis másodlagos (szisztémás) A pulyka fertızı vakbél- és s májgyulladm jgyulladása (Histomonosis) Fogékony: növendék pulyka, tyúk, gyöngytyúk, páva, fácán kórokozó: Histomonas meleagridis egysejtő, ostoros véglény a pulyka környezetében rendszerint elıfordul fertızıdés: a véglény átvitelében a Heterakis gallinarum nevő fonalféregnek van szerepe a kórokozó bejut a fonálféreg petéjébe és a fertızött lárvák magukkal viszik a szövetek közé (histotrop fázis) kórfejlıdés: a bél falába jutott Histomonasok elszaporodnak mélyre terjedı körülírt vagy kiterjedt diphteroid vakbélgyulladás alakul ki a kórokozók a portális vérerekkel a májba jutnak és terjedelmes körülírt elhalásos gócok alakulnak ki disseminált gócos elhalásos májgyulladás 10

11 Remesevégb gbél l kórbonctanak Intestinális (enterális) spirochaetosis Bélcoccidiosisok patológiája Intestinális spirochaetosis A Spirochaetales rendbe, a Brachyspiraceae családba tartozó kórokozók okozta bántalom a kórokozók anaerob, fakultatívan patogének szinte minden madárfajban leírták már a betegséget a kórokozó csak a bélcsatornában fordul elı Bél-spirochaetosis Kórokozó: tyúkban: Brachyspira alvinipulli, B. pylosicoli, B. intermedia, B. hyodysenteriae libában: Brachyspira alvinipulli egymagában, és elvétve a B. alvinipulli mellett a B. hyodysenteriae 11

12 Dr. Szeredi Levente felvétele i Házityúk bélcoccidiosisai coccidiumok = egysejtő véglények minden madárfajban elıfordulnak szaporodásuk: sejthez kötött bonyolult (ivartalan és ivaros szaporodás) ivartalan szaporodását schizogoniának nevezzük schizonták ivaros szaporodását gametogoniának nevezzük gamonták (mikro- és makrogamonták) a szaporodásuk terméke: oocysta fertızı formájuk: sporulált oocysta i 12

13 Házityúk bélcoccidiosisai Házityúk bélcoccidiosisai a schizogonia vagy csak a bélhámsejtekben és/vagy a bélbolyhok propriasejtjeiben zajlik globidiumos schizogonia a gametogonia vagy csak a bélhámsejtekben és/vagy a bélbolyhok propriasejtjeiben zajlik a házityúk bélcoccidiosisait az Eimeria-nemzetségbe tartozó fajok okozzák E. acervulina a vékonybél elülsı szakaszán E. necatrix, E. mitis, E. maxima a vékonybél középsı szakaszán E. brunetti a colorectumban E. tenella a vakbélben mind a schizogonia, mind a gametogonia a coccidium fajának megfelelı bélszakaszban zajlik sejtpusztulással jár bántalom súlyosságát, és sok esetben a jellegét is a sejtpusztulás mértéke és mélysége dönti el Házityúk bélcoccidiosisai heveny hurutos bélgyulladás álhártyás bélgyulladás kruppos, diphteroid vérzéses bélgyulladás fekélyes bélgyulladás elhalásos bélgyulladás idült bélgyulladás Necatrix- coccidiosis Tenella- coccidiosis vakbélcoccidiosis i 13