A csontok proliferatív

Átírás

1 A csontok proliferatív v elváltoz ltozásai A csontok proliferatív elváltoz ltozásai A csont proliferatív elváltozásai két formában mutatkoznak vagy a csontgerendákra újabb csontrétegek rakódnak rá és esetleg új csontgerendák is képzıdnek a csontállomány megszaporodása úgy jön létre, hogy a csont külsı és belsı felületén új csontszigetek képzıdnek Fokozott igénybevétel hatására kialakuló osteosclerosis Hormonális hatásra kialakuló osteosclerosis csont- (mész-)tárolás Vírus okozta osteosclerosis osteopetrosis A csonthártya izgalma miatt létrejövı spongiosus szerkezető csontos növedékek osteophyták Különbözı okokra kialakuló tömör csontos növedékek exostosisok és endostosisok Fokozott igénybev nybevétel hatására kialakuló osteosclerosis Osteosclerosis a csont spongiosus állománya tömörré válik a csont kompakt állománya pedig megvastagodik Fokozott igénybevételre részben olyan madarak lábcsontjaiban, amelyek a másik lábukat nem használják tibiacsontban, lábközépcsontban emiatt ez az oldali láb fokozottan megterhelt fokozott megterhelés fordul elı a 6. hátcsigolya testében is Csont- (mész sz-)tárolás s a csövescsontokban a tojástermelésre való felkészülés során ösztrogénhatásra élettani jelenségként a csöves csontokban a csontvelı helyét újonnan képzıdött csontszövet foglalja el az elváltozás az epiphysisben kezdıdik osteothesaurismosis osteomyelosclerosis a csöves csontok kívülrıl nem szenvednek alakváltozást az elváltozás a csontok felvágása után vehetı észre a sorvadó csontvelıt helyett, tojó madarakban a májban és a lépben erythrocytopoeticus és myelocytopoeticus szigetek alakulnak ki Csont- (mész sz-)tárolás s a csövescsontokban a tojásrakás közben a tojáshéj-képzıdéséhez szükséges CaCO3-ot részben a csontokban tárolt készletbıl részben a folyamatosan felvett takarmányból biztosítják az állatok ha a madárállományok a termelésre való felkészítés során, nem jutnak elegendı ásványi anyaghoz a termelés közben ezt a tartalékot hamar felélik a tojástermelés vége felé gyakori, hogy a tárolt mésztartalék elfogy Ca-hiányában akár Ca-hiányos tetania is kialakulhat 1

2 Osteopetrosis a leukosis/sarcoma víruscsoportba tartozó retrovírus okozta bántalom tyúkban a csontállomány megszaporodik (hyperostosis) és tömörül (sclerosis) az elváltozás testszerte mutatkozik legkifejezettebben a szárnyak és a lábak hosszú csöves csontjaiban kifejezett elváltozások figyelhetık meg a sípcsontban (os tibiotarsale) és a lábközépcsontban (os metatarsale) a csontállomány megszaporodása a diaphysben a legkifejezettebb és az ízületi végek felé csökken a csontképzıdés mértéke a csöves csontok orsószerően megvastagodnak a beteg madarak lábai oszlopszerőek Osteopetrosis a csontszaporulat miatt a diaphysisben a csont velıürege megszőkül vagy eltőnik csontvelı csak az ízületi végek közelében marad a csontállomány úgy szaporodiik meg, hogy a csont kompakt rétege átépül mind a periostálisan mind endostálisan tömör csontgerendák képzıdnek a csontgerendákban változatos alakzatokba rendezıdı csontosodási centrumok figyelhetık meg a csontosodási centrumokat éles határú záródási vonal zárja le a kórszövettani vizsgálat során a csontállomány mozaikszerő szerkezetet mutat 2

3 Osteophyták A csonthártya izgalma miatt létrejövı spongiosus szerkezető csontos növedékek A csontok felszínén kialakult laza, lyukacsos szerkezető körülírt növedékek osteoid szövetbıl, porcszigetekbıl vagy rostosfonatos csontgerendákból épülnek fel üregeik csontvelıt is tartalmazhatnak gyakran egyenetlen felületőek Kialakulás: a csonthártya izgalmára vezethetı vissza gyulladás, toxikus behatás Exostosisok, endostosisok Különbözı okokra kialakuló tömör csontos növedékek a csontok külsı vagy belsı felületén kialakuló tömör csontos növedékek az exostosisok az osteophytákból alakulnak ki az endostosis a csont belsı felületének izgalma következtében jön létre Ízületgyulladások Az ízületek kórbonctanak gyakorta az ízület- és ínhüvelygyulladás együtt fordul elı ezt az elnevezésben is jelezni kell ugyanakkor van külön csak ízületgyulladás és van külön csak ínhüvelygyulladás Formái: Fizikai hatásokra kialakuló ízületgyulladás Kémiai anyag okozta ízületgyulladás Baktériumok okozta ízületgyulladás Vírusok okozta ízületgyulladás Orthoreovírusok okozta ízület- (ínhüvely- és nyálkatömlı-) gyulladás fertızı synovialitis 3

4 Baktériumok okozta ízületgyulladás Staphylococcus aureus okozta ízületgyulladás Mycoplasma synoviae okozta ízületgyulladás (fertızı synovialitis) Egyéb baktériumok okozta ízület- és ínhüvelygyulladás E. coli baktériumok okozta ízületgyulladás Riemerellosis során kialakuló ízületgyulladás anatipestifer-betegség Ízületgyulladás baromfityphus során Madarak paratyphusa során kialakuló ízületgyulladás Ízületgyulladás baromficholera esetén Sertésorbánc baktériumok okozta ízületgyulladás Yersiniosis során kialakuló ízületgyulladás Ízület- és ínhüvelygyulladások Fizikai hatásokra kialakuló gyulladás az ízület és ínhüvely huzamosabb idın át történı megerıltetı igénybevételét követıen pl. nagy távolságon lábon hajtás /liba/ egyoldali végtag ízületeinek túlzott terhelése a másik végtag fájdalma miatt stb. aszeptikus savós (ízület- és) ínhüvelygyulladás Kémiai anyag okozta ízületgyulladás Baktériumok okozta ízületgyulladás Vírusok okozta ízületgyulladás Aszeptikus ínhüvelygyulladás általában savós, ritkán savós-fibrines gyulladásként mutatkozik a heveny savós aszeptikus gyulladás egyik formája az ínhüvelyben történı folyadék felhalmozódással jár inhüvelypók kialakulásával tendovaginitis acuta serosa savós-fibrines gyulladás ínhüvely-köszvény esetén alakul ki idült esetben vagy nem marad folyadék tendovaginitis chronica sicca vagy éppen nagymennyiségő folyadék halmozódik fel hydrops tendovaginale a folyadék felhalmozódás miatt diverticulumhoz hasonló kiöblösödés is kialakulhat az ínhüvely falában hygroma tendovaginale ez utóbbi csirkében és pulykában is elıfordul Kémiai anyag okozta ízület- és ínhüvelygyulladás Húgysavas sók okozta (ízület) és ínhüvelygyulladás (ízületi és ínhüvely- köszvény) a húgysavas sók az ízületi és az ínhüvely-nedvben is megjelennek, amibıl kicsapódnak a K- és Na-urátok hatására a synovialis hártya irritációja alakul ki, ami gyulladásos reakciót eredményez savós-fibrines izzadmány jelenik meg az ízület és ínhüvely üregében aszeptikus gyulladás alakul ki a kicsapódott húgysavas sók vagy nedves gipszmasszára emlékeztetı állagú anyagként vagy száraz gipszszerő anyag formájában mutatkoznak a húgysavas sók az ízület környéki bır alatti kötıszövetben is kicsapódhatnak 4

5 Baktériumok okozta ízület- és ínhüvelygyulladás Staphylococcusok okozta gennyes ízület- és ínhüvelygyulladás Mycoplasma synoviae okozta ízület-, ínhüvely- és nyálkatömlı-gyulladás Egyéb baktériumok okozta ízület- és ínhüvelygyulladás Szeptikus gyulladás savós savós-fibrines gennyes eves proliferatív lymphocytás idült Staphylococcus aureus okozta ízület- és ínhüvelygyulladás A staphylococcosis Bacteriaemiával vagy szeptikaemiával (szepszissel) járó kórformáiban savós-fibrines-gennyes ízület- és ínhüvelygyulladás Neve: a staphylococcosis ízület- és/vagy ínhüvelygyulladással járó kórformája az élettani viszonyok között legjobban megterhelt ízületekben és ínhüvelyekben alakul ki coxofemoralis, tarsometatarsalis, metatarsophalangealis stb. repülı madarakban elsısorban a szárny ízületei betegednek meg vagy elsıdleges (önálló) bántalom vagy másodlagos kórkép az ízületben (és ínhüvelyben) elızetesen más kórokozók (pl. Mycoplasma synoviae, orthoreovírusok stb.) már kóros folyamatokat alakítottak ki az ízület elızetesen gyengített helyként (locus minoris resistenciae) szerepel A gennyes gyulladás következtében károsodik az ízületi porc (usuratio) a gennyes gyulladás ráterjedhet a környezetére pl. a csont állományára Mycoplasma synoviae okozta ízület-, ínhüvely- és s nyálkat lkatömlı-gyulladás fertızı synovialitis a kórokozó különös affinitással rendelkezik a synovialis nyálkahártyával bélelt szervek iránt ízületek, ínhüvelyek, nyálkatömlık ízületgyulladás alakul ki savós, savós-fibrines-(gennyes) elhúzódó esetben a synovialis réteg hyperplasiájával járó gyulladás az elváltozás gyakran Staphylococcus aureus-szal felülfertızıdik és a gyulladás jellege gennyessé változik Elıfordulás: leginkább csirkében, tojótyúkokban, növendék és felnıtt pulykában találkozhatunk a bántalommal 5

6 Egyéb b baktériumok okozta ízület- és ínhüvelygyulladás Általában savós-fibrines-(gennyes) gyulladás E. coli baktériumok Riemerella anatipestifer Salmonella gallinarum más Salmonella-fajok Pasteurella multocida Erysipelothrix rhusiopathiae Yersinia pseudotuberculosis stb. Orthoreovírusok rusok okozta ízület-, ínhüvely- és s nyálkat lkatömlı-gyulladás fertızı synovialitis az orthoreovírusok kedvelik a synovialis nyálkahártyákat különösen a tripszinnel szemben érzékeny törzsek a (tripszinrezisztens) vírusok kezdetben a bél nyálkahártyájában szaporodnak Fertızıdés: vagy még a tojásban fertızıdnek vagy vírusürítı társaiktól per os fertızıdnek orofecalisan más (tripszinnel szemben érzékeny) törzsek elsısorban a légutakon és bırsérüléseken át jutnak a szervezetbe a bemeneti kapuban való elszaporodásukat követıen viraemiát okoznak a viraemia sok madárban észrevétlen marad viraemia során jutnak el az ízületekbe, az ínhüvelyekbe, valamint a synovialis nyálkahártyával bélelt nyálkatömlıkbe itt a synovialis hámsejtekben szaporodnak tovább Orthoreovírusok rusok okozta ízület-, ínhüvely- és s nyálkat lkatömlı- gyulladás Elváltozás: a vírusszaporodás hatására savós, majd savós-fibrines- (gennyes) ízületgyulladás alakul ki. a vírusok, illetve antigénjeik tartós jelenléte miatt a gyulladás idültté válik a subsynovialis rétegbıl granulációs szövet tör elı, amely a synovialis bolyhokban is sarjadzik a sarjszövet az ízületi tokra is ráterjed, amely kollagénrostos kötıszövettel szövıdik át a kötıszövet késıbb felrostozódik Elıfordulás: csirkében, növendék és felnıtt tyúkban, növendék pulykában, libában és mosuszkacsában találkozhatunk a bántalommal az elváltozás még a heveny-félheveny szakaszban Staphylococcus aureusszal felülfertızıdhet ilyenkor a gyulladás gennyes jellegő lesz pulykában és tyúkban elıfordul, hogy az orthoreovírusok okozta ízületgyulladáshoz társfertızésként Mycoplasma synoviae is csatlakozik 6

7 A liba és s a mosuszkacsa orthoreovírusok rusok okozta betegsége ge Kórokozó: a csirkék és tyúkok orthoreovírusaitól eltérı reovírus Fertızıdés: mint a csirkéknél Kórfejlıdés: hasonló a csirkében ismertekhez a bántalom bélformája nem ismert az orthoreovírus-viraemia elhullással járó megbetegedéssel jár fıleg fiatal állatokban és ismert a betegség ízület- és ínhüvelygyulladással járó formája is 7

8 A csontvázizomzat pathológi giája Regresszív v elváltoz ltozások atrophia zavaros duzzadás vakuolás-hydropicus elfajulás zsíros elfajulás elhalás vázizomrost-(vázizomsejt-)elhalás szakaszos elhalás vagy szegmentális necrosis hyalinos, viaszos vagy Zenker-elfajulás (elhalás) vázizomelhalás vázizomrostcsoport elhalás (részleges vázizomelhalás) teljes vázizomelhalás a vázizomzat kiterjedt elhalása Regresszív v elváltoz ltozásokkal járó vázizombántalmak Szinonímák: myopathia vázizom-dystrophia vázizomelhalás Formái: Dietetikus okokra visszavezethetı vázizomdystrophia Toxikus vázizom-dystrophia Alkati tényezıkre visszavezethetı regresszív elváltozások a vázizomzatban Egyéb terheléses myopathiák Az endokrin szervek mőködészavarára visszavezethetı vázizom-dystrophia Fertızı betegségek során kialakuló vázizom-dystrophia 8

9 Dietetikus okokra visszavezethetı vázizomdystrophia nutritiv vázizomdystrophia nutritional muscular degeneration elsısorban az E-vitamin hiánya során alakul ki fiatal madarakban a kéntartalmú aminosavak egyidejő hiánya Elıfordulás: csirkében, pulykapipében, kislibában, kiskacsában a nyakizmokban, a mellizmokban és szívizomzatban a vállöv-, a comb-, és a lábszár izmain kívül Megjelenés: az állatok izmai világosak az elváltozások vázizom-dystrophiában mutatkoznak szegmentális vázizomsejt-elhalás Dietetikus okokra visszavezethetı vázizomdystrophia E-vitamin- és kéntartalmú aminosavak hiánya esetén izomelfajulás a vázizomzaton kívül a szívizomzatban önállóan valamint a zúzógyomor izomzatában és a bél sima izomzatában is elıfordul E-vitamin- és szelén-hiány esetén más szervek elváltozásai is társulhatnak a kórképhez fıként csirkében és növendék tyúkban pl. csirkében az agyvelı (encephalomalatia) vagy a bır alatti kötıszövet (exsudatív diathesis) Toxikus vázizom-dystrophia adriamycin és a monenzin myotoxicus az intramuscularis injekciók lokális részleges vázizomnecrosist okoznak pl. az antibiotikumok klóramfenikol, oxitetraciklin a fémek csoportjába tartozó vegyületek okozhatnak túladagolás esetén disszeminált gócos szegmentális vázizom necrosist Cu, Co, Fe, Ag, Cd, Zn és a Hg és egyes vegyületeik néhány, a nem fémek csoportjába tartozó vegyületrıl tudott, hogy túladagolásuk szintén szegmentális vázizom necrosissal jár szelén, tellurium és a kén Toxikus vázizom-dystrophia Monenzin-mérgezés az ionophor antibiotikumok közül a monenzin okozza a legtöbb vázizomdystrophiát a monenzin önmagában is túladagolás esetén továbbá más gyógyszerekkel együtt adagolva terápiás adagban (interakcióban) is képes szegmentális vázizomrost necrosist okozni pl. klóramfenikollal, tiamulinnal stb. az elváltozások leginkább az I-es típusú (vörös) vázizomrostokban alakulnak ki leginkább brojlercsirkében találkozhatunk a bántalommal némelykor pl. tömött libában a szívizomzat regresszív elváltozása (elhalása) áll a kórkép elıterében 9

10 Alkati tényezt nyezıkre visszavezethetı regresszív v elváltoz ltozások a vázizomzatbanv A nagy teljesítményekre képes brojlercsirkeés pulykafajtákban mind fiatal mind pedig felnıtt korban alakulnak ki sokszor terhelés hatására manifesztálódik az izomelváltozás kézbefogás, szállítás, mozgás, izgalom, egyéb stresszorok stb. A brojlercsirke és s a pulyka mély m mellizomelhalása green muscle disease, Oregon-disease a hústípusú brojlercsirkék és a növendék pulykák alkati bántalma de elıfordul felnıtt korban is a tömeges mellizomzat hajlamosít a kórképre a mellizomzatban egy vagy két oldalon gyakrabban a mély ritkábban a felületes izomban még ritkábban mindkettıben A brojlercsirke és s a pulyka mély m mellizomelhalása az elhalt izom kezdetben oedemás és benne vérzés is megfigyelhetı késıbb a terület elhal, szürkésfehérré és szárazzá válik a terület demarkálódik a környezetétıl és a demarkációs zóna zöldes színő lesz (green muscle disease) az elhalás az izomban, általában körülírt területen alakul ki, de az egész izomra is kiterjedhet a területen az izomsejtek elhalnak és másodlagos meszesedés nem alakul ki a különálló elhalt izomsejtek hosszú ideig felismerhetık az elhalás coagulatiós jellegő, ami hypoxiára utal a hypoxia a mellizomzatot ellátó vérerekben kialakuló vérérfalbeli elváltozás következtében vérellátási zavarok miatt jöhet létre feltehetı, hogy a terhelésre (stresszorok hatására) energiahiány és szöveti laktacidosis is kialakul, mely az izom elhalásához vezet Szerzett terheléses myopathiák Az itt tárgyalt bántalmak közös jellemzıje, hogy átmenet nélküli erıs igénybevétel esetén izomdystrophia alakul ki olyan madárfajokban és -fajtákban, amelyekben nincs alkati hajlam az izomelfajulásra mindegyik esetben a vázizomzatban lactacidosis alakul ki a szöveti acidosis miatt az érintett izmok megduzzadnak, bennük fájdalom (myalgia), remegés és tartós összehúzódás is kialakulhat az elváltozás a myoglobin kioldódásával jár myoglobinaemia, -uria az elváltozott izmokban kezdetben szövetközi vizenyı és vérzések láthatók enyhe esetekben az izom metszéslapja világosabb egyes vázizomrostokra, vázizomrost-nyalábokra kiterjedıen (sávokban) súlyos eseten az egész izom halvány és szakadékony az izom teljesen el is halhat 10

11 Szerzett terheléses myopathiák szövettanilag az eset súlyosságától függıen intracelluláris szegmentális necrosist, szegmentális izomrostelhalást (Zenkerelfajulást /-degeneraciót, -elhalást), vagy teljes elhalást figyelhetünk meg elhúzódó esetben izo- és heteromorf regeneráció vagy reparáció is kialakul nem ritka a szövetközi fibrosis sem a használatkiesés miatt a beteg izmokban késıbb atrophiával is számolhatunk recidiváló esetekben heveny és elhúzódó folyamatok egyaránt elıfordulnak Szerzett terheléses myopathiák Szállítási myopathia transport myopathy Vadon élı madarak befogási myopathiája capture myopathy Egyéb terheléses myopathiák felkészítetlen állatokkal végeztetett kakas- és libaviadalok során enyhébb-súlyosabb myopathia is kialakul a traumák mellett libában hosszú úton való erıltetett lábon hajtás után figyelhetı meg myopathia Száll llítási myopathia transport myopathy teherautón hosszú szállítás alatt alakul ki brojlercsirkében, libában, kacsában enyhe esetben: csak merev állás, izomgyengeség mutatkozik súlyos esetben: az állat mozdulatlanul fekszik és myoglobinuria is kialakul kórbonctani elváltozás: disszeminált intracelluláris szegmentális izomrostnecrosis bántalom oktana elsıdleges: a glikogénhiány és az exsiccosis az másodlagos: a szállítás alatti szomjaztatás, a hiányos légcsere, a hıség vagy az éppen hideg környezet Vadon élı madarak befogási myopathiája capture myopathy fıként a foglyok hálóval való befogásakor a megterhelést jelenti elsısorban: a befogás közbeni hajsza a hálóból való szabadulásra való törekvés a megfogás elleni védekezés mindez olyan megterhelést jelent az izmokban, amely szöveti acidosissal járhat az elváltozás más madárfajokban és állatkerti madarakban is kialakulhat a vázizomelhalás különbözı súlyosságban a lábszár és alkalomadtán a szárnyizmokban alakul ki 11

12 Az endokrin szervek mőködészavarm szavarára ra visszavezethetı vázizom-dystrophia Kortikoszteroid-myopathia természetes körülmények között és iatrogén ártalomként is találkozhatunk a bántalommal elnyújtott kortikoszteroid kezelés során hyperadrenokorticizmus esetén a II. típusú /fehér/ vázizomrostok inaktivitásos atrophiája figyelhetı meg az inaktivitás oka, hogy a kialakuló perifériás neuropathia miatt számos vázizomrostban denervatio jön létre Hypothyreosisos-myopathia leginkább szintén a II. típusú /fehér/ vázizomrostok inaktivitásos atrophiája alakul ki libában jódhiányos golyva esetén megfigyelt bántalom Fertızı betegségek gek során n kialakuló vázizom-dystrophia Primer vázizom-dystrophia nagyon virulens vírus okozta madárinfluenza során különféle madárfajokban fıleg a mellizomzatban a mosuszkacsák saját parvovírusa okozta megbetegedése multifokális szegmentális vázizomrost necrosis esetleg gócos necrosis Szekunder vázizom-dystrophia intestinális spirochaetosis vázizomdystrophia (zavaros duzzadás, vakuoláshydropicus elfajulás stb.) fordul elı A mosuszkacsák saját parvovírus rus okozta megbetegedése a mosuszkacsák saját parvovírusa a napos korban vagy életük elsı 1-2 hetében fertızıdött mosuszkacsákban 2-7 hetes korban alakul ki ez az elhullással járó megbetegedés a kórokozó vírus különösen gyakran okoz primer módon a vázizomsejtekben elváltozásokat a szájon át felvett vírus kezdetben a vékonybélben a Lieberkühn-mirigyeket bélelı hámsejtekben szaporodik bélhurut (vírusos bélgyulladás) alakul ki majd a vírus a vérpályába jut (viraemia) a viraemia során a vírus, minden szervbe eljut a vázizomsejtekben súlyos fokú elfajulás alakul ki fıként a comb- és a mellizmokban szegmentális vázizomelhalás, Zenker-elhalás az állatokban úszó-kúszó mozgás, lábgyengeség, majd lábbénulás mutatkozik A mosuszkacsák saját parvovírus rus okozta megbetegedése a vírus a vesében a tubulushámsejtek magjában is szaporodik és a hámsejtek elhalását okozza, ami tubulonephrosis kialakulásával jár a hasnyálmirigyben szintén a vírus hatására az exocrin részben multiplex gócos elhalással járó gyulladás alakul ki a kórokozó a központi idegrendszerben is szaporodik, amit lymphocytás nem gennyes agy- és gerincvelı-gyulladás követ körülírt idegsejtelhalás, és neuronocytophagia klinikailag görcsök, fej oldaltartás, opistotonus az esetek egy részében a perifériás idegekben mononucleáris sejtes neuritis is megfigyelhetı A betegséget túlélt állatokban fejlıdésben való elmaradás és hiányos tollasodás alakul ki 12