XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő Közép-Duna- völgy vízgazdálkodása
MHT területi szerv megalakulása 2011 Taglétszám ~ 800 fő Eddigi eredmények A működési terület : - közigazgatási alapon: Pest megye, Nógrád megye teljes területe - vízgyűjtő alapon: 1% 1% 1% 1% 1 Budapest és Pest megye 12% 10% 7% 67% 2 3 4 5 6 7 8 Nógrád megye Fejér megye Bács-Kiskun megye Tolna megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Az érintett települések száma: 323 db. Lakosság (Budapest fővárossal) ~ 3 154 ezer fő!
A működési területen lévő vízilétesítmények főbb jellemzői Árvízvédelem I. rendű árvédelmi védvonalak hossza 251,2 km, ebből 125,179 km kizárólagos állami tulajdonú II. rendű, lokalizációs töltések hossza: 50,2 km Árvízzel veszélyeztetett terület: 1035 km 2 Belvízvédelem Belvízcsatornák hossza: 228 km, ebből 100 km kettősműködésű Szivattyútelepek száma: 9 db, átemelő kapacitás: 14,2 m 3 /sec Belvízzel veszélyeztetett terület: 100 km 2 Folyók, vízi út Duna 147,8 km, Szentendrei-Duna 32 km, Ráckevei-Duna 57 km, Ipoly 134 km, Zagyva 39 km. Kisvízfolyások Patakok hossza: 369,7 km, Árvízcsúcs-csökkentő tározókapacitás: 7 millió m 3
VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI ÉS VÍZRENDEZÉSI SZAKTERÜLET Árvízmentesítés és árvíz-védekezési feladatok A töltésekkel védett ártéri öblözetek területe: 1034,9 km 2 Állami kezelésben 251, 2 km I. rendű és 50,2 km II. rendű védvonal, 14 db árvédelmi szakasz, 37 db gátőrjárás, Jelentős számú nyílt ártéren található település, A területen jelenleg két város, BUDAPEST és SZENTENDRE önállóan védekezik.
VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI ÉS VÍZRENDEZÉSI SZAKTERÜLET Tó- és folyamszabályozási feladatok VIZIG kezelésbe a Duna folyam (147,8 km), a Szentendrei Duna-ág (32 km), a Ráckevei- (Soroksári-)Duna-ág (57 km), az Ipoly (134 km) és a Zagyva folyó (39 km) tartozik. A nemzetközi hajózóút biztosítása (hajóút kitűzés, a 16 db gázló kezelése). Az RSD vízállásaival kapcsolatos műszaki feladatok Az RSD vízszintjét szabályozó és a hajózást biztosító nagyműtárgyak üzemeltetése, melyek jelentősen befolyásolják a vízminőség alakulását és az öntözővíz szolgáltatást.
VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI ÉS VÍZRENDEZÉSI SZAKTERÜLET Belvízmentesítési és belvízvédekezési feladatok A síkvidéki terület nagysága: 1769,4 km 2, ebből ~100 km 2 belvízveszélyes. A belvizek levezetését 228,2 km kizárólagos állami tulajdonú belvízcsatorna, és 9 db, 14,2 m 3 /s össz. kapacitású szivattyútelep biztosítja. A 4 db belvízvédelmi szakaszon 15 őrjárás található, melyekhez 5 őrtelep tartozik. Vízhasznosítási feladatok A belvízcsatornák 99,8 km hosszú szakasza kettős működésű, így nyáron öntözőcsatornaként üzemel. Az engedélyezett 2058 ha öntözőterületből 2006- ban 700 ha-on öntöztek. A területen üzemeltetett halastavak területe 562 ha.
VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI ÉS VÍZRENDEZÉSI SZAKTERÜLET Sík és dombvidéki vízrendezés, helyivízkár-elhárítási feladatok Működési terület közel 80%-a, ~ 6600 km 2 dombvidéki terület. Kisvízfolyások hossza 369,8 km, kezelésüket 8 mederőrtelep látja el. Egyéb, a szakterületet érintő feladatok A Zagyva völgyében lévő 3 db árvízcsúcs-csökkentő tározó: a Tarján-pataki, a Maconkai és a zöld Mátraverebélyi üzemeltetése. Árvízi tározókapacitásuk összesen 7 millió m3.
Ivóvízellátás Budapest, Pest megye és Nógrád megye településeinek ivóvízellátását összesen 66 db gazdálkodó szervezet biztosította (országos szinten a legtöbb) A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX.számú törvény hatálybalépése óta dinamikus átalakulás kezdődött (regionalitás alapelve 10 szolgáltató) Budapest: Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma: ~ 876 ezer db Vezetékes ivóvíz ellátottság aránya: 100% Napi átlagos vízfogyasztás: 398 000 m3/d Ivóvízellátást biztosító vízbázisa sérülékeny: - a Szentendrei-sziget ivóvízbázisai (parti szűrésű 430db cső-, 115 db csáposkút) - a Csepel-sziget ivóvízbázisai (parti szűrésű 246 db csáposkút) - a vízbázisok további 14 agglomerációs települést látnak el. Pest-megye: Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma: ~ 443 ezer db Vezetékes ivóvíz ellátottság aránya: 99,8 % Vízbázis: mélyfúrású kutak (vas, mangán) Nógrád-megye: Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma: ~ 90 ezer db Vezetékes ivóvíz ellátottság aránya: 98,5 %
Szennyvízelvezetés-tisztítás Budapest: Csatornázottság aránya: 96 % Rákötések aránya: 97 % Megépült szennyvíz-csatornahálózat hossza: 4 851 km Keletkezett átlagos szennyvíz és csapadékvíz mennyisége: 500 000 m3/d Szennyvíztisztító telepre vezetett mennyiség: ~ 440 000 m3/d Budapest szennyvíztisztító telepei: Észak Pesti (kapacitása: 200 000 m3/d) Dél-Pesti (kapacitása: 120 000 m3/d) Csepel-Központi (kapacitása: 300 000 m3/d) A Központi szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó létesítmények (Kelenföldi, Ferencvárosi szivattyútelep, átkormányzás) megvalósításával a tisztított szennyvíz aránya elérte a 90 %-ot. Pest megye: Csatornázottság aránya: 79 % Rákötések aránya: 72% Szennyvíztisztító telepek száma: 54 db Tisztított szennyvizek befogadója döntő többségében élővíz Nógrád megye: Csatornázottság aránya: 84 % Rákötések aránya: 71% Szennyvíztisztító telepek száma: 37 db Tisztított szennyvizek befogadója döntő többségében élővíz
Ivóvízminőség-javító Program végrehajtása Ivóvízminőség-javító Program a 65/2009. Korm. rendelettel módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rend. szerint összesen 836 települést érint, ebből 19 település érintett Pest megyében (15 arzén határérték feletti) 8 település érintett Nógrád megyében Az érintett települések jelentős részénél: - zajlik az előkészítés (támogatási szerződések megkötése), - a beruházás megvalósult, ill. kivitelezés alatt áll. Két kis lélekszámú település (Szigetbecse, Lórév) esetén a végrehajtásra kijelölt szerv az OVF. Nemzeti Szennyvízelvezetési és tisztítási Program megvalósítása: Nagy az aktivitás, a beruházások jelentős része megkezdődött (Hatvan és térsége, Tápió-menti régió, Vácszentlászló és térsége, Vác és térsége), valamint befejeződött (Központi Szennyvíztisztító) Határidő: 2015. december 15.
Ivóvízbázisok biztonságba helyezése A működési területen az ivóvízellátás első sorban felszín alatti vízkészletből, vízbázisokból történik. A vízbázisokon belül megkülönböztetünk üzemelő és távlati vízbázisokat. A távlati vízbázisok potenciális, jó vízadó adottságokkal rendelkező területek, amelyeken jelenleg még nem alakítottak ki víztermelő telepet. Az üzemelő ivóvízbázisok túlnyomó része, a távlati vízbázisok teljes egészében felszíni eredetű szennyeződésekre érzékeny, sérülékeny környezetben helyezkednek el, ezért biztonságba helyezésük érdekében 1995-ben kormányzati célprogram indult. A program keretében a sérülékeny ivóvízbázisok jelentős részének diagnosztikai munkálatai és védőterület-meghatározása földhivatali bejegyzésre alkalmas formában megtörtént. Problémát jelent, hogy a vízbázisok védelme érdekében szükséges védőterületeket kijelölő jogerős határozatok és az ezzel együtt járó ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzések száma még mindig alacsonyabb, mint az elvégzett diagnosztikai vizsgálatok száma, bár az elmúlt 1-2 évben a határozattal kijelölt vízbázis védőterületek száma növekedett.
Sérülékeny környezetű ivóvízbázisok Pest megye Heves megye 2 db talaj- és réteg-vízbázis Védendő termelés nagysága: Heréd-Lőrinci: 4 200 m3/nap Hatvan: 5 000 m3/nap Diagnosztika befejeződött: 1 db Jelenleg üzemel: 2 db Nógrád megye Budapest 4 db parti szűrésű vízbázis Védendő termelés nagysága: Budaújlak: 22 000 m3/nap Balpart I.: 20 000 m3/nap Margitsziget: 44 000 m3/nap Radnóti úti galéria: 3 000 m3/nap Diagnosztika befejeződött: 3 db Jelenleg nem üzemel: 1 db Vízbázis típusa Száma Védendő termelés (m3/nap) Rétegvíz 1 250 Talajvíz 12 11945 Pest megye Vízbázis típusa Száma (db) Védendő termelés (m3/nap) Parti szűrésű víz 30 1 086 366 Karszt és hasadékvíz 7 4 627 Talajvíz 5 4 492 Rétegvíz 14 33 525
Távlati vízbázisok 3 db parti szűrésű vízbázis Védendő termelés nagysága: Kismaros-Nagymaros : 15 000 m3/nap Dunabogdány: 28 000 m3/nap Lórév-Makád: 100 000 m3/nap Diagnosztika befejeződött: 3 db
Gödöllő MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés
Gödöllő Gödöllő Gödöllő Pest megyében, a Rákos-patak partján, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, az M3-as autópálya, az M31-es gyorsforgalmi út és a 3-as számú főút, valamint a Budapest-Miskolc vasútvonal mellett, a Gödöllői-dombság völgyében fekszik.
Gödöllő és környezetének felszíni vízgazdálkodása Rákos-patak: Hossz: 38,8 km Vízgyűjtő terület: 190,09 km 2 Torkolat: Duna 1652,05 fkm Péceli vízmérce: Helye: 25,4 fkm Vízgyűjtő: 79 km 2 LNV: 109 cm LKV: 11 cm Isaszegi-tőzegtavak: 4 tóegység Térfogat: 167 500 m 3 Felület: 7 ha Gödöllői-halastavak: 9 völgyzárógátas tóegység Térfogat: 726 300 m 3 Felület: 64 ha
Gödöllő és szűk környezetének felszín alatti vízgazdálkodása Vízkészlet és víztermelés (Forrás: VKJ 2011. év) Vízkivétel megoszlása víztípus szerint (lekötött) A vízigények kielégítése elsősorban a rétegvízadók igénybevételével történik,ami az összes vízkivétel több mint 90 %-át teszi ki. A fennmaradó vízigényeket talajvízből, termálvízből és gyógyvízből elégítik ki. Talajvíz Rétegvíz Termálvíz Gyógyvíz Az engedélyekben lekötött vízmennyiség 5 449 240 m3/év. A 2011-es adatok alapján a lekötött vízkészleteket 86,4%-a került kitermelésre a közel 250 db különböző mélységű kút által. Gödöllő a térség kiemelt vízhasználója, az összes vízkivétel 63%-a itt történik. A lekötött vízkészletekből kitermelt vízmennyiségek aránya víztípusonként 57,50% 88,70% 0% 98% Talajvíz Rétegvíz Termálvíz Gyógyvíz
Gödöllő és szűk környezetének felszín alatti vízgazdálkodása Vízhasznosítás (Forrás: VKJ 2011. év) Vízhasználati cél megoszlása a rétegvízadó esetében (lekötött vízmennyiségek figyelembevételével) Közcélú Gazd ivó Gazd.egyéb Öntözés Állattartás Fürdő A kitermelt vízkészletek 78 %-át a közcélú ivóvízellátásra fordítják. A gazdasági ivó, gazdasági egyéb és fürdő célú vízkivételek kb. 21 %-át teszik ki az összes vízkivételnek, a maradék 1 %-ot az öntözés és állattartás céljából termelik ki. A rétegvizet elsősorban közcélú vízellátásra, a talajvizet gazdasági célú egyéb, a termál és gyógyvizeket pedig fürdő célú vízkivételként hasznosítják. Az elmúlt 5-10 évben megnőtt a geotermikus energia hasznosítása iránti érdeklődés a térségben. Az engedélyekkel az ilyen célra lekötött termálvíz mennyisége 2 148 500 m 3 /év. Hőhasznosítási célú vízkivétel Lekötött vízmennyiség (m3/év) Elvi vízjogi engedély 983 000 Vízjogi létesítési engedély 1 062 500 Vízjogi üzemeltetési engedély 103 000
Gödöllő és szűk környezetének felszín alatti vízgazdálkodása Vízbázisok 6 db sérülékeny földtani környezetű közcélú ivóvízbázis (3 diagnosztika befejeződött) 4 db közcélú ivóvízbázis (1 esetben a védőidom meghatározás megtörtént) 1 db egyéb (termálvíz) vízbázis (védőidom meghatározás megtörtént)
Köszönöm a figyelmet!