BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 212 TAVASZÁN AKTÍV ELSŐ-, MÁSOD- ÉS HARMADIK FÉLÉVES SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK KÖRÉBEN 212. TÁMOP-4.1.1/A-/2/KMR-2-4

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN... 3 1.1 A KUTATÁS CÉLJA... 3 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA... 3 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS... 4 2. DEMOGRÁFIAI ADATOK... 5 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR... 5 2.2 CSALÁDI HÁTTÉR... 6 3. KAPCSOLÓDÁS AZ INTÉZMÉNYHEZ... 9 4. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK... 12 4.1 NYELVTUDÁS... 12 3.3 KÜLFÖLDI TAPASZTALAT... 14 5. MUNKA VILÁGA... 15 4. SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS... 19 2

1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN 1.1 A KUTATÁS CÉLJA 212 áprilisában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzésen részt vevő nem végzős (első-, második- és harmadik féléves) hallgatóinak körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat második hullámának eredményeit tartalmazza. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a szakirányú továbbképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjed a szakirányú továbbképzésen részt vevő diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is. A projekt az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA A felmérésre a felsőfokú szakképzésben 212 tavaszán nem végzős aktív hallgatók körében 212. április 4-2. közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 29 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 7 db, amely összességében 33%-os kitöltési aránynak felel meg. Az e-mail-es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható össze a válaszadó személlyel. A kérdőív kiküldését követően emlékeztető e-mail kaptak azok a hallgatók, akik az addigi időpontig nem töltötték ki a kérdőívet. Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy 3

bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. Az alacsony mintaelemszám és a széles képzési struktúra együttes hatása miatt jelen tanulmányban az esetek többségében nincs lehetőség szakok szerinti elemzésre, csak összességében tudjuk elemezni a szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatókat. 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 17% volt, amely kirívóan alacsonynak tekinthető, mivel a populációnak elvben élő kapcsolata van az iskolával. Az alap populáció mérete miatt a szakonkénti elemzésre nincs lehetőség. Ha az egyes szakok kitöltési arányát vizsgáljuk, már árnyaltabb a helyzet. Megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak az egyes szakok kitöltési arányai között. Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az adatbázist. Sajnos azonban, mivel a kitöltési arány számos szak esetében meg sem közelíti az átlagot (több esetben nulla) és a megkérdezettek száma is nagyon alacsony, így az esetleges súlyozás során jóval a módszertanilag megengedett határok felett van, így ebben a tanulmányban a súlyozástól eltekintünk. Ennek alapján a tanulmány további elemzéseiben súlyozatlan adatokat használunk, amelyek nem tekinthetők reprezentatívnak a sokaságra. 4

Százalék 2. DEMOGRÁFIAI ADATOK 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 74,3 százaléka nő (1. ábra). Neme (százalék) (N=7) f érf i 25,7 nő 74,3 1. ábra A szakirányú továbbképzésen részt vevők átlagéletkora 33,9 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 22, a legidősebb 59 éves volt. (2. ábra) Az életkor százalékos eloszlása (N=7) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 22 23 24 25 26 27 28 29 3 31 32 33 34 35 36 37 38 39 4 43 44 46 47 48 5 52 59 Életkor (év) 2. ábra 5

Százalék 2.2 CSALÁDI HÁTTÉR A szakképzésben részt vett hallgatók 6 százaléka hagyományos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és szintén jelentős a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya. (3. ábra). Milyen tipusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? (N=7) 9 8 7 6 6, 5 4 3 2 25,71 14,29 gimnázium - hagy omány os 4 osztály os szakközépiskola 6, 8 osztály os középiskola, kéttanny elv ű gimn. 3. ábra A szülők iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy relatíve magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya az országos átlaghoz képest és relatíve magas a szakközépiskolai/technikum végzettséggel rendelkezők aránya is mindkét szülő esetében. (4-5. ábra) 6

Százalék Százalék 5 45 4 35 3 25 2 15 5 Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (N=7) 1,47 legf eljebb 8 általános,29 szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 22,6 szakközépiskola, technikum 13,24 22,6 3,88 gimnázium f őiskola egy etem 5. ábra 5 45 4 35 3 25 2 15 5 Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (N=7) 1,47 legf eljebb 8 általános,29 szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) 22,6 szakközépiskola, technikum 13,24 22,6 3,88 gimnázium f őiskola egy etem 6.ábra A családok anyagi helyzetének szubjektív megítélése átlagosnak mondható, a teljes mintában közepesnek minősítik gyerekkori anyagi helyzetüket, ebben a szakok között sincs jelentős eltérés. A hallgatók között gyakorlatilag nem fedezhetőek fel szakmai generációk, mindössze a hallgatók 6 százaléka jelezte, hogy szülei vagy nagyszülei között van olyan, aki a diák által választott szakterületen szerezte a képesítését és ott is dolgozik. 7

8

százalék Százalék 3. KAPCSOLÓDÁS AZ INTÉZMÉNYHEZ A válaszadók közel negyede stratégiai marketing szakirányra jár illetve relatíve magas a művészeti szakokhoz kapcsolódó válaszadók aránya is. A szak százalékos eloszlása (N=7) 3 25 24,3 2 15 5 11,4 15,7 4,3 2,9,, 14,3 7,1 Arts&Business Coach-üzleti edző CSR vállalati felelősségvállalás Fesztiválszervező Protokoll és rendezvényszervező Szak PR kommunikáció Stratégiai marketing Új média grafikus Politikai kommunikációs tanácsadó 7. ábra A tagozatok közül a levelező a legnépszerűbb, a válaszadók közel 9 százaléka ezt a képzési formát választotta. A válaszadók többsége 211-ben kezdte meg tanulmányait, viszonylag alacsony azok aránya, akik a rendelkezésre álló tanulmányi idő alatt nem fejezték be a képzést. (8. ábra) Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a képzésen? (N=7) 9 8 7 6 5 4 3 2 64,3 28,6 2,9 4,3 29 2 211 212 év 8. ábra A válaszadók tanulmányi eredménye közepesnek tekinthető, az átlag 3,3, ettől gyakorlatilag nem tér el ennek szubjektív megítélése sem, a hallgatók véleménye szerint saját teljesítményük ugyanolyan, mint a többieké. 9

Százalék A képzésben résztvevők továbbtanulási hajlandósága relatíve alacsony, a szakirányú továbbképzés és az MA képzés, azok melyek esetében az esetlegesen választók aránya megközelíti a 2 százalékot. Az intézmény sem tekinthető kifejezetten népszerűnek, a többség, ha továbbtanulásban gondolkodik nem a jelenlegi intézményében tenné azt. (9. ábra) Meg kell jegyezni azonban, hogy a továbbtanulást választók esetében az elemszám kifejezetten alacsony, így jelentős következtetések levonására az intézményi preferencia itt sem alkalmas, gyakorlatilag néhány ember véleményét tükrözi. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? (N=7) 9 8 81, 8,7 94,4 82,8 89,3 7 6 5 4 3 igen, a BKF-en igen, de nem a BKF-en nem 2,38,6 Szakirány ú tov ábbképzés 12,3 7, 13,8 8,9 3,7 1,9 3,4 1,8 Mesterképzés Alapképzés Doktori (PhD, DLA) képzés Felsőfokú szakképzés 9.ábra. A válaszadók szinte valamennyien rendelkeznek már felsőfokú végzettséggel (98,6%) és mindössze 4.3 százalék tanul jelenleg párhuzamosan valamilyen más felsőoktatási intézményben. A korábbi felsőfokú végzettségüket jellemzően hagyományos főiskolai illetve egyetemi képzésben szerezték a megkérdezettek, amely a felsőoktatás átalakításának időpontját tekintve nem is meglepő. (. ábra)

Százalék Milyen képzési formában szerezte a legmagasabb szintű végzettségét? (N=7) 6 5 4 39,1 3 27,5 2 2,3 f őiskolai - hagy omány os képzés egy etemi - hagy omány os képzés 8,7 2,9 Ba/BSc Ma/MSc egy séges és osztatlan képzés (pl. jogász, orv osképzés) 1,4 f elsőf okú szakképzés. ábra A válaszadók jelentős többsége saját mag finanszírozza a képzését, csak 11 százalék jelezte, hogy munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele. 11

Százalék 4. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK 4.1 NYELVTUDÁS A szakirányú továbbképzésen résztvevő hallgatók angol nyelvtudásának szubjektív besorolási szintjét mutatja be a. ábra. A válaszadók közül csaknem mindenki (97,1%) rendelkezik valamilyen szintű angol nyelvtudással, bár a legtöbben közepesnek minősítik azt, és a válaszadók szubjektív értékelése sem éri el a négyes szintet, az összátlag csak 3.74. Angol nyelvtudásának szintje (1-5) (N=7) 5 45 4 35 3 25 2 15 5 31,4 28,6 25,7 11,4 2,9 1 2 3 4 5 11. ábra A hallgatók német nyelvtudásának a szintjét mutatja be a 12. ábra. A hallgatók több mint 6 százaléka jelezte, hogy rendelkezik valamilyen szintű német nyelvtudással, de a nyelvtudás szintjének értékelésében lényegesen alacsonyabbak a szubjektív besorolások az angolhoz képest. A teljes átlag éppen eléri a közepes szintet. 12

Százalék Német nyelvtudásának szintje (1-5) (N=7) 5 45 4 35 3 25 2 15 5 37,1 25,7 22,9 7,1 7,1 1 2 3 4 5 12. ábra Egyéb nyelvtudással a válaszadók viszonylag kis száma rendelkezik, ezek többsége is elsősorban alapfokú tudás. A hallgatók által megjelölt nyelvek közül a francia, a spanyol és az olasz az, amit többen megneveztek. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy az angolnyelvtudás csaknem általánosnak tekinthető, a német nyelvtudás elterjedt, A többi nyelv esetében csak elenyésző a nyelvet valamilyen szinten ismerők aránya. 25, 2, Egyéb nyelvtudással rendelkezők aránya (2-5) (N=7) 21,43 2, 15,,, 12,86 5,, 2,86 Francia Olasz Spanyol Orosz Egyéb 13. ábra 13

3.3 KÜLFÖLDI TAPASZTALAT Felsőfokú tanulmányaik alatt a diákoknak gyakorlatilag nincs külföldi oktatási tapasztalata, mindössze kilencen jelezték azt, hogy ez idő alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanultak. Ezzel szemben a külföldi munkavállalás már többek kipróbálták, a diákok közel 28 százaléka jelezte ezt. A jelenleg szakirányú továbbképzésen tanulók közül a többség még bizonytalan a külföldi munkavállalást illetően, 14,3 százalékuk tervezi azt biztosan, hogy a végzettség megszerzése után külföldön keres munkát. A végzettsége megszerzése után tervez-e külföldi munkavállalást? (N=7) 14,3 51,4 34,3 igen nem nem tudom eldönteni 14. ábra 14

Százalék 5. MUNKA VILÁGA A válaszadók jelentős többsége rendelkezett munkával 212 tavaszán, csak közel százalékuk jelezte az ellenkezőjét. A munkával rendelkezők elsősorban állandó jellegű, határozatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkeznek, az ettől eltérő foglalkoztatási típusok aránya elenyésző. (15. ábra) A hallgatók közül senki nem tekintette magát főfoglalkozású diáknak, még azok között sem, akiknek jelenleg nincs munkájuk. Munkaviszony típusa (N=64) 9 8 7 6 5 4 3 2 89,6 állandó jellegű és határozatlan időtartamú 4,69 3,13 1,56 1,56 meghatározott időtartamú megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) alkalmi, időszakos megbízás diákmunka, gy akornoki munka 15. ábra A dolgozók többsége a képzést munkájához értékesen kapcsolódónak értékeli, 91 százalékuk szerint a szakterülethez és a kapcsolódó területekhez köthető képzéseket jó tudják hasznosítani munkájuk során. A képzéssel kapcsolatban szintén pozitív tapasztalatnak tekinthető, hogy többségük az általa jelenleg végzett képzéssel összefüggésbe hozza munkaerőpiaci jelenlétét. (16.ábra) 15

Százalék Százalék 9 8 7 6 5 4 3 2 Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával? (N=64) 62,86 Valószínüleg sikerül elhely ezkednem a szakterületen belül 2, Biztosan sikerül elhely ezkednem a szakterületen belül 11,43 Nem tartom v alószínűnek, hogy sikerül munkát találnom a tanu 5,71 Nem szeretnék a tanult szakterületen elhely ezkedni 16. ábra A képzésben részt vevő hallgatók többsége alkalmazottként dolgozik, közel negyedük középvezető, a felső vezetők aránya nem éri el a százalékot és az önfoglalkoztatók aránya is alacsony. (17. ábra) Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott legutolsó munkahelyén? (N=7) 9 8 7 6 5 4 3 2 63,64 22,73 7,58 6,6 alkalmazott középvezető felső vezető egyéni válalkozó, önfoglalkoztató 17. ábra 16

A hallgatók jelenlegi munkahelyének jellege vegyes képet mutat. A funkcionális területeket tekintve kiemelkedő a marketing/pr terület dominanciája, a válaszadók közel harmada jelölte ezt meg legutolsó munkahelyével kapcsolatban. (1. táblázat) Mivel foglalkozik jelenlegi/foglalkozott legutolsó munkahelyén? százalék Kérjük, adja meg a funkcionális területet! Marketing, PR 36,92 Egyéb adminisztráció 18,46 Értékesítés 12,31 Képzés, fejlesztés 9,23 HR 4,62 Műsorvezető, szerkesztő 4,62 Pénzügy, számvitel 3,8 Cégvezetés 3,8 Szakértő, tanácsadó 3,8 Beszerzés 1,54 Kutatás, fejlesztés 1,54 Létesítmény fenntartás 1,54 Total, 1. táblázat Ha abból a szempontból vizsgáljuk a területeket, hogy a szakirányú továbbképzésben részt vevő milyen munkaterületen dolgoztak a legutóbbi munkahelyükön árnyaltabbá válik a kép. A marketing/pr terület dominanciája megmarad, de a különbség más területekhez képest csökken és új területek is megjelennek, mint például az oktatás/képzés/tréning illetve a kultúra/művészet/szórakoztatás/film/fotó/sajtó kategória. (2. táblázat) 17

Mivel foglalkozik jelenlegi/foglalkozott legutolsó munkahelyén? százalék Kérjük, adja meg a munkaterületet! Marketing/Reklám/PR/Rendezvényszervezés 24,24 Oktatás/Képzés/Tréning 16,67 Gyógyszeripar/Vegyipar/Élelmiszeripar 9,9 Telekommunikáció/TV/Rádió/Internet/Műsorkészítés 7,58 Műszaki/Mérnök/IT/Informatika/Tudomány/Kutfejl./Elektronika 7,58 Kultúra/Művészet/Szórakoztatás/Film/Fotó/Sajtó 7,58 Építőipar 4,55 Kereskedelem/Értékesítés 4,55 Idegenforg./Szálloda/Vendéglátás/Szállásközv./Programszerv. 3,3 Bank/Biztosítás/Pénzintézet/Pénzügy/Követeléskezelés/Lízing 3,3 Közig./Bizt./Honvédelem/Bizt.tech/Külkapcs/Dipl./Nemz.kapcs 3,3 Szolgáltatás/Ügyfélszolgálat/Vevőszolgálat 3,3 Egyéb 3,3 Ingatlanfejlesztés/Ingatlanértékesítés 1,52 HR/Munkaügy 1,52 Total, 2. táblázat A cégek területi elhelyezkedését tekintve a főváros dominanciája érvényesül, a válaszadók közel háromnegyede Budapesten dolgozik. 18

Százalék 4. SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS A szakirányon végzettek jelenlegi beosztása többségében nagymértékben köthető a szakon jelenleg végzett képesítéshez, csak 16 százalék azoknak az aránya, akik nem kötik jelenlegi munkájukhoz a szakirányon tanultakat, vélhetően ezek egy része egy későbbi állásváltoztatás reményében választotta ezt a képzési formát. (4. ábra) 5 Jelenlegi/legutóbbi munkahelye milyen mértékben kapcsolódik ahhoz a végzettséghez, amit ezen a szakirányú továbbképzésen fog megszerezni? (százalék) (N=7) 45 4 41,79 35 3 25 2 16,42 2,9 2,9 15 5 egy álalán nem kismértékben nagy mértékben nagy on nagy mértékben 18. ábra A továbbképzésre járó hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsősorban az új szakterület megismerése volt az, ami miatt a képzésre jelentkeztek, illetve piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére és a pályamódosításra vonatkozó szándék. (6. táblázat) 19

Miért tartotta fontosnak, hogy százalék megkezdje ezt a képzést? új szakterület megismerése 4, piacképes lehetőségek megtanulása 18,57 meglévőalapképzettségem megújítása 14,29 pályaváltoztatási szándék 11,43 jobb kereseti lehetőségek megtalálása 5,71 kapcsolatok építése 5,71 munkáltatóm igénye 1,43 egyéb 2,86 Total, 6. táblázat Megállapítható, hogy a válaszadók motivációi többé-kevésbé beigazolódtak a képzés során, elenyésző számban jelezték csak, hogy nem elégedettek a képzéssel. (19. ábra) Mennyire elégedett a képzéssel? (N=7) 6, 5, 4, 3, 2,,, 1,4 2,9 egyáltalán nem elégedett 24,3 5, 2, 2 3 4 nagyon elégedett 19. ábra 2