BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN

Átírás

1 BUDAPESTI KOMMUNUKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 2011 TAVASZÁN A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN A KUTATÁS CÉLJA A KUTATÁS MÓDSZERTANA MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS DEMOGRÁFIAI ADATOK NEM ÉS ÉLETKOR LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG INTÉZMÉNYI ADATOK NEMZETKÖZI TAPASZTALAT ANGOL NYELVTUDÁS NÉMET NYELVTUDÁS EGYÉB NYELVTUDÁS KÜLFÖLDI TAPASZTALAT KAPCSOLÓDÁS A MUNKA VILÁGÁHOZ KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK KAPCSOLATA A MUNKA VILÁGÁVAL ÁLLÁSKERESÉS MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZSÉGEK SAJÁT KÉSZSÉGEK MELLÉKLET

3 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN 1.1 A KUTATÁS CÉLJA 2011 májusában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola felsőfokú szakképzésben részt vevő aktív hallgatói körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat első eredményeinek egyike. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a felsőfokú szakképzésben részt vevők szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjed a felsőfokú szakképzésben részt vevő diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára beleértve a külföldi részképzésekkel kapcsolatos attitűdöket és a nyelvtudás kérdését is. Az elemzés során kitérünk a felsőfokú szakképzésben részt vevők intézményhez köthető attitűdjeinek vizsgálatára, végezetül bemutatjuk milyen készségeket és kompetenciákat tartanak fontosnak munkájuk során és az ezzel kapcsolatos személyes percepciókat is megismerhetjük. A projekt az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA A felmérésre a felsőfokú szakképzést 2010 decemberéig befejező hallgatók körében május 19 és május 27 közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 868 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 202 db, amely összességében 23%-os kitöltési aránynak felel meg. Az -es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható össze a válaszadó személlyel. A kérdőív kiküldését követően emlékeztető kaptak azok a hallgatók, akik az addigi időpontig nem töltötték ki a kérdőívet. 3

4 szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Sport (nappali 2010) Total Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 23% volt, amely némileg alacsonynak tekinthető, főleg annak fényében, hogy a hallgatókkal az intézmény folyamatos napi kapcsolatban áll. Ha az egyes szakok kitöltési arányát vizsgáljuk, már árnyaltabb a helyzet. Megállapítható, hogy a sport képzés kivételével valamennyi más szakot közel azonos arányban sikerült elérni. (1. táblázat). Szakcsoport Alapsokaság (fő) Válaszadók (fő) Arány (válaszadók/alapsokasághoz,%) ,9 24,7 21,4 21, ,1 23, táblázat Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az 4

5 idegenforgalmi intézményi nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sport nappali (2010) vendéglátó total adatbázist. A súlyozás során valamennyi szakcsoporthoz súlyokat rendeltünk, annak érdekében, hogy a mintában megjelenő szakcsoport arányok megfeleljenek az alapsokaság erre vonatkozó arányainak. A súlyok mértéke módszertanilag elfogadható, a legkisebb súly 0,93, a legnagyobb 1,1 (a részletes adatokat a 2. táblázat tartalmazza 1 ) A szakok közötti súlyozásnak egyetlen módszertani vesztese van, a sporti szakra járó hallgató, akit 0 súllyal veszünk figyelembe több okból. Egyrészt a hozzá rendelt súly nagymértékben eltér a módszertanilag elfogadhatótól, másrészt az elemszám lehetőséget biztosít a beazonosításra és a szakok közötti különbségtételnek sincsenek meg esetében a matematikai-statisztikai lehetőségei. A szakok súlyozott alapmegoszlását az 1. ábra tartalmazza. Szakcsoport Alapsokaság (fő) Alapsokaság (%) 27, ,3 30,6 0, Válaszadók (fő) Válaszadók (%) 29,7 21,29 10,4 27,72 0,5 10,4 100 súly 0, , , , , , Súlyozott minta (fő) Súlyozott minta (%) 27,8 19,9 11,4 30,8 0 9, táblázat 1 A táblázatban a könnyebb kezelhetőség kedvéért az adatokat 6 tizedes jegyig közöljük, a számításokat 8 tizedes jegy pontossággal végeztük. 5

6 Százalék A szak százalékos eloszlása (N=202) logisztikai ügyintéző Szak 1. ábra 6

7 2. DEMOGRÁFIAI ADATOK 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 79,7 százaléka nő (2. ábra). Az összevont szakok esetében azonban már eltérések figyelhetők meg a válaszadók nemi összetételét tekintve. A 2. táblázat adatait elemezve megfigyelhetjük, hogy a férfiak átlagosnál nagyobb arányban csak a nemzetközi logisztikai ügyintéző képzésben vesznek részt, az intézményi képzésen az átlaggal azonos a nemek aránya, míg a többi szakon a nők még az átlaghoz képest is felülreprezentáltak. Neme (százalék) (N=202) f érf i 20,8 nő 79,2 2. ábra százalék Férfi Nő Total logisztikai ügyintéző Total 12,3% 22,5% 60,9% 16,1% 10,0% 20,8% 87,7% 77,5% 39,1% 83,9% 90,0% 79,2% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 2. táblázat 7

8 Százalék A felsőfokú szakképzésen végzettek átlagéletkora 21,7 év, a legfiatalabb hallgató a kérdőív kitöltésekor 19, a legidősebb 47 éves volt (3. ábra). A szakonkénti átlagéletkor nem különbözik jelentős mértékben egymástól, valamennyi szakon 21 és 22 év között van az átlag. Az életkor százalékos eloszlása (N=202) Életkor (év) 3. ábra 2.2 LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG A válaszadó hallgatók többsége vidéki volt, 75 százaléknak nem Budapesten volt az állandó lakhelye 14 éves korában. A szakképzésben részt vett hallgatók csaknem fele hagyományos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és szintén jelentős a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya. (4. ábra). Az egyes szakokat tekintve az idegenforgalmi szakon a hagyományos gimnáziumi érettségivel rendelkezők felülreprezentáltak, míg az nemzetközi szállítmányozás és a vendéglátó képzésen a szakközépiskolások képviselnek nagyobb arányt, a reklámszervező ek esetében a szerkezetváltó és 5 évfolyamos iskolák képviselnek az átlagosnál nagyobb arányt. (4. táblázat). 8

9 Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? (N=202) gimnázium - hagyományos 4 osztályos 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gi szakközépiskola egyéb 4. ábra Total szállítmányozási és logisztikai ügyintéző szakme- nedzser hagyományos 4 osztályos 50,9 43,9 39,1 39,7 33,3 43,0 6, 8 osztályos középiskola, 8,8 9,8-17,2 9,5 10,5 kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola 29,8 41,5 56,5 39,7 57,1 41,0 egyéb 10,5 4,9 4,3 3,4-5,5 Total 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 4. táblázat A szülők iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy relatíve magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya az országos átlaghoz képest, az egyes szakokon vizsgálva nincs jelentős eltérés, talán csak a vendéglátó menedzser édesanyák és a reklámszervező édesapák aránya tér el felfelé jelentősen az átlagtól. (5. ábra). A családok anyagi helyzetének szubjektív megítélése átlagosnak mondható, a teljes mintában közepesnek minősítik gyerekkori anyagi helyzetüket, ebben a szakok között sincs jelentős eltérés. A hallgatók között gyakorlatilag nem fedezhetőek fel szakmai generációk, mindössze a hallgatók 5 százaléka jelezte, hogy szülei vagy nagyszülei között van olyan, aki a diák által választott szakterületen szerezte a képesítését és ott is dolgozik. Az egyes szakok 9

10 szállítmányozási és logisztikai ügyintéző közötti jelentékeny eltérést gyakorlatilag szállítmányozó szak átlag feletti arányában jelentkezik. Felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya (%) 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 apa felsőfokú végzettséggel rendelkezik a hallgató 14 éves korában anya felsőfokú végzettséggel rendelkezik a hallgató 14 éves korában 5. ábra 2.3 INTÉZMÉNYI ADATOK A válaszadó hallgatók közel fele 2010-ben kezdte meg tanulmányait és viszonylag magas a 2009-ben indulók aránya is. (6. ábra) Az egyes szakok esetében jelentős eltérések tapasztalhatók, elsősorban a legrégebbi és a legújabb tanulók esetében, amelyet részben befolyásolhat az, hogy aktuálisan milyen képzéseken van aktív hallgató. (5. táblázat) Melyik évben kezdete meg tanulmányait ezen a képzésen? (N=202) 9% 5% 39% 47% 2008-ban 2009-ben 2010-ben 2011-ben 6. ábra 10

11 Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a képzésen logisztikai ügyintéző ,7 3, ,1 4, ,0 42,9 29,3 34,8 44,4 33, ,1 42,9 51,2 65,2 34,9 61, ,3 10,7 19,5-9,5 - Total 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 5. táblázat A diákok csaknem teljes egészében államilag finanszírozott képzésben vesznek részt, csak 3 százalékuk költségtérítéses. A költségtérítéses hallgatók között jelentős mértékben felülreprezentáltak a nemzetközi logisztikai ügyintéző szakra járók. A diákok saját tanulmányi eredményüket erős közepesnek értékelik, az átlag 3,7. Az egyes szakokon észrevehető némi elmozdulás, a legmagasabbra az idegenforgalmi menedzserek és az intézményi ok értékelik tudásukat, míg a reklámszervező ek a legalacsonyabbra. (7. ábra) Átlagos tanulmányi eredmény (1-5) (N=202, N 1 =60, N 2 =43, N 3 =21, N 4 =56, N 5 =21) logisztikai ügyintéző 7. ábra A tanulmányi teljesítményüket egy szubjektív önbesorolási skálán is értékelték a diákok, összehasonlították saját teljesítményüket a képzésen tanuló többi diákéval. Gyakorlatilag nincs jelentős eltérés az átlagértékek tekintetében, a többség ugyanolyannak vagy valamivel talán jobbnak tartja teljesítményét a többi szaktárshoz 11

12 Százalék képest. Az egyes szakok közötti eltérést vizsgálva, a vendéglátó ekről mondható el, hogy inkább jobbnak tartják saját teljesítményüket a többiekhez képest. (8. ábra) Tanulmányi eredmény az ebben az iskolában, ezen a képzésen tanuló diákokhoz képest (1-5) (N=202, N 1 =60, N 2 =43, N 3 =21, N 4 =56, N 5 =21) logisztikai ügyintéző 8. ábra A tervezett BA/BSc képzéssel kapcsolatban határozottan megosztott az aktív hallgatók köre. Közel 40 százalékuk ahhoz a szakhoz köthetően kíván BA képzésben részt venni, amelyre most jár, míg közel ugyanakkora azoknak az aránya, akik nem gondolkodnak ezen. (9. ábra) Tervez részvételt Ba/BSc képzésben? (N=202) igen, ehhez a képzéshez (is) kapcsolódóan igen, de egy másik képzéshez kapcsolódóan nem 9. ábra 12

13 Ha az egyes szakokat tekintjük, akkor jelentős eltérések tapasztalhatók a továbbtanulási preferenciákat tekintve. Az idegenforgalmi ek preferenciái nem különböznek jelentősen az átlagtól, az intézményi ok és a reklámszervező ek esetében a más képzésben részt venni kívánók aránya magasabb, a szállítmányozók és a vendéglátó ek esetében az elutasítók felülreprezentáltak az átlaghoz képest. (6. táblázat) Tervez részvételt Ba/BSc képzésben? igen, ehhez a képzéshez (is) kapcsolódóan igen, de egy másik képzéshez kapcsolódóan logisztikai ügyintéző 43,5 41,8 45,0 47,8 45,2 35,0 17,0 16,4 22,5 4,3 21,0 10,0 nem 39,5 41,8 32,5 47,8 33,9 55,0 Total 100,00 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 6. táblázat 13

14 Százalék 3. NEMZETKÖZI TAPASZTALAT 3.1 ANGOL NYELVTUDÁS A szakképzési hallgatók angol nyelvtudásának szubjektív besorolási szintjét mutatja be a 10. ábra. Az egyes szakok közötti különbségeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az aktív hallgatók szubjektív nyelvtudás-értékelése angol nyelvből némileg eltér egymástól, átlagosan legmagasabbra a szállítmányozás szakosok értékelik a nyelvtudásukat, de érdemes arra felhívni a figyelmet, hogy ők a legheterogénebbek ebből a szempontból, a legjobbak és a nyelvet nem ismerők között is felülreprezentáltak. (7. táblázat) Angol nyelvtudásának szintje (1-5) (N=202) ábra Angol nyelvtudásának szintje logisztikai ügyintéző nem ismeri 5,4 5,4 4,9 8,7 4,8 4,8 2 9,9 3,6 12,2-14,5 19,0 3 42,4 42,9 46,3 39,1 45,2 28,6 4 29,1 35,7 22,0 30,4 24,2 38,1 nagyon jól ismeri 13,3 12,5 14,6 21,7 11,3 9,5 Total 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 7. táblázat 14

15 Százalék 3.2 NÉMET NYELVTUDÁS A szakképzési hallgatók német nyelvtudásának a szintjét mutatja be a 11. ábra. A hallgatók több mint 60 százaléka jelezte, hogy rendelkezik valamilyen szintű német nyelvtudással, de a nyelvtudás szintjének értékelésében lényegesen alacsonyabbak a szubjektív besorolások az angolhoz képest. A teljes átlag csak közepes, legkevésbé a szállítmányozás és a vendéglátó szakosok beszélnek németül, az idegenforgalmi ek és a reklámszervező ek azok, akik meghaladják az átlagot. (8. táblázat) Német nyelvtudásának szintje (1-5) (N=202) ábra Német nyelvtudásának szintje logisztikai ügyintéző nem ismeri 37,4 30,4 41,5 52,2 32,3 47,6 2 27,1 21,4 22,0 34,8 32,3 28,6 3 16,7 25,0 19,5 4,3 14,5 9,5 4 10,8 10,7 4,9 8,7 14,5 14,3 nagyon jól ismeri 13,3 12,5 12,2-6,50 - Total 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 8. táblázat 15

16 3.3 EGYÉB NYELVTUDÁS Egyéb nyelvtudással a válaszadók viszonylag kis száma rendelkezik, ezek többsége is elsősorban alapfokú tudás. A hallgatók által megjelölt nyelvek közül a francia, a spanyol és az olasz az, amit többen megneveztek. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy az angolnyelvtudás csaknem általánosnak tekinthető, talán legkevésbé a szállítmányozás szakra járók rendelkeznek vele, a német nyelvtudás elterjedt, de elsősorban az idegenforgalmi és a reklámszervező ek körében fordul elő jelentősebb mértékben. A többi nyelv esetében csak elenyésző a nyelvet valamilyen szinten ismerők aránya, talán a reklámszervezők francia és spanyol tudása érdemel még említés, ezek a nyelveket beszélők ezen a két szakon felülreprezentáltak. (9. táblázat) Nyelvtudással rendelkezők aránya logisztikai ügyintéző Angol 94,06 95,00 95,35 90,48 94,64 95,24 Német 62,87 70,00 58,14 47,62 67,86 52,38 Francia 15,35 13,33 11,63 9,52 21,43 19,05 Olasz 10,89 13,33 11,63 4,76 8,93 14,29 Spanyol 7,92 6,67 4,65 9,52 14,29 0,00 Orosz 4,95 5,00 6,98 0,00 5,36 4,76 Egyéb 4,46 1,67 9,30 0,00 5,36 4,76 Total 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 9. táblázat 3.3 KÜLFÖLDI TAPASZTALAT Felsőfokú tanulmányaik alatt a diákoknak gyakorlatilag nincs külföldi oktatási tapasztalata, mindössze ketten jelezték azt, hogy ez idő alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanultak. Ezzel szemben a külföldi munkavállalás már többek kipróbálták, a diákok közel 10 százaléka jelezte ezt. Az egyes szakok között jelentős különbségeket találunk: az intézményi ok és a szállítmányozás szakosok jelentős mértékben felülreprezentáltak, míg az idegenforgalmi és a reklámszervező szakokon ez az átlagosnál kevésbé jellemző. (12. ábra) 16

17 Százalék Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (N=202, N 1 =60, N 2 =43, N 3 =21, N 4 =56, N 5 =21) logisztikai ügyintéző 12. ábra 17

18 Százalék 4. KAPCSOLÓDÁS A MUNKA VILÁGÁHOZ A felsőfokú szakképzésben tanuló diákok több mint 40 százaléka dolgozik a tanulás mellett, az egyes szakok között az intézményi ok átlagon felüli arányán kívül nincs jelentős eltérés. (13. ábra) Jelenleg dolgozik? (N=202, N 1 =60, N 2 =43, N 3 =21, N 4 =56, N 5 =21) logisztikai ügyintéző 13. ábra A munkaviszony típusa szerinti elemzésből kitűnik, hogy a leggyakoribb forma a gyakornoki és diákmunka, amely elsősorban az intézményi és az idegenforgalmi menedzser szakokra jellemzőbb. Alkalmi időszakos megbízást a szállítmányozás szakosok vállalnak el az átlagosnál nagyobb mértékben, míg a vendéglátó ek fel és az reklámszervező menedzserek negyede állandó határozatlan időtartamú állás mellett végzi az iskolát. (10. táblázat) Munkaviszony típusa logisztikai ügyintéző diákmunka, gyakornoki munka 62,07 73,91 83,33 37,50 47,83 37,50 állandó jellegű és határozatlan 17,24 4,35 12,50 12,50 26,09 50,00 időtartamú alkalmi, időszakos megbízás 11,49 13,04-37,50 8,70 12,50 meghatározott időtartamú 5,75 8,70 12,50 8,70 - megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) 3,45-4,17-8,70 - Total 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 10. táblázat 18

19 Százalék A válaszadó diákok közel 60 százaléka az esetleges munkavégzés mellett is főfoglalkozású diáknak tartja magát, de ez az arány az egyes szakok között némileg eltér, a vendéglátó és a reklámszervező ek illetve a szállítmányozók az átlagosnál alacsonyabb mértékben tartják magukat ebbe a kategóriába tartozónak. (14 ábra) Főfoglalkozású diáknak tekinti magát és nem főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) (N=202, N 1 =60, N 2 =43, N 3 =21, N 4 =56, N 5 =21) logisztikai ügyintéző 14. ábra A tanulás mellett dolgozók többsége a munka jellegének leírásánál azt jelezte, hogy kapcsolódik tanulmányaihoz az, amit csinál, de közel egy negyedük teljesen más területen dolgozik. A vendéglátó ek azok, akik inkább kapcsolódó helyen dolgoznak (ezt támasztja alá az előzőek is, mivel ezen a szakon volt a relatív legmagasabb a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók aránya). Ezzel szemben az idegenforgalmi ek és a szállítmányozók közül dolgozók azok, akik talán legkevésbé a szakterületükhöz köthetően dolgoznak. (11. táblázat) Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? a saját és a kapcsolódó logisztikai ügyintéző 55,17 47,83 66,67 50,00 56,52 50,00 szakterületek egy egészen más szakterület 22,99 34,78 16,67 37,50 17,39 bármilyen szakterület 12,64 13,04 8,33 12,50 17,39 12,50 csak a saját szakterület 9,20 4,35 8,33 8,70 37,50 Total 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 11. táblázat 19

20 5. KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK KAPCSOLATA A MUNKA VILÁGÁVAL 5.1 ÁLLÁSKERESÉS A hallgatók jelentős többsége szakterületéhez közvetlenül kapcsolódó vagy ahhoz közeli pályán kíván elhelyezkedni a szakképzés elvégzése után, közel 15 százalék nem a szakterületén szeretné ezt megtenni. Az egyes szakok közül az idegenforgalmi menedzserek, akik a leginkább pályaelhagyónak tűnnek, illetve a reklámszervező menedzserek is felülreprezentáltak ebben a kategóriában, de a határterületen dolgozók között is, így ők azok, akik legkevésbé vannak arról meggyőződve, hogy a szakképzés során megszerzett ismereteket az adott szakhoz kapcsolódó munkahelyen kamatoztatják. (12. táblázat) A képzés elvégzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? Igen, ezen a szakterületen Nem, de a szakterülethez közeli pályán Nem, teljesen más szakterületen szállítmányozási és logisztikai ügyintéző 57,6 62,3 51,2 91,3 43,3 61,9 28,3 18,9 36,6 8,7 38,3 28,6 14,1 18,9 12,2 18,3 9,5 Total 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 12. táblázat A hallgatók jelenlegi véleménye szerint az álláskeresés időtartama a végzés után átlagosan meghaladja a fél évet, de az egyes szakok között jelentős eltérés figyelhető meg. A szállítmányozás szakra járók a legoptimistábbak a vendéglátó ekkel együtt, míg az intézményi ok bíznak legkevésbé abban, hogy gyorsan találnak állást a végzés után. (15. ábra) 20

21 Hónap Mit gondol, hány hónapig tart majd, amíg a végzés után munkát talál? (N=202, N 1 =60, N 2 =43, N 3 =21, N 4 =56, N 5 =21) logisztikai ügyintéző 15. ábra Az álláshoz jutáshoz szükséges készségeket vizsgálva elsősorban általános szempontokat fogalmaznak meg a hallgatók, az első helyen a jó fellépés szerepel. Elgondolkodtató azonban, hogy mind a tanulmányi eredmény, mind az intézmény hírneve a rangsor végén található. (16. ábra) Az egyes szakok között jelentős eltérés nem tapasztalható, talán a szállítmányozás szakra járók a szakmaiságot némiképp előrébb helyezik a többieknél (a részletes adatokat a melléklet tartalmazza). Ön szerint ahhoz, hogy a felsőfokú szakképzés elvégzését követően álláshoz jusson, mennyire fontosak az alábbi tényezők? (N=202) Tanulmány i eredmény, az oklev él minősítése A végzettséget adó intézmény hírneve Informatikai ismeretek Szakirányú végzettség Szakmai tudás Jó önéletrajz, pályázati anyag Ismeretség, személyes kapcsolatok Szakmai tapasztalatok, ref erenciák Ny elv tudás Jó fellépés, kommunikációs készség ábra 21

22 Az intézményi támogatás szükségességét gyakorlatilag valamennyi felajánlott opció esetében kiemelkedően fontosnak tartották a válaszadók, az állás- és gyakorlati hely közvetítés szerepelt a relatív rangsor élén (17. ábra) Az egyes szakok között jelentős különbség nem figyelhető meg. 5 Mennyire tartja fontosnak, hogy az intézmény támogatást, segítséget nyújtson a karrierépítés, illetve az elhelyezkedés területén az alábbi módokon? (N=202) Állás- és gy akorlati hely közv etítés Segítség az önéletrajz, motiv ációs lev él Felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk Álláskeresést segítő kiadv ány ok Céglátogatások, cégbemutatók Egy éni karrierterv ezés Cégek Napja 17. ábra 22

23 5.2 MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZSÉGEK A munkához kapcsolódó készségek szükségességét egy ötfokú skála segítségével értékelték a megkérdezettek, ahol az egyes azt jelentette, hogy az adott készség egyáltalán nem fontos a munkájához, az ötös pedig azt, hogy elengedhetetlenül szükséges. A hallgatók elsősorban a gyakorlatot hangsúlyozták és a nyelvtudás is viszonylag előtérbe került, míg az elméleti képzés és az informatikai tudás relatív háttérbe szorult. Az egyes szakok között kiugróan nagy eltérés nincs a különböző kategóriákban, fél jegy eltérés sehol nem látható. szállítmányozási és logisztikai ügyintéző Beszédkészség 4,74 4,72 4,77 4,67 4,75 4,85 Kitartás 4,72 4,7 4,77 4,71 4,7 4,75 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,69 4,72 4,77 4,86 4,55 4,7 Nyelvtudás 4,61 4,78 4,56 4,86 4,37 4,65 Önálló munkavégzés képessége 4,55 4,5 4,56 4,43 4,57 4,75 Probléma megoldási készség 4,54 4,58 4,58 4,52 4,46 4,55 Együttműködés egy csapattal 4,38 4,4 4,4 4,33 4,34 4,45 Szervezési készség 4,34 4,42 4,23 4,38 4,3 4,4 Nagy munkabírás 4,32 4,2 4,47 4,43 4,23 4,5 Racionális gondolkodás 4,29 4,4 4,33 4,43 4,18 4,1 Emberi konfliktusok kezelése 4,26 4,48 4,3 4,05 4,09 4,3 Konfliktustűrés 4,23 4,43 4,19 4,1 4,09 4,32 Munkaszervezés 4,21 4,27 4,21 4,1 4,13 4,4 Tanulási hajlandóság 4,19 4,17 4,16 4,29 4,18 4,2 Íráskészség, fogalmazási készség 4,16 4,05 4,51 4,14 4,18 3,75 Innovatív készség, újító szellem 4,06 3,97 4,16 4,1 4,07 4,05 Elméleti szaktudás, felkészültség 4 4 4,07 4,1 3,96 3,85 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,92 4,02 4,05 4,1 3,88 3, táblázat 23

24 5.3 SAJÁT KÉSZSÉGEK A munkához kapcsolódó készségek szükségessége mellett a hallgatóknak saját készségeiket is értékelni kellett, hasonlóan az előzőekhez egy ötfokú skála segítségével, ahol az egyes azt jelentette, hogy az adott készséggel egyáltalán nem rendelkezik, az ötös pedig azt, hogy teljes mértékben rendelkezik vele. A készségek rangsora alapján megállapítható, hogy a válaszadók saját készségeik tekintetében is messze előre helyezték a szakmai munkavégzéshez kevésbé köthető, elsősorban a csoportban való létet hangsúlyozó, az ott felvetődő problémák megoldását segítő készségek meglétét. Ezzel szemben a szűkebben a szakmához köthető akár szakmai, akár pl. a nyelvtudásra vonatkozó materiálisabb készségek relatíve háttérbe szorultak, gyakorlatilag egyöntetűen szintén a listájuk végén helyezkednek el. (14. tábla) Az egyes szakok között ugyan vannak kisebb különbségek, de a sorrend tekintetében nincs jelentős eltérés. szállítmányozási és logisztikai ügyintéző Együttműködés egy csapattal 4,47 4,47 4,51 4,62 4,39 4,45 Beszédkészség 4,42 4,32 4,51 4,33 4,43 4,55 Önálló munkavégzés képessége 4,37 4,29 4,37 4,33 4,35 4,75 Kitartás 4,35 4,39 4,34 4,33 4,26 4,5 Probléma megoldási készség 4,32 4,31 4,29 4,1 4,39 4,45 Nagy munkabírás 4,29 4,29 4,39 4,33 4,19 4,35 Íráskészség, fogalmazási készség 4,25 4,19 4,46 4,24 4,28 3,9 Emberi konfliktusok kezelése 4,24 4,22 4,22 4,19 4,28 4,3 Tanulási hajlandóság 4,18 4,16 4,32 4,1 4,19 4,05 Racionális gondolkodás 4,18 4,24 4,32 4,1 4,07 4,15 Szervezési készség 4,17 4,16 4,17 3,95 4,15 4,5 Munkaszervezés 4,06 4,03 4,12 4,05 4 4,25 Konfliktustűrés 4 4,05 3,85 4,05 4,02 4 Innovatív készség, újító szellem 3,93 3,75 4,02 3,71 4,07 4,1 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,89 3,95 3,76 4,24 3,89 3,6 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,73 3,68 3,95 3,62 3,69 3,65 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,7 3,66 3,81 3,71 3,67 3,65 Nyelvtudás 3,68 3,71 3,37 3,81 3, táblázat 24

25 A hallgatóknak azt is értékelni kellett, hogy az egyes készségek tekintetében milyen mértékű fejlődést detektáltak saját magukban. Az adatok elemzésénél érdemes arra a tényre visszautalni, hogy a társaság némileg heterogén abban a tekintetben is, hogy ki hány éve jár az iskolába, így vélhetően a fejlődésről alkotott percepciók más és más hangsúlyt kapnak. A kérdés formája az egyszerű választás volt, többet is megjelölhetett a válaszadó korlát nélkül. A fejlődési rangsor elején az elméleti szaktudás áll a kommunikációs készségek fejlődésével együtt, kiegészítve a nyelvtudással. A rangsor végén inkább szervezetszociológia problémákra (nem) helyeződött a hangsúly. Az egyes szakok értékelésénél láthatunk jelentős eltéréseket, de sajnos az adatok jellege (viszonylag kis elemszám) nem teszi azt lehetővé, hogy a főiskolai évfolyamokkal súlyozzuk a kapott információkat, így ezeket csak tájékoztató jelleggel közöljük. (15. táblázat) Mit gondol, milyen képességei fejlődtek a legjobban, amióta a Főiskolán tanul? (több válasz is lehetséges) szállítmányozási és logisztikai ügyintéző Elméleti szaktudás, felkészültség 69,8 82,1 65,0 77,3 59,0 70,0 Beszédkészség 51,7 55,4 80,0 34,8 42,6 33,3 Együttműködés egy csapattal 46,0 51,8 39,0 52,2 48,4 30,0 Nyelvtudás 45,3 44,6 30,0 69,6 41,0 61,9 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 40,0 42,9 27,5 22,7 42,6 66,7 Tanulási hajlandóság 31,7 38,6 25,0 22,7 29,0 42,9 Önálló munkavégzés képessége 30,5 35,7 35,0 34,8 24,6 20,0 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 30,3 36,8 39,0 18,2 23,0 30,0 Íráskészség, fogalmazási készség 27,4 19,6 58,5 22,7 19,4 15,0 Problémamegoldási készség 24,5 21,4 27,5 30,4 24,6 20,0 Racionális gondolkodás 23,1 25,0 22,5 22,7 23,0 20,0 Szervezési készség 21,4 33,9 25,0 4,3 14,5 20,0 Emberi konfliktusok kezelése 15,8 12,3 25,0 13,0 17,7 5,0 Munkaszervezés 14,5 28,6 7,3 18,2 6,6 10,0 Innovatív készség, újító szellem 13,4 19,6 17,1 11,3 10,0 Konfliktustűrés 12,4 12,5 12,2 4,3 17,7 5,0 Nagy munkabírás 10,8 12,3 7,3 8,7 11,3 15,0 15. táblázat 25

26 Tanulmányunkat a szakképzésre járó diákok Főiskolához köthető továbbtanulási elképzeléseinek elemzésével zárjuk. Nem meglepő módon az alapképzés a legnépszerűbb a diákok között, az egyes szakokat nézve az intézményi ok képviselnek az átlaghoz képest kifejezetten magas arányt és, ugyanők azok, akik a mesterképzés esetében és a szakirányú továbbképzés esetében is felülreprezentáltak, őket tekinthetjük a leginkább intézményhez kötődőnek a továbbtanulási preferenciáikat illetően. A szállítmányozás szakra járók képezik az ellenpólust gyakorlatilag minden kategóriában alulreprezentáltak. (16. táblázat) Szeretne-e továbbtanulni a főiskolán szállítmányozási és logisztikai ügyintéző Felsőfokú szakképzés 17,4 22,6 20,0 14,3 14,5 10,5 Alapképzés 65,2 60,0 76,9 56,5 67,2 60,0 Mesterképzés 23,0 20,0 48,6-18,3 21,1 Szakirányú továbbképzés 27,3 25,5 32,4 15,0 31,7 22,2 16. táblázat 26

27 MELLÉKLET Ön szerint ahhoz, hogy a felsőfokú szakképzés elvégzését követően álláshoz jusson, mennyire fontosak az alábbi tényezők? szállítmányozási és logisztikai ügyintéző Szakirányú végzettség 3,5 3,44 3,71 3,21 3,33 3,41 Szakmai tudás 3,77 3,72 3,76 3,63 3,67 3,7 Tanulmányi eredmény, az oklevél minősítése 2,38 2,58 2,48 2,36 2,43 2,43 Jó önéletrajz, pályázati anyag 3,72 3,81 3,67 3,73 3,52 3,72 A végzettséget adó intézmény hírneve 3 3,26 2,85 3,04 2,95 3,04 Szakmai tapasztalatok, referenciák 3,82 3,67 4 3,63 3,57 3,73 Ismeretség, személyes kapcsolatok 3,62 3,91 3,81 3,7 3,67 3,73 Jó fellépés, kommunikációs készség 3,87 3,81 3,81 3,88 3,95 3,86 Nyelvtudás 3,85 3,72 3,81 3,63 3,81 3,75 Informatikai ismeretek 3,08 3,26 3,38 3,11 2,9 3,14 Total