BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN

Átírás

1 BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA FELMÉRÉS A 2012 TAVASZÁN A BKF SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEIN AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN A KUTATÁS CÉLJA A KUTATÁS MÓDSZERTANA MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS DEMOGRÁFIAI ADATOK NEM ÉS ÉLETKOR LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG INTÉZMÉNYI ADATOK NEMZETKÖZI TAPASZTALAT ANGOL NYELVTUDÁS NÉMET NYELVTUDÁS EGYÉB NYELVTUDÁS KÜLFÖLDI TAPASZTALAT KAPCSOLÓDÁS A MUNKA VILÁGÁHOZ KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK KAPCSOLATA A MUNKA VILÁGÁVAL ÁLLÁSKERESÉS MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZSÉGEK SAJÁT KÉSZSÉGEK... 26

3 1. BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN 1.1 A KUTATÁS CÉLJA 2012 áprilisában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola felsőfokú szakképzésben részt vevő aktív hallgatói körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat első eredményeinek egyike. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a felsőfokú szakképzésben részt vevők szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjed a felsőfokú szakképzésben részt vevő diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára beleértve a külföldi részképzésekkel kapcsolatos attitűdöket és a nyelvtudás kérdését is. Az elemzés során kitérünk a felsőfokú szakképzésben részt vevők intézményhez köthető attitűdjeinek vizsgálatára, végezetül bemutatjuk milyen készségeket és kompetenciákat tartanak fontosnak munkájuk során és az ezzel kapcsolatos személyes percepciókat is megismerhetjük. A projekt az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2 A KUTATÁS MÓDSZERTANA A felmérésre a felsőfokú szakképzést 2012 tavaszán aktív hallgatók körében április 5. és 20 közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 1076 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 235 db, amely összességében 22%-os kitöltési aránynak felel meg. Az -es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható össze a válaszadó személlyel. A kérdőív kiküldését követően emlékeztető kaptak azok a hallgatók, akik az addigi időpontig nem töltötték ki a kérdőívet.

4 idegenforgalmi intézményi nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sport nappali vendéglátó Televíziós műsorgyártó kereskedelmi Total Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. 1.3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 23% volt, amely némileg alacsonynak tekinthető, főleg annak fényében, hogy a hallgatókkal az intézmény folyamatos napi kapcsolatban áll. Ha az egyes szakok kitöltési arányát vizsgáljuk, már árnyaltabb a helyzet. Megállapítható, hogy a sport képzés kivételével valamennyi más szakot közel azonos arányban sikerült elérni. (1. táblázat). Szakcsoport Alapsokaság (fő) Válaszadók (fő) Arány (válaszadók/alapsokasághoz,%) ,0 17,1 13,3 21,7 5,6 10,0 7,3 1,7 100,0 1. táblázat Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az

5 Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó kereskedelmi adatbázist. A súlyozás során valamennyi szakcsoporthoz súlyokat rendeltünk, annak érdekében, hogy a mintában megjelenő szakcsoport arányok megfeleljenek az alapsokaság erre vonatkozó arányainak. A súlyok mértéke módszertanilag elfogadható, a legkisebb súly 0,84, a legnagyobb 1,38 (a részletes adatokat a 2. táblázat tartalmazza 1 ) A szakok közötti súlyozásnak egyetlen módszertani vesztese van, a sporti szakra járó hallgató, akit 0 súllyal veszünk figyelembe több okból. Egyrészt a hozzá rendelt súly nagymértékben eltér a módszertanilag elfogadhatótól, másrészt az elemszám lehetőséget biztosít a beazonosításra és a szakok közötti különbségtételnek sincsenek meg esetében a matematikai-statisztikai lehetőségei. A szakok súlyozott alapmegoszlását az 1. ábra tartalmazza. Szakcsoport Alapsokaság (fő) Alapsokaság (%) , , , , , , , , Válaszadók (fő) Válaszadók (%) , , , , , , , , súly 1 1, , , , , , , , Súlyozott minta (fő) Súlyozott minta (%) , , , , , , , , táblázat 1 A táblázatban a könnyebb kezelhetőség kedvéért az adatokat 6 tizedes jegyig közöljük, a számításokat 8 tizedes jegy pontossággal végeztük.

6 Százalék A szak százalékos eloszlása (N=235) ,4 19,6 20, ,7 10 7,7 10,2 5 4,3 1,3 0 Idegenforgalmi Intézményi Kereskedelmi Nemzetközi logisztikai ügyintéző Reklámszervező Sport Televízióműsorgyártó Vendéglátó Szak 1. ábra

7 2. DEMOGRÁFIAI ADATOK 2.1 NEM ÉS ÉLETKOR A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 79,6 százaléka nő (2. ábra). Az összevont szakok esetében azonban már eltérések figyelhetők meg a válaszadók nemi összetételét tekintve. A férfiak átlagosnál nagyobb arányban csak a nemzetközi logisztikai ügyintéző képzésben vesznek részt, az intézményi képzésen az átlaggal azonos a nemek aránya, míg a többi szakon a nők még az átlaghoz képest is felülreprezentáltak. Neme (százalék) (N=235) f érf i 20,4 nő 79,6 2. ábra A felsőfokú szakképzésen végzettek átlagéletkora 21,33 év, a legfiatalabb hallgató a kérdőív kitöltésekor 19, a legidősebb 36 éves volt (3. ábra). A szakonkénti átlagéletkor nem különbözik jelentős mértékben egymástól, valamennyi szakon 21 és 22 év között van az átlag.

8 Százalék Az életkor százalékos eloszlása (N=235) Életkor (év) 3. ábra 2.2 LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG A válaszadó hallgatók elenyésző száma élt külföldön 14 éves korában, mindössze 1,7 százalék. A szakképzésben részt vett hallgatók csaknem fele hagyományos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és szintén jelentős a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya. (4. ábra). Az egyes szakokat tekintve az idegenforgalmi szakon a szerkezetváltó gimnáziumi érettségivel rendelkezők felülreprezentáltak, az intézményi ok esetében a hagyományos gimnáziumok képviselnek nagyobb arányt, míg az nemzetközi szállítmányozás és a reklámszervező képzésen a szakközépiskolások képviselnek nagyobb arányt. (4. táblázat).

9 Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sport nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó kereskedelmi Százalék Milyen tipusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? (N=235) ,17 39, , ,92 0 szakközépiskola gimnázium - hagy omány os 4 osztály os 6, 8 osztály os középiskola, kéttanny elv ű gimnázium egy éb 4. ábra Szakcsoport szakközépiskola 43,17 33,33 36,96 54,05 48,98 40,00 43,17 33,33 36,96 gimnázium - hagyományos 4 osztályos 39,16 43,75 52,17 32,43 38,78 40,00 39,16 43,75 52,17 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola 12,75 20,83 4,35 5,41 10,20 10,00 12,75 20,83 4,35 egyéb 4,92 2,08 6,52 8,11 2,04 10,00 4,92 2,08 6,52 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100, táblázat A szülők iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy relatíve magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya az országos átlaghoz képest, az egyes szakokon vizsgálva nincs jelentős eltérés, talán csak a vendéglátó menedzser édesanyák és a reklámszervező édesapák aránya tér el felfelé jelentősen az átlagtól. (5. ábra).

10 legfeljebb 8 általános szakmunkáskép ző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskol a, technikum gimnázium főiskola egyetem Szülők legmagasabb iskolai végzettsége (N=235, százalék) 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 anya apa 5. ábra A családok anyagi helyzetének szubjektív megítélése átlagosnak mondható, a teljes mintában közepesnek minősítik gyerekkori anyagi helyzetüket, ebben a szakok között sincs jelentős eltérés. (6. ábra) Összességében hogyan ítéli meg családi anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? (1-5) (N=235, N1=48, N2=46, N3=37, N4=49, N5=10, N 6=18, N 7=24) Teljes Idegenforgalmi Intézményi Nemzetközi logisztikai ügyintéző Reklámszervező Sport Televízióműsorgyártó Vendéglátó 6. ábra A hallgatók között gyakorlatilag nem fedezhetőek fel szakmai generációk, mindössze a hallgatók 8,3 százaléka jelezte, hogy szülei vagy nagyszülei között van olyan, aki a diák által választott szakterületen szerezte a képesítését és ott is dolgozik. Az egyes szakok közötti jelentékeny eltérést gyakorlatilag szállítmányozó szak átlag feletti arányában jelentkezik.

11 Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó százalék 2.3 INTÉZMÉNYI ADATOK A válaszadó hallgatók közel fele 2011-ben kezdte meg tanulmányait és viszonylag magas a 2010-ben indulók aránya is. (7. ábra) Az egyes szakok esetében jelentős eltérések tapasztalhatók, elsősorban a legrégebbi és a legújabb tanulók esetében, amelyet részben befolyásolhat az, hogy aktuálisan milyen képzéseken van aktív hallgató. (5. táblázat) Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a képzésen? (N=235) ben 2010-ben 2011-ben 2012-ben év 7. ábra Szakcsoport 2009-ben 2,5 2,1 6,5 4, ben 38,5 50,0 32,6 45,9 36,7 10,0 66, ben 58,2 45,8 58,7 54,1 59,2 90,0 100,0 33, ben 0,9 2,1 2,2 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 5. táblázat A diákok saját tanulmányi eredményüket erős közepesnek értékelik, az átlag 3,7. Az egyes szakokon észrevehető némi elmozdulás, a legmagasabbra az idegenforgalmi menedzserek, míg a nemzetközi szállítmányozási ügyintézők a legalacsonyabbra. (8. ábra)

12 Átlagos tanulmányi eredmény (1-5) (N=235, N 1 =48, N 2 =46, N 3 =37, N 4 =49, N 5 =10, N 6 =18, N 7 =24) Teljes Idegenforgalmi Intézményi Nemzetközi logisztikai ügyintéző Reklámszervező Sport Televízióműsorgyártó Vendéglátó 8. ábra A tanulmányi teljesítményüket egy szubjektív önbesorolási skálán is értékelték a diákok, összehasonlították saját teljesítményüket a képzésen tanuló többi diákéval. Gyakorlatilag nincs jelentős eltérés az átlagértékek tekintetében, a többség ugyanolyannak vagy valamivel talán jobbnak tartja teljesítményét a többi szaktárshoz képest. Az egyes szakok közötti eltérést vizsgálva, a vendéglátó ekről mondható el, hogy inkább jobbnak tartják saját teljesítményüket a többiekhez képest. (9. ábra) Tanulmányi eredmény az ebben az iskolában, ezen a képzésen tanuló diákokhoz képest (1-5) (N=235, N 1 =48, N 2 =46, N 3 =37, N 4 =49, N 5 =10, N 6 =18, N 7 =24) Teljes Idegenforgalmi Intézményi Nemzetközi logisztikai ügyintéző Reklámszervező Sport Televízióműsorgyártó Vendéglátó 9. ábra A tervezett BA/BSc képzéssel kapcsolatban határozottan megosztott az aktív hallgatók köre. Közel 40 százalékuk ahhoz a szakhoz köthetően kíván BA képzésben részt venni, amelyre most jár, míg közel ugyanakkora azoknak az aránya, akik nem gondolkodnak ezen. (10. ábra)

13 Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó Százalék Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben a Főiskolán az alábbi képzések valamelyikén? (N=235) , , ,29 14, ,45 0 Alapképzés Felsőf okú szakképzés Szakirány ú tov ábbképzés Mesterképzés Doktori (PhD, DLA) képzés 10. ábra Ha az egyes szakokat tekintjük, akkor jelentős eltérések tapasztalhatók a továbbtanulási preferenciákat tekintve. Az ezen a főiskolán való továbbtanuláson elsősorban az idegenforgalmi, intézményi és reklámszervező szakra járó hallgatók gondolkodnak, míg a többi szak esetében az arány átlag közeli vagy az alatti (negatív kivétel a sport szak, ahol senki nem akar semmilyen formában továbbtanulni az intézményben. (6. táblázat) Szakcsoport Alapképzés 36,02 39,02 37,50 29,03 47,83 0,00 35,29 30,00 Felsőfokú szakképzés 26,51 21,74 36,36 22,86 32,65 0,00 27,78 25,00 Szakirányú továbbképzés 16,29 18,42 20,00 14,81 18,18 0,00 12,50 11,76 Mesterképzés 14,01 10,81 22,22 10,34 16,67 0,00 12,50 10,00 Doktori (PhD, DLA) képzés 4,45 2,70 11,11 3,45 4,65 0,00 6,25 0,00 6. táblázat

14 Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó A hallgatók 13,6 százaléka tanul jelenleg más képzésen is és 17,6 százalékuknak van felsőfokú végzettsége. Az egyes szakok között néhány markáns eltérés figyelhető meg. A televíziós műsorgyártó és a reklámszervező menedzser szakokra járók nagyobb arányban tanulnak jelenleg más szakokon is, és a vendéglátó képzésre járók azok, akik az átlaghoz képest a legnagyobb arányban rendelkeznek már felsőfokú végzettséggel. (7. táblázat) A más szakra is járók legnagyobb arányban más felsőfokú szakképzésben vesznek részt, arányuk közel 40 százalék, és relatíve magas a BA képzésben résztvevők aránya is (19,1%), azok között, akik más képzésben is részt vesznek párhuzamosan. A felsőfokú végzettséggel már rendelkezők között közel egy harmad azok aránya, akik BA képzésben szerezték oklevelüket, és közel 15 százalék még a hagyományos főiskolai diplomával rendelkezik. Szakcsoport Tanul jelenleg egyéb szakon is? 13,6 4,2 10,9 13,5 22,4 0,0 16,7 29,2 Van felsőfokú végzettsége? 17,0 10,4 10,9 18,9 18,4 20,0 33,3 20,8 7. táblázat

15 Százalék 3. NEMZETKÖZI TAPASZTALAT 3.1 ANGOL NYELVTUDÁS A szakképzési hallgatók angol nyelvtudásának szubjektív besorolási szintjét mutatja be a 11. ábra. Az egyes szakok közötti különbségeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az aktív hallgatók szubjektív nyelvtudás-értékelése angol nyelvből némileg eltér egymástól, átlagosan legmagasabbra a szállítmányozás szakosok értékelik a nyelvtudásukat, de érdemes arra felhívni a figyelmet, hogy ők a legheterogénebbek ebből a szempontból, a legjobbak és a nyelvet nem ismerők között is felülreprezentáltak. (8. táblázat) Az angol nyelvtudásuk szintjét erős közepesre értékelik átlagosan a válaszadók, az átlag 3,63, a legkevésbé a szállítmányozással foglalkozók beszélnek saját véleményük szerint angolul, míg a legmagasabbra a televíziós műsorgyártó ek értékelik nyelvtudásukat, itt az átlag négyes felett van valamivel. Angol nyelvtudásának szintje (1-5) (N=235) ,9 39, ,1 9,3 3, ábra

16 Százalék Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó Szakcsoport 1 3,8 5,0 4,7 9,5 5,4 4,8 2 9,3 6,3 6,5 16,2 8,2 10,0 16,7 3 31,9 22,9 30,4 40,5 44,9 20,0 22,2 29,2 4 39,8 54,2 43,5 21,6 34,7 40,0 50,0 29,2 5 15,1 10,4 17,4 18,9 12,2 30,0 27,8 8,3 Rendelkezik nyelvtudással (2-5) 96,2 93,8 97,8 97,3 100,0 100,0 100,0 83,3 8. táblázat 3.2 NÉMET NYELVTUDÁS A szakképzési hallgatók német nyelvtudásának a szintjét mutatja be a 12. ábra. A hallgatók több mint 60 százaléka jelezte, hogy rendelkezik valamilyen szintű német nyelvtudással, de a nyelvtudás szintjének értékelésében lényegesen alacsonyabbak a szubjektív besorolások az angolhoz képest. A teljes átlag csak közepes, legkevésbé a szállítmányozás és a vendéglátó szakosok beszélnek németül, az idegenforgalmi ek azok, akik meghaladják az átlagot. (9. táblázat) Német nyelvtudásának szintje (1-5) (N=235) ,9 28, ,4 12,0 4, ábra

17 Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó Szakcsoport 2 28,0 22,9 37,0 27,0 26,5 40,0 27,8 20,8 3 16,4 18,8 10,9 10,8 24,5 10,0 22,2 12,5 4 12,0 14,6 10,9 13,5 6,1 10,0 25,0 5 4,7 10,4 4,3 5,4 2,0 4,2 Rendelkezik nyelvtudással (2-5) 61,1 66,7 63,0 56,8 59,2 60,0 50,0 62,5 Nem rendelkezik (1) 38,9 33,3 37,0 43,2 40,8 40,0 50,0 37,5 9. táblázat 3.3 EGYÉB NYELVTUDÁS Egyéb nyelvtudással a válaszadók viszonylag kis száma rendelkezik, ezek többsége is elsősorban alapfokú tudás. A hallgatók által megjelölt nyelvek közül a francia, a spanyol és az olasz az, amit többen megneveztek. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy az angolnyelvtudás csaknem általánosnak tekinthető, talán legkevésbé a szállítmányozás szakra járók rendelkeznek vele, a német nyelvtudás elterjedt, de elsősorban az idegenforgalmi és a reklámszervező ek körében fordul elő jelentősebb mértékben. A többi nyelv esetében csak elenyésző a nyelvet valamilyen szinten ismerők aránya, talán a sportkommentátorok és a vendéglátó ek nyelvtudása érdemel még említést. (10. táblázat) Szakcsoport Francia 14,88 10,42 23,91 5,41 12,24 30,00 22,22 16,67 Olasz 11,57 10,42 6,52 5,41 16,33 20,00 11,11 12,50 Spanyol 12,42 14,58 6,52 5,41 12,24 30,00 27,78 8,33 Orosz 5,86 4,17 8,70 5,41 4,08 10,00 11,11 4,17 Egyéb 5,17 10,42 6,52 2,70 4,08 0,00 5,56 0, táblázat

18 Százalék 3.3 KÜLFÖLDI TAPASZTALAT Felsőfokú tanulmányaik alatt a diákoknak gyakorlatilag nincs külföldi oktatási tapasztalata, mindössze hárman jelezték azt, hogy ez idő alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanultak. Ezzel szemben a külföldi munkavállalás már többek kipróbálták, a diákok közel 7,8 százaléka jelezte ezt. Az egyes szakok között jelentős különbségeket találunk: az intézményi ok és az idegenforgalmi ek, valamint a sportkommentátorok felülreprezentáltak, míg a vendéglátó ek és a szállítmányozók körében ez az átlagosnál kevésbé jellemző. (13. ábra) Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? (N=235, N1=48, N2=46, N3=37, N4=49, N5=10, N 6=18, N 7=24) Teljes Idegenforgalmi Intézményi Nemzetközi logisztikai ügyintéző Reklámszervező Sport Televízióműsorgyártó Vendéglátó 13. ábra Annak ellenére, hogy a diákok nagy részének még eddig nem volt jelentős külföldi tapasztalata kimagaslónak tekinthető azok aránya, akik külföldön kívánnak a szakképzettség megszerzése után munkát vállalni, az arán minden szakon 50 százalék felett van, és több szak esetében a válaszadók háromnegyede szeretne külföldön munkát vállalni. (14. ábra)

19 Százalék Százalék A végzettség megszerzése után tervez-e külföldi munkavállalást? (N=235, N 1=48, N 2=46, N 3=37, N 4=49, N 5=10, N 6=18, N 7=24) Teljes Idegenf orgalmi Intézményi Nemzetközi logisztikai ügyintéző Reklámszerv ező Sport Telev ízióműsorgy ártó Vendéglátó igen nem nem tudom eldönteni 14. ábra 4. KAPCSOLÓDÁS A MUNKA VILÁGÁHOZ A felsőfokú szakképzésben tanuló diákok több mint 40 százaléka dolgozik a tanulás mellett, az egyes szakok között az idegenforgalmi menedzserek, a reklámszervezők, a televíziós műsorgyártók illetve a vendéglátó ek képviselnek nagyobb arányt. (15. ábra) Jelenleg dolgozik? (N=235, N1=48, N2=46, N3=37, N4=49, N5=10, N 6=18, N 7=24) Teljes Idegenforgalmi Intézményi Nemzetközi logisztikai ügyintéző Reklámszervező Sport Televízióműsorgyártó Vendéglátó 15. ábra A munkaviszony típusa szerinti elemzésből kitűnik, hogy a leggyakoribb forma a gyakornoki és diákmunka, amely elsősorban az idegenforgalmi és az szállítmányozás szakokra jellemzőbb. Alkalmi időszakos megbízást a szállítmányozás szakosok vállalnak el az átlagosnál nagyobb mértékben, míg a vendéglátó ek, az intézményi ok és az reklámszervező menedzserek közel negyede állandó határozatlan időtartamú állás mellett végzi az iskolát. (12. táblázat)

20 Százalék Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sport nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó Szakcsoport diákmunka, gyakornoki munka 60,40 77,78 62,50 72,73 46,15 33,33 83,33 állandó jellegű és határozatlan időtartamú 15,85 25,00 9,09 26,92 22,22 16,67 alkalmi, időszakos megbízás 14,91 14,81 18,18 15,38 66,67 33,33 megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) 7,78 3,70 12,50 11,54 33,33 11,11 meghatározott időtartamú 1,06 3, táblázat A válaszadó diákok közel 70 százaléka az esetleges munkavégzés mellett is főfoglalkozású diáknak tartja magát, de ez az arány az egyes szakok között némileg eltér, a vendéglátó és az idegenforgalmi ek az átlagosnál alacsonyabb mértékben tartják magukat ebbe a kategóriába tartozónak. (16 ábra) Főfoglalkozású diáknak tekinti magát és nem főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) (N=105, N1=26, N2=16, N3=11, N4=26, N5=3, N 6=9, N 7=12) Teljes Idegenforgalmi Intézményi Nemzetközi logisztikai ügyintéző Reklámszervező Sport Televízióműsorgyártó Vendéglátó 16. ábra A tanulás mellett dolgozók többsége a munka jellegének leírásánál azt jelezte, hogy kapcsolódik tanulmányaihoz az, amit csinál, de közel egy negyedük teljesen más területen dolgozik. A szállítmányozók azok, akik inkább kapcsolódó helyen dolgoznak (ezt támasztja alá az előzőek is, mivel ezen a szakon volt a relatív legmagasabb a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók aránya). Ezzel szemben az vendéglátó ek és a reklámszervezők azok, azok, akik talán legkevésbé a szakterületükhöz köthetően dolgoznak. (13. táblázat)

21 nettó, ezer Ft/hó Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sport nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó Szakcsoport a saját és a kapcsolódó szakterületek 49,94 59,26 50,00 81,82 42,31 33,33 33,33 41,67 egy egészen más szakterület 22,13 14,81 12,50 9,09 30,77 44,44 25,00 bármilyen szakterület 19,31 18,52 37,50 9,09 19,23 66,67 8,33 csak a saját szakterület 8,62 7,41 7,69 22,22 25,00 meghatározott időtartamú 1,06 3, táblázat A hallgatók 137 ezer forintos fizetést tartanak átlagosnak 1-3 évvel a végzés után, viszont saját jövedelmükként ennél többet, átlagosan 167 ezer forintot képzelnek el hasonló szituációban. Az egyes szakok között jelentős eltérés csak a szállítmányozók esetében figyelhető meg, itt gyakorlatilag nincs eltérés a saját és a szakmai átlagfizetés között. Ezt magyarázhatja az a tény is, hogy az erre a szakra járók között jelentősen magasabb a szakmában állandóan dolgozók aránya, amely vélhetően reálisabb kép megalkotására ad lehetőséget. (17.ábra) Jövedelmi elvárások (N=235, N1=48, N2=46, N3=37, N4=49, N5=10, N6=18, N7=24) Teljes Idegenf orgalmi Intézményi Nemzetközi szállítmányozási Reklámszerv ező Sport Telev ízióműsorgy ártó Vendéglátó és logisztikai ügyintéző Mennyire becsülné átlagosan az Ön szakján végzett frissdiplomások havi nettó átlagkeresetét?1-3 évvel a diplomázás után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedettek körében Mi az a havi nettó átlagkereset, amellyel frissdiplomásként Ön személy szerint elégedett lenne?1-3 évvel a diplomázás után, Magyarországon, a szakterületen belül elhelyezkedve 17. ábra A diplomaszerzés indokaként az előző kérdéshez kapcsolódóan a magas jövedelem jelenik meg első helyen és legkevésbé a külföldi munkavégzés és a társadalmi megbecsülés számít, ami annak fényében érdekes, hogy korábban láttuk, az itt végzettek közel háromnegyede gondolkodik külföldi munkavállaláson. (18. ábra)

22 Százalék Milyen okból szeretne diplomát szerezni? Melyik az a két szempont, amik Ön számára a legfontosabbak? (N=235) 50, ,2 27,0 26,3 21,8 16,5 15, Magas jöv edelem Munkanélküliség Vezetői pozíció, elkerülése karrier Szakmai, intellektuális f ejlődés Kötetlenebb életmód Külf öldi munkav állalás Társadalmi megbecsülés 18. ábra

23 Százalék 5. KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK KAPCSOLATA A MUNKA VILÁGÁVAL 5.1 ÁLLÁSKERESÉS A hallgatók jelentős többsége szakterületéhez közvetlenül kapcsolódó vagy ahhoz közeli pályán kíván elhelyezkedni a szakképzés elvégzése után, közel 15 százalék nem a szakterületén szeretné ezt megtenni. Az egyes szakok közül a reklámszervező ek azok, akik a leginkább pályaelhagyónak tűnnek, csak 32 százalékuk kíván azon a szakterületen elhelyezkedni, ahol jelenleg tanul. (18. ábra) 100 A képzés elvégzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? (N=235) Igen, ezen a szakterületen Nem, de a szakterülethez közeli pály án Nem, teljesen más szakterületen 18. ábra A hallgatók jelenlegi véleménye szerint az álláskeresés időtartama a végzés után átlagosan nem haladja meg a fél évet, de az egyes szakok között jelentős eltérés figyelhető meg. A sportok a legoptimistábbak a vendéglátó ekkel együtt, míg a reklámszervező ek és a szállítmányozók bíznak a legkevésbé abban, hogy gyorsan találnak állást a végzés után. (19. ábra)

24 Hónap Mit gondol, hány hónapig tart majd, amíg a végzés után munkát talál? (N=235, N1=48, N2=46, N3=37, N4=49, N5=10, N 6=18, N 7=24) Teljes Idegenforgalmi Intézményi Nemzetközi logisztikai ügyintéző Reklámszervező Sport Televízióműsorgyártó Vendéglátó 19. ábra Az álláshoz jutáshoz szükséges készségeket vizsgálva elsősorban általános szempontokat fogalmaznak meg a hallgatók, az első helyen a jó fellépés szerepel. Elgondolkodtató azonban, hogy mind a tanulmányi eredmény, mind az intézmény hírneve a rangsor végén található. (20. ábra) Az egyes szakok között jelentős eltérés nem tapasztalható, talán a szállítmányozás szakra járók a szakmaiságot némiképp előrébb helyezik a többieknél. Ön szerint ahhoz, hogy a felsőfokú szakképzés elvégzését követően álláshoz jusson, mennyire fontosak az alábbi tényezők? (N=235) Tanulmány i eredmény, az oklev él minősítése A végzettséget adó intézmény hírneve Informatikai ismeretek Szakirányú végzettség Jó önéletrajz, pályázati anyag Szakmai tapasztalatok, ref erenciák Ismeretség, személyes kapcsolatok Ny elv tudás Szakmai tudás Jó fellépés, kommunikációs készség ábra Az intézményi támogatás szükségességét gyakorlatilag valamennyi felajánlott opció esetében kiemelkedően fontosnak tartották a válaszadók, az állás- és gyakorlati hely

25 közvetítés szerepelt a relatív rangsor élén (21. ábra) Az egyes szakok között jelentős különbség nem figyelhető meg. 5 Mennyire tartja fontosnak, hogy az intézmény támogatást, segítséget nyújtson a karrierépítés, illetve az elhelyezkedés területén az alábbi módokon? (N=235) Állás- és gy akorlati hely közv etítés Felkészítés az állásinterjúra, próbainterjúk Segítség az önéletrajz, motiv ációs lev él Álláskeresést segítő kiadv ány ok Cégek Napja Céglátogatások, cégbemutatók Egy éni karrierterv ezés 17. ábra 5.2 MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉSZSÉGEK A munkához kapcsolódó készségek szükségességét egy ötfokú skála segítségével értékelték a megkérdezettek, ahol az egyes azt jelentette, hogy az adott készség egyáltalán nem fontos a munkájához, az ötös pedig azt, hogy elengedhetetlenül szükséges. A hallgatók elsősorban a gyakorlatot hangsúlyozták és a nyelvtudás is viszonylag előtérbe került, míg az elméleti képzés és az informatikai tudás relatív háttérbe szorult. Az egyes szakok között kiugróan nagy eltérés nincs a különböző kategóriákban, fél jegy eltérés kevésbé jellemző.

26 Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó Szakcsoport Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,64 4,75 4,73 4,46 4,55 4,40 4,78 4,83 Önálló munkavégzés képessége 4,57 4,58 4,64 4,38 4,64 4,40 4,47 4,79 Kitartás 4,55 4,63 4,49 4,43 4,58 4,10 4,44 4,92 Beszédkészség 4,55 4,71 4,71 4,35 4,55 4,60 4,17 4,46 Probléma megoldási készség 4,45 4,48 4,44 4,46 4,49 4,20 4,33 4,54 Együttműködés egy csapattal 4,44 4,64 4,53 4,24 4,43 4,20 4,22 4,42 Nyelvtudás 4,44 4,65 4,31 4,64 4,31 4,00 4,11 4,63 Szervezési készség 4,25 4,38 4,40 3,97 4,27 3,80 4,06 4,43 Racionális gondolkodás 4,18 4,21 4,11 4,08 4,25 4,20 4,00 4,29 Munkaszervezés 4,18 4,04 4,47 4,05 4,27 3,70 3,89 4,38 Emberi konfliktusok kezelése 4,18 4,38 4,24 3,84 4,14 3,90 3,67 4,58 Tanulási hajlandóság 4,12 4,17 4,27 3,97 4,14 3,80 4,11 4,08 Nagy munkabírás 4,11 4,26 3,78 4,22 4,10 3,90 4,00 4,46 Konfliktustűrés 4,10 4,29 4,09 3,81 4,10 3,80 3,61 4,46 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,09 4,08 4,20 3,86 4,00 4,10 4,22 4,29 Íráskészség, fogalmazási készség 4,02 4,06 4,62 3,86 3,94 3,80 3,78 3,57 Innovatív készség, újító szellem 4,00 3,83 4,18 3,62 4,22 4,10 4,11 4,00 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,70 3,71 3,91 3,95 3,65 2,90 3,67 3, táblázat 5.3 SAJÁT KÉSZSÉGEK A munkához kapcsolódó készségek szükségessége mellett a hallgatóknak saját készségeiket is értékelni kellett, hasonlóan az előzőekhez egy ötfokú skála segítségével, ahol az egyes azt jelentette, hogy az adott készséggel egyáltalán nem rendelkezik, az ötös pedig azt, hogy teljes mértékben rendelkezik vele. A készségek rangsora alapján megállapítható, hogy a válaszadók saját készségeik tekintetében is messze előre helyezték a szakmai munkavégzéshez kevésbé köthető, elsősorban a csoportban való létet hangsúlyozó, az ott felvetődő problémák megoldását segítő készségek meglétét. Ezzel szemben a szűkebben a szakmához köthető akár szakmai, akár pl. a nyelvtudásra vonatkozó materiálisabb készségek relatíve háttérbe szorultak, gyakorlatilag egyöntetűen szintén a listájuk végén helyezkednek el. (15. tábla)

27 Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó Az egyes szakok között ugyan vannak kisebb különbségek, de a sorrend tekintetében nincs jelentős eltérés. Szakcsoport Együttműködés egy csapattal 4,35 4,38 4,40 4,14 4,33 4,30 4,17 4,70 Kitartás 4,31 4,49 4,13 4,30 4,24 4,00 4,28 4,55 Önálló munkavégzés képessége 4,30 4,34 4,47 4,05 4,33 4,00 4,28 4,48 Nagy munkabírás 4,21 4,38 4,11 3,89 4,27 3,70 4,11 4,65 Íráskészség, fogalmazási készség 4,20 4,34 4,38 3,81 4,20 4,00 4,22 4,26 Beszédkészség 4,13 4,06 4,36 3,78 4,29 3,90 4,00 4,30 Racionális gondolkodás 4,10 4,04 4,02 4,14 4,16 4,00 4,00 4,30 Tanulási hajlandóság 4,09 4,38 4,16 3,78 4,08 3,50 4,06 4,09 Probléma megoldási készség 4,04 3,96 4,11 3,92 4,12 4,00 3,94 4,22 Emberi konfliktusok kezelése 4,02 3,94 4,20 3,84 4,04 3,70 4,11 4,22 Szervezési készség 4,02 4,02 4,20 3,57 4,31 3,70 3,89 4,00 Munkaszervezés 3,90 3,91 4,00 3,59 4,06 3,40 3,78 4,09 Konfliktustűrés 3,74 3,74 3,82 3,65 3,71 3,70 3,78 3,65 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,72 3,60 3,60 3,89 3,98 3,20 3,61 3,70 Innovatív készség, újító szellem 3,66 3,40 3,89 3,54 3,90 3,20 3,78 3,78 Nyelvtudás 3,58 3,85 3,38 3,46 3,51 3,70 3,67 3,39 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,47 3,58 3,58 3,32 3,27 3,40 3,28 3,87 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,43 3,52 3,49 3,30 3,33 3,20 3,22 3, táblázat A hallgatóknak azt is értékelni kellett, hogy az egyes készségek tekintetében milyen mértékű fejlődést detektáltak saját magukban. Az adatok elemzésénél érdemes arra a tényre visszautalni, hogy a társaság némileg heterogén abban a tekintetben is, hogy ki hány éve jár az iskolába, így vélhetően a fejlődésről alkotott percepciók más és más hangsúlyt kapnak. A kérdés formája az egyszerű választás volt, többet is megjelölhetett a válaszadó korlát nélkül. A fejlődési rangsor elején az elméleti szaktudás áll a kommunikációs készségek fejlődésével együtt, kiegészítve a nyelvtudással. A rangsor végén inkább szervezetszociológia problémákra (nem) helyeződött a hangsúly. Az egyes szakok értékelésénél láthatunk jelentős eltéréseket, de sajnos az adatok jellege (viszonylag kis elemszám) nem teszi azt lehetővé, hogy a főiskolai évfolyamokkal súlyozzuk a kapott információkat, így ezeket csak tájékoztató jelleggel közöljük. (16. táblázat)

28 Összesen idegenforgalmi intézményi nemzetközi logisztikai szakügyintéző reklámszervező nappali sportkommunikáto r nappali (2010) vendéglátó Televíziós műsorgyártó Szakcsoport Elméleti szaktudás, felkészültség 62,2 64,6 58,7 62,2 57,1 60,0 72,2 66,7 Együttműködés egy csapattal 47,6 56,3 41,3 37,8 44,9 60,0 55,6 41,7 Beszédkészség 44,3 35,4 80,4 27,0 30,6 80,0 50,0 33,3 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 42,1 47,9 34,8 43,2 49,0 30,0 44,4 37,5 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 34,9 33,3 56,5 18,9 20,4 60,0 27,8 45,8 Önálló munkavégzés képessége 34,3 45,8 32,6 16,2 42,9 10,0 33,3 25,0 Nyelvtudás 32,9 39,6 15,2 37,8 44,9 10,0 27,8 37,5 Tanulási hajlandóság 28,2 25,0 21,7 24,3 40,8 0,0 38,9 37,5 Íráskészség, fogalmazási készség 27,6 33,3 60,9 5,4 14,3 50,0 22,2 12,5 Problémamegoldási készség 27,6 14,6 47,8 24,3 24,5 60,0 27,8 20,8 Konfliktustűrés 26,0 12,5 39,1 24,3 22,4 60,0 27,8 16,7 Emberi konfliktusok kezelése 24,6 8,3 43,5 10,8 32,7 60,0 16,7 20,8 Szervezési készség 22,6 22,9 28,3 10,8 24,5 20,0 27,8 25,0 Racionális gondolkodás 22,1 14,6 26,1 18,9 22,4 20,0 33,3 33,3 Nagy munkabírás 16,7 22,9 6,5 21,6 14,3 10,0 16,7 25,0 Innovatív készség, újító szellem 13,5 10,4 17,4 8,1 20,4 10,0 5,6 16,7 Munkaszervezés 9,7 8,3 13,0 10,8 6,1 10,0 5,6 12,5 16. táblázat