Az info-kommunikációs eszközellátottság hiányosságai és az info-kommunikációs eszközökkel kapcsolatos attitűdök vizsgálata, célcsoportok kialakítása

Az info-kommunikációs eszközellátottság hiányosságai és az info-kommunikációs eszközökkel kapcsolatos attitűdök vizsgálata, célcsoportok kialakítása Kutatásjelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelésére készült 2003. január

A kutatás megrendelője az Informatikai és Hírközlési Minisztérium A kutatás címe: Az info-kommunikációs eszközellátottság hiányosságai és az info-kommunikációs eszközökkel kapcsolatos attitűdök vizsgálata, célcsoportok kialakítása A vizsgálat terepmunkája 2002 decemberében zajlott. A kutatásjelentést a TÁRKI Rt. készítette A kutatás szakmai vezetője (Tárki Rt.): A tanulmányt készítette: Dr. Fábián Zoltán Rét Zsófia TÁRKI Rt. www.tarki.hu 1112 Budapest Budaörsi út 45 t: 309 7676, f: 309 766 tarki@tarki.hu 2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Vezetői összefoglaló...4 Bevezető... 6 A magyar háztartások számítógéppel való ellátottsága... 7 Számítógép-használati szokások... 9 Internet-hozzáférés...12 Internet használati szokások... 14 Az IKT eszközök hozzáféréséről: A TÁRKI IKT Hozzáférési Index... 17 Az IKT eszközök használatáról... 23 A háztartások telekommunikációs költségei... 25 Igények és költségvállalás az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban... 26 Médiafogyasztási szokások...30 Az internettel kapcsolatos vélemények...35 1. sz. Függelék: A megfigyelt eredmények statisztikai hibájáról... 39 2. sz. Függelék: Táblázatok jegyzéke... 42 3. sz. Függelék: Ábrák jegyzéke... 43 4. sz. Függelék: Kapcsolódó kutatásjelentések...45 3

Vezetői összefoglaló A háztartásokra vetített százfokú TÁRKI IKT Hozzáférési Index 2002 decemberében 50 ponton áll. 2001 tavaszához képest az index értéke 10 ponttal emelkedett, elsősorban a mobiltelefon dinamikus terjedésének köszönhetően. Jelenleg a háztartások 11 százalékának van otthoni internet-hozzáférése, 30 százaléknak otthoni PC-je. (A számítógépes háztartások körében az internetpenetráció 37 százalékos.) Videomagnó a háztartások több mint felében (52 %) megtalálható, és a mobiltelefon penetrációja (66 %) háztartási szinten megközelíti a vezetékes telefon elterjedtségét (71 %). 1. táblázat Egyes IKT eszközökkel rendelkező háztartások száma és aránya, 2002 december* Háztartások száma (ezer) Rendelkező háztartások aránya % vezetékes telefon 2 724 71 mobil-telefon 2 494 66 video-magnó 1 995 52 kábeltévé/ parabola 2 609 68 PC 1 151 30 Internet 422 11 * Megjegyzés: A háztartások száma a KSH 2001. februári népszámlálása szerint 3 837 ezer. Forrás: http://www.nepszamlalas2001.hu/2_kotet/index.html 2002 augusztusához képest az otthoni internethozzáférés növekedését mutatják a decemberi adatok (9 illetve 11 %), bár a növekedés mértéke a statisztikai hibahatáron belüli. Ez mellett azt regisztráltuk, hogy növekedett a szélessávon csatlakozók aránya a háztartások körében. 12-ről 20 százalékra nőtt a kábelen és 3-ról 8 százalékra emelkedett az ADSL-en csatlakozók aránya az otthoni internethozzáféréssel rendelkező háztartások körében. A magyar lakosság háromtizede használ rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet, legtöbben a munkahelyükön (gazdaságilag aktívak 64%-a) és otthon (60%). A felnőtt magyar lakosság 17 százaléka internetezett az elmúlt három hónapban. Mobiltelefont a 4

felnőttek közel fele (49 %) használ. Az IKT eszközök használatát a hozzáférési lehetőségek mellett az életkori és kulturális tényezők határozzák meg. A számítógép-használói tudását a megkérdezett számítógép-használók zöme rossznak ítéli. Ennek ellenére a számítógép-használók négyötöde képes felsorolni a PC-k főbb alkatrészeit, kétharmaduk képes fájl műveleteket végezni, és szövegszerkesztővel dolgozni. A felhasználók zöme tud táblázatkezelő programot használni, és információt keresni a világhálón. A magyar háztartások telekommunikációs szolgáltatásokra szánt havi költségvetéséből a telefonnal kapcsolatos kiadások jelentik a legnagyobb tételt. A háztartások 60 százaléka átlagosan havi 8000 Ft-ot fordít mobiltelefon szolgáltatásokra. Vezetékes telefonra jelenleg több háztartásban költenek (69 %), a kiadások átlag havi 6000 forintot tesznek ki. Az otthonról internetezők (a háztartások 11 százaléka) havi internet-előfizetési díja átlagosan 5900 Ft, amelyhez átlagosan plusz 5000 Ft telefon forgalmi díj kapcsolódik. A jelenleg otthon nem internetezők közül a fizetési hajlandósággal rendelkezők a felnőtt lakosság egyharmada átlagosan havi 3300 Ft internet-előfizetési díjat vállalna, valamint további 2900 Ft telefon forgalmi díjat. A vizsgálatot megelőző egy évben a legtöbbek által vásárolt info-kommunikációs eszköz a mobiltelefon volt. A háztartások 31 százaléka számolt be vásárlásról, és átlagosan 32 ezer forintot költöttek erre a célra. Számítástechnikai eszközöket 13 százalék vásárolt átlag 92 ezer forint értékben. Az elektronikus kormányzat különféle szolgáltatásait potenciálisan a lakosság 32-52 százaléka venné igénybe, amely figyelembe véve a jelenleg internetet használók 17 százalékos arányát figyelemre méltóan magas arány. Az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos többletköltségeket azonban csak a lakosság 6-20 százaléka vállalná, a szolgáltatástól függően. A legnagyobb arányú érdeklődés és fizetési hajlandóság az olyan sokakat érintő szolgáltatások esetében találkozunk, mint a személyi dokumentumok beszerzése, vagy a gépjármű átírása. Az igény és fizetési hajlandósági szint természetesen magasabb, ha csak az internetet használókat, illetve az egyes szolgáltatások potenciális igénybevevőit (pld tanulók, gépjármű tulajdonosok, vállalkozók, stb.) vizsgáljuk. 5

Bevezető Jelen kutatás az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelésére készült. A kutatás célja az infokommunikációs technológiai (IKT) eszközellátottság hiányosságainak és az IKT eszközökkel kapcsolatos attitűdök megismerése, valamint a vizsgált társadalmi tények társadalmi- gazdasági és demográfiai meghatározottságának, illetve kölcsönhatásainak szociológiai leírása. A kutatás másik fő célja, hogy az információs társadalom, és a tudásalapú gazdaság fejlődését elősegítő társadalompolitika szempontjából releváns célcsoportok meghatározását lehetővé tegye. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt. 2002. decemberében végzett adatfelvételt 1020 fős országos mintán. A minta valószínűségi minta, mely többlépcsős, arányosan rétegzett kiválasztással készült. A minta fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, lakóhely) súlyozással korrigálták. A mintavételi eljárásból fakadó hibahatár 3,1 százalék. Ez azt jelenti, hogy mintavételi okokból a teljes mintából becsült adatok 95%-os valószínűséggel ennél nagyobb mértékben nem térnek el azoktól, melyeket a teljes népesség megkérdezése esetén regisztrálnánk. A teljes hiba ennél nagyobb lehet az adatfelvétel pontosságának és a kérdésekre adott érvényes válaszok arányának függvényében. (A mintavételi eljárásból fakadó statisztikai hiba nagyságáról részletesebben is olvasható az 1. sz. Függelékben.) A TÁRKI 2002. augusztusában is felmérést készített az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára. Ahol lehetséges a jelen kutatás eredményeit összehasonlítjuk a korábbi kutatás adataival. 6

A magyar háztartások számítógéppel való ellátottsága Decemberben a magyar háztartások háromtizedében található legalább egy személyi számítógép. Augusztusban ez az arány 26% volt. Kettő vagy ennél több számítógéppel a háztartások 3 százaléka rendelkezik, palmtoppal pedig csupán 1 százalékuk. A számítógéppel rendelkező vagy nem rendelkező háztartások szinte minden alapvető társadalmidemográfiai változó mentén eltéréseket mutatnak. A számítógéppel ellátott háztartások körében felülreprezentáltak az olyan háztartások, amelyek tagjai között a középső korcsoportok (26-45 évesek) tagjai képviseltetik magukat, ahol felsőfokú és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők élnek és a fővárosiak. Foglalkozás és aktivitás tekintetében legfőképp a szellemi alkalmazottak és az önállók otthonai a legkiemelkedőbbek, de a vezetők és a tanulók háztartásában is az átlagosnál nagyobb eséllyel találhatunk számítógépet. Jövedelem szerint pedig az egy főre jutó háztartásjövedelem legfelső ötöde képviselteti magát az átlagosnál magasabb arányban a számítógéppel rendelkező otthonok között. A számítógéppel rendelkező háztartások háromnegyedében (73%) a számítógéphez tartozik hangkártya, háromötödében (59%) nyomtató, 38 százalékukban CD-író. Közel negyedükben faxmodem (24%) és majdnem ugyanennyi otthonban szkenner (23%) csatlakozik a számítógéphez. A sem személyi, sem kézi számítógéppel nem rendelkező háztartások (az összes háztartás 70 százaléka) több mint felében (53%) az ott lakók bevallása szerint azért nincs számítógép, mert nem akarnak, nincs rá szükségük. Mintegy kétötödük (38%) említette azt az okot, hogy nem engedheti meg magának, túl drágának tartja. Hetedüket nem érdekli a számítógép, és 3 százaléknak elromlott vagy elavult a számítógépe.. 1 1 százalékos említéssel szerepeltek a következő okok: a munkahelyén tud használni gépet, ezért otthoni használatra nincs igénye, vagy nincs ideje használni, vagy hogy máshol van hozzáférése. Egyéb okokat 8% említett. A megnevezett okok gyakoriságában nem történt említésre méltó szignifikáns változás augusztus óta, akkor is szinte ugyanilyen arányban szerepeltek a különféle indoklások. (1. ábra) 7

Azok körében, akik azzal indokolták, hogy nincs otthonukban számítógép, hogy nincs szükségük rá, felülreprezentáltak a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők, a legidősebb korcsoport, és persze a nyugdíjasok. 1. ábra Miért nincs számítógépük? A válaszok százalékos megoszlása (2002. augusztus, december) nincs rá szüksége 53 55 drága 38 40 nem érdekli a számítógép 14 12 nem tudja, hogyan kell használni 7 7 elromlott, elavult van a munkahelyén 1 1 2 3 nincs ideje használni 1 1 augusztus decem ber máshol hozzá tud férni 1 1 egyéb 8 7 0 10 20 30 40 50 60 A számítógéppel nem rendelkező háztartások közül csupán 8% tervezi, hogy a következő 12 hónap során számítógépet vásárol. Közülük minden hatodiknak nincs elképzelése arról az összegről, amit a tervezett számítógépre szánna, a többiek átlagosan 135 ezer forintos kiadást terveznek. 8

Számítógép-használati szokások A magyar lakosság háromtizede használ rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet. Az augusztusi használati arányhoz képest nem történt változás. A számítógépet használók és nem használók a főbb társadalmi változók szerint igen jellegzetes különbségeket mutatnak. A használók között felülreprezentáltak a két legfiatalabb korcsoport képviselői (18-35 évesek), a felsőfokú és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők, a legfelső jövedelmi kvintilisbe tartozók, és nem csak a fővárosban, hanem a megyei jogú városokban élők is. Foglalkozás és aktivitás tekintetében a szellemi alkalmazottak, a tanulók, a vezetők és az önállók is az átlagosnál nagyobb arányban használnak számítógépet. A számítógép használatának leggyakoribb helye a munkahely, az otthon és az iskola. A valahol számítógépezők legritkábban közösségi házakban, teleházakban és más, ingyenes vagy önköltséges nyilvános helyen sőt, 98 százalékuk sohasem használják ezt az eszközt. Adataink szerint szintén nem túl nagy arányú a számítógép-használat az internet kávézókban és más fizetős helyeken, illetve a közkönyvtárakban. (7. táblázat) 2. táblázat A számítógép-használat gyakorisága a használat helye szerint (százalékos megoszlások a használók körében, gyakran=legalább hetente többször) gyakran ritkán soha összesen Otthon 2002.08. 40 23 37 100 2002.12. 43 17 39 99 Munkahelyén 2002.08. 44 4 52 100 2002.12. 57 7 36 100 Iskolában 2002.08. 12 5 83 100 2002.12. 23 11 66 100 Közkönyvtárban 2002.08. 1 7 92 100 2002.12. 3 5 92 100 Nem üzleti, nyilvános 2002.08. 0 2 98 100 hozzáférési helyen 2002.12. 1 1 98 100 üzleti alapú, nyilvános 2002.08. 0 5 95 100 hozzáférési helyen Barátja/rokona lakásán 2002.12. 2 4 94 100 2002.08. 4 25 71 100 2002.12. 4 14 82 100 9

Egyéb helyen gyakran ritkán soha összesen 2002.08. 1 4 95 100 2002.12. 1 2 97 100 A számítógépet használók háromötöde inkább rossznak, mint jónak ítéli számítógép kezelői tudását. Több mint egyharmaduk (35%) szerint jó, és mindössze 6 százalékuk állítja, hogy ez a képessége kiváló. A számítógép kezelői tudását gyengének ítélők között a fizikai munkát végző alkalmazottak képviseltetik magukat az átlagosnál jóval magasabb arányban. A számítógépet rendszeresen, alkalmanként vagy akár valaha is használók az összességében kevéssé kedvezőnek vélt kezelői tudás ellenére jelentős hányada állítja magáról, hogy élni tud a számítógép adta lehetőségekkel, és hogy többé-kevésbé tisztában van a számítógép természetével. Több mint négyötödük gondolja például, hogy képes volna felsorolni a számítógép fontosabb tartozékait. Kétharmaduk véli úgy, hogy tudná kezelni a file-okat, és ugyanennyien érzik otthon magukat a szövegszerkesztés világában is. Ötven és hatvan százalék közé esik azok aránya is, aki képesek lennének táblázatkezelőt használni, információt keresni az interneten, adatbázist kezelni, vagy számítógépes levelezőrendszert használni. Prezentáció készítésére azonban csak a használók negyede vállalkozna. (8. táblázat) 10

3. táblázat Képes volna-e Ön (az igen válaszok százalékos gyakorisága a számítógéphasználók körében N=343) igen (%) felsorolni a számítógép fontosabb tartozékait? 84 a számítógépet és file-okat kezelni? 68 számítógépes szövegszerkesztő programot használni? 67 számítógépes táblázatkezelőt használni? 58 információt keresni az interneten? 56 számítógépes adatbázist kezelni? 53 számítógépes levelezőrendszert használni? 50 számítógépes prezentációt készíteni? 25 11

Internet-hozzáférés A magyar háztartások 11 százalékának van internet-hozzáférése, ez az arány a számítógéppel rendelkező háztartásokat (az összes háztartás 30 százaléka) tekintve 37%. Az otthoni hozzáférők körében a felülreprezentáltak a második és harmadik korcsoport (26-45 évesek), a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők, az egy főre jutó háztartásjövedelem legfelső ötödébe tartozók és a fővárosban élők. Foglalkozás és gazdasági aktivitás szerint az önállók, a vezetők és a szellemi alkalmazottak szerepelnek az összes háztartásbeli megoszlásukhoz képest szignifikánsan nagyobb arányban. Az internet-hozzáféréssel nem rendelkező háztartások tagjainak zöme (61%) semennyit sem lenne hajlandó fizetni e hiány pótlásáért. 16 százalékuk pedig nem tudja, hogy mennyit érne neki az otthoni internet. A konkrét összeget megnevezők (23%) átlagosan 3300 forintot áldoznának az otthonukban elérhető internetkapcsolatra. Az internetelérés telefonköltségeként az erre valamekkora összeget szánók (16%) átlagosan 2900 forintot jelöltek meg. Az otthon internetezők (összes háztartás 11 százaléka), akik maguk fizetik a hozzáférési díjat (74%), és meg tudták mondani, hogy ez mennyi költséget jelent háztartásuknak egy hónapban, átlagosan 5900 forintot fizetnek havonta. A telefonköltséggel járó internetkapcsolattal rendelkezők, akik önerőből fizetik a telefondíjat (64%), átlagosan 5000 forintba kerül havonta az internet-használat telefonköltsége. (9. táblázat) 4. táblázat Az otthoni internethasználat havi költségei nincs/nem ők átlag fizetik (%) (forint) Internet-hozzáférési díj aug. 20 5400 dec. 26 5900 internethasználat aug. 21 5300 telefonköltsége dec. 36 5000 12

Az otthoni hozzáféréssel rendelkezők mintegy fele (48%) analóg modemmel kapcsolódik az internethez. Minden ötödik kábel, 18 százalékuk ISDN, és 8 százalékuk ADSL segítségével csatlakozik a világhálóra. Mobiltelefont 5 százalék, egyéb, széles sávú eszközt fél százalék használ a kapcsolódáshoz. Említésre méltó, hogy augusztus óta az analóg modem használóinak aránya tíz százalékkal csökkent, a széles sávon (kábel, ADSL) szörfölők aránya pedig 15 százalékról 28 százalékra nőtt, vagyis majdhogynem megduplázódott alig négy hónap alatt. (2. ábra) 2. ábra Milyen eszközön keresztül kapcsolódnak az internethez? (A válaszok százalékos megoszlása az otthoni hozzáféréssel rendelkezők körében) 60 58 augusztus 50 48 december 40 30 20 22 18 20 12 10 3 8 3 5 0 m odem ISDN kábel ADSL m obiltelefon 13

Internet használati szokások A felnőtt magyar lakosság 17 százaléka internetezett az elmúlt három hónapban. Az augusztusi 15 százalékos arányhoz képest ez nem jelent szignifikáns változást. Az internetet használók és nem használók a főbb szocio-demográfiai változók mentén mutatott eltérései igen markánsak. Az internetezők körében nem meglepő módon felülreprezentáltak a fiatalok (18-35 évesek), a felsőfokú és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők, a lakóhely jellegét tekintve pedig a budapestiek és a megyei jogú városokban lakók. Foglalkozás tekintetében a tanulók a leginkább felülreprezentáltak, de a szellemi alkalmazottak, az önállók és a vezetők is az átlagosnál nagyobb arányban interneteznek. Jövedelem szerint pedig az egy főre jutó háztartásjövedelem legfelső ötöde mutat jelentős pozitív irányú eltérést. Az internethasználat helyszíneit illetően hasonló helyzet rajzolódik ki, mint a számítógéphasználat esetében: az internetet szintén (az említések száma szerinti sorrendben) munkahelyen, otthon, az iskolában és a barátoknál vagy rokonoknál használják a legtöbben, míg itt is elmondhatjuk, hogy igen alacsony a használati arány akár az ingyenes, akár a fizetős nyilvános hozzáférési helyeken. Az internetezéssel töltött idő a munkahelyen a legtöbb: hetente átlagosan több mint hat órát interneteznek munkahelyükön az ott hozzáféréssel rendelkezők. Az otthoni netezők heti átlaga ezúttal a négy órát sem éri el, szemben az augusztusi adatokkal, amelyek szerint csupán negyed órával maradt el a munkahelyen használóktól. Két és fél óra az átlag az iskolákban, míg a közösségi/teleházak kevés felhasználója heti másfél órát böngészi a világhálót. (10. táblázat) 14

5. táblázat Az internethasználat helye és az internetezéssel töltött idő átlaga a különböző helyeken (2002. 08. és 2002. 12. hó) % Hetente átlagosan mennyi időt (perc) aug. dec. augusztus december Itthon 40 43 321 229 Munkahelyén 55 57 336 373 Iskolában 41 42 150 154 Közkönyvtárban 7 9 77 97 Teleházban 2 3 152 85 üzleti alapú, nyilvános hozzáférési 7 11 81 helyen 126 Barátja/rokona lakásán 25 12 71 90 Egyéb helyen 5 5 114 41 * Az internethasználók körében. Azok, akik otthonukon kívül olyan helyen interneteznek, ahol fizetni kell a használatért (N=24) átlagosan 1800 forintot költenek erre havonta. Internet-felhasználói tudását az internetezők fele sem (46%) tartja kiválónak vagy jónak. Szinte pontosan ugyanazokat az arányokat kaptuk, mint augusztusban, annyi változás azonban történt, hogy a magukat gyengének ítélők megfogyatkoztak, a nem rossz felhasználói tudással rendelkezők tábora pedig gyarapodott. (11. táblázat) 6. táblázat Az internet-használói tudás megítélése az internetezők körében (2002. 08. és 2002. 12. hó) augusztus december Kiváló 7 5 Jó 38 41 Nem rossz 29 39 gyenge 26 15 15

Az internetet nem használók leggyakrabban (42%) érdeklődésük hiányával indokolják távolmaradásukat. A technikai, materiális jellegű okok közül pedig a számítógéphez való hozzáférés hiánya tekinthető jelentős súlyúnak (32%). Egy másik, elég gyakran említett érv, amikor az ismeretek, a hozzáértés hiányával indokolják a nem-használatot: a kérdezettek mintegy egyötöde beszélt arról, hogy nem tudja, hogyan kell használni az internetet. Minden nyolcadik nem használó hivatkozott arra, hogy az internet használata túlságosan drága. 3 ill. 1 százalékban került szóba a technikától való félelem, ódzkodás és a számítógép korszerűtlensége. Ezektől különböző, egyéb okokra hivatkozott minden ötödik nem netező. (3. ábra) A nem internetezők demográfiai jellegzetességei értelemszerűen éppen az internet-használóknál már felvázolt felülreprezentált attribútumok ellentétes pólusai. 3. ábra Miért nem internetezik? (A válaszok százalékos megoszlása, 2002. 08.-12. hó) 45 42 42 40 35 30 25 20 37 32 19 18 17 augusztus december 26 20 15 12 10 5 0 3 3 1 1 16

Az IKT eszközök hozzáféréséről: A TÁRKI IKT Hozzáférési Index A hozzáférési index a háztartások info-kommunikációs eszközökkel való felszereltségét, ellátottságát mutatja. A felmérés során az interjúalanyok számos info-kommunikációs eszközzel kapcsolatban jelezhették, hogy van-e olyan otthonukban vagy nincs. Fontos megjegyeznünk, hogy az ellátottságot otthoni környezetben mértük, a mutató tehát kizárólag az otthoni, személyes ellátottságot mutatja.(az otthonra való korlátozás alól kivételt képeznek a mobiltelefonok. Ennél az eszköznél a készülék mobil jellege miatt ezt a korlátozást értelmetlen volna megtenni.) A hozzáférési index összetevői egyrészt olyan info-kommunikációs csatornák, amelyek potenciálisan alkalmasak adatátvitelre, és bázisul szolgálhatnak egy internetkapcsolat kialakítására (telefonvonal, kábel, műholdas parabolaantenna). Másrészt pedig alapelemek azok a közvetítő eszközök, amelyek az adatátviteli csatornákhoz kapcsolódva potenciálisan internethozzáférést biztosíthatnak (mobiltelefon, számítógép). A kiválasztott csatornák és a hozzájuk kapcsolódó közvetítő eszközök esetében problémát jelentett a tévékábel és a műholdas parabolaantenna közvetítő eszközének meghatározása. Ehhez a csatornához ugyanis közvetlenül a televízió kapcsolódik. A televízió mechanikus bevonása a hozzáférési indexbe azonban az index értékét - valós súlyához képest - túlságosan megemelte volna, hiszen televíziója minden háztartásnak van, miközben a televízión keresztül történő internetezés ma egyáltalán nem gyakorlat Magyarországon. Pótmegoldásként az index összetevői közé a videomagnót vontuk be. Ez az eszköz ugyanis közvetlenül a televízióhoz kapcsolódik, s szimbolizálja a televíziókészülékeknek azt a fajta másodlagos felhasználását, amit pl. a TV-én keresztül történő internetezés is jelenthet. Összességében tehát hat változót (info-kommunikációs csatornát, eszközt) vontunk be az indexbe: vezetékes telefon, mobiltelefon, kábeltévé/műholdas parabolaantenna, videomagnó, személyi számítógép és internet hozzáférés. 17

4. ábra A TÁRKI IKT Hozzáférési Index összetevői CSATORNÁK KÖVETÍTŐ ESZKÖZÖK CSATLAKOZÁS vezetékes telefonvonal személyi számítógép mobiltelefon mobiltelefon/pc internet hozzáférés kábeltévé/műholdas parabola antenna (videomagnó)/pc Az indexben szereplő info-kommunikációs eszközök közül a vezetékes telefon a leginkább elterjedt. A vezetékes telefonok országos elterjedtsége ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még mindig 70 %-ot meghaladja 1. Kábeles bekötéssel és/vagy saját műholdas adás vételére képes antennarendszerrel már a magyar háztartások több mint kétharmada rendelkezik, a legalább egy mobiltelefonnal rendelkező otthonok aránya pedig már kétharmados. A közvetítő eszközök sorában kedvezőbb adatokat láthatunk a videomagnó esetében, s jóval kedvezőtlenebbet a legfontosabb, mindegyik info-kommunikációs csatornához kapcsolható közvetítő eszközzel, a számítógéppel kapcsolatban, azt azonban leszögezhetjük, hogy ez a különbség egyre csökken, vagyis a számítógép-ellátottság nagyobb ütemben terjed, hiszen a diffúzió másik, még sokkal kevésbé telített szakaszában jár. A számítógépek háztartási lefedettsége 30%, internethozzáféréssel pedig a 2002. decemberi felmérésünk szerint már minden kilencedik háztartás rendelkezik. (12. táblázat) 1 A HIF adatai szerint 3 720 ezer háztartás 73 %-a rendelkezett vezetékes telefonnal. Ugyanakkor a háztartások számát a KSH 2001. februári népszámlálása magasabbra mérte, mint a továbbvezetett 1996. évi Microcenzus (3 837 ezer háztartás). Összességében az mondható, hogy a vezetékes telefonnal rendelkező háztartások száma kb. 2 720 ezerre tehető. 18

7. táblázat Info-kommunikációs csatornákkal, eszközökkel való ellátottság (az adott eszközzel rendelkezők százalékos aránya - háztartási adatok) 2001. április-május (MONITOR) 2001. aug.-szept. (OMNIBUSZ) 2002. augusztus (OMNIBUSZ) 2002. december (OMNIBUSZ) N=1946 N=3045 N=1508 N=1020 vezetékes telefon 74 73 72 71 kábeltévé/műholdas 58 63 64 68 parabola antenna videomagnó 47 48 NA 52 mobiltelefon 38 42 59 66 PC 19 20 26 30 internet-hozzáférés 5 6 9 11 Az index változóinak együttjárását tekintve azt mondhatjuk, hogy a vezetékes telefon megléte önmagában véve nagyon kevés hatással van a mobiltelefon meglétére és fordítva, kizárólag e két változó esetében találtunk egymástól való függetlenséget. Az összes többi eszköz megléte szorosan összefügg a többi eszközök birtoklásával. (13. táblázat) 8. táblázat Az adott eszközzel rendelkező/nem rendelkező háztartások milyen más eszközzel rendelkeznek még (százalékok, 2002. december) vezetékes mobil- kábeltévé/ video- telefon telefon magnó parabola vezetékes telefon van (N=727) 100 65 57 75 34 14 nincs (N=293) 0 66 41 50 20 4 mobiltelefon van (N=668) 71 100 71 76 43 17 nincs (N=352) 72 0 18 53 4 1 videomagnó van (N=532) 77 88 100 80 46 19 nincs (N=487) 65 41 0 55 12 3 kábeltévé/mûholdas van (N=695) 79 73 62 100 37 15 parabola antenna nincs (N=325) 55 50 32 0 14 3 PC van (N=302) 81 95 81 85 100 37 nincs (N=717) 67 53 40 61 0 0 internet hozzáférés van (N=114) 90 98 88 93 98 100 nincs (N=901) 69 62 48 65 21 0 főátlag (N=1020) 71 65 52 68 30 11 PC internet 19

Annál magasabb ellátottsági szinten van egy háztartás, minél több info-kommunikációs eszközzel bír. Az ellátottság mértéke alapján a háztartások hét csoportba sorolhatók. A legmagasabb szintre azok kerülnek, akik otthonukban mind a hat vizsgált eszközzel, technikával rendelkeznek, a legalacsonyabb szintre pedig azok, akik semmifajta hozzáférést sem tudnak felmutatni. A háztartások eloszlása ezen a hét szinten haranggörbe alakú: a középső szinten vannak a legtöbben, rögtön a nyomában a második és a negyedik szint következik és a két legszélső szinten vannak a legkevesebben. (14. táblázat) 9. táblázat Az egyes IKT Hozzáférési Index szintek milyen info-kommunikációs csatornákkal, eszközökkel rendelkeznek (százalékos arányok) szintek vezetékes vezetékes mobiltelefomagnó video- kábeltévé/ PC internet telefon parabola Háztartások száma (ezer) 2 719 2 490 1 992 2 604 1 149 421 mobil- kábeltévé/ video- megoszlása % telefon telefon magnó parabola legalsó (0) 6 - - - - - - (1) 14 56 24 1 16 2 0 (2) 20 69 40 21 68 1 0 (3) 21 69 78 61 78 14 0 (4) 18 87 98 88 88 36 4 (5) 11 94 99 93 96 98 18 legfelső (6) 8 100 100 100 100 100 100 fõátlag 100 71 65 52 68 30 11 PC internet Ezt a hétfokú skálát a könnyebb kezelhetőség érdekében százfokúvá transzformáltuk, ebből pedig egy összesített átlagot számoltunk, amely jól összevethető idősorosan, korábbi felmérésekben talált eredményekkel. A háztartásokra vetített százfokú hozzáférési index 2002 decemberében 50 ponton áll, vagyis pontosan a középső szinten. 2001 tavaszán az index 40 pontot mutatott, vagyis másfél év alatt 10 ponttal nőtt a magyar háztartások hozzáférési index által mutatott aggregált pontszáma. (5. ábra) 20

5. ábra A TÁRKI IKT Hozzáférési Index átlagai (2001. 04-2002.12) 60 50 48 50 40 40 42 30 20 10 0 2001. tavasz 2001. ősz 2002. ősz (WIP) 2002. decem ber Az ellátottság tekintetében a nem és a kor bontásában nincsen jelentős eltérés. Köszönhetően részben annak, hogy a hozzáférési index alapvetően háztartási index, a férfiak és a nők illetve a fiatalok és a középkorúak ellátottsága közel azonosnak mondható, csak a 60 évesnél idősebbek körében kiemelkedően alacsony az ellátottság. Az iskolai végzettség és a foglalkozás szerinti megoszlások mentén már sokkal erősebb különbségek mutatkoznak. Általános vonásként jelentkezik, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, minél magasabb presztízsű foglalkozása van, annál valószínűbb, hogy ellátottsága magasabb szintű, hogy a hozzáférési index magasabb értéket mutat. Az info-kommunikációs hozzáférési index értéke például a felsőfokú végzettségűek, a vezetők, a vállalkozók, az értelmiségiek körében meghaladja a 65-70 pontot. Ezzel szemben a társadalom alsóbb szegmenseiben ugyanez az érték jóval alacsonyabb: az alapfokú végzettségűek illetve a nyugdíjasok körében az index 30 pont körül mozog. Az anyagi-jövedelmi helyzet esetében is szignifikáns eltéréseket láthatunk. A hozzáférési index az átlagosnál magasabb értéket (63) mutat az egy főre jutó háztartásjövedelemből képzett kvintilisek legfelsőbbikében, de a legalacsonyabb pontszám meglepő módon nem a legalsó, hanem a középső jövedelmi csoportban van. Mivel a hozzáférési index alapvetően háztartási index, érdemes az adatokat néhány háztartási jellemzők bontásában is megnézni. Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált háztartási jellemzők 21

hatással vannak az indexre, érzékenyen reagál a háztartási változókra. Az ellátottsági mutató a legmagasabb értéket (66) a 4-5 fős háztartásokban szülők + 2-3 gyermek veszi fel. A területi változók mentén is jellegzetes különbségek mutatkoznak az ellátottság tekintetében: általános vonásként jelentkezik, hogy minél nagyobb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy ellátottsága magasabb szintű, hogy a hozzáférési index az átlagosnál magasabb értékű. Budapesten például az info-kommunikációs hozzáférési index értéke a háztartásokra vetítve 59 pont körül mozog. A községek ellátottsági szintje ezzel szemben csak 35 pont. 22

Az IKT eszközök használatáról A használók aránya az internet kivételével minden eszköz esetében csökkent augusztus óta, de a változások javarészt statisztikai hibahatáron belüliek. (15. táblázat) 10. táblázat Az adott IKT eszközt használók százalékos aránya személyi adatok 2001. áprilismájus 2001. aug.-szept. (OMNIBUSZ) 2002. augusztus (OMNIBUSZ) 2002. december (OMNIBUSZ) (MONITOR) N=4271 N=3046 N=1508 N=1020 mobiltelefon 28 36 53 49 PC 25 23 31 30 Internet 11 8 15 17 WAP* 4 7 18 14 e-mail 6 6 9 NA on-line vásárlás 0 1 1 NA * Megjegyzés: potenciális WAP-használók: WAP-os mobiltelefonnal rendelkezők Ellentétben az ellátottsággal, a használat esetében ami egyéni szintű jelenség, az életkornak komoly differenciáló szerepe van: az info-kommunikációs eszközök használata elsősorban ugyanis a fiatalok körében figyelhető meg. Minél fiatalabb korösszetételű csoportot veszünk alapul, annál több eszköz használata valószínűsíthető. Az iskolai végzettség és a foglalkozás tekintetében hasonlóan jellegzetes különbségek rajzolódnak ki a használat terén, mint amiket a hozzáférési indexnél már taglaltunk: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínűbb, hogy magasabb használati szinttel jellemezhető. Foglalkozás és aktivitás szerinti megoszlásban a legkimagaslób használati arányokat a tanulók körében tapasztalható, és a szellemi alkalmazottak, vezetők és önállók is magasan felülmúlják az átlagos használati arányokat. Ami az anyagi helyzetet illeti, a használatnál is azt mondhatjuk el, amit a hozzáférésnél: ugyan a legfelső egy főre jutó jövedelmi kvintilisbe tartozók hozzák a legmagasabb megfigyelt használati arányokat, de a legalacsonyabb használati szint nem a legalsó jövedelmi kategóriában mutatkozik, amiből arra következtethetünk az info-kommunikációs eszközök használata nem pusztán materiális kérdés, hanem igen jelentős mértékben kognitív és kulturális elemek is meghatározzák. A területi változók mentén is jellegzetes különbségek mutatkoznak: a nagyobb települések lakói azon túl, hogy jobban ellátottak, jobban ki is 23

használják a lehetőségeiket. A legmagasabb használati gyakoriságok a fővárosban és a megyei jogú városokban regisztrálható. Nem meglepő eredmény, de mindenképp meg kell említenünk a hozzáférés fokának hatását a használati indexre, miszerint minél magasabb pontszámú hozzáférési index-szel rendelkező háztartásban él valaki, annál magasabban helyezkedik el a személyes, használati skálán is. (16. táblázat) 11. táblázat Az adott eszközt használók/nem használók milyen más eszközt használnak még (százalékok) WAP PC Internet mobiltelefon PC használ (N=306) 100 53 75 27 nem (N=714) 0 1 38 8 Internet használ (N=169) 95 100 79 29 nem (N=851) 17 0 43 11 mobiltelefon használ (N=501) 49 27 100 29 nem (N=519) 15 7 0 0 WAP használ (N=143) 59 34 100 100 nem (N=878) 25 14 41 0 főátlag (N=1020) 30 17 49 14 24

A háztartások telekommunikációs költségei A magyar háztartások telekommunikációs szolgáltatásokra szánt havi költségvetéséből a mobiltelefon használata és fenntartása jelenti a legnagyobb tételt, átlagosan nyolcezer forintot, legalábbis a konkrét összeget megnevezők (55%) körében. Vezetékes telefonra havonta átlagosan hatezer forintot költenek az erről nyilatkozó háztartások (67%). A televíziózás havi költségét (kábeltelevízió vagy parabolaantenna előfizetési díját) két és félezer forintra becsülte a kérdezettek fele (55%). A telekommunikációs szolgáltatásokra kiadott összegek tekintetében a főbb társadalmi-demográfiai változók közül a foglalkozás és aktivitás szerinti megoszlás ad szignifikáns eltéréseket. Az önállók és a vezetők költik a legtöbbet az összes szolgáltatásra. Település jellege alapján többnyire a főváros vezeti a sort, a kábeltévé vagy parabolaantenna esetében azonban a megyei jogú városok ugranak ki a legmagasabban. (17. táblázat) 12. táblázat A háztartások átlagos havi telekommunikációs költségei Mennyit fizettek Önök semennyit NT/NV valamilyen összeget említők az elmúlt hónapban? (%) (%) N átlag (forint) vezetékes telefonra 31 2 683 6000 mobiltelefonra 40 5 564 8000 kábel/parabolára 41 4 564 2500 egyébre 92 3 56 5500 A magyarországi háztartások nagy többsége egyáltalán nem adott ki pénzt telekommunikációs és híradástechnikai eszközök vásárlására, beszerzésére az elmúlt egy év során. Egy híján az összes eszköz esetében 87 és 98% közé esett azok aránya, akik semennyit sem költöttek 12 hónap alatt ezekre az eszközökre. A legnagyobb arányban mobiltelefonra volt kereslet a tavalyi évben, erről a háztartások 28 százaléka számolt be valamilyen összeg megjelölésével, ezek átlaga kb. 32000 forint. A legnagyobb érvágást azonban jóllehet csak minden nyolcadik otthonban a számítástechnikai eszközök beszerzése jelentette, ez átlagosan közel százezer forinttal sújtotta az erre vállalkozó háztartásokat. (18. táblázat) 25

13. táblázat Telekommunikációs eszközök beszerzésének költségei az elmúlt egy évben (2002. 12. hó) Mennyit költöttek Önök az semennyit NT/NV valamilyen összeget említők elmúlt egy évben? (%) (%) N átlag (ezer Ft) mobiltelefonra 69 3 293 32 mobiltelefon kiegészítókre 93 3 67 13 vezetékes telefonra 89 2 89 53 fax készülékre 98 2 5 43 számítástechnikai eszközökre 87 1 115 92 rádióra, HI-FI-re 94 1 56 30 TV-re 89 1 104 58 DVD-re, videóra 96 1 37 42 Szoftverekre 96 1 23 25 Igények és költségvállalás az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban Az elektronikus kormányzat különféle szolgáltatásait potenciálisan a lakosság 32-52 százaléka venné igénybe, amely figyelembe véve a jelenleg internetet használók 17 százalékos arányát figyelemre méltóan magas arány. Az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos többletköltségeket azonban csak a lakosság 6-20 százaléka vállalná, a szolgáltatástól függően. A legnagyobb arányú érdeklődés és fizetési hajlandóság az olyan sokakat érintő szolgáltatások esetében találkozunk, mint a személyi dokumentumok beszerzése, vagy a gépjármű átírása. Az igény és fizetési hajlandósági szint természetesen magasabb, ha csak az internetet használókat, illetve az egyes szolgáltatások potenciális igénybevevőit (pld tanulók, gépjármű tulajdonosok, vállalkozók, stb.) vizsgáljuk. Legkevesebben (32 %) a vám megfizetését kívánnák igénybe venni, legnagyobb arányban pedig (52 %) pedig a személyi dokumentumok internet általi beszerzését. Azok között, akik nem vennék igénybe ezeket a lehetőségeket, szinte minden tételnél nagy arányban fordulnak elő nők, idősek, nyugdíjasok, legfeljebb alapfokú végzettségűek és községekben élők. Az emberek további két-háromtizede akár örömmel élne is az efféle lehetőségekkel, de ellenszolgáltatást nem nyújtana, ingyenesnek szeretné látni ezeket a szolgáltatásokat. Összességében körükben felülreprezentáltak a fiatalok, a fizikai munkát végző alkalmazottak és a szakmunkások. 26

A legtöbben (30%) az egyszerűbb kórházi ellátások internetes intézéséről vélik, hogy díjtalannak kellene lennie, legkevesebben pedig ugyanezt a vám megfizetéséről gondolják (ami nem azt jelenti, hogy az emberek ezért inkább fizetnének, hanem mint fent említettük, itt volt a legnagyobb a nem venné igénybe választ adók aránya). Az, hogy valaki fizetne-e az elektronikus ügyintézésért, erősen függ attól, hogy az illető rendszeres internethasználó-e és hogy az info-kommunikációs hozzáférési és használati indexen hol helyezkedik el. Értelemszerűen a netezők sokkal nagyobb eséllyel vállalnának többletköltséget, és minél több info-kommunikációs eszközzel rendelkező háztartásban él valaki, minél több info-kommunikációs eszközt használ, annál valószínűbb, hogy anyagi áldozatot hozna az elektronikus ügyintézésért. (19. táblázat) 14. táblázat Vállalna-e többletköltséget az interneten keresztüli ügyintézésért? A válaszok megoszlása a teljes népesség és az internethasználók körében vállalna többletköltsége t a teljes minta százalékában (N=1020) semennyit, legyen ingyenes nem venné igénybe NT az internethasználók százalékában (N=169) vállalna semennyit nem többletköltsége, legyen venné NT ingyenes igénybe t a személyi dokumentumok beszerzése? 20 28 48 4 41 29 27 4 az építési engedélyek beszerzése? 12 21 61 6 26 26 42 6 a felsőfokú oktatási intézményekbe való jelentkezés? 11 25 59 5 32 32 33 4 az egyszerűbb kórházi ellátások intézése? 14 30 50 6 25 34 36 5 a szociális segélyek kérelmezése? 8 28 59 5 18 32 46 5 a nyilvános könyvtárak használata? 15 26 54 5 40 32 24 4 az állásközvetítés? 15 27 54 4 37 30 29 5 a jövedelemadó befizetése? 9 26 60 5 20 37 37 7 a vám megfizetése? 6 20 68 6 15 31 48 6 a kötelező statisztikai adatszolgáltatás? 7 29 58 6 16 43 36 5 a lakóhely-változtatás bejelentése? 12 29 54 5 31 37 28 4 a gépjármű átírás? 18 21 56 6 35 29 30 6 születési és anyakönyvi kivonat beszerzése? 14 27 53 5 33 33 28 6 27

*Az összesített válaszok aránya a kerekítés miatt eltérhet a 100 százaléktól. A legtöbben a személyi dokumentumok (pl. személyi igazolvány) internet segítségével történő megszerzését tartják szükségesnek: minden ötödik válaszolónak tűnt olyan vonzónak e szolgáltatás használatának lehetősége, hogy még anyagi áldozatokat is hozna érte, de csak a fizetni hajlandók ötöde áldozna rá kétezer forintnál többet. Az internetes gépjárműátírás lehetőségéért 18% vállalna többletköltséget. A további ügyek internetes intézéséért anyagi áldozatot hozók 6 és 15 % között mozognak. (20. táblázat) A társadalmi-demográfiai változók mentén is jelentős eltérések találhatók a fizetési hajlandóság terén. A férfiak, fiatalok, közép- és felsőfokú végzettségűek, a szellemi alkalmazottak fizetősen is igénybe vennék a szolgáltatásokat. Téma-specifikusan a megyei jogú városokban lakók pl. a nyilvános könyvtárak interneten keresztüli használatáért fizetni hajlandók körében mutatnak kiemelkedést. A felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezés tekintetében pedig a középfokú végzettségűek és a tanulók vállalnának költségeket. 28

15. táblázat Maximálisan mennyi többletköltséget vállalna a következő dolgok internetes intézéséért? (a költséget vállalók százalékában) többletköltséget vállalók A többletköltséget vállalók százalékában 1 2 3 4 5 a kötelező statisztikai adatszolgáltatás? 29 295-11 24 23 42 a személyi dokumentumok beszerzése? 20 201 6 16 25 26 27 a gépjármű átírás? 18 178 8 16 28 25 23 a nyilvános könyvtárak használata? 15 156 2 11 22 35 30 az állásközvetítés? 15 153 4 14 28 33 22 születési és anyakönyvi kivonat beszerzése? 14 144 1 9 18 32 40 az egyszerűbb kórházi ellátások intézése? 14 143 8 15 23 34 20 a lakóhely-változtatás bejelentése? 12 127 2 8 20 29 41 az építési engedélyek beszerzése? 12 125 12 27 19 25 18 a felsőfokú oktatási intézményekbe való jelentkezés? 11 118 7 20 32 27 13 a jövedelemadó befizetése? 9 93 5 16 18 27 35 a szociális segélyek kérelmezése? 8 81 5 8 19 35 34 a vám megfizetése? 6 63 5 32 24 17 22 Megjegyzés: 1 5000 Ft-nál többet; 2 2-5000 Ft; 3 1-2000 Ft; 4 500-1000 Ft; 5 100-500 Ft 29

Médiafogyasztási szokások A magyar lakosság által leggyakrabban fogyasztott médium nem meglepő módon a televízió, tízből kilencen minden nap élnek a tévécsatornák nyújtotta időtöltési lehetőséggel, ráadásul nem is keveset: hetente 18 órát szánnak tévézésre, és mindössze egyetlen százalék az, aki sohasem néz televíziót. Még több időt töltenek a magyarok rádióhallgatással, ez átlagosan 18 órát jelent hetente annál a kilenctizednél, akik valamilyen gyakorisággal teszik ezt. Négyből hárman minden nap hallgatnak rádiót, de ezt az időtöltést valószínűleg nem úgy kell felfogni, mint a televíziónézésnél, hiszen a rádióhallgatás sokszor csak másodlagos egy fő tevékenység hátterében. Az olvasás sokkal kevésbé népszerű a lakosság körében, egyötöd napilap, egyharmad pedig folyóirat olvasásával soha sem tölti idejét, és akik olvasnak, azok is keveset: hetente átlag 2-3 órát. (21. táblázat) Azok között, akik sohasem olvasnak napilapot, felülreprezentált a legidősebb korcsoport, a legfeljebb alapfokú végzettségűek és a nyugdíjasok. Szintén ők tűnnek fel az átlagosnál nagyobb arányban a mindennapi tévénézők táborában is. Egyéb szignifikáns társadalmi jellegzetesség nem rajzolódott ki az alábbi médiumok fogyasztása terén. 16. táblázat Médiafogyasztási gyakoriságok Heti Hetente hány órát? Az érvényes válaszok százalékában átlag Milyen gyakran? Óra 1* 2* 3* 4* 5* 6* összesen 2,7 46 11 12 7 5 19 Olvas napilapot internetezők 2,4 45 17 10 6 3 19 nem intern. 2,8 47 10 13 7 5 19 összesen 1,9 9 7 21 21 12 30 Olvas internetezők 2,1 9 16 31 18 10 16 folyóiratot nem intern. 1,8 8 6 19 22 12 33 összesen 18,4 86 6 4 1 1 1 Néz TV-t internetezők 16,2 81 10 6 2 1 nem intern. 18,9 88 6 4 1 1 2 összesen 18,8 72 8 7 2 2 9 Hallgat rádiót internetezők 17,3 69 12 9 2 2 5 nem intern. 19,1 73 7 6 2 2 10 Megjegyzés: 1 naponta, naponta többször; 2 majdnem minden nap; 3 hetente többször; 4 havonta többször; 5 havonta egyszer vagy ritkábban; 6 soha. 30

A valamilyen gyakorisággal napilapot olvasók háromötöde valamilyen regionális napilapot olvas, amire minden másodikuk elő is fizet. 37 százalék bulvár napilapokat olvas, de ezt inkább egyfajta rítusként nap mint nap az újságosnál veszik az érdeklődők, mindössze 5 százalékuk fizet elő rá. Az országos politikai napilapok közül a Népszabadságot olvassák a legtöbben, minden ötödik napilapolvasó, és a legnagyobb arányban (29 %) vannak előfizetői is. A regionális terjesztési napilapok olvasótáborában az össznépességhez viszonyítva szignifikánsan nagyobb arányban találhatók értelemszerűen a megyei jogú városok és községek lakói, az alapfokú végzettségűek, és a rossz anyagi helyzetűek (az egy főre jutó háztartásjövedelem első és második ötödébe tartozók). A bulvár napilapok olvasói nagy eséllyel fiatalok (18-39 éves), fizikai munkát végző alkalmazottak és fővárosiak. A Népszabadság olvasói között pedig a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ekképpen a szellemi alkalmazottak, a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók és a budapestiek felülreprezentáltak. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap olvasói tábora közel ugyanakkora, az olvasók 7-8 százaléka. A Népszavát 5 százalék olvassa, a Napi Gazdaságot 2%. Minden hatodik-hetedik napilapolvasó egyéb országos terjesztésű napilapot nevezett meg. (22. táblázat) 31

17. táblázat Milyen napilapot olvas? N=825 Olvassa (%) Előfizet rá (ezt olvasók %-ában) Regionális 61 49 Bulvár 37 5 Népszabadság 20 29 Magyar Nemzet 8 15 Magyar Hírlap 7 16 Népszava 5 19 Napi Gazdaság 2 5 Egyéb országos 15 11 A magyar tévénézők a kereskedelmi csatornákat preferálják. A legtöbb szavazatot az RTL Klub kapta mint a kérdezettek több mint felének (58%) kedvenc csatornája, és a TV2-t is sokan kétötödük tartja (egyik) kedvencének. Itt meg kell jegyeznünk, hogy mivel több válasz is lehetett, a kedvencség nem feltétlenül kizáró jellegű. A két legnagyobb kereskedelmi csatorna esetében megnéztük, hogy mekkora az átfedés, vagyis milyen arányban említették a tévézők mindkettőt kedvencükként. Azt találtuk, hogy minden negyedik (27%) magyar televíziónéző egyaránt tekinti kedvencének a TV2-t és az RTL Klubot is. Csak az előbbire szavazók (értsd: a TV2-t említette, de az RTL Klubot nem, egyéb csatornákra való kitétel nélkül) 16 százaléknyian vannak, míg az RTL Klubot harmaduk (31%) nevezte meg a TV2-ről nem téve említést. A harmadik befutó a kérdezettek harmadának említésével az MTV1. Méltán merülhet fel a gyanú, hogy nem meglepő, hogy ez a három csatorna került a dobogóra, hiszen ezeket lehet országszerte ingyenesen fogni. Az adatok szerint azonban e három csatorna kedvelése nem mutat szignifikáns összefüggést a háztartásokban fogható csatornák számával, aminek országos átlaga a televízióval rendelkező háztartásokat tekintve 23 csatorna körül van. Az RTL Klub nézői táborában felülreprezentáltak a nők, a fiatalok (18-39 éves), az inaktívak a nyugdíjasok kivételével és a bevallás szerinti legrosszabb anyagi helyzetben élők. Az MTV1-et tekintik kedvencüknek az idősek, így persze a nyugdíjasok is, a felsőfokú végzettségűek és az egy főre jutó háztartásjövedelem kvintiliseiből a negyedik tagjai. A TV2 nézői közül egyetlen társadalmi csoport tűnt ki, a fizikai munkát végző alkalmazottak. A Duna Tv-t csak minden tizennegyedik tévéző említette, és még kevesebben az ATV-t és az M2-t. (7. ábra) 32

6. ábra Melyik a kedvenc TV-csatornája? A válaszok százalékos megoszlása* RTL Klub 58 TV2 42 MTV1 33 Duna TV 7 ATV 6 M2 6 Regionális 2 egyéb 12 0 10 20 30 40 50 60 70 * Megjegyzés: Több válasz is lehetséges volt. A rádiócsatornák népszerűségi versenyét a Danubius nyerte a rádióhallgatók harmadának támogatásával. Szorosan a nyomában háromtizedes említési aránnyal követi a Sláger és a Kossuth rádió. A három leghallgatottabb rádióadó megosztozik a korcsoportokon: a Danubius hallgatói között a fiatalok (18-39éves), a Sláger hallgatósága között a középkorúak (40-59), a Kossuth rádió közönségében pedig az idősek (60éves és idősebb) felülreprezentáltak. A Petőfi rádiót 15, a Juventus-t 9, az INFO-t 3 százalék tartja kedvencének, a Bartók és a Bridge pedig mindössze 1-1 százaléknak jutott eszébe a kedvenc rádiócsatornájára gondolva. A helyi és regionális adókat 16 százalék említette. (8. ábra) 33

7. ábra Melyik a kedvenc rádió-csatornája? A válaszok százalékos megoszlása* 40 35 34 30 30 29 25 20 15 10 15 9 11 5 3 1 1 5 0 Danubius Kossuth Juventus INFO Bridge * Megjegyzés: Több válasz is lehetséges volt. 34

Az internettel kapcsolatos vélemények Az internet használatával kapcsolatos tények elemzésének fontos kiegészítése a releváns attitűdök és hiedelmek vizsgálata. Ezek az adatok ugyanis segíthetnek bizonyos tendenciák értelmezésében és előrejelzésében. Feltérképezendő a lakosság véleményét, 11 állításról kérdeztük, hogy vajon egyetértenek-e vele vagy sem. Ezekben a kérdésekben a kérdezettek 1-től 5-ig jelölhették meg, mennyire értenek egyet a megfogalmazott állítással (1-egyáltalán nem ért egyet, 5- teljesen egyetért). Az internettel kapcsolatos állításokkal való egyetértés vagy egyet nem értés kézenfekvő módon függvénye annak, hogy valaki internethasználó vagy sem. A használók és nem használók közötti véleménykülönbség legélesebben annál az állításnál mutatkozott meg, hogy az Internet semmi lényegeset, fontosat nem nyújt az Ön számára. Ezt az állítást a netezők természetesen cáfolták, az ő átlagos osztályzatuk 1,6, a nem internetezők azonban inkább egyetértésükről, mintsem ellenkezésükről adtak hangot (átlag: 3,4). A teljes mintában a két ellenpólus már kiegészíti egymást, a használók és nem használók együttes véleménye pont az ötfokú egyetértési skála kellős közepére esik. A legnagyobb egyetértés használók és nem használók között abban van, hogy a gyerekek rengeteg nem nekik való információhoz juthatnak az interneten keresztül. Ezzel mindkét csoport egyetért, közös átlaguk pont 4. Az összes válaszadót tekintve a leginkább azzal értettek egyet, hogy az internet használatával időt takaríthatunk meg (4), a legkevésbé pedig azzal, hogy az internetre semmi szükség, mivel minden megoldható internet nélkül is (2,3). A legnagyobb arányban (35 %) a személyes adatok biztonságának internet általi kockáztatásáról nem tudtak véleményt alkotni. Az internetet méltató vagy elmarasztaló kijelentésekkel való egyetértés mértéke pontosan ugyanolyan eltéréseket mutat a társadalmi-demográfiai változók mentén, mint amiket az internethasználók és nem használók közötti különbségek taglalásánál már említettünk ez persze érthető, hiszen az internetről alkotott véleményeket legerősebben az internethasználat megléte vagy hiánya határozza meg legfőképp. (23. táblázat) 35

18. táblázat Internettel kapcsolatos attitűdok a magyar lakosság körében* Nem tudja (%) Vélemények átlaga (1-5) Mennyire ért egyet a következő állításokkal? teljes internethasználók nem minta használók Az internet használatával időt takaríthatunk meg. 24 4,0 4,4 4,0 A gyerekek rengeteg nem nekik való információhoz juthatnak az interneten keresztül. 23 4,0 3,9 4,1 Az emberek túl sok időt töltenek internetezéssel. 30 3,3 3,0 3,4 Azok az emberek, akik az internetet használják, kockáztatják a személyes adataik biztonságát. 35 3,1 2,6 3,3 Az internet semmi lényegeset, fontosat nem nyújt az Ön számára. 16 3,0 1,6 3,4 Manapság elképzelhetetlen az élet Internet nélkül. 16 2,8 3,3 2,7 Azok, akiknek nincs internet-hozzáférésük, komoly hátrányban vannak az élet minden területén. Amikor mások az internetről beszélnek, úgy érzi, hogy elmaradt a világ változásától. Az internetre semmi szükség, mivel minden megoldható internet nélkül is. 16 2,7 2,9 2,6 13 2,6 1,7 2,8 16 2,3 1,6 2,5 * Megjegyzés: 1-egyáltalán nem, 5-teljes mértékben egyetért. A magasabb átlag nagyobb fokú egyetértést fejez ki. Az internetezők számára a világháló nagyjából a rádióval azonos mértékben fontos információszerzési forrás, de a könyveket és a televíziót még az internethasználók is többre tartják információszerzés tekintetében, mint az internetet. A nem internetező népesség körében a televízió és a rádió nagyobb arányban mutatkozik jelentős információforrásnak, s körükben a könyvek, a folyóiratok, valamint természetesen az internet kevésbé jelentős információs forrás. A társadalmi szervezetek, vallási közösségek fontossága sem információszerzés, sem pedig szórakozás szempontjából nem jelentős: átlagosan 1,6-1,7 körüli. Az életkor igen meghatározó szerepet játszik az információforrások fontosságának megítélésében: míg a fiatalok az internetet tartják fontosnak, addig az idős korosztály tagjai a televízióról vélekednek így. Az internet a szórakozás szempontjából az internetezők körében sem éri el a közepes fontosságot. Az internethasználók számára a könyv, a televízió és a rádió játszik jelentős szerepet ebből a 36