9. Ävfolyam 26. szåm 2002. jçlius 5. A nosocomialis pneuménia megelőzäse Fertőző betegsägek adatai AerobiolÉgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki4.htm ) Impresszum
NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ A NOSOCOMIALIS PNEUMÇNIA MEGELŐZÑSE A nosocomialis pneuménia az EgyesÖlt Üllamokban a kérhåzi fertőzäsek kázátt gyakorisåg szempontjåbél a måsodik helyen Åll (előfordulåsi gyakorisåga kb.5%) a CDC NNIS adatai szerint (Centers for Disease Control and Prevention National Nosocomial Surveillance System [Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer]). A 970es Ävekben a nosocomialis pneuménia elsősorban posztoperatâv fertőzäsnek minősölt a CDCNNIS adatai szerint, mivel az esetek 75%Åt műtäti beavatkozåst kávetően diagnosztizåltåk. Az 970es Ävektől kezdődően a gäpi lälegeztetäs technikåjånak fejlődäsävel, alkalmazåsånak kiszälesedäsävel egyärtelművä vålt, hogy a nosocomialis pneuménia kialakulåsåban tovåbbi fontos rizikétänyezőkänt szerepel az intubålås Äs/vagy gäpi lälegeztetäs. A nosocomialis pneuménia halålozåsi arånya igen magas: 2050%, szåmos tanulmåny szerint a leggyakoribb nosocomialis halålozåsi ok (az ásszes halålozås 60%). A nosocomialis pneuméniåval ásszeföggő morbiditås elemzäse kimutatta, hogy a pneuménia 49 nappal hosszabbâtja meg a kérhåzi benntartézkodåst, Äs jelentős tábbletkáltsäget okoz. A nosocomialis pneuménia incidenciåjåt 000 ÅpolÅsi napra, a lälegeztetässel ásszeföggő pneuménia gyakorisågåt pedig 000 lälegeztetäsi napra szåmâtjåk. A lölegeztetössel Üsszefággő pneumânia előfordulåsi arånya az intenzâv osztåly profilja szerint våltozik. A CDC 2000ben kiadott publikåciéja szerint a NNIS mediån ÄrtÄkei a kávetkezők: a lälegeztetässel ásszeföggő pneuménia előfordulåsi gyakorisåga legalacsonyabb a perinatalis intenzâv centrumokban: 4, eset/000 lälegeztetäsi nap (000 gr alatt), 5,2 a traumatolégiai intenzâv osztålyon, 2, a sebäszeti, 9,6 a kázponti intenzâv osztålyon. A legmagasabb az ÄgÄsi särölteket ellåté intenzâv teråpiås osztålyon (ITO): 34,4/000 lälegeztetäsi nap (CDC NNIS 9996). A lölegeztetössel nem Üsszefággő pneumânia mediån ÄrtÄke szintän az Ägett betegeket ellåté ITOn a legmagasabb: 3,2/000 ÅpolÅsi nap (CDC NNIS 99996). A gyakorisåga Äs a magas letalitås miatt a nosocomialis pneuménia jelentős infekciékontroll problämåt jelent. Mivel a nosocomialis pneuménia megelőzäsäre vonatkozéan hazånkban nincs kialakult, egysäges (t ább Ärintett szakma Åltal elfogadott) szabålyozås, a nemzetkázi irodalom ÅttekintÄsÄvel ásszefoglaljuk az aktâv fekvőbetegellåté intäzmänyekben kialakulé nosocomialis pneuméniåra vonatkozé epidemiolégiai adatokat, valamint kázzätesszök a posztoperatâv Äs a lälegeztetässel ásszeföggő pneuménia megelőzäsävel kapcsolatos irodalmi
ajånlåsokat. Kârokozâk A nosocomialis pneuméniåk a kérokozék tekintetäben bakteriålis, virålis Äs gomba okozta pneuméniåkra oszthaték fel. A pneuméniåk leggyakoribb kérokozéi a baktäriumok (73%), Äs a gombåk (4%). A bakteriålis kérokozék vonatkozåsåban egyes kérhåzak Äs kérhåzi osztålyok kázátt jelentős kölánbsägek mutatkoznak, melyek a kezelt betegek eltärő belső rizikétänyezőire Äs a diagnosztikai médszerek kázátti eltäräsre vezethetők vissza. A gyakran polimikrébås (354%) eredetű nosocomialis pneuméniåk bakteriålis kérokozéi kázátt dominålnak a Gramnegatâv kérokozék (675%): P.aruginosa, Enterobacter spp., Klebsiella pneumoniae, E.coli, Serratia marcescens, Acinetobacter, Citrobacter, Proteus sp., Haemophylus influenzae, Legionella sp.. A nosocomialis pneuméniåk kérokozéi kázátt egyre gyakrabban fordulnak elő Grampozitâv kérokozék, pl. S.aureus (beleärtve az MRSA), Streptococcus pneumoniae. A kérokozék kázátt szereplő gombåk: Aspergillus, Candida sp. A nosocomialis pneuménia megjelenäsänek föggvänyäben korai Äs käsői pneuméniakänt jellemezhető. A korai pneumânia a kérhåzi tartézkodås első nägy napjåban jelentkezik Äs gyakori kérokozéi a Moraxella catarrhalis, a Haemophylus influenzae, Streptococcus pneumoniae. A kösői pneumânia gyakori kérokozéi ÅltalÅban a Gramnegatâv baktäriumok kázöl kerölnek ki, de a S.aureus (beleärtve az MRSAt) is a käsői pneuméniåk gyakori kérokozéi kázä tartozik. A vârusok (influenza A Ös B, RSV) Çgy käsői, mint korai pneuméniåt is okozhatnak. A gombåk, a Legionella speciesek Äs a Pneumocystis carinii ÅltalÅban a käsői pneuméniåk kérokozéi. A nosocomialis pneuméniåk epidemiolégiai azonosâtåsa a CDC definâciéinak egysäges alkalmazåsån alapul (a definâciékat låsd Epinfo 9. Ävf. 3. kölánszåm). A nosocomialis pneuméniåk etiolégia szerinti diagnézisa bonyolult. Annak ellenäre, hogy a klinikai kritäriumok Äs a kápetminta vagy a tracheavåladäk tenyäsztäsi eredmänyek egyöttes ÄrtÄkelÄse eläg szenzitâv, specificitåsuk igen alacsony kölánásen a lälegeztetässel ásszeföggő pneuméniåk esetäben, mâg a hemokultçrånak Äs a pleurålis folyadäk tenyäsztäsänek szenzitivitåsa alacsony. Az emlâtett problämåk miatt jelenleg is klinikai kutatåsok folynak a nosocomialis pneuménia diagnézisånak felållâtåsåhoz alkalmazandé standardizålt médszerek tovåbbfejlesztäse irånyåban [ezek bronchoszkäpos (bronchoalveolaris lavage BAL, vädett kefäs minta quantitatâv tenyäsztäse, vädettbal), Äs nembronchoszkäpos médszerek (az alsé lägutak vakon tártänő katäterezäse Äs az endotrachealis aspiråtum quantitatâv tenyäsztäse)].
KÄtsÄgtelen, hogy az Çj diagnosztikai médszerek bevezetäse Äs elterjedäse nagy fejlődäst hozhat a nosocomialis pneuménia kérokozéinak pontosabb megismeräsäben, mindenekelőtt a lälegeztetässel ásszeföggő pneuménia tekintetäben azonban a napi klinikai gyakorlatban valé alkalmazåsåhoz tovåbbi tanulmånyok szöksägesek. Patomechanizmus A kérokozék kölánbáző médon kerölhetnek az alsé lägutakba: az oropharyngeålis mikroorganizmusok aspiråciéja, baktäriumokat tartalmazé aeroszolok inhalålåsa, a gastrointestinalis baktäriumok bejutåsa rävän, ritkåbban pedig a haematogen terjedäs is lehetsäges. ãgy a nosocomialis, mint a teröleten szerzett pneuméniåk esetän a legnagyobb jelentősäge az aspiråciénak van, ezärt minden olyan Ållapot, amely abnormålis nyelässel jår (pl. csákkent tudatållapot, a lägutakon tártänő eszkázás beavatkozås Äs/vagy lälegeztetäs, a gastrointestinalis traktuson tártänő eszkázás beavatkozås, a nyeläszavarral jåré betegsägek, a kázvetlen műtät utåni Ållapot), náveli az aspiråcié veszälyät. Kockäzati tönyezők A) Az oropharynx, a trachea Ös a gyomor kolonizäciâja A felső lägutak Gramnegatâv kérokozékkal tártänő kolonizåciéjåt a kávetkező Ållapotok segâtik elő: kéma, hipotenzié, acidézis, azotämia, alkoholizmus, diabätesz, leukocytosis, leukopenia, krénikus tödőbetegsäg, nasogastricus szonda vagy tracheatubus jelenläte, antibiotikummal kezelt beteg, malnutricié, műtät utåni Ållapot, az idős kor 65 Äv felett, achlorhydria, ileus. A stressulcus profilaxisa sorån alkalmazott antacid Äs histamin2 (H 2 receptor blokkolé) antagonista teråpia kázás jellemzőjekänt emelkedik a gyomor ph ja, ami lehetősäget ad a baktäriumok szaporodåsåra. B) Az oropharyngealis Ös a gyomorflâra aspiräciâja Klinikailag jelentős aspiråcié a kávetkező Ållapotokban fordulhat elő: csákkent tudatållapot, neurolégiai vagy nyelőcsőbetegsägek, dysphagia, tracheostomia, endotrachealis tubus, enterålis tubus alkalmazåsa, enterålis tåplålås. C) Endotrachealis intubäciâ Ös göpi lölegeztetös A lälegeztetett betegek esetäben a nosocomialis pneuménia kialakulåsånak kockåzata 62szer magasabb, mint a gäppel nem lälegeztetett betegek esetäben. A lälegeztetässel ásszeföggő pneuménia kockåzata minden lälegeztetett nappal %kal návekszik. D) Az egöszsögágyi szemölyzet ältal okozott keresztkontaminäciâ A kérokozék Åtvitele egyik betegről a måsikra gyakran az ellåté szemälyzet
kezän keresztöl tártänik. A trachea leszâvåsa, az endotrachealis tubus Äs a lägzőkárák manipulålåsa a fertőzäs terjedäsäben kölánásen kritikus teväkenysäg. E) A lögutakba kerálő eszküzük kontaminäciâja Minden, teråpiås cällal a lägutakba kerölő eszkáz (pårologtaté, porlaszté, lälegeztetőgäp, anaesztäziås eszkáz), vagy diagnosztikai vizsgåléeszkáz (bronchoszkép, spiromäter) potenciålis rezervoårjai a kérokozéknak. Nemzetkázi kutatåsok eredmänyei szerint a nosocomialis pneuméniåk 30% a előzhető meg a higiänäs szabålyok kávetkezetes betartåsåval, elsősorban a käzhigiäne Äs az alkalmazott eszkázák megfelelő fertőtlenâtäse/sterilizålåsa rävän. Minden olyan eszkáz, amely direkt vagy indirekt kontaktusba keröl az alsé lägutak nyålkahårtyåjåval, steril vagy magas szinten fertőtlenâtett kell, hogy legyen. A CDC 994ben jelentetett meg a nosocomialis pneuménia megelőzäsäre szolgålé irånyelveket. Az azéta eltelt időben Äs jelenleg is szåmos kutatås folyik a nosocomialis pneuménia megelőzäsät szolgålé infekciékontroll folyamatok Äs technikåk tovåbbfejlesztäse irånyåban. Az aktâv betegellåté intäzmänyekben leggyakrabban előfordulé nosocomialis pneuméniåk kázöl kiemelt helyen a műtäti beavatkozåsokkal Äs a gäpi lälegeztetässel ásszeföggő pneuméniåk megelőzäse Åll. Tekintettel arra, hogy szåmos esetben a műtätet kávetően nem keröl sor gäpi lälegeztetäsre, ill. a gäpi lälegeztetäsnek szåmos olyan indikåciéja van, amelyben nem tártänik műtäti beavatkozås, a tovåbbiakban kät kölán csoportban soroljuk fel a nosocomialis pneuméniåk megelőzäsävel kapcsolatos ajånlåsokat (a Robert Koch IntÄzet 200ben megjelent ajånlåsai alapjån). Åltalänos ÖrvÖnyes alapelvek az aktãv surveillance, az äpolâ szemölyzet oktatäsa, a kârokozâk rezervoärokbâl Ös/vagy a betegről betegre türtönő ätvitelönek megakadälyozäsa, a fogökony szervezet fertőződösi kockäzatänak cs ÜkkentÖse. A POSZTOPERATåV PNEUMÇNIA MEGELŐZÑSE. Preoperatãv ajänläsok Az endogän kockåzatok preoperatâv csákkentäse: a kr Énikus lägzőszervi betegsägek preoperatâv kezeläse lehetősäg szerint ambulånsan tártänjen, a csákkent lägzäsfunkciés ÄrtÄkekkel rendelkező betegnäl ajånlott az aktâv preoperatâv lägzästorna, a dohånyzås felföggesztäse, a hajlamosâté alapbetegsägek kezeläse, a tåplåltsågi Ållapot javâtåsa, lehetősäg szerint az immunszupprimålé teråpia csákkentäse, illetve
megszakâtåsa. 2. Perioperatãv ajänläsok 2.. PremedikÅciÄ A tudatållapot ÄbersÄgi szintjänek csákkenäse náveli az aspiråcié esälyät Äs a pneuménia kialakulåsånak lehetősägät. KávetkezÄskÄppen a premedikåcié sorån alkalmazott szedatâvumok návelhetik a pneuménia kockåzatåt. Ez Ärt fontos, hogy a premedikåcié sorån alkalmazott szedatâvum kivålasztåsa Äs adagolåsa egyänileg tártänjen. 2.2. NarkÄzis bevezetçs Çs intubåciä A narkézis bevezetäse sorån be kell tartani az aspiråcié megelőzäsäre vonatkozé szabålyokat, az intubåcié előtt Äs utån higiänäs käzfertőtlenâtäst kell vägezni, az intubåcié kivitelezäsekor egyszer hasznålatos kesztyűt kell viselni, az endotrachealis tubust aszeptikus kárölmänyek kázátt kell bevezetni. 2.3. ExtubÅciÄ Az aspiråcié megelőzäse ÄrdekÄben az extubåcio előtt a garatban ásszegyűlt våladäkot gondosan le kell szâvni, az extubåcié előtt Äs utån higiänäs käzfertőtlenâtäst kell vägezni, az extubåcié kivitelezäsekor egyszer hasznålatos kesztyűt kell viselni. 2.4. Endotrachealis leszévås MűtÄt kázben, illetve a műtät vägän esetenkänt szöksäges a tracheavåladäk leszâvåsa. A trachealeszâvås kivitelezäse sorån el kell kerölni a lägutak kâvölről tártänő szennyezäsät. Az endotrachealis leszâvås előtt Äs utån higiänäs käzfertőtlenâtäst kell vägezni, az endotrachealis leszâvåst steril kesztyűben kell vägezni, a leszâvåshoz steril leszâvékatätert kell alkalmazni, a leszâvékatäter levezetäse el őtt el kell kerölni a katäter kontaminåciéjåt, amennyiben egy betegnäl a leszâvåst kázvetlenöl ismätelni kell, a leszâvékatätert steril vâzzel kell áblâteni. 2.5. A patogçn mikroorganizmusok szåmånak csñkkentçse Bizonyos sebäszeti beavatkozåsok sorån alkalmazott antibiotikum profilaxis cs ákkenti a posztoperatâv sebfertőzäsek gyakorisågåt, de nem befolyåsolja a posztoperatâv pneuménia kialakulåsåt. A szâvsebäszeti műtätek sorån 0,2% klérhexidinglukonåttal vägzett oropharyngealis áblâtäs szignifikånsan csákkentette a posztoperatâv
pneuménia arånyåt, de a médszer ÅltalÅnos aj ÅnlÅsÅhoz mäg tovåbbi tanulmånyok szöksägesek. A posztoperatâv pneuménia megelőzäsäre antibiotikum profilaxis nem ajånlott. A preoperatâv, oropharyngealisan alkalmazott nyålkahårtya fertőtlenâtők szerepe a posztoperatâv pneuménia megelőzäsäben pillanatnyilag nem tisztåzott. Az altatägçp tartozçkai A baktäriumfilter nälköl kivitelezett inhalåciés narkézis sorån az altatégäp lägzőkár tartozäkai (hullåmcsávek, YelÅgazÉ, lälegeztető ballon, påråsâté) 83%ban kontaminålédnak. A CDC 994ben megjelent, a nosocomialis pneuménia megelőzäsäre szolgålé irånyelv szerint az altatégäp lägzőkáränek tartozäkait minden beteg utån cserälni kell. A tábbszár hasznålatos tartozäkokat sterilizålni, vagy magas szinten fertőtlenâteni kell. Az YelÅgazÉ előtt alkalmazott baktäriumfilterrel megbâzhatéan el lehet kerölni a kérokozék ÅtvitelÄt egyik betegről a måsikra. BaktÖriumfilterek hasznälata mellett elfogadhaté az altatégäp lägzőkári tartozökainak naponkönti cseröje. A baktäriumfiltert a tracheatubus Äs az YelÅgazÉ kázátt kell elhelyezni. Minden beteg esetäben steril endotrachealis tubust Äs arcmaszkot kell alkalmazni. BaktÖriumfilter hasznälata nölkál a lögzőkür tartozökait minden beteg utän cserölni kell. Az altatégäp belseje elvileg nem kontaminålédik, nem szöksäges rutinszerű fertőtlenâtäse vagy sterilizålåsa. A gåzåramlåst biztosâté szelepeket Äs a szändioxidabszorbert elegendő hetente egy alkalommal fertőtlenâteni. 3. Posztoperatãv ajänläsok 3.. Az endogçn rizikätçnyezők kezelçse Fokozott kockåzatot a krénikus lägzőszervi kâsärőbetegsägek Äs a kiterjedt mellkasi, hasi, fejnyaki műtätek jelentenek. A posztoperatâv időszakban a betegeket ásztánázni kell a mäly belägzäs vägzäsäre Äs az esetleges våladäk felkáhágäsäre. A krénikus lägzőszervi kâsärőbetegsägek esetäben aktâv lägzőtorna alkalmazåsa ajånlott. Megfelelő fåjdalomcsillapâtås szöksäges a fåjdalom Åltal okozott lägzäsi nehäzsäg elkeröläsäre. A fåjdalomcsillapâtåsra a nemszedålé médszereket kell előnyben räszesâteni: szisztämås analgeticum, beleärtve a PCAmÉdszert (patientcontrolled analgesia betegirånyâtott fåjdalomcsillapâtås),
epiduralis ÄrzÄstelenâtÄs. A beteg posztoperatâv mobilizåciéjåt a lehető legkoråbban el kell kezdeni. 3.2. A posztoperatév inhalåciä Çs oxigçnteråpia A posztoperatâv időszakban szöksäg lehet aeroszolos gyégyszerkezeläsre, oxigänadagolåsra. Az eljåråsok alkalmazåsa sorån kerölni kell a lägutak kontaminåciéjåt. Az aeroszolkezeläs Äs oxigänadagolås előtt higiänäs käzfertőtlenâtäst kell vägezni, A porlaszté Äs pårologtaté edänyeket aszeptikus kárölmänyek kázátt steril vâzzel kell feltálteni. Az aeroszolkäszöläket, ha azt egy betegnäl hasznåljåk, naponta fertőtlenâteni kell. Minden beteget csak fertőtlenâtett käszöläkkel lehet kezelni. Az oxigänteråpiåhoz szöksäges csőrendszert betegenkänt kell cserälni, egy beteg esetäben 48 ÉrÅnkÄnt ajånlott a csere. 3.3. EnterÅlis tåplålås Gyomorszonda jelenläte aspiråciéra hajlamosât. Abban az esetben, amikor a beteg kezeläsähez szöksäges a gyomorszonda, minden adagolås sorån figyelni kell a regurgitåcié Äs az esetleges endotrachealis adagolås elkeröläsäre. A gyomorszondåt a lehető legkoråbban el kell tåvolâtani. Amennyiben ellenjavallat nincs, a beteg felsőtestät 3045 fokos szágben kell megemelni. A gyomorszonda helyes pozâciéjåt minden adagolås előtt ellenőrizni kell. A gyomorszondåba tártänő adagolåst aj Ånlott a bälműkádäshez adaptålni. 3.4. Stressulcus profilaxis A stressulcus profilaxisa sorån alkalmazott antacidumok Äs az antagonista histamin H2 (H 2 receptor blokkolé) návelik a gyomor phjåt, Äs ez kedvez a baktäriumok szaporodåsånak. Egyes publikåciék szerint a sucralfat alkalmazåsa sorån jelentősen csákken a lälegeztetässel ásszeföggő pneuménia incidenciåja. MÅsok szerint sem a sucralfat, sem a histamin H2 (H 2 receptor blokkolé) antagonistaval vägzett stressulcus profilaxis nem befolyåsolta kölánbáző märtäkben a lälegeztetässel ásszeföggő pneuménia gyakorisågåt, de a sucralfattal tártänő profilaxis esetän jelentősen magasabb szåmç, gastrointestinalis värzässel jåré szávődmäny volt tapasztalhaté. Pillanatnyilag nincs speciålis ajånlås a stressulcus profilaxisra
vonatkozéan. A LÑLEGEZTETÑSSEL ÄSSZEFçGG Ő PNEUMÇNIA MEGELŐZÑSE. IntubÅciÄ.. Az endotrachealis tubus kivålasztåsa A rutinszerűen alkalmazott endotrachealis tubus esetäben a mandzsetta miatt nincs lehetősäg a subglottikus våladäk leszâvåsåra. Egy tanulmåny arrél sz Åmol be, hogy folyamatos subglotticus våladäkleszâvåst alkalmaztak egy speciålis, erre lehetősäget adé tubussal, mellyel jelentősen csákkenthető volt a korai (Pneumococcus Äs Haemophylus) pneuméniåk előfordulåsa de gyakrabban jelentkeztek a P.aeruginosa Äs Enterobacter spp. Åltal okozott pneuméniåk, Äs a fertőzäsek letalitåsa sem csákkent. Pillanatnyilag nem ajånlott, de nem is tiltott, hogy a lälegeztetett betegeknäl subglottikus leszâvåsra lehetősäget adé endotrachealis tubust alkalmazzanak..2. Az intubåcié kivitelezäse Az aspiråciét megelőző szabålyokat be kell tartani. Az intubåcié előtt Äs utån higiänäs käzfertőtlenâtäst kell vägezni. Az intubåciét steril kesztyűben kell vägezni. Az endotrachealis tubust aszeptikus kárölmänyek kázátt kell bevezetni..3. A tubus helyzete Egy kázlemäny szerint hosszçtåvç nasotrachealis intubåcié esetän gyakoribb az arcöreggyulladås Äs a nosocomialis pneuménia, mint a hosszçtåvç orotrachealis intubåcié esetän. Az egyärtelmű bizonyâtåsig tovåbbi tanulmånyok szöksägesek. 2. A lçlegeztetçs Amennyiben nincs klinikai, ill. aneszteziolégiai ellenjavallata, az orotrachealis intubåcié előnyben räszesâtendő. A tracheostomiåt, valamint a tracheatubus cseräjät steril kárölmänyek kázátt kell vägezni. 2.. BaktÄriumfilter A baktäriumfilter hasznålata nem befolyåsolja a lägzőkár tartozäkainak az esedäkes cseräjät. MÄgis aj Ånlatos a kilägző hullåmcső vägän elhelyezett baktäriumfilter hasznålata, mivel ezzel elkerölhető a keletkezett kondenzålt vâz aspiråciéja. 2.2. LÄgzőkárák Äs påråsâték Minden betegnäl steril vagy magas szinten fertőtlenâtett lägzőkárt kell alkalmazni.
A lägzőkár Äs a påråsâté cseräje egyazon beteg esetäben kät nap utån ajånlott. Egyes tanulmånyok szerint a cserät legkäsőbb a hetedik napon el kell vägezni. A hullåmcsávekben esetleg ásszegyűlt kondenzålt vizet el kell tåvolâtani. A kivitelezäs steril kesztyűben tártänjen, előtte Äs utåna higiänäs käzfertőtlenâtäst kell vägezni. A påråsâtéban steril vizet kell hasznålni. 2.3. GyÉgyszerporlasztÉk Äs aeroszolteråpia 2.4. LeszâvÅs 3. A beteg fektetçse Minden betegnäl steril vagy magas szinten fertőtlenâtett porlasztét vagy aeroszolkäpző käszöläket kell alkalmazni. A porlaszté feltáltäse előtt a kondenzålt vizet el kell tåvolâtani. A feltáltäs előtt higiänäs käzfertőtlenâtäst kell vägezni. A feltáltäshez steril vizet kell hasznålni. Az alkalmazott gyégyszer adagolåsa ampullåbél tártänjen. A gyégyszerporlasztét hasznålat utån fertőtlenâteni kell. A leszâvåst egyszer hasznålatos kesztyűben kell vägezni, a leszâvås előtt (a kesztyű felvätelät megelőzően) Äs annak befejezäsät (a kesztyű levätelät) kávetően higiänäs käzfertőtlenâtäst kell vägezni. A ny âltrendszerű leszâvås esetäben egyszer hasznålatos steril leszâvékatätert kell alkalmazni. A leszâvås kázvetlen ismätläse esetän hasznålhaté ugyanaz a leszâvékatäter, az áblâtäst steril vâzzel kell vägezni. A våladäkgyűjtő edänyt Äs szâvécsávet betegenkänt cserälni kell. A megemelt fektetäs csákkenti a gyomortartalom aspiråciéjånak kockåzatåt. Amennyiben ellenjavallata nincs, ajånlott a beteg felső testräszänek 30 45 fokos szágben tártänő megemeläse. A kinetikus Ågyak hasznålata, valamint a våltakozé oldalon valé fektetäs alkalmazåsa a nosocomialis pneuménia megelőzäsäben pillanatnyilag nem tisztåzott. 4. EnterÅlis tåplålås Az alapelvek megegyeznek a posztoperatâv pneuménia megelőzäsänäl emlâtett ajånlåsokkal. VizsgÅlatok folynak annak megållapâtåsåra, hogy a jejunumban elhelyezett szonda kedvezően befolyåsoljae a pneuménia megelőzäsät. 5. Stressulcus profilaxis Az alapelvek megegyeznek a posztoperatâv pneuménia megelőzäsänäl emlâtett ajånlåsokkal.
6. SzelektÉv gastrointestinalis dekontaminåciä SzÅmos tanulmåny vizsgålta a nosocomialis pneuménia kialakulåsånak ill. letalitåsånak ásszeföggäseit a helyi Äs szisztämås antibiotikum profilaxis alkalmazåsåval. Az eredmänyek nem bizonyâtottåk a pneuménia gyakorisågånak Äs letalitåsånak csákkenäsät szelektâv dekontaminåcié alkalmazåsa esetän. Nem ajånlott a rutinszerű antibiotikum profilaxis a nosocomialis pneuménia megelőzäsäben. 7. VÇdőoltÅs A pneumococcus vakcina ajånlott a rizikécsoportba tartozé betegeknäl (60 Äv fálátt, krénikus szâv Äs lägzőszervi betegsäg, diabätesz, alkoholizmus, cirrhosis, immunszupprimålt Ållapotok). Forräs:. CDCHospital Infection Control Practices Advisory Committe (994): Guidelines for Prevention of Nosocomial Pneumonia. http://www.cdc.gov/ncidod/hip/pneumonia 2. Richtlinie fár Krankenhaushygiene und Infetionsprévention Prévention der nosokomialen Pneumonie. September 200. Lieferung 7. Urlau Ex Fischer Mánchen 3. American Thoracic Society (995): Hospitalacquired pneumonia in adults: diagnosis, assassment of severity, initial antimicrobial therapy, and preventive strategies. Am J Respir Crit Care Med 53: 7725 4. Mâdszertani levöl a 2002. Övi vödőoltäsokrâl. Johan BÖla Orszägos Epidemiolâgiai KÜzpont, Epinfo 9. Övf.. kálünszäm. 5. TäjÖkoztatâ a nosocomialis surveillance sorän alkalmazandâ mâdszerekről. I. rösz: A nosocomialis fertőzösek definãciâi. Johan BÖla Orszägos Epidemiolâgiai KÜzpont, Epinfo 9. Övf. 3. kálünszäm. 6. Semiannual Report Aggregated Data from the National Nosocomial Infections Surveillance (NNIS) System 99996. CDC. U.S. Department of Health and Human Services Public Health Service. 7. Semiannual Report Aggregated Data from the National Nosocomial Infections Surveillance (NNIS) System. December 2000. CDC. U.S. Department of Health and Human Services Public Health Service.
A HAZAI JÅRVÅNYçGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÑSE A 2002. jënius 2430. küzütti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhaté ássze: Az enterälis fertőző betegsögek kázöl a campylobacteriosis bejelentäsek szåma emelkedett, a tábbi betegsäg előfordulåsa nem våltozott länyegesen az előző hetihez käpest. A regisztrålt eseteket tekintve a salmonellosis jårvånyögyi helyzete kedvezően alakult, a heti esetszåm a felät sem Ärte el az 9962000. Ävek azonos hetät jellemző mediånnak. étádävel tább enteritis infectiosa megbetegedäst regisztråltak, mint a 200. Äv azonos hetäben. A vãrushepatitisek szåma csákkent az előző hetihez käpest, a legtább bejelentäs BorsodAbaÇjZemplÄn megyäből Ärkezett. A lögëti fertőző betegsögek epidemiolégiai helyzete kedvezően alakult. Csákkent a scarlatina Äs varicella bejelentäsek szåma a 25. hetihez käpest, a hårom mumpsz eseten kâvöl vädőoltåssal megelőzhető megbetegedäs nem kerölt a nyilvåntartåsba. Kevesebb idegrendszeri fertőző megbetegedöst regisztråltak, mint az előző häten. Az encephalitis infectiosa bejelentäsek szåma meghaladta az 996 2000. azonos hetäre jellemző mediånt. TovÅbb emelkedett a regisztrålt Lymekâr esetek szåma, az előző hetinäl kázel átádävel tább bejelentäs kerölt a nyilvåntartåsba. A legtább megbetegedäst a fővårosban, GyőrMosonSopron, Pest Äs Zala megyäben ÄszleltÄk.
EGÑSZSÑGçGYI, SZOCIÅLIS ÑS CSALÅDçGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedösek Magyarorszägon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 26/2002.sz.heti jelentäs (weekly report) (2002.06.24 2002.06.30.) 2002.06.30. a 26. höten (week) BetegsÖg Disease 2002.06.24 200.06.25 200.07.0. Mediän 996 2000 az 26. höten (week) 2002. 200. Mediän 996 2000 Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis 98 84 504 286 2745 7260 Dysenteria 9 3 22 9 483 Dyspepsia coli EgyÖb E.coli enteritis 4 3 34 35 52 53 80 Campylobacteriosis 65 62 2768 2834 Yersiniosis Enteritis infectiosa 83 67 55 20852 6 75 Hepatitis infectiosa 3 9 23 39 357 860 AIDS Poliomyelitis 2 3 9 5 Acut flaccid paralysis 4 6 Diphtheria Pertussis 4 Scarlatina 25 62 67 738 2436 3248 Morbilli Rubeola 3 2 47 6 66 6 98 Parotitis epidemica 3 4 4 83 20 70 Varicella 568 932 25329 2936 Mononucleosis inf. Legionellosis 29 9 2 20 737 2 700 48 647 Meningitis purulenta 2 5 9 54 Meningitis serosa Encephalitis infectiosa 6 4 2 2 4 52 5 56 53 57 46 CreutzfeldtJ.betegsÖg 2 7 2 Lymekâr 59 5 334 380 Listeriosis 2 4 Brucellosis Leptospirosis 2 40 2 Tularemia 48 2 59 Tetanus Vãrusos haemorrh. läz 2 5 6 Malaria* 2 8 7 Toxoplasmosis 6 3 5 06 60 (+) előzetes, räszben tisztâtott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) 200. jçnius től jelentendő (notifiable since 0.06.200) () nincs adat (no data available) A statisztika käszâtäs ideje: 2002.07.03
EGÑSZSÑGçGYI, SZOCIÅLIS ÑS CSALÅDçGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedösek Magyarorszägon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 26/2002.sz.heti jelentäs (weekly report) (2002.06.24 2002.06.30.) Terálet Territory Dysenteria Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Budapest 40 34 59 2 6 8 6 4 Baranya 6 9 5 3 BäcsKiskun 7 7 3 4 3 BÖkÖs 20 3 8 37 36 2 2 BorsodAbaëjZemplÖn 6 4 45 6 37 2 4 Csongräd 3 2 3 FejÖr 5 3 40 8 GyőrMosonSopron 9 8 23 4 33 2 8 HajdëBihar 26 6 26 36 2 Heves 8 2 44 0 2 5 JäszNagykunSzolnok 5 4 5 2 KomäromEsztergom 5 7 7 27 Nâgräd 3 4 25 20 Pest 3 2 2 74 3 2 85 4 6 Somogy 2 6 37 7 SzabolcsSzatmärBereg 5 3 32 28 2 Tolna 4 6 5 2 2 Vas 5 6 22 2 5 3 VeszprÖm 4 4 59 2 2 4 Zala 4 60 2 6 6 Ässzesen (total) 98 9 65 83 3 25 568 29 2 59 Előző höt (previous week) 205 8 45 799 8 49 639 29 6 50 (+) előzetes, räszben tisztâtott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszâtäs ideje: 2002.07.03 Salmonellosis Campylobacteriosis Lymekâr
A "Johan BÄla" OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÉzpont (OEK) kiadvånya. A kiadvånyban szereplő kázlemänyek szakmai egyeztetäst kávetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ásszeållâtåsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÉgiai Kázpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvånyt a "Johan BÄla" OrszÅgos KÉzegÄszsÄgÑgyi IntÄzet Äs a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÑzÑs AlapnÅl elnyert pålyåzat Åltal biztosétott együttműkñdçs rçvçn fejlesztettçk ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cãm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kázläsi szåndäkkal szâveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjöhez fordulni: "Johan BÖla" Orszägos Epidemiolâgiai KÜzpont 966 Budapest, Pf. 64., Telefon: 47653, 47694 Telefax: 476223 A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhaték Äs felhasznålhaték, azonban a kiadvåny forråskänt valé hasznålatånål arra hivatkozni kell. Orszägos Tisztifőorvos Dr. Lun Katalin ISSN 49757X