BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV (2007-2011) BME IFT 1

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV (2007-2011) BME IFT 1

BME Intézményfejlesztési Terv, 2006, 2007, 2008, 2009. Készült a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően, az Oktatási és Kulturális Minisztérium útmutatójában előírt szerkezetben és terjedelemben. 5. átdolgozott változat 2009. április 27. BME IFT 2

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Intézményfejlesztési Terv 2007-2011 Dr. Péceli Gábor rektor BME IFT 3

TARTALOM 1 A BME BEMUTATÁSA: MÚLT, JELEN, JÖVİ 9 1.1 A BME TÖRTÉNETE 9 1.1.1 INSTITUTUM GEOMETRICO-HYDROTECHNICUM 9 1.1.2 JÓZSEF IPARTANODA 10 1.1.3 JOSEPH INDUSTRIESCHULE 11 1.1.4 JOSEPH POLYTECHNICUM 11 1.1.5 KIRÁLYI JÓZSEF MŐEGYETEM 11 1.1.6 MAGYAR KIRÁLYI JÓZSEF NÁDOR MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 12 1.1.7 BUDAPESTI MŐSZAKI EGYETEM 13 1.1.8 BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 14 1.2 HELYZETÜNK A LEGFONTOSABB TÉNY ÉS TERVADATOK TÜKRÉBEN 14 1.2.1 A HALLGATÓI ÉS A DOLGOZÓI LÉTSZÁMOK ALAKULÁSA 16 1.2.2 A LEGFONTOSABB GAZDASÁGI JELLEMZİK ALAKULÁSA 17 1.2.3 A LEGFONTOSABB OKTATÁSI JELLEMZİK 21 1.2.4 A LEGFONTOSABB KUTATÁS-FEJLESZTÉSI JELLEMZİK 22 1.2.5 A BME TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, MUNKAERİ-PIACI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA 26 1.3 A BME KÖZÉPTÁVON ELÉRENDİ HELYZETE, CÉLJAI 29 2 AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEI 33 2.1 A KÉPZÉSI SZERKEZET ÁTALAKÍTÁSA 33 2.1.1 AZ ALAPKÉPZÉSI SZAKSTRUKTÚRA 2006-TÓL 34 2.1.2 MESTERKÉPZÉSI SZAKSTRUKTÚRA 35 2.1.3 ÁTJÁRÁS A KÉPZÉSI SZINTEK KÖZÖTT, VENDÉGHALLGATÓI JOGVISZONY SZABÁLYOZÁSA36 2.1.4 MOBILITÁS, KÜLFÖLDI KÉPZÉSBEN, RÉSZKÉPZÉBEN VALÓ RÉSZVÉTEL, KÖZÖS KÉPZÉSEK INDÍTÁSA AZ EURÓPAI FELSİOKTATÁSI TÉRSÉGBEN 36 2.1.5 IDEGENNYELVŐ KURZUSOK, KÜLFÖLDIEK RÉSZVÉTELI LEHETİSÉGEI 36 2.2 ESÉLYEGYENLİSÉG, TEHETSÉGGONDOZÁS 38 2.2.1 ESÉLYEGYENLİSÉG 38 2.2.2 TEHETSÉGGONDOZÁS 40 2.3 DOKTORI KÉPZÉS 42 2.3.1 A DOKTORI KÉPZÉS RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA 44 2.3.2 A DOKTORJELÖLTI JOGVISZONYBAN LÉVİK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT LEHETİSÉGEK BEMUTATÁSA 45 2.4 AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS LEHETİSÉGEI 45 2.4.1 AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS A MŐEGYETEMEN 46 2.4.2 A KÉPZÉSI RENDSZER MŐKÖDÉSI STRATÉGIÁJA A BME-N 47 2.5 OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK KÜLSİ ÉRDEKLİDİK SZÁMÁRA 48 2.6 A KUTATÁS-FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ STRATÉGIA ÉS GYAKORLAT 50 2.6.1 AZ INTÉZMÉNYI KUTATÁS-FEJLESZTÉS TELJESÍTMÉNYEINEK BEMUTATÁSA 50 2.6.2 AZ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓS SZERVEZETEK 53 2.6.3 A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÖSZTÖNZÉSI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA 53 2.7 HELYI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŐKÖDÉSEK, RÉSZVÉTEL A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTİ ÉS TÁRSADALOMALAKÍTÓ PROGRAMOKBAN 54 2.8 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK 56 2.9 A BME SZERVEZETE ÉS MENEDZSMENT STRATÉGIÁJA 60 2.9.1 AZ INTÉZMÉNY DEMOKRATIKUS TESTÜLETEI 62 BME IFT 4

2.9.2 INTÉZMÉNYI BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA HAZAI ÉS KÜLFÖLDI HALLGATÓK VONATKOZÁSÁBAN. 65 2.9.3 SZABÁLYZATALKOTÓ TEVÉKENYSÉG 66 2.9.4 AZ INTÉZMÉNYI PR TEVÉKENYSÉG 68 2.10 MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM, A MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA 69 2.10.1 A BME MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK CÉLJA 69 2.10.2 A MINİSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK TÖRVÉNYI HÁTTERE 69 2.10.3 A BME MINİSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA 70 2.10.4 A BME MINİSÉGÜGYÉNEK KERETRENDSZERE 70 2.10.5 FOLYAMATBAN LEVİ ÉS TERVEZETT MINİSÉGFEJLESZTÉSI PROJEKTEK: 70 2.11 A BME HUMÁNPOLITIKAI STRATÉGIÁJA 71 2.12 AZ INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS KORSZERŐSÍTÉSE 73 2.12.1 A 2009-2012-ES GAZDÁLKODÁSI TERV FİBB PONTJAI 74 2.12.2 GAZDÁLKODÁSI KÖRNYEZETÜNK 75 2.12.3 ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS GAZDÁLKODÁS A KARI ALRENDSZER ESETÉN 76 2.12.4 SAJÁT BEVÉTELES TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS GAZDÁLKODÁS A KARI ALRENDSZER ESETÉN 78 2.12.5 TOVÁBBI ALRENDSZEREK GAZDÁLKODÁSA 80 2.12.6 GAZDÁLKODÁSI KOCKÁZATOK KEZELÉSE 80 2.13 OKTATÓI, DOLGOZÓI, HALLGATÓI ÉLETMINİSÉG JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ FEJLESZTÉSEK 81 2.13.1 LÉTESÍTMÉNYKONCEPCIÓ 81 2.13.2 A MUNKAHELYI INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSÁNAK PROGRAMJA. 105 2.13.3 A HALLGATÓI INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSÁNAK PROGRAMJA 107 2.13.4 A HALLGATÓI LAKHATÁSI FELTÉTELEK FEJLESZTÉSE 108 2.13.5 SPORT ÉS KULTURÁLIS CÉLÚ INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI PROGRAM 108 3 AZ INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS MONITORING TEVÉKENYSÉG 129 3.1 A FEJLESZTÉSI PROJEKTEK INDIKÁTORAI 130 3.2 A MONITORING TEVÉKENYSÉG KITERJESZTÉSE A FEJLESZTÉSI MODULOKRA 132 3.3 A SZENÁTUS ÉS GAZDASÁGI TANÁCS FELADATRENDSZERE AZ ELLENİRZÉSBEN. 132 4 AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNIKÁJA 133 4.1 KIINDULÁSI HELYZET 133 4.2 INTÉZMÉNYI TESTÜLETEK ÉS FÓRUMOK KÖZREMŐKÖDÉSE 134 4.3 HALLGATÓI ÉS OKTATÓI TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG 134 4.4 MEGJELENÉS A HELYI, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓS RENDSZEREKBEN 135 BME IFT 5

A MŰEGYETEM JÖVŐKÉPE Honnan hová, merre tartunk (2006-2011)? A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Műegyetem, BME) Magyarország legerősebb felsőoktatási intézménye a mérnöki és üzleti tudományok területén. A BME célja, hogy folyamatosan a magyar felsőoktatás élvonalába tartozó kutató egyetem, az innováció vezető hazai felsőoktatási intézménye legyen, és európai beágyazottságú elit egyetemmé váljon. A BME fokozni kívánja a műegyetemi diploma értékét, presztízsét a világban. A BME tevékenységét a jövőben is a jelenleg művelt mérnöki, valamint a kapcsolódó üzleti és egyéb természet-, gazdaság- és társadalomtudományokban kívánja kifejteni, kiaknázva e tudományok együttes műveléséből fakadó szinergikus lehetőségeket is. Figyelemmel a demográfiai trendekre és a felsőoktatással szemben fokozódó elvárásokra, a felsőoktatás elkerülhetetlen konszolidációs folyamatában a BME minőségi színvonalának megőrzését, lehetőség szerinti fokozását tekinti legfőbb prioritásának, de nyitott profiljának szélesítésére. 2011-ig nem számolunk az oktató-kutató gárda létszámának lényegi változásával, számolunk azonban életkori és minőségi összetételének javulásával, a doktori fokozattal rendelkezők arányának 56%, a habilitáltak arányának 14% fölé való növekedésével. 2011-ig nem számolunk a BME jelenlegi kari szerkezetének (8 kar: építőmérnöki, gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és biomérnöki, villamosmérnöki és informatikai, közlekedésmérnöki, természettudományi, gazdaság- és társadalomtudományi kar) változásával, számolunk azonban a tanszékek számának csökkenésével a szervezeti hatékonyság érdekében tett intézkedések következtében ( 10/5/1 szabály: a karok szervezetében a tanszékek oktató-kutatóinak számított létszáma legalább 10, a minősített (PhD, DLA vagy magasabb) oktatók-kutatók számított létszáma legalább 5 fő kell legyen, beleértve legalább egy fő, teljes munkaidőben foglalkoztatott egyetemi tanárt), a karok vezetői állománya pedig nem lépheti túl a kari oktató-kutatók létszámának 15 %-át. Vezetési filozófiánk a hatáskörök delegálására épít, azonban tovább kell keresnünk a centralizálás/decentralizálás optimális egyensúlyát és finomítanunk kell a karok, általában az átfogó szervezeti egységek hatáskörének és felelőségének összhangját. A BME képzési szerkezetében a többciklusú képzés kiteljesedése során a felsőoktatási piacot figyelemmel kísérve, a legjobb hallgatók felvételére törekedve fontosnak tartja a tömegesebb képzést nyújtó alap (BSc) képzési programjait, mindamellett kiemelt hangsúlyt a mester (MSc) és a doktori (PhD, DLA) képzésre helyez. Fontos, hogy a szakma és a piac igényeit szem előtt tartva folyamatosan korszerű szerkezetű és tartalmú mesterprogram ajánlattal rendelkezzünk. Célunk, hogy a mesterképzésben résztvevők aránya az alapképzésben résztvevőkhöz képest jelentősen meghaladja az országos átlagot (a finanszírozási feltételektől függően 2011-ig legalább 30% legyen. Célunk legalább 70%). El kívánjuk érni, hogy a jelenlegi átlagosan 14 hallgató/oktató arány a mesterképzésben átlagosan 8 hallgató/oktatóra csökkenjen. Doktori iskoláinkban a doktori képzés erősítésében számítunk más felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek elhivatott minősített munkatársaira. A doktori tanulmányok lehetséges kimeneteleként a tanulmányi követelményeket teljesítő, de a fokozatot megszerezni nem tudó hallgatók számára tervezzük a kutató-fejlesztő szakmérnök képzés BME IFT 6

kiszélesítését. A piaci igények és kapacitásaink függvényében szélesítjük a továbbképzés, az élethosszig tartó tanulás lehetőségeit. A BME erősségét jelenti jelenleg is jelentős kutatás-fejlesztési teljesítménye, kiterjedt ipari és államigazgatási kapcsolata és pályázási eredményessége. A következő években mind az európai uniós, mind a hazai K+F pályázatokban hasonló eredményességre számítunk, az ipari és kormányzati kapcsolatok kiépülését még szélesebb körben várjuk. Számítunk az innovációs járulék terhére történő megbízások folyamatos növekedésére. Szervesen részt veszünk a regionális fejlesztési programokban és az Innopólisz információs társadalom technológiai pólusprogramban. A kutatás-fejlesztésünk intenzívebb hasznosulása, nagyobb eredményessége végett az innovációs lánc egészét támogató, a lehetőségeket integráltan kezelő szervezet létrehozását tervezzük, ösztönözzük egyetemi szabadalmak és spin-off cégek születését és kiemelten támogatjuk a meglévő tudásközpontok mellett iparvállalatokkal közös kutatóintézetek, tudásközpontok létrehozását. Ennek elengedhetetlen feltétele az országos műszaki könyvtárunkra épülő információs szolgáltatás korszerűsítése. A kutatás-fejlesztési stratégia lényeges elemét jelenti az siker-esélyes kutatási témák kiválasztása, és számukra az erőforrások koncentrálása. A BME nemzetközi tevékenységét a jövőben a kapcsolatok strukturálása és priorizálása kell jellemezze. Igen széles kapcsolatrendszerünk néhány földrajzi területre való fókuszálása elkerülhetetlen, mind a kutatás-fejlesztési együttműködések, mind a külföldiek képzése tekintetében. A magyar nyelvű képzéssel azonos szerkezetű és tartalmú angol nyelvű képzést kiszélesíteni tervezzük, széles körben lehetővé téve magyar hallgatók részvételét. A BME célként tűzi ki, hogy jelenleg is széles körű angol nyelvű képzését továbbfejleszti, s angol nyelven (is) fogja oktatni a doktori fokozat megszerzésére irányuló kurzusait 2010-től, mesterkurzusainak zömét pedig 2011-től. Továbbra is fontosnak tartjuk német és francia nyelvű képzéseinket. A BME gazdálkodásában az informatikai támogatás korszerűsítése, a belső folyamatok és szolgáltatások racionális fejlesztése, a belső erőforráselosztási rendszer további finomítása emelendők ki. A BME eszközállományának nettó érték / bruttó érték hányadosa alacsony. Ennek javításában alapvetően számolunk a szakképzési hozzájárulásból származó támogatás növekedésével és az európai színvonalú kiválósági egyetemi szint elérését segítő állami program támogatásával. A BME kampusza viszonylag összefüggő területet képez, a kari egységek azonban meglehetősen szétszórtan helyezkednek el, az épületek színvonala rendkívül eltérő. A kampuszon kívüli BME ingatlanok részbeni és fokozatos értékesítése a megmaradók felújítását, színvonalának emelését, az új ingatlanberuházások (pl. Q épület) finanszírozását fogja segíteni, rendezési elvként tűzve ki a hatékonyabb területhasznosításon túlmenően a kari kampuszok kialakítását, a kari egységek lehetőség szerint egymás közelében való elhelyezését. A felsőoktatásban formálódó verseny különös jelentőséget ad a minőségbiztosítási rendszer teljeskörű kialakításának és működtetésének, valamint terveinket, eredményeinket, ajánlatainkat bemutató célirányos rendezvényeinknek és kiadványainknak. Aktuális és kiemelt jelentőségű, hogy Egyetemünk 2007-ben ünnepli fennállásának 225. évfordulóját. BME IFT 7

Az intézményfejlesztési terv (IFT) sajátossága, hogy a tervezési feltételekben különösen nagy a bizonytalanság. Nem ismerhetjük még a lineáris kétciklusú képzésre való áttérés társadalmi hatásait, a következő évfolyamokban a műszaki pályákra való jelentkezés népszerűségének alakulását, az MSc képzések konkrét finanszírozási módját, a felsőoktatási részhozzájárulás (FER) és más tényezők hatásait. Mind ezek esetében feltételezésekkel, becslésekkel kell élnünk. Ezért a gördülő tervezés módszerének alkalmazását, az IFT rendszeres, éves karbantartását tervezzük. BME IFT 8

1 A BME BEMUTATÁSA: MÚLT, JELEN, JÖVŐ A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2007-ben ünnepli jogelőd intézménye alapításának 225. évfordulóját. A BME jelentős hazai és nemzetközi elismertségű, hagyományosan a gazdasághoz szorosan kötődő intézmény. Az egyetem tudományos eredményei, világhírűvé vált mérnök és pályájukat nem vagy nemcsak mérnökként kiteljesítő tanítványai révén mindig is tagja volt az európai egyetemek nagy családjának. A BME büszke arra, hogy Gábor Dénes, Oláh György, Wigner Jenő Nobel-díjas magyar tudósok a Műegyetemen kezdték tanulmányaikat, sőt Oláh György a diploma megszerzése után oktatóként itt kezdte meg a Nobel-díjhoz vezető kutatásait. Egyetemünk tanára volt Kruspér István (egységes mértékrendszer), Csonka János, Bánki Donát (porlasztó), Zipernowsky Károly (transzformátor), Hauszmann Alajos, Steindl Imre építészek, Wartha Vince (lüsztermáz), a neves közgazdász Heller Farkas, Bay Zoltán (Hold radar kísérletek), Simonyi Károly (A fizika kultúrtörténete), s a sor még folytatható. Tanítványaink közül Kármán Tódor az aerodinamika nemzetközi hírű tudósa lett, Jendrassik György nevéhez fúződik a dizelmoror kifejlesztése, Kandó Kálmán a vasútvillamosításban szerzett érdemeket, de építészként a Műegyetemen szerezte diplomáját Rubik Ernő is. Műegyetemi hallgatóként eddig 18 sportoló szerzett olimpiai bajnoki címet, köztük az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd is. A BME az elit európai mérnökképző intézményeket tömörítő szervezet (CESAEER) igazgató tanácsának tagja, diplomáit a Nemzeti Mérnökszervezetek Európai Szövetsége (FEANI) az euromérnöki cím alapfeltételeként elfogadja. Az egyetem neve és szervezete az eltelt közel 225 éve alatt többször változott, de sohasem változott a cél: a képzésben ötvözni a magas szintű elméleti megalapozottságot és a gyakorlati ismeretek oktatását a gazdasággal való szoros kapcsolat révén, hogy az intézmény Európa aktív, jelentős műszaki, természet -és gazdaságtudományi oktatókutató központja maradjon. Partnerség innováció versenyképesség: mindezek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem olyan alapértékei, melyek biztosítják és lehetővé teszik helytállását mind a hazai, mind az összeurópai felsőoktatási térségben. 1.1 A BME története 1.1.1 Institutum Geometrico-Hydrotechnicum A hazai technikai szakoktatás, s egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében alapított, Institutum Geometrico- Hydrotechnicum néven ismertté vált mérnökképző intézet volt. Az Institutum hivatalos megalapítására 1782. augusztus 2-án került sor, ezen a napon írta alá II. József az alapító rendeletet. Az Institutum Geometricum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, 12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben. A rendeletben BME IFT 9

az alapítás indoklásán kívül még egy fontos határozat található, amely Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, s erről bizonyítványt szerzett. Ez az intézkedés az újonnan alapított intézet rangját és a mérnöki munka presztízsét emelte, hiszen a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve. A mérnöki intézet az alapító rendelet értelmében egy hároméves továbbképző tanfolyam volt, amelyre a tudományegyetem vagy a vidéki akadémiák bölcsészeti tanfolyamának elvégzése után lehetett felvételt nyerni. Az alapító rendelet az intézetben oktatandó tantárgyakként egy fő- és két melléktárgyat nevezett meg. A főtárgy maga az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították, Buda és Pest környékén tartandó terepgyakorlatokkal kiegészítve. Melléktárgyként a mechanika és a mezőgazdaságtan szerepelt, amelyek hallgatása ugyan kötelező volt, de csak járulékosan, kisebb óraszámban. A tanulmányokat külön elméleti és külön gyakorlati részből álló szigorlattal kellett lezárni. A gyakorlati mértan és vízépítészet tanárai közül mindenképpen említésre érdemes az intézet első igazgatója, Rausch Ferenc (1782 1800 között állt az intézet élén), a gyakorlati oktatásra nagy hangsúlyt fektető Petzelt József, aki 1841 48 között vezette az Institutumot. A mérnöki intézetben is oktató tudományegyetemi tanárok közül Horváth Ker. János, Tomcsányi Ádám, Wolfstein József, Petzval József, Petzval Ottó és Jedlik Ányos voltak a legjelentősebbek. Az Institutum Geometricumban szerzett mérnöki oklevelet Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Vedres István, Reitter Ferenc. 1.1.2 József Ipartanoda V. Ferdinánd király 1844. június 12-én írta alá az Ipartanoda megalapításáról szóló rendeletet. Megszervezése két évig húzódott, ezért csak 1846. november l-jén nyitotta meg kapuit. Ugyanebben az évben vette fel az intézet József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet. Az Ipartanodában, amelynek igazgatója Karácson Mihály lett, nyolc tanszéket szerveztek. Ezek egy részét már 1846-ban betöltötték: a mennyiségtan professzora Arenstein József, a természetrajz és áruismereté Mihálka Antal, a német nyelv és kereskedelemtané Mayer Frigyes, a rajzé Jubal Károly, a kereskedelmi számvitelé Conlegner Károly lett. A következő évben nyert kinevezést a kémia és technológia tanszékre Nendtvich Károly, a fizikára pedig Sztoczek József. Az intézetben a tanulmányi idő három év volt. Az első, előkészítő év után a képzés három osztályra vált szét, úgymint technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve a magyar volt. Az új intézmény szervezete és oktatási rendje még teljesen ki sem kristályosodhatott, amikor 1848 márciusában kitört Pesten a forradalom, amelyhez az Ipartanoda hallgatói az elsők között csatlakoztak. A hallgatóság április elejére 12 pontban fogalmazta meg követeléseit az ipartanodai oktatás átalakításáról, amelynek első pontjaként az intézet egyetemmé való átszervezése szerepelt. Ezzel nem csak a tanári kar, de az új kormány kultuszminisztere, Eötvös József is egyetértett, aki ígéretet tett arra, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot minél hamarabb benyújtja az országgyűlésnek. Erre azonban nem került sor. BME IFT 10

1.1.3 Joseph Industrieschule Az Institutum és az Ipartanoda összevonásából új tanintézet alakult meg 1850. szeptember 19-én Joseph Industrieschule néven. Az intézet oktatási nyelve a német volt. A József Ipartanoda rövid, négyéves működését tulajdonképpen csak kísérletnek tekinthetjük. Sikertelennek, de mégsem eredménytelennek, mert fennállása alatt a megreformálására született elképzelések közül többet sikerült hasznosítani az önálló Műegyetem megszervezésekor. 1.1.4 Joseph Polytechnicum 1856. szeptember 30-án jelentős változás történt az intézmény életében, ugyanis ezen a napon írta alá Ferenc József azt az előterjesztést, amely az Industrieschulét Joseph Polytechnicum néven felsőfokú tanintézetté emelte. Az új szervezeti szabályzat szerint a Polytechnicum tanulmányi ideje négy év volt, s az oktatás két előkészítő és technikai osztályban folyt. A kötött tanrendű, egyéves előkészítő osztályt 18 évnél idősebb, gimnáziumi vagy reáliskolai végzettséggel nem rendelkező jelentkezők számára szervezték. A hároméves technikai osztály a tanszabadság alapján állt, a hallgatók maguk választhatták az érdeklődési körüknek megfelelő műszaki és gazdasági tárgyakat, és tették le azokból a vizsgákat. A politikai helyzet változása mint korábban annyiszor most is éreztette hatását az intézményben. 1860-ban visszaállították a magyar nyelvű oktatást. Sztoczek József lett az iskola igazgatója, amely ettől kezdve a politechnikum helyett a Királyi József Műegyetem elnevezést használta. 1865-ben megszűnt az előkészítő osztály, ekkortól a Műegyetem két műszaki és közgazdasági osztályból állt, amelyekbe közvetlenül, de csak középiskolai végzettséggel lehetett bejutni. A kiegyezés (1867) után, az 1867/68-as tanévtől kezdve az oktatás tovább differenciálódott. A technikai osztályon belül elkülönítették a gépészek, az általános mérnökök és a vegyészek képzését. A közgazdasági osztályon szintén elkülönült a kereskedelmi és a mezőgazdasági szak. Az említett szervezeti változások során kialakult rendszer már tulajdonképpen előképe volt annak a kari szervezetnek, amelyet az 1871-ben kiadott új szabályzat rögzített. Eötvös József, aki már 1848-ban is pártolta az önálló Műegyetem létrehozását, 1870. április 7-én terjesztette a képviselőház elé törvényjavaslatát a Királyi József Műegyetem újjászervezéséről. 1.1.5 Királyi József Műegyetem 1871. július 10-én Ferenc József is jóváhagyta a Műegyetem új szervezeti szabályzatát. Az 1871/72-es tanévet a Műegyetem már új szervezeti rendben kezdte meg. A Királyi József Műegyetem volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte. Az új szabályzat szerint az intézmény élén a korábbi, kinevezett igazgató helyett az egyetemi tanács által választott, s a kultuszminiszter által megerősített rektor állt. A Műegyetem első rektorává az addigi igazgatót, Sztoczek Józsefet választották meg. Eredetileg öt szakosztályt tulajdonképpen kart akartak szervezni, de ezek közül kettőt csak egy-egy szakosztály részeként hoztak létre. Az 1871-ben felállított három szakosztály az egyetemes, a mérnöki és a gépészmérnöki volt. Az építészi és vegyész szakosztály hely- és tanerőhiány miatt csak az 1873/74-es tanévben kezdte meg működését a mérnöki, illetve az egyetemes szakosztály keretén BME IFT 11

belül. A szakosztályok élén a szintén választott és a minisztérium által megerősített dékánok álltak. Az egyetemes szakosztály első dékánja id. Szily Kálmán, a mérnökié Kruspér István, a gépészmérnökié Bielek Miksa volt. A Műegyetem rangemelkedése tanárainak megbecsültségét is növelte. Ezt követően a tudományegyetemi tanárokkal egyenrangúaknak tekintették őket, ami abban is kifejezésre jutott, hogy fizetésüket azok szintjére emelték. A szabályzat által előírt tanulmányi rend értelmében, a középiskolai érettségivel belépett hallgatók az egyetemes szakosztályban kezdték meg tanulmányaikat, ahol két éven át természettudományi és más általános tárgyakat hallgattak, s ezután léphettek át a választott hároméves technikai szakosztályba. A tanulmányokat szigorlatokkal kellett befejezni, ezek eredményes letétele után a hallgatók mérnöki, gépészmérnöki, építészi, illetve vegyészi (1907-től vegyészmérnöki) oklevelet kaptak. Ezek szövege a tudományegyetemétől eltérően magyar nyelvű volt. Az első években az oktatásban a tanszabadság elve érvényesült. Erről azonban hamar kiderült, hogy a Műegyetem esetében nem alkalmazható, mert a megfelelő műszaki tudás csak bizonyos logikai rendben, az egyes tárgyak tananyagának egymásra építésével sajátítható el. Ezért az egyetem vezetése 1874/75-ben némileg sértve ezzel a tanszabadságot kész tanrendet adott ki, s azt követésre ajánlotta a hallgatóknak. A Műegyetem 1901-ben jutott az egyetemi jogok teljességének birtokába, amikor megkapta a doktori cím adományozásának jogát, amellyel először 1902-ben élt. A Műegyetemen felavatott első műszaki doktor Zielinski Szilárd volt, aki később az út- és vasútépítéstan professzora lett. Tiszteletbeli doktori címeket is adományoztak, erre először 1909-ben került sor. 1914-ben közgazdasági osztályt hoztak létre a Műegyetemen. Ezen posztgraduális képzés folyt, amelynek keretében a mérnöki oklevéllel rendelkezők egy év alatt közgazdasági mérnöki címet szerezhettek. 1.1.6 Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1934-ben az egyetem ismét jelentős szervezeti változáson ment keresztül. Költségvetési csökkentésre hivatkozva a kormányzat megszavaztatta az országgyűléssel az 1934. évi X. törvénycikket a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megalakításáról. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bányaés Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában. Az új egyetemen öt kart (mérnök és építészmérnöki; gépész- és vegyészmérnöki; bánya-, kohó- és erdőmérnöki; mezőgazdasági és állatorvosi; közgazdaságtudományi) szerveztek. A karok két-két külön osztályból álltak, amelyek a következők voltak: mérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, bánya- és kohómérnöki, erdőmérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, közgazdasági és kereskedelmi, közigazgatási. Az 1934/35-ös tanévet már az új szervezeti formában kezdte meg a Műegyetem, amely a maga 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézményévé vált. Az 1930-as évektől kezdve fűzte szorosabbra kapcsolatait az egyetem az iparral. Ennek konkrét megjelenési formája volt 1938-ban az atomfizikai és textilkémiai tanszék alapítása és felszerelése, amelyet a Tungsram Rt., illetve a Goldberger Textilgyár finanszírozott. Szintén az 1930-as években merült fel a mérnökök továbbképzésének BME IFT 12

gondolata, s általános volt a vélemény, hogy erre valamilyen szervezett forma a legalkalmasabb. A gondolat 1939. július 26-án öltött testet a Műegyetemen megszervezett Mérnöki Továbbképző Intézetben, mely Európa első mérnöktovábbképző intézete volt. 1945 után sorra váltak ki az 1934-ben a Műegyetemhez csatolt karok. 1.1.7 Budapesti Műszaki Egyetem A kiválások után megmaradt intézmény szervezetét az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete szabályozta, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet. A régi egyetem mérnöki és építészmérnöki karának, valamint gépész és vegyészmérnöki karának négy osztálya önállósult, s Mérnöki (Építőmérnöki), Építészmérnöki, Gépészmérnöki és Vegyészmérnöki Karrá szerveződött. A Gépészmérnöki Kar elektrotechnikai tagozatából Európában meglehetősen későn létrehozták a Villamosmérnöki Kart, amelyen a képzés erős- és gyengeáramú, majd műszer tagozaton folyt. 1950 és 1957 között Hadmérnöki Kar működött az egyetemen, amelybe a harmadik évtől jelentkezhettek a többi kar hallgatói. Az 1947-ben megalakult Állami Műszaki Főiskolán indult meg az esti mérnökképzés, amely lehetőséget teremtett a munka mellett a mérnöki oklevél megszerzésére azoknak, akiknek erre korábban nem volt módjuk. Az Állami Műszaki Főiskolát 1951-ben megszüntették, feladatát, az esti tagozatos mérnökképzést a Műegyetem vette át. Az 1950-es évek első felében ismét többször átszervezték az egyetemet. 1952-ben a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar önállósult, Építőipari Műszaki Egyetem néven. Időközben 1951-ben önálló Közlekedési Műszaki Egyetemet létesítettek Szegeden, amely 1952-ben Szolnokra költözött. Ezt 1955-ben Budapestre helyezték át, s Közlekedési Üzemmérnöki Karként beleolvasztották az Építőipari Műszaki Egyetembe, létrehozva ily módon az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet. Közben a másik intézményben, a Budapesti Műszaki Egyetemen is szerveztek egy új kart 1953-ban. A Gépészmérnöki Karból kivált a Gépgyártómérnöki Kar, de ezt egy év múlva meg is szüntették. Az a furcsa szituáció állt elő, hogy egy helyen, sokszor közös épületeket és laboratóriumokat használva működött két önálló, saját apparátussal rendelkező egyetem. Ez az állapot 1967-ben szűnt meg, amikor az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet beolvasztották a Budapesti Műszaki Egyetembe. Az ekkor létrejött hat karú egyetem húsz éven keresztül működött ebben a formában. Az 1987-ben indult informatika szak jelentős térnyerésének eredményeképpen a Villamos-mérnöki Kar 1992-től Villamosmérnöki és Informatikai Kar néven folytatja tevékenységét. A másik változást a Természet- és Társadalomtudományi Kar létrehozása jelentette. A kar 1998-ban Természettudományi, illetve Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar néven kettévált. 1984-től térítéses képzés keretében angol nyelvű oktatás is folyik az egyetemen, az idegen nyelvű képzés 1988-ban orosz, 1991- ben francia, 1992-ben német nyelvűvel egészült ki. A doktori cím adományozásában is történtek változások. Az 1901-ben elnyert jogot a szovjet rendszerű tudományos fokozatok bevezetése miatt elvesztette, s csak 1957-ben kapta vissza. 1991-től az országban elsőként a Műegyetemen indult be a 3 éves nappali doktoranduszképzés. 1993-tól került bevezetésre a kreditrendszer, 1997-től a költségtérítéses képzésre is van lehetőség. BME IFT 13

1.1.8 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A kari struktúrában bekövetkezett változás az intézmény elnevezésében is megmutatkozott; 2000. január 1-jétől az egyetem új neve: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) A Műegyetem ma az ország legnagyobb műszaki kutató, fejlesztő helye, ahol jelentős természettudományi és társadalomtudományi kutatás is folyik. A nagy hazai és multinacionális cégek szinte mindegyike kötött több éves kutatási együttműködési szerződést az egyetemmel, illetve jól felszerelt laboratóriumokat telepítettek ide. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai szinte az egész világra kiterjednek. Oktatási és tudományos kapcsolatainkat mintegy 120 egyetemmel kötött együttműködési szerződés szabályozza. Német, francia, angol, japán és amerikai kapcsolataink különösen jelentősek. Nemzetközi szervezeti tagságaink közül az EUA, CESAEER, IAU, Dunai Rektorok Konferenciája a legfontosabbak. Diplomáinkat a FEANI az európai mérnöki minősítés alapfeltételeként elfogadja. A BME 2001 óta készült a többciklusú képzésre való áttérésre, 2005 szeptemberétől felmenő rendszerben a szakok egy részén, 2006 szeptemberétől minden szakon elindult a BSc (BA) képzés. Az MSc (MA) szakok akkreditálása gyakorlatilag lezárult. 2005-2006-ban 5 tudásközpont alakult, melyek létrejötte a kutatási és innovációs tevékenység intenzívebbé tételének új formáját jelenti a Műegyetemen. Az egyetemen működő, az oktatásban nem közvetlenül résztvevő intézmények közül a legjelentősebb az 1848-ban alapított országos műszaki könyvtár. A könyvtár 2001. július 1-től BME OMIKK néven országos feladatkörű nyilvános szak-és egyetemi könyvtárként működik. 1896-ban alakult meg a Műegyetemi szimfonikus Zenekar, mely a világ legrégebbi amatőr egyetemi zenekara a zenei fakultással nem rendelkező egyetemek közül. 1897-ben jött létre a mai is működő Műegyetemi Atlétikai és Futball Club 1925-ben szervezték meg egyetemünkön világviszonylatban is elsőként az orvosi rendelőintézetet, akkori nevén Egészségvizsgáló Intézetet. Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik bölcsője a Műegyetem aulája volt, az a nagygyűlés, melyen döntöttek a másnapi felvonulásról, amely a forradalomhoz vezetett. Az egyetem történelmi campusa a Duna parttal együtt 1987 óta az UNESCO döntése értelmében a világörökség része. 1.2 Helyzetünk a legfontosabb tény és tervadatok tükrében A BME Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, amely továbbra is őrzi saját hagyományait: a magas színvonalú oktatást és kutatást, a szakszerűséget, a komplex, jövőbe tekintő szakmai megközelítést. Ebben a fejezetben konkrétan, adatokra alapozva összefoglaljuk az Egyetem helyzetét és ebből kiindulva a legfontosabb jellemzők várható alakulását. Megjegyezzük, hogy a tervezési feltételekben igen nagy a bizonytalanság. Nem ismerhetjük még a lineáris kétciklusú képzésre való áttérés társadalmi hatásait, a következő évfolyamokban a műszaki pályákra való jelentkezés BME IFT 14

népszerűségének alakulását, az MSc képzések konkrét finanszírozási módját, a felsőoktatási részhozzájárulás (FER) és más tényezők hatásait. A demográfiai trend, a fiatal korosztályok csökkenő létszáma óvatos létszámtervezést indokol, akkor is, ha a BME felvételi keretszámai 2005-2006-ban is növekedtek és szerény növekedésre a következő években is számítunk a műszaki és természettudományos területek kormányzati preferenciája miatt. A létszámnövekedés azonban sokáig nem maradhat fenn már (bár a jelen IFT tervezési időszakára még jellemző lehet). Demográfiai okból 2010 után az országos hallgatói létszám erőteljesebb csökkenését kell feltételeznünk. A jelen tervezési időszak az erre való felkészülést is szolgálja. A Műegyetemen elsősorban ennek fő irányai a kiemelt arányú MSc és PhD képzések valamint az élethosszig tartó tanulás támasztotta követelményeknek való megfelelés. Az osztatlan egyetemi képzésre felvettek nagy része (az építész szak kivételével) a 2009/10 tanévben végez, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy jelentős azok száma, akik 10 félév alatt nem szerzik meg diplomájukat. A BSC létszám felmenő rendszerben 2009-10- re feltöltődik, ezt követően nagyjából stagnálni fog, illetve a demográfiai helyzet miatt az intézmények közötti verseny a hallgatókért növekedni fog. A 2008-tól beinduló MSC szakok feltöltődése 2010-ben történik meg. A Műegyetem arra törekszik, hogy az MSc/BSc létszámok aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Egyetemi átlagban (differenciált kari eloszlásban) legalább 30%-os MSc/BSc hallgatói létszámarányt kívánunk elérni 2011-ig. Az említett arányt későbbiekben legalább 70%-ig kivánjuk növelni Ez megfelel elit egyetemi törekvéseinknek, a felsőoktatási képzés magasabbi szintjét célozza meg. A Műegyetem továbbra is a PhD képzés meghatározó intézménye kíván maradni, jelentős létszámmal és kiváló színvonalon. Az EU létszámarányos kutatószáma elmarad az USA hasonló mutatójától. A BME hozzá kíván járulni e fontos versenyképességi mutató javításához. A BME PhD hallgatói létszáma ma is jelentős. Ennek növelése nem elképzelhetetlen, de a hangsúly a minőség megőrzésén és az eredményesség javításán van. Megfontoljuk a nem PhD fokozattal végződő (pl. szakmérnöki) kutatóképzési kimenet megvalósítását. A kiválósági képzéshez igen fontos a jelenleginél kisebb hallgató/oktató arány. Ezért a célért a 2007-11 közötti időszakban különösen nehéz körülmények között kell dolgoznunk. Nagy energiákat köt le az osztatlan képzésről a lineárisra való átállás. A már beindult BSc képzések kezdeti feladatai, a tapasztalatok feldolgozása, beépítése, az MSc képzések előkészítése, akkreditálása, beindítása rendkívüli terhelést és új típusú feladatokat is ad. Nem kevés olyan hallgató várható, aki nem fejezi be 2009/10-re az osztatlan képzésben indult tanulmányait, ami még létszámcsúcsot is eredményezhet miközben már a demográfiai eredetű országos létszámcsökkenésre kell felkészülnünk. Az élethosszig tartó tanulás követelménye a tudástársadalom kialakulásával együtt jár, ennek megfelelően európai és magyarországi kormányzati törekvések irányulnak erre. Emiatt nagyobb hangsúlyt kap a felnőttek továbbképzése, rövidebb idejű tanfolyamokon vagy távoktatási formában. E megfontolások alapján két változatban dolgoztuk ki az intézményfejlesztési elképzeléseket. E két lehetséges pályát az 1.2.2 pont gazdasági tervadatai tükrözik, illetve a későbbi fejezetek szövegezésében szólunk a konkrét fejlesztési tervekről. BME IFT 15

Az A=Alap változat lényegében a jelenlegi feltételek és körülmények fennmaradását feltételezi, a már kialakult külső-belső folyamatok és érdekeltségek alapján tervezi a 2007-11-es időszakot. A B=Bővített változat arra épít, hogy az Egyetemre vonatkozó szabályozás valódi gazdálkodási lehetőségeket fog biztosítani és a Nemzeti Fejlesztési Tervben érvényesül a tudástársadalom fontossága, ezért az Egyetem további fejlesztési forrásokhoz juthat, amit gazdálkodási felelősségével és önállóságával ki is aknázhat. A B változat tehát további erőforrásokat tervez mozgósítani nemzetközi versenyképességünk erősítéséhez, Ennek érdekében: a Nemzeti Fejlesztési Tervben további fejlesztési forrásokra pályáz, aktívan rész vesz a fejlesztési és tudáshasznosítási projektekben, intenzívebben hasznosítja a létesítményeit, megfelelő elemzések alapján egyes ingatlanait értékesíti, továbbra is nagy figyelmet fordít eredményes saját bevételszerzési tevékenységeire, fenntartja és a mindenkori kihívásokhoz igazítja ezt elősegítő belső érdekeltségi rendszerét, még jobban kihasználja a decentralizált felnőttképzési lehetőségeket, képzési és kutatás.fejlesztési tevékenységeiben is nagyobb közvetlen figyelmet fordít a regionális és európai dimenziókra. 1.2.1 A hallgatói és a dolgozói létszámok alakulása Az 1-1. táblázat hallgatói és dolgozói létszámbecslése egyetlen változatot tartalmaz, mert a fő számokat tekintve kicsi mozgásteret látunk. Radikális hallgatói létszámváltozással 2010-ig egyik irányban sem reális számolnunk. Fentebb jeleztük azonban, hogy a legtöbb képzési területen a mesterképzésbe jelentős számban kívánunk hallgatókat felvenni. A magasabb MSc normatíva lehetővé teszi, hogy az oktatói létszám lényegében változatlan maradjon összességében csökkenő hallgatói létszám mellett. Így a jelenlegi, kedvezőtlen hallgató/oktató arány a BME-n javulni fog. A képzési formák felés átfutási ideje miatt a hatás az IFT időhorizontjának a végén teljesedhet csak ki. Az osztatlan képzés utolsó teljes évfolyama 2009-ben fut ki (az un. lemaradók, azaz a tanulmányaikat 10 félévnél hosszabb idő alatt befejezők még 2009-2010-ben is hallgatóink lehetnek). A felfutó alapképzésbe 2007-ben az előző évi létszámnál még némileg nagyobb számú hallgatót tervezünk felvenni. 2008-ban néhány szakon, 2009-től minden általunk oktatott területen elindulnak a mesterképzések. 2010-re a mesterképzés létszámai feltöltődnek és a gyakorlatban is megismerjük a mesterképzés finanszírozását, továbbá kiforr az MSc képzésbe való bekerülés rendje. Erre az évre feltehetően kialakul az a szabályozás és gyakorlat, ami kellő alapot ad szakonként differenciált módon - a magas MSc/BSc hallgatói létszámarányú kiválósági képzésünk megvalósításához. Ennek megfelelően az összhallgatói létszám 2009-ben már csökkenni kezd. A csökkenés 2010- ben folytatódni fog. A stagnáló dolgozói létszámadatok amint azt fentebb írtuk igen jelentős minőségi fejlesztést és amennyire csak lehetséges fiatalítást takarnak. 1-1. táblázat: Hallgatói és dolgozói létszámadatok Mutatók 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1 Karok szám (db) 8 8 8 8 8 8 BME IFT 16

2 Oktatott szakok száma (db) 28 37 37 50 66 66 3 Hallgatói létszám Nappali tagozatos hallgatói létszám összesen 17 648 17 719 18180 18000 17300 16600 Dolgozói létszám 4.1. Teljes munkaidős oktatói létszám (fő) 1 119 1 088 1 050 1 050 1 050 1 050 4.2. Részmunkaidős oktatói létszám (fő) 63 60 60 60 60 60 Oktatói létszám összesen (fő) 1 182 1 149 1 110 1 110 1 110 1 110 5.1. Kutatók (fő) 168 185 185 185 185 185 6.1. Oktatást segítő nem oktatói létszám (fő) 273 267 290 310 310 310 7.1. Adminisztrációs létszám (fő) 415 403 400 395 390 385 7.2. Egyéb alkalmazotti létszám (fő) 387 363 360 355 350 345 Dolgozói létszám összesen (fő) 2 425 2 367 2 345 2 355 2 345 2 335 Megjegyzések Hallgatói létszám: minden évben az októberi statisztika alapján A hallgatói létszámban az összes nappali PhD hallgató szerepel (az államilag nem finanszírozottak is) 1.2.2 A legfontosabb gazdasági jellemzők alakulása A BME állami felsőoktatási intézmény. Ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a gazdasági élet szereplőivel: kutatási teljesítményének jelentős részét és oktatási tevékenységének egy részét is a gazdasági szereplők megrendelésére végzi. A Műegyetem bevételeinek kb. 50%-át adja az oktatási tevékenységhez kapcsolódó állami fenntartói támogatás, a másik kb. 50% az Egyetem saját árbevétele. A 2007-2011-es időszak tervezésében is nagyjából ezekre az arányokra tudunk építeni. A bevételek tervezésénél a következő alapfeltételezésekre építettünk: - az oktatási tevékenységhez kapcsolódó állami fenntartói támogatás a 2006-os reálértéken marad, - a hallgatói és a dolgozói létszámok az 1-1 táblázat szerint alakulnak, - megjelenik, érzékelhető pénzügyi nagyságrendben a kiválósági (kutatóegyetemi) támogatási komponens, - az egyetem a korábbi évekhez hasonlóan sikeres lesz a bevétel-szerzésben. A BME kiadásait két nagy csoportban célszerű megmutatni: alaptevékenységhez kapcsolódó kiadások és a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó kiadások Alaptevékenységünk a felsőoktatás és az alapkutatás. A Műegyetem jelentős mértékben végez megrendelésre alkalmazott kutatásokat, fejlesztéseket és továbbképzéseket is, vállalkozási jelleggel. A vállalkozási tevékenységhez, ezen belül főleg a kutatásokhoz kapcsolódik egy sor kiadás is, amelynek zömét a személyi juttatások és ezek járulékai, valamint a szükséges eszközök és anyagok beszerzése teszi ki. A BME vállalkozási tevékenysége eddig is és a tervek szerint a jövőben is - jelentősen hozzájárul az alaptevékenység ellátásához. Egyrészt, a kutatási tevékenységek hozzák azt a tudás-többletet, amivel az oktatás magas színvonala fenntartható. Másrészt, a kutatások bevételei közvetlenül is hozzájárulnak az intézmény fenntartásához. BME IFT 17

Az alábbi táblázatokban a jövőre vonatkozó adatokat 2006-os árszinten terveztük. A változat 1-3 A BME (tervezett) bevételei A változat BEVÉTELEK 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Hallgatói támogatás 1 2 432 2 782 3 228 3 390 3 559 3 737 3 924 Oktatói, kutatói ösztöndíjak 114 91 9 9 9 10 10 Közoktatási feladatellátás 14 15 15 15 15 15 15 Képzés-tudományos fenntartási támogatás 1 10 754 11 186 11 607 11 955 12 314 12 683 13 064 Programfinanszírozás 1 196 1 130 784 627 502 401 321 Működési és felhalmozási támogatás összesen 14 510 15 204 15 643 15 995 16 399 16 846 17 334 Támogatás értékű működési bevétel 2 704 2 043 2 261 2 328 2 410 2 494 2 569 Támogatás értékű felhalmozási bevétel 1 526 906 1 300 1 339 1 386 1 434 1 477 Kutatóegyetemi támogatás 0 0 0 0 0 0 0 Összes bevétel államháztartáson belül 4 231 2 949 3 561 3 667 3 796 3 929 4 047 Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel 19 24 21 21 22 23 24 Egyéb saját bevétel 6 266 6 861 6 989 7 089 7 231 7 380 7 601 ÁFA bevételek, visszatérülések 816 837 872 898 929 962 990 Hozam és kamat bevételek 7 107 60 62 64 66 68 Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 2 021 2 585 2 060 2 122 2 196 2 273 2 341 Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 6 15 9 9 10 10 10 Pénzügyi befektetések bevételei 0 3 62 122 122 126 130 Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 696 781 726 690 718 743 765 Támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülről 7 8 11 12 12 12 13 Összes bevétel államháztartáson kívülről 9 839 11 220 10 809 11 024 11 303 509 11 595 632 11 943 499 Pénzforgalmi bevételek összesen 28 579 29 373 30 013 30 688 31 498 32 371 33 324 BME IFT 18

1-4 táblázat: A BME alap- és vállalkozást is tartalmazó tervezett kiadásai A változat Megnevezés Összesen 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Személyi juttatás 10 990 12 072 11 754 11 754 11 754 11 754 11 989 Munkaadókat terhelő járulékok 3 230 3 506 3 761 3 761 3 761 3 761 3 837 Dologi és egyéb folyó kiadások 6 600 6 868 7 424 7 828 8 338 8 672 8 872 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2 245 2 400 2 905 3 051 3 203 3 363 3 532 Államháztartáson kívüli pénzeszközátadás 454 453 454 454 454 454 454 Felújítás 537 947 1 727 1 413 1 725 1 945 1 945 Felhalmozás 1 900 1 960 1 960 1 960 1 960 1 960 1 960 Támogatási célú kölcsön nyújtás államháztartáson kívülre 7 7 7 7 7 7 7 Összesen 25 963 28 213 29 993 30 228 31 202 31 916 32 595 1-5 táblázat A várható költségvetési egyenleg alakulása A változat 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Pénzforgalmi bevételek összesen 28 579 29 372 30 013 30 688 31 498 32 371 33 324 Kiadások összesen 25 963 28 213 29 993 30 228 31 203 31 917 32 595 Egyenleg A 2 616 1 159 20 460 295 454 729 BME IFT 19

B változat 1-6 A BME (tervezett) bevételei B változat BEVÉTELEK 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Hallgatói támogatás 1 2 432 2 782 3 228 3 390 3 559 3 737 3 924 Oktatói, kutatói ösztöndíjak 114 91 9 9 9 10 10 Közoktatási feladatellátás 14 15 15 15 15 15 15 Képzés-tudományos fenntartási támogatás 1 10 754 11 186 11 607 11 955 12 314 12 683 13 064 Programfinanszírozás 1 196 1 130 784 627 502 401 321 Működési és felhalmozási támogatás összesen 14 510 15 204 15 643 15 995 16 399 16 846 17 334 Támogatás értékű működési bevétel 2 704 2 043 2 261 2 328 2 410 2 494 2 569 Támogatás értékű felhalmozási bevétel 1 526 906 1 300 1 339 1 386 1 434 1 477 Kutatóegyetemi támogatás 0 0 200 1 000 1 000 1 000 1 000 Összes bevétel államháztartáson belül 4 231 2 949 3 561 3 667 3 796 3 929 4 047 Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel 19 24 21 21 22 23 24 Egyéb saját bevétel 6 266 6 861 7 000 7 204 7 449 7 703 7 928 ÁFA bevételek, visszatérülések 816 836 871 898 929 962 990 Hozam és kamat bevételek 7 107 60 62 64 66 68 Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 2 021 2 585 2 060 2 122 2 196 2 273 2 341 Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 6 15 9 9 10 10 10 Pénzügyi befektetések bevételei 0 3 62 122 122 126 130 Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 696 781 726 690 718 743 765 Támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülről 7 8 11 12 12 13 13 Összes bevétel államháztartáson kívülről 9 839 11 220 10 821 11 139 11 522 11 918 12 270 Pénzforgalmi bevételek összesen 28 579 29 373 30 224 31 803 32 717 33 693 34 650 BME IFT 20

1-7 táblázat: A BME alap- és vállalkozást is tartalmazó tervezett kiadásai B változat Megnevezés Összesen 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Személyi juttatás 10 990 12 072 11 754 12 342 12 342 12 342 12 589 Munkaadókat terhelő járulékok 3 230 3 505 3 761 3 949 3 949 3 949 4 028 Dologi és egyéb folyó kiadások 6 600 6 868 7 565 8 074 8 584 8 917 9 116 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2 245 2 400 2 905 3 051 3 203 3 363 3 532 Államháztartáson kívüli pénzeszközátadás 454 454 454 454 454 454 454 Felújítás 537 947 1 727 1 413 1 725 1 945 1 945 Felhalmozás 1 900 1 960 1 960 1 960 1 960 1 960 1 960 Támogatási célú kölcsön nyújtás államháztartáson kívülre 7 7 7 7 7 7 7 Összesen 25 963 28 213 30 134 31 250 32 224 32 938 33 631 1-8 táblázat A várható költségvetési egyenleg alakulása B változat 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Pénzforgalmi bevételek összesen 28 579 29 373 30 224 31 803 32 717 33 693 34 650 Kiadások összesen 25 963 28 213 30 134 31 249 32 224 32 937 33 631 Egyenleg B 2 616 1 160 90 553 492 756 1 019 A fenti táblázatokban bemutatott adatokból kiderül, hogy a nagy létszámú, viszonylag kevés szakon folyó (tehát nem szétaprózott) oktatás és az országosan kiemelkedő árbevételű kutatás-fejlesztési tevékenység ellenére, a BME pénzforgalmi egyenlege csak akkor marad stabil, ha: - az osztatlan képzésről kétciklusú képzésre való átállás nem jár a támogatás csökkenésével, - szabadon hasznosíthatja létesítményeit, - kiválósági kutatóegyetemi támogatáshoz illetve fejlesztési lehetőséghez is jut. 1.2.3 A legfontosabb oktatási jellemzők A Műegyetem hallgatói és nem hallgatói jogviszonyban végezhető képzést is szervez. A Műegyetem oktatásszervezésében figyelembe veszi az Európai Felsőoktatási Tér követelményeit, ajánlásait és a kormány, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási irányelveit: A BME, mint a magyar felsőoktatás magas presztízsű intézménye, hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő minőségi oktatást és BME IFT 21

tudományos képzést. Az oktatásban a Műegyetem (hagyományainak megfelelően) biztosítja az elmélet és gyakorlat egységét, azaz a magas szintű elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon alapuló gyakorlati képzést. A tudomány haladását és a társadalom igényeinek változását figyelembe véve feladatának tekinti a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését, mind a többciklusú, mind a többnyelvű oktatás területén. Az 1999-es Bolognai Nyilatkozat célkitűzéseinek megvalósítására a BME már 2005- ben indított szakokat a többciklusú képzés szerint, ebben az évben még párhuzamosan a hagyományos egyetemi képzéssel. 2006-ban a Műegyetemen már kizárólag az új képzési strukturához igazodva indultak az alapképzések. Hagyományos 10 féléves képzéseink felmenő rendben, folyamatosan befejeződnek. A Műegyetem a magyar műszaki felsőoktatás zászlóshajója. Ezt a pozíciót meg kívánjuk tartani. Nagyrészt MSc hallgatókat kívánunk oktatni, csökkentett létszámmal megtartva jelenlegi BSc képzéseinket is. Az MSc és BSc hallgatók létszámaránya szakonként eltérő lesz. A Műegyetem meghatározó szerepet játszik és a jövőben is játszani fog Magyarországon a matematikai, természettudományi vagy műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelésében (amit többek között az Európai Unió Oktatási tanácsa 2003-as határozata is előír). Az Egyetem megteremti a lehetőséget a 25-64 év közötti korosztály számára az egész életen át tartó tanulás megvalósításához is. 1.2.4 A legfontosabb kutatás-fejlesztési jellemzők Az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenysége elsősorban az oktatók és kutatók tudásbázisára épül. A kutatási tevékenység során előálló tudás-bővülés jelentősen hozzájárul az oktatás magas színvonalának fenntartásához és továbbfejlesztéséhez is. A kutatási tevékenység egyszersmind hozzájárul az egyetem tanszékeinek, intézeteinek, karainak fenntartásához is. A gazdasági adatokból is következtethettünk arra, hogy keresztfinanszírozás működik a kutatásból az oktatási tevékenység felé. A kutatás-fejlesztési-innovációs (K+F+I) tevékenységekhez a forrást döntően pályázati, valamint közvetlen vállalati megbízások útján szerzi meg az Egyetem. Az 1-7 táblázat megmutatja, hogy a Műegyetem igen aktív és sikeres a K+F+I források elnyerésében. 1-7 táblázat A BME 2005. évi kutatási és fejlesztési aktivitását jellemző legfontosabb adatok A K+F pályázati forrás Megnevezése A K+F pályázati bevétel Összege 2005-ben [Millió Ft] A 2005-ben bevételt hozó K+F pályázatok száma [db] A pályázatok számának megoszlása a teljes futam-időre elnyert támogatás összege szerint Legfeljebb 5 millió Ft-os [db] Hazai pályázatok összesen 3 144,722 362 111 251 Külföldi pályázatok összesen 781,544 89 16 73 ebből EU 5. keretprogram 114,683 14 0 14 ebből EU 6. keretprogram 500,259 53 7 46 Külső megrendelésre (vállalkozás is) 969,296 273 214 59 5 millió Ft feletti [db] BME IFT 22

végzett K+F tevékenység Mindösszesen 4 895,562 724 341 383 Az IFT tervezési időszakát megelőző EU kutatás-fejlesztési keretprogramban, nemzetközi megmérettetésben is igen eredményes volt a Műegyetem (1-8 ábra). 1-8 ábra A BME sikeres EU 6. keretprogram pályázatai BME EU6. Keretprogram sikeres pályázatai db 50 40 30 20 10 0 Program 1. Élettudományok 2.IST 3. Nanotechnológia 5. Élelmiszer 6. Fenntartható fejlıdés Marie Curie Euratom Egyéb Szakterületek szerint a jelenleg legaktívabb K+F területek az alábbiak: anyagtudományok, nanotechnológia atomtechnika, sugár- és magfizika automatizálás polimertechnológia, műanyagok és kompozitok alkalmazott biotechnológia szerves kémiai és gyógyszeripari kutatások elektrotechnika, robotika élelmiszerkémia, molekuláris biológia analitikai és szerkezeti kémia finommechanika, orvostechnika gazdasági és társadalomtudományok híradástechnika, távközlés információtechnológia, szoftvertechnológia, jelfeldolgozás környezettudomány, környezetvédelem méréstechnika gyártástechnológia műszaki tervezés, terméktervezés repülés és űrhajózás, szállítmányozási technikák A BME kutatási tevékenységét a létrehozott szakirodalmi, valamint művészeti és mérnöki alkotó tevékenység során létrehozott publikációk, cikkek, kiadványok és más BME IFT 23