PROGNOZIS_2009: Közép-Dunántúl

PROGNOZIS_2009: Közép-Dunántúl Készült a PROGNOZIS_2009 kutatási program keretében Budapest, 2009. december 1.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést készítette: Németh Nándor, Ph.D. (Pannon.Elemzı Iroda, területi elemzı) Kutatásvezetı: Tóth István János, Ph.D. (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) e-mail: tothij@econ.core.hu Internet: http://econ.core.hu/~tothij MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: gvi@gvi.hu internet: http://www.gvi.hu 2/22

Tartalom Összefoglalás... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1. Településszerkezet, elérhetıség... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2. Demográfiai folyamatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 4. Munkanélküliség, keresetek... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Táblázatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Ábrák... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3/22

Összefoglalás A Közép-Dunántúl összességében Magyarország egyik legjobb gazdasági helyzetben lévı régiója, átlagos fejlettségi szintje inkább a Nyugat-Dunántúléra hasonlít. Belsı, megyei szintő egyenlıtlenségei azonban nagyok, az ipari alapú fellendülésen átment, megújult gazdasági szerkezető Fejér és Komárom-Esztergom megyéhez képest Veszprém megye gazdasága kifejezetten gyengén teljesít. Míg Komárom-Esztergom fejlettségi szintje meghaladja, Fejér megyéé pedig ma már csak megközelíti az országos átlagot, addig Veszprém annak mindössze 77%-án állt 2007-ben, Baranya és Csongrád megye társaságában. Fejér megye növekedése egy, ma már tipikusnak nevezhetı pályát írt le gyors felfutással, majd gyors visszaeséssel, végül relatív stagnálással. Eltérı hangsúlyokkal, de hasonló pálya jellemezte Vas és Gyır-Moson-Sopron, késıbb pedig Komárom-Esztergom megyét. Ez utóbbinál 2005-ig a gyors növekedés szakasza volt jellemzı, majd 2006-ra erıteljes lassulás, relatív visszaesés következett be, amit 2007-ben ismét erıteljes relatív pozíciójavulás kísért. Azon ábrák és táblázatok jegyzéke, ahol meg tudtuk hosszabbítani az idısort a Prognózis_2008 kutatási program eredményeihez képest: 3.1. táblázat 3.2. táblázat 4.1. táblázat 4.2. táblázat 4.3. táblázat 1.1. ábra 3.1. ábra 4.1. ábra 4.2. ábra 4.3. ábra 4/22

1. Településszerkezet, elérhetıség A Közép-Dunántúli Régió településszerkezetét a népességkategóriák egyenletes, országos átlagot közelítı eloszlása jellemzi. Az ország településállományának 13 százaléka található a régióban, s egyetlen, a népesség nagysága alapján képzett településkategória elıfordulása sem haladja jelentısen meg az országos átlagot. A Közép-Dunántúli Régió a kisebb lélekszámú régiók egyike, 1,12 millió ember él itt. A régión belül azonban jelentıs, a megyék és kisebb tájegységek közti településszerkezeti különbségek vannak: Veszprém megye nyugati és déli része jellemzıen aprófalvas szerkezető, míg az egymáshoz e szempontból jelentısen hasonlító Fejér és Komárom-Esztergom megyék, illetve Veszprém megye keleti felének településszerkezetét a nagyobb mérető községek és városok dominálják. Komárom-Esztergom megyében öt, Fejérben pedig négy ötszáz fınél kisebb népességő település található. A régióban négy, méretüket tekintve más régiókhoz képest nem túl jelentısen különbözı megyei jogú város található (Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém és Dunaújváros), közülük a legnagyobb népességő Székesfehérvár 102 ezer lakossal (az ország 9. legnépesebb települése). Tatabányán 72 ezren, Veszprémben 58 ezren, Dunaújvárosban pedig 51 ezren élnek. Az öt középváros Veszprém és Komárom-Esztergom megyében található (Pápa, Ajka, Esztergom, Tata és Várpalota). Oroszlány és Komárom népessége is megközelíti a húszezer fıt. A 31 további, húszezer léleknél kisebb városok egyenletesen oszlanak meg a három megye között. A régióban található az ország egyetlen nem városi jogállású kistérségi központja, Aba (népessége 4600 lélek). 2009-ben Balatonkenese (Veszprém megye) és Rácalmás (Fejér megye) kapott városi rangot a régióban. A Közép-Dunántúl elérhetıségi szempontból a legjobban ellátott régió. A régió népességének csupán 2,2 százaléka él olyan településeken, ahonnét a kistérségi központba 20 percnél többet kell utazni, míg a népesség 70 százaléka 10 percen belül személygépjármővel elérheti a legközelebbi kistérségi központot. A megyeszékhelyek elérhetısége is rendkívül jó, hisz 60 percnél egyetlen településrıl sem kell többet utazni ezek eléréséhez, s a régiós népesség 30 százaléka 15 percen belül el tud jutni a megyeszékhelyekre. A régión belül Veszprém megye déli és nyugati fıleg aprófalvas részérıl kell a legtöbbet utazni ahhoz, hogy az itt élık a nagyvárosi központokba jussanak. Fejér megye déli részének (Sárrét) elérhetıségét az M7-es autópálya közelsége javítja némileg, míg Esztergom környékérıl Budapestet lehet viszonylag rövid idı alatt megközelíteni. A régió népességének közel fele olyan településen él, ahonnét Budapest autóval 60 percen belül elérhetı, míg 46,3% számára a legközelebbi autópálya-lehajtó sincs távolabb 15 percnél. A régió népességének 15 százaléka olyan településen él, ahonnét a legközelebbi osztrák-magyar határátkelı egy órán belül elérhetı. 1.1. táblázat: A Közép-Dunántúl településszerkezete 5/22

Közép- Dunántúl Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Településnagyság-kategóriák <200 200-500 500-1e 1e-2e 2e-5e 5e-10e 10e-20e 20e-50e 50< Összesen településszám (db) 30 79 87 97 72 19 8 5 4 401 régión belüli eloszlás (%) 7,5 19,7 21,7 24,2 18,0 4,7 2,0 1,2 1,0 100 országos részesedés (%) 9,1 11,4 12,9 14,9 14,2 13,0 9,8 12,2 20,0 13 településszám (db) 1 3 18 36 36 9 3 0 2 108 régión belüli eloszlás (%) 0,9 2,8 16,7 33,3 33,3 8,3 2,8 0,0 1,9 100 országos részesedés (%) 0,3 0,4 2,7 5,5 7,1 6,2 3,7 0,0 10,0 3 településszám (db) 0 5 14 24 22 5 3 2 1 76 régión belüli eloszlás (%) 0,0 6,6 18,4 31,6 28,9 6,6 3,9 2,6 1,3 100 országos részesedés (%) 0,0 0,7 2,1 3,7 4,3 3,4 3,7 4,9 5,0 2 településszám (db) 29 71 55 37 14 5 2 3 1 217 régión belüli eloszlás (%) 13,4 32,7 25,3 17,1 6,5 2,3 0,9 1,4 0,5 100 országos részesedés (%) 8,8 10,2 8,2 5,7 2,8 3,4 2,4 7,3 5,0 7 1.1. ábra: Városok a Közép-Dunántúli régióban, 2009. megyeszékhely (3) egyéb megyei jogú város (1) kistérségközpont (21) nem városi kistérségközpont (1) egyéb város (16) S z e r k e s z t e t t e : P a n n o n. E l e m z ı I r o d a 6/22

1.2. ábra: A legközelebbi kistérség-központ közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 30 felett (0) 20-30 (26) 10-20 (230) 10 alatt (119) kistérség-központ (26) 1.3. ábra: A legközelebbi megyeszékhely közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 60 felett (0) 30-60 (219) 15-30 (138) 15 alatt (41) megyeszékhely (3) 7/22

2. Demográfiai folyamatok A Közép-Dunántúli régió népessége 1990 óta alig csökkent, a veszteség mértéke kisebb, mint hatezer fı. Ezzel az országban e régió népességfogyása volt a legalacsonyabb mértékő. Fejér megye népessége 1990 óta a természetes fogyást meghaladó mértékő vándorlási nyereség révén folyamatosan nı, míg Veszprémben és Komárom-Esztergomban szerényebb mértékő népességcsökkenés következett be, bár épp 2006-ról 2007-re Komárom-Esztergom népességszáma újra növekedett, ami Fejér megye pozitívumával együtt kiegyenlítette Veszprém megye adott évi csökkenését. A régió településeinek nagyobbik részét részben vagy egészben kedvezı demográfiai folyamatok jellemzik. A régió nagyvárosainak agglomerációiban a népesség természetes fogyása mellett jelentıs a vándorlási nyereség, s a régióban viszonylag szerény (148 település) az elnéptelenedı belsı perifériák mérete (ilyen Veszprém megye középsı és északi része, Kisbér és Mór környéke, illetve Fejér megye déli része). A régió keleti, Budapesthez közel fekvı települései a fıvárosi agglomeráció kedvezı demográfiai folyamataiban érintettek, míg a régióban található az ország egyetlen, pozitív természetes szaporodási egyenleggel rendelkezı nagyvárosa, Veszprém. 2.1. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg által kirajzolt demográfiai településtípusok a Közép-Dunántúlon (2003-2007 átlaga) mindkettı + (27) -tsz és +ve (216) +tsz és -ve (9) mindkettı - (148) 8/22

Míg Fejér megye vándorlási egyenlege 1990 után a legtöbb évben pozitív volt, addig Komárom-Esztergomé csak a kilencvenes évek második felétıl vált azzá. Ez feltehetıleg összekapcsolható a megye gazdaságának átalakulásával és az újraiparosodással. Veszprém megye az utóbbi néhány évben vándorlási veszteséget könyvelhetett el, az ezredforduló éveiben viszont még nyertese volt a vándorlási folyamatoknak. A három megye teljes demográfiai függıségi rátája lényegében meggyezik: minden 100 aktív korú lakosra 54 fiatal és idıs jut. 9/22

2.1. táblázat: Demográfiai folyamatok a Közép-Dunántúlon 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Függıségi ráta Közép-Dunántúl 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 0,54 Fejér 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 0,54 0,54 0,53 0,53 Komárom-Esztergom 0,59 0,58 0,57 0,56 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 Veszprém 0,61 0,60 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,55 0,54 0,54 0,54 Természetes szaporodás Közép-Dunántúl 0,1 0,5-0,7-1,3-1,4-1,7-2,5-2,4-3,3-3,8-2,8-2,8-2,9-3,5-3,2-3,1-3,2-3,1 Fejér 1,1 1,0 0,1-0,8-0,8-1,4-1,8-1,9-3,1-3,2-2,0-2,0-2,1-2,8-2,3-2,5-2,6-2,6 Komárom-Esztergom -1,0-0,4-1,7-1,9-1,8-2,5-3,2-3,0-3,5-4,1-3,2-2,8-3,7-4,2-3,7-3,6-3,7-3,2 Veszprém 0,0 0,6-0,6-1,4-1,7-1,3-2,6-2,6-3,4-4,4-3,5-3,6-3,1-3,9-3,7-3,5-3,3-3,7 Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg Közép-Dunántúl -0,3-0,6-0,2 0,1 1,3 0,9 0,4 2,0 1,5 1,0 3,1 1,9 0,4 0,7 0,6 0,7 1,2-0,2 Fejér 2,1 0,0-0,2 0,7 1,2 2,0 1,8 3,8 2,0 1,6 5,9 2,9-0,1 1,4 1,5 1,3 1,9 1,6 Komárom-Esztergom -2,6-0,5-0,6 0,0 0,0 0,1-0,3 1,7 2,4 3,0 3,2 2,7 1,1 1,0 2,0 1,6 3,0 0,5 Veszprém -1,1-1,3 0,2-0,4 2,4 0,2-0,7 0,3 0,0-1,4-0,2 0,2 0,4-0,5-1,7-0,8-1,2-2,9 Állandó vándorlási egyenleg Közép-Dunántúl 0,9 0,6 0,7 0,5 0,4 0,2 Fejér 1,7 2,1 2,1 1,6 1,2 1,1 Komárom-Esztergom 0,9 0,3 0,9 0,4 0,8 0,4 Veszprém 0,1-0,8-1,1-0,7-0,7-1,2

3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet 3.1. táblázat: A relatív gazdasági fejlettségi pozíciók változása a Közép-Dunántúlon, 1975-2007.* Egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 1975 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Közép-Dunántúl 117 86 91 92 96 98 94 98 94 89 93 96 94 91 93 Fejér 106 96 99 103 117 124 114 120 104 94 95 98 96 97 96 Komárom-Esztergom 131 80 87 89 86 84 83 84 93 93 108 112 114 103 108 Veszprém 116 80 84 81 80 81 80 85 85 79 79 78 75 73 77 *Aláhúzva az adott terület legmagasabb értéke. A Közép-Dunántúl relatív fejlettségi szintje 1994 óta folyamatosan, de nem nagy mértékben marad el az országos átlagtól. 1975-ben összességében az ország egyik legfejlettebb régiója volt, mindhárom megyéjében magasabb volt az egy lakosra jutó GDP értéke, mint az országos átlag. Gazdasági fejlettségét egyértelmően ipari teljesítményének köszönhette: mind Veszprém, mind Komárom-Esztergom része volt a középhegységi ipari tengelynek, míg Fejérben Székesfehérvár vált országos jelentıségő ipari centrummá. Komárom-Esztergom megye fejlettségi szintje akkoriban alig maradt el Budapestétıl. A régió relatív fejlettségi szintje a kilencvenes évek közepe óta mindössze néhány százalékpontos sávban ingadozik, ami a három megye közül már csak egyedül Veszprémre jellemzı. Fejér és Komárom-Esztergom sajátos, iparvezérelt fejlıdési pályát járt be az elmúlt tíz évben. Fejér megye egyike volt azoknak a területeknek, amelyek elsısorban az ipari hagyományokra ide települı külföldi tıkebefektetéseknek köszönhetıen sikeresen ki tudtak lábalni a rendszerváltozást követı recesszióból. A kilencvenes évek közepén szinte példátlan ipari boom zajlott le itt; 1997-ben közel 90%-kal nıtt az ipari termelés az elızı évhez képest, az ipari termelés 2000-ben érte el csúcspontját az 1964-es bázisévhez képest (3.4. táblázat). Mindennek következtében a fajlagos GDP sokkal gyorsabban nıtt itt, mint az országos átlag; Fejér megye 1994-ben még átlag alatti fejlettségi pozícióban volt, 1998-ban viszont már 24%-ponttal meghaladta az országos átlagot, amivel akkor Budapest után a második legfejlettebb területegységünk volt. Komárom- Esztergom megyében néhány év késéssel, és némiképp tompítottabban, de hasonló folyamat játszódik le; 2005-ben már Komárom-Esztergom a Budapest utáni legfejlettebb hazai területegység. Komárom-Esztergom látványos fejlıdésével párhuzamosan Fejér megyében éppen az ipar részleges kivonulásának és az ipari export csökkenésének következtében az országosnál gyorsabb növekedés leállt, a megye a kilencvenes évek végén rohamosan vesztett fejlettségi pozícióból, és az utóbbi néhány évben ismét az országos átlag alá került a fajlagos GDP értéke. Az ipari növekedés oldaláról jól illusztrálja a történteket a 3.1. ábra, ahonnét az is leolvasható, hogy Fejér és Komárom-Esztergom zaklatott fejlıdésének ellentételeként Veszprém megyében nem történt meg az ipari alapú megújulás, e megye ipari növekedése minden jelentısebb kiugrás nélkül lényegében az országos fejlıdési ütemet követte. A legfrissebb adatok szerint ismét fordult a trend a régióban: 2005-2006 között Komárom-Esztergom megye fajlagos gazdaság teljesítménye hatalmasat, 9%-pontot esett, míg Fejér megyében 1%-ponttal gyorsabb volt a gazdasági növekedés, mint az országos átlag. Komárom-Esztergom 207-ben valamit visszahozott a 2006-os visszaesésbıl, pozíciója ismét javult, és ebben az évben Veszprém is elırelépett.

3.2. táblázat: A bruttó hozzáadott érték (GVA) ágazati megoszlása, 2007. A, B C, D E F G H I J K L M N O Összesen Az adott területek részesedése az egyes ágazatok országos össztermelésébıl (%) Közép-Dunántúl 12,1 19,1 8,4 9,9 6,8 9,6 6,5 4,1 7,6 7,1 8,7 8,4 8,0 10,2 Közép-Dunántúl 4,7 41,6 2,3 4,5 8,0 1,5 5,2 1,7 13,4 5,8 4,3 3,5 3,5 100 Magyarország 4,0 22,3 2,8 4,7 12,0 1,6 8,2 4,2 18,1 8,4 5,1 4,2 4,5 100 Az egyes gazdasági ágak relatív súlya az országos átlag arányában (%) Közép-Dunántúl 119 187 82 96 66 94 64 40 74 70 85 82 78 Fejér 4,8 7,6 4,0 3,8 2,6 2,9 2,7 1,7 3,2 3,1 3,3 3,0 2,6 4,1 Komárom- Esztergom 3,5 8,0 2,6 2,9 1,9 2,3 1,8 1,1 2,0 1,5 2,3 2,3 2,1 3,4 Veszprém 3,8 3,5 1,9 3,2 2,2 4,4 2,0 1,3 2,4 2,5 3,0 3,1 3,2 2,8 Az egyes gazdasági ágak részesedése az adott terület bruttó hozzáadott értékébıl (%) Fejér 4,7 41,5 2,7 4,3 7,8 1,2 5,4 1,7 14,3 6,3 4,1 3,1 2,9 100 Komárom- Esztergom 4,1 52,5 2,1 4,0 6,9 1,1 4,4 1,4 10,6 3,8 3,5 2,8 2,8 100 Veszprém 5,5 28,4 1,9 5,4 9,7 2,6 5,8 2,0 15,5 7,6 5,5 4,8 5,3 100 Fejér 119 186 98 93 64 71 67 41 79 75 82 73 65 Komárom- Esztergom 103 236 76 85 57 68 54 33 59 46 68 67 63 Veszprém 138 128 68 116 80 159 71 47 86 91 110 113 117 Magyarország 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Megjegyzés: A= mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B= halászat; C= bányászat; D= feldolgozóipar; E= villamosipar, gáz-, gız- és vízellátás; F= építıipar; G= kereskedelem, javítás; H= szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I= szállítás, raktározás, posta és távközlés; J= pénzügyi tevékenység; K= ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L= közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás; M= oktatás; N= egészségügyi, szociális ellátás; O= egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Az ipari megújulás következtében a Közép-Dunántúl bruttó hozzáadott értékének 41,6%-a a C és D gazdasági ágakból, vagyis a bányászatból, de legelsısorban is a feldolgozóiparból származik. Ez közel 80%-os, vagyis igen jelentıs többlet az országos átlaghoz képest. A három megye közül Fejért lényegében ugyanezek az értékek jellemzik, míg e két ágazat súlya Veszprémben alig, Komárom- Esztergomban viszont több mint kétszeresen haladja meg az országosan jellemzı 22,3%-os szintet. Az elmúlt években ugyanakkor épp az ipar visszaesése látványos ebben a régióban is. A növekedésorientált, ágazati szerkezetében megújult, modernizálódott közép-dunántúli ipart jól jellemzi annak a 63 vállalatnak az ágazati megoszlása, amelyek a régióban rendelkeznek székhellyel és bekerültek az ország 500 legnagyobb árbevételő cége közé. 12/22

3.1. ábra: Az ipari növekedés láncindex-idısora, 1998-2008. (az elızı év = 100) 170 % 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország 3.3. táblázat: A Közép-Dunántúl top500-as cégei, 2006. A cég helyezése az 500-as listán Cég Ágazat Megye 3 Nokia Komárom Kft. elektronikai ipar Komárom-Esztergom 7 Philips Industries Magyarország Kft.* elektronikai ipar Fejér 11 Magyar Suzuki Zrt. autógyártás Komárom-Esztergom 13 Sanmina-SCI Magyarország Kft. elektronikai ipar Komárom-Esztergom 16 Alcoa-Köfém Kft. fémfeldolgozás Fejér 17 ISD Dunaferr Dunai Vasmő Zrt.* fémfeldolgozás Fejér 23 Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kiskereskedelem Fejér 60 Denso Gyártó Magyarország Kft. autóalkatrész-gyártás Fejér 66 Foxconn Hungary Kft. elektronikai ipar Komárom-Esztergom 70 Sanyo Hungary Kft. elektronikai ipar Komárom-Esztergom 84 Continental Teves Magyarország Kft. autóalkatrész-gyártás Veszprém 90 Videoton Holding Zrt.* elektronikai ipar Fejér 101 IKR Zrt. nagykereskedelem (gép) Komárom-Esztergom 102 Visteon Hungary Kft. autóalkatrész-gyártás Fejér 105 DWA Dunaferr Hideghengermő Kft. fémfeldolgozás Fejér 114 Dunaferr Energiaszolgáltató Kft. energiaszolgáltatás Fejér 122 BorgWarner Turbo Systems Kft. autóalkatrész-gyártás Komárom-Esztergom 131 Nitrogénmővek Zrt. vegyipar Veszprém 138 Coloplast Hungary Kft. gumi- és mőanyagipar Komárom-Esztergom 146 Dutrade Zrt. fémfeldolgozás Fejér 147 Grundfos Magyarország Kft. gépgyártás Komárom-Esztergom 179 Hungrana Keményítı- és Cukorgyártó Kft. élelmiszeripar Fejér 197 Holcim Hungária Cementipari Zrt. építıanyag-ipar Komárom-Esztergom 202 Le Bélier Magyarország Zrt. fémfeldolgozás Veszprém 224 Suoftec Kft. autóalkatrész-gyártás Komárom-Esztergom 228 MTD Hungária Kft. gépgyártás Veszprém 229 Dunaferr Lemezalakító Kft. fémfeldolgozás Fejér 231 Vöröskı Kft. kiskereskedelem Veszprém 233 Eural Kft. fémfeldolgozás Komárom-Esztergom 247 Tyco Electronics Hungary Kft. elektronikai ipar Komárom-Esztergom 272 Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. autóalkatrész-gyártás Veszprém 276 Polus-Coop Zrt. kiskereskedelem Veszprém 282 Pápai Hús Zrt. élelmiszeripar Veszprém 286 Mol-Lub Kft. vegyipar Komárom-Esztergom 13/22

306 Güntner-Tata Hőtıtechnikai Kft. gépgyártás Komárom-Esztergom 328 Videoton Autóelektronika Kft. autóalkatrész-gyártás Fejér 329 AFL Hungary Kft. autóalkatrész-gyártás Fejér 337 Raiffeisen Agrárház Kft. nagykereskedelem (agrártermék) Fejér 338 Bábolna Takarmányipari Kft. élelmiszeripar Komárom-Esztergom 356 Vértesi Erımő Zrt. energiaszolgáltatás Komárom-Esztergom 360 Albacomp Zrt. elektronikai ipar Fejér 364 Brunswick Magyarország Kft. fémfeldolgozás Fejér 367 Zenon Europe Kft. gépgyártás Komárom-Esztergom 373 FCI Connectors Hungary Kft. elektronikai ipar Komárom-Esztergom 374 Wescast Hungary Zrt. autóalkatrész-gyártás Komárom-Esztergom 381 Bábolna Baromfitenyésztı Farm Kft. mezıgazdaság Komárom-Esztergom 407 Kienle + Spiess Hungary Kft. fémfeldolgozás Komárom-Esztergom 409 Dunaferr-DBK Kokszoló Kft. energiaipar Fejér 421 Bakonyi Erımő Zrt. energiaipar Veszprém 422 Poppe & Potthoff Hungária Bt. autóalkatrész-gyártás Veszprém 425 Pannonmill Zrt. élelmiszeripar Komárom-Esztergom 432 Ryowa Hungary Kft. autóalkatrész-kereskedelem Komárom-Esztergom 439 Masterplast Group Zrt. nagykereskedelem (építıanyag) Fejér 449 Zoltek Vegyipari Zrt. vegyipar Komárom-Esztergom 453 D-ÉG Zrt. nagykereskedelem (vasáru) Fejér 456 Cerinvest Kft. élelmiszeripar Fejér 462 Gyermely Élelmiszeripari Zrt. élelmiszeripar Komárom-Esztergom 471 Ferrobeton Zrt. építıanyag-ipar Fejér 472 Musashi Hungary Kft. autóalkatrész-gyártás Fejér 475 Agrokomplex C. S. Zrt. élelmiszeripar Fejér 479 Emerson Process Magyarország Kft. gépgyártás Fejér 487 Sews Magyarország Kft. elektronikai ipar Fejér 497 Shell Gas Hungary Zrt. energiaszolgáltatás Fejér 3.4. táblázat: Az ipari termelés fajlagos értéke, valamint annak bázis- és láncindex idısorai, 1964-2003. Egy fıre jutó ipari termelési érték (Bp=100) Az ipari termelés bázis-index idısorai a megyékben (1964=100) Az ipari termelés lánc-index idısorai a megyékben (1965-2003) 1965 2003 max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje Komárom- 110,2 374,5 556,1 2003 80,2 1992 159,8 2003 82,2 1992 Esztergom Fejér 63,5 228,7 1655,3 2000 102,0 1965 188,5 1997 79,3 2003 Veszprém 68,3 86,7 251,8 1987 101,5 1965 147,4 1995 74,0 1991 Forrás: Nemes Nagy 2004: 60, 70-73 alapján saját szerkesztés. A táblázat adatait a 2003. évi egy fıre jutó ipari termelési érték sorrendjében rendeztük el. 14/22

4. Munkanélküliség, keresetek 4.1. táblázat: Az aktív korú (15-74 éves) népesség gazdasági aktivitása, 2000-2008. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Közép-Dunántúl 446,3 451,3 456,8 476,0 455,3 459,5 466,4 466,7 459,4 Fejér 168,4 173,2 174,4 183,7 174,0 173,9 180,7 177,7 174,7 Komárom-Esztergom 124,8 123,9 128,6 135,5 132,6 134,0 134,4 135,8 137,8 Veszprém 153,1 154,2 153,8 156,8 148,7 151,6 151,3 153,2 146,9 Magyarország 3856,2 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 3879,4 Munkanélküliek száma (ezer fı) Közép-Dunántúl 22,7 20,5 24,1 22,9 27,0 30,9 30,1 24,6 28,4 Fejér 9,3 8,8 11,4 9,3 11,8 11,6 9,4 8,9 10,1 Komárom-Esztergom 7,1 6,0 5,5 6,1 7,3 10,8 10,9 8,6 7,5 Veszprém 6,3 5,7 7,2 7,5 7,9 8,5 9,8 7,1 10,8 Magyarország 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) Közép-Dunántúl 469,0 471,8 480,9 498,9 482,3 490,4 496,5 491,3 487,8 Fejér 177,7 182,0 185,8 193,0 185,8 185,5 190,1 186,6 184,8 Komárom-Esztergom 131,9 129,9 134,1 141,6 139,9 144,8 145,3 144,4 145,3 Veszprém 159,4 159,9 161,0 164,3 156,6 160,1 161,1 160,3 157,7 Magyarország 4119,9 4102,4 4109,4 4166,4 4153,3 4205,4 4246,9 4238,1 4208,6 A gazdaságilag inaktív népesség száma (ezer fı) Közép-Dunántúl 385,1 385,2 378,2 361,5 365,6 366,2 357,9 362,0 367,5 Fejér 145,5 143,2 140,7 134,6 140,1 142,1 137,8 141,1 144,3 Komárom-Esztergom 111,3 114,1 110,5 103,6 102,2 100,8 99,2 99,6 100,3 Veszprém 128,3 127,9 127,0 123,3 123,3 123,3 120,9 121,3 122,9 Magyarország 3659,6 3670,0 3652,8 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 3481,3 3501,6 Aktivitási arány (%) Közép-Dunántúl 54,9 55,1 56,0 58,0 56,9 57,2 58,1 57,6 57,0 Fejér 55,0 56,0 56,9 58,9 57,0 56,6 58,0 56,9 56,2 Komárom-Esztergom 54,2 53,2 54,8 57,7 57,8 59,0 59,4 59,2 59,2 Veszprém 55,4 55,6 55,9 57,1 55,9 56,5 57,1 56,9 56,2 Magyarország 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55,0 54,9 54,6 Foglalkoztatási arány (%) Közép-Dunántúl 52,3 52,7 53,2 55,3 53,7 53,6 54,6 54,7 53,7 Fejér 52,1 53,3 53,4 56,1 53,4 53,1 55,1 54,2 53,1 Komárom-Esztergom 51,3 50,8 52,6 55,3 54,8 54,6 55,0 55,6 56,1 Veszprém 53,2 53,6 53,4 54,5 53,1 53,5 53,7 54,4 52,4 Magyarország 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 A Közép-Dunántúl a jó munkaerıpiaci helyzető régiók közé tartozik, mindhárom megyéjében tartósan magasabb a népesség gazdasági aktivitása, mint az országos átlag, sıt a közép-magyarországi régió értékeivel vetekednek az itt mért szintek. A három megye közül kissé kiemelkedik Komárom-Esztergom. A munkanélküliség folyamatosan alacsonyabb, mint az országos átlag, a foglalkoztatottság viszont magasabb: mindhárom megyében minden vizsgált évben 55% körül szóródik, aminél 15/22

csak Budapestnek és a három nyugat-dunántúli megyének jobb a helyzete, bár 2008-ban Fejér és Veszprém mutatója kissé romlott. A munkanélküliségi ráta a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan alacsonyabb itt, mint az országos átlag; az utóbbi néhány évben különösen Komárom-Esztergom megye helyzete javult sokat e tekintetben. A válság hatására ugyanakkor Veszprém megyében már az országos átlagnál kissé magasabb munkanélküliségi szint valószínősíthetı. A ráták lefutása és szezonális ingadozása lényegében mindhárom megyében az országos tendenciákat követi (4.1. ábra), az utóbbi évek trendje mint már utaltunk rá Komárom-Esztergom esetében csökkenı, a másik két megyénél és régiós átlagban stagnáló (4.2. ábra). 4.2. táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása, 1990-2009. 1990 1993 1996 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A regisztrált munkanélküliek alapján becsült ráta Közép-Dunántúl 1,3 11,0 7,9 6,0 5,3 4,9 4,8 5,0 5,2 5,4 5,1 5,1 5,5 8,5 Fejér 1,5 10,6 7,6 5,9 5,2 4,7 4,7 5,3 5,4 5,4 5,1 5,2 5,6 8,2 Komárom-Esztergom 0,9 11,9 8,8 6,6 5,7 4,9 4,7 4,2 4,4 5,0 4,3 4,0 4,3 7,7 Veszprém 1,3 10,5 7,6 5,7 5,1 5,0 4,9 5,2 5,6 5,8 5,6 6,0 6,4 9,4 Magyaro. 1,3 11,0 8,1 6,6 6,3 5,9 5,6 5,9 6,1 6,7 6,4 7,0 7,3 9,1 A KSH hivatalos munkanélküliségi rátája Közép-Dunántúl 4,8 4,3 5,0 4,6 5,6 6,3 6,1 5,0 5,8 Fejér 5,2 4,8 6,1 4,8 6,4 6,3 4,9 4,8 5,5 Komárom-Esztergom 5,4 4,6 4,1 4,3 5,2 7,5 7,5 6,0 5,2 Veszprém 4,0 3,6 4,5 4,6 5,0 5,3 6,1 4,4 6,8 Magyaro. 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 4.1. ábra: A becsült munkanélküliségi ráta negyedévi ingadozása, 1990. december 2009. szeptember 14,0 % 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1990. dec. 1991. jún. 1991. dec. 1992. jún. 1992. dec. 1993. jún. 1993. dec. 1994. jún. 1994. dec. 1995. jún. 1995. dec. 1996. jún. 1996. dec. 1997. jún. 1997. dec. 1998. jún. 1998. dec. 1999. jún. 1999. dec. 2000. jún. 2000. dec. 16/22 2001. jún. 2001. dec. 2002. jún. 2002. dec. 2003. jún. 2003. dec. 2004. jún. 2004. dec. 2005. jún. 2005. dec. 2006. jún. 2006. dec. 2007. jún. 2007. dec. 2008. jún. 2008. dec. 2009. jún. Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Magyarország

4.2. ábra: A munkanélküliségi ráta az országos átlag arányában, 1990. december 2009. szeptember 120 % 110 100 országos átlag 90 80 70 60 50 1990. dec. 1991. jún. 1991. dec. 1992. jún. 1992. dec. 1993. jún. 1993. dec. 1994. jún. 17/22 1994. dec. 1995. jún. 1995. dec. 1996. jún. 1996. dec. 1997. jún. 1997. dec. 1998. jún. 1998. dec. 1999. jún. 1999. dec. 2000. jún. 2000. dec. 2001. jún. 2001. dec. 2002. jún. 2002. dec. 2003. jún. 2003. dec. 2004. jún. 2004. dec. 2005. jún. 2005. dec. 2006. jún. 2006. dec. 2007. jún. Közép-Dunántúl Fejér Komárom-E. Veszprém Polinom. (Közép-Dunántúl) Polinom. (Fejér) Polinom. (Komárom-E.) Polinom. (Veszprém) 2007. dec. 2008. jún. 2008. dec. 2009. jún. 4.3. ábra: A Közép-Dunántúl kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátája az országos átlag arányában, 1990-2009. (éves átlagok 1, Magyarország = 1, a jelmagyarázat az utolsó idıpont sorrendjében mutatja a kistérségeket) 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 1 2009 esetében az elsı három negyedév átlaga. 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 SÁRBOGÁRD SÜMEG ENYING VÁRPALOTA PÁPA AJKA KISBÉR DOROG ZIRC TAPOLCA DUNAÚJVÁROS ESZTERGOM MÓR BALATONALMÁDI KOMÁROM SZÉKESFEHÉRVÁR OROSZLÁNY TATA TATABÁNYA VESZPRÉM BALATONFÜRED GÁRDONY BICSKE Közép-Dunántúl

4.3. táblázat: A keresetek szintje a Közép-Dunántúlon, 2000-2007. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Közép-Dunántúl 95,5 93,6 92,2 91,6 92,3 91,4 93,9 92,2 Fejér 104,6 101,4 99,0 96,7 97,9 96,3 98,6 97,2 Komárom-Esztergom 90,7 90,5 91,3 91,8 93,1 92,2 95,6 93,9 Veszprém 87,6 86,3 84,4 85,0 84,6 84,4 85,8 83,6 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Közép-Dunántúl 96,3 94,7 93,5 93,1 94,5 93,9 95,8 94,3 Fejér 103,8 101,0 98,7 96,6 98,7 97,6 99,3 98,0 Komárom-Esztergom 92,5 92,1 92,9 93,1 95,2 94,5 97,2 95,3 Veszprém 89,8 88,7 87,4 88,7 88,7 88,6 89,7 88,1 4.4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele, 2004-2007. 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 A nık aránya 180 napon túl munkanélküliek aránya Közép-Dunántúl 51,2 50,2 50,4 50,6 40,8 41,5 41,1 44,1 Fejér 53,0 52,1 53,6 52,2 45,0 44,5 46,1 48,4 Komárom-Esztergom 51,8 51,3 50,7 53,5 35,4 38,5 35,0 36,8 Veszprém 49,0 47,2 47,1 47,5 40,0 40,5 39,7 44,0 Magyarország 47,7 48,0 47,9 47,7 47,0 48,4 50,0 53,5 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya Általános iskolai végzettségőek aránya Közép-Dunántúl 4,7 4,8 4,7 4,7 33,1 32,7 31,9 32,0 Fejér 4,5 4,7 4,8 5,0 36,3 36,3 34,6 35,4 Komárom-Esztergom 3,8 4,1 4,0 3,9 31,4 31,4 30,4 29,3 Veszprém 5,5 5,4 5,0 4,9 30,9 29,7 30,1 30,4 Magyarország 7,2 7,1 7,0 6,9 35,5 35,7 35,8 36,1 Szakmunkás és szakiskolai végzettségőek aránya Középiskolai végzettségőek aránya Közép-Dunántúl 34,6 35,3 35,4 34,4 23,4 22,8 23,3 23,7 Fejér 31,0 31,5 32,2 31,4 23,9 23,1 23,9 23,4 Komárom-Esztergom 35,2 35,4 35,2 34,4 25,3 24,8 25,1 26,8 Veszprém 38,0 39,5 38,8 37,3 21,5 21,1 21,8 22,4 Magyarország 32,4 32,4 31,9 31,4 20,7 20,6 20,7 21,0 Fizikai foglalkozásúak aránya Pályakezdık aránya Közép-Dunántúl 80,5 80,7 80,0 80,6 7,7 7,8 7,5 7,2 Fejér 79,4 79,6 79,1 80,8 7,1 7,2 6,8 6,7 Komárom-Esztergom 78,5 79,3 77,0 77,1 9,3 9,2 8,5 7,6 Veszprém 83,1 82,9 82,7 82,2 7,3 7,5 7,6 7,4 Magyarország 82,6 82,8 82,4 83,0 8,8 9,4 9,1 9,0 25 év alattiak aránya 46 év felettiek aránya Közép-Dunántúl 17,8 17,9 16,9 16,6 33,6 33,5 34,9 34,1 Fejér 16,3 16,1 15,2 15,6 36,1 36,2 37,7 36,4 Komárom-Esztergom 20,7 20,4 19,1 18,2 30,2 31,1 32,6 31,2 Veszprém 17,5 18,1 17,3 16,7 33,2 32,4 33,5 33,5 Magyarország 18,5 19,2 18,4 18,3 29,1 28,8 29,7 29,7 A kistérségek között nincsenek túl nagy differenciák, bár Fejér megye déli része (Sárbogárd, Enying), valamint Sümeg érezhetıen gyengébb munkaerıpiaci pozícióban van, mint a többi kistérség; ezek általában véve is belsı perifériaként 18/22

definiálhatók (4.3. ábra). A Budapesthez és a fıközlekedési tengelyekhez közel fekvı kistérségekben, ahol speciális és jövedelmezı gazdasági funkciók tudtak megtelepedni, a munkanélküliség jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, mármár a természetes rátát súrolja (Mór, Gárdony, Bicske, Komárom). A bruttó és nettó bérek Közép-Magyarország után itt a legmagasabbak, Fejér megyében az ipari boom, a gazdasági fellendülés idején még az országos átlagot is meghaladták. E tekintetben Veszprém megye hátrányosabb helyzetben van, ott a bérek nemhogy az országos átlag felé közelednének, de még annak 90%-át sem érik el. A regisztrált munkanélküliek között itt is, csakúgy, mint Közép-Magyarországon, felülreprezentáltak az idısebb álláskeresık, míg az iskolázatlan munkanélküliek, tartósan munkanélküliek, és a pályakezdık aránya elmarad az országos átlagtól. Különösen Komárom-Esztergom megyében figyelemre méltó a tartósan munkanélküliek arányának drasztikus visszaszorulása, ami a munkaerıpiac rugalmasságának megnövekedésével függhet össze. 19/22

Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok Táblázatok 1.1. A 2006. január 1-jén közigazgatásilag önálló településállomány állandó népesség-adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR 2006 adatbázis alapján saját számítás. 2.1. Az adott évben közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességre vonatkozó adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma alapján saját számítás. Függıségi ráta: a 15-59 éves korosztályra jutó 0-14+60-x éves lakosok aránya. Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg: az állandó és ideiglenes jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó vándorlási egyenleg: az állandó jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. 3.1. Forrás 1975-re vonatkozóan: Nemes Nagy J. (1998): Az ország térszerkezete, területi folyamatok. In: Területfejlesztés Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1998. 15-26. o. Forrás: 1994-1999-re vonatkozóan: Magyarország Nemzeti Számlái 2004-2005. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 174-175. Forrás: 2000-2007-re vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 3.2. Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái 2006-2007. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 198-199. Az ágazatok kódjai: A Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B Halászat; C Bányászat; D Feldolgozóipar; E Villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátás; 20/22

F Építıipar; G Kereskedelem, javítás; H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I Szállítás, raktározás, posta és távközlés; J Pénzügyi tevékenység; K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás; M Oktatás; N Egészségügyi, szociális ellátás; O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3.3. Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG 2008. január 5. pp. 52-61. 3.4. Forrás: Nemes Nagy J. (2004): Újra Komárom az élen megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003. In.: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. pp. 59-73. 4.1. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T- STAR adatbázis adott évi hulláma. A KSH hivatalos munkanélküliségi rátájának forrása: KSH STADAT adatbázis. 4.3. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.4. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai alapján saját számítás. Ábrák 1.1. Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1., illetve a 2009. évi várossá nyilvánításokra vonatkozóan: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir- 288868 21/22

A térkép saját szerkesztés. A KSH-forrás elérhetısége: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf 1.2. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 1.3. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2.1. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hullámai alapján saját szerksztés. 3.1. Forrás 1998-1999-re vonatkozóan: KSH Területi Statisztikai Évkönyv adott évi számai. Forrás 2000-2008-ra vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 4.1. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A trendvonalak harmadfokú polinomiális egyenletek. 4.3. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T- STAR adatbázis adott évi hulláma. A települések csoportosításakor a KSH 150 elemő kistérségi beosztását használtuk. 22/22