A dolgozat címe: Vízépítési műtárgyak kivitelezése a Szigetközi Szakaszmérnökség területén a 2013-2015. évben Készítette: Szitás Sándor területi felügyelő GYŐR 2015. június 8.
TARTALOM 1. Duna Projekt... 3 1.1 Szivárgó rendszer épült a Mosoni-Duna bal part 10+100 11+200 tkm. között 1100 fm hosszban.... 3 1.2 Felújításra került a Győr belterületén található árvízvédelmi fal.... 4 1.3 Elbontásra került a Újfalui szivattyú állás a Mosoni-Duna bal part 15+554 tkm. szelvényében... 4 1.4 Átépült a Mártonházi szivattyú állás a Mosoni-Duna bal part 17+008 tkm. szelvényében... 5 1.5 Átépült a Zámolyi zsilip a Mosoni-Duna bal part 21+825 tkm. szelvényében.... 5 1.6 Átépült a Dunaszegi zsilip a Mosoni-Duna bal part 24+617 tkm. szelvényében... 6 1.7 Szivárgó rendszer épült a Mosoni-Duna bal part 20+600 21+460 tkm. között 860 fm hosszban... 7 2. A Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja... 7 2.1 Az új műtárgy létesítésének folyamata... 7 2.2 A régi műtárgy megszüntetése:... 8 2.2.1 Szivárgás-gátló résfal készítése... 8 2.2.2 A megszüntetendő műtárgy lezárása... 8 2.2.3 A műtárgy tömedékelésének folyamata:... 9 3. Szigetköz mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése... 9 3.1 Mentett oldal... 10 3.1.1 Béka-éri szivornya kivitelezése... 10 3.2 Hullámtér... 10 3.2.1 Ásványi ág torkolati fenékküszöb... 10 2
A Szigetközi Szakaszmérnökség működési területe 691 km 2, amely magában foglalja Szigetköz teljes területét a Duna és a Mosoni-Duna által határolt területen, valamint a Lajta folyó magyarországi vízgyűjtőjét. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területe A 2013-2015. évben a Szigetközi Szakaszmérnökség működési területén egy -az Országos Vízügyi Igazgatóság- által bonyolított és két -az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által bonyolított- projekt került kivitelezésre. 1. DUNA PROJEKT A Duna projekt célkitűzéseként valósul meg a Duna-völgy magyarországi szakaszán az elvárható árvízvédelmi biztonság megteremtése. A projekt részeként kerül sor a 01.05 védelmi szakaszon az elsőrendű árvízvédelmi védvonalak előírt biztonságra történő teljes kiépítésére. A kivitelezési munkálatok eredményeként a védvonal mentén több műtárgy átépítése, építése, bontása történt meg: 1.1 Szivárgó rendszer épült a Mosoni-Duna bal part 10+100 11+200 tkm. között 1100 fm hosszban. A megcsapoló rendszer létesítményei: o o o Nyomáscsökkentő kutak (20 db 0,30 m átmérőjű kút) Gyűjtőcsatorna Szivattyús átemelő (NÁ 300 acél nyomócső, MÁSZ feletti töltéskorona keresztezés). 3
Nyomáscsökkentő kutak kivitelezése 1.2 Felújításra került a Győr belterületén található árvízvédelmi fal. Elkészült dilatációs hézagjainál a tömítések cseréje, a kulisszanyílásokhoz legyártása kerültek az IBS típusú betétpallók. A betétgerendák fogadására átépítették a kulisszanyílásokon található fogadó nyílásokat. Átépített árvízvédelmi fal a Mosoni-Duna bal partján 1.3 Elbontásra került a Újfalui szivattyú állás a Mosoni-Duna bal part 15+554 tkm. szelvényében. 4
Elbontásra került, a mentett oldalon a felhagyott szivattyúállás vasbeton szerkezete, korlátai, a műtárgy helye fel lett töltve a terepszintig, rétegenként tömörítve. 1.4 Átépült a Mártonházi szivattyú állás a Mosoni-Duna bal part 17+008 tkm. szelvényében. Elbontásra került, a mentett oldalon a károsodott árok burkolata, a mentett oldalon a vasbeton kezelőtér, a vízoldalon a burkolt vápa. A meglévő-megmaradó szívóakna felújításra kerül a betonfelületek lokális javításával. Megépült a szívótéri aknafödém és kezelőtér. A kiépített szivattyúállástól indulva, az árvízvédelmi töltést keresztezve DN 500 acél nyomócső került beépítésre. Az új kezelőtér mellett, a nyomócsőre tolózárakna került megépítésre. Az árvízvédelmi töltéskorona alatti nyomóvezeték szakasz mechanikai védelmét egy vasbeton teherelosztó lemez megépítésével kell biztosították. A töltésben légbeszívó/légtelenítő akna épült. A mentett oldalon található meglévő, megmaradó szivárgást gátló szárnyfal károsodott részeit kijavították, majd betonba rakott terméskő megtámasztást építettek ki. Mind a mentett, mind a vízoldalon található meder betonba rakott terméskő burkolatot kapott. 1.5 Átépült a Zámolyi zsilip a Mosoni-Duna bal part 21+825 tkm. szelvényében. A körtöltés (MÁSZ szintig kiépítve, szádfalakkal lehatárolva) elkészülése után a régi műtárgy elbontásra került. A munkagödör szádfallal (8 m mélyen) le lett határolva. A szádfalak az építést követően is bennmaradtak csökkentve a szivárgási utat. A lehatárolás után kiemelésre került a föld a munkagödörből, majd víz alatti betonozással a munkagödör alsó síkja is elkészült. Ezután a szerelőbeton (C10-24/FN) elkészítése következett. A következő munkafolyamat a műtárgy alaplemezének vasalása és betonozása, majd az oldalfalak vasalása és betonozása, és a műtárgy felső síkjának vasalása és betonozása volt. A műtárgyhoz tereplépcsők készültek. A műtárgyhoz betonba ágyazot vízépítési terméskő burkolatú elő-, és utófenék készült 20 cm-es homokos kavics ágyazatba rakva, C20/25 minőségben 40 cm vastagságban, 10-10 m hosszban C20/25 minőségű lezáró fogakkal. A vízépítési terméskő burkolat és a homokos kavics ágyazat közé geotextília került elhelyezésre. A vasbeton műtárgy megépítése után a zsiliptáblák beépítése történt meg. Miután a Zámolyi csatorna vízpótlással érintett meder, a torkolati zsiliptábláinak kialakítása úgy történt meg, hogy egy nyílásra a mentett oldalon egy kettős működésű vízszint szabályozó tábla került kialakításra a négy síktábla mellet, továbbá kialakításra kerültek az ideiglenes elzárásra alkalmas helyek is, illetve a műtárgyhoz elkészültek az ideiglenes elzáráshoz szükséges betétgerendák. A műtárgyhoz készült korlát, kezelőhíd, alvízi és felvízi vízmérce is. 5
Zámolyi zsilip vasalása és zsaluzása 1.6 Átépült a Dunaszegi zsilip a Mosoni-Duna bal part 24+617 tkm. szelvényében. A körtöltés elkészülése után a régi műtárgy elbontásra került. A munkagödör szádfallal (8 m mélyen) le lett határolva. A szádfalak az építést követően is bennmaradnak csökkentve a szivárgási utat. A lehatárolás után kiemelésre került a föld a munkagödörből, majd víz alatti betonozással a munkagödör alsó síkja is elkészült. Ezután a szerelőbeton elkészítése következett. A következő munkafolyamat a műtárgy alaplemezének vasalása és betonozása, majd az oldalfalak vasalása és betonozása, és a műtárgy felső síkjának vasalása és betonozása volt. A műtárgyhoz tereplépcsők készültek. A műtárgyhoz betonba ágyazot vízépítési terméskő burkolatú elő-, és utófenék készült 20 cm-es homokos kavics ágyazatba rakva, C20/25 minőségben 40 cm vastagságban, 10-10 m hosszban C20/25 minőségű lezáró fogakkal. A vízépítési terméskő burkolat és a homokos kavics ágyazat közé geotextília került elhelyezésre. A vasbeton műtárgy megépítése után a zsiliptáblák beépítése történt meg. Miután a Dunaszegi csatorna vízpótlással érintett meder, a torkolati zsiliptábla kialakítása úgy történt meg, hogy a mentett oldalon egy kettős működésű vízszint szabályozó került kialakításra a két síktábla mellet, továbbá kialakításra kerültek az ideiglenes elzárásra alkalmas helyek is, illetve a műtárgyhoz elkészültek az ideiglenes elzáráshoz szükséges betétgerendák. A műtárgyhoz készült korlát, kezelőhíd, alvízi és felvízi vízmérce is. 6
Dunaszegi zsilip betonozási munkái 1.7 Szivárgó rendszer épült a Mosoni-Duna bal part 20+600 21+460 tkm. között 860 fm hosszban A megcsapoló rendszer létesítményei: o Nyomáscsökkentő kutak (20 db 0,30 m átmérőjű kút) o Gyűjtőcsatorna o Szivattyús átemelő (NA 400 acél nyomócső, MÁSZ feletti töltéskorona keresztezés). 2. A MOSONI-DUNA ÉS A LAJTA FOLYÓ TÉRSÉGI VÍZGAZDÁLKODÁSI REHABILITÁCIÓJA A Mosoni-Duna és Rábca menti védvonalak fejlesztése Győr térségében tárgyú beruházási program keretében 1985-ben került sor a Mosoni-Duna Püspökerdei átmetszésére, melynek megvalósításával kialakult a Püspökerdei holtág árvízi levezetésből történő kizárása. A holtág befogadója a Püspökerdő felszíni vizeinek, valamint a Révfalui belvízcsatornán érkező belvizeknek. A holtágat be- és leeresztő zsilipekkel csatolták a Mosoni Dunához. A meglévő beeresztő zsilip a 01.05. Vének-Dunaszentpál árvízvédelmi szakaszon a Mosoni-Duna bal parti töltésének 14+935tkm szelvényében található. A meglévő műtárgy több szempontból is kedvezőtlen, ezért jelen projekt keretein belül a régi műtárgy megszüntetésre került és új beeresztő műtárgy létesült. Az új beeresztő műtárgy a Mosoni-Duna 17+300 fkm szelvényének környezetében létesült, új nyomvonalon vezetett csatlakozó hullámtéri vízbevezető és holtág meder szakaszokkal. Az új vízbevezető csatorna tengelye a meglévő bal parti árvízvédelmi töltést a 15+037 tkm szelvényben keresztezi. 2.1 Az új műtárgy létesítésének folyamata 7
A munkagödör résfallal (0,45 m szélességben, 8,5 m mélyen) le lett határolva. A lehatárolás után kiemelésre került a föld a munkagödörből, majd víz alatti betonozással a munkagödör alsó síkja is elkészült. Ezután a szerelőbeton elkészítése következett. A következő munkafolyamat a műtárgy alaplemezének vasalása és betonozása majd az oldalfalak vasalása és betonozása, és a műtárgy felső síkjának vasalása és betonozása volt. 2 db ideiglenes elzárási lehetőség, és a szegmenskapu beépítése megtörtént az elektromos mozgatószerkezettel együtt. A műtárgy vízzáróságának vizsgálata az ideiglenes elzárásokkal együtt lezajlott. A műtárgy környezetében megépült az új töltésszakasz. A töltés megépítése, és a régi műtárgy eltömedékelése után az új műtárgy medrének kialakítása készült el. Az új mederszakasz elkészítése után az elő, és utóburkolat készítése következett. A burkolatok megépítése után a korlátok, vízmércék, pályaszerkezet kialakítása történt meg. 2.2 A régi műtárgy megszüntetése: Az új Püspökerdei Beeresztő zsilip kivitelezése 2.2.1 Szivárgás-gátló résfal készítése A megszüntetendő műtárgyhoz kapcsolódó két résfal szakasz elkészült. TIWODUR 274 RV önszilárduló zagy beépítésével készültek el. A résfalak 2.2.2 A megszüntetendő műtárgy lezárása Az új műtárgy beüzemelését követően lehetett a régi műtárgyat lezárni. Zárásként a műtárgy mindkét oldalán lévő meder-szakasz feltöltésre került 4 m szélességben. (keresztgát építése kötött anyagból) A betöltésre kerülő szakaszon a betöltés előtt a mederburkolat elbontása volt a feladat, annak érdekében, hogy a vízteleníthető munkatér kialakításra kerülhessen. A műtárgy zárását követően szivattyúzással eltávolították a műtárgyban lévő bezárt vízmennyiséget. A munkatér víztelenítését nyílt víztartással, folyamatosan fenntartották. 8
A víztelenítést követően elbontották az aknákban lévő elzáró szerkezeteket. Az újrahasznosítható elbontott szerelvények (zsiliptábla, mozgató berendezés, egyéb technológiai berendezések) beszállításra kerültek a Vízügyi Igazgatóság VO telepére. A műtárgy keresztmetszetében Jet- grouting fal készült (hasonló a mikro cölöpös alapozási eljáráshoz). Az egymás mellé fúrt, egymásba metsző jet-oszlopok készítési időpontja eltérő volt. A következő oszlop a mellette lévő anyagának kismértékű kötése után készült, mert ebben az esetben a kész oszlop anyagának csak a jet sugár által érintett részét bontották meg, de a többi szilárdított elem épen maradt. Az injektáló keveréket Soil-system automatikus habarcskeverővel állították elő injektáló anyag 1:1 arányban víz és cement keveréke a cement mennyiségére vetített 4 súlyszázalék bentonit felhasználása volt. Az injektálást a fúrószár lassú visszahúzása és forgatása mellett a fúrószár alsó pontján elhelyezkedő fúvókán keresztül 400 bar nyomással végezték. A fúrószár tengelyére merőlegesen kilövellt kötőanyag a forgatás és visszahúzás során összekeveredett a talajjal, így állította elő a szilárdított talaj-beton oszlopot. Az aknán belüli jet- grouting oszlopok kivitelezése előtt a műtárgy vasalt alaplemezét át kellett fúrni. A jet- grouting oszlopok tengelyében 16 db 160mm átmérőjű a szerkezeti vastagságnak megfelelően 20-25 cm hosszú furat készült. 2.2.3 A műtárgy tömedékelésének folyamata: A jet-grouting kivitelezése során keletkező cementes zagy került elhelyezése a műtárgyban. Ezek után a műtárgyat feltöltötték 108,5mBf szintig a TIWODUR 274 RV önszilárduló zaggyal. A zagyszint beállását követően 48 óra múlva az önszilárduló zagy tovább lett töltve a Mosoni-Duna felöli aknákon keresztül a 115,0mBf szintig. A betöltésre kerülő zagy folyadék-állapota és az aknán keresztül biztosította hidrosztatikai nyomás biztosította a műtárgy tökéletes kitöltését. A zagy szilárdulását követően az aknák 115,0mBf feletti része elbontásra került és a kötött anyaggal lett visszatöltve és tömörítve. Az eltömedékelést követően a régi meder megszüntetésre került. A régi meder megszüntetését helyi anyagból, a műtárgy elő-, illetve utófenekétől vízkiszorításos módszerrel végezték. 3. SZIGETKÖZ MENTETT OLDALI ÉS HULLÁMTÉRI VÍZPÓTLÓ RENDSZER ÖKOLÓGIAI CÉLÚ TOVÁBBFEJLESZTÉSE A Projekt célja az alsó-szigetközi területek vízpótlási rendszerbe való bekapcsolására. Az alsó-szigetköz mentett oldala a felső-szigetköz irányából csak korlátozott mértékben kapott vizet, ezért a csatornamedrekben tartós kisvizes időszakokban pangó víz, vízminőség romlás, helyenként kiszáradás, az itteni életközösségek degradációja volt jellemző, ami csak további vízpótlással volt megszüntethető. A beavatkozásokkal a tájképi és ökológiai értékek megőrzése, helyreállítása, a természeti értékek megőrzése, az intenzív mezőgazdaság öntözővíz igényének biztosítása és a medrek halászati hasznosítási feltételeinek a javítása valósult meg. 9
A projekt keretein belül a mentett oldalon 47 db új zsilip, 19 db zsiliptábla csere és felújítás, 39 db átereszépítés, 2 db hídépítés, összesen 107 db műtárgy, a hullámtéri részen 13 db műtárgy átépítése, építése történt meg. 3.1 Mentett oldal 3.1.1 Béka-éri szivornya kivitelezése A kivitelezett Béka-éri vízkivételi mű a Duna jobb parti töltés 22+334,5 tkm szelvényébe került elhelyezésre. Ezen a helyen korábban műtárgy, építmény nem volt. A tervezett vízkivétel vízbázisa, a Béka-ér nevű hullámtéri ág kb. 130 m-re volt a kivitelezett műtárgy helyétől, míg a vízkivétel mentett oldali befogadója, a Szavai-főcsatorna végszelvénye kb. 90 m-re volt megtalálható. A kivitelezett vízkivételi műtárgy feladata, hogy gravitációs vízkivételt biztosítása a hullámtéri ágrendszerből a mentett oldali Szavai-főcsatorna végszelvényébe. Az újonnan létesült szivornya létesítménye 1,8 m3/s. A szivornya 3 db egymástól független DN 800 mmes acélcsőből áll, ahol egy-egy cső vízszállítása h=400 cm vízszintkülönbségnél Q=0,6 m3/s. A műtárgyak a Duna jobb parti töltés egyik, ill. másik oldalán épültek. A kivitelezés során a munkagödrök kiemelése után mindkét műtárgynál (szívó és fogadó műtárgyak) víz alatti beton (C12/15) alkalmazásával került vízzáróvá a munkagödör. A szívóakna és fogadóakna műtárgyak: téglalap alaprajzú monolit vasbeton szerkezetű nyitott aknák. Az alapozás módja monolit vasbeton lemezalapozás volt. A víz alatti beton tetejére került 20 cm kiegyenlítő szerelőbeton (C8/12) és erre került a 40cm vastag vasbeton lemezalap A szerelőbeton készítése után elkészült az aknák vasalása B500 minőségben, majd a vasalása után az aknák zsaluzása, betonozása történt meg. A beton C30/37 minőségű volt. A műtárgy oldalfalai és alaplemez sarokmereven kapcsolódnak egymáshoz. Az oldalfalak vastagsága 40 cm. A műtárgy oldalfal zsaluzataiban betonozás előtt el kellett helyezni a rács és gereb befalazó idomait. A vasbeton műtárgyak (szívóakna és fogadóakna, tolózár akna) elkészítése után a szivornya 3 db egymástól független DN 800 mm-es acélcsövei kerületk elhelyezésre, melyek mentén, miután a szivornyacsövek hosszmetszeti vonalvezetési nyomvonala keresztezi az eredeti töltést, a töltéssel megegyező anyagú feltöltést végzett a kivitelező Tr =90 % tömörségben. Az acélcsövek elhelyezése után a burkolatok előállítása, az energiaellátás megoldása, a villamos berendezések kiépítése, a távjelzővel működő vízmérce megépítése, a korlátok elhelyezése, tereprendezés és füvesítés volt a kivitelező feladata. 3.2 Hullámtér 3.2.1 Ásványi ág torkolati fenékküszöb A fenékküszöb: Az Ásványi hullámtéri ág torkolatánál fenékküszöb épült, amely biztosítja a vízszintrehabilitációt az Ásványi ágban. A megoldás lehetővé tette, hogy a felső vízpótlásból 10
származó 14-56 m³/s vízhozamból 8,5 33,0 m3/s-ot a Bagaméri ág és a Patkányosi ágrendszer vízpótlására használjunk fel. A fenékküszöb kis- és középvízi bukójának túlfolyó vízhozama 1,5 15,0 m³/s. A fenti vízszintek mellett biztosítható a mentett oldal felé vizet szolgáltató Béka éri vízkivétel üzemeltetése. A fenékküszöbnél kőküszöbös réselt halátjáró, valamint csónakrámpa létesült. A fenékküszöb az Ásványi ág 0+326,4 szelvényében épül, lényegét tekintve egy osztott szelvényű bukó, melynél kis-, középvízi és nagyvízi bukó, kőküszöbös réselt halátjáró és csónakátemelő. A csónakátemelő, halátjáró, kis- és középvizi bukó élei 1:15 hajlásúak. A fenékküszöb többi részén az alvízi rézsű 1:5 hajlású. A munkagödör alsó tükör-kiképzését (földkiemelését) részben szárazföldről, részben vízről készítették. A fenékküszöb építése egy kőszórás-gát (áttöltés) építésével kezdő dött. Az áttöltés alá a geotextíliát (300 g/m2) fektettek a mederre. A gát teste LMA 40/200 terméskőből, minkét oldalán 1:1,5-ös rézsűvel készült el. Ezt LMA 10/60 kővel és kaviccsal vegyesen fedték le a gátkoronán és a rézsűkön is, biztosítva így a koronán való közlekedést és a geotextília leteríthetőségét. Az elsődlegesen kialakított gát prizmájára a továbbépítés előtt ismét geotextíliával (300 g/m2) terítették be. Ezen homokos-kavics feltöltés készült (Tr =90%), majd erre geotextília (600 g/m2) került. Ezen készült el az LMA 10/60 fagyálló terméskő rakat 50 cm vastagságban, melyet felülről LMA 40/200 kőszórás/kőrakat zárt le. A fenékküszöb építése a part felől folyamatosan történt. A kis- és középvizi bukó/surrantó: Hossza 52,5 m, szelvénye a fenékküszöb szelvényezése szerint: 0+060,50-0+070,50. A 114,40 mbf. szintű csatlakozás érdekében létesült egy átmeneti rézsűs szakasz 3,90 m szélességgel, és egy 4,0 m széles borda, ami a bukó lezárását biztosítja. A kis- és középvízi bukó szélessége összesen 9,25 m, a fenékküszöb tengelyétől a felvizi oldal felé 6,25 m-t nyúlik át (azaz nem tengelyszimmetrikus). A felvízi rézsűhajlás 1:2,5, egyezően a fenékküszöbbel. Az alvízi rézsűhajlás 1:15/52,50 m hosszon, vízszintes 10,7 m hosszon, 1:3/3,00 m hosszon, vízszintes 5 m hosszon és rézsűlezárás 1:3. A hidraulikai igénybevétel miatt a bukó/surrantó 100 cm vastag LMA 40/200 tip. vízépítési fagyálló terméskő burkolatot kapott, alatta 50 cm vastag LMA 10/60 tip. vízépítési fagyálló terméskő rakat következik mely alatt 600 g/m² getotextília terítés készült. 11
Ásványi torkolati fenékküszöb kis- és középvízi bukója A kőküszöbös réselt halátjáró: A fenékküszöb szelvényezése szerinti 0+041,30-0+050,8 szelvények között halátjáró létesült. A halátjárót kőküszöbös réselt bukó-sorozatként alakították ki. A bukók anyaga: fagyálló vízépítési terméskő és beton. A gátsorozat 19 db bukógátból áll, melyeket egy trapéz keresztmetszetű, 1:15 esésű mederbe épült be. A bukógátak közét a fenéken és a rézsűn is vízépítési fagyálló terméskő rakat készült. A fenéken 80 cm vastag, az oldalrézsűn változó vastagságú LMA 10/60 kőrakat készült. A műtárgy teljes hossza: 68,95 m, fenékszélessége: 2,0 m, belső rézsű hajlása: 1:1,5. Ásványi torkolati fenékküszöb hallépcsője A csónakátemelő rámpa: A fenékküszöb szelvényezése szerinti 0+030,30-0+034,30 szelvények között csónakátemelő létesült. A csónakátemelő 4,0 m széles, a tengelye merőleges a fenékküszöb tengelyére. 12
A csónakrámpa felülete LMA 5/40 rakott fagyálló terméskőből készült 30 cm vastagságban, melyet betonnal hézagoltak ki. Alatta LMA 40/200 fagyálló terméskő kőszórás készült alvízen 70 cm, felvízen 120 cm vastagságban. Ez alatt geotextília (600 g/m2) terítés, ezalatt homokos-kavics feltöltés készült (Tr =90%). A homokos-kavics alatt is geotextíla (300 g/m2) terítés került alkalmazásra. Győr, 2015. június 8. / Szitás Sándor / 13