JELENTÉS a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységének vizsgálatáról, különös tekintettel a PHARE program megvalósulására 1994. július 213.
A vizsgálatot vezette: Kemény Emil számvev6 tanácsos A vizsgálatban részt vettek: Bank Lajos Benti Gabriella Réthelyi Jen6 Tardos József számvev6 tanácsos számvev6 tanácsos számvev 6 számvev6
-I- TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. BEVEZETÉS.................................................... l 1.1 Az Alapítvány... l 1.2 A vizsgálat... 3 1.3 Az ellenőrzés módszere... 4 1.4 A kis- és középvállalkozások társadalmi, gazdasági háttere... 5 II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK............ 7 2.1 Általános megállapítások... 7 2.2 Vizsgálati észrevételek... 8 2.3 Ajánlások... ll III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK... 13 3. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány... 13 3.1 Az Alapítvány megalakulásának, működésének szabályszerűsége... 13 3.2 A kuratórium döntési mechanizmusa... 15 3.3 A kuratórium működése... 17 3.4 Vállalkozásfejlesztési Iroda... 21 4. Az MV A pénzgazdálkodása... 23 4.1 Az Alapítvány vagyoni helyzete és vagyoni struktúrája... 23 4.2 PHARE segélyprogram... 24 4.3 Mérleg szerinti eredmény... 26 4.4 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány váltóügyei... 33 4.5 Szabad pénzeszközök... 35
-Il- Oldal 4.6 A prograrnak és a bonyolítás költségei... 36 5. Az MVA tevékenysége... 38 5.1 Regionális Vállalkozói Központok Hálózata... 38 5.2 Bilaterális szerződések... 41 5.3 Vállalkozói kultúra fejlesztése... 42 5.4 MV A hitelprogram... 46 5.5 PHARE hitelprogram... 47 5.6 PHARE Mikrohitel program... 49 5.7 Sikertelen prograrnak... 52 5.8 Start Hitelgarancia Alap... 52 5.9 Működőtőke befektetés... 53
ÁLLAMI SZÁMNEVÓSZÉK V-6-27/1994. Témaszám:220 JELENTÉS a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységének vizsgálatáról, különös tekintettel a PHARE program megvalósulására I. BEVEZETÉS 1.1 Az Alapítvány 1101 Az Országgyűlés 1989. év decemberi ülésszakán elfogadta a Kormány 1990. évi gazdaságpolitikai programját és ennek keretében jóváhagyta a - program mellékleteként részletesen kidolgozott - vállalkozásélénkítési programot. A gazdaságpolitikai programra épülő 42/1989. (XII.27.) OGY határozat alapján a Minisztertanács 1014/1990. (1.31.) MT határozata elrendelte a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (továbbiakban: MVA) létrehozását. 1102 A Magyar Köztársaság Kormánya, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár, a Magyar Hitelbank Rt., az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Postabank és Takarékpénztár Rt., a Kisiparosok Országos Szervezete, az Általános Vállalkozási Bank Rt., az Ipari Fejlesztési Bank Rt., az Ingatlanbank Rt., az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Gazdasági Kamara, a Dunabank Rt., a Hungária Biztosító, az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Vállalkozók Országos Szövetsége, mint alapítók, a kis- és közepes méretű, egyéni és társas vállalkozások élénkítésére és támogatására létrehozták a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt.
-2- Az alapítók által az Alapítvány rendelkezésére bocsátott induló vagyon 4.236.800.000.- Ft volt. Az Alapítvány nyílt, hozzá bármely belföldi és külföldi természetes és jogi személy bármikor csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért és azt anyagi, vagy bármely más módon támogatni kívánja. 1103 Az Alapítvány szervei: a Kuratórium és a Vállalkozásfejlesztési Iroda. Az MV A-nak eddigi működése során három Kuratóriuma és három ügyvezető igazgatója volt. Mindez egyúttal három működési szakaszt is jelentett az MV A tevékenységében. Az l. szakasz az első Kuratórium 1990 márciusában történt megválasztásától kezdve a Kuratórium elnökének lemondásáig terjedt. A Il. szakasz 1991 májusától, az új kuratóriumi elnök alapítók által történt megválasztásától az 1993. március 10-i alapítói értekezletig tartott. A III. szakasz az MVA jelenlegi, új Kuratóriumának az 1993. március 10-i alapítói értekezleten történt megválasztásától napjainkig terjed. Az Alapítvány képviselete: az Alapítványt az elnök, a társelnök, az ügyvezető igazgató, valamint az elnök által írásban meghatalmazott személyek képviselik. 1104 Az Alapító Okirat szerint az Alapítvány nem használható fel oly módon, hogy az a kuratórium tagjainak, az ügyvezető igazgatónak és az Iroda alkalmazottainak közvetlen, vagy közvetett anyagi előnyét szolgálja. Az Alapítványból nem részesedhetnek olyan vállalkozások, amelyek a kuratórium tagjai, az ügyvezető igazgató és az iroda alkalmazottai, valamint ezeknek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott hozzátartozói érdekeltségébe tartoznak. Az Alapítvány nem támogat sem közvetlen, sem közvetett módon egyetlen politikai pártot, vagy más politikai-társadalmi szervezetet sem. 1105 Az eredeti Alapító Okirat az MVA célját az alábbiakban rögzíti: "A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja, hogy elősegítse a kisés közepes méretű, elsősorban új vállalkozások létrejöttét, lehetövé tegye
-3- ezen vállalkozások számának gyarapítását, kedvező feltételeket teremtsen a vállalkozások tőkeerejének növeléséhez, a lakossági magánbefektetések ösztönzéséhez és mindezek elősegítése, valamint az alapítványi célra rendelkezésre álló hazai és külföldi pénzügyi források kezelése számára szabályozott pénzügyi keretet teremtsen." Az 1993. március 10-én módosított Alapító Okirat már új szöveget tartalmaz a célok tekintetében: "A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány célja, hogy elősegítse a kisés közepes méretű magánvállalkozások számának gyarapodását, szakmai, vállalkozói, piaci fejlődésüket, illetve az alapítványi célra rendelkezésre álló hazai és külföldi pénzügyi források kezelése számára szabályozott pénzügyi keretet teremtsen." 1106 Az MV A, erőforrásainak bővítése érdekében, már megalakulása évében bekapcsolódott a célkitűzéseiket támogató nemzetközi prograrnak megvalósításába. Ezek közül a legjelentősebb az Európai Közösség által kezdeményezett PHARE program kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló projektjében vállalt szerepük. Az 1990-93. közölt megkötött három PHARE finanszírozási szerződés együttes keretösszege 36,0 M ECU (kb. 3,6 Mrd Ft). 1107 Az MVA menedzsment rendelkezésére álló, közel 8 Mrd Ft-nyi forrás gazdasági hatását tovább növeli az a tény, hogy a tőke jelentős része társhitelként, illetve hitelgaranciaként működik, magával közel azonos méretű kereskedelmi banki tőkét mobilizálva a vállalkozói kör számára. 1.2 A vizsgálat 1201 Az Állami Számvevőszék az MVA-t az 1989. évi XXXVIII. törvény 2. 5. bekezdése, valamint a Ptk. 74. -a szerint folytatta vizsgálatát, az 1994. évre jóváhagyott ellenőrzési terve alapján. 1202 A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az MVA tevékenysége megfelelt-e az Alapító Okiratban rögzített célkitűzéseknek, továbbá hogy jól gazdálkodott-e a kezelésében lévő - részben PHARE forrásból származó - vagyonnal
-4-1203 A vizsgált időszak az MV A Alapító Okiratának aláírásától kezdődően az 1993. év végéig terjed. A helyszíni ellenőrzés kezdete: 1994. március 7. befejezése: 1994. április 29. 1204 A vizsgálat helyszínei: - MVA Vállalkozásfejlesztési Iroda 1115. Budapest, Etele u. 68. - Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozási Központ 1205 Tájékozódás és adatgyűjtés céljából felkerestük az alábbi szervezeteket: - Ipartestületek Országos Szövetsége Magyar Kézműves Kamara (IPOSZ) - Országos Kisvállalkozásfejlesztési Intézet (OKFI) - Budapesti Közgazdasági Egyetem K.isvállalkozás-Kutató Csoport - Magyar Kisvállalati Társaság 1.3 Az ellenőrzés módszere: 1301 Az MV A teljes tevékenységére kiterjedő helyszíni vizsgálat. 1302 Az Állami Számvevőszék az MVA működését törvényességi és szabályszerüségi szempontból vizsgálta. Az MV A tevékenysége előzmény nélküli, szerteágazó, teljesítmény követelményeket vele szemben előzetesen senki nem fogalmazott meg. A teljesítmény mérésére alkalmas szigorú kritérium rendszer felállítására az ÁSZ nem vállalkozhatott, de kísérletet tett az Alapítvány "teljesítményének" értékelésére, bemutatva a lehetséges cselekvési teret s az ezen belül elért tényleges eredményeket. Az ellenőrzés nem foglalkozott az MV A tételes pénzügyi vizsgálatával A PHARE program előírja az MV A könyveinek évenkénti auditálását egy független könyvvizsgáló cég által. A vizsgálatot végző számvevők a Price Waterhouse által jegyzett jelentéseket megkapták, megbízhatónak minősítették azokban rögzített adatokat a jelentésben felhasználták és az 1303 A vizsgálat során figyelembe vettük az Európai Unió Számvevőszéke által ajánlott ellenőrzési szempontokat is.
-5-1304 Az ellenőrzés megállapításai a vizsgálat során rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokra, a különböző szintű vezetőkkel folytatott interjúkra és a helyszíni szemlék tapasztalataira támaszkodnak. 1305 A jelentést és annak nem hivatalos angol fordítását az Állami Számvevőszék elnöke megküldi az Európai Unió Számvevőszékének tájékoztatás céljából. 1306 A vizsgálat megállapításait alátámasztó dokumentumokat - terjedelmi okokból - nem mellékeljük a jelentéshez, azok az Állami Számvevőszék irattárában megtekinthetők. 1.4 A kis- és középvállalkozások társadalmi, gazdasági háttere 1401 A rendszerváltás gazdaságképének két alapvető eleme a tulajdonváltás, illetve az üzemméret radikális megváltoztatása. A kettő együttesen jelenik meg a kisvállalkozásban, ezért érthető és természetes célkitűzés e gazdasági szektor bövítése, működési feltételeinek javítása. 1402 A világgazdaságban a kisvállalkozások fejlóctése a 70-es években gyorsult fel, amikor a gazdaság növekedése az extenzív szakaszról (természeti erőforrások bővülő hasznosítása) az intenzív fejlődési pályára tért át, maga után vonva a nagyvállalatok egy részének felbomlását, a termelés diverzifikálását, a rugalmas, innovatív kisvállalkozások beindulását. A bővülő nemzetgazdaságok adták a kisvállalkozási szféra megerősödésének alapját, s ezen belül a letisztult profilú nagyvállalatok lettek a kisvállalkozók legfontosabb megrendelői. 1403 Az 1990-es évek Magyarországán a kisvállalkozások létrejöttét döntően más tényezők befolyásolták, mint korábban a tőkés országokban. Meghatározó motívum az állami vállalatok privatizációja és társasággá alakitása, valamint az egzisztenciájukat féltők és munkanélküliek kényszervállalkozása. Ebből következően a kialakulóban lévő kisvállalkozói szektor sokkal inkább jellemezhető a kisvállalkozás objektív korlátaival - tőkeszegénység, piaci kiszolgáltatottság, a menedzsment hiányosságai, a kockázatokkal szembeni védtelenség - semmint a már említett pozitív vonásokkal: rugalmasság, innovatív készség, hatékonyabb erőforrás hasznosítás. Alapvetően ez a hátrányos környezet indokolta azt a törekvést,
-6- hogy a kisvállalkozás fejlődését a gazdaságpolitika, a kormányzat segítse különböző támogatásokkal, egyben utat nyisson a vállalkozói szektor fejlődését segítő nemzetközi programoknak is. 1404 Mielőtt a támogatások lehetséges formáit bemutatjuk, szólni kell a támogatás tényének alapvető dilemmájáról: amikor egy vállalkozó valamilyen címen támogatáshoz jut, akkor voltaképp a piaci értéknél alacsonyabb áron ga~dasági erőforrást (pénzt, tanácsot, oktatást, információt stb.) szerez, ami őt előnyös versenyhelyzetbe juttatja a kedvezményből nem részesülőkkel szemben. Ez a dilemma csak akkor és úgy oldható fel, ha tiszták a támogatás játékszabályai, azaz jelen van a szakmai és társadalmi kontroll, valamint ha tudjuk, hogy a támogatás bizonyos formái csak egy átmeneti időre szálnak. 1405 A kisvállalkozások, illetve vállalkozók támogatásának igen sokszínű palettája alakult ki a gyakorlatban: Vissza nem térítendő juttatások: - M űködési támogatások = Inkubátorházak (induló vállalkozónak helyiség, infrastruktúra stb.) = Tanácsadás (gazdasági, adó, jogi stb.) - Oktatás = Üzleti tervkészítés = Menedzsment stb. - Információ = Partnerközvetítés = Üzleti, piaci, ár stb. Pénzügyi támogatások: - Kedvezményes hitelek = saját erő nélküli = 10-20 % saját erőt igénylő = kamatmentes = csökkentett kamatú = hosszú lejáratú, 2-3 év fizetési moratóriummal
-7- - Kockázati tőkealapok - Hitelgarancia alapok 1406 Az MV A tevékenysége a vázolt társadalmi, gazdasági környezetben értékelhető: mennyiben tudott megfelelni a kihívásnak, képes volt-e megtalálni a támogatás leghatékonyabb formáit. II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, AJÁNLÁSOK 2.1 Általános megállapítások 2101 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Iétrejötte egybeesett az ország politikai és gazdasági rendszerváltozásával Az általános recesszió nem nyújtott kedvező hátteret a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez 1990. és 1993. között. Az alakulást követő egy éven belül - a megváltozott kormánypolitikai hatásra - megváltozott az alapítvány vezetésének összetétele. E kedvezőtlen körűlmények tudatában megállapítjuk, hogy - a tapasztalt működési rendellenességek ellenére - az MV A tevékenysége összességében hasznos volt: hatékonyan segítette a regionális vállalkozásfejlesztési alapítványok létrehozását, hozzájárult a vállalkozási kultúra fejlesztéséhez, működteti a saját és külróldi forrásokra támaszkodó hitelgarancia alapokat, s a kölönböző hitelprogramok révén eddig közel négyezer vállalkozó jutott kedvezményes kölcsönhöz. 2102 A helyi vállalkozásfejlesztési központok (továbbiakban HVK) hálózatának kialakításában a kormányzati elképzelés - az MV A közreműködésén túl - a helyi érdekek felismerése, a vállalkozói kör öntevékeny aktivizálódása révén, saját források bevonásával valósult meg, mindvégig demokratikus keretek között. 2103 Az MVA tevékenységének hatását, a kitűzött célok megvalósítását jelentős méctékben elősegítette az Európai Unió által folyósított PHARE segélyprogram, amely a pénzügyi forrásokon túl szervezési kultúrával és folyamatba épített ellenőrzéssei is segítette az alapítvány működését.
-8-2.2 Vizsgálati észrevételek 2201 Az Alapítói Értekezlet 1991 májusában megváltoztatta az MVA vezetését. A változást nem jelentették be a Fővárosi Bíróságnál, így az alapítvány 1993 áprilisáig jogellenesen működött. 2202 Az 1991-ben felállított új koratórium összetétele nem felelt meg az Alapítói Okirat előírásainak, amennyiben az államigazgatási és kormányzati irányítású szervek képviselói többségbe kerültek. Ez az állapot az 1993-mas alapítói ülés után sem változott. 2203 A pénzintézeteken keresztül nyújtott hitelek elbírálásának véleményezéséről az MV A Kuratóriuma lemondott, ugyanakkor a bankok által kölcsönzött pénzeszközökre a hitelgaranciát felvállalta. A vizsgálat időpontjáig 450 M Ft kezesi igényt hoztak a bankok az MV A tudomására; a teljes készfizetói kezességból származó veszteség 250-500 M Ft között várható. 2204 A vissza nem térítendő támogatások iránti pályázatok szabályzata kidolgozatlan. Nincs tisztázva mikor lehet, vagy kell belső vagy külsó nyíltvagy zártkörű pályázatot kiírni. 2205 Az Alapító Okirat kimondja, hogy az Alapítvány működése nyilvános, pályázatát, annak eredményét, az elfogadott pályázatokat, mérlegét köteles a sajtóban és évkönyvében közzé tenni. Vizsgálatunk megállapította, hogy több esetben az MVA nem tett eleget az Alapító Okiratban foglalt követelménynek és esetenként még a kuratóriumi határozat ellenére sem hozták nyilvánosságra a pályázatok eredményeit. 2206 A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (BVA) adott alapítói hozzájárulás eltér az MVA gyakorlatától, a két fél közötti szerződés nem felel meg a koratórium határozatának (csak a tőke hozadéka használható a BV A céljaira), és nem tartalmaz biztosítékokat az á tadott MV A vagyon védelmére és esetleges visszafizetésére. 2207 Az Alapító Okirat 1993. évi módosításakor az Alapítvány törvényes mükiidését szabályozó fontos részeket töröltek. A Fővárosi Bíróság a benyújtott Alapító Okirat módosításból csak a személyi - képviseleti változásokra
-9- vonatkozó - részt igazolta vissza. Az MV A fellebbezést nyújtott be a teljes módosítás jóváhagyása érdekében. 2208 Az MV A kifizetett olyan költségtételeket a Vállalkozásfejlesztési Iroda mellett dolgozó tanácsadó cég helyett, amelyre a Coopers and Lybrand Europe Brosszelben kötött szerződése is fedezetet nyújtott. 2209 Az MVA a különböző forrásból származó eszközöket mérlegében sajátként kezeli, változásukat saját eredményként mutatja ki. Ez megnehezíti az ellenőrzés számára az elkülöníthető tulajdonosok eszközei mozgásának nyomon követését. A jelentésünkben szereplő táblázatok (3a.-3e., 6.) az ellenőrzés kifejezett kérésére születtek. 2210 1992-ben (az alapítvány vezetésének Il. szakaszában) az MVA közvetlen váltóhitelezési szerződéseket kötött. A vizsgálat megállapította, hogy az Alapítvány volt vezetői az Alapító Okiratban foglalt előírások megkerölésével, felhatalmazás és kuratóriumi jóváhagyás nélkül nagyösszegű (kb. 600 M Ft) kifizetéseket teljesítettek a Tilla Kft., a Neményi Rt. és a Cél Tanácsadó Rt. részére, fedezetlen váltók ellenében. Ezzel a magatartásukkal a rájuk bízott idegen vagyon kezelése során, a fedezetek reális értékelésének elmulasztásával különösen nagy vagyoni hátrányt okoztak az Alapítványnak. A Be. l 22. és a Btk 319. (3) bekezdése c.) pontja, valamint a Btk. 27/A -ban foglaltak alapján, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt az Állami Számvevőszék FELJELENTÉST tesz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány volt kuratóriumi elnöke és volt ügyvezető igazgatója ellen a BRFK Gazdaságvédelmi OsztályánáL A feljelentést és az azt alátámasztó dokumentumokat elkülönítetten kezeljük. 2211 Az MVA saját forrásait 1993 végéig 715,7 M Ft veszteség érte készfizetói kezességből fakadó kötelezettség, banki és cégcsődök, valamint behajthatatlan váltókövetelések miatt.
- 10-2212 Az MV A a helyi vállalkozásfejlesztési központoknak nyújtott - vissza nem térítendő - támogatás hatékonyságát, hasznosulását nem ellenőrzi rendszeresen; a képzés és oktatás helyzetéről összefoglaló képpel nem rendelkezik. 2213 Az MV A által szervezett képzési prograrnak jelentősen hozzájárultak a vállalkozói kultúra fejlesztéséhez. A szemináriumi oktatások és a tanulmányutak szervezése, a kiadványok készíttetése és terjesztése, valamint a vissza nem térítendő támogatások jelentősen segítették a kis- és középvállalkozásokat. A vállalkozói kultúra fejlesztéséhez igényelt feladatok mennyisége és elvégzésük sürgőssége nagy terhet rótt az MVA-ra. Az összességében sikeres - 900 E ECU-t (közel I milliárd Ft-ot) felhasználó - programcsomag hatékonyságát csökkentette, hogy: kevés szemináriumot szerveztek a hálózat beindításához; a vizsgálat időpontjáig lényegében csak az első hat HVK és az MV A munkatársai kapták meg valamennyi képzési lehetőséget); nem szervezték meg a kiképzettek tudásának átadását azoknak körében, akik még nem részesültek képzésben, ugyanakkor feladataik ellátását elvárták tőlük; nem önállósultak a szemináriumi képzésekben a külfóldi cég mellé társult magyar szervező-oktatók, vagy nem kaptak erre megbízást az MVA-tól; - nem fordítottak kellő figyelmet a kidolgoztatott tanulmányok, oktatási segédletek kereskedelmi elterjesztésére. 2214 Az PHARE finanszírozási szerződések nem rendelkeznek a hitelprogramokból visszatérülő tőke és kamatai tulajdon-, illetve rendelkezési jogáról. 2215 A mikrohitel támogatás az MV A-PHARE együttműködés legsikeresebb programja mind a finanszírozás megszervezésében, mind kisvállalkozásokra kifejtett hatásában. A program végrehajtásában az MVA voltaképpen közvetítő szerepet játszik, a tényleges végrehajtók a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok. Az MVA az éves mikrohitel keretet negyedéves bontásban folyósítja. egy-másfél hónappal az el6ző keret tételes elszámolása után. Ez a
-llgyakorlat nagy terhet ró a helyi irodákra, átmeneti likviditási gondokat okoz és hátráltatja a mikrohitel szerződések folyamatos intézését. A mikrohitel program során a regionális alapítványokhoz juttatott forrás, a tőke és a kamatok visszaforgatása révén, helyben képez hitelezési forgóala pot. A vizsgálat megállapította, hogy az MV A írásban nem kötelezte el magát az alapok végleges átadásáról, bizonytalan helyzetben tartva a helyi alapítványokat. 2216 Az MV A működótóke befektető tevékenysége összességében sikertelen. A befektetésekből minimális profit származott és három cégnél szerzett tőkerészek - a cégek csődjei miatt - elértéktelenedtek. A tevékenység vesztesége 1993 végéig 38,6 M Ft. A Vállalkozásfejlesztési Iroda, illetve a Kuratórium nem tett időben intézkedéseket a veszteségek mérséklésére. 2217 A PHARE szerzódéscsomagból három program egyáltalán nem indult el. A PHARE Garancia Alap feltételrendszerének kialakításánál rosszul mérték fel a magyar gazdasági viszonyokat. A befektetési alap felhasználása - a kis- és középvállalkozások jövedelmezősége, gazdasági helyzete miatt - túl nagy kockázatot jelentett (ld. 2216. megállapítást). A kamattámogatás rendszerének elvi kialakítása folyamatban van, a program indulása 1994. évben várható. 2.3 Ajánlások Kormánynak (Pénzügyminiszter) 2301 Kezdeményezze az Alapítói Értekezlet összehívását, amelyen a kuratórium vezetését és összetételét úgy módosítják, hogy az megfeleljen a Ptk. 74. szellemének és az eredeti Alapító Okirat előírásainak. 2302 Vonja vissza a Fővárosi Bíróságon az Alapító Okirat szövegének módosítására benyújtott kérelmét, és az Alapítói Értekezlet tárgyalja újra az Alapító Okirat szövegezését, hogy az megfeleljen a Ptk 74/G. -nak. MVA Kuratóriumának 2303 Gondoskodjon az Alapítvány törvényes működtetéséról és a belső ellenőrzésről, hogy a működés megfeleljen a Ptk. 74/G. előírásainak, mivel a törvény életbe lépésével 1994. január l. hatállyal a Magyar
- 12- Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - a törvény erejénél fogva - közalapítvánnyá minősült. 2304 Intézkedjen - a veszteségek lehetséges csökkentése érdekében - a bankokkal kötött készfizetói kezességi szerződések felülvizsgálatáról, a felelősség jövőbeni megosztásának ésszerű mértékéről. 2305 Tegyen eleget a nyilvánosság követelményének mind a pályázatok kiírása, mind az eredmények teljes körű közzélétele tekintetében. Intézkedjen egy - a nyilvánosság számára hozzáférhető - pályázati információs rendszer kiépítéséről Pótolja saját évkönyveinek kiadását. 2306 Rendelje el a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal kötött szerződés módosítását, az alaptőke feletti ellenőrzési és tulajdonjog visszaállítását. 2307 Kezdeményezzen szerződéskiegészítő tárgyalásokat az EU Bizottsággal a PHARE hitelprogramokból visszatérülő tőke és kamatai tulajdon-, illetőleg rendelkezési jogáról, továbbá a sikertelen PHARE projektek keretösszegeinek aktivizálásáról MVA Vállalkozásfejlesztési Irodának 2308 Rendezze a Coopers and Lybrand Europe céggel a tanácsadó iroda (TAU) költségeinek elszámolását. 2309 Intézkedjen számviteli rendszerének tisztázása érdekében, hogy az eltérő tulajdonosok forrásai egyértelműen megfeleltethetők legyenek a finanszírozott programoknak 2310 Vizsgálja felül a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok támogatásának és elszámoltatásának rendszerét, s a működés hatékonyságának növelése érdekében térjen át az utólagos számlakiegyenlítésről az előleg folyósítására. 2311 Fordítson nagyobb figyelmet a vállalkozói kultúra növelése terén - a HVK-k munkatársainak időbeni felkészítésére, és képességeik napra készen tartására; - a kiadványok, tanulmányok eddigieknél szélesebb körű terjesztésére;
-13- - a területén folyó oktatás-képzés összegzésére, utóelemzésére, a tanulságok visszacsatolására. III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 3. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 3.1 Az Alapítvány megalakulásának, működésének szabályszerűsége 3101 Az 1990-ben megalakult Alapítvány Kuratóriumának első elnöke Zwack Péter más irányú kormánymegbízatása miatt 1990 júliusában lemondott. Az Alapítók Kelemen Géza társelnököt bízták meg az elnöki tisztség ellátásával. Az ügyvezető igazgató Marasán György volt. Az alakulástól 1991. április végéig terjedő időszak az MVA irányításának l. szakasza. 3102 1991 májusában az Alapítók Siosár Gábort választották meg a Kuratórium elnökének, és módosították az Alapító Okiratot is, a kuratórium létszámát 13-ról 16 főre emelték. A 6 fő újraválasztott tag mellé 10 új tagot választottak. Az Alapítók 1991. májusi értekezletének jegyzőkönyve nem áll az MV A rendelkezésére. 3103 Az 1991 májusában megválasztott kuratóriumi elnök és a később hivatalba lépő új ügyvezető igazgató személye a Fővárosi Bírósághoz, mint hivatalos képviselő nem lett bejelentve, a változást a nyilvántartásba nem vezették be, még akkor sem, amikor a folyószámlavezető pénzintézet az aláírási jogosultság változás miatt kérte a hivatalos bejegyzés megküldését. Fentiek alapján Siosár Gábor elnök és dr. Holló Zsuzsanna ügyvezető igazgató az Alapítványt jogszerűen nem képviselhette, így 1991 májusától az alapítvány jogellenesen működött. Az MVA irányításának II. szakasza tehát 1991. májustól 1993. március 10-ig tart. 3104 Az Alapítók 1993. elején visszahívták a kuratórium elnökét és az ügyvezető igazgatót, majd 1993. március 10-én megválasztották az új Kuratóriumot. Elnök Kemény Nándor, ügyvezető igazgató Kustos Lajos lett, ez az irányítás III. szakaszának kezdete. 1993. április 20-án kelt levelében az MVA (MV N243/93/K) az 1990-ben jóváhagyott Alapító Okirat módosí-
- 14- tását kérte a Fővárosi BíróságtóL A Fővárosi Bíróság a személyi változásokat bejegyezte, de az Alapító Okirat módosítását nem igazolta vissza. 3105 Az eredeti Alapító Okirat szerint a Kuratórium tagjai közé - összesen 13 fő - 6 főt közismert és sikeres vállalkozókból kell jelölni, akik közül kell megválasztani az elnököt és a társelnököt. Az államigazgatási és egyéb állami szervek 3 főt az érdekképviseleti szervek 2 főt, az egyéb alapítók 2 főt jelölhetnek. Az 1990. évi alapítás során ezt az előírást betartották. 3106 Az 1991. májusi - hivatalosan nem dokumentált - módosítás szerint a Kuratórium létszáma és összetételének aránya is megváltozott (ld. l. táblázat). Az MV A Kuratóriuma tagjai által képviselt érdekcsoportok l sz táblázat (fó) AlaJ itó Okirat Té n y legesen 1990. 1991.!993. 1990. 1991. l. Vállalkozók, független szakértők. 6 6 6 6 5 Közülük: - elnök l - - l - - társelnök l - - l l 2. Aliarnigazgatási és egyéb állami szervek 3 3 3 5 6 Közülük:- elnök - - - - l - társelnök -.... 3. Érdekképviseleti szervek 2 5 3 l 4 Közülük:- elnök...... társelnök.... l 4. Egyéb alapítók 2 2 3 l l Közülük: elnök..... társelnök..... 1993.. - - 5 l. 4 - l 3.. 5. összesen: 13 16* 9-16** 13 16* 12 Az Alapító Okirat módosítását nem terjesztették be a Fóv. Bírósághoz. Az elnök és a társelnök nem lehet államigazgatási szerv képvise ló je. *Az elnök nem lehet államigazgatási szerv alkalmazottja. Az alapítók képviselói a testületben nem lehetnek többségben. Az egyes alapítókörök külön-külön nem kerülhetnek többségbe.
- 15- Az 1993. áprilisi rnódosítás a Kuratóriurn Jétszámát 9-16 főben határozta meg, és az összetételre is külön kikötést írt elő. Mindkét rnódosításnál előírás, hogy a Kuratóriurn elnöke nem lehet állarnigazgatási szeiv alkalmazottja. 3107 A Kuratóriurn összetételére vonatkozó előírásokat és a tényleges összetételt az l. sz. táblázat tartalmazza. 3108 1993. évben a Koratórium tagjainak megválasztása során az Alapító Okirat előírásait nem tartották be. Nincs a Koratóriumban képviselete a vállalkozók, rúggetlen szakértők csoportjának. Az állarnigazgatási és kormányzati irányítású szetvek képviselői többségbe kerültek. (Kormányzati irányítású szervnek tekintendő a Szerencsejáték Rt., az Állami Gyógyfürdő Kórház, Hévíz.) 3109 Az eredeti Alapító Okirat szerint a Kuratóriurn tagjai tiszteletdíj nélkül, eseti költségtérítésért végzik rnunkájukat. Az 1993. júniusi Alapító Értekezlet - az Alapító Okirat márciusi módosítása alapján - megszavazott visszamenőlegesen 30 E Ft tiszteletdíjat 1993. márciustól a Kuratórium tagjainak havi 3.2 A koratórium döntési mechanizmusa 3201 A Kuratóriurn az Alapítói Okirat előírása szerint 1992-ig évente Jegalább négy, ezt követően Jegalább hat alkalommal ülésezett (1993-ban 9 alkalommal). A Kuratóriurn az Alapítóknak rninden évben beszámolt rnunkájáról. (A rnódosított okirat szerint ezt rninden év június 30-ig köteles teljesíteni.) = Az eredeti okirat nem szabott határitmt; ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Kuratórium pl. az 199l.évi munkáról és az 1991-92. évi határozatokról 1992. november 26-án számolt be. A Pénzügyminiszter 1992. június 23-án kelt levelében kérte az ülés elhalasztását, tekintettel a beszámoló hiányára és a késedelmes előterjesztésre. 3202 Az ügyrendnek megfelelően az elóterjesztéseket a Vállalkozásfejlesztési Iroda készítette el, illetve néhány esetben a Kuratóriurn vagy a V állalkozásfejlesztési Iroda által felkért Bizottság. A Kuratóriurn döntési
- 16- hatáskörébe eső pályázatok döntéselőkészítettségi szintje témától függően eltérő volt, a koncepció kialakítástál a konkrét pályázat és összeg javaslatának kidolgozásáig. 1993-tól a döntéselőkészítés feladatára, illetve bizonyos szakterületi döntések meghozatalára három bizottságat (hitel, HVK és informatika-oktatás) hoztak létre a Kuratórium tagjaiból 3203 A Kuratórium az Alapítók által rendelkezésre bocsátott vagyon hasznosításával, illetve a pénzeszközök felhasználásával négy döntési körben foglalkozott: - A pénzintézeteknek nyújtott hitelkeretek. Az MV A Kuratóriuma lemondott az elbírálásban való képviselői közreműködésről, miközben a bankok által kölcsönzött pénzeszközökre a hitelgaranciát felvállalta. - Pályázatok a vissza nem térítendő támogatásokra. Az Alapítói Okiratban lévő értékhatárokból következően a Vállalkozásfejlesztési Iroda döntött többségében a pályázatokról külső szakérlókból álló zsüri véleményét figyelembe véve. (Az 1993. évi intézményes vissza nem térítendő pályáztatási rendszer kivételt képez, mivel a Kuratórium értékhatártól függetlenül döntött minden pályázat esetében.) A Kuratórium hatáskörében maradt pályázatokról a szavazást testületi döntésként rögzíti a határozatok könyve. Az írásos szavazástól eltekintve a Kuratórium egyes tagjainak állásfoglalásai ezekben a kérdésekben nem kerültek rögzítésre. A határozatok meghozatalára egyszerű szótöbbség elegendő volt. - A helyi vállalkozói központok támogatása. A HVK-k az MV A Kuratórium által is jóváhagyott üzleti tervek alapján kapták meg forrásaik egy részét. Ezen forrásokkal a HVK-k, mint önálló jogi személyek gazdálkodnak, és döntenek pályáztatás útján a további elosztásról és felhasználásról. - Az MV A szabad pénzeszközei. A Kuratórium az 1/1992/7. sz. határozatában hozzájárult ahhoz, hogy a Vállalkozásfejlesztési Iroda az Alapítvány tartalékalapját "likvid eszközökben, rövidlejáratú betétekben, vagy garantált értékpapírokban