A gótika születése. Észak-francia, korai, katedrális-gótika

Hasonló dokumentumok
A gótika virágzása. Észak-francia, érett, katedrális-gótika - Rayonnant stílus -

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A gótika regionális sajátosságai. Angol gótika

A gótika építészetének rendszerezése

A romanika interregionális áramlatai (VIII*-X-XIII. sz.)

Interregionális áramlatok a romanikában

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A gótikus szobrászat

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Szerkesztette: Vágner Mátyás

2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemz i. Követelmények. Középszint A középkori uradalom jellemz vonásai (pl.

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

Bologna, d./ Hispániában Toledo, Leon, Burgos, e./ Németországban

A román, a gót és a reneszánsz művészet

Naumburg, dóm (XI. sz., ), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet, nézet) lettner.

Vault Fresco Cappella Scrovegni (Arena Chapel), Padua Sziráki Sz. Gábor: Gótika építészete

A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

Tűzoltó robottól a műemlék épületek tűzvédelmi koncepciójáig. Heizler György Kecskemét,

Kiegészítő ismeretek Az egyetemes gótika művészete című fejezethez

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

Árpád-kori Magyarország

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Eberbach, ciszterci monostor (1135., Maulbronn, ciszterci monostor (1139., ), alaprajz.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.)

Anglia Ibériai-félsziget

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

TÁRGYRÖGZÍTÉS AZ ÉPÍTÉSZETBEN 2. prezentációs anyag

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Tornyospálca, református templom 1

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D.

Gótikus szobrászat, városok

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

Mont Saint Michel. Normandia D-Day. Zarándoklat, Kaland, Élmény

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály

Dénes György Szalonna Árpád-kori templomának évi képe Pörge Gergely rajzain

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

Az írásbeli érettségi témakörei

Felvételi kép és fogalomjegyzéke 8. osztályosok számára. Képjegyzék:

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

S C.F.

Kiegészítő ismeretek A magyarországi romanika című fejezethez

Kiegészítő ismeretek A magyarországi gótika művészete című fejezethez

IDŐ. állandóság ideiglenesség múlandóság fenntarthatóság örökség - mozgás ritmus stílus - utópia fény - flexibilitás. külső idő belső idő

Az építészet társművészetei a romanika korában

1.2. j) A földesúr földbirtoka. j) item: Minden tartalmilag helyes válasz elfogadható. összesen 10 pont

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/

A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG KULTÚRÁJA

Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1.

Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

A Fény, Az építészet egyik alapvető eleme. TÉRKOMPOZÍCIÓ feladat

A tartószerkezeti méretezés módszereinek történeti fejlődése

Szerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre. Magyar Veronika

Történelem érettségi adattár

A tartószerkezeti méretezés módszereinek történeti fejlődése

E-1. Héhalom Községi Sportegyesület energetikai célú fejlesztése. Meglévő állapot M=1:500 Helyszínrajz

MŰVÉSZETTÖRTÉNET JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Sárközújlak, református templom

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

helyszín épület ábra (vizsga törzsanyag) Konstantin-bazilika

Ugodi Harangszó DECEMBER, KARÁCSONY HAVA Az Ugodi Római Katolikus Egyházközség értesítője. Kedves Ugodi Testvérek!

A projekt neve: Zirc, a Bakony fővárosa Komplex, látogatóbarát turisztikai kínálat kialakítása a Ciszterci Apátságban és Zirc Város főterén

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

Osztályozó, javító és különbözeti vizsgatematika Divattörténet, viselettörténet s öltözködéskultúra tantárgyakból

TRO1010 Középkori egyetemes történelem Tételsor, 2017

TARTALOM. - Bern, A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

A Kassa utcai zsinagóga újjászületése

A román és a gótikus művészet. 12. évfolyam

A tartószerkezeti méretezés módszereinek történeti fejlődése

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...

Beregsurány, református templom

A reneszánsz művészet kialakulásának gazdasági és társadalmi feltételei

Ravenna építészete V-VI. sz.

MUNKAHELYEK ÉPÍTÉSZETE 1.

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP

S C.F.

A román kor művészete (XI XII. század)

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait

Azonosító jel: MŰVÉSZETTÖRTÉNET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Történelem 6. osztály - 3. forduló -

SZÉKESFEHÉRVÁR, NEMZETI EMLÉKHELY FEJLESZTÉSE ÉPÍTÉSZETI ÖTLETPÁLYÁZAT 2009.

Építészettörténet. Építészettörténet. Örökségvédelem. II. Korok, stílusok, fogalmak. Dr. Déry Attila II. előadás 01

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u

Alkalmazás történeti tetőszerkezetekre

Átírás:

A gótika születése Észak-francia, korai, katedrális-gótika

A gótika építészete I. A gótika szellemének születése A Gótika születésének körülményei: - A gazdaság változása, fejlődés az ezredforduló után: Új mezőgazdasági technológiák elterjedése (háromnyomásos gazdálkodás, vaspapucsos faeke, ló-erő, szügyhám, vízimalom ) a hatékonyabb termelést segítette elő (a karoling-kori 2-3 szorosa). Jobb, biztosabb megélhetés, népességrobbanáshoz vezetett, mely új földterületek művelésbefogását eredményezte (belső kolonizáció) erdőirtás, mocsarak lecsapolása, stb. révén. A telepes-mozgalmak (külső kolonizáció) korábban lakatlan területekre irányult mind spontán és szervezett formában. Megnőtt Európa és specializálódott. - A társadalom változása: Árutermelés, pénzgazdálkodás általánossá válása új társadalmi rétegeket hozott létre (kereskedők, kézművesek), és az önellátó háziipar helyébe a kézműipar lépett. A kolonusok és az új rétegek megerősítették az urbanizáció folyamatát. Középkori városok küzdelme a kiváltságokért. - A szellemi élet változása: Az antik filozófia és természettudomány arab gondolkodók közvetítése révén válik részévé a teológiának; ez eredményezi a középkor humanizmusát, és a teológia és tudományok nászát : a skolasztikát.

A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészeti forrásai: - Bencés zarándoképítészet (templom alapformája: bazilikális tér hérom hajós keresztházzal, franciaszentéllyel; gazdag, figuráis épületplasztika, zarándok-kapu). - Normann romanika (vázas tartószerkezeti rendszer belső, külső homlokzatokon, vakárkádos, törpegalériás trifórium!- faltagolás; vázas boltozatok: bordás, hatsüveges boltozatok). - Ciszterci romanika (absztrakt építészeti eszközök alkalmazása: alaprajzi szimbolika, fényszombolika rózsaablak-, tartószerkezet mint díszítőelem használata.

A gótika építészetének rendszerezése A gótika építészetének tagolása: I.) A gótika mint francia stílus szülőhelyén A) Korai észak-francia katedrális gótika (St. Denis, Sens, Laon, Noyon, Párizs) B) Érett észak-francia katedrális gótika (Chartres, Reims, Amiens, Beauvais, St. Denis) C) Kései észak-francia katedrális gótika (Rouen, Beauvais) II.) A gótika elterjedése Franciaországban A) Gótikus elemek keveredése erős helyi hagyományokkal (Angers, Poitiers) B) Gótikus elemek részleges megjelenése (Dijon, Alby) C) A gótikus elemek rendszerszerű megjelenése (Bourges, Lyon) D) A katedrális gótika léptékváltása: gótikus kápolnák (Párizs: Sainte-Chapelle) III.) A gótika interregionális áramlatai A) Ciszterci gótika B) Városi szerzetesrendek építészete (ferencesek, dominikánusok) IV.) A gótika regionális áramlatai nemzeti gótikák A) Angol gótika B) Német gótika C) Itáliai gótika

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Saint-Denis település az apátság körül (1137 előtt és 1144 után) Karoling-kori templom: 754-775

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Román-kori előzmény: Caen: Saint-Trinité (1059,1062-1130) Saint-Denis: apátság (1137-1140) A normann két nyugati torony megjelenése Il-de-France tartományban.

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Laon: katedrális (1160-1200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.)

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Saint-Denis: apátság (1137-1140-1144) Két nyugati torony megjelenése Ilde-France tartományban. A gótikus francia-szentély (szentély körüljáróval, kápolna-koszorúval) kialakulása. Saint-Benoit-sur-Loire: Bencés apátság (1090 k.) A román-kori francia-szentély rendhagyó és tipikus példája (szentély körüljáróval és sugár-kápolnákkal, rendhagyó altemplommal)

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Saint-Denis: apátság (1137-1140-1144) Két nyugati torony megjelenése Ilde-France tartományban. A gótikus francia-szentély (szentély körüljáróval, kápolna-koszorúval) kialakulása. Párizs: Saint-Martin-des-Champs Bencés priorátus (1130 k.) A kápolnakoszorú útkereső formája és első megjelenése

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Saint-Denis: apátság (1140-1144) A gótikus francia-szentély (szentély körüljáróval, kápolnakoszorúval) biztosítja tér egységesítésének gótikus elvét.

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) A tér egységesülését szolgálja a keresztház megközelítőleg középre, a haránttengelybe kerülése, és lerövidülése. Laon: katedrális (1160-1200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.)

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) A kora-gótika sajátos kétarcúsága az empórium és a támív együttes jelenléte: gótikus tartószerkezet, románkorias téri gesztusok. Laon: katedrális (1160-1200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.)

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Laon: katedrális (1160-1200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.)

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Laon: katedrális (1160-1200 k.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.)

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) Csúcsíves, hatsüveges boltozat, a kora-gótika jellemző boltozati formája

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) A román kori hatsüveges boltozat, a kora-gótika csúcsíves hatsüveges boltozatának előzményei

A.) Kora-gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XII. sz.) Párizs: Notre-Dame (1163-1200 k.) Saint-Denis: apátság (1140-1144) Caen: Saint-Trinité (1060/1065-1120)

A gótika virágzása Észak-francia, érett, katedrális-gótika - Rayonnant stílus -

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Chartres: Notre-Dame a legelső (1134-1140, 1150-, 1194-1266)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.) Saint-Denis: apátság (1137-1140) Laon: katedrális (1160-1200 k.)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)

Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) A gótika építészete I. Észak-Francia Katedrális Gótika B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Soisson: Saint-Gervaiset-Protais katedrális (1190 k.-) Párizs: Notre Dame (1163-1200 k.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266) Laon: katedrális (1160-1200 k.)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Chartres: Notre-Dame (1134-1140, 1150-, 1194-1266)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Le Thoronet: ciszterci monostor (1180) Párizs: Saint-Chapelle (1246)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Reims: katedrális Jean d Orbais (1211-1311) A legpompásabb Amiens: katedrális Robert de Luzarches Thomas és Renaud de Cormond (1220-1266?-1288) A legklasszikusabb

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Amiens: katedrális (homlokzat: 1220-1236) Laon: katedrális (1160-1210 k. homlokzat: 1180- )

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Amiens: katedrális (homlokzat: 1220-1236) Reims: katedrális (1211-1311)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Amiens: katedrális (homlokzat: 1220-1236) Reims: katedrális (1211-1311)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Reims: katedrális (1211-1311)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Reims: katedrális (1211-) Chartres: főkapu és szentjei (1150-)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Reims: katedrális naturál-levéldíszes fejezetek

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Saint-Denis: apátság bibbós fejezetek (1137-1140-1144) Reims: Katedrális naturál-levéldíszes fejezetek (1211-)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Amiens: katedrális (1220-) Saint-Denis: apátság (1231-)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Beauvais: katedrális (1225-1272, 1285-1337, 1497-1567, 1573) A legmerészebb Saint-Denis: apátság (1231-1281)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Beauvais: katedrális (1225-1272, 1285-1337, 1497-1548-1567, 1573)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Rouen - katedrális 13-16. sz

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Rouen Saint-Ouen (1318-XV. sz)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Rouen Saint-Ouen (1318-XV. sz)

B.) Érett gótika Il-de-France és Champagn tartományokban (XIII. sz.) Rouen: Saint-Maclou 1436-1520)

Az észak-francia gótika elterjedése Franciaországban

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV. sz.) Patric Stewart II. Henrik Glenn Close Aquitániai Eleonóra

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV. sz.) Le Mans: Saint-Julien katedrális (1060-1120, 1145 k., 1217-1254 Déli keresztáz: 1380-1392 Északi keresztház: 1402-1430)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV. sz.) Le Mans: Saint-Julien katedrális (1060-1120, 1145 k., 1217-1254 Déli keresztáz: 1380-1392 Északi keresztház: 1402-1430)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV. sz.) Le Mans: Saint-Julien katedrális (1060-1120, 1145 k., 1217-1254 Déli keresztáz: 1380-1392 Északi keresztház: 1402-1430)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV. sz.) Angouléme: San Pierre (1120-) Angers: katedrális (1148-1153)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV. sz.) Poitiers: Notre Dame la Grande (1086) Poitiers: Saint-Hilaire-la-Grande (1049, boltozat 1115-1130) Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz.)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV. sz.) Poitiers: Notre Dame la Grande (1086) Poitiers: Saint-Hilaire-la-Grande (1049, boltozat 1115-1130) Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz.)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV. sz.) Poitiers: Notre Dame la Grande (1086) Poitiers: Saint-Hilaire-la-Grande (1049, boltozat 1115-1130) Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz.)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal (XII-XIV. sz.) Poitiers: Saint-Pierre (1162-13. sz.)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés A.) Franciaország - találkozás erős román-kori hagyományokkal a gótikus szellem új formában Angers: Hotel Dieu Salle des Maladies (1180-) Angers: Saint-Serge (négyezet: 1006-1058, szentély:1215-1226, hajó 15. sz.)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV. sz.) Laon: Notre Dame (1160-1215) Dijon: Notre Dame (1220-1251)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV. sz.) Dijon: Notre Dame (1220-1251) Lucca: homlokzat (XIII. sz.)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV. sz.) Dijon: Notre Dame (1220-1251) Lucca: homlokzat (XIII. sz.)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés B.) Franciaország - A katedrális-építészet részleges megjelenése (XII-XIV. sz.) Albi: katedrális (1284-1400 k.)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés C.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése (XII-XIV. sz.) Bourges: katedrális (1172-1324)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés C.) Franciaország - a teljes eszköztár megjelenése (XII-XIV. sz.) Bourges: katedrális (1172-1324)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés D.) Franciaország - A katedrális gótika léptékváltása (XII-XIV. sz.) Párizs: Saint-Chapelle (1246)

A gótika építészete II. Észak-Francia Katedrális Gótika elterjedés D.) Franciaország - A katedrális gótika léptékváltása (XII-XIV. sz.) Saint-Germer-de-Fly: kápolna (1260-1265)