A román és a gótikus művészet. 12. évfolyam

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A román és a gótikus művészet. 12. évfolyam"

Katalin Pintér
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A román és a gótikus művészet 12. évfolyam

2 ROMÁN MŰVÉSZET (VÁZLAT) KB. XI - XIII. SZÁZAD

3 Történelmi háttér A kor művészete az elnevezést a benne fellelhető római hagyományok miatt kapta. A román stílus leghamarabb Franciaországban és Itáliában alakult ki. Nyugat-Európa első szerzetesrendje a Bencés rend volt ben hirdette meg a pápa az első keresztesháborút. Magyarország történetének alakulásában döntő fejezet az államalapítás (Szent István), a kereszténység felvétele és a feudális rend megszilárdítása. A pápa és a bizánci császár viszályát Szent László és Könyves Kálmán kihasználta Magyarország belső állapotának megszilárdítására. A XII. századi bizánci törekvéseket III. Béla számolta fel ben tatárjárás érte hazánkat.

4 Vallás, Filozófia Skolasztika (schola = iskola) a fogalom, mely Nagy Károly korától a reneszánszig iskolaszerűen foglalkozott a tudományokkal. Az oktatás tárgya a "hét szabad művészet" volt. A trívium = nyelvtan + dialektika + logika A quadrivium = számtan + geometria + zene + csillagászat Az arisztotelészi tanokat összekapcsolták a keresztény filozófia elemeivel. Roger Bacon ( ): Az egyház és a társadalom reformjával akarta javítani az emberek életkörülményeit és megerősíteni a kereszténységet. Ehhez szerinte megalapozott, biztos tapasztalatokon nyugvó tudásra van szükség. Kerülendő tévedések négy fő forrása: 1. A vak hit = hamis tekintélybe vetett hit. 2. A szokás = ami a hamisat konzerválja. 3. A látszattudás = ami mögött a tudatlanság bújik meg. 4. Az előítélet = ami mögött a tapasztalatlan tömeget vannak.

5 Építészet Egyházi célra: templomok, katedrálisok, dómok épültek. Püspöki székesegyházak, plébániatemplomok, kolostortemplomok, kolostrok, keresztelő- és temetőkápolnák. Világi építészet: Várak, lakóépületek, középületek, városháza, kereskedőházak, raktárak, őr- és tűztornyok. Védőfalak - erődtemplomok. A templom részei: előcsarnok, hajók, szentély, kórus, altemplom, kripta, karzat, torony, kúpos sisak.

6 Építészet A szentélyt vagy a kórust a hajóktól a vas vagy falazott kőrács, szentélyrekesztő fal választja el. Szerkezetek: Vaskos falak (a nehéz kőboltozat miatt), az épület külső hatása súlyos, komor. Félköríves boltívek, dongaboltozatok, oszlopok, pillérek. Oszlopok: erősen eltér az antik oszlopoktól, de megőrzi hármas tagolódását; gyakoriak a több oszlopból álló oszlopkötegek. Pillérek: építészeti támasz, részletképzése hasonló az oszlopokhoz.

7 Építészet Nyílások: félköríves záródásúak, ikerablakok, rózsaablakok (sugárirányú, küllős oszlopokkal osztott), bélletes kapuk (bélletív: a kapuk felső, íves lezáródásának alkotóeleme, gyakran geometrikus, növényi vagy szobordísszel). Homlokzat: Függőleges falsávok, lizénák (lizéna: a falsíkból csak igen kevéssé előreugró, többnyire fejezet vagy lábazat nélküli talppillér), pilaszterek (lábazattal és fejezettel képzett enyhe kiülésű falpillér) lábazati, osztó- és zárópárkányok, ívsorok, vakárkádok, törpegalériák.

8 Épülő román stílusú templom donga és keresztboltozat

9 Román templom belsejét szemléltető rajz, (1/a a mellékhajó keresztboltozata, 1/b pillérek kötege)

10 San Miniato al Monte, ( ) Firenze

11 San Miniato al Monte, ( ) Firenze

12 A pisai székesegyház 1063-VIII sz. vége

13 A pizai székesegyház 1063-VIII sz. vége

14 A jáki templom XIII.sz. első fele

15 A jáki templom homlokzata és bélletes kapuja.

16 Szobrászat A szobrok az épületek tartozékai az épület hangsúlyos részein: kapubélletek oszlopai között, nyílások feletti ívmezőben, oszlopfőkön, szószékeken, szentélykorlátokon.

17 Szobrászat Jellemzőik: - egyszerűsített, elnagyolt formák, nagy test, naív megfogalmazás - gyakran ritmikus sorokban megnyújtott alakok, mindig felöltözve - merev, aszketikus típusok - érzelmeket nem fejeznek ki - a ruharedők nem követik a test vonalát. - sematikus megfogalmazása az ó- és újszövetség jeleneteinek ábrázolásának - szimbolikus értelműek Krisztus és apostolok a jáki templom homlokzatáról. XIII. sz. közepe, előtt

18 A jáki templom főkapuja. Krisztus és apostolai a jáki templom lépcsőzetes fülkéiben.

19 Festészet Szoros kapcsolatban áll az építészettel. Témája, ábrázolásmódja szimbolikus. Az alkotások túlnyomórészt vallásos tárgyúak: falfestmények, kódexillusztrációk, miniatúrák. - a valóságos tér, a távlat, a háttér, a fény-árnyék hiányzik - Biblia pauperum: az olvasni nem tudó szegények Bibliájának szerepét tölti be. - kódexillusztrációk, miniatúrák, iniciálék: síkszerű, dekoratív festésmód.

20 Mihály arkangyal harca a sárkánnyal 1090 körül

21 Maiestas Domini (XII.sz.) Barcelona

22 Hidegség, (freskótöredék) plébániatemplom, apszisfreskó, XIII. sz. közepe

23 GÓTIKUS MŰVÉSZET (VÁZLAT) XII. - XV. SZÁZAD

24 Történelmi háttér Itáliában a városok a keresztes hadjáratok során megerősödtek (Velence, Genova és Firenze). A XIV. században a pápaság hatalma lehanyatlott. A vagyonos polgárság egyre inkább elfordult a tekintélyét vesztett egyház csak túlvilági boldogságot hirdető szemléletétől. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesi közösség, a Pálos rend is ekkor alakult. A polgárság létrehozta a maga érdekvédelmi szerveit, a céheket. A francia és angol rendigyűléseken már helyet kapott a polgárság és a királyok központosító törekvéseit támogatták a feudális anarchiával szemben. A XV. században mind két területen kialakult a nemzetállam. Németországban kereskedővárosszövetségek keletkeztek. Mindenhol virágzott a lovagi kultúra. Központjai a királyi és főúri udvarok voltak. Hazánkban lovagi kultúrát az Anjouk teremtették meg. Központosított monarchia kialakítása Hunyadi János nyomdokain Mátyásnak sikerült.

25 Általános jellemzés A gótikus művészet a XII. század második felében alakult ki Franciaországban. Németországban, Angliában és Magyarországon hamar elterjedt. Itáliában nem igazán terjedt el. Reális szemlélet, életszeretet és vallásosság jellemezte a művészetet.

26 Építészet A gótika épületigényei ugyanazok, mint a román korban. Szembetűnők az ég felé törő karcsú csúcsos tornyok

27 Építészet Új épülettípusok: - kereskedőházak - városházák - árucsarnokok - kórházak - céhházak Városok védőművei: - Barbakán = kapuelővár - Rondella = körbástya - Jellemző a vázszerkezet.

28 Építészet A boltozatok oldalnyomásának ellensúlyozására: támpillérek, támívek, fiatornyok. A: támpillér B: támívek C: fiatorony D: oldal hajó E: főhajó

29 Saint-Denis, ( ) Párizs

30 Szobrászat Épületszobrászaton a fő hangsúly. Magas színvonalú. (Épületplasztika) Síremlékszobrászat. (Bronz és fa alapanyag) Gyakran szabadon álló alak = oszlopként szerepel. Merevség fellazul S hajlat jellegzetes mozdulat. - érzelmeket fejeznek ki - mozgás kifinomult - ruharedők követik a test formát - szárnyasoltárok faragványai, domborművei jelentősek

31 Andrea Pisano: Madonna (1320 k.) Kolozsvári Márton és György: Szent György harca a sárkánnyal, XIV. sz

32 Festészet Erősen megnyújtott alakok. Jelzésszerű ábrázolás. (Természeti környezetben) Merevség oldódik. plasztikus felületábrázolás, a tér ábrázolása tér, levegő háttér üvegfestészet, fő színek szárnyas oltár Olasz mozaik- és freskóművészet.

33 A falfestészet mellett megjelenik a táblaképfestészet. VAN EYCK testvérek (Genti oltár 1432)

34 Üvegfestészet Téma: Ó- és Újszövetség ábrázolása Jellemzője: síkszerű ábrázolás, tüzes színek használata, misztikus fényhatású, monumentális térélmény

Hasonló dokumentumok

A román, a gót és a reneszánsz művészet

A román, a gót és a reneszánsz művészet Román művészet XI-XIII. sz. közepe Román = rómaias, Rómát utánzó Kialakulása: Franciaország, Németország, Itália Később Európa-szerte elterjed Filozófia, oktatás