A kommunális hulladék újrahasznosítása, a szén hatékony felhasználása plazmaenergiás pirolízis technológiai eljárással Plazma és Pirolízis Rendszerek Kft. BUDAPEST 2009
T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. A projekt leírása... 3 2. A projekt szereplőinek bemutatása... 3 2.1 A projekt megvalósításában szerepet vállaló vállalkozás bemutatása (Plazma és Pirolízis Rendszerek Kft.)... 3 2.2 Solena Group... 4 3 Hulladékkezelés területének alternatívái (a PEPS eljárás konkurenciái)... 5 3.1 Hulladéklerakó... 5 3.2 Biogáz termelő üzem... 5 3.3 Hulladékégető... 5 4. PEPS eljárás... 7 4.1 Mire használják a világban a PEPS eljárást?... 7 4.2 A PEPS eljárás lényege... 8 4.3 A PEPS eljárás általános sémája :... 9 4.4 Az eljárásban felhasználható anyagok:... 11 4.4.1 Szén... 11 4.4.2 Kommunális hulladék... 12 5. A PEPS eljárás, mint környezetbarát technológia... 13 6. A PEPS eljárás végterméke... 13 6.1 Etanol (üzemanyag)... 14 6.2 Metanol... 14 7 A tervezet beruházási számai:... 15 8 Üzemben tartási költségek... 15 9 A beruházás jövedelemtermelő képessége... 16 2. oldal
1. A projekt leírása Környezetbarát csúcstechnológia (Plazma Energy Pyrolysis System, továbbiakban: PEPS) telepítése a Magyar Köztársaság területére, korszerű és hatékony hulladékhasznosítás megvalósításának és a szénbányászat felvirágoztatásának céljából. A mezőgazdasági hulladékokat, mint biomasszát, nemcsak fel tudjuk használni, de extraprofitot tudunk termelni, ha a feldolgozandó kommunális hulladékhoz keverjük. Ez a mezőgazdaságnak is ugrásszerű nyereség növekedést eredményez. 2. A projekt szereplőinek bemutatása 2.1. Plazma és Pirolízis Rendszerek Kft 2.2. Solena Group (USA) 2.1 A projekt megvalósításában szerepet vállaló vállalkozás bemutatása (Plazma és Pirolízis Rendszerek Kft.) Cégünk legfőbb küldetése a környezetbarát pirolízis jellegű plazmatechnológia alkalmazása a hulladékgazdálkodás területén és a fosszilis tüzelőanyagú erőművek környezetbarát és nagy hatásfokú technológiára való átállítása (magyar szabadalmakkal kiegészítve), honosítani hazánkban a csúcstechnológián alapuló környezetkímélő eljárásokat. A társaság célja: o a kommunális hulladék újrahasznosítása; o a szénbányászat felvirágoztatása o a szén hatékony felhasználásával a széndioxid emisszió csökkentése o előre tervezhető bevétel a mezőgazdaságban o a Magyar Köztársaság bevételeinek növelése; o magasan kvalifikált munkahelyek létrehozása, a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés bővítése; o fenntartható fejlődés megteremtése; o csúcstechnológiai beruházás megvalósítása; o plazmaenergián alapuló kutatási központ létrehozása o a jövő üzemanyagának tartott di-metil-éter gyártására való felkészülés Részcélok: o a vállalkozások versenyképességének fokozása; o a lakosság életminőségének növelése A társaság jogelődje 1995-ben jött létre amerikai környezetvédelmi csúcstechnológiák hazai adaptálásaira, Trade and Technology Agency for Environment Co. néven. A cég profilja a környezetvédelmi csúcstechnológia transzfer. Elsődleges amerikai partnere és megbízója az American High Technology Center Co., illetve a Vanguard Research Inc., amelyeken keresztül 3. oldal
áttételes kapcsolatot tart elsősorban az US Navy-vel,US Army-val, a Westinghouse, NASA, Lockheed Martin (Retech), Plasma Energy Co., Global Plasma System Co. cégekkel is. A cég részt vett az USA-beli OPSG magyarországi energiaszektor privatizációs akcióiban is. A jogutód Plasma & Pyrolysis Systems Ltd. 2008-ban alakult 100%-ban magyar tulajdonlással. A cég tulajdonosa Dr. Kozéky László, fizikus. A megalakított magyar cég együttműködési szerződést kötött a kaliforniai Energy Transport Technology Inc. (továbbiakban ETT Inc.) céggel, mind az elektrodinamikai fejlesztések területén történő együttműködésre, mind a kutatások pénzügyi alapjainak megteremtésére, közös szabadalmak megalkotása útján (megjegyezzük, hogy az ETT Inc. volt az űrsiklók hővédő pajzsát fejlesztő, pazmaenergiás effektusokat tesztelő cégek egyike). A Plasma & Pyrolysis Systems Ltd. 2009 februárjában felújította korábbi szerződéses K+F és termelési együttműködését a Global Plasma System Inc. vállalattal, azon a döntően meghatározó jellegű USA megújuló energetikai kutatásokat folytató céggel, amely jelenleg a szintetikus alternatív üzemanyag kutatások leginkább meghatározó ereje az US Air Force FT / CTL fejlesztéseiben (Solena Group http://www.solenagroup.com és Rentech http://www.rentechinc.com/). 2.2 Solena Group A Plazma és Pirolízis Kft fő amerikai partnere a Solena Group. A cégnek több mint 20 éves tapasztalata van a PEPS technológia területén. A céget a Plazma technológia atyja hozta létre, aki a NASA plazma kutatója és az űrrepülőgépek külső burkolatának megvalósítója. Piacvezető cég, megalakítását követően a világ számos területén létesítettek, különböző funkciók céljából, ilyen típusú üzemeket. Európában, több létesítmény megvalósításában is részt vettek pl. Spanyolországban és Franciaországban. A Solena Group által épített hulladékártalmatlanítók 4. oldal
3 Hulladékkezelés területének alternatívái (a PEPS eljárás konkurenciái) Magyarországon 3 elterjedt módszer van a hulladék kezelésére: o Hulladéklerakó (3.1) o Biogáz termelő üzem (3.2) o Hulladékégető (3.3) 3.1 Hulladéklerakó A hulladéklerakóban egy helyre gyűjtik a kommunális hulladékot. A hulladék mennyiségének növekedésével újabb lerakókat kell létrehozni vagy a meglévőt kell bővíteni. Ezáltal nagyobb területet szennyez, és veszélybe kerülhet a vízbázis is. Minden fajta hulladékot el tudunk helyezni. Látszatra a legolcsóbb megoldás, de hosszútávon nem oldja meg a problémákat. 3.2 Biogáz termelő üzem Az eljárás során a szerves hulladékból biogázt állítanak elő és ezt elektromos energia termelésére használják fel. A kommunális hulladék 20-30%-át tudják csak felhasználni és ennek is csak csekély része a lebomlása során elgázosodó anyag, ezért ez nem oldja meg a hulladékkezelési problémákat. A megtermelt energia nem fedezi, vagy csak alig a működési költségeket. Ezt az eljárást külföldön kisparaszti gazdaságokban termelt trágya hasznosítására találták ki. Nagy befektetést igényel és a veszélyes anyagok ártalmatlanítására nem képes. A biogáz termelés esetén számolni kell a patológiai és pandémiás kockázattal. A hulladék energiahordozó képessége több mint 57 000-szer jobb a PEPS eljárás esetében, mint a biogáz termelés esetén!!! A PEPS eljárás termelékenyebb, szagtalan, nincs káros emissziója és a jelzett anyagokat maradéktalanul feldolgozza, nincs további depónia-kezelési igény és területfoglalás is sokkal kisebb. 3.3 Hulladékégető A kommunális hulladékot elégetik és az így keletkezett hő segítségével elektromos energiát termelnek. A hulladék mellett biomasszát, szenet, szerves anyagokat is fel lehet használni. A hulladékégetők a környezetet károsítják és a keletkező salakanyag ártalmatlanítása nem megoldott, amely rossz térkitöltésű veszélyes hulladék. A hulladékégetők 30 súly % veszélyes hulladéknak minősülő (salakot és pernyét) termelnek, ami speciális és drága deponálási igénnyel bír. Nagyon drága beruházás. A szerves anyag energiatartalmának hasznosítása mindösszesen 20% körüli. 5. oldal
6. oldal
4. PEPS eljárás 4.1 Mire használják a világban a PEPS eljárást? Ólom akkumulátorok ólom visszanyerése, műanyag és sav ártalmatlanítása Higanytartalmú hulladékok ártalmatlanítása, a higany regenerálása Galvániszapok és fémhulladékok újrahasznosítása Tűz- és robbanásveszélyes anyagok ártalmatlanítására, belőlük energia nyerésre Hadianyagok megsemmisítésére (vegyvédelmi ruhák, esővédő műanyagok, gázálarcok, lejárt lőszerek, felszedett taposóaknák stb.) Autókárpit (gáztermelésre) Harcigázok, klórbenzolok, dioxinok, petrolkémiai származékok, diesel olaj hulladékok stb. megsemmisítésére Fémiszap tartalmú anyagok: gázmassza iszap, fúróiszap, flotált érciszap, bányászati hulladékok stb. Gyógyszer és növényvédő szer gyártási hulladékok és fáradt olajok ártalmatlanítására (beleértve a dioxin és a klórozott szénhidrogén tartalmú anyagokat is) Olajfeldolgozási maradékok, petrolkémiai hulladékok és fáradt olajok ártalmatlanítására, hasznosítására Fenolgyantás, vagy nehézfémsós ipari segédanyagok hasznosítására stb. Elektronikai hulladékok (számítógép, gombakku, panelek stb.) fémvisszanyerése Szervesanyag tartalmú szennyvizek tisztítása Szerves anyagok gazifikációja, haszongázok (metán, etán, hidrogén, szintézisgáz) nyerése céljából Bioetanol gyártás, biometanol készítése kopogásgátló anyagok alapanyagaként Biomassza feldolgozása, gazifikálása Hidrogén termelés szénhidrogénekből Szerves hulladékokból metilalkohol termelése Különféle zöld technológiák (energiaszektor) 7. oldal
4.2 A PEPS eljárás lényege A plazmaenergiás pirolízis rendszer sémája 8. oldal
A plazmaenergiás pirolízis (plazma energy pyrolisis system: PEPS A Vanquard Inc. bejegyzett védjegye) ismert korszerű hulladék újrahasznosítási eljárás. Az eljárás során a lezárt rendszeren belül a hulladék az elektromos plazmaívben ionjaira bomlik, s a berendezés lelkét képező monitoranalizátor számítógép-vezérlés segítségével az elemi részecskék tervszerűen rekombinálódnak újrahasznosítható fémmé (tőzsdén értékesíthető fémbuga), hő, villamosenergia, vagy alkohol, benzin stb. termelésre alkalmas gázzá és vízben teljesen oldhatatlan (obszidián-szerű) zúzalékkő helyett használható üvegsalakká, amely pl. útalapba beágyazva hasznosítható. Ezért a mű szemben a káros végtermékeket, hamut, salakot termelő égetőkkel depóniát nem igényel, azaz a bevitt (pl. veszélyes) hulladék újrahasznosítása 100 %-os! Az eljárás nem égetés, nem oxidálás, nincs füstje vagy kéménye (azaz káros emisszióval a környezetet abszolút nem szennyezi) és olyan anyagok ártalmatlanítására is alkalmas, amelyekre más ismert megoldás nincs. (Magas olvadáspontú fémek, nehézfémek, különleges szerves vegyületek, ismeretlen mérgek vagy robbanóanyagok, magas klór vagy más halogén tartalmú vegyületek stb.) A PEPS művek recycling nélkül is olcsóbbak és olcsóbban üzemeltethetők, mint az égetőművek, sőt telepítésük is jóval gyorsabb és egyszerűbb. Magas hőmérsékletű gazifikációs eljárás egyik alternatív sémája 4.3 A PEPS eljárás általános sémája : - Az ártalmatlanítandó anyagot a plazmakohó munkaterébe tápláljuk, ahol az a plazmaív hatására termodestrukciót szenved, ionjaira, atomjaira esik szét, s ezáltal megszűnik veszélyes, mérgező anyag volta. - A fémek a kohó aljában tócsába ülepednek, ahonnan lecsapolhatók. - A szerves anyagok gázokká alakulnak, s nehogy rekombinálódni tudjanak, ezért rögtön egy gyorshűtőbe (quenchelőbe) vannak vezetve. Ez egy hideg, nátronlúgos (NaOH) hűtő, amely a gázokat átmossa, a halogénekkel vegyül, s csak a hidrogén (H 2 ) és szénmonoxid 9. oldal
(CO) molekulák jutnak tovább, a létrejöhető max. kétatomos gázmolekulák közül. Ezeket tartályban felfogva hasznosítjuk. - A kohó terébe mész és kvarchomok segédanyagokat adagolunk vezérelt salakképződés céljából. Az olvadt salak a fémtócsa tetején úszik, s ebbe beépülnek a nyomokban jelenlévő egyéb szennyezők (pl. As, S stb.) Az így képződött salakot a plazmaív elvitrifikálja úgy, hogy a kapott üvegszerű salak (glassy rock) teljesen kilúgozhatatlanul magába zárja a szennyezőket. Ezért depóniát sem igényel, zúzalékkő helyett is felhasználható. - A kohó gázterét az ívképző munkaközegen kívül, a vízgőzös pirolízissel vezéreljük. Ennek során kokszot és vízgőzt juttatunk a kohó munkaterébe, s a képződő szintézis gáz egy redukáló atmoszférát hoz létre. A többlet gáz hozzáadódik a szerves anyagokból képződő syn gázhoz (szintézis: CO+H 2 gázhoz). - Az egész eljárás teljesen automatikus. A plazmaenergiás pirolízis rendszer minden fontosabb pontján kvalitatív és kvantitatív analízist végző analizátorok vannak, s ezek mérési eredményei alapján vezérli a folyamatot egy számítógép. - A termelt szintézisgáz rendkívül nagy tisztaságú, fontos energiahordozó és vegyipari alapanyag. Maga az eljárás is teljesen környezetbarát, zárt rendszerű ártalmatlanítás. 10. oldal
4.4 Az eljárásban felhasználható anyagok: Szén (4.4.1) Kommunális hulladék (4.4.2) Mezőgazdasági termény / hulladék (5.4.3)4 Veszélyes hulladék (4.4.4) Szennyvíziszap (4.4.5) (Az építési törmeléket nem tudjuk hasznosítani, arra egy másik jól jövedelmező megoldást tudunk javasolni.) 4.4.1 Szén A felhasználásával lehetőség nyílik a bányák megnyitásához. Az eljárás segítségével jövedelmezővé válik a szén kitermelése. Várpalota és térsége jelentős szénvagyonnal rendelkezik és ezzel a technológiával évtizedekre meg lehet alapozni a régió jövőjét és fejlődési irányát. Az eljárás során a kőszénből folyékony energiahordozót állítunk elő. A német vegyészek már az 1920-as években kifejlesztették a szintetikus benzin (kerozin, gázolaj stb.) gyártását úgy, hogy a levegőtől (oxigéntől) elzártan, magas hőmérsékleten az izzó szénre vizet fecskendeztek, s az ekkor keletkező szénmonoxid és hidrogén keverékéből (az un. szintézisgázból) egyszerű katalizátorokon és nem nagy nyomás segítségével (egy hőtermelő folyamatban), primitív kontaktkemencékben benzin üzemanyagot állítottak elő. Tehát első lépésben a C + H2O ----> CO + H2 un. vízgáz reakcióval elgázosítjuk a szenet. A gyakorlatban ez jelentős szennyezőtartalommal bíró kőszenet jelent, de megfelelő gáztisztító (mosó) eljárások alkalmazásával (és ettől függetlenül, de ezzel párhuzamosan, a pirolízishamu elüvegesítése és üvegként való felhasználása mellett), végül is nagy tisztaságú szénmonoxid és hidrogén keveréket kapunk. A tiszta szintézisgázból a fentebb jelzett és felfedezőikről Fischer-Tropsch szintézisnek hívott technológiai eljárásban a FT/A: (2n+1)H2 + nco ----> CnH2n+2 + n(h2o) FT/B (n+1)h2 + 2nCO ----> CnH2n+2 + n(co2) összefüggések szerint, benzint és/vagy kerozint, gázolajat, klf. alkoholokat, vagy más vegyipari alapanyagokat állítunk elő célirányosan (a katalizátor, a nyomás, a hőmérséklet és a CO:H2 arány ismert és előre megtervezett megválasztásával). Napjainkban ez a technológia reneszánszát éli. A nagy szénvagyonú USA, Kína, Dél-Afrika, Új- Zéland stb. alapvetően érdekeltek az ilyen termelésben. Másrészt nagyon fontos tény, hogy napjaink csúcstechnikái megkívánják a nagyfokú kémiai tisztaságot, a jól definiált és a nagy hatásfokú üzemanyagok használatát. Ebben a technológiában élen jár a partner cégeink. Az USA-ban, a B-52 bombázók üzemanyagát 11. oldal
szintetikusan állítja elő a Solena/Rentech cégek. Hasonlóan szintetikus a Shell V-Power üzemanyaga is, ahol az alapanyag a földgáz, amiből a CH4 + H2O ----> CO + 3H2 reakcióban készítenek szintézisgázt (az eljárás során kiszűrve a szennyezőket), s az így kapott szintézisgázt használják a FT eljárásban. Mindebből látható, hogy a CTL technológiát, ill. annak szintetikus energiahordozó és/vagy vegyipari alapanyag termékét egy hatalmas felvevői, fizetőképes piac igényli! 4.4.2 Kommunális hulladék A kommunális hulladék minden összetevőjét ártalmatlanítani tudja az eljárás. Amellyel, megoldódnak a hulladékkezeléssel kapcsolatos problémák és jelentős kiadás csökkenést eredményez a város és a lakosság számára. Az eljárás lényege ugyanaz mint a szén esetében. 4.4.3 Mezőgazdasági termény, mezőgazdasági hulladék A mezőgazdasági növényeket, hulladék fát, uszadékfát stb. is fel tudjuk használni az eljárásban. Nemcsak a terményt, hanem a szárát és a levelét is, miközben a hatékonyság egyáltalán nem csökken. A betáplálandó alapanyagokra a cellulóz (hemicellulóz, lignin), cukor vagy keményítő (kukorica, búza, rozs stb), vagy növényi olaj (napraforgó, repce stb.) tartalmú termékekre, ezek termelési hulladékaira (törköly, olajiszap stb.), valamint a célirányosan termelt energiafű, energiaerdő alapanyagokra, ezek hulladékaira, vagy mindezek keverékére számítunk, mint feldolgozandó termékekre. Ezzel nemcsak fosszilis energiahordozókat váltunk ki, de termelésbe tudjuk vonni az ugarokat, vagy ugaroltatott, és rossz termőértékű (szikes, ártéri stb.) területeket is. Ennek nemcsak nemzetgazdasági, de szociális, szociálpolitikai hatásai is felmérhetetlenül pozitívak. A klasszikus eljárásokkal (égetés, fermentáció) szemben, a pirolízis eljárások hatásfoka gyakorlatilag 100 %-os, a növényi hulladék minden komponense piacképes termékké van átalakítva. A pirolízis során kicsatolt növényi olajok mid a kozmetikai, vagy gyógyszer és energetikai iparágak számára fontosak, míg az egyéb komponensek maradéktalanul szintézisgázzá alakulnak. 4.4.4 Veszélyes hulladék A plazmaenergia környezetvédelmi alkalmazásában úttörő munkát fejtett ki a velünk szintén partnerségben lévő Vanquard Kutatóintézet az Alabama-beli Hunstvilleben lévő Plasma Energy Applied Technology Inc. és még más USA laboratóriumok is. Ők elsősorban a kórházi veszélyes hulladékok ártalmatlanításában, az elektronikai és a hadiipari veszélyes hulladékok kezelésében alkottak maradandót, úgy, hogy az USA veszélyes hulladék ártalmatlanítási programjai, nemzetvédelmi jelentőségű, problémáinak megoldására is megbízást kaptak az Államoktól. Megjegyezzük, hogy ez a konzorcium, a californiai San Diegoban 5 évig sikeresen működtetett plazmaenergiás kórházi veszélyes hulladék-átalakító berendezésével olyan áttörő sikert ért el, hogy California állam betiltotta (a PEPS eljárás javára) 12. oldal
a hagyományos orvosi veszélyes hulladékégetőket, s megkezdték az egyéb égetőművek PEPS hulladék átalakítókra való lecserélését is! 4.4.5 Szennyvíziszap Az eljárás során a szennyvíziszap is felhasználható. Minden összetevőjét újrahasznosítja a PEPS eljárás. 5. A PEPS eljárás, mint környezetbarát technológia Az eljárás nem égetés, nem oxidálás, nincs füstje vagy kéménye (azaz káros emisszióval a környezetet abszolút nem szennyezi).teljesen zárt rendszerben történik a betáplált anyagok ártalmatlanítása és újrahasznosítása. 6. A PEPS eljárás végterméke Oláh György magyar származású Nobel-díjas kémikus szerint a jövő nagy lehetősége a metanolra épülő gazdaság, az 1,3 milliárd lakosú Kína például egy 20 évre szóló, több mint 140 milliárd dollár összegű program révén indítja el metanol üzemei felépítését. (HVG-ben megjelent újságcikk, 2009. október 13.) A mi cégünk, a Plasma & Pyrolysis Systems Ltd. amerikai gyártóbázisára alapozva a szerves hulladékokból redukáló atmoszférában végrehajtott speciális termodestrukció útján tud energiahordozókat (szintézisgázt, metánt, nagy fűtőértékű pirolízis olajat/gázt stb.) termelni, vagy egy Fischer-Tropsch blokk bekapcsolásával összetettebb vegyipari (alap)anyagokat is képesek vagyunk (metanol, etanol, kerozin, benzin, gázolaj stb.) gyártani. Több funkcióra is fel lehet használni a PEPS eljárás elven működő üzemeket: villamos energia termelésére, távhő szolgáltatására, különböző termékek gyártására Pl. motorbenzol, toluol,xilol, könnyűolaj, nehézolaj, viasz, szintetikus benzin,parafin, szintetikus diesel, folyékony gázok, aceton,metanol,etanol stb. Az anyagok felhasználásának hatékonysága függ attól, hogy mi a folyamat végterméke: villamos energia és távhő termelés 60% körüli hatékonyság pl. ipari alkohol, szintetikus üzemanyag 90% feletti hatékonyság A gyártás során a világpiaci árak határozzák meg, hogy milyen terméket állít elő az üzem. Az eljárás alkalmazásával az átállás egyik termékről a másikra egy nap alatt megtörténik. Ezt a technológiát a metanol és etanol előállítása során tudjuk a leghatékonyabban felhasználni. 13. oldal
6.1 Etanol (üzemanyag) A megújuló hő- és villamosenergia termeléshez hasonlóan a 2003/30/EK direktíva elvárása a etanol 5,75% felhasználási arányának elérése 2010-ig. A Megújuló Energia Direktíva keretében 2020-ig 10% kötelező bekeverési etanol arány elérését határozza meg. Jelenleg a magyar piacon a törvényi támogatást kihasználva 4,4% etanol bekeverése történik úgy a benzinben, mint a dízel üzemanyagban. Az etanolnak biztos piaca van, amelyet az Európai Unió direktívákban határoz meg. Jelen pillanatban nem tudja Magyarország teljesíteni az elvárt etanol- benzin bekeverési arányt (5,75%). Mivel, az ismert fermentációs eljárások, amelyekkel jelenleg etanolt állítanak elő,csak állami támogatásokkal képesek tovább működni, ezért a PEPS eljárás megjelenése lendíthet ezeken a mutatókon. 2009-ben az etanol felvásárlási ára 250-318 forint/liter között mozog. A MOL-nak a hazánkban gyártott etanol után nem kell jövedéki adót fizetnie.. 6.2 Metanol Metanol termelése esetén minimális a melléktermék, s az a minimális paraffin-olaj jellegű melléktermék téli forszírozott fűtési helyzetekre jól felhasználható és jól tárolható, valamint kiemelkedően magas a szintézisgázra vetített metanol kihozatali hatásfok. A gyártott metilalkohol értékesítése: egy hiánypiacra történik, beláthatatlan ideig, nagy biztonsággal; már több gépjármű, pl. az Indicar versenyautók is, kizárólag metilalkohollal üzemelnek; az USA és Oláh György (Nobel-díjas tudósa) meghirdette a metanol alapú gazdaságot, erőművi energia ellátást, motor hajtóanyagot és a metanolos üzemanyag cellákat is; az USA és Japán megkezdte a metanol üzemanyag cellák tömeggyártását; a szénből vagy földgázból szintézisgáz alapanyaggal termelt gazolinok önköltsége 1.5 USD/gallon. A Standard ipari minőségű (a PEPS üzem jobb minőségű metanolt tud előállítani) Metanol Világpiaci alakulása 2008-2009-ben a világ 3 különböző tőzsdéjén: 14. oldal
7 A tervezet beruházási számai: betáplált anyag mennyiség: 40 ezer tonna/év kulcsra kész ára: kb. 9-10 milliárd HUF megtérülési idő: 2-4 év 8 Üzemben tartási költségek A technológia főbb költségei: alapanyag költség villamos energia vízdíj segédanyagok bérköltségek egyéb költségek 40ezer tonna/ év betáplált anyag esetén kb. 2 milliárd forint. 15. oldal
9 A beruházás jövedelemtermelő képessége A működő üzemek tapasztalatai alapján ez a technológia nagy nyereséggel üzemeltethető. Az alábbi ábrán látható, hogy milyen bevételi forrásokkal rendelkezik egy üzem, abban az esetben, ha metanolt vagy etanolt termel. Zöld Kvóta kommunális hulladék, veszélyes anyagok PEPS Ártalmatlanító Üzem alkohol, üzemanyag értékesítés távhő szolgáltatás Bevételi források 16. oldal