5. fejezet. 5.1. A különböző minisztériumok, illetőleg az ezekhez tartozó hivatalok, intézmények, felügyeletek feladatai

174 5. fejezet A vegyi anyagokat kezelő minisztériumok, hivatalok és egyéb intézmények Cél: a kémiai biztonság és a vegyi anyag-kezelés különböző területeiért felelős minisztériumok és egyéb kormányzati intézmények mandátumának és programjának leírása, elemzése. 5.1. A különböző minisztériumok, illetőleg az ezekhez tartozó hivatalok, intézmények, felügyeletek feladatai A fejezet általános áttekintést kíván adni: a vegyi anyag-kezeléssel kapcsolatos minisztériumi, illetve a tárcák felügyelete alá tartozó intézmények feladatairól, kompetenciáiról a vegyi anyag csoportok életciklusának minden egyes szakaszára vonatkozóan a gyártástól, illetőleg az importtól a hulladékig; mindezeket előbb táblázatokban összegezzük, majd részletesen bemutatjuk a tárcákat és intézményeit. -- előbb annak táblázatos összegzését mutatjuk be, hogy bármely vegyi anyag életciklusának, melyik fázisában van egy-egy tárcának tennivalója (szabályozás, ellenőrzés, háttér-intézményi tevékenység, egyéb). Ezeket mutatja be részleteiben az 5.1., 5.2., 5.3., 5.4. és 5.5. Táblázat, illetve összegezve az 5.6. Táblázat; -- ezt követően mutatjuk be ugyancsak annak táblázatos összegzésében, hogy melyik vegyi anyag csoporttal, melyik tárcának van meghatározott feladata (függetlenül attól, hogy az az adott vegyi anyag életciklusának melyik szakaszára vonatkozik. Mindezek demonstrálása az 5.7., 5.8. és 5.9. Táblázatok, illetve mindezek összegzésére az 5.10. Táblázat szolgálnak. feladatul tűzi ki annak továbbá megállapítását, hogy melyek a jelenleg ellátott területek, a nemzeti infrastruktúra hiányzó elemei, illetőleg vannak-e a tevékenységekben átfedések. 5.1. Táblázat Egyes minisztériumok feladatai NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, TAKARMÁNYOK, TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK* esetében Életciklus szakasz/ érintett minisztérium Behozatal Termelés Tárolás Szállítás Terjesztés, kereskedelem Felhasználás, Kezelés Hulladék BM x3 a4 b6 c3 EüM a1 c2 a2, a4, a5, b2, b4, b6 a3, a4 b6 c3 a4, a5, b4, b6, a7, x1, x2 a4, a8, b6, c3, x3 x1, x2 a4, a5, b4, b6, a4, a7, a8, b6 c3 a4, a5, b4, b6, x1, x2 a4, a5, b4, b6,

175 x3 c3, c4 x1 c3, c4 x1 c2, c3, c4 x1, x3 c2, c3, c4 x1 c4, x1, x2 FMM - a6 b5 c5 a6, b5 c5 - a6, b5 c5 a6, b5 c5 a6, b5 c5 FVM a1, a2, a2 b2, b3 a7 a7, x2 b1 c1 b1, b2, b3 b2, b3 c1 b3 c1 GKM - a4 a4 a7, x1, x2 a4, a7 a4, a7 x2 b7 c3 b7 c3 b7 b7 c3 HM - - - - - - - ICsSzEM - - - - na - - KüM - - - - - - - KvVM - a2, a4, b6 c2, c3 a4 b6 c2, c3 a7, x1, x2 a4, a7, b6 c2, c3 a4 b6 c2, c3 PM a7, x1 - - - - - - OM - - - - - - - IM - - - - - - - *Jelölés: a) növényvédő szerek b) takarmányok c) termesztő közegek, növénykondícionáló szerek, termésnövelő anyagok (továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok) x1, x2 a1 növényegészségügyi határkirendeltségek: mintavétel, minta analízise: Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok (Szolgálat(ok)); Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI); Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (OÉVI); a2 szert engedélyező hatóság: Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSz); szakhatóságok: Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), KvVM; szakhatósági állásfoglaláshoz szakvéleményező: Országos Közegészségügyi Központ-Országos Kémiai biztonsági Intézete (OKK-OKBI), Országos Közegészségügyi Központ-Országos Munkahigiénés- és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (OKK- OMFI), OÉTI. A gyártás megkezdését az engedélyezőhöz be kell jelenteni, és a hatóság erről nyilvántartást vezet; a3 tárolás, raktározás működési engedélyhez kötött eseteiben engedélyező hatóság: jegyző; a4 telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság a jegyző; szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; a5 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, a szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei; a6 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények hatósági ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak; a7 kis és nagykereskedelmi forgalmazás, vásárlás, felhasználás működését engedélyező hatóság: jegyző, NTKSz; szakhatóság, védett természeti területen munkarepülés engedélyezője: az illetékes természetvédelmi hatóság, az ADR hatálya alá tartozó engedélyezés esetén szakhatóság: a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítási engedély esetén: a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; veszélyes áruk szállítása esetén ellenőrző hatóság: behozatalnál: Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP); közúton az illetékes közúti felügyelet és rendőrhatóság, valamint velük együttműködve: megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítás esetén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; a8 ellenőrző hatóság: jegyző, NTKSz;

176 b1 engedéllyel nem rendelkező új takarmány behozatala esetén az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) engedélyez; gyógyszeres takarmány esetén OMMI engedély az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer és Takarmányellenőrző Intézet (ÁOGYTI) szakhatósági állásfoglalása alapján történik; b2 üzem, takarmánytároló hely, forgalmazás működés engedélyezése: engedélyező a megyei/fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás (Állomás) az ÁOGYTI; b3 ellenőrző hatóság: Állomás; b4 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei; b5 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak; b6 telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság a jegyző, szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben: az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; c1 forgalomba hozatalt, felhasználást engedélyező hatóság: FVM; c2 engedélyezésben közreműködő szakhatóságok: KvVM, OKK; c3 telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság a jegyző, szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézet, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben: az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; c4 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei; c5 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) irányítása alatt működő területileg illetékes felügyelőségek jogosultak; x1 a veszélyesnek minősülő áru, illetve hulladék esetén: a) a behozatalt a határátkelőhelyen a vámhatóság ellenőrzi; b) a begyűjtést, szállítást engedélyezi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF); c) telephelyhez kötött és a főváros, megye területén belüli begyűjtési, szállítási tevékenység esetén szakhatóságok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítás esetén: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; d) veszélyes hulladék kezelését engedélyező hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőségek; e) veszélyes árunak minősülő veszélyes hulladék szállítási útvonalának kijelölését: egy helység közigazgatási határain belül a jegyző-, megyén belüli települések közötti és a Fővároson belüli szállítás esetén a területileg illetékes közlekedési felügyelet-, több megyén keresztüli szállításnál, országhatáron kilépő szállítást is ide sorolva: az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság engedélyezi; f) a szállítást a rendőrség, közlekedési Főfelügyelet, Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ellenőrzi; g) baleset, mérgezés esetén közreműködő egészségügy, ÁNTSZ, g) a hulladék besorolásáról szóló határozatot az OKTVF adja ki; x2 a hulladékkezeléssel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos eljárások során közreműködő szakhatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ, illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési Önkormányzat (ÖK) jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Szolgálat(ok), Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság(ok), Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet;

177 x3 tiltott, illetve korlátozott anyagok behozatala esetén kompetens hatóság ipari vegyi anyagok esetében: OKK-OKBI, vámáruk piacfelügyeleti ellenőrzése során a piacfelügyeletben közreműködő hatóság: OKK-OKBI; az eljáró hatóság ez utóbbi esetben a VPOP. 5.2. Táblázat Egyes minisztériumok feladatai kőolajtermékek, ipari VESZÉLYES ANYAGOK, KÉSZÍTMÉNYEK* esetében Életciklus szakasz/ érintett minisztérium Behozatal Termelés Tárolás Szállítás Terjesztés, kereskedelem Felhasználás, Kezelés Hulladék BM x6, x8 x3, x7, x8, x9 x3, x7, x8, x9 x4, x5, x7, x8 x7, x8 x3, x7, x8 x4, x5, x7, x8 EüM x1, x6 x1, x2, x3, x4, x7, x9 x2, x4, x7, x9 x3, x4, x5 x1, x2, x3, x4, x7 x2, x3, x4, x7 x3, x4, x5, x7 FMM - x7 x7 x7 X7 x7 x7 FVM x6 x5 GKM - x3 - x4, x5, x8 x7 x3 x4, x5 HM - - - - - - ICsSzEM - - - - x7 - - KüM - - - - - - - KvVM - x1, x3, x7, x9 x7, x9 x4, x5 - x3, x7 x4, x5, x7 PM x4, x6 - - - - - - OM - - - - - - - IM - - - - - - - * Veszélyes anyag és készítmény fogalom lásd: 2000. évi XXV. (a kémiai biztonságról szóló) tv. értelmezésében véve, de ide nem sorolva: a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerek (késztermékek); b) a pszichotrop anyagok, a kábítószerek és kábítószer-prekurzorok c) a kozmetikai termékek; d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékek; e) a radioaktív anyagok; f) az élelmiszerek; g) a takarmányok; h) a növényvédő szerek és a termésnövelő késztermékek; i) az egyéb veszélyes anyagok vagy veszélyes készítmények, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárás van előírva, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek. x1 jogszabály által előírt esetekben (és/vagy): törzskönyvezés(ismételt törzskönyvezés), bejelentés, jegyzékbevétel, új anyag kockázatbecslése, nyilvántartás, információ szolgáltatás stb. (lásd: szöveges részben az OKK-nál és az OKK-OKBI-nál leírtakat) tekintetében un. kompetens hatóság: OKK-OKBI, közreműködő társhatóságok: KvVM, Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató szolgálat (ETTSZ), Kémiai Biztonsági Információs Rendszer (KBIR), Kémiai biztonságot Koordináló Tárcaközi Bizottság (utóbbit lásd 7. fejezetben); x2 forgalmazással, gyártással kapcsolatos tevékenység előtt, rákkeltő anyaggal végzett tevékenység esetén jogszabály által meghatározott adatok bejelentése: ÁNTSZ területileg illetékes intézetéhez; x3 veszélyes anyagokkal és készítményekkel összefüggő tevékenységet folytató, külön jogszabály alapján veszélyes ipari üzem építési-, használatbavételi- és veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyéhez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági engedélye szükséges, közreműködő szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezetet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelöli ki, a veszélyességi övezet kijelölésében közreműködő hatóságok: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség, Önkormányzat; x4 a veszélyesnek minősülő árú illetve hulladék esetén: a) a behozatalt a határátkelőhelyen a vámhatóság ellenőrzi; b) a begyűjtését, szállítást engedélyezi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF); c) telephelyhez kötött és a főváros, megye területén belüli begyűjtési, szállítási tevékenység esetén szakhatóságok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítás esetén: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; d) veszélyes hulladék kezelését engedélyező hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőségek; e) veszélyes hulladék szállítási útvonalának kijelölését: egy

178 helység közigazgatási határain belül a jegyző-, megyén belüli települések közötti és a fővároson belüli szállítás esetén a területileg illetékes közlekedési felügyelet-, több megyén keresztüli szállításnál, országhatáron kilépő szállítást is ide sorolva: az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság engedélyezi; f) a szállítást a rendőrség, közlekedési Főfelügyelet, Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ellenőrzi; g) baleset, mérgezés esetén közreműködő egészségügy, ÁNTSZ, g) a hulladék besorolásáról szóló határozatot az OKTVF adja ki; x5 a hulladékkezeléssel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos eljárások során közreműködő szakhatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ, illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési Önkormányzat (ÖK) jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Szolgálat(ok), Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság(ok), Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet; x6 tiltott, illetve korlátozott anyagok behozatala esetén kijelölt nemzeti hatóságok: az ipari vegyi anyagok esetében: OKK-OKBI, növényvédelmi célú vegyi anyagok esetében: NTKSz; a vámáruk piacfelügyeleti ellenőrzése során piacfelügyeletben közreműködő hatóság: OKK-OKBI, az eljáró hatóság ez esetben a VPOP; x7 a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzésére, intézkedésre jogosult hatóságok: a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az ÁNTSZ (1993. évi XCIII. tv. értelmezésében vett szervezett munkavégzéssel járó munkahelyeken), b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi felügyelőség, c) a munkabiztonság körében az OMMF területi szervei (1993. évi XCIII. tv. értelmezésében vett szervezett munkavégzéssel járó munkahelyeken), d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság, e) a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek, f) katasztrófavédelem szempontjából (az 1999. évi LXXIV. tv. IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemek esetében) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok x8 veszélyes áruk esetében behozatalnál ellenőrző hatóság: VPOP, közúton: illetékes közlekedési felügyelet (rendőrségi szervekkel együttműködve, valamint velük együttműködve: a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság); x9 telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság: a jegyző, szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézet, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben: az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; 5.3. Táblázat Egyes minisztériumok feladatai FOGYASZTÁSI VEGYI ANYAGOK, BIOCIDOK* esetében Életciklus szakasz/ érintett minisztérium Behozatal Termelés Tárolás Szállítás Terjesztés, kereskedelem Felhasználás, Kezelés Hulladék BM - x3, x11 x3, x11, x6 EüM x1, x8, x1, x3, x4, x3, x4, x5, x6, x5, x6, x9, x10, x9, x11 x10, x11 x7, x6 x3 x3, x11 x3, x6, x7 x4, x6, x7, x9, x10 x1, x3, x4, x5, x6, x7, x9, x10 x3, x4, x5, x6, x9, x 10, x11 FMM x10 x10 x10 x10 x10 x10 x3, x6, x7, x9, x10

179 FVM x2 x2 x7 x7 x2 - x7 GKM - x3, x11 x11 x6, x7 - x11 x6, x7, x9 HM - - - - - - - ICsSzEM - - - - x11 - - KüM - - - - - - - KvVM x2 x2, x3, x3, x6, x6 x2, x3 x3, x11 x3, x6, x7 x11 x11 PM x6, x8 - - - - - - OM - - - - - - - IM - - - - - - - * Biocid termék fogalma: 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet (a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről) 1. (1) a pontja értelmében: biocid termék: hatóanyag, illetve egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény, a felhasználóknak szánt kiszerelési formákban, melynek az a célja, hogy valamely kártékony biológiai szervezetet kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanítson, károkozásában akadályozzon, illetőleg valamilyen más módon korlátozó hatást gyakoroljon rá, és besorolható az 5. számú melléklet szerinti valamely terméktípusba. x1 biocid termék forgalmazását engedélyező és/vagy regisztráló, kompetens hatóság: OTH; x2 engedélyezés/regisztrálás során közreműködő szakhatóságok: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, FVM által kijelölt intézmény; x3 telepengedélyhez kötött tevékenységek meghatározott eseteiben engedélyező hatóság a jegyző, szakhatóságok lehetnek: ÁNTSZ területileg illetékes intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság; x4 irtószerek esetében mintavételre, vizsgálatra jogosult: Országos Epidemiológiai Központ (OEK), ÁNTSZ, ez utóbbi eljáró hatóság is ezen esetekben; x5 szakvéleményezési és meghatározott esetekben anyag minta vizsgálati jogkör: OKK, OTH; x6 a veszélyesnek minősülő árú illetve hulladék esetén: a) a behozatalt a határátkelőhelyen a vámhatóság ellenőrzi; b) a begyűjtését, szállítást engedélyezi az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF); c) telephelyhez kötött és a főváros, megye területén belüli begyűjtési, szállítási tevékenység esetén szakhatóságok: megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, országos szállítás esetén: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; d) veszélyes hulladék kezelését engedélyező hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőségek; e) veszélyes hulladék szállítási útvonalának kijelölését: egy helység közigazgatási határain belül a jegyző-, megyén belüli települések közötti és a Fővároson belüli szállítás esetén a területileg illetékes közlekedési felügyelet-, több megyén keresztüli szállításnál, országhatáron kilépő szállítást is ide sorolva: az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság engedélyezi; f) a szállítást a rendőrség, közlekedési Főfelügyelet, Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ellenőrzi; g) baleset, mérgezés esetén közreműködő egészségügy, ÁNTSZ, g) a hulladék besorolásáról szóló határozatot az OKTVF adja ki; x7 a hulladékkezeléssel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos eljárások során közreműködő szakhatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ, illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési Önkormányzat (ÖK) jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Szolgálat(ok), Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság(ok), Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet; x8 tiltott, illetve korlátozott anyagok behozatala esetén kompetens hatóság ipari vegyi anyagok esetében OKK-OKBI, és vámáruk piac felügyeleti ellenőrzése során piac felügyeletben közreműködő hatóság, az eljáró hatóság ez esetben a VPOP; x9 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei;

180 x10 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak; x11 veszélyes anyagokkal és készítményekkel összefüggő tevékenységet folytató, külön jogszabály alapján veszélyes ipari üzem építési-, használatbavételi- és veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyéhez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági engedélye szükséges, közreműködő szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezetet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelöli ki veszélyességi övezet kijelölésében közreműködő hatóság: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség, Önkormányzat; g) x12 a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzésére, intézkedésre jogosult a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi felügyelőség is. 5.4. Táblázat Egyes minisztériumok feladatai EGYÉB FOGYASZTÁSI ANYAGOK* esetében Életciklus szakasz/ érintett minisztérium Behozatal Termelés Tárolás Szállítás Terjesztés, kereskedelem Felhasználás, Kezelés Hulladék BM c4, c5 c2, c3, c5, x1,x4 EüM a1 b1 c4, c5, d1, e6 a1 b1 c2, c5, d2, d3, e4, e6, e7, x1, x4, x6 c2, c3, c5 x4 c2, c5, d2, d3, e6, e7, x4, x6 c5 c2, c3, c5, c7, e7, x4 c5 a1, a2, a3, a4, b1 c2, c5, c6, d2, d3, e4, e6, e7, x4, x6 c2, c3, c5, c7, e7, x1, x4 a1 b1 c2, c5, c6, d2, d3, e4, e6, e7, x1, x4, x6 FMM - x6 x6 - x6 x6 x6 FVM b1 c4 e6 e1, e2, e3, e4, e6, e7, b1 e1, e6, - e1, e2, e4, b1, b2, c7, e6, e7 e1, e2, e4, e6, b1, b2, c6, c7 - x3 x3, x6

181 5.4. Táblázat/1 Életciklus szakasz/ érintett minisztérium Behozatal Termelés Tárolás Szállítás Terjesztés, kereskedelem Felhasználás, Kezelés Hulladék GKM a1 a1, c1, x4 c1 - a1, a2 c1, x4 HM - - - - - - - ICsSzEM - - - - b)-c) na, - - d3, e7 KüM - - - - - - - KvVM b1 f1 f1 x4 b1 f1 x1, x4 - b1 f1 x4 a1, c1, x4 b1 e7 f1 x1, x4, PM c3 - - - OM - - - - - - - IM - - - - - - - *Jelölés: a) gyógyszerek, gyógyhatású készítmények b) állatgyógyászati készítmények c) kábítószerek, pszichotróp anyagok, kábítószer-prekurzorok d) kozmetikumok e) élelmiszerek f) mosó és tisztítószerek; a1 törzskönyvezés, import, gyártás, forgalmazás esetén eljáró hatóság: Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), szakhatóság: Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, illetve immunológiai készítmény esetén: OEK; a2 gyógyszer nagykereskedelem engedélyezés: Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal véleményének figyelembevételével; a3 gyógyszertár létesítés engedélyezése esetén eljáró hatóság: OTH, közreműködő hatóság ÁNTSZ; a4 nagykereskedelmi tevékenység, gyógyszerellátás szakfelügyelete: ÁNTSZ tiszti-gyógyszerészi hálózat; b1 törzskönyvezés, import, előállítás, gyártás, forgalmazás, felhasználás, kereskedelem esetén engedélyező, eljáró hatóság: FVM, szakvéleményező: ÁOGYTI; egyetértési jogot gyakorol: KvVM és OTH. Kiskereskedelmi tevékenység esetén engedélyező: Állomás; b2 szakfelügyeletet gyakorló: ÁOGYTI; c1 az MKEH a kábítószerek, pszichotróp anyagok és kábítószer-prekurzorok előállítására használt vegyi anyagokkal (ellenőrzött anyagokkal) végzett tevékenységet (gyártás, feldolgozás, tárolás, kereskedelem stb.), egyes ellenőrzött anyagokkal végzett tevékenységet engedélyezi, más ellenőrzött anyagok esetében a tevékenységről nyilvántartásba-vételi igazolást állít ki engedélyezés esetén a szakhatóság: ORFK KKR; c2 gyógyszergyártás, gyógyszer nagykereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó ellenőrzött anyagfeldolgozás, felhasználás, forgalmazás esetén engedélyező hatóságok még: OGYI (gyógyszer nagykereskedelmi engedély), kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal kapcsolatos tevékenység engedélyezése EEKH; szakhatóság: ORFK-KKR kompetencia; c3 ún. ellenőrzött anyagokkal folytatott tevékenységet nemzetközi forgalmat a Vám és Pénzügyőrség ellenőrzi; x3 f1 x2, x3

182 c4 kábítószer, pszichotróp anyag és kábítószer-prekurzor tranzit engedélyt: ORFK-KKR adja ki; szakhatóság FVM; eseti export és import, valamint a tranzit engedélyt gyógyszernek minősülő anyagok esetében: EEKH adja ki, és ha Magyarországon még nincs forgalomban: humán gyógyszer esetében OGYI-, állatgyógyászati készítmény esetében: FVM egyedi import engedélye is kell; c5 kábítószer, pszichotróp anyag és kábítószer-prekurzor gyártás, feldolgozás, forgalmazás, tartás, átadás, használat, kutatás, export, import, transzfer: tevékenységi, kutatási engedély köteles, engedélyező: EEKH, szakhatóság: ORFK-KKR c6 kábítószernek minősített gyógyszerként történő felhasználásnál ha nincs forgalombahozatali engedélye Magyarországon, eseti kutatási és gyógyászati célú tevékenységet, továbbá ipari mákkal, ópiát termékekkel és származékaikkal folytatott tevékenységet engedélyező hatóság: EEKH; engedélyezés során szakhatóság: ÁNTSZ; közreműködő hatóság : Állomás; c7 állatgyógyászati készítmények kiskereskedelmi forgalmazása, a felhasználás tevékenysége előzetesen bejelentendő ORFK-KKR-nek, aki tájékoztatja az FVM-t és EEKH-t; d1 harmadik országból történő behozatal engedélyezője. OÉTI; d2 előállítás, forgalmazás, kozmetikai célra engedélyezett anyag felhasználás megkezdése bejelentendő OÉTI-hez; d3 kozmetikai készítményekkel kapcsolatos előírások betartását ellenőrző hatóságok: ÁNTSZ (közegészségügyi szempontból) Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (fogyasztóvédelmi szempontból); e1 élelmiszer előállítás, forgalmazás tevékenységének megkezdése előtt, létesítmény engedélyezésében eljárók: Állomás, OÉVI; szakhatóság meghatározott esetekben: ÁNTSZ; e2 tevékenység megkezdésének bejelentése: Állomáshoz; e3 új élelmiszer engedélyezése: FVM; e4 gyártót, forgalmazót ellenőrző hatóságok: Állomás, OÉVI, ÁNTSZ; e5 állati eredetű élelmiszerekben előforduló maradékanyagok monitorozásának működtetője: FVM, végrehajtást koordinálója: OÉVI, ellenőrző: Állomás; e6 növényekben, növényi termékekben lévő növényvédő szer maradék ellenőrzése: vizsgáló: ÁNTSZ, OÉTI, OÉVI, intézkedő: ÁNTSZ; e7 ellenőrző hatóságok: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, ÁNTSZ, Állomás, Szolgálat(ok), munkájukat koordinálja: MÉBIH; f1 mosó és tisztítószerek bonthatóságának ellenőrzésére, mintavételre jogosult hatóság: az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, hatósági intézkedés esetén az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Főfelügyelőség értesíti a KvVM-t, aki értesíti az EU Európai Gazdasági Térség azon tagállamát, amelyikből a termék származik; x1 veszélyes anyagokkal és készítményekkel, vegyi anyaggal összefüggő tevékenységet folytató, külön jogszabály alapján veszélyes ipari üzem építési-, használatbavételi- és veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyéhez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági engedélye szükséges; közreműködő szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal; a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezetet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelöli ki, és a kijelölésben közreműködő hatóságok: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség, ÖK; x2 veszélyes hulladékkal kapcsolatos eljárás egyes részfeladataiban (pl. veszélyességi besorolás, kezelés, begyűjtés, tárolás, szállítás, kezelési technológiaminősítés) engedélyező és/vagy ellenőrző hatóságok lehetnek (feladattól függően): KvVM, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, illetékes környezetvédelmi felügyelőség, az illetékes közlekedési felügyelet; x3 veszélyes hulladékkal kapcsolatos eljárások során közreműködő szakhatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési ÖK jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Szolgálat(ok), Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hatóság(ok), Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet;

183 x4 telepengedélyhez kötött tevékenységek meghatározott eseteiben engedélyező hatóság: a jegyző; szakhatóságok lehetnek: a területileg illetékes ÁNTSZ intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben: az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; x5 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei; x6 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak; 5.5. Táblázat Egyes minisztériumok feladatai EGYÉB VEGYI ANYAGOK* esetében Életciklus szakasz/ érintett minisztérium Behozatal Termelés Tárolás Szállítás Terjesztés, kereskedelem Felhasználás, Kezelés Hulladék BM a2, b1, b2, c1 a1, a2, b1, b2, c1, x1, x5 a1, a2, b1, b2, c1, x1, x5 x2 a1, a2, b1, b2, b3, c1 a1, a2, b1, b2, c1 a1, a2, b1, b2, c1 EüM x1, x2, x5 x1, x2, x1, x2 x1, x2 x1, x2, x6 x5 FMM x3 x3 x3 x3 x3 x3 FVM - - - - - - - GKM a1, a2 a1, a2 a1, a2 a1, a2, b3 a1, a2 a1, a2 x6 HM a2 a2 a2 a2 a2 a2 - ICsSzEM - - - - na - - KüM a2 a2 a2 a2 a2 a2 - x6 KvVM - x1, x5 x1, x5 - a3 x1 a3 x1 x1, x4, x6 PM a2, b3 a2 a2 a2 a2 a2 OM - - - - - - - IM - - - - - - - *Jelölés: a külön jogszabályok értelmezésében vett: a) haditechnikai eszköznek minősülő vegyi, vagy biológiai mérgező anyagok, (vegyi fegyver) energiahordozó anyagok, lőszerek, b) pirotechnikai termékek, c) gáz- és riasztófegyver, festéklövedék, gáztöltény, vegyi kényszerítő eszköz a1 behozatal, kivitel, tevékenység, tárolás, forgalmazás engedélyét kiadja: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH); a2 az engedélyekkel kapcsolatos szakértői véleményezésre a Haditechnikai Külkereskedelmi Engedélyezési Bizottság jogosult. Tagjai: a) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, b) a belügyminiszter, c) a honvédelmi miniszter, d) a gazdasági és közlekedési miniszter, e) a külügyminiszter, f) a pénzügyminiszter által kijelölt személyek; az Országgyűlés által 1996. októberében megerősített Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásáért az MKEH szervezetén belül felállított Exportellenőrzési, Vegyi és Biológiai Fegyvertilalmi Iroda, valamint a Külügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal társelnökei által vezetett Non-proliferációs Tárcaközi Bizottság felel;

184 b1 a polgári célú pirotechnikai termékek gyártását az Országos Rendőr Főkapitányság engedélyezi. Felhasználást, forgalmazást, kiállítást, tárolást a tevékenység helye szerint illetékes rendőr főkapitányság engedélyezi. b2 szakhatóságok: gyártás engedélyezésekor a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, felhasználás, forgalmazás, tárolás engedélyezésekor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Budapesten a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság; b3 veszélyes áruk szállítása esetén (bizonyos mennyiség felett ezek az anyagok az ADR hatálya alá tartoznak) ellenőrző hatóság behozatalnál: VPOP, közúton: az illetékes közlekedési felügyelet és a rendőrhatóság, valamint velük együttműködve: a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság; c1 engedélyező: illetékes megyei/budapesti rendőr főkapitányság x1 telepengedélyhez kötött tevékenységek esetében engedélyező hatóság: a jegyző; szakhatóságok: a területileg illetékes ÁNTSZ intézete, vízügyi, környezetvédelmi, építésügyi hatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, tűzvédelmi kérdésben az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság; x2 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján, szervezett munkavégzés esetén a munkaegészségügyi, kémiai biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére jogosultak az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei; x3 a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. alapján a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági követelmények ellenőrzésére az OMMF területileg illetékes felügyelőségei jogosultak; x4 veszélyes hulladék esetén engedélyező, ellenőrző, eljáró hatóság az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség; x5 veszélyes anyagokkal és készítményekkel, vegyi anyaggal összefüggő tevékenységet folytató, külön jogszabály alapján veszélyes ipari üzem építési-, használatbavételi- és veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyéhez a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatósági engedélye szükséges; közreműködő szakhatóság: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal; a veszélyes ipari üzem körüli veszélyességi övezetet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelöli ki, és a kijelölésben közreműködő hatóságok: ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelőség, ÖK; x6 veszélyes hulladékkal kapcsolatos eljárások során közreműködő (szak)hatóságok lehetnek (feladattól függően): ÁNTSZ illetékes környezetvédelmi felügyelőség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, települési ÖK jegyzője, illetékes építésügyi hatóság, megyei Közig. Hivatal, Központi és területileg illetékes Közlekedési Felügyelet; Összegezve az 5.1.-5.5. Táblázatokat megállapíthatjuk, hogy az egészségügyi, a környezetvédelmi, a belügyi, a munkaügyi, a földművelésügyi, a gazdasági, a honvédelmi, az ifjúsági, család, szociális ügyek és esélyegyenlőségi, a külügyi és a pénzügyi tárcának egy vagy több, vagy valamennyi vegyi anyag csoport révén van jogszabályban előírt feladata (5.6. Táblázat).

185 5.6. Táblázat Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége egy vagy több vegyi anyag életciklusában az 5.1.-5.5. Táblázatok összesítése alapján Életciklus szakasz/ érintett minisztérium Behozatal Termelés Tárolás Szállítás Terjesztés, kereskedelem Felhasználás, Kezelés Hulladék BM x x x x x x x EüM x x x x x x x FMM - x x - x x x FVM x x x x x x x GKM x x x x x x x HM x x x x x x - ICSSZM - - - - x - - KüM x x x x x x - KvVM x x x x x x x PM x x x x x x - OM - - - - - - - IM - - - - - - - x a tárca érintettségét jelöli. 5.7. Táblázat Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként: NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, TAKARMÁNYOK, TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK, IPARI VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK, BIOCIDOK Anyag csoport/ érintett minisztérium Növényvédő szerek Takarmányok Termésnövelő anyagok Ipari veszélyes anyagok, készítmények Kőolajtermékek, kőolajszármazékok Biocidok BM x x x x - x EüM x x x x x x FMM x x x x - x FVM x x x x - x GKM x x x x - x HM - - - - - - ICsSzEM na na na x - x KüM - - - - - - KvVM x x x x - x PM x - - x x x OM - - - - - - IM - - - - - - x a tárca érintettségét jelöli

186 5.8. Táblázat Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként: folytatás - EGYÉB FOGYASZTÁSI ANYAGOK Anyag csoport/ érintett minisztérium Gyógyszerek, Gyógyhatású készítmények Állatgyógyászati készítmények Kábítószerek, Pszichotróp anyagok, kábítószerprekurzorok Kozmetikumok Élelmiszerek Mosó- és tisztítószerek BM x x x x x x EüM x x x x x x FMM x x x x x x FVM - x x - x x GKM x x x - - x HM - - - - - - ICsSzEM - na na x x x KüM - - - - - x KvVM x x x x x x PM - - x - - x OM - - - - - x IM - - - - - x x a tárca érintettségét jelöli, na nincs adat 5.9.Táblázat Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként: folytatás - EGYÉB VEGYI ANYAGOK Anyag csoport/ érintett minisztérium Haditechnikai eszköznek minősülő vegyi-, vagy biológiai mérgező anyagok Pirotechnikai termékek Gáz- és riasztófegyver, festéklövedék, gáztöltény, vegyi kényszerítő eszköz BM x x x EüM x x x FMM x x x FVM - - - GKM x x x HM x - - ICsSzEM na na na KüM x - - KvVM x x x PM x x - OM - - - IM - - - x a tárca érintettségét jelöli, na nincs adat

187 5.10. Táblázat Az egyes minisztériumok bármilyen kötelezettsége vegyi anyag csoportonként az adott csoport valamely életciklusában : az 5.7.-5.9. Táblázatok összegzése* Anyag csoport/ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 érintett minisztérium BM x x x x x x x x x x x x x x EüM x x x x x x x x x x x x x x FMM x x x x x x x x x x x x x x FVM x x x x x - x x - x x - - - GKM x x x x x x x x - - x x x x HM - - - - - - - - - - - x - - ICsSzEM na na na x x - na na x x x na na na KüM - - - - -- - - - - - x - - - KvVM x x x x x x x x x x x x x x PM x - - x x - - x - - x x x - OM - - - - - - - - - - - - - - IM - - - - - - - - - - - - - - * 1 növényvédő szerek; 2 takarmányok; 3 termésnövelők; 4 ipari veszélyes anyagok, készítmények, kőolajtermékek, származékok; 5 biocidok; 6 gyógyszerek; 7 állatgyógyászati szerek; 8 kábítószerek, pszichotrópok, kábítószer-prekurzorok; 9 kozmetikumok; 10 élelmiszerek; 11 mosó, tisztítószerek; 12 haditechnikai eszközöknek minősülő vegyi- vagy biológiai mérgező anyagok; 13 pirotechnikai termékek; 14 gáz- és riasztófegyver-, festéklövedék, gáztöltény vegyi kényszerítő eszköz. x a tárca érintettségét jelöli. Mivel a mérgezési esetek ellátása, bejelentése, minden csoportban az egészségügy feladata, az EüM-ÁNTSZ minden rovatban fel lett tüntetve. Figyelembe véve, hogy mely vegyi anyag csoport esetében melyik tárcának van kötelezettsége, megállapíthatjuk, hogy valamennyi vegyi anyag csoport esetében az egészségügyi, a környezetvédelmi és a belügyi tárcának van jogszabályban előírt feladata; csaknem valamennyi anyagcsoport esetében van jogszabályi kötelezettsége a GKM-nek is. A HM, az FMM, az FVM, az ICsSzEM és a PM egy vagy egynél több anyagcsoport esetében lát el jogszabályban előírt feladatot. 5.2. Minisztériumi hatáskörök, mandátumok 5.2.1. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata Levegőtisztaság-védelem A levegőminőségi mérőhálózatok üzemeltetése és fejlesztés a környezetvédelmi tárca feladata. Az országos mérőhálózatban 59 automatikus monitorállomás fog üzemelni és 200 mérőponton lesz szakaszos mintavétellel történő légszennyezettségi vizsgálat. A levegőtisztaság-védelem célja az EU tagországokkal azonosan az, hogy 2010-re az ország minden településén a levegő minősége megfeleljen az egészségügyi határértékeknek. Ehhez felmérésre kerültek a szennyezett térségek és települések, és 2002- ben megtörtént a szennyezett zónák és az agglomeráció jogszabályi kijelölése. A szennyezett térségekben intézkedési programok kerültek kidolgozásra 2004. április 30-

188 ig. A nem szennyezett területeken a levegő jó állapotának megőrzése a célkitűzés. Az országos légszennyezettségi helyzettel összefüggő aktuális problémákat a településeken a közúti forgalom következtében fellépő időszakosan magas nitrogénoxid szennyezettség, a száraz évszakokban jellemző, nagyobb összefüggő, elsősorban az alföldi régiót érintő magas porterhelés, a talaj közeli ózon nyári időszakban bizonyos meteorológiai körülmények közötti magas, határértéket meghaladó koncentrációja és a háttér átlagos ózon koncentrációjának egyenletesen emelkedő tendenciája jelenti. A kedvezőtlen levegőminőségi állapot kialakulásának elkerüléséhez elsősorban a közlekedési kibocsátások csökkentésére, néhány körzetben az ipari kibocsátások mérséklésére van szükség, valamint további intézkedések szükségesek a kommunális szféra kibocsátásainak csökkentésére. Víz- és talajvédelem Az Állam környezetvédelmi tevékenysége keretében gondoskodik a környezeti elemek így a vizek állapotának rendszeres megfigyeléséről és értékeléséről. A vizek védelme a vizek természeteshez közeli állapotának megőrzését, a vízkivételek és a vizeket érintő terhelések olyan szinten tartását jelenti, hogy azok ne okozhassanak károsodást se a vizekben, se a vizektől függő élőhelyekben, se az élőlényekben, és ne veszélyeztessék a jogos vízhasználatokat. A vizek védelmére vonatkozó előírások döntő mértékben azok minőségének megóvására, illetve a bekövetkezett szennyezések mérséklésére, megszüntetésére irányulnak. A Víz Keretirányelv az első közösségi jogszabály, ami a vizek védelmére vonatkozó környezeti célkitűzések közé bevette a felszín alatti vizek tekintetében a jó mennyiségi állapot elérését is. A vizek mennyiségi és minőségi célállapotát tartalmazó Nemzeti Környezetvédelmi Program határozza meg a legfontosabb (szakterületi) intézkedéseket (nemzeti szennyvízelvezetési és -tisztítási program, települési csatornázási és szennyvíztisztítási program, ivóvízbázisok védelmét szolgáló országos program, országos kármentesítési program, nitrát program). Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás célja, hogy biztosítsa a hulladék keletkezésének megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv értelmében a szelektív kommunális hulladékgyűjtés arányát az összes hulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi 3%-ról 35-40%-ra kell növelni. Lerakásra csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhet. 2009-ben már csak a környezetvédelmi követelményeknek maradéktalanul megfelelő lerakó működhet hazánkban. További cél a csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítási arányának elérése volt 2005-ig. A hulladékképződés megelőzése és a keletkező hulladék veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni: az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; a legkisebb tömegű és térfogatú

189 hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását; a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. Integrált szennyezés megelőzés A korszerű környezetvédelem egyik lényeges alapelve az integrált megközelítés alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a különböző környezeti elemek terhelését és szennyezését nem külön-külön (levegő, víz, talaj), hanem komplex módon, egységesen kell vizsgálni. Valamely környezeti elem igénybevételének, terhelésének csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, illetve szennyezése. Ennek érdekében született meg az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (IPPC Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK irányelve, melynek végrehajtása hazánk Európai Uniós csatlakozásának kiemelt környezetvédelmi feladata. Célunk, hogy a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és mezőgazdasági cégek kibocsátásait csökkentsük és ellenőrizzük. A cégek környezeti tevékenységének szabályozására ez alapján egységes környezethasználati engedélyt kell kiadni. Az irányelv hatálya alá tartozó létesítményeknek legkésőbb 2007. október 31-ig meg kell felelniük az irányelv követelményeinek. Az irányelvet a magyar jogszabályozásba a 193/2001. (X.30.) Kormányrendelet ültette át. A tagállamoknak adatot kell szolgáltatniuk a cégek küszöbérték feletti kibocsátásairól, az EPER (European Pollutant Emission Register), az Európai Szennyezés-kibocsátási Regiszter keretében. Magyarország a 2003-as adatszolgáltatásában kísérleti jelleggel már részt vett, mint új tagállam, 2006-ban fogja a következő adatszolgáltatást teljesíteni. Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) Az OKKP a földtani közegben és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítését, a szennyeződések mértékének feltárását, illetve újabb szennyeződések kialakulásának megakadályozását, a múltból visszamaradt környezeti károk mérséklését vagy felszámolását célzó, az ország egész területére kiterjedő, felelősségi körtől függetlenül, minden kármentesítési feladatot magába foglaló környezetvédelmi program. Az OKKP-mal kapcsolatban jogszabályok többek között rögzítik a felszín alatti vizek, illetve a földtani közeg (talaj) szennyezettségének megelőzésére vonatkozó előírásokat és a szennyezettségi határértékeket; az OKKP célját, az érintett tárcák kormányzati munkamegosztás szerinti feladatait, a tárcákhoz tartozó kármentesítési Alprogramokat, valamint az Alprogramok keretében megvalósuló kármentesítési beruházások végrehajtásának rendjét, a földtani közegben és felszín alatti vízben hátrahagyott szennyezések megszüntetésének felelősségi kérdéseit. Az OKKP fogja össze a kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat, amely feladatok három fő csoportba tartoznak. Általános feladataink: az irányítás, a szakmai koordináció, az ellenőrzés, a működtetés, a kutatási és fejlesztési feladatok, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, a tájékoztatás (PR), kiadványok szerkesztése, hazai és

190 nemzetközi kapcsolatok építése. Országos feladataik közé tartozik: a felszín alatti vizek, a földtani közeget veszélyeztető szennyezőforrások, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavétele a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése céljából. Részfeladatok: a Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz- és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) részeként a számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO rendszer folyamatos fejlesztése és működtetése; a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) módszertani fejlesztése és fokozatos bővítése. Más felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, valamint a kormányhatározattal kiemelt projektek koordinálása. Egyedi projektek, beruházások: a KvVM beruházásába tartozó kármentesítési feladatok gyakori megvalósítása. Vegyi anyagok A veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos jogszabályok (lásd: 4. fejezet) által meghatározott körben, elsősorban a forgalomba hozatali, felhasználási engedélyek elbírálásában, az új és létező vegyi anyagok kockázatbecslésében a környezetvédelemért felelős tárca szakhatóságai (is) részt vesznek. (A vegyi anyagok és termékek nyilvántartása, veszélyességükről és a használatukkal összefüggő kockázatokról információ a szakminisztériumok háttérintézményeiben, azok honlapján keresztül hozzáférhető lásd későbbiekben: OKK-OKBI-nál leírtakat is.) Az Európai Unió 1998-ban döntött a vegyianyag-politika reformjáról; megszületett a Fehér Könyv, majd megkezdődött a REACH kidolgozása (részletesen lásd: Bevezető fejezet). A magyar álláspont fejlesztését az érintett tárcák köztük a KvVM, az EüM és a GKM az ipar és a civil szervezetek szakértőinek bevonásával folyamatosan végzi (lásd: 7. fejezet EKTB tevékenysége). A minisztérium intézményei közül az alábbiaknak van a kémiai biztonság szakterületével összefüggésben feladata: A Környezetvédelmi Hivatal fő feladata a hulladékgazdálkodás, a levegőtisztaságvédelem, a zaj- és rezgés elleni védelem, a felszíni víz és a felszín alatti víz, valamint a földtani közeg védelme, a környezet-egészségügy 1, az integrált szennyezés-megelőzés, a környezetellenőrzés stratégiai céljainak kidolgozása és irányítása; irányítja az előzőekben felsorolt szakterületekre vonatkozó mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerek létrehozását, fejlesztését és működtetését; irányítja és figyelemmel kíséri a szennyezés-csökkentési programok kidolgozását; részt vesz az EU vízvédelmi politikája hazai megvalósításának irányításában, az állapotfelmérésben, a megfigyelő rendszerek működtetésében. A Vízügyi Hivatal kidolgozza a vízgazdálkodás koncepcióját és stratégiáját; ellátja a vízgazdálkodás aktív megelőző tevékenységének szakmai irányítását; ellátja a vízkárelhárítás, a jégrombolás, a dombvidéki- és a helyi vízkárelhárítás, továbbá az aszálykár-elhárítás operatív tevékenységének szakmai irányítását; irányítja a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő állami tulajdonú területi vízgazdálkodási 1 Párhuzamos jogosultság OKK-Országos Környezet-egészségügyi Intézettel, ÁNTSZ-el

191 létesítmények és a kizárólag állami tulajdonú művek fenntartási, fejlesztési és üzemeltetési tevékenységét; kialakítja a vízkészletek hasznosításának az irányelveit, valamint a települési és az ipari vízgazdálkodás szakirányítási és szakigazgatási szabályait; kialakítja és irányítja a települési vízgazdálkodás fejlesztési programjait, a vízközmű szolgáltatásra vonatkozó szabályokat; irányítja és ellátja az EU vízvédelmi politikájának hazai megvalósítását; részt vesz a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításában, és rendezi a vízi utak biztosításával és kitűzéseivel összefüggő feladatok ellátását; ellátja a Balatonnal és az egyéb nagy tavakkal kapcsolatos vízgazdálkodási feladatokat. A Természetvédelmi Hivatal kidolgozza a természet védelmének szakmai koncepcióját, stratégiai céljait, ill. ezek elérését biztosító szakmai programokat; megállapítja és nyilvántartja a kiemelt oltalmat igénylő területek és természeti értékek körét, és ellátja azok védetté, vagy fokozottan védetté nyilvánítása előkészítésének szakmai irányítását; irányítja és ellenőrzi a védett élő és élettelen természeti értékeket veszélyeztető tevékenységek, jelenségek okainak feltárását, a károsodás megelőzését, a károk elhárítását, csökkentését, illetve megszüntetését, továbbá a helyreállítást; ellátja a védett természeti területeken felmerülő birtokügyek irányítását, és közreműködik a védett és védelemre tervezett területek földtulajdon-viszonyainak alakításában; ellátja az erdőgazdálkodás, az erdővagyon-védelem és az erdőrezervátum hálózat, valamint a vadgazdálkodás, a vadászat és a vad élőhelyének védelme szabályozásával kapcsolatos, a tárcát érintő szakmai feladatokat; irányítja és felügyeli a védett természeti területek tájvédelmét, a természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak és az egyedi tájértékek védelmét, megóvását; irányítja és felügyeli a természet védelmével kapcsolatos információs rendszert, valamint a Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszert; védett természeti területeken ellátja, nem védetteken közreműködik a fenntartható és természetkímélő mező-, hal-, nád- és kertgazdálkodás, továbbá a föld- és tájhasználat Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban; ellátja a nemzeti park igazgatóságok Természetvédelmi Őrszolgálatának szakmai irányítását és országos felügyeletét, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrök (őrszolgálatok) és a polgári természetőrök országos felügyeletét; irányítja és koordinálja az EU Natura 2000 hálózat kialakításával és védelmével, és a védett természeti területek és értékek megismerésére és látogatására irányuló tevékenységeket, az ökoturisztikai feladatok koordinálását. 5.2.2. Oktatási Minisztérium feladata A tárca közvetve érintett a kémiai biztonságban. A felügyeletéhez tartozó felsőoktatási intézmények laboratóriumaiban értelemszerűen a vegyi anyag-kezelési feladatokat meg kell oldani, de a tárca közvetlen befolyással nem rendelkezik a felsőoktatási intézményekben folytatott vegyi anyag-kezelések gyakorlatának kialakítására, szabályozására, ellenőrzésére. Hasonló a helyzet a vegyipari szakképzés területén is. Fontos, országos feladata azonban a tárcának a kémiai biztonság oktatása bevezetésének, végrehajtásának elősegítése (lásd 15. fejezetet). 5.2.3. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata

192 A növényvédő szerekkel, termésnövelő anyagokkal, állatgyógyászati készítményekkel, élelmiszer adalékanyagokkal, takarmány adalékanyagokkal kapcsolatos feladatok (engedélyezés, forgalmazás, felhasználás kérdései) elsőhelyi felelőse a Minisztérium. Törvény hatalmazza fel a tárca miniszterét a szükséges jogszabályok kiadására. A minisztérium operatív feladatát elsősorban a felügyelete alatt működő, megyei tagozódású Növény- és Talajvédelmi Szolgálatokon keresztül látja el, ezeken jelenleg kb. 1 000 fő dolgozik, éves költségvetési juttatása 2 Mrd Ft. 5.2.3.1. A növényvédő szerek engedélyezésével járó nemzeti és uniós feladatokat ellátó kijelölt nemzeti hatóság a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat A növényvédő szerek forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyező hatóság a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (NTKSZ). Az engedélyezési eljárásban az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakhatóságként járnak el. (Lásd: Egészségügyi Minisztérium alcím alatt leírtakat is.) A rendelet felhatalmazása alapján az engedélyezés feltételét jelentő OTH szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) -Országos Kémiai Biztonsági Intézete (OKK-OKBI), OKK- Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (OKK-OMFI), valamint az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szakvéleménye is. A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékére vonatkozó közösségi határérték hiányában a növényvédőszer-engedélyező hatóság (NTKSZ) az OÉTI szakvéleményének figyelembevételével állapít meg határértéket. Behozatali küldemény esetében az EüM, valamint az FVM által erre kijelölt intézetek ebbe beleértve az OÉTI-t szakmailag egyeztetett javaslata alapján az évente kiadott mintavételi irányelvnek megfelelően kerül sor mintavételre. A mintavételt az illetékes növény-egészségügyi határkirendeltség végzi, amely továbbítja a mintát az illetékes vizsgáló intézetnek. Ha a vizsgáló intézmény laboratóriuma a mintában a határértéket meghaladó növényvédőszermaradékot, vagy az adott kultúrában nem engedélyezett növényvédőszerhatóanyagot mutat ki, a vizsgálati jegyzőkönyvet a hatósági intézkedésre jogosult intézménynek soron kívül megküldi, amely a kifogásolt növényt, növényi terméket azonnali hatállyal zárolja. A zárolás az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) területileg illetékes városi intézete határozatának meghozataláig tart. Az ÁNTSZ intézet szükség esetén az ellenőrzésre és a zárolásra feljogosított más hatóság hozzájárulásának beszerzése után határozattal intézkedik a növények és növényi termékek további forgalmazhatóságáról, felhasználhatóságáról, illetve indokolt esetben a környezetvédelmi előírásokat betartó megsemmisítéséről. A megsemmisítés költsége belföldi növény, növényi termék esetén a tulajdonost, import esetén az importálót, illetve a növény, növényi termék tulajdonosát terheli.

193 5.2.3.2. A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok tárolására, szállítására, kereskedelmére, ill. a felhasználás általános szabályaira, a hulladékkezelésre a miniszter által kiadott rendelet tartalmaz szabályozást. Ezekre vonatkozóan más tárcák is hoznak rendelkezéseket, illetve az ellenőrzésben is részt vesznek. Vonatkozik ez elsősorban az egészségügyre, amelynek országos intézményei vesznek részt ezen vegyi anyagok okozta problémák felderítésében, megelőzésében. Humán egészségüggyel kapcsolatos vizsgálataik teljesen elkülönülnek a mezőgazdasági tárca vizsgálataitól, átfedések nincsenek. 5.2.3.3. A növényvédelmi szolgálat szakemberei ellenőrzik a forgalmazás és a felhasználás egyes fázisait is, illetve a hulladékok kezelését. Bár ez utóbbi inkább a környezetvédelmi intézet-hálózat feladata. Ezen és még számos más területen is az érdekelt tárcák miniszterei közös rendeleteket is hoznak, jelezve a különböző felmerülő problémák közös megoldásának szükségességét. 5.2.4. Pénzügyminisztérium feladata A Pénzügyminisztériumnak közvetlenül nincs a kémiai biztonsággal kapcsolatos tevékenysége. Közvetve, a minisztérium által felügyelt Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának különböző szervezeti egységein keresztül érintett. Vám- és Pénzügyőrség A vegyi anyagok-kezelésében elsősorban a veszélyes anyagok nemzetközi forgalomba történő szállításának ellenőrzésében, illetőleg a jövedéki törvény hatálya alá tartozó kőolajtermékek és kőolajszármazékok vonatkozásában érintett, a magas adótartalmú jövedéki termékek termelésének, készletezésének, exportjának, importjának ellenőrzése területén (lásd: 12. fejezetet is). A feladat ellátásában érintett szervezeti egységek: pl. a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Határügyi és Ügyeleti Főosztálya, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Regionális Parancsnokságai, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete. A feladatok ellátására speciális vámigazgatási szakismerettel rendelkező állomány áll rendelkezésre, munkájukat vámlaboratórium támogatja, melynek munkatársai a vegyi anyagok vizsgálatára megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. A vám- és pénzügyőrség intézményei jogosultak a vegyi termékek külkereskedelme (export-import) során a kereskedelmi forgalomban résztvevő áruk vámeljárás alá vonására. Magyarországon a vámhatóság mindenhol határátkelőhelyen, közúton és telephelyen önállóan ellenőrizheti a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó előírások (ADR, EDN, RID) betartását. A vám- és pénzügyőrségnek a jövedéki terméknek minősülő kőolajtermékek teljes életciklusa alatt ellenőrzési jogosítványa van. A jövedéki termékkör viszont nem fedi le a teljes kőolaj termékkört, mert csak a jövedéki adóztatás