A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső 1 1 NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2 MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest

CÉLKITŰZÉSEK Mérések alapján konkrét helyeken meghatározni a csapadék és talajvíz hatását a talaj nedvességkészletére. Meghatározni, hogy mennyivel emeli meg a fölemelkedő talajvíz a talaj nedvességkészletét. Bemutatni mennyire befolyásolja a talajvíz szintje a növénytermesztés hozamait.

A hazai csapadékviszonyok néhány jellemzője A csapadék mennyisége csökken Az országban sok év átlagában több mint másfélszeres különbségek vannak Nagy az évek közti különbség A szántóföldi növénytermesztésben súlyos csapadékhiánnyal kell számolni

A talaj vízgazdálkodása A talaj 100 cm-es rétege elméletileg 300-350 mm víz tározására képes A talajvíz kapilláris vízemelkedéssel évi 100-150 mm vízutánpótlást biztosíthat a gyökérzóna számára A váltakozó átnedvesedés és kiszáradás fokozza a tápelemek feltáródását

Esettanulmány I: A talaj nedvességkészletének változása A szigetközi talajnedvesség mérőhelyek Talajvíz- és talajnedvesség-mérő helyek A talaj nedvességtartalma a T-02 mérőhelyen 2010-ben és 2011-ben A T-02 mérőhely talaja A csapadék havi mennyisége 2010-ben és 2011-ben Mosonmagyaróváron (OMSZ) A talajvíz mélysége a T-02 mérőhelyen 2010-ben és 2011-ben (ÉDUVIZIG)

Talajnedvesség mérőhelyek

Talajvíz- és talajnedvesség-mérő kutak Forrás: szigetkoz.biz

térfogatszázalék A talaj nedvességtartalma (T-02 ) 0-100 cm átlaga, 2010. 100 cm alatti átlag, 2010. 0-100 cm átlaga, 2011. 100 cm alatti átlag, 2011. 40 35 30 25 A talaj nedvességkészlete kimerül 100 cm fölött A talajvízszint emelkedése megemelte a mélyebb rétegek nedvességét 20 15 10 5 Az indulókészletek nem csökkentek tovább, de alacsonyabbak, mint 2010-ben 0 a mérés ideje

A T-02 mérőhely talaja Közepes humuszos fedőrétegű felszíntől karbonátos humuszos öntés talaj A humuszréteg vastagsága 45 cm 180 cm-ig vályog, alatta homokos vályog majd homok 330 cm alatt több mint 30% kavics Mérési mélység 300 cm

Havi csapadékösszegek (mm) Mosonmagyaróváron Hónapok 2010 2011 Január 45 15 Február 20 5 Március 15 43 Április 73 15 Május 153 32 Június 103 137 Július 57 70 Augusztus 112 53 Szeptember 87 18 Október 31 45 November 53 0 December 40 21 IV. IX. 585 mm 325 mm

A talajvíz szintje (cm), T-02 T - 02 2010 Hónapok 2010 2011 min 398 február/március fordulója Január 393 365 max 243 június Február 398 368 Március 385 385 2011 Április 361 373 min 410 december Május 335 363 max 321 szeptember Június 263 344 Július 298 333 Augusztus 310 327 Szeptember 293 331 Október 328 359 November 363 385 December 376 402

Esettanulmány II: A talaj víztározása A Duna vízszintje Dunaremetén A talaj nedvességtartalma két időpontban

A Duna vízszintje Dunaremeténél

Talajnedvesség-értékek tf%-ban és a talajvíz mélysége (cm)* T-11 T-09 T-04 T1 T2 T1 T2 T1 T2 Réteg 370* 282* 336* 241* 384* 257* 10 26 23 26 33 22 32 20 27 34 29 35 26 35 30 32 36 30 37 28 36 40 27 33 29 37 29 35 50 25 31 30 35 27 34 60 25 30 27 34 25 31 70 21 30 27 33 23 30 80 18 30 28 32 21 30 90 12 28 30 32 18 30 100 12 27 30 35 16 30 110 23 34 28 35 15 32 120 31 35 24 37 16 36 130 30 35 24 37 15 32 140 31 33 25 38 14 27 150 31 33 160 30 34 170 30 34 180 34 35 190 36 37 200 36 37 210 37 37 220 37 39 230 38 39 240 37 39 250 23 39 260 12 40 270 8 42 280 10 43 290 16 44 300 18 45 T1: 1999. 11. 02., T2: 2006. 04. 24.

Esettanulmány III: A talajvíz és a termés a Szigetközben Az üzemi táblák besorolása a talajvízmélység és a fedőréteg vastagság alapján Az őszi búza hozamok 1980-1998 között A szemes kukorica hozamok 1980-1998 között

A táblák besorolása a vegetációs időszak átlagos talajvízszintje alapján TV1 TV2 TV3 TV4 TVN Talajvíz- kategóriák a talajvíz 0-150 cm között a talajvíz 151-200 cm között a talajvíz 201-300 cm között a talajvíz 301 cm alatt a talajvíz nem éri el a fedőréteget /TVN1 a fedőréteg 1 m-nél vékonyabb /TVN2 a fedőréteg 1 m-nél vastagabb

Az őszi búza termésátlaga és tápanyagellátása talajvíz-kategóriánként Talajvíz- kategória Termésátlag NPK átlag Esetszám (t/ha) (kg/ha) TV1 494 5,609 301 TV2 656 5,592 268 TV3 757 5,541 299 TV4 145 5,268 232 TVN 2645 5,002 267 /TVN1 199 4,451 233 /TVN2 2446 5,046 270 Összes/Átlag 4697 5,244 276

A szemes kukorica termésátlaga és tápanyagellátása talajvíz-kategóriánként Talajvíz-kategória Termésátlag NPK átlag Esetszám (t/ha) (kg/ha) TV1 314 7,4 360 TV2 322 7,4 342 TV3 359 7,1 298 TV4 114 6,6 318 TVN 1560 6,2 266 TVN1 108 5,4 230 TVN2 1452 6,2 269 Összes/Átlag 2669 6,6 293

Hogyan tovább? A folyamatos mérés biztosítása A mérőhelyre jellemző talajfizikai vizsgálatok elvégzése Az elavult műszerek cseréje A BR-150 típusú nedvességmérő A Campbell CS616 nedvességmérő

A folyamatosság biztosítása Egy-egy helyszínen több nedvességmérési módszerrel kell mérni az eltérések kimutatása és kezelése érdekében. A Szlovák Tudományos Akadémia Hidrológiai Intézetével négy helyen végeztünk neutronszondás és gravimetriás összehasonlítást

Talajfizikai vizsgálatok A jelenlegi talajszelvény leírások a mezőgazdasági táblákra vonatkoznak Nem pontosan a mérőhelyre vonatkoznak Néhány esetben azokat a mérőhely melletti vizsgálatokkal egészítettük ki Az új műszerek telepítésekor új talajmintavétel és vizsgálat szükséges

A műszerek cseréje Minden mérés terepi munkát igényel, az adatszám kicsi A készüléket különböző szemcse-összetételű talajrétegekre kalibrálni szükséges A BR-150 készüléket nem gyártják, nincs alkatrészellátása és szervize A Cambell műszerekkel óránkénti étékekből lehet napi átlagot számolni, így biztosított a mérés a kritikus időszakokban is

A BR-150 FD-elvű nedvességmérő Mérőfrekvencia: 80 MHz A nedvességtartalom mérése az oszcillátor frekvenciaváltozásán alapszik A műszert kalibrálni szükséges Forrás: Rajkai, 2007. kézirat

ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. Köszönöm a figyelmet!