A Víz Keretirányelv végrehajtása



Hasonló dokumentumok
A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

Víz az élet gondozzuk közösen


VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

WAREMA. Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken (Velencei-tó vízgyűjtője) Water resource management in protected area

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok


A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket ( )

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Vízgyűjtő-gazdálkodás

VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS, AZ ÉRINTETT EMBEREK LEHETŐSÉGEI

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok

Általános tájékoztatás a Vízgyűjtő-gazdálkodás Terv felülvizsgálata feladat állásáról

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

Vizeink állapota 2015

A VGT3 kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja; Tájékoztató az 1382/2013. (VI.27.) Korm. határozat változásáról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Országos Vízgazdálkodási Tanács i ülése. Tahy Ágnes

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Környezet és Energia Operatív Program

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP B.

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

TERVEZET. 1. napirend Az 5/2009 (IV. 14.) KvVM rendelet ismertetése Előadó Dr Kéri Szilvia KvVM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

- A környezetvédelem alapjai -

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

A KEOP pályázati rendszere

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője

A Dr. Szalai György Kerekasztal beszélgetés 30 éve. Telkes Róbert igazgató ADUVIZIG

MÉRNÖKI JOGOSULTSÁGOK, ELŐÍRT TOVÁBBKÉPZÉS

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

NŐK A BALATONÉRT EGYESÜLET

A megállapított pontértékkel a tanfolyamok évben az igényeknek megfelelően többször megismételhetők.

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Továbbképzéshez kötött szakértői jogosultságok változása. Parragh Dénes Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Az Országos Környezetvédelmi Tanács január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára

ELŐSZÓ. Kolossváry Gábor FVM főosztályvezető. - Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kara, valamint Kertészettudományi

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

A Víz Keretirányelv és az árvíz- és belvízkockázat kezelés Ijjas István

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban november 26. ÁROP Záró konferencia

B E S ZÁ M OLÓ. a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Mérnöki Kamara évi tevékenységről

VITAANYAG A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁNAK

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány,

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

Felelős Műszaki Vezetői és Építési Műszaki Ellenőri Szakosztályának

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARA TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

A környezetjog szabályozása

A földmérő szakemberek továbbképzésének feladatai

Átírás:

WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Székesfehérvár, 2007. augusztus 21.

TARTALOM 1.A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete 2.A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 3.A társadalom részvételének stratégiája 4.Szakemberek felkészítése

Bevezetés Az EK-nak a 70-es évek közepétől születtek vízvédelmi jogszabályai, de a vizek állapota nem javult a várt mértékben, helyenként tovább romlott ezért 1995-re új víz-politikát dolgoztak ki 2000. végén lépett hatályba a Víz Keretirányelv az új víz-politika érvényesítéséhez

A Víz Keretirányelv fő céljai: 1.Minden felszíni és felszín alatti víz jó állapotba hozása 2015-ig Felszíni víz: jó kémiai és ökológiai állapot vízhez kapcsolódó teljes élővilágra vonatkozik Felszín alatti víz: jó kémiai és mennyiségi állapot 2.Egyéb vízvédelmi jogszabályokban előírt minden célkitűzés teljesítése Ha nem lehet teljesíteni a legszigorúbb célt: határidő módosítás 2021, 2027 enyhébb célkitűzés - Erősen Módosított Víztest

Újdonságok mérföldkő az európai vízgazdálkodásban Vízgyűjtő-gazdálkodási terveket kell készíteni az EU egész területére Kötelező célokat kell elérni és a határidő is adott Jó ökológiai állapotot kell biztosítani Nemcsak a meder élővilágának, hanem a vízhez kapcsolódó teljes élővilágnak a jó állapotát kell biztosítani A tervezésbe és a végrehajtásba be kell vonni a társadalmat

További újdonságok: Nemzetközi vízgyűjtőn közös tervet kell készíteniük a tagállamoknak A nem-tagállamokat meg kell próbálni bevonni a tervezésbe Az egész Duna-vízgyűjtőre közös tervet kell készíteni Alkalmazni kell a költség-visszatérülés elvét Stb.

1. A Víz Keretirányelv végrehajtásának helyzete

Eddig elvégzett feladatok EU irányelvek átültetése a nemzeti jogrendszerbe Vizek állapotának értékelését segítő interkalibrációs hálózat létrehozása Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi egységeinek kijelölése Felelős intézmények kijelölése, jogi keretek azonosítása Vizek állapotának értékelése Víz gazdasági jelentőségének elemzése Vizek állapotértékelési módszerének kialakítása Új monitoring-rendszer bevezetése Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés munkaprogramjának nyilvánosságra hozása és társadalmi vitára bocsátása

A tagállamok végrehajtják a VKI előírásait! A zöld szín ezt jelzi!

VKI végrehajtása az EU tagállamokban: 170 nemzeti vízgyűjtő kerület (vagy nemzetközi vízgyűjtő kerület része) 110 vízgyűjtő kerület, ebből 40 nemzetközi EU területének több mint 60%-a nemzetközi vízgyűjtő Vízgyűjtő kerületek nagysága: 1000 800 000 km2

70 000 víztest átlagos területük 19-312 km2 felszín alatti víztestek átlagos területe: 300-1000 km2 víztestek 25%-a erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek 29%-a nincs veszélyben felszín alatti víztestek 43 %-a nincs veszélyben

Költség-visszatérülés: Mezőgazdaságban 1-100 % Iparban 40-100 % Háztartásokban 70-100 % Környezeti és készlet-költségeket általában nem veszik figyelembe

2. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009

Következő feladatok 2007 második felében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés munkaprogramjának véglegesítése társadalom részvételi stratégia véglegesítése 2007 végéig a vízgazdálkodás legfontosabb problémáinak azonosítása 2008 végéig a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek konzultációs változatának befejezése 2009 első félévében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek társadalmi vitája 2009 második félévében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek véglegesítése és jóváhagyása 2012 végéig az intézkedések részletes terveinek kidolgozása 2015 végéig intézkedések kivitelezésének befejezése

Eddigi szakmai viták alapján feltárt kulcsproblémák Intézményi keretek kialakítása Politikák, tervek, programok integrálása Intézkedési programok meghatározása Nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodás Társadalom részvétele

Intézményi keretek Kulcskérdések: Hogyan történik majd az integráció, a végrehajtás biztosítása, a finanszírozás?

Különböző tervezési folyamatok integrálása EU politikák, programok: Vidékfejlesztési Regionális fejlesztési Energia Megújuló energia Közlekedési Mezőgazdasági Környezeti Víz stb. Nemzeti politikák, stratégiák

Vidékfejlesztési Terv és Program Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv Horizontális és Regionális Operatív Programok

Integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés az EU Víz Keretirányelve figyelembe vételével Európai Integrált Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezési Model Létezik-e már?

Mit jelent a vízgyűjtő-gazdálkodási terv? Integrált vízgyűjtő-gazdálkodás Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - VKI VII. melléklet Összefoglalók Egy vagy több dokumentum Kiegészítő tervek Részvízgyűjtőkre II.ésV. melléklet Monitoring eredményei Részletes elemzés Terhelések, környezeti célok, Intézkedési programok Terhelések adatai Vízgyűjtő jellemzői Gazdasági/ Használati adatok 13.5 cikk Témákra, például. Árvíz/ aszály/balesetek Szektorokra, például. Mezőgazdaság (Vidékfejlesztési Terv)

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Hollandiában: meglévő tervekből összetett terv Országos Vízgazdálkodási Terv Meuse Ems Scheldt Rhine Állami vizek vízgazdálkodásának terve Regionális vízgazdálkodási tervek Nemzeti politika Vízgyűjtőgazdálkodási tervek a VKI szerint Vízügyi igazgatóságok vízgazdálkodási tervei Települések vízgazdálkodási tervei

3. A társadalom részvételének stratégiája

Vízgyűjtő-gazdálkodási Bizottságok tagjai Tervezés (VKI) felelősei, államigazgatás, önkormányzatok képviselői 40 % Gazdasági szektor képviselői 20 % Civil szervezetek képviselői 20 % Szakmai és tudományos szervezetek képviselői 20 % (MTA, MHT, egyetemek stb.?)

HarmoniCOP Kézikönyv a társadalom bevonásához Társadalmi tanulás

Ne hozzunk elhamarkodott döntéseket! Vonjunk be minden érdekeltet!

Víz Világnapjára készített CD-n megjelent a magyar fordítás Hidrológiai Társaság Vándorgyűlésén bemutatták a kézikönyv magyar kiadását EU és KvVM támogatásával GWP Magyarország gondozásával

4. Szakemberek felkészítése a tervezésben való részvételre Mérnöki Kamara új szakmagyakorlási jogosultság megújítási rendszere Jelenlegi fő feladat: EU irányelvek végrehajtásához szükséges ismeretek elsajátíttatása

Kötelező tanfolyami jellegű továbbképzés 5 év alatt két 5-6 órás továbbképzési modul teljesítése 5-6 órás jogi és pénzügyi, minőség- és szabványügyi modul 5-6 órás speciális szakmai ismereti modul Vízgazdálkodási és vízépítési speciális szakmai ismereti modul tartalma 2007-ben 219/2004. Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. Korm.rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 2/2005. Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról

Szabadon választható tartalmú szakterületi továbbképzés évi 4 pont, 5 év alatt 20 pont értékű továbbképzési tevékenység teljesítése Elismerhető továbbképzési teljesítmények: szakmai tanfolyam előadáson, konferencián való részvétel tanulmányúton való részvétel publikáció közzététele előadás tartása stb.

Továbbképzési teljesítmények elismertetése Kamarai Továbbképzési Szakbizottság Kamarai Továbbképzési Iroda Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakterületi Továbbképzési Munkabizottság Rendezvények továbbképzési pontértékét előre állapítják meg Egyéni továbbképzési teljesítmények pontértékét utólag állapítják meg Továbbképzési teljesítményként a szakterületek új, fontos ismereteivel kapcsolatos tevékenység fogadható el

Köszönöm a figyelmet!