75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas Lehetőségek és kihívások a hazai termékpálya mentén a Halászati Operatív Program tükrében 2011. szeptember 30.
Az előad adás s vázlatav zlata: I. Állapot és trendek II. Fontosabb problémák III. Hogyan tovább? IV. Főbb üzenetek Az előadás a European Regional Review on Aquaculture Development c. FAO-tanulmányon alapszik, amelynek szerzői Váradi L., Gyalog G., Békefi E. és Lengyel P. (HAKI), valamint A. Lane és Y.Harache (EAS). A tanulmány elkészítésében közreműködött a FAO/FIRA Akvakultúra Részlege, valamint számos európai akvakultúra-szakértő.
I. Állapot és s trendek
Európa (44 ország) Lakosság: 813 millió; a világ lakosságának 12,6% a; eltérő gazdasági régiók
Egy főre f eső GDP Amerikai dollárban, vásárlóerő-paritáson, 2008-ban (IMF, 2009)
Európa részesedr szesedése se a világ g akvakultúra ra termeléséből (2009) Egyes fajok termelésében vezető helyet foglal el Forrás: FAO, 2010
Európa akvakultúra termelése Forrás: FAO, 2011
APR a világban és s Európában APR = átlagos növekedési ráta (azaz az átlagos összetett éves növekedési ráta százalékban kifejezve) Forrás: FAO, 2011
APR az EU ban és s az EU hoz nem tartozó országokban APR = átlagos növekedési ráta (azaz az átlagos összetett éves növekedési ráta százalékban kifejezve) Forrás: FAO, 2011
Az európai akvakultúra faji összetételetele Szőnyegkagyló 2,5% Óriás osztriga 4,9% Mediterrán kagyló 4,1% Kékkagylók 8,4% Ehető kék kagyló 7,1% Egyéb 9,0% Ponty 6,2% Atlanti lazac 36,0% Tengeri sügér 2,4% Tengeri keszeg 4,9% Egyéb pisztrángok 2,5% Szivárványos pisztráng 11,9% A termelés kb. 50 %-a pisztrángféle Forrás: FAO, 2010
Akvakultúra ra termelés s víztv ztípus szerint Növekvő tengeri, stagnáló édesvízi és brakkvízi termelés A termelés 75% a tengeri akvakultúrából származik Forrás: FAO, 2009
Halfogyasztás (2007) kg/fő/év Számos regionális piac jelentős eltérésekkel a fogyasztói preferenciákban, elosztási csatornákban és a gazdasági helyzetben Forrás: FAO, 2010
Főbb termelési rendszerek
Új j technológi giák Nyílt tengeri ketrecek RAS IMTA
II. Fontosabb problémák/kih k/kihívások Túlszabályozottság Halliszt és halolaj források csökkenése Környezeti korlátok Kereslet-kínálat aránytalansága Szigorodó élelmiszerbiztonsági előírások Foglalkoztatás
A szabályozás fontos: Túlszabályozottság az erőforrások fenntartható hasznosítása, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, az állatjólét szempontjából. Az akvakultúra a legtúlszabályozottabb élelmiszer-termelési ágazat az Európai Unióban
Halliszt és halolaj források csökkenése Helyettesítés Többfázisú takarmányoz nyozás Fajösszet sszetétel tel módosm dosításasa Az elmúlt évtizedben a halliszt aránya a haltápokban 50%-kal csökkent AQUAMAX Projekt: A halolaj és halliszt biztonságosan legfeljebb 70% növényi olajjal és 80% növényi fehérjével helyettesítve pótolja maradéktalanul a lazac tápanyagigényét
Környezeti korlátok A vízi erőforrások mennyisége és minősége Az akvakultúra környezeti hatásai (tápanyagkibocsátás, gyógyszer maradványok) A nem őshonos tenyésztett fajok hatása az őshonos természetes vízi faunára (szökések, telepítések) Extrém klimatikus viszonyok A társadalmi környezet
A fogyasztók k bizalmatlansága Olaszország Spanyolország Németország Norvégia Görögország Forrás: Aquamax Project, A.K. Schlag, 2010 Franciaország Nagy-Britannia
Piac és s kereskedelem Világ: 98,5 milliárd USD
A kereslet kínálat lat aránytalans nytalansága az EU ban Fogás 5,20 m t Akvakultúra 1,23 m t Nem táplálkozási cél - 1,70 m t Export - 2,07 m t Összes kínálat 2,66 m t Összes fogyasztás 12,52 m t Import 9,86 m t 2008-ban az EU fogyasztásának 74%-a a importból l származott! Forrás: AIPCE, 2008
A Pangasius Lengyelországban gban Pangasius ponty Forrás: Kolman, 2010
Szigorodó élelmiszerbiztonsági előírások Foglalkoztatás Termelés: 150,000 Lehalászás után: 135,000 Munka termelékenys kenysége Tavak, lagúnák: 1000 t/100 120 fő Intenzív (automatikus) rendszerek: 1000 t/3 4 fő
III. Hogyan tovább?
Európai Akvakultúra Technológia és s Innováci ciós Platform (EATIP) Biztosítani az európai akvakultúra fenntartható jellegét Megszilárdítani az akvakultúra helyét a társadalomban
Az akvakultúra élelmezésbiztonsági szerepe nőni n ni fog Az akvakultúra a válasz része. Az egyik lehetőség a haltenyésztés lehet ( Növényevő halak fokozott fogyasztása )
Hogyan tovább? (1/3) Az erőforrások felelős hasznosítása és a környezetvédelem kulcsfontosságú kihívások maradnak (engedélyezés, környezeti hatásvizsgálatok) A jogi háttér egyszerűsítésre és összehangolásra szorul. Szükséges az egyenlő esélyek kialakítása az ágazat számára. A politikai döntések megalapozásához szükség van az akvakultúra és halászat termékeire vonatkozó adatok gyűjtésére
Hogyan tovább? (2/3) A globális klímaváltozás következményeinek és lehetséges szcenárióinak felmérésébe minden érdekelt felet be kell vonni A modern, professzionális akvakultúra ágazat sikere a minőségi szolgáltatások meglététől függ Az akvakultúra új technológiái lehetőséget adnak a fejlődésre
Hogyan tovább? (2/3) A fogyasztók és politikusok negatív véleményének leküzdése Környezetbarát akvakultúra gyakorlatot tanúsító európai öko címke kidolgozása Jobb kommunikáció mind az értékláncon belül, mind a fogyasztók felé FAO Irányelvek az Akvakultúra Tanúsításáról, elfogadva a FAO COFI 29. ülésén, Rómában, 2011. január 31. február 4-én
Az európai akvakultúra legfőbb kihívása az INNOVATÍV és GAZDASÁGOS GOS NÖVEKEDÉS S elérése se. IV. FŐBB F ÜZENETEK A versenyképess pesség g eléréséhez az európai akvakultúrának erős POLITIKAI AKARATRAés EGYENLŐ ESÉLYEKRE van szüks ksége. Az európai akvakultúrát tudományos eredményekre és fogyasztói bizalomra támaszkodó, KÖRNYEZETILEG, GAZDASÁGILAG GILAG ÉS TÁRSADALMILAG FENNTARTHATÓ TEVÉKENYS KENYSÉGNEK kell tekinteni.
Köszönöm m a figyelmet!