CSESZTREG TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

CSESZTREG TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 11 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 11 2. Stratégiai környezet bemutatása... 11 3. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység... 31 5. A nık helyzete, esélyegyenlısége... 41 6. Az idısek helyzete, esélyegyenlısége... 48 7. A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége... 52 8. Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık társadalmi felelısségvállalása... 56 9. A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága... 57 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 58 1. A HEP IT részletei... 58 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 58 A beavatkozások megvalósítói... 59 Jövıképünk... 59 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 60 2. Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 65 3. Megvalósítás... 67 A megvalósítás elıkészítése... 67 A megvalósítás folyamata... 67 Monitoring és visszacsatolás... 69 Nyilvánosság... 69 Érvényesülés, módosítás... 70 4. Elfogadás módja és dátuma... 71 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csesztreg Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Csesztreg község Zala megye nyugati részén, az Őrség Göcsej Hetés tájegységek találkozásánál, a Kerka patak ölelésében található. A község első írásos említése 1275-ből való, amikor Cheztregh név alakban szerepelt oklevélben. A község neve egyes kutatások szerint szláv eredetű, jelentése tiszta patak. Ennek valószínűsége igen nagy, hiszen a község a Kerka folyó partján helyezkedik el. Kutatások szerint a XI. század végéig a község jelenlegi területe a kialakított magyar határvédelmi rendszer a gyepű területére esett. A zalai őrökről, konkrétan, mint a gyepű védőiről, 1257-ben okleveles forrás is megemlékezik, amikor IV. László király Buza fia Márton őrt kivette a zalai őrök közül és nemesei közé emelte, elkülönítve számára egy darab földet Csesztreg-Karka nevű földje mellett. 1322-től a település vámszedési joggal rendelkezett. 1334-ben említik először templomát. 1469-ben mezővárosi rangot nyer (oppidium), mely kiváltságos státuszát 1871-ig sikerült megtartania. A középkorban a község az alsó-lendvai Bánffy család birtoka volt. A mezőváros korán polgárosodott, ezt mutatja, hogy a XV-XVI. században több csesztregi diák neve is szerepel a bécsi és a krakkói egyetemek anyakönyveiben. A templom a mai formáját a XV. században nyerte el. 1669-ben írásos forrás tartja nyilván iskoláját és annak tanítóját. A XVIII. század végétől a mezővárosban polgári olvasókör működött. A XIX. században a község körjegyzőségi, körorvosi székhely és a megyében az elsők között dolgozott itt állatorvos és gyógyszerész. 1891-ben alakult meg az első, hivatalosan bejegyzett egyesület a településen, a mai napig folyamatosan működő Tűzoltóegyesület. 1928-ben labdarúgó csapat alakult, amely a mai napig szintén folyamatosan működik. A XX. században a község folyamatosan térségközponti szerepet töltött be. A természet szerelmeseit szép természeti környezet várja, mely minden évszakban szinte csak itt látható látnivalóval szolgálhat, pl.: a Kerka virágzása, kockás liliom és sárgaliliom virágzása. A környező erdőkben 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

nagyon jó gombászó túrákat lehet tartani. A környék szarvas állománya igen híres, ezért jelentős a vadászturizmus. Érdekes látnivaló a húshagyókeddi maskurázás, amikor állarcba és jelmezbe öltözött helybeliek koraestétől késő éjszakáig járják a házakat. Nagy hagyománya van a májusfaállításnak és annak kitáncolásának. A község ünnepe a július első vasárnapján tartott falunap, a szeptemberi Móric napi búcsú és az idősek napja. A község testvértelepülése az alsó-ausztriai Markersdorf-Haindorf település. A község lakói vendégszerető emberek, ezért mindenkit szívesen látunk Csesztregen. Napjaink: A község az ide látogató turistákat megfelelő szálláslehetőséggel, az itt letelepedni szándékozókat pedig teljesen kiépített infrastruktúrával várja. Külön kedvezmény, hogy a letelepedni és lakást építeni akarók 50 Ft/m 2 -es áron juthatnak építési lakótelekhez. Napjainkban emellett a község gazdaságföldrajzi jelentősége is továbbra is él, hiszen jelentős létszámot foglalkoztató ipari park működik a községben, melynek két meghatározó cége: a Femat-Hungária Kft. és a Hoffmann Carbon Kft. Emellett jelentős számú üzlet és magántulajdonú szolgáltató vállalkozás áll a lakosság szolgálatára. 4

A település demográfiai adatai: 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 872 2008 880 101% 2009 868 99% 2010 873 101% 2011 877 100% 2012 881 100% Forrás: TeIR, önkormányzati adat A lakosságszám alakulása az elmúlt években: A lakónépesség számának változása a termékenység és a halálozás függvénye. A termékenységnek a gazdasági és társadalmi fejlődéssel világszerte együtt járó jelentős csökkenése két tényezőre vezethető vissza: az egyik a nők tömeges munkavállalása, a másik a társadalombiztosítás bevezetése. Az előbbi a gyermeknevelés legfontosabb tényezőjét, az anya erőforrásait köti le más célokra, az utóbbi pedig azt az időskori biztonságot teremti meg, amit a szülők korábban nagyszámú, őket majdani öregségükben eltartó gyermekek vállalásával biztosítottak maguknak. A lakónépesség a vizsgált években az alábbiak szerint alakult: 2007-ben a településen élők száma 872 fő volt; 2008-ban 880 fő. A 2009-es adatok szerint csökkent a községben élők száma, ebben az évben 868 fő volt, 2010-ben növekedett, ekkor 873 fő volt a település lakosságszáma, 2011 év végén a lakónépesség száma 877 fő volt, 2012. december 31-én 881 fő volt a településen. Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években a község lakosságszáma először csökkenő, majd növekvő tendenciát mutat. 5

2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 437 444 881 50% 50% 0-2 évesek 0-14 éves 52 49 101 51% 49% 15-17 éves 14 15 29 48% 52% 18-59 éves 239 266 505 47% 53% 60-64 éves 31 38 69 45% 55% 65 év feletti 101 76 177 57% 43% 6

Csesztreg településen az állandó lakosság létszáma 2012. évben 881 fő. A férfiak száma 444 fő, amely a település állandó lakosságának 50 %-a, a nők száma 437 fő, amely a település állandó lakosságának 50 %-a, amely alapján megállapítható, hogy a településen a női és féri lakosság aránya és létszáma közel azonosságot mutat. A statisztikai adatok hasonlóságot mutatnak a több településen megismert adatokkal, amely vélhetően az országos átlaghoz közelít. Az állandó népességből a 0-14 éves korú nők száma 52 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 51%- a, férfiak száma 49 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 49%-a. A település állandó lakosságában a 15-17 éves korú nők száma 14 fő, amely az állandó lakosság adott korosztályának 48%-a; a 15-17 éves korú férfiak száma 15 fő, amely a település állandó lakosságának adott korosztályának 52%-a. A 18-59 éves korú lakosságszámból a nők száma 239 fő, amely az állandó lakosság 47%-a, míg ebben a korcsoportban a férfiak száma 266 fő, amely az állandó lakosság 53%-át jelenti. A 60-64 éves korú lakosságból a nők száma 31 fő, amely az állandó népesség 45 %-a, míg a férfiak száma 38 fő, amely a lakosság 55 %-át jelenti. A 65 év felettiek korcsoportjában a nők száma 101 fő, amely az állandó lakosság 57 %-a, míg a férfiak száma 76 fő, amely az állandó lakosság 43 %-a. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 202 128 157,8% 2008 213 109 195,4% 2009 222 103 215,5% 2010 223 103 216,5% 2011 240 100 240,0% 2012 177 101 175,2% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index adatai alapján megállapítható, hogy a településen túlsúlyban vannak a 65 év felettiek. A vizsgált 2008-2011 évek között az öregedési index %-os aránya folyamatosan növekedett, 2012-ben az előző évhez képest 65%-os csökkenést mutat. Nagyon kimagasló a 2011-es adat. E adatok figyelembevételével megállapítható, hogy a település lakossága még mindig elöregedő. Az öregedő népességszerkezet esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. 7

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 30 29 1 2009 15 22-7 2010 29 24 5 2011 34 29 5 2012 52 11 41 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlások aránya a település vonzerejét mutatja. A fenti adatokból megállapítható, hogy a településre 2012. évben az odavándorlás volt a jellemző, vagyis többen költöztek a településre, mint amennyien elköltöztek. A legtöbb elvándorlás 2009. évben tapasztalható. 8

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 8 10-2 2009 5 14-9 2010 8 13-5 2011 6 10-4 2012 5 12-7 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A településen a vizsgált években magasabb volt a halálozások száma, mint az élve születések száma, amelyből következik, hogy a településen a természetes szaporodás mértéke negatív értéket mutat, amely a település lakosságszámának folyamatos csökkenésére utal. 9

Értékeink, küldetésünk A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot. A jelenlegi HEP a 2010-ben elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatát is tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Program első lépésként helyzetelemzést készít a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A települési önkormányzat megvizsgálja a település esélyegyenlőségi helyzetét és problémáit. A HEP a feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. Célok Csesztreg község Önkormányzata célként fogalmazta meg a lakosság helyben tartását, valamint az odavándorlás növelését. Ezzel együtt előirányozta a széles körű foglalkoztatottság megteremtését is, amely nagyban hozzájárul a mélyszegénységben élők számának a lehető legkisebb értékre történő csökkentéséhez. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Csesztreg település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 10

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Helyi szinten Csesztreg Község Képviselő-testületeinek a döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a község civil szerveződéseivel, egyházközségével, önszerveződéseivel, társulásaival közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Csesztreg Község Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében Csesztreg Község Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélyegyenlőségi Program készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, tekintettük át az Esélyegyenlőségi Program készítéséhez: Csesztreg Község gazdasági programja 2006-2014. Településszerkezeti terv Kerkai Jenő Általános Iskola és Óvoda- Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 11

Fontos megemlíteni azokat a koncepciókat, programokat és terveket, melyek jóllehet egy- egy szektor konkrét célkitűzéseit és terveit határozzák meg, mégis szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódnak az esélyegyenlőség kérdésköréhez. A település rendelkezik A környezetvédelem helyi szabályozásáról, 11/1999. (X. 1.) ÖR Célja: Csesztreg településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. a köztisztaságról, 7/2001. (VII. 1.) ÖR Célja: Csesztreg község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról, 6/2006. (II.28.)ÖR Célja: a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához, a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 11/2004. (VI.08.) ÖR Célja: az önkormányzat az Sztv. alapján Csesztreg község területén élő lakosság szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében az e rendeletben felsorolt szociális ellátásokat biztosítja. A helyi közművelődésről, 13/1999. (XI. 1.) ÖR Célja: a helyi társadalom, a helyi közművelődés adott állapota, igényei és lehetőségei ismeretében meghatározza a helyi önkormányzat feladatait és törekvéseit a közművelődési ellátás területén, elősegítse a közművelődés továbbfejlesztését. Csesztreg településen az esélyegyenlőségi szempont a község mindenkor hatályos költségvetési és szociális ellátásokról szóló rendeletében fontos szerepet kap, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az egyes célcsoportok vonatkozásában, főként az önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeli ellátások tekintetében. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Csesztreg Község Önkormányzati Képviselő-testülete Lenti Kistérség Többcélú Társulásának tagja, amelynek keretében az önkormányzat gondoskodik a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, továbbá a felnőtt és gyermek háziorvosi központi ügyelet feladatairól, valamint a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és támogató szolgálat feladatainak ellátásáról. Az önkormányzat továbbá a köznevelési feladatok tekintetében az óvodai nevelés feladatáról az általa fenntartott Tündérkert Óvoda útján nemcsak saját, hanem további településekről érkező gyermekek esetében is gondoskodik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban felhasznált adatok forrása a TEIR adatbázisban megtalálható adathalmazok, valamint a helyi adatgyűjtésből származó információk voltak. 12

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre Csesztreg községre vonatkozóan. A jövedelmi helyzet alakulására a településen nyilvántartott gépjárművek, illetve ismert közműtartozások figyelembe vételével tudunk következtetni. Lakásfenntartási támogatást 2012-ben 29 fő vett igénybe, adósságcsökkentési támogatásban viszont egy család sem részesült. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Csesztreg község lakosságára vonatkozóan az magas szintű foglalkoztatottság a jellemző. A településen lévő nyilvántartott álláskeresők számát és arányát ezen fejezet 3.2.1. táblázata tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy a 2012. évben a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya csökkent. Az előző évben szereplő 3,4 %; 2,1 %-ra csökkent. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 270 312 582 14 5,2% 14 4,5% 28 4,8% 2009 263 240 503 17 6,5% 17 7,1% 34 6,8% 2010 268 308 576 11 4,1% 12 3,9% 23 4,0% 2011 260 307 567 8 3,1% 11 3,6% 19 3,4% 2012 256 311 567 6 2,3% 6 1,9% 12 2,1% Forrás: TeIR, önkormányzati adat 13

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 28 34 23 19 12 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 1 0 0 0 0 % 3,6% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% fő 3 3 0 0 1 % 10,7% 8,8% 0,0% 0,0% 8,3% fő 4 4 3 1 2 % 14,3% 11,8% 13,0% 5,3% 16,7% fő 2 5 3 2 1 % 7,1% 14,7% 13,0% 10,5% 8,3% fő 3 7 4 2 2 % 10,7% 20,6% 17,4% 10,5% 16,7% fő 4 4 5 4 3 % 14,3% 11,8% 21,7% 21,1% 25,0% fő 1 2 0 4 3 % 3,6% 5,9% 0,0% 21,1% 25,0% fő 4 3 3 2 0 % 14,3% 8,8% 13,0% 10,5% 0,0% fő 6 6 4 3 0 % 21,4% 17,6% 17,4% 15,8% 0,0% fő 0 0 1 1 0 % 0,0% 0,0% 4,3% 5,3% 0,0% 14

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 14 14 28 7 7 14 50,0% 50,0% 50,0% 2009 17 17 34 7 9 16 41,2% 52,9% 47,1% 2010 11 12 23 8 6 14 72,7% 50,0% 60,9% 2011 8 11 19 6 1 7 75,0% 9,1% 36,8% 2012 6 6 12 4 2 6 66,7% 33,3% 50,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat adataiból kitűnik, hogy a településen a 2008-2012 között a nyilvántartott álláskeresők száma csökkent. Az álláskeresőknél a nemek aránya hasonlóságot mutat. A 2012. évben a nyilvántartott álláskeresők 50%-a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli volt. A tartós munkanélkülieknél a nők száma kétszer nagyobb, mint a férfiaké. 15

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 777 379 398 777 379 398 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2011 807 391 416 807 391 416 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Önkormányzati adat A 3.2.6. számú táblázatból nyert adatok fényében megállapítható, hogy a településen a regisztrált munkanélküliek a 2008. évben 28 fős létszáma 2009. évben növekedett 33 főre, majd ezt követő években jelentős csökkenést tapasztalhatunk. A vizsgált időszakban nincs 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkező személy regisztrálva a Munkaügyi Központban. A 8 általános iskolai végzettséggel a vizsgált időszakban közel azonos számban szerepelnek, csak a 2009. évben van egy nagymértékű kiugrás. A regisztrált munkanélküliek között magas a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma, aránya. A 2008-2011 évek között a 8 általános és a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel közel hasonlóságot mutat. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 28 0 0,0% 8 28,6% 20 71,4% 2009 33 0 0,0% 12 36,4% 21 63,6% 2010 22 0 0,0% 5 22,7% 17 77,3% 2011 19 0 0,0% 6 31,6% 13 68,4% 2012 12 0 0,0% 5 41,7% 7 58,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 17

Csesztreg településen nincs általános iskolai felnőttképzés. Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek létszámára vonatkozó 2012. évi adatok alapján, a csesztregi lakosok közül senki sem vett részt általános iskolai felnőttoktatásban, illetőleg senki sem végezte el a 8. évfolyamot felnőttoktatás keretében. Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolára vonatkozóan 2012-ben a TEIR adatbázis nem tartalmaz adatot. Csesztreg településen nincs középfokú felnőttképzés. Mindazonáltal a munkaerő-piaci hátrányok csökkentése érdekében a jövőre nézve célként jelölhető meg az iskolázottság felmérése és annak eredménye alapján az iskolai végzettség javítására vonatkozó középfokú felnőttoktatás szervezése a település felnőtt korú lakossága számára partnerintézményekkel. c) közfoglalkoztatás: 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 13 2% 0 0% 2011 14 3% 0 0% 2012 2 0% 0 0% Forrás: Önkormányzati adat Az elmúlt években sikeresen működik a központi költségvetésből finanszírozott közmunkaprogram, melynek célja a tartósan álláskeresők szakmailag irányított munkavégzésének elősegítése és egyben ezen foglalkoztatottak fokozatos visszavezetése a munka világába. A közfoglalkoztatás jelentős szerepet tölt be az álláskeresők jövedelmi helyzetének stabilitásában. 18

Ennek eredményeképpen több helybeli lakos rövidebb vagy hosszabb távú foglalkoztatása megoldott. Csesztreg Községben 2010, 2011 évben 13, illetve 14 fő, míg 2012. évben közfoglalkoztatottak létszáma 2 fő. Az önkormányzat arra törekszik minél több országos közfoglalkoztatási programban részt venni, ezzel is esélyt nyújtani az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, és tartós munkanélküliek elhelyezkedésére. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő év regisztrált foglal- foglalkoztatási állami vállalkozások vendéglátótási programokkozta- Kiskereskedelmi üzletek foglalkoz- iparűzési iparűzési szektorban kivetett befizetett száma a helyek száma programok vevők ban részt száma tatottak adó adó településen száma száma száma helyben 2008 59 3 6 0 29116458 26204812,2 0 0 0 31445775 2009 61 3 5 0 34939750 38297835 0 0 2010 67 5 5 0 42553150 40758390 0 0 2011 69 5 5 0 45287100 53681760 0 0 2012 85 5 5 Forrás: Önkormányzat adatai 59646400 0 0 Legközelebbi centrum 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal Megyeszékhely Főváros 2 óra 33 perc 10 perc 15 25 perc 0 0 14,6 km 1 óra 13 perc 38 perc 12 1 óra 30 perc 6 4 óra 30 perc 0 0 50,9 km 4 óra 14 perc 0 0 330 km 27 óra 31 perc Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai 19

A térség természeti adottságaiból adódóan a jellemző gazdálkodási tevékenység a szántóföldi növénytermesztés. A munkavállalók nagy része helyi foglalkoztatóknál tudott elhelyezkedni, de a szomszédos Lenti városában és a megyeszékhelyen is dolgoznak. A harmadik legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A gazdasági válság következményeként azonban a városokban is érezhetően kevesebb álláslehetőség nyílik, így felvételkor előnyben részesítik a helybéli lakosokat. A kistelepülési álláskeresők rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek a bejárás költségei miatt. A községben élő munkanélküliek a Lenti Járási Hivatal Munkaügyi központjával tartják a kapcsolatot, onnan kapják meg a szükséges információkat a munkalehetőségekről, képzésekről. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét csökkenti a potenciális foglalkoztatottak objektív jellemzői (fogyatékkal élők, nagycsaládosok, egyedülálló szülő). A nagy adminisztrációs teherből fakadóan az alacsony vállalkozói kedv, tartós fennállása nem teremt stabil foglalkoztatotti környezetet. Ebből következően a helybeli vállalkozók által biztosított munkavállalói létszám minimális. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedése különösen korlátozott, főként a munkáltató által a munkavállaláshoz elvárt szakmai tapasztalat hiánya miatt, amelynek következtében ebben a körben az álláskeresők aránya magas, végzettségüknek megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedésük nehéz. Csesztreg településen az adatok alapján nyilvántartott pályakezdő álláskereső 2012. évben 1 fő, és az előző években sem tapasztalható magas létszám. A nyilvántartott pályakezdő nők száma 2012-ben 1 fő nő volt, amely a településen élő 18-29 éves lakosság számához képest 0,8 %-os értéket jelent. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 58 66 124 1 1,7% 1 1,5% 2 1,6% 2009 53 63 116 0 0,0% 3 4,8% 3 2,6% 2010 58 62 120 0 0,0% 1 1,6% 1 0,8% 2011 53 68 121 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2012 54 69 123 1 1,9% 0 0,0% 1 0,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Zala Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Munkaügyi Központjával. A Munkaügyi Központ által szervezett szakmai átképzések, továbbképzések a felnőttképzések lényegi bázisát jelentik. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A település rendelkezik saját fenntartású intézménnyel, ahol igyekszik foglalkoztatást biztosítani. További lehetőségük ezeknek az embereknek a közfoglalkoztatási programokban rejlik. Csesztregen 2012-ben 2 fő közfoglalkoztatott dolgozott. A 2013-as évben március 1-ével kezdődött meg a közfoglalkoztatás a községben és összesen 2 fő embernek tudott munkát biztosítani. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésként érinti a munkanélkülieket, hogy: - a nőket a gyermekvállalás miatt, vagy már a gyermek megléte miatt kevesebb számban foglalkoztatják, - a község távol esik a várostól, munkába járás költsége magas. A település a közmunkaprogramok révén tud szerepet vállalni a helyi lakosok foglalkoztatásában. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a településen nem tapasztalható. 21

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 558 0 0,0% 2009 543 0 0,0% 2010 547 0 0,0% 2011 537 0 0,0% 2012 603 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat azt mutatja, hogy a településen a nyilvántartott álláskeresők közül mennyien részesülnek segélyben. 2008 2012 években a táblázatban szereplő adatok alapján álláskeresési segélyben nem részesült senki. 22

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 28 0 0,0% 2009 34 0 0,0% 2010 23 0 0,0% 2011 19 0 0,0% 2012 12 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázat adatai alapján 2008-ban 28 fő volt, 2009-ben 34 fő volt, 2010-ben a 23 fő, 2011-ban 19 fő, 2012- ben a településen 12 fő a nyilvántartott álláskeresők száma. A vizsgált időszak alatt egy fő sem volt jogosult álláskeresési járadékra. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő szociális támogatás (álláskeresési segélyben támogatás) év részesülők fő 15-64 évesek %- ában fő munkanélküliek %- ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 9 1% 0 0% 0 0 2009 2 0% 8 1% 0 0 2010 2 0% 6 1% 0 0 2011 1 0% 5 1% 0 0 2012 1 0% 6 1% 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 23

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Csesztregen 2012. évben 363 db lakás található. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma szociális lakásállom ány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma 2008 361 0 3 0 0 0 0 0 2009 362 0 3 0 0 0 0 0 2010 362 0 3 0 0 0 0 0 2011 363 0 3 0 0 0 0 0 2012 363 0 3 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok a) bérlakás-állomány A település 2012. évben 3 db bérlakással rendelkezik. b) szociális lakhatás Csesztreg település nem rendelkezik szociális lakásállománnyal. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: Csesztreg település nem rendelkezik egyéb lakáscélra nem használt nem lakáscélú ingatlannal. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Csesztreg településen nincs elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás. 24

e) lakhatást segítő támogatások: Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az önkormányzat által a szociális törvényben biztosított lakásfenntartási támogatásban részesülők számát a 3.4.3 táblázat tartalmazza. f) eladósodottság: A településen a vizsgált időszakban nem volt adósságcsökkentési támogatásban részesülő lakó. Ebből adódóan a településen az eladósodottság nem olyan jelentős mértékű, amely szükségessé tenné az adósságkezelési támogatás széleskörű igénybevételét. A településről elmondható, hogy lakosai nincsenek túlzott mértékben eladósodva, eladósodással kapcsolatos segítség kérelem nem érkezett az önkormányzat felé, önkormányzati adat szerint eladósodás miatt nem kellett senkit sem kilakoltatni. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakás nem tartozik a településhez. Közműellátás: A község közműellátása teljes. A gázellátás a belterületen teljes körű. A vezetékes ivóvíz ellátás és szennyvíz hálózat biztosított. A magas csatorna- és vízárak miatt azonban valószínűsíthetően a megélhetési gondokkal küzdő lakosok egyre több közműtartozást halmoznak fel. A hulladék elszállításáról a ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás gondoskodik, hetente egyszer. Továbbá megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. A település elhelyezésre kerültek a szelektív hulladékgyűjtő konténerek. Továbbá havi 1-1 alkalommal külön erre a célra kihelyezett zsákokban gyűjtik külön-külön a papír, illetve műanyag hulladékot a települési háztartásokból. Községünk utcái aszfaltos útburkolattal rendelkeznek, kivételt képeznek ez alól a községhez tartozó hegy-utak, melynek a jövőbeni aszfaltozása, rendbe tétele elengedhetetlen a település és az itt élők számára. Közlekedés Csesztreg településen jónak mondható, a Zala Volán menetrendszerinti buszai naponta több alkalommal közlekednek, így buszjárattal elérhetővé válnak a munkahelyek, iskolák, egészségügyi központok, járási hivatalok, stb. Az utasoknak 2 db létesített buszváró áll rendelkezésre a buszra történő feljutáshoz, ezek akadálymentesítése nem megoldott. Csesztreg települést vasúti vonal nem érinti. A településen 2012. évben összesen 363 lakás található. Az önkormányzat 3 db bérlakással rendelkezik. A település szociális lakásállománnyal nem rendelkezik. Az egyéb, lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlannal a település nem rendelkezik. 25

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 7 0 2009 17 0 2010 15 0 2011 27 0 2012 29 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatás a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény alapján nyújtott támogatás. A településen a vizsgált években folyamatosan növekvő tendenciát mutatott a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma. 2008-ban 7 fő, 2009-ben 17 fő, 2010-ben15 fő, 2011-ben 27 fő, míg 2012-ban 29 fő részesült lakásfenntartási támogatásban. A számadatokból látszik, hogy 5 év alatt egyre többen részesültek lakásfenntartási támogatásban. A növekvő számadatok arra engednek következtetni, hogy évente egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek viselése egyre nagyobb terhet jelent, ezért az önkormányzat segítségére, anyagi támogatására szorulnak. 26

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen telep, szegregátum nincs. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen háziorvosi rendelés működik, hetente öt alkalommal várja a betegeket; gyermekorvosi rendelő nincs. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Lenti Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás Lentiben szintén megoldott. A járóbeteg szakellátást a térségben a Lentiben működő Egészségügyi Központ biztosítja. A fogorvosi ellátás a település lakói esetében heti két alkalommal vehető igénybe. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós és szűrőprogramokhoz való hozzáférés a Lentiben működő Egészségügyi Központ, valamint a háziorvosi rendelés keretében biztosított. A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekre a háziorvosi és védőnői szolgálat hívja fel a figyelmet. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A gyermekek részére történő korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatait szükség esetén a Zalaegerszegi Nyitott Ház Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el. A nevelési tanácsadás feladatszervezése a közoktatási intézmény feladata. Ezt rendszeres kapcsolattartással a Zalaegerszegi Nevelési Tanácsadóval valósul meg. Az aktív korú lakosság részére a fejlesztő és rehabilitációs ellátás a Lenti Egészségügyi Központban biztosított. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A településen a közétkeztetés szolgáltatást igénybevételének lehetősége rendelkezésre áll. A helyben működő szolgáltató lehetőségeihez mérten törekszik az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembe vételére. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen sportolni vágyók a helyben található Szabadidőparkban található sportpályákat és 600 m 2 -es tornatermet használhatják a sportprogramok megvalósításához. 27

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást többcélú társulás keretében biztosítja. Az önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családgondozójával a kapcsolat folyamatos, a jelzőrendszer megfelelő hatékonysággal működik. A munka nélkül maradt egyéneknek segít a munkaerőpiacra történő visszajutásban, a fogyatékkal élő személynek az életvitelben, a problémák, megoldásában nyújt segítséget. Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttműködés térségi szinten, a Szociális Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központon keresztül valósul meg. A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási feladat a lenti székhelyű Kolping Gondozási Központtal kötött ellátási szerződés keretei között valósul meg. Az ellátás keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzésére; az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködésre; a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtásra van lehetőség. Az ellátást igénybe vevők száma a lakosság elöregedése miatt növekvő tendenciát mutat. A Vöröskereszt Zalaegerszegen és Nagykanizsán működteti a nappali melegedőt. Az ellátást igénylő személyeket a zalaegerszegi intézményben helyezik el. A hajléktalanná vált személyek központba történő bekerülésének többféle módja adott: állampolgári, önkormányzati bejelentések, szociális intézmények jelzései alapján a személyek felvételére lehetőség van, amennyiben az utaztatásuk nem megoldott, úgy az utcai szociális munkás autó által történő beszállításra kerül sor. E szolgáltatás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyeknek a napközbeni társas kapcsolatokra, higiéniás szükségletek kielégítésére. A Kolping Gondozó Központ szolgáltatási struktúraként megfelelő napi ellátást biztosít a fogyatékkal élők számára, közösségi programok, közösségi együttlét, pihenés, foglalkozás által elősegíti az önsegítő környezet kialakulását. Az intézmény szolgáltatásait jelenleg csak az ott élők számára biztosítja, mivel csesztregi fogyatékos nem vesz igénybe. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A hátrányos megkülönböztetés nem jelentkezik a településen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tekintetében az igénybevevők részéről panasztételre, illetve eljárás megindítására nem került sor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A településen a pozitív diszkrimináció megvalósítását szolgáló eszközök az Idősek étkeztetése, rászorulósági alapon átmeneti segélyek természetbeni nyújtása. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek év részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 28

A településen háziorvosi rendelés működik, hetente öt alkalommal várja a betegeket. A településen élők egészségügyi helyzetéről, állapotáról az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A gyermekorvosi rendelés a Lenti Város Egészségügyi Központjában valósul meg. A háziorvosi ügyeleti ellátás szintén Lentiben megoldott. A járóbeteg szakellátást a Lentiben működő egészségügyi központ biztosítja. A táblázat adataira vonatkozóan a TeIR adatbázisban nem találhatók adatok. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 14 2009 12 2010 12 2011 19 2012 19 Forrás: TeIR, KSH Tstar A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A településen közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma a vizsgált 2012. évben 19 fő volt. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar 29

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó vagy tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. A településen a vizsgált években ápolási díjban 1 fő részesült. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely a lakosság közösségi életbe való bevonását szolgálja. Az önkormányzat működésének és döntéseinek megismerését szolgálja a képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, amelyen való részvétel a lakosság részéről nem jellemző. A közösségi élet színterei a művelődési ház, az IKSZT, valamint a könyvtár, továbbá a településen a tradícióknak megfelelően megszervezett rendezvények, így a falunap. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai jellegű konfliktusok nincsenek jelen. Csesztreg községben az elmúlt években működött a polgárőrség, amely hatékony segítséget nyújtott a kisebb fajsúlyú bűncselekmények visszaszorításában. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A korábbi években is volt az összefogás, adományozás a településen, amely ma is hasonlóan működik. Számos ember vesz részt a szervezett önkéntes munkákban. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magas a nyilvántartott álláskeresők között a tartós munkanélküliek száma fejlesztési lehetőségek Munkahelyek létrehozása, foglalkoztatás növelése 30

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a.) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A településen élő veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek számát a 4.1.1. táblázat tartalmazza. A településen élő 18 év alatti lakosokhoz képest a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek aránya nem kiemelkedő. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 1 0 0 2009 2 0 0 2010 1 1 0 2011 5 1 0 2012 5 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 31

A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni ne tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. Védelembe vehető továbbá a szabálysértést elkövetett fiatalkorú, valamint a 14. életévét be nem töltött gyermek, akit bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Veszélyeztetettség alatt olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot értünk, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt években nőtt a védelembe vett gyermekek száma. Ez a számadat a településre beköltöző egy családban nevelkedő gyermekek létszámát adja. A veszélyeztetettség oka a család életvitele. A veszélyeztetettség csökkentése szempontjából kiemelkedő jelentősége van a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésnek. A település ezt a feladatot a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ révén, azzal való együttműködés útján, a helyi védőnő és az iskola gyermekvédelmi felelős pedagógusa bevonásával valósítja meg. A rendelkezésre álló információk alapján 2010. és 2011. évben az előző években védelembe vett gyermekek estében szűnt meg az eljárás a településen. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. A rendszeres és rendkívül gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát a 4.1.2. számú táblázat tartalmazza, amelyből látszik, a gyermekvédelmi kedvezményt egyre többen veszik igénybe. Ez a negatív tendencia a tartós munkanélküliségnek, a lakosság elszegényedésének tudható be. 32